Purpurbúza – ez az évszázadokra feledésbe merült ősgabona napjainkban ismét hódít. A belőle készült kenyeret sokan szeretik a különleges színe és értékes beltartalmi összetevői miatt.

kenyér

Napjainkban már nagyon sokféle kenyér beszerezhető – fotó: pixabay.com

Feledésbe merült ősgabona

A napjainkban génbankokban őrzött állományból életre hívott lilás színű búzafajta feltehetőleg Etiópiából származik, bár egyes források szerint 1872-ben a Vörös-tenger mentén bukkantak rá először.

Főként Kelet-Afrikában, Új-Zélandon, Kínában, az Amerika Egyesült Államokban és Ausztriában a vad, illetve a termesztett fajtáik is megtalálhatók.

A feledésbe merült purpurbúzát az 1990-es években kezdték újra termeszteni. 2006-ban elterjedt a sütőiparban is, azóta a lila búzából készült pékárukat már több mint 40 országban forgalmazzák – írja a greendex.hu.


A purpurbúza egyidős a legősibb búzafajtákkal

A purpurbúza különleges színével és értékes beltartalmi összetevőivel a modern kori pékek figyelmét is felkeltette. A teljes kiőrlésű kenyérben ugyanis életre kel az erős fűszeres íz, a hosszan megőrzött frissesség és a természetes antioxidáns hatás. A purpurkenyér amellett, hogy ízletes, más szempontokból is előnyös.

A ritka és kevesek által ismert purpurbúzából előállított liszt a hagyományos lisztekhez képest más az ízében, a tartalmában és a hatásait tekintve is:

  • a purpurból készült kenyérnek magas az antocián-tartalma
  • a purpurbúza bíbor színezete a kenyérnek jellegzetes külsőt kölcsönöz, ez adja a nevét is (a purpur jelentése 'bíbor')
  • mivel az ősgabonát nem termesztették nagy mennyiségben, így az évszázadok során természetes módon maradhatott fenn

A purpurbúzából előállított 100 grammnyi termékben van:

  • energia: 907,0 kJ / 215,7 kcal;
  • zsír: 4,7 g, melyből telített zsírsavak: 0,7 g;
  • szénhidrát: 28,6 g, melyből cukrok: 2,4 g;
  • rost: 7,5 g;
  • fehérje: 10,8 g;
  • só: 1,5 g.

Nagyon sok benne az antocián

A közelmúltban a purpurbúza számos kutatás tárgya volt, főként a benne található antociánok miatt. A növényi pigmentek egy olyan csoportja, amely az élénk színű – a narancssárga, a vörös, a lila és a kék – gyümölcsökben, illetve zöldségekben található meg.

Az antociánok nagyon erős antioxidánsok és antimikrobiális, sejtvédő, tumorellenes, lipidcsökkentő, gyulladáscsökkentő és neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkeznek. Szerepet játszhatnak a érfalak védelmében, a vércukorszint kiegyenlítésében és a szemünk egészségének megtartásában is. Jelentős mennyiségben kötik meg a szabad gyököket, amelyek felhalmozódhatnak a szervezetünkben, hozzájárulva a daganatos betegségek kialakulásához, illetve gyorsítva a sejtek öregedését.

A kutatások során azt vizsgálták, hogy milyen az antociánok magban való elhelyezkedése és eloszlása, illetve, hogy a liszt alkalmas-e sütéshez. A szakemberek megállapították, hogy a purpurbúza antocián-tartalma a hagyományos kenyérbúzáénál 10-szer magasabb, és a mag oldalsó rétegeiben található legnagyobb antocián-tartalommal a teljes kiőrlésű lisztek rendelkeznek.

Az egészséges táplálkozás érdekében mindenképpen érdemes megkóstolni a purpurbúzából készült termékeket.