Festetics György, a magyar gazdasági fejlődés és kultúra kiemelkedő alakja, a keszthelyi Georgikon alapítója egész életével és munkásságával a nemzeti ügyet szolgálta. 2025-öt az Agroinform a reá való emlékezésnek szenteli, ha úgy tetszik, Festetics-emlékévet hirdetünk. Ennek jegyében időről időre jelentkezünk olyan írásokkal, melyek nemcsak Festetics György életét, munkásságát mutatják be, de akár iránymutatásként is szolgálhatnak a ma gazdái, ne adj' isten döntéshozói számára. Induljunk el most ezen az úton együtt!
Festetics György portréja – forrás: Wikipedia
Fiatalkora és katonai pályafutása
Tolnai gróf Festetics György 1755. december 31-én született Ságon, a neves Festetics család sarjaként. Szülei gróf Festetics Pál és gróf Bossányi Julianna voltak, nagybátyja pedig gróf Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. A bécsi Theresianumban folytatta tanulmányait, ahol különleges tehetséget mutatott az építészeti rajz terén. Később katonai pályára lépett: 18 évet szolgált a hadseregben és a Graeven huszárezred alezredese lett.
Katonai pályafutása során is kiállt a magyar érdekekért: 1790-ben az országgyűléshez benyújtott indítványában kérte, hogy a magyar huszárezredeket teljesen magyar alapokra helyezzék. E lépése miatt Bécsben nehezteltek rá, így 1791-ben kilépett a hadseregből és Keszthelyre vonult vissza, hogy gazdaságának fejlesztésére koncentráljon.
Társadalmi szerepvállalás és szabadkőművesség
Keszthelyre visszavonulva Festetics György nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális és társadalmi élet kiemelkedő alakjává vált. Szoros kapcsolatot ápolt a magyar irodalom jelentős alakjaival, például Kazinczy Ferenccel és Pálóczi Horváth Ádámmal. A zalai „Jó tanácshoz" címzett szabadkőműves páholy tagjaként aktívan részt vett a hazai közéletben és a nemzeti érdekeket képviselte, még akkor is, ha ez konfliktust jelentett a Habsburg udvarral.
Emléktáblája szülőhelye, a mai Simaság temetőjében – forrás: Wikipedia
A keszthelyi Georgikon és gazdasági reformok
1797-ben Keszthelyen megalapította a Georgikont, Európa első mezőgazdasági felsőoktatási intézményét, amely a magyar gazdák képzését szolgálta. Az intézményben gyakorlati oktatással és tudományos módszerekkel igyekeztek fejleszteni a hazai mezőgazdaságot, miközben Festetics György a magyar nyelvű irodalom és oktatás előmozdításáért is sokat tett.
A Georgikon alapítása mellett Festetics több más jelentős kezdeményezés élére állt. 1802-ben 40 000 forintot ajánlott fel arra, hogy magyar fiatalok hadi tudományokat tanulhassanak a bécsi mérnöki karon. 1809-ben a francia háború idején saját költségén 500 huszárt állított ki a magyar hadsereghez, emellett 100 000 forintot adományozott a szegényebb nemesek támogatására.
Helikon-ünnepségek és kulturális mecénásság
Festetics György Keszthelyt a magyar irodalom és tudományos élet központjává kívánta tenni. A Helikon-ünnepségek keretében a korszak jelentős magyar írói és költői – például Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel és Dukai Takács Judit – találkozhattak, megoszthatták gondolataikat és bemutathatták műveiket. Ezzel a kezdeményezéssel Festetics nemcsak támogatta a nyelvújítás ügyét, hanem hidat épített a különböző irodalmi irányzatok között.
A nagynevű Georgikon alapítója, mely Európa elsőként létrehozott, legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye – forrás: Georgikon Alapítvány
A Festetics-kastély és a Helikon Könyvtár
Keszthely egyik legnagyobb nevezetessége, a Festetics-kastély is az ő nevét viseli. 1799 és 1801 között új szárnyat építtetett a kastélyhoz, amely ma is őrzi a Festetics család örökségét. Az épületben található Helikon Könyvtár több mint 90 000 kötetével Magyarország legnagyobb, épen maradt magánkönyvtára. A gyűjtemény különlegességei közé tartozik az 1808-ban készült földgömb és a hársfából faragott csillár.
Házasság és család
Festetics György 1783-ban feleségül vette jakabházi Sallér Judit Rozáliát, akitől négy gyermeke született: Festetics László, Festetics Szidónia, Festetics Julianna és Festetics Karolina. Gyermekei közül Festetics László vitte tovább leginkább apja örökségét, mint földbirtokos és császári-királyi kamarás.
Halála és öröksége
Festetics György 1819. április 2-án hunyt el Keszthelyen. Munkássága és elkötelezettsége a magyar gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés mellett kiemelkedő példát mutatott kortársainak. A Georgikon alapítása és a Helikon-ünnepségek szervezése révén maradandó hatást gyakorolt a magyar nemzeti identitás és kultúra fejlődésére.
Indexkép: nagykar.hu - Festetics György szobra Keszthelyen
