Rengeteg ételben talált az egészségre káros ízesítő aromákat az európai élelmiszer-biztonsági szervezet, az EFSA. A gond főként a füstölt ízzel van, így a ma még kedvenc kolbászainktól kezdve a sajtokon és a chipseken át rengeteg élelmiszert érinthet a tiltás, amely minden tagországra kiterjed majd – írja az origo.hu

füstölt

2029. július 1-ig (még 5 évig) engedélyt ad a nyolc elsődleges füstaromának, hogy azok forgalomban maradhatnak – fotó: pixabay.com

Számos termék érintett

Az EFSA, európai élelmiszer-biztonsági szervezet, minden részletre kiterjedő vizsgálatnak vetette alá az ízesítő aromákat, elemezve azok egészségre gyakorolt hatását. A kutatás eredménye megdöbbentő lett: megállapították, hogy a népszerű és sokféle élelmiszerben megtalálható mesterséges füstaromák alkalmazása egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért az Európai Unióban többek között betiltják a füstölt szalonnás ízesítésű chipsek árusítását is.

A döntés viszont nemcsak a nassolnivalókat, hanem sok egyéb, sokak által kedvelt terméket érint, így a sajtokat, a szószokat, a leveseket, a felvágottakat, a kolbászokat és a szalámikat is. Ezen ételekben a hagyományos füstölés alternatívájaként használják az aromákat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az egészségünket károsító potenciális hatás a füstaromákra vonatkozik, nem pedig az azokat tartalmazó élelmiszerekre, vagy azok fogyasztására.

A tilalom valamennyi uniós tagországra vonatkozik, de a gyártók még többévnyi haladékot kaptak: legkésőbb 2029. július 1-ig, azaz 5 éven belül kell megváltoztatni a mesterséges füstaromával készített termékek összetételét.


Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vizsgálata megállapította, hogy a számos élelmiszerben használt mesterséges füstaromák jelentős egészségügyi kockázatot hordozhatnak magukban. Ennek hatására az Európai Bizottság gyakorlatilag betiltotta ezeket az aromákat. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan termékeket sem lehet majd forgalmazni, amik tartalmaznak ilyen aromákat.

A Nébih kiemelte: az egészséget károsító potenciális hatás a füstaromákra vonatkozik, és nem a füstaromákat tartalmazó élelmiszerekre, és azok fogyasztására. Hozzátették, hogy több tényező is befolyásolja a füstaromák felhasználásával készített élelmiszerek biztonságosságának megítélését.

„A füstaromák használata elterjedt, termékcsoportok széles körét érintik, legjellemzőbb élelmiszerek, amelyekhez füstaromát használnak fel: húskészítmények, sajtok, snackek, levesek, szószok" – válaszolta az origo.hu-nak a Nébih, akiket a tiltás konkrét miértjeiről és várható magyarországi hatásairól kérdeztek meg.

Sok élelmiszer tűnhet el a boltok polcairól

A füstaromák különleges ízt adnak az ételeknek, a hagyományos füstölés ízesítő hatásának alternatívájaként használják. Olyan füstből állítják elő, amelyet a hagyományos élelmiszer-füstölés során is használnak (azaz semmilyen más anyagot nem tartalmaznak), de ellenőrzött és szabályozott körülmények között.

Mint írják, a füstöt vízbe vagy más (pl. etanolt tartalmazó) folyadékba vezetik, frakcionálják és tisztítják, ezzel eltávolítják belőlük a füst azon alkotóelemeit, amelyek az emberi egészségre károsak lehetnek, annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek élelmiszerekben vagy azok felületén történő felhasználásra. A jól bevett régi eljárás, most úgy tűnik, mégis  veszélyes lehet az emberi egészségre.

A Nébih táblázata szerint a következő 8 füstaroma lesz tiltólistán:

  • SF-001 – Scansmoke PB 1110
  • SF-002 – Zesti Smoke Code 10
  • SF-003 – Smoke Concentrate 809045
  • SF-004 – Scansmoke SEF 7525
  • SF-005 – SmokEz C-10
  • SF-006 – SmokEz Enviro-23
  • SF-008 – proFagus-Smoke R709
  • SF-009 – Fumokomp

Kiderült, hogy az SF-007 és az SF-010 elsődleges termékek már most sincsenek forgalomban, a felhasználásuk élelmiszer-előállításra nem lehetséges, így azok az élelmiszerek, amelyekben összetevőként jelen vannak, már csak minőségmegőrzési idejükig lehetnek forgalomban. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottság végrehajtási rendelettervezeteiben 2029. július 1-ig (még 5 évig) engedélyt ad a nyolc elsődleges füstaromának, hogy azok forgalomban maradhatnak.

Ezután az időpont után „valamennyi engedélyezett füstaroma elsődleges termék le fog kerülni az engedélyezett termékek listájáról, azonban a több éves átmeneti időszak lehetőség ad ezek alternatívájának megtalálására, illetve új füstaromák kifejlesztésére és engedélyezési eljárásukra" – tájékoztatott a Nébih.

Veszélyesek a füstaromás ételek?

A Nébih szakemberei a lap kérdésére válaszolva újra azt hangsúlyozták, hogy az EFSA vélemény (miszerint nem zárható ki a genotoxicitással kapcsolatos potenciális biztonsági kockázat) a füstaromákra vonatkozik, és nem a füstaromákat tartalmazó élelmiszerekre, valamint azok fogyasztására.

A füstaromák felhasználásával készült élelmiszerek biztonságosságát több tényező is befolyásolhatja. Ilyen pl. a füstaroma mennyisége az adott élelmiszerben, az adott élelmiszer fogyasztási mennyisége.

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel széles körű megbeszéléseket folytattak, ami után a rendelettervezet különböző átmeneti időszakokat határoz meg, így a gyártóknak és a gazdasági szereplőknek lesz idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz, miszerint

  • az olyan sajt és sajttermékek, húskészítmények, feldolgozott halak és halászati termékek, amelyek esetében a hagyományos füstölés helyettesítésére használják a füstaromákat, az átmeneti időszakot 5 évre tervezik.
  • az egyéb élelmiszerkategóriák esetében az átmeneti időszak 2 év lenne a terv szerint, ezeknél általában a füstaromát ízesítés céljából adják hozzá (pl. levesek, chipsek, szószok). Ezek a termékek az átmeneti idő lejárta után a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig még forgalomban maradhatnak.

„Az átmeneti időszakban az előállítóknak lehetősége nyílik ezen füstaromák alternatívájának megtalálására, amellyel folytatni tudják a termékek gyártását" – tette hozzá újfent a Nébih.

Az érintett összetevők betiltása nagy feladatot jelent az élelmiszeriparnak

Mivel a modern élelmiszer-feldolgozásban nagyon szigorú receptek alapján dolgoznak, így azok módosítása nem egyszerű feladat. A pontos, már jól bejáratott receptekhez való ragaszkodásnak sok érthető oka van: ilyen például a költségek tervezhetősége, a különböző élelmiszeripari eljárások, gépek beállítása, a végtermékek megszokott minősége és íze, valamint a fogyasztók változásra történő reakciója. Ezeket a szempontokat ilyenkor a feldolgozóknak mérlegelniük kell.

A változás nyomán a vásárlóknál könnyen előfordulhat, hogy az új, némileg módosult ízre eltérően reagálnak: nagyon könnyen el is fordulhatnak az adott termékektől.

A változás az élelmiszeriparnak nehézséget jelenthet, a vásárlóknak pedig a megszokott ízek változását.