Bár egyelőre nem sokat érzünk belőle, az biztos, hogy 20-30 év múlva teljesen másképp fogunk étkezni, mint most. Egy sor olyan ételről le kell mondanunk, ami jelenleg napi szinten az asztalra kerül.

Fenntarthatatlan mezőgazdaság

A jelenlegi állattartás nem fenntartható, ráadásul teljes mértékben hatástalanná teszi a legfontosabb gyógyszereinket, az antibiotikumokat. Szöllősi Réka élelmiszer-politikai elemző a Pénzcentrumnak adott interjújában elmondta, hogy a karácsonyi túlfogyasztás nagy hatással van a környezetünkre.

A szakember elmondta, hogy bár a karácsony az evés ünnepe, amikor mindenki kiélheti magát. A túlevés azonban nem egy olyan élvezeti forma, mint elolvasni egy jó könyvet, elmenni futni vagy kirándulni. Nem adja ugyanazt a flow élményt, általában lelki fájdalmat csillapítunk vele. Később aztán jön a lelkiismeretfurdalás és a frusztráció.

Szerinte fontos lenne többet beszélni a fenntartható étkezésről, hogy mit jelent az evés "élvezeti" értéke. Csak akkor tudunk szembenézni a súlyos környezeti hatásokkal és kihívásokkal, ha másképpen kezdünk el gondolni az étkezés szerepéről az életünkben. Bár az evés sokszor örömforrás, nem csak pozitív hozadéka lehet.

Karácsonyi túlfogyasztás

Szöllősi Réka hozzátette, hogy a mostani infláció mellett érdekes lesz látnia egy az emberek hogyan reagálnak erre, hogyan alakítják át a korábbi szokásaikat. Nem biztos, hogy mindenki ugyanabban a mennyiségben és minőségben vásárol majd, mint korábban. Szerinte az ünnepi alkalmakkor belefér, hogy tudatos fogyasztóként olyan ételeket együnk, amit ilyenkor megkívánunk. Fontos azonban, hogy ilyenkor is törekedjünk a túlfogyasztás elkerülésére, a karácsonyi időszak tipikusan pazarlásveszélyes, hiszen többet vásárolunk és többet főzünk, mint amennyire valójában szükségünk van.


"Érdemes előre tervezni és ha tényleg tudatosak szeretnénk lenni, akkor még arra lehet figyelni, hogy mondjuk az egyes húsokon belül inkább a kisebb környezeti lábnyommal előállítottakat vegyük"

- fűzte hozzá gondolatait.

"A következő 10-20 éven belül nagy mértékben át fog alakulni a fogyasztásunk, aminek környezeti és gazdasági okai egyaránt vannak és lesznek. Alapvetően kevesebb állati eredetű termék kerül majd az asztalra, amivel sokat segíthetünk a bolygóknak."

Mi a probléma a húsfogyasztással?

A lap rákérdezett a húsfogyasztásra is, hiszen ez a téma napjainkban egyre többször kerül előtérbe.

"A haszonállattartás és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása nagyon jól bemutatja az élelmiszer-probléma összetettségét és a különféle érdekcsoportok narratíváinak egymás mellett élését. Abban széles körű tudományos konszenzus mutatkozik, hogy a haszonállattartás használja fel véges mennyiségű erőforrásaink és mezőgazdasági területeink jelentős részét és a környezeti problémáink nagy részét is ez a tevékenység okozza"

- írja meg az elemző egy blogbejegyzésében.

Hozzátette, hogy már olyan szinten megdrágultak az állati eredetű fehérjék, tejtermékek, valamint a húsok, hogy ez már önmagában képes visszafogni ezek fogyasztását. Bármennyire furcsán hangzik, fenntarthatósági szempontból ez mindenképpen egy pozitív változás az életünkben.

Kiemelte, hogy bár a zöldségek is drágulnak, a nagyobb mértékű növényi alapú összetevőkből készített fogások amellett, hogy egészségesebbek, általában olcsóbban előállíthatóak. Nem beszélve arról, hogy az elkészítésükhöz jóval kevesebb energia felhasználására van szükség. Egy húslevest sokkal tovább főzünk, mint egy lecsót vagy egy zöldségragut.

A hús és a tejtermékek folyamatosan drágulni fognak, ami főleg a takarmányok áremelkedésének, valamint a termelői költségek növekedésének köszönhető. A hosszútávú közös cél tehát, hogy minél nagyobb területen termeljünk emberi fogyasztásra alkalmas növényeket.

"Itthon még nem látszik, de sokan próbálunk tenni azért, hogy ez megváltozzon. Például az én munkám abból áll, hogy felhívjam rá a figyelmet, és hogy megpróbáljam a saját eszközeimmel a saját szakmámban tudatosítani az új irányt"

- tette hozzá, majd kitért arra, hogy például Németországban jelentősen csökkent a húsfogyasztás, de igaz ez Dániára, Franciaországra, valamint Hollandiára is, ahol már megkezdődött a növényi fehérjék termelésének támogatása is.

Megnégyszereződött termelés

Az 1960-as évek óta megnégyszereződött a haszonállatok tenyésztése a Földön. A bolygón élő emlősöknek csupán négy százaléka él vadon, több mint 60 százalékuk pedig emberi étkezési céllal tartott haszonállat. Jól látszik, hogy nem szabad már tovább növelni a hústermelést és fogyasztást, hiszen ez jelentős környezeti károkkal jár, nem beszélve arról, hogy az antibiotikumaink hatásosságát is jelentősen veszélyeztetik.

Fontos lenne a fenntartható állattenyésztés, valamint a húsmentes napok tartása - fotó: pexels.com

Nagyon sok mindenen változtatni kellene, főleg a húsfogyasztás kapcsán. 2030-ra a G20-ak lakosságának legalább 40 százalékának kellene átállnia egy fenntartható étrendre, csak így érhetjük el a 2050-es klímacélokat. Magyarországon ez jelenleg nagyjából személyenként heti másfél kiló helyett maximum fél kiló húst és tejterméket jelent összesen.

Ha az európai emberek hetente csupán két húsmentes napot tartanának, az olyan mértékű üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést eredményezne, mintha a kontinensen az autók negyede teljesen eltűnne az utakról. Emellett egy akkora mezőgazdasági terület szabadulhatna fel, mint az egész Egyesült Királyság. A természet visszavehetné, ami az övé, valamint olyan emberi fogyasztásra alkalmas növényeket termeszthetnénk, amelyek talajjavító hatással bírnak.