Az élelmiszeripar elképesztő mértékű változáson ment keresztül az elmúlt száz év során. Egyfelől igaz az is, hogy az átlagember étrendje talán sosem volt olyan egészségtelen, mint ma, másfelől azonban soha nem volt még ilyen bőségesen élelmezve az emberiség. Ma egyszerre él a Földön kétmilliárd túlsúlyos és kétmilliárd alultáplált ember, egyszerre van jelen az élelmiszer-pazarlás problémája és az, hogy lassan elérjük a korlátainkat abban, hogy mennyi élelmiszert tudunk termelni a bolygón.

A nemesített haszonnövények, a gépesített mezőgazdaság, a permetezés, az öntözés és a műtrágyázás ma természetesnek tűnik, de a maguk idejében mind forradalmi újdonságok voltak. A ma kibontakozóban lévő hasonló forradalmak pedig meghatározzák majd, mit, hogyan és mennyit eszünk a jövőben – írja a noklapja.hu.

Növényi alapú húsalternatívák

Számos cég állít elő ma már olyan élelmiszert, amelyekről valószínűleg nem tudnánk megállapítani, hogy alapanyaguk nem hús, hanem növényi fehérjék. A növényi alapú húsalternatívák piaca az utóbbi években jelentősen bővült, azonban nemrégiben egy kutatás megállapította, hogy bár ezek alacsony zsírtartalmuk miatt egészségesebbnek tűnhetnek, mint a húskészítmények, valójában közel sem annyira táplálóak, mint azt gondolhatnánk.

Laborhús

A növényi alapú, vegán "húsok" mellett ott vannak a valódi, de nem élő állatból származó, hanem laborban növesztett húsok is. 2013-ban készült el az első, laborban növesztett, in vitro húspogácsa, amelynek háromszázezer dollárba került az előállítása, de a megfelelő engedélyek hiányában nem lehetett élelmiszerként forgalomba hozni. Ma már ötven dollárból elkészül egy ilyen, azonban engedélye továbbra sincs. Ráadásul bizonyos adatok szerint több mint félszáz egészségügyi kockázata van a fogyasztásának, és még csak nem is környezetkímélő megoldás. Viszont ha a technológia így fejlődik, tíz év múlva már olcsóbb lehet, mint a valódi hús, és talán az élelmiszer-biztonsági előírásoknak is megfelel majd.

laborhús

2013-ban készült el az első, laborban növesztett, in vitro húspogácsa – illusztráció: Shutterstock

A laborban növesztett húsok esetében a csirkeőssejtekből készül a csirkemell vagy -comb, kihagyva a folyamatból az élő csirkét, és persze az állat levágását, illetve a takarmány előállítását. A szárnyast bármilyen más állattal be lehet helyettesíteni. Egy amerikai startup például azzal kísérletezik, hogy tigris és más egzotikus ragadozók húsát állítsa elő laborban. Az eredetétől függetlenül ez valódi hús, nem is számít vegánnak, ellentétben a növényi alapúakkal.


Alga

Húst kiváltó vagy kiegészítő fehérjeforrások lehetnek az algaalapú készítmények is. Az ázsiai konyhákban előszeretettel használják a makroalgákat, viszont amiről igazán érdemes beszélni ez esetben, azok a mikroalgák, amilyen például az étrend-kiegészítőként ismert spirulina. Ezek a mikroszkopikus lények édes- és tengervízben is megélnek, ráadásul hatalmas tömegekben. Fehérjében, értékes zsírsavakban és vitaminokban is gazdagok, a méretüknél fogva pedig kis legókockáknak számítanak az élelmiszeripari laborok számára. Annak, hogy a kutatók milyen ételt raknak össze belőlük, csak a kreativitásuk szab határt.

rovar

Húst kiváltó vagy kiegészítő fehérjeforrások lehetnek az algaalapú készítmények is – fotó: Shutterstock

Rovarok

A rovarfehérjékről sok szó esik napjainkban, ahogy a rovarfehérjék állati takarmányként történő felhasználásáról is, amiben hatalmas lehetőségek rejlenek. Ez azért jelenthet hatalmas előrelépést, mert a világ mezőgazdasági termelésének kb. harmada jelenleg az állattenyésztés kiszolgálására megy, és ha ennek egy részét ki lehetne váltani, már annak is nagy jelentősége lenne a fenntarthatóság szempontjából.

Növények ezrei

A Földön több mint hétezer olyan növényfaj él, amelynek valamelyik része ehető, ebből kevesebb mint ötszázat termesztünk azért, hogy megegyük. Ezekből pedig mindössze tizenöt felel az emberiség által elfogyasztott növényi eredetű kalóriák kilencven százalékáért. Azaz rengeteg lehetőség van még olyan növényeket találni, amelyek tápanyagban gazdagok, egészségesek, fenntartható a termesztésük, és még finomak is.

Hüvelyesek

A Földön több mint tizenhatezer-féle ilyen növény él, egészen változatos éghajlatok alatt. Közös bennük, hogy a termesztésük olcsó, általában nem igényelnek nitrogénalapú trágyázást, és – ellentétben a modern haszonnövényekkel – nem teszik tönkre a talajt, amelyen termesztik őket, sőt jellemzően még javítják is a talaj minőségét. A hüvelyesek továbbá kiváló forrásai a fehérjéknek és B-vitaminoknak, és mivel genetikailag rendkívül sokszínűek, nemesítéssel tápanyagokban még gazdagabb és ellenállóbb fajták hozhatók létre belőlük.

Tigrismogyoró

A tigrismogyoró termése rengeteg tápanyagot, vitamint tartalmaz, ráadásul allergén- és gluténmentes. Lehet nyersen és főzve fogyasztani, olajat sajtolni belőle, és laktózmentes tejpótlék is készíthető belőle. A magjait megpörkölve kávéhelyettesítőnek is használják. További előnye, hogy igénytelen növényről van szó, sőt szinte kiirthatatlan.

Csavarpálma

A csavarpálma a Csendes- és az Indiai-óceán szigetvilágában ugyanúgy megél, mint Ausztráliában, a Karib-térségben vagy Afrikában szinte bárhol a Szaharán kívül, a tengerszinttől háromezer méteres magasságig. Egy kutató felhívta a figyelmet arra, hogy az illatos csavarpálma elviseli a kihívásokkal teli körülményeket, beleértve a szárazságot és az erős szelet vagy a sós párájú tengerparti klímát is, kimondottan klímatűrő, és tápláló étel, ami még finom is, ezért szerinte szélesebb körben kellene termeszteni. Különlegessége, hogy az ananászra emlékeztető termése mellett a levelei is ehetők, egzotikus ízvilága miatt ázsiai vaníliának is nevezik.

Hamis banán

A hamis banánt Etiópiában több ezer éve termesztik – nem a gyümölcséért, hanem a gyökeréért, mint a krumplit vagy a répát. Ez a növény remekül bírja a szárazságot, és óriási a terméshozama, szakértők szerint több száz millió embert lehetne ellátni vele, ha kicsit jobban elterjedne a termesztése. Tudósok szerint ez lehet az új szuperélelmiszer, és életmentő választ adhat az éghajlatváltozásra is. James Borrell, a Kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatója egyetértett abban, hogy az enset jól jöhet szűkös időkben az élelmezésbiztonság növelésében. Hozzátette, a növényt néhány szokatlan tulajdonsága teszi különlegessé. "Bármikor elültethető, bármikor betakarítható és évelő. Ezért hívják az éhezés elleni fának" – magyarázta.

A nemesítési, keresztezési eljárások, a génszerkesztés, a hidroponikus, a vertikális növénytermesztés vagy akár a tenger alatti farmok, illetve természetesen a mesterséges intelligencia és még számos egyéb módszer és technológia mind befolyásolni fogják a növénytermesztés jövőjét, irányát, és hatalmas lehetőségeket jelentenek arra nézve, hogy a jövő élelmiszer-alapanyagai egészségesebbek, tápanyagokban gazdagabbak és változatosak legyenek.

Forrás: noklapja.hu

Indexkép: Shutterstock