A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elkészítette a 2023-as horgászfogások statisztikáját a legnagyobb állóvizek vonatkozásában is.

A Balaton összes rögzített fogása 701 tonna (2022: 559 tonna, a változás +25,4%; 2021: 571 tonna; 2020: 774 tonna); ebből a pontyfogás 457 tonna (2022: 355 tonna, +29%; 2021: 358 tonna; 2020: 502 tonna), amely így a teljes itteni halfogás 65,1%-át teszi ki (2022: 63,4%, 2021: 63%, 2020: 65%). A lágyhéjú kagylóbőség okán a ponty számára továbbra is ideális élettér a magyar tenger.

A 14,8%-os részarányt jelentő, döntően keszegféléket tartalmazó gyűjtőkategória kimutatott fogása 103,5 tonna (2022: 79 tonna, a változás +31%; 2021: 81 tonna; 2020: 88 tonna), majd 8,8%-os részesedéssel és 62,2 tonnával a süllő (itt inkább fogas) következik (2022: 58,1 tonna; 2021: 57,8 tonna; 2020: 78 tonna).

A sorban csökkenést mutatva, de 26,7 tonnával az ezüstkárász (és egyes egyéb idegenhonos halfajok mint gyűjtőkategória), majd a tavalyi teljesítményére több mint 70%-ot  rátéve a harcsa (20 tonna) következik.

A tavaly még visszaesés jeleit mutató balin jelentősen megerősödve (12 tonna) tartja pozícióját.


A garda fogása jelentősen elmaradt a 2022. évtől, de 55%-os országos részesedésével még mindig meghatározó, és ez elmondható már évek óta a tó sügérállományáról is, amely fogása 42%-át tette ki a hazai összfogásnak.

Sajnálatos módon a tavalyi évhez képest felfutóban van a törpeharcsa, és a növekedés már trendjellegű a fogási napló szerinti elkülönítés okán is a törpeharcsánál és a busánál.

Tehát az év legjobb nagyvízi adatait a Balaton produkálta.

Második az 1766 hektár területű a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD) 145 tonna elviteli fogással (2022: 143 tonna; 2021: 138 tonna; 2020: 222 tonna).

Bár fogásának aránya 69%-ra csökkent, de 100 tonnás elvitelének köszönhetően továbbra is itt örvend az egyik legnagyobb népszerűségnek a ponty (2022: 111 tonna; 2021: 112 tonna; 2020: 187 tonna).

A keszegfélék (és a társult gyűjtőkategória halai) elvitele tavaly ugrásszerűen megnőtt, és 19,5 tonnát (2022: 8,5 tonna; 2021: 7,1 tonna; 2020: 9,5 tonna) tettek ki.

A továbbiakban 7,4 tonnával a harcsa, valamint 4,6 tonnás fogásával a süllő következik.

Az ezüstkárász (és a társult gyűjtőkategória tagjai) fogása több mint 3,5-szörösére nőtt, de a gyűjtőkategória drasztikus lecsökkenésével (-83%) csak 4 tonna került a naplókba.

A csuka 2,5 tonnával jelentkezett, amely meghaladta a 2022-es elvitelt, ez az eredmény hektárarányosan jobb eredmény, mint az igazi csukás vízként elkönyvelt Tisza-tavon.

A horgászok körében az amur továbbra is népszerű (2,2 tonna), és a balin is tudott növelni az előző évi nívón (szintén 2,2 tonna). A felsorolt ragadozófajok kifogott mennyisége az előző évhez képest szintén jelentősen növekedett.

Területre második, fogásra viszont csak harmadik a 6000 hektáros (a vízügyi nyilvántartásban valójában 10400 hektár vízborítási területű) Tisza-tó 143 tonna összfogással (2022: 176 tonna; 2021: 172 tonna; 2020: 237 tonna).

Itt a pontyfogás 56,2 tonna (2022: 75,8 tonna; 2021: 78,4 tonna; 2020: 125 tonna), és ez az összes fogásból 39,4%-os részarányt (2022: 43%, 2021: 45%, 2020: 53%) jelent.

A 25 tonnás keszegfogás és az egyéb őshonos halfajok (2022: 14 tonna; 2021: 15 tonna; 2020: 16 tonna) zsákmánya jelentősen megnőtt, és immár a második legnépszerűbbek az elviteli listán.

2023-ban a harcsa fogása – vélhetően a faj országos fogásának visszaesését eredményező okok következtében – 50%-kal visszaesett, így a 17 tonnás fogását (2022: 34 tonna, 2021: 33,9 tonna, 2020: 25 tonna) a közel 24 tonnás ezüstkárászfogás (és az egyéb idegenhonos halfajok) is túlszárnyalta.

A süllőzsákmány (7,8 tonna) tavaly már a csuka elé került (5,9 tonna), a ragadozók közül a balin jócskán lemaradt a maga 2,2 tonnájával, de összességében ez 12%-kal meghaladta a 2022-es adatokat.

Végül a Velencei-tó (2283 hektár) következik, ahol a tavalyi 16,8 tonna fogás szinte teljesen megegyezik az azt megelőző évivel (2022: 16,8 tonna; 2021: 19,5 tonna; 2020: 59 tonna).

Ebből 13,7 tonna a ponty (2022: 14,5 tonna; 2021: 16 tonna; 2020: 48 tonna). Az összes fogás 82%-a (2022: 87%, 2021: 82%, 2020: 81%), ezenkívül csak az ezüstkárász (1,9 tonna) és a keszegfélék (1 tonna) fogása volt értékelhető.

Balaton

Az év legjobb nagyvízi adatait a Balaton produkálta – fotó: Shutterstock

A ponty fogásának kismértékű csökkenésében vélhetően szerepet játszik a szigorúbb elviteli szabályozás, valamint a felső méretkorlátozást meghaladó (nem elvihető) példányok egyre gyakoribb jelenléte.

A feltöltővízzel bekerült ezüstkárász kifogott mennyisége megnégyszereződött, de a telepítéseknek köszönhetően a keszegfélék is közel háromszorosan köszöntek vissza a fogási naplók adatainak összesítésekor. A ragadozóhalak fogása az amurral együtt alig haladta meg a 100 kilogrammot.

A helyzet megváltoztatása érdekében a Mohosz 50 millió forint értékben növendék korosztályú balint, süllőt és csukát helyezett ki, továbbá erősítette a tó keszeg- és pontyállományát is.

Forrás: pecaverzum.hu