Németh István az Akasztói Horgászpark és Halascsárdában tartott sajtótájékoztatón elmondta: megkezdték az őszi tógazdasági lehalászásokat és a természetes vizek horgászati célú haltelepítését.

Hangsúlyozta: a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) kötött együttműködési megállapodások értelmében közösen dolgoznak azért, hogy Magyarországon egyre több halat termeljenek, és a mintegy 770 ezer horgász igényeit is egyre jobban ki tudják szolgálni.

Nem csak pontyot telepítenek

Már nemcsak pontyot telepítenek, hanem egyre több ragadozóhalat, egyebek mellett süllőt, csukát, keszegféléket és olyan kuriózumnak számító halat is, mint a compó.

Az elmúlt évben a tógazdasági termelésnek köszönhetően nagyjából 22 ezer tonna halat halásztak le Magyarországon, mintegy 4 százalékkal többet, mint 2019-ben – ismertette a MA-HAL elnöke. A haltermelők költségei az idén drasztikusan nőttek a takarmány- és a gázolajárak, illetve a munkabérek emelkedése miatt, és a helyzetet az időjárási körülmények csak tovább nehezítették, így nem lesz kiemelkedő évük – tette hozzá.

Az afrikai harcsa áll a második helyen

Németh István arról is beszámolt, hogy Magyarországon a tógazdaságokban termelt halfajok mintegy 80 százaléka étkezési ponty, amelyből nagyjából 12 ezer tonnát juttatnak évente a piacra. Elmondta, hogy

mára a második leginkább kedvelt faj az afrikai harcsa lett, amelyből Európában Magyarország a legnagyobb termelő.

Intenzív telepeken az elmúlt évben összesen 5277 tonna halat termeltek, amelynek 97 százaléka afrikai harcsa, 3 százaléka pedig tokféle volt.

afrikai harcsa

A második leginkább kedvelt faj az afrikai harcsa – Fotó: Shutterstock

Korlátozzák az exportot, hogy elég hal maradjon

Magyarországon mintegy 166 ezer hektár horgászati célú vizet telepítenek be magyar halakkal, ez adja éves termelésük mintegy 33 százalékát, tehát alapvető érdekük a horgászok elégedettsége is - tette hozzá. Az elnök szavai szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a szükséges halmennyiség ne exportra kerüljön, hanem "a hazai horgászok zsákmányává váljon az elkövetkező időszakban" és, hogy a halas standok és a nagy áruházláncok halpultjainak folyamatos magyar halkínálata mellett a tavaszi haltelepítésekre is maradjon elegendő mennyiségű hal. Ennek érdekében önkéntesen korlátozták a külpiaci értékesítést.

Több halat kellene fogyasztani

Hangsúlyozta, szeretnék a ponty feldolgozottságát is növelni, hogy az afrikai harcsa mellett jobban elterjedjen a közétkeztetésben. Arra törekednek, hogy az évi egy főre jutó 6,7 kilogramm halfogyasztást 10 kilogramm körüli értékre növeljék. A hazai halakat a Halpéntek elnevezésű akció keretében is népszerűsítik, arra buzdítva mindenkit, hogy péntekenként fogyassza a számos hasznos élettani hatással rendelkező halat.

ponty

Magyarországon mintegy 166 ezer hektár horgászati célú vizet telepítenek be magyar halakkal – Fotó: pixabay

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kiemelte: az elmúlt év nem tervezhető kihívások elé állította az együttműködésben résztvevőket is, de eredményességüket mutatja, hogy az Agrárminisztérium a MA-HAL kezdeményezésére és a NAK támogatásával a koronavírus-járvány okozta külpiaci és belföldi értékesítési nehézségek miatt tavasszal, a felhalmozódott harmadik nyaras korosztályú pontykészletekből 800 millió forint összegű állami intervenciós felvásárlás mellett döntött.

A NAK elnöke szerint a MOHOSZ jól teljesítette ezt a komoly logisztikai feladatot, hiszen 18 szállítási napon 324 horgászvízbe 1177 tonna pontyot helyeztek ki.

Komoly kihívások a haltermelésben

A koronavírust, az aszályt és a megdrágult takarmányokat "nem megkerülhető problémaforrásoknak" nevezve emlékeztetett, az ágazat nagyon sok kihívással nézett szembe az elmúlt időszakban, amelyekre mindenképpen megoldást kell találni. Úgy vélte,

a teljes állattenyésztő ágazat egyetlen esélye, hogy a felmerülő költségeket valamilyen formában az árakban érvényesítsék.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke hangsúlyozta: az elmúlt három év kevés csapadéka a dunántúli tógazdaságokban nagyon komoly vízhiányt okozott. Úgy vélte, "az egész vízmegtartási képesség növelés nemzetstratégiai kérdésé válik".

Emlékeztetett, az elmúlt évben 5184 tonna halat telepítettek horgászkezelésű vizekbe, és a fogási eredménynaplók szerint a horgászok 5664 tonnát fogtak vissza. Pályázatuk közel 100-120 millió forint összegű keretéből a halat telepítő horgászszervezeteket támogatják, akiknek ez akár 50 százalékos halártámogatást is jelenthet.