Rekordévet zártak a vadásztársaságok 2020. februárjában – Fotó: pixabay
Az arányokat tekintve a következőképpen fest a helyzet: a tavalyi hétmilliárdos bevételből 6 milliárd a bérlövésből származott, a fennmaradó összeg pedig a vadásztatáshoz kapcsolódó járulékos fogyasztásból.
A külföldiek vadásztatásához kapcsolódó számok erősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vadgazdálkodás mérlege évek óta pozitív tartományban van, a 2019-2020-as, februárban véget érő vadászati évben majdnem 12 %-kal nőtt az előző évhez képest az összesített bevétel. Ezzel együtt a költségek is folyamatosan növekednek ugyan, de az egyenleg akkor is impozáns: 3,663 milliárd forintos eredményt tudott elkönyvelni a vadászati ágazat.
Hol is tartunk most?
A gímszarvas vadászat papírforma szerint szeptemberben a legerősebb: ehhez képest idén az előző hónapban 53%-kal kevesebb vadászengedélyt adtak ki gímszarvasra a dunántúli vadászterületekre, mint az előző év szeptemberében. Az összesített, országos adatok hasonlóan rosszak, idén március 1-től mostanáig körülbelül 50 %-kal kevesebb vadászengedélyt adtak ki. Az áprilisban kezdődő őzbakidény is teljesen kimaradt a külföldi vadászok számára az Európa szerte bevezetett utazási korlátozások miatt.
Jóval kevesebb vadászengedélyt adtak ki idén március és október között – Fotó: pixabay
A vírushelyzet nem elég, hogy a vadgazdálkodási ágazatot padlóra küldte, előfordulhat, hogy a vadkárral küszködő gazdák problémái nőni fognak a következő mezőgazdasági évben a vadásztatás ilyen mértékű visszaesése miatt.