A farkasok hosszú évszázadokon át tartó vadászata miatt az 1970-es évekre már nagyon kevés farkas maradt Európában, azonban a Berni Egyezmény értelmében meghozott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már kb. 20 ezer egyed él a kontinensen. Az EU most lazítani akar a farkasok védelmén, ezt azonban sok természetvédő szervezet és szakértő ellenzi – írja az ng.24.hu.

Az Európai Bizottság döntését az indokolja, hogy a farkasok létszámának növekedésével a háziállatok elleni farkastámadások száma is megnövekedett. Ha a javaslatot elfogadnák, akkor a jelenlegi szigorúan védett státust a védett váltaná fel.

Évente nagyjából 65 ezer háziállatot ejtenek el a farkasok, elsősorban birkákat. Ugyan ez csak 0,07 százaléka a kontinens juhállományának, azonban az állattartó csoportok lobbizni kezdtek a farkas védelmének feloldásáról, köztük az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, akinek a kedvenc póniját egy farkas pusztította el.


Azonban a természetvédő szervezetek erősen kifogásolják ezt a kezdeményezést. Véleményük szerint ezt a kérdést eddig csak az állattenyésztők és a vadászati szervezetek szemszögéből vizsgálta a Bizottság. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a tudósok és az átlagpolgárok is a farkasok jelenlegi védelmének fenntartását támogatják.

Gianluca Damiani, a Tuscia Egyetem farkaskutatója szerint a szelektív farkasirtás költséges, és eredménytelen lesz. Ha a falkákat az irtás révén felbontják, azzal csak rontanak a helyzeten, ugyanis a háziállatokat épp a magányos, falka nélküli farkasok tekintik leginkább könnyű prédának. A kutató szerint azt a pénzt, amit vadászatra akarnak költeni, helyesebb lenne a háziállatok hatékony védelmére fordítani.

farkas

Egy farkaskutató szerint a szelektív farkasirtás költséges és eredménytelen lenne – fotó: Pixabay

Egyelőre az sem világos, hogy a farkasok mekkora részét kellene kiirtani ahhoz, hogy annak érezhető hatása legyen a háziállat-állományra nézve.

Luigi Boitiani vezető farkasszakértő, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) nagyragadozó-részlegének európai igazgatója szerint bár a teljes kontinens szempontjából akár logikus is lehet a védettség csökkentése, azonban több országban túl kicsi az állomány, nincs önfenntartó farkasállománya például Szlovéniának vagy Belgiumnak sem. Ha az egyes országokra bízzák a farkasok irtásával kapcsolatos döntést, akkor az eleve sebezhető, kicsiny farkascsoportokat tovább gyengíthetik. Ezért hangsúlyozta, hogy az állomány szabályozásának csak kontinensszintű irányítás alatt lehet nekifogni.

Ahhoz, hogy a védettséget lazítsák, mind a 27 EU-tagállam egyhangú szavazata szükséges.