Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2023. december 20-án javaslatot tett a  szürke farkas európai uniós jogszabályi védelmének csökkentésére – írja az ng.24.hu.

A javaslat szerint a faj lekerülne a Berni Egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról, és ezentúl a védett, de vadászható fajok listáján szerepelne. Ettől még hazánkban a farkas nem válna vadászható fajjá, és a faj magyarországi védettségére sem lenne ez hatással.

A WWF Magyarország azonban a Bizottság elnökének kezdeményezését határozottan elutasítja, mert bár a javaslat a faj hazai védelmét nem érintené a gyakorlatban, azonban hosszú évek nemzetközi természetvédelmi munkáját vetné vissza Európában. Részben e munkának köszönhető ugyanis, hogy az utóbbi néhány évtizedben az őshonos nagyragadozók állománya növekedésnek indult, és számos korábbi élőhelyükre tértek vissza.


A Bizottság elnökének mostani kezdeményezése váratlan fordulat, hiszen 2022 novemberében az Európai Tanács visszautasította Svájc hasonló javaslatát.

Ezen túlmenően e javaslat szembemegy a közvéleménnyel is, ugyanis egy felmérés egyértelműen kimutatta, hogy az európai vidéki közösségek 68 százaléka gondolja úgy, hogy a farkasnak fokozott védelmet kell élveznie. A WWF Magyarország által idén készített hazai kutatás pedig azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada fontosnak tartja, hogy a farkasok Magyarországon, természetes élőhelyükön éljenek, ami biztosítva van a hazai jogszabályok szerint.

farkas

Az európai vidéki közösségek 68 százaléka úgy gondolja, hogy a farkasnak fokozott védelmet kell élveznie – fotó: Shutterstock

Ez a faj ugyan Magyarországon továbbra is fokozottan védett maradna, azonban a hazai és a Szlovákiában élő farkasállomány összefüggő populációt alkot, ezért egy ilyen döntés a szomszédunkban nemrég elindult kedvezőtlen változásokkal együtt negatív hatással lehet a hazai farkasállományra is.

A nagyragadozókkal kapcsolatban számos tévhit is él a köztudatban annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt száz évből nincs precedens arra, hogy vadon élő farkas emberre támadt volna, de Európa más országaiban is nagyon ritka az ilyen eset.

A WWF Magyarország kihangsúlyozta azt is, hogy szükséges lenne az állattartók számára támogatásokat biztosítani a farkasokat távol tartó infrastruktúra kiépítésére. Továbbá nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a csúcsragadozóknál semmi és senki nem képes hatékonyabban csökkenteni az egyre nagyobb létszámú csülkös vadfajok által okozott károkat, valamint hogy az ökoszisztéma látná kárát a farkasok hiányának.