A Nébih Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése, így az őszi haltelepítések időszakában a halőrök országszerte fokozottan vizsgálják az előírások betartását. Szeptember óta az ÁHSZ szakemberei természetvédelmi okok miatt két esetben tiltották meg invazív ezüstkárászok telepítését a hazai halgazdálkodási vízterületeken, több esetben pedig eljárás indult a feltárt szabálysértések miatt.

Az ősz a tógazdaságok számára a nagy lehalászások kezdetét jelenti, a lehalászott hal ekkor kerül a nevelőtavakból a téli raktározásra kialakított telelőtavakba vagy feldolgozásra vagy pedig telepítésre a hazai halgazdálkodási vízterületekbe.

Az ellenőrizhetőség érdekében a telepítések előzetes bejelentését jogszabály írja elő, a legfontosabb tudnivalókról ezzel kapcsolatban a Nébih honlapján lehet tájékozódni.

Az elmúlt két hónapban az állami halőrök több mint 10 esetben tartottak helyszíni ellenőrzést, melynek során

  • 3 alkalommal indítottak eljárást,
  • 2 esetben megtiltották a kihelyezendő hal telepítését – invazív ezüstkárász telepítésének szándéka miatt –,
  • további 3 esetben pedig jelenleg is vizsgálatot folytatnak a szakemberek.


Komoly bírságra számíthat az, aki invazív halfajt telepít

A Nébih ÁHSZ felhívja a figyelmet, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján gyakori jogszabálysértés a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés. Szintén rendszeresen előforduló probléma az engedéllyel telepíthető idegenhonos halfajok jogosultság nélküli vízbe helyezése. Mindezek a jogszabálysértések jelentős veszélyt jelentenek őshonos halállományunkra, melyek következményeként 500.000 - 5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírságot szab ki a hatóság!

Melyek az invazív halfajok?

Azok a halfajok számítanak invazívnak, amely Magyarország vízterületein nem őshonosak és spontán módon vagy emberi tevékenység következtében kerültek be természetes vizeinkbe. Ilyen például:

  • törpeharcsa,
  • busa,
  • ezüstkárász,
  • amurgéb,
  • razbóra,
  • naphal.

Mi a baj az invazív halfajokkal?

Az invazív halfajok gyors szaporodásuk révén veszélyeztetik a növény- és halfajok sokféleségét. Az őshonos fajokat kiszorítva, sok esetben az élőhelyek elszegényedését okozzák.

Indexkép: Shutterstock