Az őszibarack tafrinájáról korábban már írtunk, a hűvös, csapadékos időjárás miatt azóta is folyamatosan fertőz. A meggy és a kajszi idei, súlyos moníliás virágfertőzését okozó gombának ez az időjárás ennek a szintén kedvez, most ijesztő tünetekkel folytatta a fertőzését meggyen és kajszin is. A vesszők belsejében terjedő monília termőtestei megjelentek a vesszők felületén is. (A fák „belsejét felélő” taplógombák törnek ki hasonló módon az ágak felületére.)

monília

A csapadékos időjárás kedvez a moníliás virágfertőzésnek – Fotó: Pénzes Béla

A védekezéssel kapcsolatban marad az eddigi tanács: a fás részekben már bent van a gomba, ide továbbra sem tudunk gombaölő szereket bejuttatni. A perzselést kockáztatva próbálkozhatnak valamelyik réztartalmú szerrel (általában pirosbimbós állapotig engedélyezettek), de a védekezés lényege továbbra is a minél gyorsabb visszametszés és jövő tavasszal, virágzás környékén a kötelezően elvégzendő permetezés lesz.

Most a levéllyukacsosodást okozó gomba (sztigmina) is jól érzi magát. A fénykép tegnap készült. A levél színén, fonákján és már a gyümölcsön is láthatják a tüneteit. Ennél a fertőzési szintnél S. O.S. permetezést javaslok. A rézpótlónak is hívott mankoceb hatóanyag a monília telepeit is gyéríteni fogja. Enyhe fertőzésnél a kéntartalmúak is hatásosak. A felszívódók közül pl. a Topas 100 EC, a Teldor 500 SC, a Signum WG és a Switch 62,5 WG engedélyezett kajsziban moníliára és levéllyukacsosodásra is.

gombás gyümölcs betegség

Már a gyümölcsös is látható a levéllyukacsosodást okozó gomba okozta betegség – Fotó: Zsigó György

Szőlőbetegségek

Járványt nem okoz minden évben, de valamilyen szinten, mindig számíthatunk a szőlőlisztharmatra. A jelenlegi időjárás nem kedvez a gombának, de mivel csak megelőzéssel védekezhetünk ellene, ezért ha el tudnak csípni egy eső és szélmentes fél napot, akkor érdemes megpermetezni a növényeket. A cél az, hogy a virágzásig ne engedjük felszaporodni a lisztharmatot. Már a virágok elpusztításával is elviheti a termést, később pedig nehéz kordában tartani, sérvesek lesznek a bogyók. A virágzásig most elegendő a kén. Párás, meleg körülmények között a peronoszpóra, sőt még a szürkepenész is gondot okozhat.

Csigák a kertben

A járdán, a kerti eszközökön megjelenő nyálkacsíkok, de már a megrágott levelek is tanúsítják, hogy megjelentek a csigák. Tavaly karácsonykor egy újabb nagytestű fajt (Cantareus apertus) is találtak Budapesten, nyekergő csiga lett a neve. Franciaországban ették is, finom lehetett, mert ott mára védett faj lett.

Idei hír, hogy II. kategóriába kerültek a metaldehid tartalmú csigaölő granulátumok. Maradtak a már jól ismert módszerek. Mesterséges éjszakai búvóhelyek létesítése és a hajnali összeszedés, indiai futókacsa, kávézacc, csigaűző növények, fokhagymapermet és még hosszan sorolhatnám az internetes ajánlásokat. Néhol még most is látom, hogy az ágyásokat kapamélységű árokkal keretezik be és ezekbe vastagon konyhasót, műtrágyát, fahamut szórnak. Ezek az anyagok ugyan megölik a csigákat, de ilyen töménységben károsak a talajra. Inkább csapdázzanak!

csiga

Csigák ellen maradnak a bevált házi módszerek, például a csapdázás – Fotó: pixabay

A szélsőséges időjárás, a sok eső megnehezítette a növények tápanyagfelvételét, sárgulnak a levelek. Ma pl. körtén, valószínűleg a vashiány tünetét fotóztam. Lombtrágyákkal egészítsék ki a permetlevet. A sárga levelű, vékony bőrszövetű növényeknél a perzselés elkerülése miatt, inkább az alsó dózissal dolgozzanak.

Zsigó György,
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara