November 3. a vadászok (továbbá erdészek, lövészcéhek, matematikusok, látszerészek, fémmunkások) védőszentje, Szent Hubertusz emléknapja. Ennek apropóján tett közzé a hazai vadgazdálkodáshoz kapcsolódó infografikákat Facebook-oldalán a Központi Statisztikai Hivatal.
A poszthoz kapcsolódva azt írták: 2023-ban a rekordszámú – 68 ezer – sportvadász mellett, közel 3 ezer hivatásos vadász látott el vadgazdálkodási, vadvédelmi szakirányítási feladatokat Magyarországon. Hazánk eddigi 50 legjobb gímszarvas-trófeájából 20-at Zala, 11-et Somogy, dámtrófeájából pedig 15–15-öt Hajdú-Bihar és Tolna vármegyében ejtettek el. A vadásztársaságok bérkilövésből és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevételei 2023-ban csúcsértékre, 18,2 milliárd forintra emelkedtek.
Forrás: KSH
Az infografikákból az is kiderül: idén a leggyakoribb vadfaj az őz volt, ez lakta be legjobban az országot a KSH adatai szerint. Komoly gímszarvas-állomány Zala, Vas, Somogy, Veszprém és Nógrád vármegyében él. Érdekes, hogy a vaddisznó nem szerepel az adatok közt – meglehet, ennek az ASP miatti drasztikus állományapasztási kötelezettség az oka.
Forrás: KSH
Az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy míg 1970-ben 2443 dám-, 32590 gímszarvas és 141280 példány őz élt az ország területén, addig ezek a számok ma így mutatnak: 47657 dámszarvas, 127712 gímszarvas és 363735 őz. Első pillantásra is nyilvánvaló: az említett vadfajok állománya drasztikus mértékben nőtt. Annak ellenére is, hogy egyre több a sportvadász és a vadászati hatóság is évről évre emeli az engedélyezett elejtések számát – érdekes tendencia ez, szerintem sokan keresik rá a magyarázatot.
Őzből kerül a legtöbb terítékre, majd azt követi a gímszarvas és jócskán lemaradva a dám. Utóbbiak trófeáinak átlagos minősége nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít.
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
