A közelmúltban kihirdetésre került az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény, mely számos ponton módosítja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt – írja a nak.hu a tájékoztatójában.

erdő

Az összes vadászterület vonatkozásában kötelező lesz kaszálás során a vadriasztó lánc vagy hangahatáson alapuló riasztó alkalmazása – fotó: pixabay.com

Mint írják, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) alábbiakban ismertetett változásainak többsége 2024. május 17-én, az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések 2025. január 1-én lépnek hatályba.

Elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás

A kapcsolódó módosítások – egyelőre csak választhatóan – lehetővé teszik, hogy a vadászatra jogosultak a jövőben a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére irányadó kötelezettségeiknek elektronikus alkalmazás használatával tegyenek eleget. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Vtv. Vhr. fogja meghatározni.

Vadaskerteket érintő változások

A Vtv. aktuális változásai megteremtik a lehetőséget arra, hogy a vadaskertek üzemeltetését önálló vadgazdálkodói tevékenység keretében lehessen végezni haszonbérlet, vagy alhaszonbérlet formájában. Ennek okán megalkotásra kerültek az ehhez kapcsolódó részletszabályok és hatósági felelősségi körök.

Az új szabályozás kitér arra is, hogy a vadászati jog gyakorlása általában sem járhat a természet károsításával, nem eredményezheti a természetes környezet szükségtelen igénybevételét, nem járhat az erdei életközösség életfeltételeinek romlásához, szakszerű erdőgazdálkodás akadályozásához. Az (1a) bekezdés alapján pedig zártéri vadtartó létesítményben az élő szervezetek veszélyeztetését jelenti, ha nem az engedélyben meghatározott faj tartására kerül sor, a vadállomány létszáma a maximálisan fenntartható létszámot meghaladja, vagy az engedélyben meghatározott ivararány és a tényleges ivararány eltér.

Vadaskertben a nagyvadállomány túlszaporodása esetén a vadászati hatóság állományszabályozó vadászatot rendel el – olvasható a nak.hu cikkében.


erdő

A vadászati jog gyakorlása nem járhat a természet károsításával, nem eredményezheti a természetes környezet szükségtelen igénybevételét – fotó: pixabay.com

A mező- és erdőgazdálkodási tevékenységet érintő érdemi változások

Tartós telepítésű kerítésekre irányadó rendelkezések

A Vtv. 29. § változásával koncepcionálisan megújulnak a tartós telepítésű kerítésekre irányadó szabályok. A tartós telepítésű kerítés létesítésére, bővítésére irányadó szabályok pontosításával meghatározásra kerülnek a kiadott engedély időbeli hatályára, valamint az engedély megújítására, továbbá a kerítéssel szembeni követelményekre vonatkozó egyes szabályok is.

Tartós telepítésű kerítés akkor engedélyezhető, ha a bekerített terület az 50 hektárt nem haladja meg, a vad életfeltételei és mozgásirányai biztosítottak, a kerítés jellegénél fogva vadkár elleni védekezésre alkalmas és a mezőgazdasági kultúra más eredményes módszerrel nem védhető meg. A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a bekerített területek között továbbá legalább 10 méter távolságot kell tartani.

Szőlő, gyümölcsös és kert vonatkozásában a gazdálkodó indokaira tekintettel a hatóság az előbbi 50 hektáros, valamint 10 méteres határértékektől eltekinthet.

A vadászati hatóság az engedélyt 5 évre adja meg, mely további 5 évre megújítható, fontos tudni, hogy a kerítés engedélyének fennmaradása nem automatikus, azt a lejárat előtt kezdeményezni kell. Amennyiben a kerítés műszaki állapota nem megfelelő, a hatóság felhívja az engedélyest a kerítés műszaki állapotának helyreállítására, amennyiben a felhívásnak eredményesen nem tesz eleget. a hatóság a kerítésre vonatkozó engedélyt visszavonja és határidő tűzésével kötelezi a tulajdonost a kerítés felszámolására.

Amennyiben a hatósági felhívásnak az engedélyes nem tesz eleget, a hatóság hivatalból intézkedik a kerítés felszámolására, a költségek engedélyesre terhelésére – írja a nak.hu.

Az engedély nélkül létesített, vagy fenntartott kerítések engedélyezésére irányuló eljárás megindítására a hatóság határidő tűzésével felszólítja a föld használóját. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a hatóság felszólítása eredménytelenül telik el, a hatóság intézkedik a kerítés felszámolása iránt.

A törvénymódosítás hatályba lépése előtt 5 évnél régebben engedélyezett, tartós telepítésű kerítések fennmaradását a Vtv. 114. §-ában foglaltak alapján 2024. december 21. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Ezt követően a kerítések fennmaradása vonatkozásában a kérelmek új kerítés létesítésére irányadó kérelemnek minősülnek.

vadak

A jövőben érvényt nyer a gyakorlati alkalmazásban a nem kívánatos vadfaj elnevezés – fotó: pixabay.com

Vadállomány fenntartásával, valamint a vadkárok kezelésével kapcsolatos rendelkezések

A Vtv. 75. § (3) bekezdésének módosítása eredményeként – a nagyvadállomány összetételének változásaival összhangban –az éves vadgazdálkodási terv elejtési tervszámai közül a továbbiakban a gímszarvasra és a dámszarvasra vonatkozó elejtési tervszámok teljesítését kell figyelembe venni annak a tekintetében, hogy a következő évben a vadászatra jogosultnak a vadkárt teljes összegben, vagy a természetes önfenntartási érték levonásával kell térítenie. Azokat is csak akkor, ha a korábbi évek terítékadatai alapján az adott vadfaj az adott vadászterületen meghatározóan jelen van (a megelőző három év átlagos terítéke eléri a tízet).

A jövőben érvényt nyer a gyakorlati alkalmazásban a nem kívánatos vadfaj elnevezés. Az adott területen nem kívánatos vadfaj a vadgazdálkodási üzemtervben kerül meghatározásra, a vadfaj korlátozás nélkül elejthető és nem vonatkoznak rá a szakszerűtlen elejtési kritériumok.

A Vtv. 79. § (5) bekezdése alapján szintén új elvárásként jelenik meg, hogy amennyiben a föld használója nem biztosítja a vadászatra jogosult bejutását vadkárelhárítás céljából a tartós telepítésű kerítéssel védett területre, úgy a vadászatra jogosulttal szemben nem érvényesíthet vadkárigényt.

A 80. § (3) bekezdésében foglaltak alapján megnyílik a lehetőség arra, hogy a vadászati hatóság – többek között a földtulajdonos vagy földhasználó kezdeményezésére – állományszabályozó vadászatot rendeljen el az adott terület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos vadfajként meghatározott fajok tekintetében.

Bár a mező- és erdőgazdálkodáshoz szorosan nem kapcsolódik, de szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a Vtv. 75/A. § (5)-(6) bekezdései alapán a jövőben a vadászatra jogosult részéről a vad elpusztításával okozott kár a gépjármű vezetőjével szemben nem érvényesíthető, amennyiben az ütközés nem a gépjármű vezetőjének felróható magatartásából adódik. A vadászterület részét képező vadaskert esetén vélelmezni kell továbbá, hogy a vad nem a vadaskert területéről váltott ki. Ennek jelentősége, hogy adott esetben a vadászterület vadászatra jogosultja és a vadaskerté elválhat.

Vadállomány kíméletével kapcsolatos rendelkezések

A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjának változásával a föld használója számára a vadkárok megelőzésében új elvárásként jelenik meg, hogy immáron nem csak az apróvadas, hanem az összes vadászterület vonatkozásában kötelező lesz kaszálás során a vadriasztó lánc vagy hangahatáson alapuló riasztó alkalmazása.