Ahogy a régi mondás tartja, a történelem ismétli önmagát: és valóban, ahogy a Covid idején rengeteg önjelölt virológus bukkant elő a semmiből, illetve a fotelből a Facebookon, most, a száj- és körömfájás kapcsán is rengetegen tudni vélik, hogy a vírus hogyan és miért került hazánkba, mit okoz, mi a következménye és mit csinálnak rosszul a hatóságok. Végre egy állatorvos, Dr. Bendzsel Dániel megelégelte a közösségi portálon féktelenül áradó okosságokat és Facebook-posztban próbál rendet vágni a sorok között, lehetetlen küldetésként elmagyarázni a valóságot.


Csak a fertőzött állatokat vágják le – és ezt szigorú szabályok szerint teszik

A szakember szerint nem igaz, hogy válogatás nélkül „öldösnék" az állatokat – csak a fertőzött állományokat számolják fel, és ezt is jogszabályi keretek között, szakmai szempontok alapján végzik el. Ráadásul ezek az állatok végső soron így is-úgy is vágásra kerültek volna, hiszen tej- vagy hústermelésre tartják őket.

Azt is hangsúlyozza: aki elítéli ezt a gyakorlatot, az választhatja a vegán életmódot, ami egy teljesen korrekt és hiteles tiltakozási forma – de a valóságban az emberek többsége továbbra is fogyaszt húst és tejterméket.

Ma mentesek vagyunk a vírustól – és ezt védeni kell

Ötven éve nem volt cél az RSzKF-mentesség – ma viszont igen. Magyarország, az Európai Unió, és számos más ország hivatalosan mentes a vírustól. Ennek fenntartása szigorú intézkedéseket igényel, amelyeket uniós előírások határoznak meg. Ezeket alkalmazták Angliában, Németországban – és most nálunk is.

Nincs export, ha elterjed a fertőzés

Ha a vírust hagynánk elterjedni, nemcsak az exportlehetőségek szűnnének meg, de a hazai fogyasztók bizalma is odaveszne. Ki venne szívesen tejet vagy húst egy fertőzött állományból? Bár elméletileg nem halálos a betegség, a piaci realitások miatt az ilyen termékek eladhatatlanná válnának.

A juhágazat például túlnyomórészt exportra termel – ha ez megszűnik, hazai túlkínálat keletkezik, amit a piac nem tud felszívni. Ráadásul, míg régen a gyapjút el lehetett adni, ma már veszélyes hulladékként kezelik, aminek elszállításáért a gazda fizet.

A mai szarvasmarhák nem a régiek

Régen egy tehén évente 3000 litert adott – ma egy holstein-fríz akár 10 000 litert. Ezek az állatok érzékenyebbek, kevesebb kiesést bírnak. Egy enyhének tűnő betegség is drámai hozamcsökkenést okoz, ami hosszú távon ellehetetleníti a gazdaságok működését.

"A gazdasági haszonállatok nagyon precíz számítások alapján tartottak. A gazdaságok haszna a visszaeső termelés, a gyógykezelés költsége, az export tilalma és a romló minőség miatti csökkent felvásárlási ár miatt gyakorlatilag megszűnik, sőt, ráfizetéses lesz. Emlékeztek, amikor a gazdák kiöntötték a tejet a minisztérium előtt? Az a helyzet ehhez képest semmi nem volt" – írja.

Ne hasonlítsunk össze két teljesen más korszakot!

„Ahogy nem hasonlítjuk össze a Trabantot a Teslával, úgy nem szerencsés a mai járványkezelést sem az 50 évvel ezelőttihez mérni" – írja Bendzsel. Ma más az állatállomány, más a gazdasági környezet, más a szabályozás, és más a társadalmi elvárás a biztonságos élelmiszerrel kapcsolatban.


Nem összeesküvés, hanem egy vírus

"Ötven éve más jellegű állomány volt, más járványtani helyzet (nem volt mentesség, ma van), más szabályozási környezet (nem volt EU, ma van). Tehát ahogy azt sem hasonlítjuk össze, hogy akkor milyen autókkal jártak, voltak-e határok, milyen jogszabályok voltak akkor és ma érvényben (például akkor még volt idehaza halálbüntetés), kérem, azt se hasonlítsuk össze, hogy akkor hogy kellett kezelni egy járványt és ma hogy kell. Ezzel akkor is és ma is szakemberek foglalkoztak, foglalkoznak. Ahogy nem lenne szerencsés laikusoknak abba sem beleszólni, hogy egy orvos hogy operálja meg a nagypapa aortabillentyűjét, egy mérnök hogy tervezze meg egy autó fékrendszerét, egy pilóta hogy tegye le a WizzAir párizsi járatát a kifutóra, úgy talán ebbe sem kéne.

Pláne nem úgy, hogy bezzeg hogy operálták ezt, tervezték ezt, repülték ezt 50 éve... Ezek a szakemberek dolgoznak azon hosszú évtizedek óta, hogy biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalokra és eddig is vakon megbíztatok bennük, senki nem viszi másodvéleményre a megvásárolt csirkemellet, vagy répát főzés előtt. És nem, nem a szabadkőműves mozgalom, a globalista elit, a műhúsgyárak, Izrael, Brüsszel, Soros vagy éppen a NER van a történtek mögött, hanem egy vírus, ami pár éve épp Angliában bukkant fel, év elején Németországban, most meg éppen itt. És ahogy megfékezték Angliában és Németországban, ugyanezekkel a módszerekkel, itt is meg fogják" – foglalta össze mondanivalóját a szakember.

A cél: a mentesség megőrzése, az élelmiszerbiztonság fenntartása és a jövőbeli exportlehetőségek megvédése.

Forrás: Facebook

Indexkép: Pixabay