Magyarországon is bármikor megjelenhet a rettegett erdőpusztító bogár

Korábban már írtunk a japánbogár vagy japán cserebogár, mint Európában újonnan felbukkant kártevő bogárról, mostanra azonban sokkal több információ került napvilágra az alig egy centiméter méretű, apró erdőpusztítóról.

Várható, hogy ha nem is előbb, de utóbb hazánkban is felbukkan, s mivel nincs természetes ellensége, ezért nem árt ismerni természetét, szokásait.

Csoportokban támad, nagy erdőpusztító – fotó: Pixabay

Az új kártevőről

Vig Károly entomológus professzor, a Magyar Rovartani Társaság elnöke az Infostart kérdésére elmondta, hogy a japán cserebogár felettébb attraktív bogár. Teste általában ragyogó fémes zöld, de előfordul lilás színben is. Szárnyfedői sárgásak, narancssárgásak vagy barnásak. A potroh két oldalát "szőrpamacsok" díszítik. Kivételes, egyedi külsejű rovarról beszélünk tehát.

A gond nem színes külcsínével akad, hanem a táplálkozási szokásaival. Számos országban keseríti meg az erdészek és gazdák életét.

Hogyan károsít

A kártételt a kifejlett bogár (imágó) és a lárvája okozza. A lárva több százféle növény gyökerét rágja el, miközben a földben fejlődik. Kedvencei a pázsitfűfélék, rágcsálása eredményeként akár nagyobb foltokban is kipusztulhat a gyep. Az imágó pedig csoportosan "támad", és falja fel a fák lombját.

Igen szapora, egyetlen "bogáröltő" alatt akár tízzel is megnő a szaporulat száma. Ezért fontos, hogy bár természetes ellenségéről nem tudunk, ne találjon megfelelő feltételeket magának a környezetben a szaporodáshoz.

Mit értünk ezen?

A lárvák a földben fejlődnek, de a rakott tojásokból akkor tud kikelni és életben maradni a lárva, ha megfelelő talajnedvességet talál. A száraz, homokos talaj akadályozhatja fennmaradásában és nagyobb egyedszámú szaporodásában, viszont "jól érzi magát" a csapadékosabb, nedvesebb területeken. Magyarországon a nyugati országrészben és az Északi-középhegységben adottak a feltételek az elszaporodásához.

Nem igaz, hogy nincs természetes ellensége, csak nem hozta magával poggyászként Európába – fotó: Pixabay

Miért japán a japán cserebogár

Mert bizony a felkelő nap országából jutott át az Egyesült Államokba, az 1900-as évek hajnalán, az ázsiai szigetországból indult árukkal. Utána szintén kereskedelem útján került  Európába, először az Azori-szigetekre, Portugáliába és Spanyolországba, valamint Olaszországba. Most legutóbb Svájcban bukkant fel. Hazánkban még nem fedezték fel, de bármikor beteheti a lábát hozzánk is. – tájékoztatott a Magyar Rovartani Társaság elnöke.

Amikor azt állítjuk, a japán cserebogárnak nincs természetes ellensége, nem mondunk igazat. Más rovarok, fonalférgek és gombák is tizedelik, de ezek mind az őshazájában, Japánban élnek. Beletelik még egy kis időbe, amíg őshazáján kívül is átállnak a paraziták vagy ragadozók a japán cserebogár fogyasztására.

A Magyar Rovartani Társaság elnöke szerint azonban az új kártevő rovar ellen nem szükséges új szereket kifejleszteni. A jelenleg is elérhető rovarölő szerek ugyanúgy használhatnak ellene, mint más kártevő rovarok ellen. Egyelőre azonban nem kell ezen aggódnunk, hiszen Magyarországon még nem találtak belőle egy-egy példányt sem, így a gazdaságoknak nem kell tőle tartaniuk.