A farkas és prédája

Kezdjük mindjárt a börzsönyi farkassal. A Börzsöny Alapítvány (BA) és az MME Börzsönyi Helyi Csoport közös honlapján valamint a Börzsönyi természetvédők Facebook oldalán számos képet találhatunk róla, hol egy kameracsapda esett az útjába, hol pedig Demjén Tamás, a BA tagja futott vele össze hazafelé, és jó fotósként azonnal lencsevégre is kapta. A fantasztikus nappali felvételen nagy valószínűséggel ugyanaz az állat látható, melyet a kameracsapdák már sokszor lefényképeztek.

A Börzsöny Alapítvány már 2020 márciusában jelezte a Dunaipoly.hu nemzeti parki portálnak, hogy farkas lehet a Börzsönyben. Akkor egy friss lábnyom is megmutatta a nagyragadozó jelenlétét a Magas-Börzsönyben, és az Alapítvány önkéntese, Bedő Péter februárban két alkalommal is észlelte feltehetőleg ugyanazt az állatot a felszerelt kameracsapdák segítségével. A nagyragadozó visszatéréséről még 2018-ban érkeztek az első hírek, és a Börzsöny ökológiai rendszerének megfelelő működése szempontjából mindenképpen örömteli ennek a fokozottan védett fajnak a jelenléte.

A Börzsöny Alapítvány (BA) és az MME Börzsönyi Helyi Csoport közös honlapján valamint a Börzsönyi természetvédők Facebook oldalán számos képet találhatunk róla. Fotó: Börzsöny Alapítvány

A közönséges farkas vagy európai szürkefarkas (Canis lupus lupus) a szürke farkas (Canis lupus) egyik alfaja. A nagy termetű, sötét szőrű alfaj egykor Európa-szerte elterjedt volt, ma már sajnos csak szigetszerű populációi léteznek, Magyarországra is ez az alfaj települ vissza. A hazai erdőkben az elmúlt évtizedben jelentősen felszaporodott a vadállomány, és az elhullott, vagy a vadászok által megsebzett nagyvad is a prédájául szolgálhat. Mindez megteremtette a farkasok jelenlétéhez és fennmaradásához nélkülözhetetlen bőséges táplálékot, valamint azt is biztosítja, hogy a vadállatok nem támadnak majd a háziállatokra. A ragadozók ösztöneiknél fogva a gyenge, beteg egyedek állományát gyérítik, amivel hozzájárulnak a vadpopuláció egészségének megőrzéséhez, jelenlétüktől javul a természetes élőhelyek állapota, és az erdők megújuló képessége is.

A nagy termetű, sötét szőrű alfaj egykor Európa-szerte elterjedt volt, ma már csak szigetszerű populációi találhatók meg. Magyarországra is ez az alfaj települ vissza. Fotó: Börzsöny Alapítvány

Félnünk kell a farkastól?

Ha túl sok Jack Londont olvastunk gyerekkorunkban, eszünkbe juthat a kutyaszános történet és a halálos farkastámadás. Nos, szerencsére nem a sarkkörön élünk, így a farkasok idehaza az emberre nem jelentenek semmilyen veszélyt. A vadon élő farkas amúgy is rendkívül óvatos állat, és hacsak teheti, inkább elkerüli az embert. Ha mégis összefutnánk vele túrázás közben, akkor sem kell félni attól, hogy megtámadna bennünket, mivel nem tekint minket zsákmánynak. Zrínyi óta tudjuk, hogy egy malacait féltő vaddisznó koca vagy kan sokkal veszélyesebb lehet.

A vadon élő farkas rendkívül óvatos állat, és inkább elkerüli az embert. Fotó: Börzsöny Alapítvány/Bedő Péter

Ahogy a Börzsöny Alapítvány szakemberei írják, a cikkünkben is látható csodálatos fotó mellett a farkas jelenlétének egyéb közvetett bizonyítéka is előkerült, amikor a megelőző napon a kép készítésének helyétől mindössze 1 kilométerre a helyi vadőr egy valamilyen ragadozó által frissen megölt szarvasborjút talált. Másnap (azaz a kép készítésének napján) Demjén Tamás többedmagával visszament a helyszínre, és sikerült újra megtalálni a borjútetemet. A tetemen látható egyik tiszta fognyomból DNS-mintát is vettek. A tetem a feltaláláskor egyébként lényegében érintetlen volt, valami/valaki miatt a feltételezhető farkas nem tudott sokat enni belőle.

A vadmacska

A vadmacska (Felis silvestris) a macskafélék családjába tartozó kisméretű ragadozó, ami kisemlősökkel, madarakkal és hasonló méretű más élőlényekkel (pl. halakkal, hüllőkkel, ízeltlábúakkal) táplálkozik. A legújabb kutatások szerint a házi macskával együtt 6 alfaja van, Magyarországon 2012 óta fokozottan védett. Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhelytípusokon is megél, de főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. Míg háziasított alfajának, a házi macskának rengeteg alak- és színváltozata van, a vad egyedek színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel. Hosszuk a farokkal együtt 80-110 centiméter és a súlyuk általában 4 és 6 kg között van. A vadmacska különösen félénk, óvatos állat, magányosan él, az egyes példányok territóriuma általában 3 km². Az alábbiakban a börzsönyi kameracsapdáknak köszönhetően meg is nézhetünk egy igazi hazai vadmacskacsaládot:

Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhelytípusokon is megél, de főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. Fotó: Börzsöny Alapítvány/Ferenczi Balázs

Amitől mindenki tartott: van medve is

És már 2021 májusában sikerült lencsevégre kapni, ekkor készültek el ugyanis az első kameracsapdás felvételek a Börzsönyben az odalátogató medvéről. Az állat a fotók alapján egészséges, jól fejlett fiatal példány. Aki egyébként nyomon szeretné követni a hazai - különösen a Börzsönyben kószáló - medvéket és farkasokat, az elsősorban nézegesse aktívan az Agroinform lapjait - hiszen magára valamit is adó medve anélkül nem végezhet jelentősebb medveüggyel Magyarországon, hogy mi arról hírt ne adnánk - de ott van a Nógrádi Medvefigyelő Facebook oldal is, ami némiképpen hasonló témában utazik.

Már 2021 májusában sikerült lencsevégre kapni a Börzsönybe látogató medvét. Fotó: Börzsöny Alapítvány/Bedő Péter

Ez a hiúz, nem túl hiú (kerüli a nyilvánosságot)

A Börzsönyben állítólag mindössze egyetlen hiúz (Lynx) él, és már az is elég idős állat. A hiúz a macskafélék családjának egyik neme, melybe négy faj tartozik, ezek közül a Kárpát-medence területén előforduló, vadon élő hiúzok a kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathica) alfajába tartoznak, és a súlyuk 25-30 kilogramm lehet. A kárpáti hiúzok Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és a balkáni országok erdőségeiben is megélnek. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőket kedvelik, különösen akkor, ha az erdő sziklás tisztásokat is rejt. Napjainkra Magyarország hiúzállománya katasztrofális mértékben megritkult a régen jellemző túlvadászat miatt, de hasonló a helyzet Európa többi országában is. Szerencsére az elmúlt évtizedekben a természetvédelmi erőfeszítések hatására a faj újra megjelenőben van, fokozottan védett fajunk, az eszmei értéke 500 ezer forint.

A Börzsönyben állítólag mindössze egyetlen hiúz (Lynx) él, és már az is elég idős állat. Fotó: Börzsöny Alapítvány

A Börzsönyben ismételten csak a kameracsapdáknak köszönhetően pillanthattuk meg, Ferenczi Balázs, a Börzsöny Alapítvány munkatársa, a 24.hu-nak elmondta: "A Börzsöny 30 ezer hektáros területén jelenleg egyetlen példány él, egy hím, amelyet az első sikeres vadkamerás felvételek készítői Szilveszter Botondnak kereszteltek el két sikeres észlelés névnapjai alapján. A 2007 utáni videókon ő látható, és több felvétel elemzése alapján megállapítható, hogy 17-18 éves kora ellenére még mindig erős és agilis."

"Az állat úgy ismeri a Börzsönyt, mint a „tenyerét”, akár egy éjszaka alatt oda-vissza megjárja a hegység 10 kilométer átmérőjű sziklás, meredek völgyekkel, gerincekkel szabdalt magterületét."

A Börzsönyben ismételten csak a kameracsapdák segítségével pillanthattuk meg a híúzt. Fotó: Börzsöny Alapítvány/Ferenczi Balázs

"Olyan irányban szeli át a gerinceket és völgyeket, ahogy a legjobb helyismerettel rendelkező tapasztalt túrázó is megtervezné magának a legoptimálisabb útvonalat. A hiúzok a kisemlősöktől a madarakon át az őzekig, sőt a szarvastehenekig bármit képesek elejteni. Félnivalójuk tényleg csak az embertől van, egy kifejlett hiúzzal még a farkasok sem szívesen viszik kenyértörésig" - mondta el Ferenczi Balázs.

A Börzsöny Alapítvány a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal együttműködésben több mint tíz éve igyekszik kameracsapdák segítségével is minél többet megtudni a Börzsönyben élő, illetve itt újra megjelenő nagyragadozókról. A munkájuk az szja 1 százalékának felajánlásával is támogatható, adószámuk: 18702862-1-13

A Börzsöny Alapítvány a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal együttműködésben több mint tíz éve igyekszik kameracsapdák segítségével is minél többet megtudni a Börzsönyben élő, illetve itt újra megjelenő nagyragadozókról. Fotó: Börzsöny Alapítvány

Ráadás: Ismeretlen fajok

A Börzsönyi természetvédők Facebook oldalán egyébként nehezen azonosítható, ismeretlen lények is feltűnnek a fotókon, bár csupán a kommentek között. Ha valaki esetleg felismerné a bemutatott egyedeket, arra kérjük, se nekünk, se az oldal üzemeltetőinek ne írjon erről, inkább tartsa titokban. (Csak viccelünk. A képpel. A kérés, hogy ne írjanak róla, az komoly.)

A Börzsönyi természetvédők Facebook oldalán egyébként nehezen azonosítható, ismeretlen lények is feltűnnek a fotókon, bár csupán a kommentek között. Fotó: Börzsöny Alapítvány/Attila Illyés

(Forrás: 24)