Hirdetés
- Műtrágya árak új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- AKG támogatás új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Grubber új
- Eke minden mennyiségben új
- RS-09 eszközhordozó új
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Figyelem! Így alakul 2024-ben a mezőgazdasági biztosítások támogatása
Típustól függően 40-70 százalékos támogatásra lehet számítani.
1809 hozzászólás
Válasz lordbgabi #1258. hozzászólásáraMinden elismerésem a tiétek!
46 éves géppel aratunk... jövőkép a kistermelők szemszögéből
Válasz Valodi #1256. hozzászólásáraEz csak ígéret volt, de azt is mondhatnám hazugság. Hablaty. Közbe meg még ennek is az ellenkezőjét csinálják. És egyébként sem értek vele egyet, meg a fidesszel se szimpatizálok, de a kettő között nincs összefüggés.
Meg ez egy szépen hangzó szöveg, hogy a családi gazdaságokat megerősítjük. Már marha régóta a családi gazdaságokat erősítik, aztán némelyik már olyan erős hogy kisebb-nagyobb társas gazdaságokat meg tud venni. Nem irigylem senkitől az ilyen vagy olyan gazdaságát, félreértés ne legyen.
De a szűkebb környezetemben ezt látom. Ahol én lakom ott a szántóföldi növénytermesztés az általános, és az állattartás, de az pár magángazdától eltekintve a társas gazdaságokban folyik. A magángazdák, de nevezhetjük őket családi gazdaságnak (már az elnevezés is baromság, miért kell megkülönböztetni a forma szerint, legyen gazdaság mindenki, termeljen, adózzon, fizesse a TB-t mindenki után, kapja a támogatást termelésarányosan) is növekedni akarnak, több földet művelni, nagyobb és újabb traktort, kombájnt venni, terepjárót, magtárat építeni, de közbe embert elvétve alkalmaz. Végülis a növekedéssel sincs bajom, mert valahol természetes hogy mindenki többet akar, előbbre akar jutni. Tehát ez nagyon nem az az emlegetett paraszti népréteg megtartása, vagy az, csak egy nagyon vékony és vagyonos réteg. Sőt, már ez a szó hogy paraszt, ez sem létezik igazából, vagy nagyon ritka. Tényleg, szerinted ki lenne, hogy nézne ki egy igazi magyar paraszt (nem külsőre természetesen). A mezőgazdasággal foglalkozók nagyrésze vállalkozásként tekint rá inkább, szeretni szeretheti a mezőgazdaságot azt nem mondom hogy nem.
És nemis szeretném az erőszakos átalakítást, még ha a törvény erejénél foga erőszakos akkor se.
Egyébként lenne pár abszurd elképzelésem a vidéki megélhetés és munkahely teremtésre, de le se írom, még vki komolyan veszi.
Válasz Tomszi #1254. hozzászólásáraHa a nemzet alapjának, a paraszti néprétegnek a megtartásához szükséges intézkedéseket meg akarod ismerni, vedd a fáradságot és olvasd el ezt:
http://videkstrategia.kormany.hu
Ezt ígérte kormányhatározattal a fidesz, és ebből nem tart be egy sort sem...
Válasz Valodi #1252. hozzászólásáraOtt éjjel-nappal esik az eső. Tehát van zöld tömeg bőven.
Válasz Valodi #1251. hozzászólásáraEgyütt válaszolok a 2 hozzászólásodra. Ezekben már van konkrétum.
Azért az hogy a bevételük 65-70%-a központi pénz, az is mond valamit.
Az hogy a birtokméret náluk olyan amilyen, az földrajzi, történelmi hagyományok miatt alakult így, generációk, tehát több 100 év alatt, ezalatt letisztult a gazdálkodói réteg is. Nemhiszem hogy központilag máról holnapra megszabták hogy ennyin lehet gazdálkodni. Lehet hogy a törvényi szabályzásuk is jobb egy picivel.
Nálunk, Magyarországon ezzel szemben mi volt, ha csak 1945-től számolom is, nemis sorolom. Jelenleg egyes csoportokat tolnak, támogatással minden egyébbel, másikakat hátrányosan különböztetik meg.
Válasz Tomszi #1248. hozzászólásáraA Bükki Nemzeti Park 2011-ben meghirdetett földbérleti pályázatának kidolgozásához meghívták a helyi Gazdakört is - ők 6 településen 21 gazdagyűlésen többek között ezt fogalmazták meg:
"22. A pályázó; a pályázó Ptk. 685.§ b) szerinti közvetlen hozzátartozója; a pályázó, illetve közeli hozzátartozója közvetlen vagy közvetett befolyása alá tartozó jogi személy, és jogi személyiség nélküli más szervezetek a jelen haszonbérleti pályázattal egyidejűleg a Kiíró által meghirdetett pályázati egységek közül összesen legfeljebb három dokumentációt vehetnek fel, valamint összesen 200 ha-ra nyerhetnek haszonbérleti jogot, kivéve a 200 ha térmértéket meghaladó blokkméretet. Ezen kitétel megszegőinek összes pályázata érvénytelen, az estlegesen megkötött haszonbérleti szerződést a Kiíró azonnali hatállyal felmondja."
Elhangzott olyan javaslat is, hogy az számítson helyben lakónak, akinek legalább egy felmenője a helyi temetőben nyugszik...
Válasz Tomszi #1250. hozzászólására1999-ben Wales-ban voltam vidékfejlesztési tanulmányúton. Egy juhászgazdánál volt az egyik napi szállásunk, aki még angolul sem beszélt, csak walesiül. A feleségén keresztül kommunikáltunk vele. Talán 10-12 hektár legelőn dolgozott, ami 200 éve a család tulajdona.
Másnap reggel jött egy pótkocsis kamion, ami mobil vágóhíd volt. A gazda felhajtotta az aktuális állatait, aztán elköszöntek.
Kérdeztük, hogy hová adják el őket, de ő csak annyit tudott, hogy mindent a szövetkezet intéz - neki két nap múlva lesz a pénz a számláján...
Válasz Tomszi #1250. hozzászólására A legfontosabb információkat attól a 4-5 helyi gazdálkodó családtól kaptuk, akiknek a földjeit és házait/gazdaságukat is meglátogattuk. Már a buszban megbeszéltük, hogy mik legyenek a legfontosabb kérdések, amiket minden házigazdának felteszünk. Ezek voltak:
- mennyibe kerül náluk egy hektár föld?
- mekkora az átlagos birtokméret?
- a bevételük hány százaléka ered ilyen-olyan támogatásokból?
A válaszok:
- már akkor, 2007-ben, 6-8 millió Ft, de földforgalom nincs. Ha nagyon ritkán mégis van, azt felveszik a helyi gazdacsaládok, idegen semmiképpen nem kerülhet pozícióba.
- a faluban 30-35 ha körüli a zöm, de vannak kisebbek, 15-18 ha, és néhány nagyobb, mint pl. a házigazdáék, akik 176 hektáron bio módon gazdálkodtak - három, nem rokon család összefogva. 70 év körüli vendéglátónkat kérdeztem, mekkora a legnagyobb birtok, amit a környéken ismer - hosszan gondolkodott, majd azt mondta: vagy hat faluval odébb egy hajdani grófi birtok maradéka, ami olyan nagy, hogy megvan talán 250 hektár is...
- bevételük 65-70%-a központi pénz, a maradék szabadpiaci.
Hát így...az egyik 18 hektáros gazda elnézést kért, mert késve jött a megbeszélt találkozóra - nemvárt dolga akadt az istállóban. Az utcai ruhája is békés, enyhe tehénszagot árasztott. Övék a kis pékség is, ahonnan a környéket ellátják bio-kenyérneművel...
A környező erdei nyesedéket falufűtőműben hasznosítják, a gázt - bár 800 méterre fut a vezeték a falutól - nem vezették be, mert nem osztrák, hanem olasz tulajdon.
Ángyán József programját láttam ott megvalósulni - akkor még lelkes, naiv fideszesként!
Válasz Valodi #1249. hozzászólásáraKonkrétumokat?
Mekkora gazdaságok, mit termel, milyen eredménnyel, milyen gépekkel, , hova adja el, hasonlók.
A magyar gazdaságok is életképesek, mert aki még nem csődölt be (és ez a nagyobb rész) az működik.
A kubait meg akkor elismerheted hogy nem tudsz róla többet, mint amit a cikk leírt, és/vagy nem működik.
Válasz Tomszi #1248. hozzászólására "Vagyis hogy nem működik az az agrárökológiai mintamodell." - Ausztriában működik sok helyen...
2007 Húsvétjén 50 gazdaköri tagunkkal két napos tanulmányi kirándulást szerveztünk Morvamezőre,
ott láttuk is.
Léptékében, technikájában, szervezett piacában életképes családi gazdaságok tartják meg a falvakat!
Válasz Valodi #1247. hozzászólásáraAutentikus vagy nem autentikus, nem válaszoltál
Politikusoktól idézel sorba
Hagyjuk Orbánt meg Ángyánt meg a politikát.
Én nem általánosságokra vagyok kíváncsi, meg önellentmodásokkal teli tanulmányra, hanem arra hogy ez mit jelent a gyakorlatban.
Vagy az a válaszod hogy "semmi nem lett belőle"? Vagyis hogy nem működik az az agrárökológiai mintamodell.
Válasz Tomszi #1246. hozzászólásáraVolt erre egy autentikus válasz - semmi nem lett belőle!
"...Visszatekintve Ángyán úgy érzi, felhasználták a személyét. A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiából semmi sem valósult meg. Nincs családi gazdálkodási törvény, a földtörvény jószerivel csak a földek forgalmával foglalkozik, nincs üzemszabályozási törvény, amely szabályozná, hogy mennyi föld lehet egy család birtokában, hogy mennyi földet és milyen célra lehet használni, és nincs meg a jogi keretrendszere annak sem, hogy tisztességes gazdaszövetkezeti rendszer jöhessen létre Magyarországon."
http://hu.budapestbeacon.com/k..
Én ezekért az ígéreteikért szavaztam rájuk...egészséges erkölcsű emberként nem tudtam elképzelni olyan politikai aljasságot, amit a kétharmad birtokában produkáltak.
Orbán definícióját tekintve Simicska Lajos tévedett, amikor g..nek nevezte - az mégiscsak az élet kezd etének egyik fele!
Orbán nem kezdet, hanem végtermék...
Válasz Valodi #1238. hozzászólásáraKérdéseim nagy részére nem válaszoltál.
Mert a nyugati országokban lévő családi gazdaságok nem végeznek árutermelést? Á nem. Valaki pedig megtermeli ott is azt a rengeteg disznót, tejet, búzát, kukoricát, repcét, cukorrépát napraforgót, zöldségeket.
Válasz Valodi #1243. hozzászólásáraEbben a hozzászólásodban van igazság, elég sok! Viszont ez politika, sajnos.
Válasz Valodi #1243. hozzászólására "sztrájkolók helyébe külföldi parasztokat hozó"
Észak-Magyarországon nyolc ilyen konkrét esetről van tudomásom:
http://www.heol.hu/…/bevandorlonak-hittek-a-turbanos-ferfi…/
Egy sarudi (Tisza-tó) tehenészetben "... eleinte főként helyi és környékbeli lakosok között toboroztak, de csak nagyon kevesen jelentkeztek, és akik eljutottak odáig, hogy felvegyék őket, hamarosan már nem álltak alkalmazásukban pontatlanság és hanyag munkavégzés miatt.
... egy hozzájuk hasonló, de Nógrád megyében működő vállalkozásnál már régóta alkalmaznak indiai munkavállalókat. Felvették a kapcsolatot a nógrádi tulajjal, aki rendkívül pozitívan nyilatkozott az Indiából érkezett dolgozók munkához való hozzáállásáról, munkabírásáról, alkalmazkodó-képességéről és tisztelettudásáról."
„ha szabadnapot adok nekik, büntetésnek fogják fel.”
Válasz Tomszi #1237. hozzászólásáraHa gazda vagy, feltétlenül gondold meg ezt is:
„…A mi vidékünk, e hetven év alatt ötször egyénileg és családilag kirabolt, nincstelen, koldussá tett lakosainak 80%-val, romjaiban haldoklik. Ötven falu már visszahozhatatlanul halott.
…A meghirdetett stratégiával és ígéretekkel homlokegyenest ellentétes, vagyis Károlyi Sándor vidékmodellje helyett a vidéki népbe belelövető, a sztrájkolók helyébe külföldi parasztokat hozó, két millió embert Amerikába kényszerítő nagybérlői és plutokrata agrárrendszer következik. A köz és alkalmi munkás, fekete bojtárok világa. Olyan földeken, amit a rendszerváltás zászlaja alatt raboltak el a parasztságtól. Most meg a nemzeti szabadságharc, utolsó szent érzésünket elpazarló zászlai alatt változtatják cseléddé, fekete bojtárrá a vidéki népet. A titokban mindig is plutokrata politikát folytató Jakab féle MAGOSZ parasztbolondító és becsapó dualista halandzsa szótárával. Ezt a programot, soha a nép el nem fogadta, és el nem fogadhatja. És ezzel a kormánynak a vidéki néppel még el kell számolnia.
Ennek a folyamatnak következményeit jelezve állt fel székéből … Ángyán József FVM államtitkár.
Ángyán József … az Európában legelterjedtebb agrármodellt képviselte. A …korszerű családi gazdasági európai modellt, nem a „skanzenbe” való ősrégi zsellérparasztit. Programjának társadalom-gazdasági alátámasztása döntő részben a Fischler féle Vidékfejlesztési karta stratégiájára irányul.…
A miniszterelnök ennek tudatában nevezte ki Ángyán Józsefet a vidékfejlesztés parlamenti államtitkárává. Elméletileg, erkölcsileg, elvhűség szempontjából szinte apostoli példamutatással látta el ezt a feladatot.”
(dr. Nagy Bálint 2012)
Válasz Vinkó75 #1240. hozzászólásáraIgen, Ausztria életképes.
Válasz sanyi1965 #1239. hozzászólásáraIgen, az a kategória.
"Tapintható volt a félelem a kormánypárti képviselők közt a frakcióülés után, ahol Orbán Viktor magából kikelve ordítozott Ángyán Józseffel és Bencsik Jánossal. A képviselők a döntő szavazás előtt azt latolgatták, hogy mit veszítenek, hogyan csinálják ki őket, ha nemmel szavaznak, és végül mindegyik talált egy jó okot, amiért megszavazza...
Orbán Viktor végül együtt szavazott Szanyi Tiborral és Veres János volt MSZP-s pénzügyminiszterrel... "
http://greenr.blog.hu/tags/tis..
Válasz Valodi #1238. hozzászólásáraMég jó hogy ezt másképp látni akár Ausztriában is.
Válasz Valodi #1238. hozzászólásáraez is a -NE AZT NÉZZÉK MIT MONDOK HANEM HOGY MIT CSINÁLOK- kategória? beg your pardon!
Válasz Tomszi #1237. hozzászólásáraAzért a nyugati családi gazdaságokon alapuló mezőgazdaság csak így működik - végszükség esetén mi hamarabb halnánk éhen!
".... Mezőgazdaságunkat csökkenő termőterület, szétesett üzemi és torz gazdálkodási szerkezet jellemzi. A tömegtermelő, iparszerű gazdálkodás emelkedő energia- és forgóeszközigénnyel jár, emiatt megnövekedett kiszolgáltatottságunk a bankok, az energetikai piacok és a beszállítói iparágak felé. Az alacsony hozzáadott érték, a csökkenő fajlagos nyereség következménye egyfelől a kényszeres birtokkoncentráció és a nagyobb élőmunka-igényű állattartás föladása, másfelől a családi gazdálkodás felszámolása és a föld eladása. Mindezek következtében rohamosan csökken a mezőgazdaság élőmunkaerő igénye, és ezzel egyidejűleg a föld, a vidék népességeltartó és népességmegtartó képessége.
Fel kellett ismerni, hogy a mezőgazdaság nem egyszerű árutermelő ágazat.
Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kell jönni: a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett környezeti, társadalmi, regionális, és foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ezen környezeti és szociális, közösségi szolgáltatások pedig helyben keletkeznek, nem importálhatók.
A megfelelő mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása tehát a vidéki térségek és a vidék társadalma megmaradásának kulcskérdése. Ezt azonban csak „fenntartható” rendszerek képesek biztosítani, amelyek úgy állítanak elő jó minőségű, egészséges és elegendőtermékeket, hogy közben megőrzik az élővilágot, a tájat, s benne az embert, közösségeit, kultúráját, munkát és megélhetést biztosítva a vidéki népesség, a helyi közösségek számára.
E feladatok egyidejű megoldására az iparszerű mezőgazdálkodás nem alkalmas."
http://videkstrategia.kormany...
Válasz Valodi #1235. hozzászólásáraJa hogy politikai szlogen, így már értem, nincs több kérdésem.
Amit írsz az utópia, és mint ilyen megvalósíthatatlan, vagy csak erőszakkal.
Ezek az önfenntartó családi gazdaságok nem fognak létrejönni, még úgy se ha nem ökrökkel szántanak. Egyáltalán hogy nézne ez ki a gyakorlatban a te hited szerint? És ha csak magukat tartanák fent, akkor a városiak mit ennének, vagy mindenki falun lakna és csak magának termelne élelmiszert? Tényleg fejtsd ki hogy ezt hogy képzeled el!
Az élelmiszer létfeltétel és áru is, amit meg kell termelni, és meg is fogják. És amíg van külső ipari input, addig úgy fogják megtermelni, és még jó sokáig így lesz.
Mutass egy gazdát Magyarországon aki befogja az ökröt és faekével kezdi turkálni a földet (mint ezt a szuper kubai rendszert bemutató filmben teszik), csak hogy magának élelmiszert termeljen. Biztos hogy te sem ezt teszed, de nem személyeskedem, mert nem ismerjük egymást. Kubában is csak azért próbálkoztak vele, mert nem volt jobb ötletük. Mint mikor a románoknál a Kárpátok géniusza kiadta hogy a panelek erkélyein is zöldséget kell termelni virágládákban. Egy magyar se cserélt volna velük!
A hozzászólásod utolsó bekezdése sok helyen megvalósult már, a jövedelem a földet művelő családoknál marad, annál a néhány családnál aki megműveli a fél falu határát.
Amíg olaj (még pár 100 évig lesz is) van addig ez a rendszer marad alapvetően, kisebb nagyobb változásokkal, technológiai újításokkal, minimum művelés, csökkentett művelés, hasonlók. És persze az egy kéz által irányított területek nőnek, koncentrálódnak, akárcsak az 1 gép, 1 ember által megművelt terület, ellátott állatmennyiség, stb. Visszafelé fejlődés nincs. A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő, hanem mert a technológia túlhaladta.
Válasz Valodi #1235. hozzászólásáraJelen pillanatban ezt verik szét.
Válasz Tomszi #1231. hozzászólására"Élelmiszer önrendelkezés" - így szól a politikai szlogen.
Az én értelmezésemben pedig az élelmiszer nem csupán áru, hanem létfeltétel. Minden körülmények között, külső ipari „inputok” (vegyszer, műtrágya, ásványi olaj) hiányában is meg kell termelni. Erre semmilyen más szerveződés, csakis önfenntartó családi parasztgazdaságok egész országot lefedő hálózata képes.
A természet rendjébe illeszkedő falu nem napjaink falunak csúfolt lakó-, nyaraló- vagy szegénytelepe, nem is „jogi személy agráripari üzeme", hanem egy emberi közösség és természeti környezetének szerves egysége. Föld, víz, levegő, parasztember és falu –egyszóval vidék- nélkül nincs „fenntarthatóság”, nincs társadalom, sőt emberi minőségű élet sincs…
Ép erkölcsű, életerős nemzet minden eszközzel óvja is a saját termőföldjét, paraszti társadalmát!
Elsorvadásra van ítélve az a falu és rajta keresztül az a nemzet, amely földjeinek jövedelme nem marad a helyi földművelő családoknál megélhetési jövedelemként „szétterítve”, hanem idegenek profitjaként elhagyja a területet…
Kuba ebben feltétlenül jobban áll nálunk!
Válasz a2457 #1233. hozzászólásáraTermészetesen a fejlődésnek vannak pozitív és negatív hatásai. Az utóbbi igen csak kiéleződik már vidéken is. Nincs mivel lekötnie magát a jón épnek. Unatkozik, agyal....na itt kezdődik a baj. Mivel túlgondolja a dolgokat és kezdi keverni a lekvárt. De 5 forintért már nem hajol le,mivel a postás hozza az 50 ezret. Nem elég az semmire. De úgy hozzá szokott...hogy az istálló üresen, a kert gazosan. Bent ül a koccintóba igaz annyit már nem tud elverni,mint mikor még lehajolt az 5 forintért is, de ez így kényelmesebb. Ma vidéken (nálunk) reggel 7 kor még megy a kávézás a koccintóba. Jó ha 8-9 mire elkezdenek dolgozni az emberek. Koránt sem "gürizünk" annyit mint 20 éve. Ez meg is látszik. Ezek a helyi tapasztalataim. Annyi előnye van hogy a kínálati piac ellenére mégis keresleti piac van napszámos munkára...750 forint/óra és ez kapálás. Tehát az az elenyésző pár ember ki még hajlandó lehajolni a pénzért, kap munkát.
Válasz Vinkó75 #1232. hozzászólásárajó persze piramist se építünk,
ha valamit fel kell jegyezni nem kőtáblára véssük meg nem agyagra. lassan papírra se írjuk.
nem látom olyan nagy bajnak.
Válasz Tomszi #1230. hozzászólásáraMa már nem melózunk annyi kétkezi munkát mind 20 éve az biztos. De kétkezi idény melóra is alig találni embert. Húúú....végig kapáltatták velünk az egész határt !
Válasz Valodi #1203. hozzászólásáraElolvastam a linkelt kubai cikket, hát, nem lettem okosabb tőle, konkrétum alig van benne, szinte semmi. Egymás mellett él az intenzív gazdálkodás és az agroökológiai mozgalom, közben a fele termőföld parlagon. Az hogy egymás mellett él többféle technológia azzal nincs baj. Ellentmondás viszont annál több van a cikkben: agroökológiai gazdálkodás, génkezelt növények, Kuba élelmiszer önellátó, emellett nagy élelmiszer importőr, stb..
Konkrétum viszont semmi: nem írja le hogyan működik ez az agroökológia rendszer a gyakorlatban, azon kívül hogy hősies ökörcsordákról hablatyol.
Nem írja le hogy termelnek így agroökológiai módon kukoricát, szóját, búzát, cukornádat, burgonyát, rizst. Vagy épp dohányt, kávét, tejet.
Szóval engem ez a cikk nem győzött meg arról hogy ez a kubai út lenne a fejlettebb, a követendő jövő.
Válasz rongyos #1225. hozzászólásáraDe a pénz a magadé volt!
Akkor sem mindenki úgy lopta a tápot! Sőt a nagyrésze nem. Mondhatnám hogy mindenki magából indul ki, de nem mondom, mivel nem ismerjük egymást!
De elbeszélünk egymás mellett. Most is megvagyunk, megvannak az emberek a nagyarányú háztáji nélkül, és nem élünk rosszabbul azt ne mondja senki, és összességében kevesebb munkával. Aztán hogy tényleg kevesebb-e a munka? Végülis kevesebb, mert én gyerekkoromban még szedtem az uborkát nyáron, szülőkkel nagyszülőkkel együtt, ugyanúgy, mint a legtöbb osztálytársam (10-ből 9-en biztosan), kapáltuk a kimért répát a tszcsben, kukoricátcímereztük, etettük a disznókat, míg aki most általános iskolás ugyanabban a faluban az hírből sem ismeri ezeket a munkákat. Ami nem biztos hogy rossz.
Válasz Mihály-963 #1219. hozzászólásáraNa ez a mese, mert ha annyit ad akkor az nem homok hanem vályog föld csak az tud annyit a homok meg nagy "O" semmi mást!
Válasz Netparaszt #1226. hozzászólásáraAzért azt tisztázzuk, a humusztartalom csak megőrzi a vizet nem csinál a semmiből + vizet.
Válasz Földönfuto #1222. hozzászólására Ez is mintill, magyar paraszt módra és szemmel láthatóan még ilyen primitív monokultúrás módon is működhet.
Válasz Ares 826 #1208. hozzászólására Sokkal kevesebb esővel gazdálkodnak sikeresen a világ számtalan területén, mint a magyar csapadék ellátottság. Azt kell megfogni, ami van, nem sírni és kifogásokat keresni. Kedvenc lusta gazdámnál már megint mellig ér a szója a homokon, miközben nála sem esett az eső. Van viszont biológia és növekvő humusz a talajában, amely aszályban is ellátja nedvességgel a növényeit. A megfelelő technológia sokáig felülírhatja az időjárást.
Válasz Tomszi #1206. hozzászólásáraakkor sem magunknak termeltünk, hanem az ÁFÉSZnek...mert előre beharangozott felvásárlási árak voltak...még a garázsban is a bikák álltak...na ezeket a piaci baromságokat, hogy előre megmondják mennyi lesz a desznyóóó ára el kell felejteni...
Akkor már csak az volt a kérdés, ki mennyi süldőtápot tudott kilopni a TSzből a wartburgja csomagtartójában....
ennek a világnak vége lett..és a háztájinak is....
Válasz *** HM *** #1220. hozzászólásáraZeller zöldség sárgarépa piros cékla,ezek ugyanolyan kombájnnal szedhetők.Burgonyát egyértelmű.A csemege kukorica az kézi törés sütőtök szintén a csicsóka pedig krumpli rázó és oda emberek kellenek.
Válasz Földönfuto #1222. hozzászólására
Válasz Ares 826 #1208. hozzászólásáraPontosan leirtad a lényeget.Élő példa a kertszomszédom,amióta ismerem,37 éve kukorica van a kertben.A technológia:tavasszal szárzuzás,szántás áprilisban,rögtön vetés úgy natúr a szántásba SPC-vel 2q/ha-nak megfelelő pétisóval,gyomirtót szerez vhonnan,hátival rányomja és kész.Jó időjárásban meglepően jó a termése,de érdekes módon nagyon rossz kukoricát még a gyengébb években se látok nála.Ja és a vetőmag se 80000ft/zsákos mag.Ha meg kiszámolnánk a bevétel-ráforditást,lehet,hogy érdekes eredmény jönne ki egy komolyabb technológiával összehasonlitva.
A támogatások megszűnésének hiresztelése mire lehet jó?
-1. Mégjobban elbizonytalanítani és elfordítani az embereket a mezőgazdaságtól?
-2. A most még megkapott támogatásokból gép és technológia vásárlásra ösztönözni a gazdákat? Hogy esetleg azután sokan csak hitelből tudjanak vetni és tankolni?
-3. Ilyen hírek hallatán hátha többen döntenek úgy , hogy eladják a földjüket?
Egy hektár föld terméséből nem csak a paraszt élt sohasem és most sem , hanem még nagyon sokan mások is.
Nem kell már előre "félni", mert lesz valahogy akkor is majd. Sem a túl nagyokat, sem pedig a túl sok kicsit egyszerre nem gáncsolhatják el. Ezért kitartóan, egyszerre több területen nyomás alatt tartják.
Ha a támogatásoknak a területalapú formája szünik is meg , azt úgy is elő lehet adni , mintha egyáltalán nem lenne semmilyen sem majd.
Ne felejtsük el , hogy létezik egy fontos " piaci elv":
"Ha valamit kinéztél magadnak, akkor a tulajdonost meg kell dolgozni ideológiailag, hogy ne tartsa fontosnak azt, amit birtokol. Ez jól megalapozza azt, hogy sikeresen alkudj az árból."
Válasz máris szomszéd #1215. hozzászólásáraMit kombájnolsz ezek közül?
Válasz Ares 826 #1217. hozzászólására és ha csak 5-6 akkor meg még inkább pedig ezek is tudják a 6-7 tonna kukit
Válasz Netparaszt #1196. hozzászólására ha nincs pocok nincs sas,ölyv,vércse stb akkor ki rombolja az ökológiát???? A lényeg az hogy nem működik egy technológia sem folyamatosan alkalmazva ezért jó hogy bérletes földek vannak 5-év így 5év úgy már működik
Válasz vén cigány #1211. hozzászólásáraAhhoz amit írtál nagyon jó földek kellenek és sok csapadék! Ha a földjeid 15AK lenne mint ezt nem írtad volna most ide le!!!!
Válasz rigás #1214. hozzászólásáraarról nemtehetek hogy tenni is kell valamit a dologért.
olyan megoldás amikor elég csak várni és lépésről lépésre pont ugyanazt csinálni mint eddig , nem létezik.
Válasz vén cigány #1213. hozzászólásáraItt igazából nagy kiadások vannak simán rámegy 1 hektárra akár 4 misi is.Aki jól csinálja annak egy forintból van 1.5-2 forint de ehhez toppon kell lenni.Magát a termelést megoldom egyedül a betakarítás az idéntől a bővebb család.Amit persze vissza kell segíteni.Nincs igazán kézimunkás növény majdnem minden kombájnolható.
Zeller sárgarépa zöldség burgonya a tágabb családban még csemege kukorica sütőtök cékla csicsóka.
Válasz a2457 #1209. hozzászólásáraNekik könnyű, ők a sziklából is tudnak vizet fakasztani.
Próbálnánk meg mi, jönnék ám azzal, hogy az biza nemzeti kincs, ami ingyé nincs!
Költői kérdés: vajh' mely nemzet kincse van a tavainkban, folyóinkban, csatornáinkban, és a talpunk alatt, ha mi nem juthatunk hozzá csak pénzért?
Válasz máris szomszéd #1212. hozzászólásáraA kertészethez totál nem értek, csak saccra írtam az adatokat. Mennyi a bevétel és a haszon, ekkora területen és hányan dolgoztok?
Válasz vén cigány #1202. hozzászólásáraMi megélünk évi 5 ha kertészetből,mivel elértünk egy szintet és nem akarunk mostmár csak kicsiket fejleszteni így jövőre csak 3.5 ha lesz.Igaz nincs zöld traki meg terepjáró de nem is kell minden áron inkább elmegyek horgászni a szabadidőmben.
o
Válasz Vinkó75 #1204. hozzászólásáraErről van szó.
Ha egy kertész, szeretne 15 milla bevételt, ahhoz dolgozni kell mondjuk 2000 órát.
Egy szántóföldi növénytermesztő, 50 hektáron könnyedén elér 15 milla bevételt.
Ehhez dolgozik max. 200 órát.
Aratást és szárításra bérmunkát vesz igénybe.
Válasz Ares 826 #1208. hozzászólásáraEz bizony így van!
A helyi nagyüzem már mindent meg tud adni a növényeinek amit csak meg lehet, van korszerű technika, szaktudás, minden ami kell. Csak eső nem volt (elég).
Napra van egy táblánkba ahol mind két oldalt a már említett nagyüzem a szomszéd szintén napraforgó veteménnyel. Ők megadtak neki mindent, mi csak egy kevés pétit szórtunk rá meg pulsart kapott, talajmunka vetés 20 éve elavult technológiával.
És szinte semmi különbséget nem látni.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a modern technika xart sem ér (sőt), csak azt, hogy víz nélkül ahogy írtad ők sem tudnak "varázsolni".