Hirdetés
- AKG támogatás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fűtési rendszerek új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Napraforgó vetőmag új
- Búza termény felvásárlási árak új
- OVP-20 régi szovjet gyártmányú magtiszítógép... új
- Lucerna telepítése, termesztése új
Cikkajánló
_jpg_fill_540x300_0.webp "Az USDA zöld utat biztosított a Bioceres HB4 génmódosított búzája számára")
1809 hozzászólás
Válasz Ares 826 #1208. hozzászólásárazsidrákoknak azért szépen megyeget eső nélkül is.
a hirdósoknak is.
Válasz Netparaszt #1196. hozzászólásáraEmber, eső nélkül bele lehet az egészbe sz@rni és finomat írtam másként akartam magamat kifejezni, az összes forgatás vagy épp a forgatásos technológiába! Szép lehetsz de "okos" nem ha nincs eső lehet itt hiper-szuper szerkezet meg inden víz nélkül!
Válasz Valodi #1203. hozzászólásáraEl fogom olvasni a kubai cikket! Mert érdekel, mint minden ami mezőgazdaság.
Válasz vén cigány #1201. hozzászólásáraAkkor mégiscsak a régi átkosnak mondott rendszer volt jobb?
Azért most háztáji nélkül is megvagyunk, pedig nekünk is volt disznó, szedtük az uborkát, málnát gyerekként, címereztük a kukoricát, kapáltuk a répát, stb. és ugyanúgy megélünk.
Na de a tsz-ben is mikor már géppel lehetett kaszáltatni akkor lekaszáltatták, aztán fel is báláztatták, meg a háztáji kukoricát se kellett leszedni egy idő után. Visszafelé senki se akar fejlődni.
Én nem szidom a régi világot se, vissza se sírom, sok szempontból jó volt, előnye is volt, de elmúlt.
Viszont megfigyeltem valamit: igen sokan nosztalgiáznak beszélgetés szintjén hogy régen minden családnál volt tehén, a házi tej milyen finom volt, meg a háztájiban nevelt disznó, a házi csirke, a tojás, stb.
De azért mégis csak kényelmesebb beautózni a Tescoba és megvenni mindent készen. Pedig tarthatna állatot, termelhetne magának zöldséget. Meg kényelmesebb a gáz központinál melegedni, mint fával fűteni. De a szokás nagy úr, meg a kényszer is. És bizony jó hogy meg tudjuk venni.
Ugyanígy az ide költözött erdélyiek is sírnak hogy már Erdély se a régi, ott is terjednek a multik, ott sincs már ennyi állat. De azért ők is átjöttek ide a jobb és könnyebb élet reményében, távolról meg annyira szeretik Erdélyt.
Válasz Valodi #1199. hozzászólásáraAz első bekezdésed nem értem? Igen, azt írtam hogy 50-ből meg lehet már élni, főállásban csinálva.
A gondolatom folytatva legtöbbjük mégsem elégszik meg 50 ha-al, 100-zal sem, akinek 300 van az is megveszi a 301-ik hektárt is, és folytathatnám tovább.
A többi meg nem a hozzászólásomra válasz.
Hogy Lengyelországban úgy vannak a dolgok mint amiket leírtál azt nem vitatom, de Magyarország nem Lengyelország, ennyi.
Az átlagos birtokméret meg statisztika kérdése. Magyarországon nemtudom mekkora, olvastam pedig többször, de most nem keresgetem. Magyarországon is rengeteg gazdaság van, mert nem mindegy mit vesznek annak, a KSH aki pár ezer m2 kertet művel vagy 1 disznót tart azt gazdaságnak veszi. Meg a legtöbb gazdaság, családi vagy társas gazdaság papíron több néven fut,a magángazdaságok főleg, és mindjárt kisebb a kimutatott átlagos birtokméret, mint a valódi.
Válasz vén cigány #1201. hozzászólásáraEz így van, 3 nap alatt akar mindenki minden megcsinálni szezononként. Majd hátradőlni és agyalni a semmin. Ehhez elég komoly beruházás,és mint látni, komoly adósság felhalmozás párosul.
Válasz Tomszi #1197. hozzászólására
"Kuba, de nem hiszem hogy annak kéne mintának lenni."
Rosszul hiszed - íme egy kis ízelítő:
"A parasztcsaládok körülbelül egyharmada, mintegy 110 ezer család csatlakozott az ANAP-hoz, annak Paraszt a Paraszthoz Agroökológiai Mozgalmán (MACAC, Movimiento Agroecológico Campesino a Campesino) keresztül. Ez részvételi módszereket alkalmaz, amelyek a helyi gazdálkodók szükségletein alapul, és lehetővé teszi a különleges történelmi viszonyaikhoz és identitásukhoz kapcsolódó gazdag családi és közösségi gazdálkodási tudáskészlet közkinccsé tételét. Az innovációk egymással való megosztása révén a gazdálkodók képesek voltak a hagyományos szektorhoz képest drámai haladást elérni az élelmiszertermelés terén, miközben megőrizték az agrobiodiverzitást, és sokkal kevesebb mennyiségű mezőgazdasági vegyszert használtak.
A mezőgazdasági teljesítmény megfigyelése az elmúlt két évtized szélsőséges éghajlati eseményei után felfedte a parasztgazdaságok rugalmasságát az éghajlati katasztrófákra. Négy nappal azután, hogy az Ike hurrikán 2008-ban lecsapott Kubára, a kutatók egy felmérést végeztek a gazdaságok között Holguín és Las Tunas tartományokban, és azt találták, hogy a diverzifikált gazdaságok 50 százalékos károkat mutattak, szemben a szomszédos, monokultúrás gazdálkodást folytató gazdaságok 90-100 százalékos káraival. Hasonlóképpen az agroökológiailag vezetett gazdaságok gyorsabb termelékenység-visszaállást mutattak (80-90 százalékot negyven nappal a hurrikán után), mint a monokultúrás gazdaságok.[xiv] Ezek az értékelések hangsúlyozzák a növénydiverzitás fokozásának és a gazdálkodási rendszerek komplexitásának fontosságát annak érdekében, hogy csökkenjen a szélsőséges éghajlati eseményekkel szembeni sebezhetőség, vagyis egy olyan stratégiáét, amely a kubai parasztok körében elterjedt."
http://www.latin-amerika.hu/elemzesek/1065-a-kubai-mezgazdasag-paradoxona
Válasz vén cigány #1201. hozzászólásáraKőkemény munkával és vasfegyelemmel meglehet élni pár hektár földből is. (kertészet stb...)
Válasz Valodi #1199. hozzászólásáraA szántóföldi növénytermesztők nem igen szeretnek dolgozni. Tudomásul kell venni, hogy ez csak idénymunka.
Bezzeg régen az átkosban a háztájiban, dolgoztak az emberek éjjel-nappal.
Nem volt gépesítés, örülhetett a paraszt, ha Tsz vetett lucernát és levágták és lehetett, kézzel forgatni, gyűjteni, behordani.
Akinél 8-10 nagyjószág állt az istállóban nem unatkozott. (főleg munka mellett)
A lengyelek még kényelmesedtek el. Kevés az igazi gazda (van azért egy pár)
Válasz Valodi #1199. hozzászólásáraMert a Lengyelek éltek a lehetőséggel. Az államadósság egy részét letudták a többit átütemezték. Az egykori pártkatonákat eltiltották a közügyektől egy időre. Nálunk az adósság kérdése úgy alakult hogy fizetünk,de mire egyenesbe jöhettünk volna, onnan csak halmoztuk az adósságot. Természetesen ennek csak egy szűk réteg élvezi az előnyét. És természetesen nálunk a pártkatonák szépen meneteltek tovább, csak már más színeben,de van ki még a színét is megtartotta. Röviden ennyi.
Válasz Tomszi #1197. hozzászólásáraMagad mondtad, hogy 50 hektárból már egy családnak meg lehet élni... nálunk 16 AK-s rossz minőségű földeken a saját gazdáink szerint 100 hektárból már igen urasan!
Ezt meg a HaszonAgrárMagazin írta 2013. márciusában:
"A varsói Agrárminisztérium úgy döntött, csak 2016-tól vásárolhatnak a külföldiek korlátlanul földterületet. A földvétel most is lehetséges, de ahhoz egy belügyminisztériumi engedélyre van szükség, amelyet nagyon nehezen adnak meg. A céljuk, hogy az említett dátumig a hazai gazdáknak annyi földet adjanak el, amennyi csak lehetséges. A lengyel mezőgazdaság rengeteg kicsi (2,5 millió) gazdaságból áll, az átlag birtokméret nyolc hektár. Többnyire gyenge minőségű földeken folyik a munka és egyre többen inkább mellékállásban gazdálkodnak."
Ezt pedig Raskó György állítja egy korábban gyakran idézett írásában:
„Velünk szemben a lengyel mezőgazdaság a sovány uniós támogatási csomag és termelési kvóták mellett is kiválóan teljesít. A mezőgazdasági termelés ott egy évtized alatt közel 12%-kal nőtt, míg élelmiszeriparuk egészen látványos – éves átlagban közel 2,5%-os – növekedést produkált. Élelmiszer-kivitelük bővülése szintén elismerésre méltó: a csatlakozás óta értékben megnégyszereződött, s már meghaladja a évi 10 milliárd eurót. A lengyel nyomulást a magyar vásárlók is naponta tapasztalhatják, különösen amikor 'árelőnyös' termékekre vadásznak az élelmiszerboltokban.”
Hogy is van ez? Lengyel parasztcsaládok 100%-os tulajdonában lévő, gyenge minőségű, apró parcellákon, félállásban, a saját országuk önellátásán túl verik meg a nagybirtokos magyar mezőgazdaságot? Mennyiségben, minőségben, élelmiszerbiztonságban, exportban, lakosság megtartó erőben – azaz mindenben? Nálunk pedig a magyar népnek nevezett "altatott" tömeg és mélységesen erkölcstelen, csótányszerű ún. elitje hagyta elsorvadni a minden épeszű nemzet alapját képező saját parasztságát...még az írmagját is ki akarja irtatja az "integrátorokkal"!
Válasz Ares 826 #1194. hozzászólásáraPàr ève èn is ezt gondoltam, hogy szàntàs nèlkül pocok van. Egyszer, Fecó írta is,hogy rosszul gondolom. KB. 3ève volt. Szàntottban akkora pocokfèszkeket szedett föl,hogy helyenként egy kiló kukoricát bespàjzoltak. Most,ilyen nix,de pocok sincs. Nem azt mondom, hogy a forgatás elhagyàsa miatt van,nem èrtek hozzá, csak ezt làtom.
Válasz Valodi #1183. hozzászólásáraEz a demográfiai földprogram is egy nagy humbug volt, épeszű ember nem hitte el! Maximum a városi hülye mezőgazdaságot sose látott tömegek elhitték.
Mondok egy példát. Ahol én élek ott csak az egyik kisváros határában volt jelentősebb állami földterület, 3 vagy 400 hektár, (nemtudom ebből mennyit adtak el végül), ezek egybefüggő 30-40-80 hektáros darabok, tehát ami az állami gazdaságból megmaradt. A többi 20 vagy 30 faluban összesen nem volt ennyi állami föld, 1 meg 2 hektárok aki életjáradékért felajánlotta, semmi több. Na most az 1-2-3 hektárból meg nem él se fiatal se idősebb, ez biztos. Maradt volna a tegyük fel 400 ha állami föld abban a kisvárosban. Ebből ha adok egy családnak 50-et, akkor abból nálunk azért ki lehet jönni, persze aki most kezdené el annak sokat kell befektetni, de ha 25 évig az övé akkor bevállalható. Akkor ez kitenne 8 családot (mert ugye 400:50=8), és az összes többi??? Ebből nem lesz, nem lett volna a vidéken népességmegtartás, meg munkahelyteremtés, de még csak az országos gyereklétszám se emelkedett volna. Ja, és akkor azt a 400ha-t addig művelő gazdaság, azzal mi van? Aki erre a földre alapozva tartott teheneket, alkalmazott embereket, velük mi van, és az ő családjaikkal???
És a valóságban valami hasonló történt, a földeket megkapták bérletre különböző helyi fiatal gazdák, talán még újságcikk is készült némelyikről, hogy milyen jól jött neki ez a 40 vagy akármennyi hektár föld, meg milyen jó gazdája lesz. Helyiek persze annyira voltak hogy a 20km-be pont belefértek, vagy úgy voltak bejelentkezve hogy beleférjenek. És mindnek volt már családi gazdasága, amit majd átvesz ha a szülő nyugdíjba megy, de persze jól jött mellé még az az 50-100 ha, papír kérdése csak.
Hogy földből valakinek adjanak, ahhoz mástól el kell venni, mert több nincs, csak ezt nem reklámozzák, nem plakátolják tele az országot vele.
És ne jöjjön senki az önfenntartó mezőgazdasággal meg mittudoménmilyen maszlagokkal. A Világ nem arra tart: Koncentrálódás, méretnövekedés, hatékonyságfokozás az ezzel együtt járó munkaerőcsökkentés, technológiafejlesztés, stb. Az hogy magamnak megtermelem az élelmiszert az egy utópista idealista ábránd. Valakinek, igen sokaknak az 5-600 meg az ezer hektár a családi gazdaság, még Magyarországon is. Persze van másik út, Észak-Korea, Kuba, de nem hiszem hogy annak kéne mintának lenni.
Válasz Ares 826 #1194. hozzászólására Szerinted. Aki valóban csinálja is, az másként tapasztalja. A pockos földek jelentős része pedig szántás volt, más az oka a pockoknak, nem a talajművelés (tucatjával vannak képeim mélyszántás után két héttel telifurkált földekről).
A világ nem támogatott felén pedig évente magyarország teljes területével növekszik a notill/striptill művelés területe, több, mint 40 év tapasztalattal.
Ez csak neked újdonság, gazdák millióinak a napi rutin.
A nagyapáid tudása manapság már nem sokat ér, ők még élő talajon gazdálkodtak eleinte, az ötvenes évektől indult az ipari méretű talajpusztítás.
Akárhogy is lesz, egy biztos: csapadék hiányában nincs jövője....
Válasz Netparaszt #1190. hozzászólásáraA forgatás nélküli termelés ideig óráig fog működni csak szerintem, ha csak mindig kevergetve lesz a föld nézd meg a pár évvel ezelőtti Békés megyei pocok és egér kártevői kártételt az őszi vetésekben. Óriási vegyszer mennyiséget kell felhasználni ahhoz hogy a földben lehessen termelni valamit mert annyira fel fognak szaporodni a betegség a forgatás nélküli megoldásnál! Aki megéri az majd meglátja, hogy mi volt a jobb a régi nagyapáink tudása és technológiája, vagy az "újdonsült sügencek" asztal mellőli irányítása a megoldásokban a földeken! Szerintem kell a forgatás ha nem is mindig de 2-3 évente az tuti!
Válasz laikus87 #1191. hozzászólásáraA teruletalapù elvesztès,lehet,nem akkora vesztesèg,mintha nem kaparintjàk meg a kicsik földjèt. Mert tàmogatàs nèlkül lesz nekik föld bőven! Aztán újra lehet osztani az orszàgot. Gondoljunk,az orszàg legnagyobbjaira. Ott megy a dolog,biztosan ezután is.
Válasz laikus87 #1191. hozzászólásáraHa nem is lenne terültealapú, de annál az értékbe picivel nagyobba ki lehetne pályázni gépbe minden évben, akkor már nyertek is.
Válasz Sanyee #1188. hozzászólásáraszerintem nem szűnik meg csak csökken, de majd állami forrásból kompenzálni fogják hogy legalább ilyen szinten maradjon 2020 után is...
nem gondolod komolyan, hogy most, mikor sikerült átjátszani a cimbiknek az állami földeket, akkor hagyni fogják a területalapút veszni? a területalapú 70-80%-a így is 4-5 ember érdekeltségében landol, fennmaradó 20%-ot meg szívesen lenyeli majd a kormány járulékos veszteségként
Válasz Sanyee #1188. hozzászólására A gép édeskevés lesz az életben maradáshoz. A nagy cégeknél már futnak a 2020 projektek, amivel a minimum inputos termelésre állnak át, forgatás nélkülivel és mintillel.
Válasz Sanyee #1188. hozzászólásáraIgen, sajnos ezt egyre több forrásból hallani.
Off:
"Megszűnik a területalapú támogatás az Európai Unióban, ezért hosszabb távon azok a gazdálkodók lehetnek igazán versenyképesek, akik korszerű technológiával felkészülnek a támogatás nélküli időszakra – vélte Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a vs.hu-nak adott interjújában. Szerinte most sokan azért verekednek a földekért, mert a területalapú támogatásra hajtanak"
Ezek a nagy emberek szerintem már tudnak valamilyen forgatókönyvet.
Mindenesetre 20-ig be kell szerezni azokat a gépeket amire feltétlen szügség lesz, mert utánna lehet, hogy csak nézünk ki a fejünkből.
Válasz fiatalember35 #1184. hozzászólására s ha bele gondolsz nem biztos hogy ők hibáztak lehet te felejtetted el megkérdezni tőlük hogy mi a programjuk s csúsztattad volna a kaszálást mert az lábon még egy hetet is enged de nem figyelsz elégé a környezetedre nem mindig hozzád kell igazodni lehet neked is másokhoz
ne csorgasd a véred de tarts ki
Válasz a2457 #1185. hozzászólására mert a csok nem ilyen de szerintem jó az ötlet csak vajon megtudnak élni azon a környéken abból vagy kenyér héjra is kevés mert akkor hamvába holt az egész de én míg fiatal házas voltam csak arra vágytam hogy családom legyen mert ha csak párja van az embernek az még nem család s a három gyerek nem is nagy kihívás az apám szülei szerint nem is volt család ahol legalább 7 gyerek nem volt s abban is volt logika mert az első fiút v. leányt kellet nekik nevelni a többit már ők nevelték csak ha túl lőttek a célon akkor intették visszább őket mert nem lombyk babyk voltak mint most mert hát valamit csinálni kell a védő néniknek amit anno még a dokik mellett megtudtak csinálni de most már nagyon privi az egész
Válasz Valodi #1183. hozzászólására" valamint 2-3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja..."
a disznótól se mindtől várja el az ember hogy adott ütemben szaporodjon.
ha valami akkor ez tényleg az emberiség lealacsonyítása, állatokat tartanak így.
gyere coca, kapsz egy jó ólat, meg szalmát bele, de aztán szarjad kifele a kismalacot, legalább ennyit annyit.
hányingerem van.
Ez nagyon kibukott belőlem a délutánt, elnézést érte! Aztán alkonyatkor összesodortam a sarjút, hogy minél kevesebbet törjön a levele, és hazahoztam belőle egy ladewagennel. hazarendeltem a srácokat reggelre, és harmatszáradtakor hazahozom a többit is, ők meg elrakják a csűrben (nem szoktam ezt bálázni).
Jelszavam továbbra is: kitartani az utolsó csepp vérig a megmaradás minden reménye nélkül!
Válasz tihanyivivi #1170. hozzászólására"Témám: az életképes üzemméret"
Gazdaságkor felfogásában az, amelyik sok profitot termel. A vállalkozások közül az egyik legéletképesebb a fegyvergyártás...
Ez az idea tényleg életképes lenne, ha lenne: "Összefoglaló a demográfiai földprogram munkacsoport üléséről Időpont: 2011. augusztus 26., helyszín: Vidékfejlesztési Minisztérium. Résztvevő az AGRYA részéről: Dr. Weisz Miklós társelnök
"...A népesedési (demográfiai) földprogram kidolgozásával és indításával az NFA tartós (25-50 éves) és örökölhető földbérleti jog keretében földet kíván juttatni a fiatal, gazdálkodni szándékozó pároknak, olyan kikötéssel, hogy a fiatal család letelepszik, gazdálkodik, valamint 2-3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja..."
Válasz fiatalember35 #1176. hozzászólásáraIlyen ez a genetika, ha valaki nem örökölte meg a parasztgént, akkor ez csak üzlet neki, nem szenvedély.
Válasz fiatalember35 #1176. hozzászólásáraRakd el akáccal..és hagyd a picsbe..menj a fesztiválra..egyszer élünk...a gyerekek meg úgyis eladják a feldobtuk a pacskert...hogy legyen jegy....fesztiválra....:D
Válasz .Richard. #1179. hozzászólására
Válasz fiatalember35 #1176. hozzászólásáraSzerintem rosszul látod. Ha az asszonynak ezt mondom,oda,mert nix hàz pènz,kirándulás, stb.. Akkor oda megy. De,a főzés,mosàst,stbit,meg kell oldani,ùgy tervezzük, mert nem eszünk,mondta. Na most,a gyerekeket is így pròbàlom téríteni,hogy amit megcsinàlunk,az van. Ha nem,semmi nix. Utána fesztivál. Ha ezt nem értik meg,minek hajtasz? Fater segit nekem,bevètel negyede az övè. Ha saját maguk keresnek a gyerekek,akkor azon tùl,arra szàmitson,amit megteremtünk közösen,a sajátja meg az övé. Mèg kicsik a gyerekek. Remélem majd megèrtik,hogy működik a dolog.Èngem így neveltek, ha nem így van,nix gazdaság.én így is làtom jònak.A munkàba senki kedvéèrt nem döglök bele.persze,a fesztivál kell,mi is mentünk,az most van,de nem feledni a megèlhetèst,mert piàban fürdünk pár napot.kitartás, gyünnek,azt majd nyomják!
ez egyébként a kicsik veszte.
ha megnézed azokat ahol van ezer hektár alig pár emberre s belefér egy magyar viszonyokhoz képest jó bérezés ott nincsen ilyen gond.
a jövő? napelem, és hidrokultúra.
mán a kicsiknek.
a nagyoknak ? mégnagyobbra nőni, különben hamar kicsik lesznek.
Válasz fiatalember35 #1176. hozzászólásáraHát igen.
Uff!
A mezőgazdaság jövője pont olyan, amilyen a jelene is, hogy
és áldozatos munkával 
gyarapított családi gazdaságot!!!!!!!!!!!!! 
- a fiam fesztiválon a barátnőjével
- a lányom fesztiválon a barátjával
- a feleségem politikai egyeztető fórumon
- a két húgom önkéntes egy másik fesztiválon
- a hetvenhárom éves anyám a barátnőjénél 200 km-re
- az összes fiatal srác, aki segíteni szokott nekem (pénzért + sörözünk utána) egytől egyig fesztiválon,
s én itt állok a 79 éves apámmal két és fél hektár hagymazöldre száradt sarjú mellett és a fejem leginkább egy céklára hasonlít, mert azt is tudom, ki a hibás mindezért: nem más, mint én, a marha, aki azt hiszi, hogy szépen és rózsaszín ködökben tovább lehet vinni ezt az nagy szorgalommal
Válasz a2457 #1174. hozzászólására:DDDDDDDDDDDDDDDDDD kész röhely amit ott leírnak!! a gyakorlatba szinte lehetetlen átültetni....lehetsz te professor emeritus...a laborajtót úgy vágják be előtted, mikor fusariumosra akarják varászolni a kukoricádat, csak úgy durrog....és azt mondják..ha nem tetszik, építs magadnak telephelyet röpke 1oo millkából és vidd oda...de ide ne hozd be.....ámen...
u.i.: na erre találjunk "tudást"....de ne valami scientológiai könyveket, hogy így tárgyaljunk, tárgyalási praktikák, üzletfelek meggyőzése stb...mert abból már 3 méternyit kiolvastunk...és a padláson állnak papírdobozokban...
Válasz modern_gazda #1169. hozzászólásáraNagyon szép írás de nagyon hamar egy aprócska hibát találtam benne.
tegyük fel van valaki aki változást akar, változni akar, megtanult mindent ami csak lehet.
de elég e ez ?
hát nem. egyrészt a "tudás" meg a "tanulás" dologgal az a gond hogy nem feltétlen adja ugyanazokat az eredményeket. jódarabig a tudás az volt hogy a föld lapos. és a föld körül kering a nap. most pont ugyanannyira bizton állítjuk hogy a nap körül kering a föld, és nem lapos hanem gömbölyű.
ez viszont nem jelenti azt hogy nem fog kiderülni hogy mindkettő baromság.
ez a különbség mondjuk a vallás és a tudomány közt. ami a bibliában áll az nem lehet másképp. ha valaki tudományos úton jut el egy eredményre, azt nem tekintjük szent írásnak, akármennyire is biztos jelen pillanat egy állítás, bármennyi tudákolás meg tanulás van mögötte nem biztosíták rá hogy nem derül ki hogy baromság.
itt jön a tapasztalatból tudás, s a hagyomány. kipróbáltuk, működik, miért kéne rajta változtatni. a praktikum és az ésszerűség azt mondja hogy ami nem romlott el azt nem kell megjavítani.
node tegyük fel hogy változott a klíma és még sokminden, a hagyományokon is változtatni kén.
például hatékony ötlet lecserélni az mtz-t meg a az azzal húzott permetezőt olyan masinára mi gps térképpel mikromenedzseli hogy hol és mennyi vegyszert kell kijuttatni.
megtudákolhat bármennyit erről a gazda, és megtanulhat mindent róla. álmából felébresztve műszaki precizitással a teljes gépet lerajzolja, mindent tud amit tudni lehet. azt is hogy ezt kéne csinálni.
csak éppen nem tud ilyenre váltani mert rohadtul nincsen miből.
a blogban olvasható "épp a tudás érhető el a legkönnyebben" hát jó, legyen így. de kitörölhetjük fényesre a tudásunkkal, ha nem tudunk , mert nincsen miből, pénzt fektetni bele.
ugyanakkor ha van elég pénz egyszerűen felveszünk valakit akinek megvan a tudása, ennyire egyszerű a dolog.
nagyon remek kedvcsináló kis leírás, le a kalappal a szugesszió minden eszközével próbálja elhitetni hogy a fejekben van a baj, de bárki lehet egyszercsak modern gazda és ennek első és legfontosabb kelléke :
megvenni a reklámozott könyvet.
namost, nem kötekednék, de ha fel lenne töltve és ingyen elérhető volna ez a könyv akkor még talán el is hinném amit a blog ír.
ez csak egy fényes reklám.
bocs hogy rontom a bizniszit, de nem szeretem az ilyen lehúzásokat.
Válasz modern_gazda #1169. hozzászólására Én és sok más gazdatársam hisz önmagában bízik a tudásában ami részben nem tudás hanem tapasztalat nos az agrár értelmiség ezt nem nevezi tudásnak nagy kár mert előrébb járnánk de ami le van írva ez még nagyon kevés ahhoz hogy előrébb jussunk mert hiába a tudás ha nincs mellé társítva a tőke amivel bázist lehet építeni a tudásnak s a mai mezőgazdaságnak ez a legnagyobb rákfenéje hogy ahol a tudás és a tőke együtt van az csak azzal foglalkozik hogy minél több ha-ja legyen s akik szeretnének tovább lépni nem tudnak mind amellett hogy az agrár vezetés folyamatosan akadályokat gördít azok elé akik haladnának (gyümölcs telepítés stb )hivatkozva különböző rosszul fordított v. értelmezett Uniós elő írásra a bankokról nem is beszélve . De kíváncsian várom hogy mi is lenne az a tudás irány amiben ön hisz s bízik hogy az ország fejlődését fogja szolgálni
Válasz tihanyivivi #1170. hozzászólásáraá, egy kis segédmunka.
2000 Huf + Áfa / megkezdett óra.
állok rendelkezésre.
A Word fájt nem engedte a rendszer feltölteni, így hát aki lenne olyan kedves, és segítené a munkámat, annak a jelentkezését e-mail címemre vagy a hozzászólásoknál várom .
Üdvözlök Mindenkit!
A mezőgazdasági üzemekről és azok életképes méretéről, valamit örökléséről készülő kutatásomhoz szeretnék olyan kitöltőket gyűjteni, akik a szívükön viselik a hazai mezőgazdaság alakulását.
Végzős hallagató vagyok a Szent István Egyetemen és éppen a szakdolgozatomat írom, de egy olyan témát választottam, aminek az eredményességéhez RÁTOK lenne szükségem.
Témám: az életképes üzemméret és az üzemöröklés
Mindenkinek a segítségét szívesem fogadom, aki tényleges mezőgazdasági tevékenységet végez.
A kérdőív: számítógépen gyorsan kitölthető, de sajnos a kidolgozottsága miatt, csak Word formátumban, így azt üzenetben vagy az email címemre kéne visszaküldeni. Hosszúnak tűnhet, de az ikszelés és az aláhúzás mellett csak néhány szavas válaszokra van szükség. Természetesen teljesen ANONIM.
E-mail címem: tihanyivivi@gmail.com
Természetesen, amint lehet meghálálom mindenkinek a szívességét és akár a kutatásomat is vagy akár az egész diplomadolgozatot megosztom azokkal, akiket érdekel.
Köszönöm a segítséget!
Tihanyi Vivien
Válasz Mihály-963 #1162. hozzászólásáraígy kívülállóként betoppanva. Pont erről írtam most egy cikket a saját blogomon, hogyan is látom jelenleg a magyar növénytermesztők helyzetét. Nagyon sok mindenben egyetértek veled.
De nem csak a régi iskola növénytermesztési ismereteit kéne megtanulnia az új nemzedéknek, hanem inkább az új technológiákat, és azokban szerezni új tapasztalatokat, amiket a szüleik/nagyszüleik se tudnának Nekik megtanítani, mivel ők sem ismerik. Így van esély a fejlődésre.
A cikk egyébként itt érhető el:
https://moderngazda.hu/egyeb/magyar-mezogazdasag-egy-tudos-szemevel/
Érdekelne a véleményetek róla, ha lesz szabad 5 percetek elolvasni.
Válasz _NB_ #1167. hozzászólására igen de a köztudottan baloldali érzelmiségű szak sajtó mert állítólag diplomás közgazdász s egyéb szakirányú szerkesztői gárdával rendelkező újság még mindig nem képes beismerni micsoda vesztességet okozott a szakmának az erőszakos Tsz-s állami gazdaság létrehozása mert megszakította a kitaposott utat amin el lehetett volna jutni oda ahová eljutott a Dán,Holland,Francia,stb népek lehet később értünk volna oda na de nem ennyivel mint így s kb hasonló lesz a mostani vízfej amit kamarának csúfolnak mert ez mindenre jó csak érdekképviseletre nem való
Válasz Mihály-963 #1162. hozzászólásáraA tudás egy részének elvesztése korábban kezdődött, a háború utáni államosítással ahol a földmíves gyermekei gyárba mentek dolgozni, majd azok gyerekei is szakmát tanultak és az ő idejükben történt meg a kárpótlás, de ekkor már, majd 2 generáció nem művelt földet.
Innen kelett visszazökkenni a versenybe az egyszerű parasztnak, a tapasztalt, akár több 100éves múlttal rendelkező nyugati kollégákhoz és a helyi "nagyok" közé akik valamikor a régi tsz-ek romjain kapaszkodtak fel és kiépült csók hálózatuk van (tisztelet a kivételnek).
Van itt olyan aki azt hiszi h. nem döglünk bele minden sorba előbb utóbb?
De addig fő az optimizmus.
Válasz nagypistivagyok2 #1163. hozzászólására"Nem minket képvisel."
Ki a mink?
Végrehajtja, amit rászabtak.
Azt viszont ügyesen.
Az hogy ezt akartuk, (akartátok)?
Ez egy érdekes kérdés.
Válasz nagypistivagyok2 #1163. hozzászólásáraMottó: "Kiürül a magyar falu!"
Dr. Ángyán József MAGOSZ országgyűlési képviselő 2013-ból:
"...az Alaptörvény harmadik módosítását változatlan formában elfogadhatatlannak tartom. Az a nagytőke által uralt dél-amerikanizálódó vidékhez és agráriumhoz vezet, ahol néhány nagytőkés érdekcsoport maga alá gyűri, 'integrálja' az adott régió egész mezőgazdaságát, így annak teljes haszna az integrátorokhoz, és nem a gazdálkodó családokhoz kerül..."
A Fidesz Alaptörvény 2013-ból:
P)cikk (2): "... az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra ... vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg."
Ács Sándorné, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ , 2014:
"Ha a világban valóban fellép az az élelmiszerhiány, amit egy sor kutatás évek óta előre jelez, akkor csak az lesz biztonságban, aki az élelmiszerét a lehető legközelebbről, a falu körüli földekről saját magának biztosítani tudja. Ezért azoknak, akik Kishantos ellen dolgoznak, akik Ángyán intézetét megszüntetik, akik a zöld civileket üldözik, azoknak más céljaik vannak az országgal, valójában nem a 10 millió magyarnak szánják ennek az országnak az erőforrásait. Ez áll a háttérben."
Tormay Cecile nyomán, 1918 - 2014? Fikció?
„Az új Városháza termében most már halált mondtak a kisbirtokrendszerre és a földosztásra. A földosztás még valamennyire birtokban hagyta volna a magyarságot. De ez késleltetné az újfajta országhódítók terveinek a megvalósulását. Ők tehát ’központosítani’ akarnak, Budapestről kormányzott 'termelési integrációkat' követelnek, melyeknek élére, az elkergetett magyar 'földesurak' helyett, olyan egyéneket kell állítani, akik ennek az új Magyarországnak a szellemével vannak áthatva...”
Válasz oprita #1155. hozzászólásáraA Jákob szava nem ér semmit.Nem minket képvisel.
Válasz oprita #1155. hozzászólására:Ez is mutatja, hogy az új mezőgazdasági technológiák elfogadtatása nálunk is akadályokba ütközik. Ennek egyik alapvető oka, hogy a szocializmusban létrehozott szövetkezetek az 1990-es rendszerváltozás után felbomlottak, és az új földtulajdonosok gyermekei jórészt nem vonódtak be a gazdálkodásba. Így most a gazdaságokat unokáiknak kell(ene) átvenniük, akiknél viszont többnyire hiányzik a kellő tapasztalat és tudás. Közülük sokan úgy gondolják, hogy a tudást megvásárolhatják és gyorsan megszerezhetik, de a természettől függő mezőgazdaságban rengeteg tapasztalatra is szükség van, amellyel ma sok helyen csak a kiöregedő agronómusok rendelkeznek. Na kitalálod hol találtam ezt a cikket : megsúgom a HVG cimű facen csak azt nem értem hogy lehetnek ennyire vakok akik a fiatalok és nyugdíjasokon kívül ma a mezőgazdaságban dolgozik azt mind a szocialista irányítású tanárok képezték nem csak az egyetemen vagy középiskolában hanem az egyszerű állat tenyésztőig mindenkit akinek papírja van a mezőgazdaságról s lehet mégsem nálunk van a hiba hanem azoknak a fejében akik ilyen hülyeségen rágódnak
vajon hány évnek kell még eltelnie mire itt is beindul ilyen szolgáltató vállalkozás a fiatal gazdáknak ajánlanám figyelmébe:Kylynne Sheffield „farm-szitter” vállalkozást indított. Ennek lényege, hogy átveszi az állatgondozási feladatokat a gazdáktól és felügyeli a gazdaságaikat, amíg ők szabadságra mennek.
Ken Langille gazdálkodó olyat tehetett, ami az ő szakmájában ritkán adatik meg – nyaralni ment. Ő és a felesége pár napra elutazhattak kempingezni, hála Kylynne Sheffieldnek, aki vállalkozóként új szolgáltatást indított el Új-Skóciában (Kanada): farmok felügyeletét vállalja, ezzel segítve a tulajdonosokat, hogy néha elszabadulhassanak otthonról.
kylynne-sheffield.jpg
Kylynne vállalkozása segít az állattartóknak, hogy néha kiszabaduljanak a gazdaságukból
Kylynne vállalkozása segít az állattartóknak, hogy néha kiszabaduljanak a gazdaságukból
Fotó: Natalie Dobbin/CBC
- A lótartók szeretnének eljutni a bemutatókra, de lehet, hogy otthon is hagynak állatokat, amíg más gazdálkodóknak a kaszálókon akad dolga, miközben a ház körüli teendőket is el kellene látniuk – mondta Sheffield, az east hants-i Stanley-ből származó vállalkozó.
- Ha sikerül is elszabadulniuk, még mindig szükségük van valakire, aki a farm körüli teendőket elvégzi helyettük.
Sheffield maga is rendelkezik gazdálkodói háttérrel - mostanság végzett a Dalhousie Egyetem mezőgazdálkodási karán, Bible Hill-ben. Még a főiskola alatt kezdte el felügyelni mások gazdaságait, és már az egyetemi évek alatt megszületett egy vállalkozás terve. Nemrég otthagyta korábbi állateledel-bolti állását Truro-ban, hogy elkezdhesse az új munkáját.
Pihenés a gazdálkodóknak
Langille és felesége, Bonnie, akik a malagash-i Golden Brook Farms tulajdonosai, hálásak Sheffield szolgálataiért.
- Ez a vállalkozás lehetőséget ad arra, hogy kicsit elutazzunk és pihenhessünk, tudva, hogy nincs miért aggódnunk – monda Langille. – Minden nap kaptunk sms-t, amiben Kylynne tájékoztatott, hogy mennek a dolgok. Ez nagyszerű volt.
cattle.jpg
Kylynne néhány charolais marhát is felkészít, hogy később kiállításra vigye őket
Kylynne néhány charolais marhát is felkészít, hogy később kiállításra vigye őket
Fotó: Natalie Dobbin/CBC
A pár elmondta, hogy korábban barátok vigyáztak a gazdaságra. Ugyan remek munkát végeztek, de a házaspár mindig rosszul érezte magát, hogy rájuk hárítják ezt a feladatot.
- Így egészen más a helyzet, mivel Kylynne számára ez munka, és a szenvedélye is egyben- nyilatkozta Bonnie Langille.
A Golden Brook Farms egyike annak a nagyjából tucatnyi gazdaságnak, amelyet Sheffield ezen a nyáron felügyel.
A Langille házaspár számára ez az utazás kellemes felüdülést jelentett, és a jövőben is tervezik, hogy Sheffield szolgáltatását igénybe veszik.
- Reméljük, hogy a jövőben messzebbre is elutazhatunk tudva, hogy Kylynne-ben megbízhatunk – mondta Langille – Még akkor is, ha két-három hétig is távol vagyunk.
Sheffield még bemutatóra is vinni fogja a pár néhány charolais marháját.
Elfoglalt nyár
kylynne-sheffield_chicken.jpg
Nemcsak eteti az állatokat, de a tyúkok tojásait is összegyűjti
Nemcsak eteti az állatokat, de a tyúkok tojásait is összegyűjti
Fotó: Natalie Dobbin/CBC
A Malahash-on lévő marhafarmon Sheffield főként arra ügyelt, hogy az állatoknak legyen élelmük és vizük. Ebbe beletartoztak lovak, tehenek, és néhány nagyigényű baromfi. A tyúkok tojásait is összegyűjtötte, amit az ólban tojtak.
Sheffield elmondta, hogy a naptára a nyárra gyorsan betelt, és egészen augusztus 30-ig be van táblázva.
- Nagyon remélem, hogy terjeszkedni tudok, és elég ügyfelem lesz, hogy az év többi részében is meg tudjak élni ebből a vállalkozásból – nyilatkozta Sheffield – Szeretném, ha ez a munka lenne a főállásom.
A vállalkozás tökéletes Sheffield számára, aki imádja az állatokat, de nem óhajtja a farmmal járó költségeket, vagy hogy egy helyhez legyen kötve – és az ő szabadsága egyben a gazdálkodók számára is szabadságot ad.
http://hu.budapestbeacon.com/kiemelt-cikkek/ha-sikerul-fidesz-terve-csaladi-vallalkozasok-minden-eddiginel-kiszolgaltatottabbak-lesznek-az-agraroligarchakkal-szemben-angyan-jozseffel-beszelgettunk/
"Visszatekintve Ángyán úgy érzi, felhasználták a személyét. A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiából semmi sem valósult meg. Nincs családi gazdálkodási törvény, a földtörvény jószerivel csak a földek forgalmával foglalkozik, nincs üzemszabályozási törvény, amely szabályozná, hogy mennyi föld lehet egy család birtokában, hogy mennyi földet és milyen célra lehet használni, és nincs meg a jogi keretrendszere annak sem, hogy tisztességes gazdaszövetkezeti rendszer jöhessen létre Magyarországon.
Ángyán nagy árat fizetett azért, hogy beszállt a politikába a második Orbán-kormány idején. Miután 2012-ben önként távozott a kabinetből, 2013-ban, a Földforgalmi törvény elfogadását követően kilépett a Fidesz parlamenti frakciójából, 2014-ben pedig távozott a törvényhozásból is, a kormány a felperzselt föld taktikájához folyamodott Ángyánnal szemben.
..- A Szent-István Egyetemen Ángyán és munkatársai által alapított Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetet, valamint az ugyancsak az ő vezetésével kidolgozott, alapított, és 24 éven át gondozott, igen népszerű környezetgazdálkodási agrármérnök egyetemi alapszakot szintén megszüntette a kormány.
Annak ellenére, hogy az Orbán kormánynak dolgozott, Ángyánnak sikerült megőriznie a hitelességét az elmúlt évek során, a nép szemében továbbra is a vidéki Magyarország független pártfogója maradt. Ő volt az első, aki meg merte mutatni a kormány azon gyakorlatát, hogy a nagy mezőgazdasági vállaltok érdekeit a kis gazdaságok érdekei elé helyezi a támogatások kiosztásánál éppen úgy, mint a földbérleti pályázatok illetve az állami földek értékesítése során.
Ángyán ma már visszavonultan, „önkéntes számüzetésben” él, az Egyetemről is kérte nyugdíjazását, a kertjükben, otthon tevékenykedik, télen eteti a madarakat és az ideje nagy részét családjának és öt unokájának szenteli. Egy önként vállalt, lelkiismereti feladatát azonban még szeretné végigvinni. Pontosan dokumentálni és az utókor számára elemezni szeretné, hogy az állami termőföldek 2012-2015-ös bérbeadása, majd 2015-2016-os privatizációja miként szolgálta a magyar agrár-oligarchák érdekeit, és hogyan tette tönkre a gazdálkodó családokat, a magyar falut és vidéket.
„Talán ötven év múlva akad majd valaki, aki kíváncsi lesz arra, hogy mindez hogyan történt” – mondta Ángyán József.