Hirdetés
- Japán kistraktorok új
- Napraforgó ára új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Szója termesztése új
- Öko gazdálkodás új
- Eke minden mennyiségben új
- Fiatal agrárvállalkozók induló támogatása c. pályázat - Minden Fiatal Gazda ide :) új
- Földeladás új
- Szántóföldi permetezőgépek új
Cikkajánló
Hirdetés
!["Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével](https://static.agroinform.hu/data/cikk/7/7103/cikk_77103/horvathgyozo-lead_jpg_fill_540x300_0.webp ""Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével")
"Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével
Extra forrásoldali kedvezmény is lehetséges.
1809 hozzászólás
Válasz #197. hozzászólásra
Kedves Tanonc! Nem kell azt lefordítani, csak olvasd el alaposan... Ha olyan ember vagy, mint akiről Oswald Spengler írt 1918-ban a Nyugat alkonya c. könyvében, akkor biztosan megérted, amit -elismerem, kissé cirkalmasan- leírtam! Íme az idézet:
„A Paraszt történetietlen. A paraszt az örök ember, a közös alap, függetlenül mindenféle kultúrától, ami a városokban honos. Megelőzi és túl is éli azokat, érzéketlenül, nemzedékről nemzedékre tenyészve, földhöz kötődő foglalkozásokra és képességekre korlátozódva, misztikus lélek, nyers, a gyakorlathoz tapadó értelem; alapja és soha ki nem apadó forrása a vérnek, amely a városokban a világtörténelmet csinálja”.
Válasz #207. hozzászólásra
Ezt a politikusoknak ird, szerintem minket a saját és családunk megélhetése érdekel nem valami magasztos cél, hogy enni adjunk a 8 milliárd embernek....
Akutyát nem érdekli a mások jóléte és étele amig mi nem tudunk rendesen megélni a földből, ilyen erővel Marxot is olvasathatnál velünk.
Tennél fel képeket a TE gazdaságodról ami az általad irtak szellemében müködik?
Előre is köszönöm
Válasz #199. hozzászólásra
"Álomvilágról" írsz... A tisztábban látáshoz ajánlom az Agroinform Kiadóház gondozásában, a Környezetgazdák Kiskönyvtára sorozatban 2001-ben megjelent Ökoszociális piacgazdaság című könyvet, Josef Riegler és Anton Moser művét. Így ír az előszavában Riegler (az Osztrák Köztársaság egykori mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, volt alkancellár; az Osztrák Ökoszociális Fórum elnöke):
"Jó érzés volt látni, hogy a nyolcvanas évek második felében Ausztriában megkezdett utunkon egyre többen követnek bennünket. Bár rideg viszonyok között kellett kicsíráznia a magnak, amelyet vetettünk, sokfelé szépen hajt már s teremni kezd."
„Az iskolában minden embert el kéne juttatnunk annak a természettudományos egyszeregynek a belátásáig, hogy egy természetes egyensúlyi rendszerben az exponenciális növekedés és a korlátok folyamatos túllépése lehetetlenség. Ez éppúgy érvényes a népességrobbanásra, mint ipari társadalmunkban a korlátozott készletek kimerítésére vagy a légkör, a talaj, a vizek hulladékterhelésére.
A szó legszorosabb értelmében megmaradásunk a tét. Vagy fölismeri az emberiség, hogy így nem mehet tovább, s a fenntarthatóság szellemében egy új körfolyamat-elv szerint módosítja egész magatartását, vagy előbb-utóbb kiirtja magát.”
Válasz #205. hozzászólásra
Én megélni akarok nem kitalálni hogy mi és hogy legyen, erre fizetünk elég embert az adónkból, nem csak a tanároknak kell majd minden hónapban fizetést emelni meg életpályamodellt megálmodni, parasztnak ki talál ki bármit is?
Válasz #203. hozzászólásra
Ez igaz, de csak annyit jelent hogy mire elfogy az olaj meg a gáz addigra ki kell találni helyette valamit.
Plusz kezelni kell valahogy a klímaváltozást a túlnépesedést és a környezetszennyezést.
De ezeket szerintem ne úgy kezeljük hogy térjünk vissza a 150 évvel ezelőtti módszerekhez. Ugye akkor tudjátok hogy mennyi volt a bolygó lakossága?
Válasz #202. hozzászólásra
Érdekes hogy a mezőgazdaság globalizációjának hátrányait tisztán látja. Viszont a háztáji üzemre való esetleges visszaállás problémáival nincs tisztában.
Mi is 0-ról kezdtünk, de akkor más világ volt nem volt ekkora konkurencia mert sokan jártak hasonló cipőben. Aki akkor elkezdte annak is a 90%-a abbahagyta az évek során. Kisüzemi módon állatokkal szántófölddel kertészettel feldolgozással egyszerre foglalkozni rosszabb mintha rabszolga lennél. Akkor már térjünk vissza az ősmagyarok legeltető vadászó portyázó jurtában lakó életformájához, az sokkal kellemesebb volna, meg fenntarthatóbb is. Csak nem 8 milliárdnak.
"Haldoklik az a civilizáció, amelyik a saját természeti környezetéből, saját erejéből külső segítség, „inputok” nélkül nem képes a biológiai létét fenntartani! "
Miért ne lehetne ez igaz?
Jules Verne is megálmodta a Víz alatti város-t.
Amíg nem volt gőzgép, addig is szántott, vetett a magyar ember.
Válasz #201. hozzászólásra
Jó anyag amit sziv az biztos
Válasz #196. hozzászólásra
A nehezen értelmezhető szövegben,csak szavak vannak idézőjelben. Egészében kinek az elmebeteg gondolatai ezek?Az is biztos,hogy a valósághoz sok köze nincs.Nekem úgy hangzik mintha valaki az iroasztal mögül abrándozna ,de még életében nem is járt vidéken.FOGALMATLAN!!!!
Válasz #199. hozzászólásra Állj neki a 300 hektárnak gázolaj és műtrágya nélkül, mennyi lesz a hozam? Lassan egyik sem lesz.
Válasz #196. hozzászólásra
Ez egy álomvilág
"Az élelmiszer nem áru, hanem létfeltétel. Földet művelni élelmiszertermelés céljából nem “gazdaságosan” és “üzletként” kell, hanem “minden körülmények között”.""
denkinek lehet haszna csak aparaszt turja a földet hogy legyen mit zabálni, köcke......
Ez női munka, meg a k...a anyukája termeljen profit nélkül....Min
Válasz #196. hozzászólásra
Ezt lefordítanád nekem magyarra?
Egy talán nem érdemtelenül megfontolandó gondolat....:
Az élelmiszer nem áru, hanem létfeltétel. Földet művelni élelmiszertermelés céljából nem “gazdaságosan” és “üzletként” kell, hanem “minden körülmények között”. Vegyszer, műtrágya (azaz kőolaj) és béke híján is – erre pedig csak földműves életvitelű parasztcsaládok százezrei és azok szövetkezései képesek!
„... erős gazdatársadalomra és vidéki polgárságra támaszkodva megvalósul a vidékpolitika fő célja: a vidéki térségekben, falvakban és kisvárosokban a hagyományokra épülő polgári életvitel meghonosodása, életképes vidék létrehozása...” írta volt a naiv dr. Ángyán József - fehér holló a FIDESZ fészekben - államtitkárként a kormányprogramnak csúfolt Nemzeti Vidékstratégiában... Az "életképesség” nem közgazdasági, hanem biológiai fogalom. Csak „profit-rák” emberek beteg gondolkodásában létezhet "életképes fegyvergyár”... Életképes az a birtok, ami elsősorban a művelői saját biológiai létét, továbbá a munkamegosztás miatt a földközelből kiszorult más családok élelmiszerét minden körülmények között –ismétlem: olaj és béke híján is - képes megtermelni. Az összes többi formáció káros és fölösleges...
Magyarországon nem falvak, hanem földrajzi fekvésüktől függően lakó-, nyaraló-, de legtöbb esetben szegény-, sőt nyomortelepek vannak, melyeknek hajdani népességmegtartó határa zömmel „jogi személy agráripari üzeme”! Félelmetes még belegondolni is, hogy az ország jelen állapotában, valódi parasztság híján egy igazi vészhelyzetben vajon mi lenne a multi áruházláncok etetőjén tengődő bérrabszolga-tömeggel, a „pénzpiaci termék” politikusok vezetésével? Haldoklik az a civilizáció, amelyik a saját természeti környezetéből, saját erejéből külső segítség, „inputok” nélkül nem képes a biológiai létét fenntartani!
Ezt akarta megváltoztatni Ángyán József...
Válasz #193. hozzászólásra
Nem lehet mindkettőt?
Dzsipó is meg földet szeretni is?:)
Válasz #193. hozzászólásra
Nem vagyok az a nyakkendős uriember tipus, sőt amit elfogok tudni végezni azt el is fogom végezni a géppel csak több embert igénylő müveletekhez kellesz traktoros.
Válasz #190. hozzászólásra
Hogy kérdezhetsz ilyet? Míg ember lesz a földön annak enni inni kell élelmiszert csak a földön lehet termelni . A támogatásról meg csak annyit ha lesz felvesszük ha nem akkor nem vesszük. Az a kérdés hogy te nyakkendős aktatáskás dzsipós gazda akarsz e lenni vagy földet szertő földön dolgozni tudó földműves.
Moderálási elveink miatt törölve.
(575)
2013-08-04 13:27:30
Üdv.
Véleményt szeretnék kérni ki mit gondol a szántóföldi növénytermesztés jövőjéről az elkövetkezendő 15-20 évben.
Azért kérdezem mert ezzel akarok foglalkozni föleg kukorica,és gabona félék termelésével
KB 150ha-on. Majd fatertól akarom átvenni csak érdeklődök hosszútávon mire lehet számitani, lesznek e támogatások ilyesmi. A népesség nő elkell tartani akkor a takarmány is kellesz az állatoknak csak kérdés ki tudja megfizetni.
A trágyakezelés, mint a hiányzó láncszem a fenntartható növénytermesztés és állattenyésztés között
sziasztok csak azért írok hogy miként segítik a mezőgazdaságot szeretnék építeni széna tárolót és szabadtartású istálót cső oszlopos megoldás amire nem kellett engedély de most kell ezeket kell beszereznem : terv a tervet statikussal ellenjegyeztetni azt szabadalmaztatni és ezekután lehet beadni az építés ügyi hatósághoz a hatóság ellenörzi és ha nemépítetted túl a telkedet vidéken akkor talán megkapos az engedélyt de kimaradt villámhárító erról is papir és a tüzi viztározó , ne tessék valamikor kiment nagyapám az erdőbe kivágta a fát az erdőjéből összetákolta vágott rá nádat és 100db birkát tartott benne és még most is állna ha a komcsi világ nem tette volna tönkre 20 hold föld és felnevelt 7 gyereket én a 40 h -ból a 2 egyetemistát és a 10 évest alig birok pedig van jószág is rendesen 11 fejős tehén és a borjai + 10 hízó . na nesze dógózz paraszt segítünk ha így áll hozzá a kormány bezárhatjuk a bótót
de szerintem ez a cél a többi csak szemfényvesztés
üdv Jóo
Egy banki vélemény a mezőgazdaság jövőjéről.
A jövő itt kezdődik,igaz a szlovákoknak.
http://href.hu/x/j9ed
Válasz #184. hozzászólásra
Végre megjött az eszük.
http://href.hu/x/j8vp
Most találtam, szavazni kell a vegyszerek betiltása ellen.
Ha ilyen lesz a jövő akkor nem kérek belőle.:(
http://www.avaaz.org/en/hours_to_save_the_bees/?slideshow
No egy kis videó mi az amcsi jelen , és mit akarnak a magyar jövőnek , én azt mondom hogy inkább szüljenek sünt. 2 példányban ugyanaz mert törölni szokták.
http://www.youtube.com/watch?v=DNzVdi5NphE
http://www.youtube.com/watch?v=HZgwBFJe8rM
https://www.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:502/T%C3%A1mogat%C3%A1si+jogosults%C3%A1gok+2013+ut%C3%A1n
AKI szerint 2013 után
Mezőgazdasági teljesítmény: nagyobb kibocsátási érték, kisebb GDP-hozzájárulás 2012-ben
A volumen 11 százalékos visszaesése és az árak 13 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdasági kibocsátás értéke 2012-ben 0,7 százalékkal meghaladta az előző évit - jelentette előzetes adatok alapján hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növénytermesztés termelési értéke 5 százalékkal csökkent, az állattenyésztésé 10 százalékkal nőtt.
A bruttó hozzáadott érték volumene - amely a GDP számításban az ágazat hozzájárulását jelzi - 29 százalékkal csökkent a múlt évi magas bázishoz képest. A mezőgazdaságban a bruttó hozzáadott érték volumene 2011-ben 22,4 százalékkal nőtt, azaz az idei visszaeséssel a tavalyelőtti szint alá csökkent az ágazat teljesítménye. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 3 százalékkal meghaladta a tavalyit - jelentette a KSH.
A növényi termékek kibocsátásának volumene 19 százalékkal maradt el a múlt évitől. A legnagyobb veszteség a gabonafélék, mindenekelőtt a kukorica termelésében jelentkezett a rendkívül csapadékszegény időjárás miatt. A gabonafélék termelése mennyiségben 40 százalékkal esett vissza, az áremelkedés hatása a termelési érték csökkenését 26 százalékosra mérsékelte. Az ipari növények mennyisége 12 százalékkal, a takarmánynövények kibocsátási volumene 13, a kertészeti termékeké 11, a burgonyáé 15 százalékkal maradt el az előző évitől. A burgonya ára is csökkent az előző évi jelentős raktárkészlet ármérséklő hatása miatt - tette hozzá a KSH. A gyümölcsfélék termelési mennyisége mérsékeltebben, mindössze 2 százalékkal zsugorodott, de a termékcsoport volumene 2009-ben érte el utoljára az előző évi szintet, azóta folyamatosan csökken.
Az élő állatok termelési volumene nem változott, az állati termékeké 2 százalékkal bővült, így az állattenyésztés kibocsátása az előzetes adatok szerint mintegy 1 százalékkal haladta meg előző évi szintet. Az állatok közül a szarvasmarha és a sertés mennyisége csökkent, a baromfié nőtt. Az állati termékek közül a tej mennyisége emelkedett, a tojásé viszont visszaesett, amit a tyúktartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás életbelépésével hozott összefüggésbe a KSH.
Az aszály okozta terméskiesés a gabonafélék, valamint az ipari és takarmánynövények esetében jelentős, 19-25 százalékos áremelkedést okozott. Ezzel együtt a növénytermesztésben 17, az állattenyésztésben 10 százalékkal emelkedett a termelői-árszínvonal, amelynek eredőjeként 13 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak.
A folyó termelő felhasználás volumene az előző évihez hasonló volt az árindex 9 százalékos növekedése mellett. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a ráfordítások közül a takarmány- és energiaköltségek 14, illetve 7 százalékkal, a műtrágyák és talajjavító szerek átlagosan 11 százalékkal drágultak. A takarmány- és energiafelhasználás kissé csökkent, a műtrágya-felhasználás valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit.
Válasz #179. hozzászólásra
Ez a mezőgazdaság jövője?
Szerintem a támogatás a korrupció melegágya.
Valami jobbat kellene ehelyett kitalálni
Anno az utak szélét állattartók kaszálták, mert megérte nekik. most adófizetői pénzből történik.
Melyik a jobb???
Az európai farmok megfigyelésére mostantól drónokat is bevetnek
Link:http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-16545333
A megengedettnél több EU-s támogatást igénylő vagy a Közös Mezőgazdasági Irányelveket megsértő gazdák nagyobb eséllyel bukhatnak le az égből őket figyelő kameráknak köszönhetően, mint egy mezőgazdasági ellenőr látogatása által. Mit szólnak ehhez a gazdák?
Képzeljünk egy tökéletes napot néhány év múlva, amint vidéken, a földek és erdők mentén sétálunk. Csend, tiszta levegő, madárcsicsergés és a szépen növekvő búzaszárak susogása a szellőben. Egyszer csak egy modellrepülő suhan el a fejünk felett, csakhogy nem látunk senkit, aki a repülőt irányítaná. Nem játékszerről van ugyanis szó, hanem egy felvételeket készítő pilótanélküli repülőről.
Eközben több száz kilométerrel felettünk egy műhold is képeket készít ugyanerről a földterületről, tisztán megjelenítve minden egyes fát vagy állatot a felvételeken.
Mi után kémkednek? Mit próbálnak felderíteni? Sehol egy titkos katonai állomás. Amerre a szem ellát búzatáblák, kukoricaföldek és egyéb gazdaságok váltogatják egymást.
Az európai farmoknak nyújtott támogatások évi több milliárd euróba kerülnek az adófizetőknek és az EU mezőgazdasági ellenőrei úgy döntöttek a technikát hívják segítségül a csalások és a pazarlás visszaszorítására.
A műholdas megfigyelést már évek óta alkalmazzák erre és most a pilótanélküli repülők tesztelésén a sor.
Egy gazdaság műholdas ellenőrzése a személyes ellenőrzés egyharmadába, 400 helyett mindössze 150 euróba kerül, mondja a támogatások kifizetéséért és a szabálytalanságok kiszűréséért felelős brit RPA ügynökség munkatársa.
„Az RPA csak azokat a földterületeket ellenőrzi, amelyekkel kapcsolatban kétségek merültek fel,” mondja az ügynökség. „Ezzel időt és pénzt takarítunk meg.”
2010-ben a mezőgazdasági ellenőrzések 70%-át műholdak segítségével végezték, ami összesen 210 ezer négyzetkilométeres területet jelentett.
A műholdképek azonban nem mindig megbízhatóak. Ausztriában például azért nem alkalmazzák a módszert, mert a hegyvidéki domborzatok által vetett árnyékok miatt a felvételek pontatlanok és sokszor megtévesztőek.
Skóciában, Nagy-Britanniával ellentétben, azért nem használják a műholdas ellenőrzést, mert az ég túl gyakran borús, így nincs elég idő a jó minőségű felvételek készítésére.
A kémkedés ára
Az Európai Bizottság összesen 6,5 millió eurót fizetett ki kiskereskedelmi cégeknek az elkészített műholdfelvételekért 2011-ben,
Az EU tagállamok a becslések szerint mintegy 40 millió eurót fizetnek évente a képfeldolgozásért.
A táj folyamatosan változik, és amikor a műhold elhalad az adott terület felett „az állatok lehet, hogy éppen a mezőn vannak, máskor meg az akolban, így nehéz megszámolni őket,” mondja Roland Randall, brit gazda és környezetvédelmi kutató Cambridgeshire-ből.
„Amikor az ellenőrök végignézték a farmunkról készült felvételeket azt hitték, hogy egy új épületet húztunk fel engedély nélkül, pedig csak egy szénakazalt láttak,” nyilatkozta a BBC-nek.
Manapság azonban a gazdák rengeteg „mezőgazdasági és környezetvédelmi szabálynak kötelesek megfelelni” ahhoz, hogy a támogatást elnyerjék.
A pilótanélküli repülőket vagy más néven drónokat leginkább Afganisztánban és Pakisztánban bevetett gyilkoló gépekként ismeri a nyilvánosság, de a technológia támogatói szerint ezek kisebb és egyszerűbb változatai a mezőgazdasági felügyeleti feladatok ellátásában is igen hasznosak lehetnek. Ezek a kis gépek egészen közeli és rendkívül éles felvételek készítésére is alkalmasak és a műholdakkal ellentétben, amelyek mindig lefelé néznek, a drónokkal szinte bármilyen szögből lehet képet készíteni.
Tesztelik őket például dél-franciaországi szőlőkben, hogy ellenőrizzék, a szőlők kiirtása jogilag és környezetvédelmileg megfelelő módon történik-e. A szőlősgazdák akár 10,000 eurót is kaphatnak hektáronként a nem versenyképes szőlőfajták kiirtásáért, hogy a túltermelés miatt kialakuló „bortavak” kialakulását megakadályozzák.
„Az ellenőrzésnek 100%-os pontosságúnak kell lennie, mert óriási pénzösszegekről van szó,” mondja Philippe Loudjani, az Európai Bizottság elő számú műholdas megfigyelőközpontjának agronómusa az olaszországi Isprában.
„A franciák most azt ellenőrzik, hogy szükség van-e a 10 centiméteres pontosság elérésére, illetve, hogy milyen felbontású képek kellenek.”
A drónokat Olaszországban és kisebb területen Spanyolországban is tesztelik már, ahol a 12,5-25 centiméteres felbontású képek ideálisak a mediterrán térségre jellemző kisebb, vegyes gazdaságok ellenőrzésére.
Az EU gyorsított ütemben próbálja megfogalmazni a „pilótanélküli repülőrendszerekre vonatkozó stratégiát”, hogy lazítsanak a drónok polgári célú felhasználására vonatkozó jelenlegi nagyon szigorú európai szabályozáson.
A héten Brüsszelben megvitatott védelmi bizottsági munkaanyag szerint a drónoknak nemcsak mezőgazdasági ellenőrzési szerepet szánnak, hanem alkalmaznák kartográfiai feladatok elvégzésére, szállítmányozási és határellenőrzésre, az illegális bevándorlás és kábítószer kereskedelem elleni harcra és természeti vagy ipari katasztrófák megakadályozására.
Mit szólnak a jogvédők?
Ben Hayes, a Statewatch kampánycsoport munkatársa aggódik, hogy Európa túl gyorsan és a közvélemény megkérdezése nélkül akarja elkezdeni a drónok használatát.
„Elfogadjuk, hogy sok területen hasznosnak bizonyulhatnak, de… nem vitatták meg, hogy mit fogadnak el és hogyan vélekednek az emberek arról, hogy drónok repkedjenek a földjeik vagy mondjuk a fejük felett egy tüntetésen,” mondja.
Ray Purdy a University Collage London-tól 202 brit és 428 ausztrál (ahol rutin eljárás a műholdas ellenőrzés) gazdát kérdezett meg és azt találta, hogy az ausztrál gazdák egynegyede, a brit farmereknek pedig egyharmada ellenezte csupán a műholdas megfigyelést.
Egyesek aggodalmukat fejezték ki személyi jogaik megsértése miatt, de sokan azt mondták előnyben részesítik a távirányításos megfigyelést az idejüket rabló ellenőrökkel szemben.
Angliában a legtöbben úgy gondolják, hogy a műholdak segíthetnek kivédeni a csalásokat.
„Ilyen a mai világ és ez ellen szerintem nem tehetünk semmit,” mondta Rob Allan.
A megyékkel közösen készül a következő vidékfejlesztési programra a VM
A Vidékfejlesztési Minisztérium legfontosabb feladata a 2014-2020-as programalkotásra való felkészülés úgy, hogy a tervezést a lehető legjobban összehangolja a megyei elképzelésekkel – hangsúlyozta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az elmúlt hetekben a VM és a Nemzeti Agrárszaktancsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) a társadalmi bevonás és párbeszéd megteremtése, a tervezési folyamatok összehangolása érdekében térségi fórumsorozatra hívta a megyéket és a tervezési munkában érintetteket. A fórumsorozat öt állomása Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Győrött és Pécsett volt, december 5-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban pedig az eredményeket összegző országos konferenciát rendeztek. A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón
V. Németh Zsolt elmondta: minden eddiginél szorosabb tárcaközi, szektorközi együttműködésre van szükség a következő hétéves ciklus tervezésében. Újdonság lesz ugyanis, hogy létrejön a Közös Stratégiai Keret, amelyben egyesülnek az eddig különálló alapok (az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, és a többi), lehetővé válik a többalapú tervezés (multifund). Magyarország már döntött arról, hogy élni fog a többalapú tervezéssel, és arról is, hogy a LEADER-módszert (a közösségek által irányított helyi fejlesztéseket) kiterjeszti a kisebb városokra és a többi alap felhasználására is. Erre fel kell készíteni a LEADER-szervezeteket, a jövő héten már meg is indulnak az ezt segítő képzések.
Búsi Lajos, a VM vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: nagyon fontos annak az eljárásrendnek a megfelelő kialakítása, amely kezelni tudja a többalapú rendszert. A multifund-ot az Európai Unió összes országa most tanulja, és az tudja majd jól felhasználni az uniós forrásokat, aki fel tud készülni az elképzelések megvalósítására.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a NAKVI főigazgatója, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezés során fontos a társadalom bevonása. Az MNVH a jövő év elején megyénként találkozási pontot alakít ki a vidékfejlesztésben érdekelt társadalmi szervezeteknek, szereplőknek, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni a tervezésbe. Hozzátette: jelenleg a tervezési folyamat a helyzetfeltárás végén tart, és január 31-ig elkészül az első stratégiai dokumentum, amely az uniós partnerségi megállapodás alapja lesz.
Budai Gyula: a mezőgazdaság stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés
Stratégiai ágazat a mezőgazdaság Magyarországon, az élelmiszer-termeléssel és a vízgazdálkodással együtt pedig nemzetbiztonsági kérdés is - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára egy salgótarjáni gazdafórumon.
Budai Gyula elmondta: tavaly 2,7 milliárd eurós többletet jelentettek a külkereskedelmi mérlegben a jó terméseredmények. Az idén az aszály sok gondot okozott, de az ágazat növekedése így is folyamatos maradt.
Az új EU-költségvetés tárgyalásakor szövetségeset kell kötni az azonos érdekcsoportba tartozó Németországgal, Franciaországgal, Lengyelországgal és Olaszországgal, hogy ne csökkenjen az uniós mezőgazdasági támogatások mértéke 2014 után. Az agrárium számára fontos, hogy az új költségvetés életbe lépéséig a földhivatali nyilvántartás teljes rendezése is megtörténjen Magyarországon - mondta Budai Gyula. Hozzátette: 2004-ben a magyar mezőgazdaság jelentős hátrányba került az előnytelen csatlakozási szerződés miatt. Ezt nehéz volt ledolgozni, de Magyarország 2013-ban már eléri a mezőgazdaságra fordítható uniós támogatások 100 százalékos szintjét, míg a balti államok vagy Románia, Bulgária gazdái csak 20 százalékos arányban tudják azt igénybe venni, a birtokszerkezet miatt.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke kiemelte: mivel 2014-től egységes uniós támogatási rendszert vezetnek be minden tagállamban, olyan földforgalmi jogszabályokat kell alkotni, amelyek hosszú távon biztosítják a stabilitást, kiszámítható viszonyokat teremtenek, és a helyi gazdák érdekeit védik. Hozzátette: a mezőgazdaság gerincét a kis és a közepes méretű gazdaságok adják, de stratégiai célokból rendkívül fontosak a nagyüzemek is.
Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke az alakulóban lévő nemzeti agrárkamaráról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a termelők mellett az élelmiszeripar szereplői, az alapanyag-előállítók, a vidékfejlesztés területén tevékenykedők is helyet kapnak benne, a becslések szerint 300-400 ezren –írja az MTI.
Mit hoz a jövő?
http://www.agroinform.com/files/usergal/agroinform_20121004092245_36511_348_tuntetesszoveggel.jpg
Íme
Székelyföldi gazdák ismerkednek magyarországi gazdaságokkal
A kormány egységes nemzetben gondolkodik, ezért nincsenek határok közöttünk – mondta Budai Gyula az agrártárca parlamenti államtitkára a Vidékfejlesztési Minisztériumban, azon a székely gazdáknak rendezett egyeztetésen, ahol a húsmarha és tejtermelő ágazat kérdéseit vitatták meg.
Hargita és Kovászna megyéből érkezett 20 székelyföldi gazda Magyarországra a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, hogy magyarországi gazdaságokban gyűjthessenek szakmai tapasztalatokat. A két napos látogatás során tehenészetet, juhtelepet és tejelő telepet tekintenek meg, valamint megismerkednek Gödöllőn, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattenyésztési Telepével is. A szaktárca ezzel a kezdeményezésével is segíteni kívánja a határon túli magyar gazdákat, az agrárszereplők közötti kapcsolatok erősítésével, valamint tapasztalat és információ átadással.Az agrártárca idén januárban adta ki a Darányi Ignác Tervet, melynek része a „Vidékfejlesztési Együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal” program. A szaktárca a Kárpát-medence vidéki térségeinek felemelkedését, főként a magyar közösségeket érintő területeken szeretné elősegíteni. A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt hónapokban tárgyalt székelyföldi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, délvidéki, muravidéki és burgenlandi gazdaszervezetekkel is. December 5-én a Kárpát-medencei „Összefogás” Fórumon, amelyre valamennyi határon túli gazdaszervezet meghívást kapott az elért eredményeket, elvégzett feladatokat összegzik majd, valamint a jövőbeni tervekről is egyeztetnek.
Válasz #171. hozzászólásra
Üdv, ez így van, csak az nem mindegy nekünk sem és a gyerekeinknek sem hogy majdan milyen lesz.
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/tamogatni-kell-a-foldturokat-hogy-ne-etessenek-globalizalt-szemettel-391867
Budai Gyula: nemzetközi összefogás kell az agrárérdekek védelmében
A jelentős mezőgazdasággal rendelkező uniós tagországoknak össze kell fogniuk és közösen kell fellépniük az agrárium érdekeinek védelmében - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Berlinben.
Az államtitkár a német fővárosban folytatott tárgyalásait értékelve hangsúlyozta: egyeznek a magyar és a német gazdák érdekei és nézetei a legfontosabb aktuális kérdésekben, mint például az uniós agrártámogatások és a termőterületek úgynevezett ökológiai célterületté alakítása, vagyis "zöldítése" ügyében. A legnagyobb német mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a Német Parasztszövetség (DBV) ugyanazt az álláspontot foglalja el ezekben a kérdésekben, mint a magyar kormány és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) - tette hozzá az államtitkár. Kifejtette: Helmut Bornnal, a DBV főtitkárával folytatott megbeszélésén arra a megállapításra jutottak, hogy össze kell fognia annak a nagyjából 14 uniós tagországnak, amelyekben az agrárium stratégiai fontosságú. "Egyedül kevesek vagyunk, együtt erősek" - mondta Budai Gyula, hangsúlyozva, hogy az összefogás gondolatát nemcsak államtitkárként, hanem a Magosz szövetségi igazgatójaként is támogatja. Az együttműködésre nagy szükség van az Európai Unió következő hétéves költségvetési keretéről zajló tárgyalásokon - vélekedett. A német és a magyar gazdák egyaránt az agrártámogatások jelenlegi szintjének megtartása mellett állnak ki, a zöldítés (greening) kérdésében pedig úgy vélik, hogy a termőterületnek legfeljebb 3-4 százalékát kellene átalakítani ökológiai célterületté, szemben az Európai Bizottság javaslatával, amely szerint a mezőgazdasági terület 7 százalékát kellene kivonni a termelésből - fejtette ki. Az aszálykárral sújtott gazdálkodók megsegítésének lehetőségeivel kapcsolatban elmondta: tájékoztatta német partnerét arról a magyar kezdeményezésről, hogy emeljék 50 százalékról 80 százalékra az előlegként kifizethető rész arányát a 2013-as közvetlen területalapú támogatásokban.
Nem csak a mezőgazdaság, hanem a gyermekeink jövője is eszembe jut erről a topikról, meg a zene
VM: folytatódik a párb
eszéd Magyarország és Németország között
Kétoldalú tárgyalásokat folytat Németországban, és részt vesz a berlini Magyar Nagykövetség által szervezett Magyar Szüret rendezvényen Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.
A kormany.hu közlése szerint a hivatalos látogatás során a Közös Agrárpolitika aktuális kérdéseiről, valamint a 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó fontosabb feladatokról egyeztet Hans-Michael Goldmannal, a Szövetségi Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnökével. Gerd Müller élelmiszerügyekért és fogyasztóvédelemért felelős parlamenti államtitkárral és Peter Bleser, parlamenti államtitkárral pedig élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi ügyeket tekintenek át, valamint a szóban forgó témakörökkel kapcsolatos további magyar-német együttműködésekről is szó esik. A vidékfejlesztési tárca államtitkára tárgyal Volker J. Petersennel, a Raiffeisen Verband főtitkárával. Érdekképviseleti kérdésekről, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) való szorosabb kapcsolat kiépítéséről is tárgyal Budai Gyula Helmut Bornnal, a Német Parasztszövetség főtitkárával - olvasható a kormányzati hírportálon.
Békés megye fontos szerepet tölt be a gazdaéletben
Békés megye gazdálkodói meghatározó szerepet vállalnak a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) programjaiban a tervezésben és a megvalósításban - mondta Jakab István, a Magosz elnöke szombaton Gyomaendrődön.
Jakab István a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi küldöttgyűlés előtti sajtótájékoztatón arról beszélt: a gazdakörök húsz éves múltja igazolja, hogy amit a szervezet felvállal, azt érvényesíteni tudja és a végrehajtásban is szerepet vállal. Hozzátette, hogy a Békés megyeiekre is ez a jellemző, erős helyi és megyei szervezetek vannak, amelyek érvényesíteni tudják érdekeiket az országos agrárpolitikában.
A Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége elnöke, Kulcsár László elmondta: a szervezet a megyében minden jelentős településen megtalálható, húsz év alatt részévé vált a megyei közéletnek, kormányoktól függetlenül megkerülhetetlen tényezővé vált. A tagok részt vesznek az önkormányzatok munkájában, szervezik és tájékoztatják a gazdatársadalmat, tagjai a megyei közgyűlésnek.
Jakab István szólt arról is, hogy a földtörvényhez a gazdakörök képviselői 38 pontból álló módosító javaslatcsomagot nyújtottak be, és a jogszabály javaslataik alapján került be a kétharmados törvények körébe. Az önálló vízgazdálkodási hivatal létrehozásában is megkerülhetetlen a Magosz szerepe - tette hozzá. Az új agárkamarai törvény jelentőségéről szólva kifejtette: a jogszabály összefogja az agrárgazdaság valamennyi szereplőjét, az alapanyag-termelőket, az élelmiszer-feldolgozókat és a kereskedőket, alkalmas az egyes termékpályák átfogó képviseletére, közös érdekek érvényesítésére minden területen. Győrffy Balázs, az Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési kamara átmeneti elnöke kiemelte, hogy az új kamara a hazai agrárgazdaság mintegy 300-400 ezer szereplőjét tömöríti majd, szemben a korábbi agrárkamara 11 ezres taglétszámával.
MTI
Békés egyes részein 80 mm eső volt.
Ott a jövő.
Ami el van vetve az ki fog kelni.
Ha májusban esik hozzá egy kevés, akkor visszaadja, a természet, amit az idén elvett.
Egy kis összefoglaló az idei évről
Végeztek az őszi munkák 99 százalékával
Az országosan 1.838 ezer hektár betakarítandó területből már 1.822 ezer hektáron végeztek a munkálatokkal.
A napraforgó terület 100 százaléka, 617 ezer hektár betakarításra került. Országos hektáronkénti hozama 2,08 tonna, az összes termés pedig 1.285 ezer tonna lett. A 2011. gazdálkodási évben 574 ezer hektár területen, 2,4 tonna hektáronkénti termésátlaggal történt a napraforgó betakarítása. A szója betakarítása 36 ezer hektáron, a terület 100 százalékán, 1,7 tonna hektáronkénti termésátlaggal 64 ezer tonna összes terméssel valósult meg. A 2011. évben 39 ezer hektár területen, 2,4 tonna hektáronkénti termésátlaggal került betakarításra ez a kultúra A kukorica terület (1.145 ezer hektár) 99 százaléka, mintegy 1.135 ezer hektár került ez idáig betakarításra, 4 tonna hektáronkénti átlagterméssel, 4.537 ezer tonna termésmennyiséggel. Az előző évben 1.220 ezer hektár területen, 6,6 tonna lett a termésátlag. A 22 ezer hektár burgonya terület 20,9 tonna hektáronkénti termésátlaggal, 460 ezer tonna összes terméssel került betakarításra. A 2011. évben 26,7 t/hektár volt az országos termésátlag, 20 ezer hektár betakarított területen. A cukorrépa betakarítandó területe 17 ezer hektár, amelynek 70 százalékáról, mintegy 12 ezer hektárról, hektáronként 41 tonna termésátlaggal 468 ezer tonna mennyiség került betakarításra. A termés egy része a cukorgyárakba már beszállításra került, illetve a cukorrépa táblákon prizmákban található. A 2011. évben 15 ezer hektár területen, hektáronként 53 tonna volt a termésátlag. A tervezett 1.677 ezer hektár őszi magágykészítés 100 százalékban teljesült, míg az őszi vetési szándék az alábbiak szerint valósult meg. A tervezett 231 ezer hektár őszi káposztarepce vetés az augusztusi és szeptemberi hónap csapadékmentes időjárása miatt 85 százalékban, 197 ezer hektár területen valósult meg. Az őszi árpából 194 ezer hektár vetését tervezték a gazdálkodók, végül országosan 195 ezer hektár területen teljesült. Az 1.099 ezer hektár tervezett őszi búza terület 97 százalékán, 1.062 ezer hektár területen került a földbe a mag ez idáig. Az őszi búzavetését a gazdálkodók jelenleg is végzik, a vetésterület az időjárástól függően minimális mértékben még növekedhet. A rozs 35 ezer hektár vetési szándéka 102 százalékban, 36 ezer hektár területen teljesült, míg a tritikálé vetése 120 ezer hektár területen valósult meg (a vetési szándéka 118 ezer hektár volt). A tervezett 1.916 ezer hektár őszi mélyszántás tavasziak alá a jelentés időpontjáig 60 százalékban, 1.089 ezer hektár területen teljesült
Ösztönözni kell a határon túli és az anyaországi gazdák kapcsolatteremtését
Ösztönözni kell a határon túli és az anyaországi gazdák kapcsolatteremtését, ezt szolgálják azok a fórumok, amelyeken a gazdaszervezetek képviselői személyesen vehetik fel egymással a kapcsolatot - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára Budapesten egy szakmai tanácskozáson.
Kormányzat
Vidékfejlesztési Minisztérium
Parlamenti Államtitkárság
Hírek
Ösztönözni kell a határon túli és az anyaországi gazdák kapcsolatteremtését
Parlamenti Államtitkárság
Hírek
Az államtitkár
A helyettes államtitkár
Szervezet
Kapcsolódó oldalaink
Kiemelt szakmai tartalmak
Szakdiplomaták hírei
GMO
Ösztönözni kell a határon túli és az anyaországi gazdák kapcsolatteremtését
2012. október 24. 15:14
Ösztönözni kell a határon túli és az anyaországi gazdák kapcsolatteremtését, ezt szolgálják azok a fórumok, amelyeken a gazdaszervezetek képviselői személyesen vehetik fel egymással a kapcsolatot - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára Budapesten egy szakmai tanácskozáson.
Hangsúlyozta: az élő kapcsolat megteremtése, a hatékony érdekérvényesítés feltételeinek megismertetése, az összetartozás érzésének erősítése a legfontosabb eleme a kapcsolatok elmélyítésének.
Tóth Katalin, a VM helyettes államtitkára mindehhez hozzátette: a tárca ebben a folyamatban katalizátor szerepet tölt be. A maga eszközeivel segíti a határon túli és a magyar gazdaszervezetek napi, élő szakmai és gazdasági kapcsolatainak kialakítását, a konkrét információáramlás létrejöttét. Ehhez jó alapot teremt a szaktárca által kidolgozott hosszú távú vidékstratégia.
A VM-ben szerdán kerekasztal beszélgetésen vitatták meg a vidékfejlesztési együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit a vajdasági civil szervezetekkel. A kapcsolatok erősítésének alapját az az idén februári együttműködési megállapodás képezi, amelyet a VM kötött határon túli gazdaszervezetetekkel.
Radetzky Jenő miniszteri biztos kiemelte: a gazdaság területén a megújulás, a növekedés beindítása nemcsak belföldön, hanem a határokon túli magyar lakta területeken is szükséges. Ehhez kíván alapot adni a Darányi Ignác és a Wekerle Sándor Terv. Ennek alapján a Kárpát-medence magyarlakta területeit egységes gazdasági térségként lehet kezelni. Ennek érdekében készült el az erdélyi Mikó Imre terv, és készülnek hasonló tervek a Felvidéken, a Délvidéken és Kárpátalján.
elezte azt is: a várakozások alapján a következő években Kelet-Közép-Európa lehet az unió leggyorsabban fejlődő gazdasági övezete. Ezért van nagy jelentősége a magyar-magyar együttműködésnek. Ezen belül is kiemelkedően fontosnak tartotta a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés erősítését.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy a Magosz szívesen osztja meg tapasztalatait a határon túli magyar gazdaszervezetekkel. Az agrár együttműködés kiszélesítése mellett fontosnak tartotta a vízügyi kapcsolatok megerősítését is, mivel az ésszerű vízgazdálkodás fontos szerephez jut a következő években.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium)
Földügyi és mezőgazdasági együttműködésekről tárgyalt Kínában és Dél-Koreában V. Németh Zsolt
A földügyi együttműködés kiszélesítéséről tárgyalt V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Wang Shiyuannal, a kínai Földügyi és Természeti Erőforrások Minisztérium miniszter-helyettesével 2012. október 17. és 21. között Pekingben. V. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyar földügyi igazgatás, mely egységes ingatlan-nyilvántartáson és több mint 40 éves tapasztalaton alapul, sikeresen alkalmazható Kínában.
Az államtitkár kifejtette: az új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény bevezeti a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartást, melynek különös jelentősége lehet olyan urbanizált területeken, mint Kína keleti része. Beszámolt az új földtörvény tervezetéről is, amely megfelelő jogszabályi háttér biztosításával védi a magyar termőföldet.
Wang Shiyuan aláhúzta, hogy az egyik legfontosabb feladat Kínában is a termőföldek védelme, hiszen ez az élelmiszerellátás biztosításának központi eleme.
A magyar Vidékfejlesztési Minisztérium és a kínai Földügyi és Természeti Erőforrás Minisztérium képviselői 2011 júniusában írtak alá földügyi igazgatási együttműködési szándéknyilatkozatot. A felek a szándéknyilatkozat alapján megállapodtak a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és a földügyi alkalmazások közös fejlesztésében.
Október 19-én Belső-Mongólia autonóm tartomány Hohhot városában V. Németh Zsolt felavatta a kínai Mezőgazdasági Minisztérium és a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium által közösen létrehozott virtuális Tudományos és Technológiai Központot. A korábban megkötött megállapodás értelmében lehetőség nyílik arra, hogy a magyar mezőgazdaság adottságaira és technológiai fejlettségére alapozva jöhessenek létre üzleti kapcsolatok Belső-Mongóliával. Az átadón V. Németh Zsolt hangsúlyozta: az állattenyésztés és a takarmányozás, a már megkezdett lúdtenyésztés, valamint a növénytermesztés szempontjából fontos termények, mint a burgonya, a búza, a repce, a szója, illetve az öntözés területein új együttműködési lehetőségek nyíltak. A kölcsönös magas szintű találkozók, szakmai egyeztetések meghozzák a kívánt eredményt, a két ország intézményei és üzleti szereplői között egyre több megállapodás jöhet létre.
A Távol-Keleti tárgyalások folytatásaként 2012. október 21. és 23. között V. Németh Zsolt Szöulban, Dél-Koreában találkozott Kim Jong-Jinnel, az Élelmezésügyi, Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium kereskedelemért felelős miniszter-helyettesével.
Kim Jong-Jin hangsúlyozta, hogy 2005 óta a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok megnégyszereződtek. Kiemelte az Európai Unió és Dél-Korea között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amely 2011. július 1-jén lépett hatályba. Az egyezségnek köszönhetően a Koreába exportált uniós mezőgazdasági termékekre kivetett vámok tarifái csökkenni fognak.
V. Németh Zsolt aláhúzta: Dél-Korea hazánk harmadik legnagyobb GMO-mentes kukoricaimportőre. Dél-Koreának fontos, hogy Magyarország Alaptörvénye garantálja az ország GMO-mentességét.
A magyar Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatója, Toronyi Bence együttműködési megállapodást írt alá a Koreai Kataszter Részvénytársaság igazgatójával. A felek a földügyi igazgatás és a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás területén fűzik szorosabbra a kapcsolatokat.
Itt is ez lesz ha ilyen meleg idők jönnek, márpedig jövőre is meleget jósolnak......
Válasz #162. hozzászólásra
Nagyon szép és jó ,de felmerül a kérdés,hogy honnan lesz áfa bevétele az országnak?
Mezőgazdasági modellkísérlet: vásárlók és termelők szerződnek egy évre.
Válasz #160. hozzászólásra
Csak nem gondolod hogy azért mentek haza mert Vitya azt mondta?
Az orosz piacra már jóval előtte fente a fogát a nyugati karvaly tőke....kis Miskák voltunk mi ebben a játszmában. Kapóra jött hogy van itt egy nagy pofájú (Soros tanítvány), aki majd jól megmondja amit a magyarok már régen ki szeretterk volna mondani..
De hogy szükségünk lenne nekünk is arra a piacra az már biztos. Viszont egy dolgot nem szabad elfelejteni, az az orosz piac már nem az az orosz piac ami mindenből hajlandó elvinni még a szemetet is. Sőt...
Válasz #159. hozzászólásra
na azt valahogy finomabban kellett volna,és a szabolcsi almások,és a baromfi,és disznó ágazat nem lennének mélyponton
ki is mondta annó,hogy Ruszkik haza,