Hirdetés
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Napraforgó-termesztés új
- Búza és árpa vetőmagok a gyakorlatban új
- Szőlő felvásárlási árak új
- S.O.S. új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- Kukorica várhatóan........! új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Aszály új
Cikkajánló
Hiába drágább, inkább prémium gázolajat tankolunk?
Magyar Ásványolaj Szövetség közzétette a magyarországi üzemanyag-fogyasztást.
243 hozzászólás
Válasz Lux in tenebris #242. hozzászólására
Régebben is nézték. Nekünk is volt ilyen ügyünk, szantonal, meg az előző foldtorveny idején, meg is kaptuk a dupla illetéket nagyjából pont a vétel után 5 évvel. De nem mindenkinek, mert volt a faluban több is aki akorul vett földet, egyiknek ugyanúgy kijott a dupla illeték, valakinek meg nem.
Van még egy érdekes Törvényszéki döntés.
Aki termőföldet vesz, az kérheti az illetékmentességet. Ehhez bizonyos feltételeket teljesíteni kell. Öt év elteltével a NAV ellenőrizni szokta, teljesültek-é ezek a feltételek.
Nos, egy erdő művelésiágú osztatlan földrészlet esetében - ahol a vevő tulajdoni hányadot vett -, az ellenőrzés során megállapította, hogy nem teljesült a saját hasznosítás, használat feltétele, mert a vevő nem jelentkezett be erdőgazdálkodónak. A NAV ezért az illeték kétszeresének megfizetésére kötelezte.
A Törvényszék visszadobta a NAV-nak a döntést, mert nem tartotta elegendőnek a bizonyítékot, mármint, hogy nem jelentkezett be erdőgazdálkodónak. Szerintem ez nem lesz akadály a NAV-nak.
Nem tudom, hogy ez csak egy elszigetelt eset volt-é, vagy ez gyakorlat lesz az adóhatóságnál, de erre jó lesz felkészülni minden érintettnek. Ha 5 év elteltével nincs rendezve a használat, akár erdőben, akár termőföldön, bárki belefuthat egy ilyen NAV döntésbe.
Válasz Lux in tenebris #240. hozzászólására
Több olyan házat tudok a falumban, amelyekről csak a lakó halála után derült ki az örökösök számára, hogy lakója nem kizárólagos tulajdonosa a háznak. Az elhunyt lakók egyébként mind gyermekekkel rendelkező emberek voltak. Mondjuk itt nem a foldhivatal hibája volt, hanem elsősorban a lakóké és azok családjáé. A foldhivatal az vezette szépen a tulajdonosváltozásokat ha valaki meghalt.
2005-ben megvesz valaki egy földrészletet. 2020 után valamikor jelentkezik valaki, hogy használatba veszi a földet, mert megvásárolta, az övé. Ekkor derül ki, hogy anno a földhivatal elkúrta - nem kicsit, nagyon -, és az eladót jegyezte vissza tulajdonosnak. Az illető perel, elbukja, ugrott a cucc.
A kérdés. Hogyan ülhet valaki - főleg ha gazdálkodik - nyugodtan a seggén anélkül, hogy bizonyos időszakonként ellenőrizné az ingatlan-nyilvántartási adatokat?
Válasz Lux in tenebris #238. hozzászólására
Egy ismerősöm asszem pont tavaly ilyenkor mondta hogy kapott egy levelet a foldhivataltol, valami tizenéve meghalt nagynénje után akitől anno ő örökölt, hogy elokerult valami pár negyzetmeter föld.
Válasz Rabó001 #235. hozzászólására
Nincs mit.
Nem egyszerű összerakni. Még úgy sem, ha hozzáolvasod a hagyatéki törvény módosítását.
Szerintem majd az lesz a földhivatalok dolga, hogy folyamatosan fésüljék össze az ingatlan-nyilvántartást a BM nyilvántartásal. Ahol a földtulajdonos 15 évnél régebben meghalt, ott elindítják a póthagyatékit. A közjegyző egyrészről 1 évre kifüggeszti a hagyatréki tárgyat a hirdetmények közöt - marha sokan olvassák -, máarészről értesíti a korábbi hígyatéki eljárásban szereplő örökösöket is - ha ez így lesz, az pozitívum - a póthagyatéki eljárásról. Ha nem lesz jelentkező, akkor a cuccos az államé lesz. Vagyis ha mondjuk lesz 5 olyan földrészlet, vagy tulajdoni hányad, ami 0,5 ha-nál kisebb, vagy 1 millánál kevesebbet ér, akkor az állam viszi mind az ötöt.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #236. hozzászólására
Majd ha bármely szakmai topicban legalább látótávolságon belülre kerülsz egysejtű, akkor majd esetleg észreveszlek.....
Válasz Lux in tenebris #234. hozzászólására
Köszönjük, Mihaszna Kapitány!!!
Válasz Lux in tenebris #234. hozzászólására
Köszönöm szépen!
Így fog változni július 9-től a Foktftv.
"28/A. § * (1) Ha a hagyatéki eljárás tárgya kizárólag egy vagy több, földnek minősülő olyan belföldi ingatlan vagy annak tulajdoni illetősége (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hagyaték), amelyek esetében
a) az adó és értékbizonyítvány szerinti érték ingatlanonként (tulajdoni illetőségenként) nem haladja meg az egymillió forintot,
b) az ingatlan földrészletének területe ingatlanonként, tulajdoni illetőség esetén a földrészlet területének a tulajdoni hányadra eső arányos része tulajdoni illetőségenként nem haladja meg az ötezer négyzetmétert, és
c) az ingatlan vagy a tulajdoni illetőség ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt,
a közjegyző a He.-ben meghatározottak szerint a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki.
(2) Ha a hirdetményben meghatározott igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak adja át.
(3) Az állam tulajdonszerzésére a 25. § (2) bekezdését és a 26. §-t alkalmazni kell.
28/B. § * (1) Ha az örökös, a dologi hagyományos, a halál esetére megajándékozott, a végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagyonkezelője (a továbbiakban együtt: örökösként érdekelt) igénybejelentéssel az igénybejelentési határidő alatt nem élt, a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak átadó végzés jogerőre emelkedését követően, az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül, a tulajdonjog megállapítása iránt az állammal szemben pert indíthat.
(2) Ha az örökösként érdekelt személy tulajdonjogának megállapítása eredményes volt az (1) bekezdés szerinti perben, de nem kívánja a hagyaték természetben történő kiadását, vagy az állammal szemben erre már nincs lehetősége, az örökös az állammal szemben a 26. § szerinti értékbecslés alapján meghatározott összegű kártalanításra jogosult."
Válasz Lux in tenebris #232. hozzászólására
Írsz egy számot, hogy mit nézzek át ráérő időmben? Ide vagy privátba. Kösz.
Újabb módszert talált ki a kormány, hogyan énekelje ki az örökösök szájából a termőföld örökséget. Július 9-én élesítik. De ahogyan az ilyen dolgok eddig sem érdekeltek senkit, ez sem fog. Na meg, ahogyan felénk mondják: Nem azé a madár aki tudja, hanem azé, aki elszedi....
Válasz rambo #230. hozzászólására
Most is lehetsz az. Nem kell hozzá 1 ha.
Sziasztok.
Mindösszesen 0,7 hektár szántóföld van a tulajdonomban, ami ugye nem éri el az területalapú támogatás által elvárt 1 hektárt.
Most úgy néz ki, hogy venni fogok 1 hektár erdőt.
A kérdésem az lenne, hogy ezzel a vásárlással jogosult leszek-e a területalapú támogatásra?
Köszönöm.
Az Agrárminisztérium megint kitalált valamit annak érdekében, hogy minél egyszerűbben meg tudja szerezni azokat a földeket, vagy tulajdoni hányadokat, amelyeknek tulajdonosai már több mint 15 éve elhunytak, és nem lettek hagyatékolva. Ez többek között egy osztatlanban azt fogja jelenteni, amivel már most sokan szembesülnek. 1-2 éve még nem volt tulajdonostárs az állam, most meg már több mint 1 ha tulajdoni hányad van a nevén, amit ingyen megszerzett. Magyarul kiénekli a sajtot a szátokból. Na de majd jó pénzért, a bekebelezési ellenérték - amiért megszerezhettétek volna - többszöröséért megvehetitek.
Így jártatok.....
Július 1-től megnyílik a lehetőség arra, hogy már a hagytéki eljárás során bárki megvegye a hagyatéki leltárban szereplő terőföldeket, ráadásul egybefoglalt vételáron úgy, hogy kifüggesztés lesz, de kamarai jóváhagyás nem.
Ki korán kel....
Válasz § földjog § #225. hozzászólására
Köszönöm, mind a kettőtöknek.
Válasz Rabó001 #224. hozzászólására
A többlethasználatit nem kell kifüggeszteni.
Válasz Rabó001 #224. hozzászólására
Itt nincs kifüggesztés, sem hatósági jóváhagyás.
Válasz § földjog § #222. hozzászólására
És amit kérdeztem azt jól tudom?
Kifüggeszteni nem kell a többlethasználati megállapodást. A teljes területet én művelném, mint tulajdonostárs, mindegyik tulajdonos elérhető és így értelemszerűen aláírja.
Válasz § földjog § #222. hozzászólására
Persze, normális helyen elvárható lenne hogy az állami hivatalok a törvények szerint járjanak el.
Válasz Rabó001 #219. hozzászólására
Tudod ezzel az a baj, hogy egy ilyen téves jogértelmezéssel egy egész járást leblokkolnak. Ráadásul úgy, hogy az ugyan abban a megyében lévő szomszédos járási földhivatalban már helyesen értelmezik a törvényi rendelkezést.
Válasz csabahegeszt #220. hozzászólására
Csaba
Válasz § földjog § #218. hozzászólására
Csab majd ha lesz időd néz már rá az emailodra .
Válasz § földjog § #218. hozzászólására
Pfff.
Kifüggeszteni viszont továbbra sem kell a többlethasználati megállapodást. A teljes területet én művelném, mint tulajdonostárs, mindegyik tulajdonos elérhető és aláírja.
Azt hittem, több évvel a törvénymódosítás után már minden földhivatalban fölkapcsolták a villanyt. Tévedtem. Tegnap beszéltem egy borsodi földhivatallal, és nem akartam hinni a fülemnek.
Még ott tartanak, hogy csak akkor fogadják el a többlethasználati megállapodásokat, ha azt az érintett tulajdonostársak konkrétan aláírták. Nos ez már kb. 4 éve nem így működik.
De erre még rá tudtak tenni egy lapáttal. Azt is állítják, egy tulajdonostárs csak akkor köthet többlethasználati szerződést, ha földműves. Ez meg egyenesen baromság.
Válasz Selvin #216. hozzászólására
Igen mivel naturas területet csak a Nemzeti park hozzájárulásával lehet atminősíteni.
Sziasztok! Ha egy kis rész naturás rét kb 10-20 éve vagy régebben a tsz időkben hozzá lett művelve a szántóhoz (egy hrsz), akkor abból milyen problémája lehet egy új földhasználónak? Felénk rengeteg ilyen van és nem tudom hogy mi a teendő. Muszáj lenne visszafüvesíteni? Lehet-e büntetése az új használónak, hisz nem ő törte fel? Köszi!
helyesen: foldjog@gmail.com
Rajtam ne múljon, hogy "kitisztuljon" a fórum.
A továbbiakban, ha van akit érdekel, hogyan látom, hogyan értelmezem a földjoggal kapcsolatos dolgokat, az a lentebb megadott helyeken megtalál.
Ha valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati szerződést kötni, termőföldre, erdőre, az a megadot elérhetőségen megtalál.
Sikeres gazdálkodást mindenkinek!
folgjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20- 252 8350
https://foldjog.blog.hu/
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Osztatlan közös tulajdonok megszüntetésével, erdők, földek esetében használati rend kialakításával, többlethasználati megállapodások elkészítésével, tanácsadással kapcsolatban a lentebb megadott elérhetőségen kereshet bárki. Ugyan így, ha valaki úgy érzi, hogy egy földhivatali döntés jogszabálysértő, akár termőföld adásvétel, haszonbérlet, vagy más esetben, és az ügyvédje le akarja beszélni a jogorvoslat igénybevételéről, bírósági eljárás megindításáról, szintén kereshet. A közigazgatási bírósági eljárásokhoz nem kell jogi képviselő. A keresetlevelet az érintett felperes - ügyfél - is benyújthatja. Ráadásul az eljárás az esetek többségében tárgyaláson kívül zajlik, vagyis még a bíróságra sem kell járni.
foldjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Bár nem teljese földjo, de az esetek egy részében szervesen kapcsolódik hozzá. Végrehajtás.
Gyakran felmerül a kérdés különböző csoportokban, hogy egyrészről, a végrehajtási jog soron kívüli ügyintézést jelent-é az ingatlan-nyilvámtartási eljáráosban, figyelemmel arra, hogy a rangsorbanm vannak előtte álló széljegy feljegyzések, pl. adásvétel. ajándékozás. Nos, erre a földhivatalok, illetve az ügyvédek egy jelentős része azonnal rávágja, hogy igen. Pedig nem. A földhivatali eljárásokban a sorrendiség-elve érvényesül. Az ingatlanügyi hatóság a széljegyen faltüntetett időbeli sorrendben köteles inézni az ügyeket. Ez a végrehajtási jog feljegyzésére is érvényes. Ha egy ilyen kérelmet egy ingatlan esetében megelőz egy tulajdonjog váltoizás bejegyzése iránti kérelem - adásvcétl, ajándékozás stb. - akkor a földhivatlnak azt kell először vizsgálnia, azzal kapcsolatban kell lefolytatni az eljárást.
A másik kérdés, mi van akkor, ha a földhivatal jóváhagyta a kérelmet, és bejegyezte a tulajdonjog változást, vagyis az ingatlannak új tulajdonosa van? Bejegyezheti-é ilyenkor a végrehajtási jogot az új tulajdonossal szemben. A földhivatalok, ill. az ügyvédek jelentős része erre is azonnal rávágja: igen. Pedig nem. Ebben az esewtben a földhivatalnak el kell utasítania végrehajtási jog bejegyzését. Van persze kivétel. Például, ha az ingatlanra jelzálog volt bejegyezve. Ez ugyan is továbbjegyzésre kerül az új tulajdonosra is. Eben az esetben a végrehajtási jogot a jelzálogjog ranghelyén kell bejegyezni.
A végrehajtó előtt minden más esetben egy llehetőség van. Fedezetelvonási pert indíthat.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
https://foldjog.blog.hu/2024/04/30/johiszemuen_szerzett_jog
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
https://foldjog.blog.hu/
Tanulmányozva a bírósági ítéleteket, eléggé egyértelmű, hogy egy eddigitől lényegesen eltérő Kúria irányzat alakult ki. Azt látom, a közigazgatási perekben csak elvétve fogad be a Kúria felülvizsgálati kérelmet.
Ez azt jelenti, hogy aki egy közig. eljárásban – konkrétan földügyben – élni akar a jogorvoslati lehetőséggel, annak nagyon össze kell szednie magát. Ez már az első lépésre is igaz, vagyis egy adásvételt, haszonbérleti szerződést, elfogadó jognyilatkozatot is profi módon kell összerakni. De ha ennek ellenére kedvezőtlen döntést hoz a földügyi hatóság, akkor a keresetlevelet kell fullra megszerkeszteni.
Miután a közig. eljárások konkrét szakmákhoz, konkrét szakterületekhez kapcsolódnak az esetek többségében, így ehhez kevés egy ügyvéd. Ehhez az adott szakterületen profi szakember kell, akinek van jogi ismerete. Vagy olyan ügyvéd kell, aki hajlandó együtt dolgozni egy profi szakemberrel. Na az ilyen ritka mint a fehér holló. Viszont egy keresetlevélhez nem kell ügyvéd.
De ha valaki nem akar elbukni, akkor keresgéljen. Mert ha az első kört a Törvényszéken elbukja, az esetek többségében nincs tovább.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, agrár-erdészeti tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-04-15 17:23:17
Mind a használati rend, mind a többlethasználati megállapodások esetében a kezdeményező tulajdonostársnak a legnagyobb visszatartó erő a lebonyolításhoz kapcsolódó postai költség. Mert ha 20-30-50 tulajdonostárs van, és ezeket egyenként ki kell értesíteni tértivevényes levélben, az nem kevés költség. Ha ezzel a feladattal megbíz valakit, ott bizony a megbízási díj tetemes költségét ez a „postai logisztika” teszi ki. Nem véletlenül, hiszen ez nagyon sok időt, energiát, figyelmet köt le.
Én magam is tapasztalom ezt. Sokan keresnek ilyen megbízással, és sokakat visszarettent ez a költség, ami ugye nem csak a postai díjból áll, hanem az ahhoz kapcsolódó nem kevés feladatot is meg kell fizetni. Bizony az esetek elsöprő többségében a megbízási díjak meghatározó részét ez teszi ki.
Ezért az utóbbi időben egyre gyakrabban úgy hídalom át ezt a problémát, hogy megbeszélem a megbízómmal, a postai vonalat átvállalja. Én elkészítem a használati rendet, megcsinálom a térképet, megszerkesztem a többlethasználati megállapodást. A postázási feladatok pedig a megbízómra hárul. Igy nem kevés pénzt megspórol, hiszen ebben az esetben csak a konkrét postai díj terheli. Ez bizony az esetek többségében a megbízómnál akár100 ezres megtakarítást is jelenthet.
Eddigi tapasztalatom szerint a dolog működik.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz ex lege #204. hozzászólására
Kösz. Értem. Mindig szegelnek rajta valamit.
Válasz Rabó001 #202. hozzászólására
Az elővásárlási jog szerintem marad, de a dologöszesség komoly előny........
Válasz Ebcsont #201. hozzászólására
T-8000
Válasz ex lege #200. hozzászólására
Elővásárlás mentesen veheti meg?
Az már most is megvan, hogy a hagyaték során egyben eladhatják a földet, az eladó az örökösök közössége.
Válasz ex lege #200. hozzászólására
Mi a törvénymódosítás száma?
Ha átmegy a benyújtott törvénymódosítás, akkor megnyílik egy új lehetőség a földvásárlásra.
A hagyatéki eljárás során lehetőség lesz egy kívülálló, harmadik személynek eladni a földet. Ez a hagyatékban szereplő miden földrészletre igaz. Ez azt jelenti, hogy ha több földrészlet is szerepel a hagyatéki leltárban, azt a vevő dolgoösszességként, egybefoglalt vételáron is megveheti. Ami nagyon komoly előny pl. annak, aki mondjuk az egyik földet béreli.
Ráadásul itt nem lesz kamarai jóváhagyás, és a földhivatalnak mindöszesen 60 napja lesz a lebonyolításra.
Válasz ex lege #198. hozzászólására
Nem! A pálya mindenkié, még a tiéd is!
Válasz Ebcsont #197. hozzászólására
Tiéd a pálya......
Válasz ex lege #196. hozzászólására
Kettőnk közül nem én vagyok az, aki a sokadik nicknevemen osztom az eszet, és ha elfogynak az észérveim, akkor elkezdek személyeskedni, és csinálok egy újabbat. Sőt az se én vagyok, akinek nem érv a kialakult ítélkezési gyakorlatból levezethető jogi megítélés. "Ha nincs baj, nincs baj! De ha baj van, akkor nagyon nagy baj van!"
Jó néhányszor jól veszed észre a jogi kiskapukat, tényleg leleményes vagy ebben a műfajban. De a nagykapuk (jogi és geodéziai alapelvek), azok nem a te asztalod.
De ez legyen a Te és a "megbízóid" baja..
Válasz Ebcsont #193. hozzászólására
A gond az, hogy Te, és a hozzád hasonlók folyamatosan félrevezetitek az itt olvasgatókat, a fals, hasraütős, légből kapott " jogszabályártelmezésetekkel".
De ez legyen a ti bajotok.
Én a megbízásaimat továbbra is a jogszabályi lehetőségek között teljesítem. Eddig nem volt ez ellen hatósági kifogás.
Válasz ex lege #179. hozzászólására
Térkép nélkül erre nincs jó válasz. Sokat számít a vízfolyás fizikai helyzete a táblán belül. Sőt a fásított terület is külön figyelmet érdemel.
Válasz trikolor5 #192. hozzászólására
Ilyenkor jönnek jól a lenézett ügyvédek és földmérők..