Hirdetés
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- AKG támogatás új
- Napraforgó ára új
- Challenger traktorok új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Őszi búzavetés október 1-től? új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mezőgazdasági használtgép külföldről! új
- Trakror súlyozás új
Cikkajánló
Terményárak, terméseredmények, aktuális pályázatok, tippek a jövedelmező termeléshez
Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.
272 hozzászólás
Válasz Rabó001 #219. hozzászólásáraTudod ezzel az a baj, hogy egy ilyen téves jogértelmezéssel egy egész járást leblokkolnak. Ráadásul úgy, hogy az ugyan abban a megyében lévő szomszédos járási földhivatalban már helyesen értelmezik a törvényi rendelkezést.
Válasz csabahegeszt #220. hozzászólásáraCsaba
Válasz § földjog § #218. hozzászólásáraCsab majd ha lesz időd néz már rá az emailodra .
Válasz § földjog § #218. hozzászólásáraPfff.
Kifüggeszteni viszont továbbra sem kell a többlethasználati megállapodást. A teljes területet én művelném, mint tulajdonostárs, mindegyik tulajdonos elérhető és aláírja.
Azt hittem, több évvel a törvénymódosítás után már minden földhivatalban fölkapcsolták a villanyt. Tévedtem. Tegnap beszéltem egy borsodi földhivatallal, és nem akartam hinni a fülemnek.
Még ott tartanak, hogy csak akkor fogadják el a többlethasználati megállapodásokat, ha azt az érintett tulajdonostársak konkrétan aláírták. Nos ez már kb. 4 éve nem így működik.
De erre még rá tudtak tenni egy lapáttal. Azt is állítják, egy tulajdonostárs csak akkor köthet többlethasználati szerződést, ha földműves. Ez meg egyenesen baromság.
Válasz Selvin #216. hozzászólásáraIgen mivel naturas területet csak a Nemzeti park hozzájárulásával lehet atminősíteni.
Sziasztok! Ha egy kis rész naturás rét kb 10-20 éve vagy régebben a tsz időkben hozzá lett művelve a szántóhoz (egy hrsz), akkor abból milyen problémája lehet egy új földhasználónak? Felénk rengeteg ilyen van és nem tudom hogy mi a teendő. Muszáj lenne visszafüvesíteni? Lehet-e büntetése az új használónak, hisz nem ő törte fel? Köszi!
helyesen: foldjog@gmail.com
Rajtam ne múljon, hogy "kitisztuljon" a fórum.
A továbbiakban, ha van akit érdekel, hogyan látom, hogyan értelmezem a földjoggal kapcsolatos dolgokat, az a lentebb megadott helyeken megtalál.
Ha valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati szerződést kötni, termőföldre, erdőre, az a megadot elérhetőségen megtalál.
Sikeres gazdálkodást mindenkinek!
folgjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20- 252 8350
https://foldjog.blog.hu/
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Osztatlan közös tulajdonok megszüntetésével, erdők, földek esetében használati rend kialakításával, többlethasználati megállapodások elkészítésével, tanácsadással kapcsolatban a lentebb megadott elérhetőségen kereshet bárki. Ugyan így, ha valaki úgy érzi, hogy egy földhivatali döntés jogszabálysértő, akár termőföld adásvétel, haszonbérlet, vagy más esetben, és az ügyvédje le akarja beszélni a jogorvoslat igénybevételéről, bírósági eljárás megindításáról, szintén kereshet. A közigazgatási bírósági eljárásokhoz nem kell jogi képviselő. A keresetlevelet az érintett felperes - ügyfél - is benyújthatja. Ráadásul az eljárás az esetek többségében tárgyaláson kívül zajlik, vagyis még a bíróságra sem kell járni.
foldjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Bár nem teljese földjo, de az esetek egy részében szervesen kapcsolódik hozzá. Végrehajtás.
Gyakran felmerül a kérdés különböző csoportokban, hogy egyrészről, a végrehajtási jog soron kívüli ügyintézést jelent-é az ingatlan-nyilvámtartási eljáráosban, figyelemmel arra, hogy a rangsorbanm vannak előtte álló széljegy feljegyzések, pl. adásvétel. ajándékozás. Nos, erre a földhivatalok, illetve az ügyvédek egy jelentős része azonnal rávágja, hogy igen. Pedig nem. A földhivatali eljárásokban a sorrendiség-elve érvényesül. Az ingatlanügyi hatóság a széljegyen faltüntetett időbeli sorrendben köteles inézni az ügyeket. Ez a végrehajtási jog feljegyzésére is érvényes. Ha egy ilyen kérelmet egy ingatlan esetében megelőz egy tulajdonjog váltoizás bejegyzése iránti kérelem - adásvcétl, ajándékozás stb. - akkor a földhivatlnak azt kell először vizsgálnia, azzal kapcsolatban kell lefolytatni az eljárást.
A másik kérdés, mi van akkor, ha a földhivatal jóváhagyta a kérelmet, és bejegyezte a tulajdonjog változást, vagyis az ingatlannak új tulajdonosa van? Bejegyezheti-é ilyenkor a végrehajtási jogot az új tulajdonossal szemben. A földhivatalok, ill. az ügyvédek jelentős része erre is azonnal rávágja: igen. Pedig nem. Ebben az esewtben a földhivatalnak el kell utasítania végrehajtási jog bejegyzését. Van persze kivétel. Például, ha az ingatlanra jelzálog volt bejegyezve. Ez ugyan is továbbjegyzésre kerül az új tulajdonosra is. Eben az esetben a végrehajtási jogot a jelzálogjog ranghelyén kell bejegyezni.
A végrehajtó előtt minden más esetben egy llehetőség van. Fedezetelvonási pert indíthat.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
https://foldjog.blog.hu/2024/04/30/johiszemuen_szerzett_jog
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
https://foldjog.blog.hu/
Tanulmányozva a bírósági ítéleteket, eléggé egyértelmű, hogy egy eddigitől lényegesen eltérő Kúria irányzat alakult ki. Azt látom, a közigazgatási perekben csak elvétve fogad be a Kúria felülvizsgálati kérelmet.
Ez azt jelenti, hogy aki egy közig. eljárásban – konkrétan földügyben – élni akar a jogorvoslati lehetőséggel, annak nagyon össze kell szednie magát. Ez már az első lépésre is igaz, vagyis egy adásvételt, haszonbérleti szerződést, elfogadó jognyilatkozatot is profi módon kell összerakni. De ha ennek ellenére kedvezőtlen döntést hoz a földügyi hatóság, akkor a keresetlevelet kell fullra megszerkeszteni.
Miután a közig. eljárások konkrét szakmákhoz, konkrét szakterületekhez kapcsolódnak az esetek többségében, így ehhez kevés egy ügyvéd. Ehhez az adott szakterületen profi szakember kell, akinek van jogi ismerete. Vagy olyan ügyvéd kell, aki hajlandó együtt dolgozni egy profi szakemberrel. Na az ilyen ritka mint a fehér holló. Viszont egy keresetlevélhez nem kell ügyvéd.
De ha valaki nem akar elbukni, akkor keresgéljen. Mert ha az első kört a Törvényszéken elbukja, az esetek többségében nincs tovább.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, agrár-erdészeti tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-04-15 17:23:17
Mind a használati rend, mind a többlethasználati megállapodások esetében a kezdeményező tulajdonostársnak a legnagyobb visszatartó erő a lebonyolításhoz kapcsolódó postai költség. Mert ha 20-30-50 tulajdonostárs van, és ezeket egyenként ki kell értesíteni tértivevényes levélben, az nem kevés költség. Ha ezzel a feladattal megbíz valakit, ott bizony a megbízási díj tetemes költségét ez a „postai logisztika” teszi ki. Nem véletlenül, hiszen ez nagyon sok időt, energiát, figyelmet köt le.
Én magam is tapasztalom ezt. Sokan keresnek ilyen megbízással, és sokakat visszarettent ez a költség, ami ugye nem csak a postai díjból áll, hanem az ahhoz kapcsolódó nem kevés feladatot is meg kell fizetni. Bizony az esetek elsöprő többségében a megbízási díjak meghatározó részét ez teszi ki.
Ezért az utóbbi időben egyre gyakrabban úgy hídalom át ezt a problémát, hogy megbeszélem a megbízómmal, a postai vonalat átvállalja. Én elkészítem a használati rendet, megcsinálom a térképet, megszerkesztem a többlethasználati megállapodást. A postázási feladatok pedig a megbízómra hárul. Igy nem kevés pénzt megspórol, hiszen ebben az esetben csak a konkrét postai díj terheli. Ez bizony az esetek többségében a megbízómnál akár100 ezres megtakarítást is jelenthet.
Eddigi tapasztalatom szerint a dolog működik.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz ex lege #204. hozzászólásáraKösz. Értem. Mindig szegelnek rajta valamit.
Válasz Rabó001 #202. hozzászólásáraAz elővásárlási jog szerintem marad, de a dologöszesség komoly előny........
Válasz Ebcsont #201. hozzászólásáraT-8000
Válasz ex lege #200. hozzászólásáraElővásárlás mentesen veheti meg?
Az már most is megvan, hogy a hagyaték során egyben eladhatják a földet, az eladó az örökösök közössége.
Válasz ex lege #200. hozzászólásáraMi a törvénymódosítás száma?
Ha átmegy a benyújtott törvénymódosítás, akkor megnyílik egy új lehetőség a földvásárlásra.
A hagyatéki eljárás során lehetőség lesz egy kívülálló, harmadik személynek eladni a földet. Ez a hagyatékban szereplő miden földrészletre igaz. Ez azt jelenti, hogy ha több földrészlet is szerepel a hagyatéki leltárban, azt a vevő dolgoösszességként, egybefoglalt vételáron is megveheti. Ami nagyon komoly előny pl. annak, aki mondjuk az egyik földet béreli.
Ráadásul itt nem lesz kamarai jóváhagyás, és a földhivatalnak mindöszesen 60 napja lesz a lebonyolításra.
Válasz ex lege #198. hozzászólásáraNem! A pálya mindenkié, még a tiéd is!
Válasz Ebcsont #197. hozzászólásáraTiéd a pálya......
Válasz ex lege #196. hozzászólásáraKettőnk közül nem én vagyok az, aki a sokadik nicknevemen osztom az eszet, és ha elfogynak az észérveim, akkor elkezdek személyeskedni, és csinálok egy újabbat. Sőt az se én vagyok, akinek nem érv a kialakult ítélkezési gyakorlatból levezethető jogi megítélés. "Ha nincs baj, nincs baj! De ha baj van, akkor nagyon nagy baj van!"
Jó néhányszor jól veszed észre a jogi kiskapukat, tényleg leleményes vagy ebben a műfajban. De a nagykapuk (jogi és geodéziai alapelvek), azok nem a te asztalod.
De ez legyen a Te és a "megbízóid" baja..
Válasz Ebcsont #193. hozzászólásáraA gond az, hogy Te, és a hozzád hasonlók folyamatosan félrevezetitek az itt olvasgatókat, a fals, hasraütős, légből kapott " jogszabályártelmezésetekkel".
De ez legyen a ti bajotok.
Én a megbízásaimat továbbra is a jogszabályi lehetőségek között teljesítem. Eddig nem volt ez ellen hatósági kifogás.
Válasz ex lege #179. hozzászólásáraTérkép nélkül erre nincs jó válasz. Sokat számít a vízfolyás fizikai helyzete a táblán belül. Sőt a fásított terület is külön figyelmet érdemel.
Válasz trikolor5 #192. hozzászólásáraIlyenkor jönnek jól a lenézett ügyvédek és földmérők..
Válasz ex lege #191. hozzászólásáraAz a része remélem megvan a történetnek, hogy ami egy magasabb rendű (új, önálló ingatlan(oka)t eredményező) eljárásban megfelel a jogi és szakmai elveknek, akkor az egy alacsonyabb szintű eljárásban is megfelel. Ez a baj ezekkel a használati megosztásokkal, hogy az alkotóik általában még az orrukig se látnak, nem hogy két lépéssel tovább. Illetve vannak a jóhiszeműség ellen immunis nyerészkedők, akik általában visszaélnek a másik fél jóindulatával, naívságával.
Amúgy ez a használati rend is fura, meg, hogy a későbbiekben ez alapján történhet a kiméretés esetleg. Esetemben egy 20 ha osztatlan területről 5ha lett az enyém, de addig nem tudtam elkezdeni rajta a művelést amíg a 15ha-on gazdálkodó álltal kitalált felosztásra rá nem bólintottam, ami nem kicsit igazságtalan felosztást jelentett..
Válasz Ebcsont #190. hozzászólásáraAz része azért remélem megvan a történetnek, hogy amiről eddig beszéltünk - használati rend - annak semmi köze a részarány tulajdon kiadása során keletkezett osztatlan közös tulajdonok felszámolásához.
Válasz ex lege #189. hozzászólásáraPéldául azt, hogy a Földhivatal nem csak, hogy tudja, hanem jelzi is az "optimális" eljárás rendet?
Válasz Ebcsont #188. hozzászólásáraMit szeretnél ezzel mondani?
Válasz ex lege #174. hozzászólására"Figyelem! A számítás csak tájékoztató jellegű, mert a földrészletben levő talajfoltok és alrészletek eltérő minőségi osztálya miatt – amelyeknek mind más-más a nyilvántartott Ak értéke – a földrészlet különböző részein ugyan azt a tulajdoni hányadot figyelembe véve, eltérő területű földrészletek alakíthatók ki. Pontos leosztást és területi mértéket csak digitális állomány birtokában erre rendszeresített számítógépes szoftver segítségével lehetséges."
https://www.foldhivatal.hu/content/view/247/189/
Válasz Praetor #176. hozzászólásáraSzerintem egy malomban örlünk..
Az általam leírt "kivétel" azt jelenti, hogy MINDEN tulajdonos aláírta a megállapodást. Tehát nincs ellenérdekelt fél. A formális logika szabályai alapján ha nincs ellenérdekelt fél, akkor a támadhatóság egyik kötelező előfeltétele hiányzik. A tulajdonosi megállapodásban lehetőség van egyébként a többlet használatban is megegyezni. Mint ahogy abban is meg lehet állapodni, hogy területarányosítással határozzák meg a használati rendet. (Szerintem egy ilyen típusú megállapodásnak egyébként kötelező része kellene, hogy legyen ez nem egyenlő a tulajdoni hányad alapján számított terület megosztással, és kifejezetten hozzájárul mindenki az ebből származó többlet használat(ok)hoz.)
Válasz Praetor #185. hozzászólásáraÉn mindig arra törekszem, amivel a megbízóm megbíz. Ha "igazságos" akar lenni, akkor megcsináltatom a használati rend térképet egy földmérővel. Ha "csak" a törvényben biztosított keretekkel akar élni, akkor az 500 m2-es tulajdonostárs vagy a fásításba, vagy a vízfolyásba kerül.
Természetesen van lehetősége jogorvoslatra. Csak akkor a kereset alátámasztására mellékelni kell egy olyan térképet, amin az elkézelését bemutatja. Mert az nem az én dolgom.
Az "én úgy gondolom", meg a "szerintem megoldható" kifejezések ugyan is szintén nem jogi kategóriák......
Válasz ex lege #184. hozzászólásáraTérkép (feltüntetett minőségi osztály) nélkül erre nehéz bármit mondani. Arra törekednék, hogy ne egy ~1m széles keskeny csík legyen a része, hanem a tábla alakját figyelembe véve azt javasolnám, hogy ahol nagyobb szélességgel kiadható, oda tenném. Ha szabályos a tábla alakja, és nagy a tábla hossza, akkor marad a keskeny csík. Ilyen kis tulajdoni arány miatt nem lehet a többségnek keresztbe tenni a művelésben.
Válasz Praetor #181. hozzászólásáraA lentebb belinkelt esetben magyarázd már el, hogyan tudna egy földmérő "igazságos"használati rendet csinálni mondjuk egy olyan tulajdonostárs számára, akinek van 500 m2 tulajdoni hányada.
Válasz ex lege #182. hozzászólására"Az igazság nem jogi kategória."
Ha bíróságra kerül az ügy, akkor a bíró nagy valószínűséggel az AK és minőségi osztály térkép figyelembevételével megosztott használati rendet fogja jóváhagyni.
Ebben tévedsz. Amiről te beszélsz, az a tipikus hivatalnoki gondolkodás, és a bíróságon jellemzően elhasal.
A többi kérdésben lehet, hogy igazad van.
Válasz Praetor #181. hozzászólásáraAz igazság nem jogi kategória.
Nincs törvényi kötelezettség az AK szerinti használati rendre. Ami nem zárja ki annak lehetőségét, feltéve, hogy ehhez a többség - 50%+1 szavazat, vagy 2/3-ad - hozzájárul. Ha a többség területi alapon akarja megcsinálni a használati rendet, akkor azt megteheti.
Válasz ex lege #178. hozzászólásáraA jogszabályi megfogalmazás nem zárja ki és nem írja felül azt a kritériumot, hogy igazságos, arányos megosztásra van szükség. Ha több minőségi osztály van a hrsz-en belül, jelentős AK különbséggel, akkor logikus annak figyelembe vétele. Felénk a földmérők az AK alapján, minőségi osztályt figyelembe véve (térkép) készítik a használati megosztási terveket.
Ahol nincs AK érték, ott értelemszerűen a terület tulajdonhányad arányosan kerül megosztásra.
Válasz ex lege #179. hozzászólásáraSzóval még mindig nem sikerült megoldani Bencének, hogy a kommentek szerkeszthetőek legyenek.
A lényeg két kivett vízfolyás nulla AK értékkel.
Most csinálok egy használati megosztást több mint 40 tulajdonostárssal. Itt hogyan kell AK szerint megcsinálni a használati rendet?
AK
a szántó 8.4364 301.61
1 6.1533 246.13
3 2.2831 55.48
b fásított terület 3 6.5143 24.75
c Kivett vízfolyás 0 9066 0.00
d Kivett vízfolyás 0 8484 0.00
A földrészlet összes területe: 16.7057 326.36
Válasz Praetor #177. hozzászólására"saját tulajdoni hányadának megfelelő TERÜLET használatára."
A törvényeket - különösen a földforgalmi törvényeket - szó szerint értelmezzük. Ez nem kívánságlista. Ha az lett volna a jogalkotó célja, hogy a használati rend kialakításánál AK szerint kell azt végrehajtani, akkor azt belefoglalta volna a Törvénybe. Nem foglalta bele.
Az oszatlanok felszámolása esetében a Foktftv-be viszont igen. De ehhez készült egy osztóprogram. Nem hiszem, hogy túl sok földmérő rendelkezne ilyen programal. De még akkor is kérdés, ez a program "mit lépne" ha a földrészletben mondjuk van AK érték nélküli "vízfolyás".
Válasz ex lege #175. hozzászólásáraAz AK hatóságilag elfogadott termőföld-érték mérőszám, és szerintem immanensen tartalmazza a megfogalmazás, ha igazságosan akarjuk megosztani a területet a tulajdonosok között. Márpedig ez az "igazságosság" elvárt.
A baj, hogy úgy szar az AK rendszer, ahogy van.
Válasz Ebcsont #172. hozzászólásáraNe csaljon meg a jogszabályi megfogalmazás, érdemes értően olvasni. HA nincs tulajdonosi megállapodás, akkor van fix AK / tulajdoni hányad alapú megosztás. Lényegtelen, hogy a megfogalmazásban hova tesszük a kivételt.
Ez számtalan jogterületen előfordul. Pl az öröklésnél van a hagyaték felosztásának egy általános rendje, de ha van osztályos egyezség, akkor majdnem az egész szabály megy a kukába. Innentől kezdve az _első_ kérdés, hogy van-e osztályos egyezség? A földhasználati rendnél meg az az első, hogy van-e tulajdonosi megállapodás?
Válasz Ebcsont #172. hozzászólására"70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára."
Nem látom az AK-hoz kötöttséget.......
Válasz Ebcsont #172. hozzászólásáraAkkor a Földhivatalok is nagyot tévednek, mert Ők sem látják sehol a Fétv. 70. §-ában, hogy a használati rend kialakításánál AK értéket kell figyelembe venni, és nem tulajdoni hányadot.
De majd szólok nekik.....
Válasz ex lege #171. hozzászólásáraMellesleg ez egy tökéletes példa az általad sokszor hangoztatott joggányolásra.