Hirdetés
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Tavaszi bokrosító hengerezés új
- John Deere traktorok, kombájn minden mennyiségben új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Napraforgó ára új
- Kukorica terményárak új
- Szántóföldi permetezőgépek új
- Körbálázót, de milyet? új
- AKG támogatás új
- Agrártámogatások kifizetése új
Cikkajánló
290 hozzászólás
Válasz ex lege #189. hozzászólásáraPéldául azt, hogy a Földhivatal nem csak, hogy tudja, hanem jelzi is az "optimális" eljárás rendet?
Válasz Ebcsont #188. hozzászólásáraMit szeretnél ezzel mondani?
Válasz ex lege #174. hozzászólására"Figyelem! A számítás csak tájékoztató jellegű, mert a földrészletben levő talajfoltok és alrészletek eltérő minőségi osztálya miatt – amelyeknek mind más-más a nyilvántartott Ak értéke – a földrészlet különböző részein ugyan azt a tulajdoni hányadot figyelembe véve, eltérő területű földrészletek alakíthatók ki. Pontos leosztást és területi mértéket csak digitális állomány birtokában erre rendszeresített számítógépes szoftver segítségével lehetséges."
https://www.foldhivatal.hu/content/view/247/189/
Válasz Praetor #176. hozzászólásáraSzerintem egy malomban örlünk..
Az általam leírt "kivétel" azt jelenti, hogy MINDEN tulajdonos aláírta a megállapodást. Tehát nincs ellenérdekelt fél. A formális logika szabályai alapján ha nincs ellenérdekelt fél, akkor a támadhatóság egyik kötelező előfeltétele hiányzik. A tulajdonosi megállapodásban lehetőség van egyébként a többlet használatban is megegyezni. Mint ahogy abban is meg lehet állapodni, hogy területarányosítással határozzák meg a használati rendet. (Szerintem egy ilyen típusú megállapodásnak egyébként kötelező része kellene, hogy legyen ez nem egyenlő a tulajdoni hányad alapján számított terület megosztással, és kifejezetten hozzájárul mindenki az ebből származó többlet használat(ok)hoz.)
Válasz Praetor #185. hozzászólásáraÉn mindig arra törekszem, amivel a megbízóm megbíz. Ha "igazságos" akar lenni, akkor megcsináltatom a használati rend térképet egy földmérővel. Ha "csak" a törvényben biztosított keretekkel akar élni, akkor az 500 m2-es tulajdonostárs vagy a fásításba, vagy a vízfolyásba kerül.
Természetesen van lehetősége jogorvoslatra. Csak akkor a kereset alátámasztására mellékelni kell egy olyan térképet, amin az elkézelését bemutatja. Mert az nem az én dolgom.
Az "én úgy gondolom", meg a "szerintem megoldható" kifejezések ugyan is szintén nem jogi kategóriák......
Válasz ex lege #184. hozzászólásáraTérkép (feltüntetett minőségi osztály) nélkül erre nehéz bármit mondani. Arra törekednék, hogy ne egy ~1m széles keskeny csík legyen a része, hanem a tábla alakját figyelembe véve azt javasolnám, hogy ahol nagyobb szélességgel kiadható, oda tenném. Ha szabályos a tábla alakja, és nagy a tábla hossza, akkor marad a keskeny csík. Ilyen kis tulajdoni arány miatt nem lehet a többségnek keresztbe tenni a művelésben.
Válasz Praetor #181. hozzászólásáraA lentebb belinkelt esetben magyarázd már el, hogyan tudna egy földmérő "igazságos"használati rendet csinálni mondjuk egy olyan tulajdonostárs számára, akinek van 500 m2 tulajdoni hányada.
Válasz ex lege #182. hozzászólására"Az igazság nem jogi kategória."
Ha bíróságra kerül az ügy, akkor a bíró nagy valószínűséggel az AK és minőségi osztály térkép figyelembevételével megosztott használati rendet fogja jóváhagyni.
Ebben tévedsz. Amiről te beszélsz, az a tipikus hivatalnoki gondolkodás, és a bíróságon jellemzően elhasal.
A többi kérdésben lehet, hogy igazad van.
Válasz Praetor #181. hozzászólásáraAz igazság nem jogi kategória.
Nincs törvényi kötelezettség az AK szerinti használati rendre. Ami nem zárja ki annak lehetőségét, feltéve, hogy ehhez a többség - 50%+1 szavazat, vagy 2/3-ad - hozzájárul. Ha a többség területi alapon akarja megcsinálni a használati rendet, akkor azt megteheti.
Válasz ex lege #178. hozzászólásáraA jogszabályi megfogalmazás nem zárja ki és nem írja felül azt a kritériumot, hogy igazságos, arányos megosztásra van szükség. Ha több minőségi osztály van a hrsz-en belül, jelentős AK különbséggel, akkor logikus annak figyelembe vétele. Felénk a földmérők az AK alapján, minőségi osztályt figyelembe véve (térkép) készítik a használati megosztási terveket.
Ahol nincs AK érték, ott értelemszerűen a terület tulajdonhányad arányosan kerül megosztásra.
Válasz ex lege #179. hozzászólásáraSzóval még mindig nem sikerült megoldani Bencének, hogy a kommentek szerkeszthetőek legyenek.
A lényeg két kivett vízfolyás nulla AK értékkel.
Most csinálok egy használati megosztást több mint 40 tulajdonostárssal. Itt hogyan kell AK szerint megcsinálni a használati rendet?
AK
a szántó 8.4364 301.61
1 6.1533 246.13
3 2.2831 55.48
b fásított terület 3 6.5143 24.75
c Kivett vízfolyás 0 9066 0.00
d Kivett vízfolyás 0 8484 0.00
A földrészlet összes területe: 16.7057 326.36
Válasz Praetor #177. hozzászólására"saját tulajdoni hányadának megfelelő TERÜLET használatára."
A törvényeket - különösen a földforgalmi törvényeket - szó szerint értelmezzük. Ez nem kívánságlista. Ha az lett volna a jogalkotó célja, hogy a használati rend kialakításánál AK szerint kell azt végrehajtani, akkor azt belefoglalta volna a Törvénybe. Nem foglalta bele.
Az oszatlanok felszámolása esetében a Foktftv-be viszont igen. De ehhez készült egy osztóprogram. Nem hiszem, hogy túl sok földmérő rendelkezne ilyen programal. De még akkor is kérdés, ez a program "mit lépne" ha a földrészletben mondjuk van AK érték nélküli "vízfolyás".
Válasz ex lege #175. hozzászólásáraAz AK hatóságilag elfogadott termőföld-érték mérőszám, és szerintem immanensen tartalmazza a megfogalmazás, ha igazságosan akarjuk megosztani a területet a tulajdonosok között. Márpedig ez az "igazságosság" elvárt.
A baj, hogy úgy szar az AK rendszer, ahogy van.
Válasz Ebcsont #172. hozzászólásáraNe csaljon meg a jogszabályi megfogalmazás, érdemes értően olvasni. HA nincs tulajdonosi megállapodás, akkor van fix AK / tulajdoni hányad alapú megosztás. Lényegtelen, hogy a megfogalmazásban hova tesszük a kivételt.
Ez számtalan jogterületen előfordul. Pl az öröklésnél van a hagyaték felosztásának egy általános rendje, de ha van osztályos egyezség, akkor majdnem az egész szabály megy a kukába. Innentől kezdve az _első_ kérdés, hogy van-e osztályos egyezség? A földhasználati rendnél meg az az első, hogy van-e tulajdonosi megállapodás?
Válasz Ebcsont #172. hozzászólására"70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára."
Nem látom az AK-hoz kötöttséget.......
Válasz Ebcsont #172. hozzászólásáraAkkor a Földhivatalok is nagyot tévednek, mert Ők sem látják sehol a Fétv. 70. §-ában, hogy a használati rend kialakításánál AK értéket kell figyelembe venni, és nem tulajdoni hányadot.
De majd szólok nekik.....
Válasz ex lege #171. hozzászólásáraMellesleg ez egy tökéletes példa az általad sokszor hangoztatott joggányolásra.
Válasz ex lege #170. hozzászólásáraEnnél nagyobbat nem is tévedhetnél. A használati rend a tulajdoni hányadokon alapul elsődlegesen, ettől eltérő megállapodás sikeresen támadható bírósági eljárás során. Kivételt ez alól csak az összes tulajdonos társ hozzájárulásával létrejött használati rendek képeznek. Mivel a művelési ágak döntően befolyásolják a területek AK értékét az ingatlanon belül is, és a 70.§-ban előírt tulajdoni hányad AK alapon van meghatározva, így a művelési ágat is figyelembe kell venni a használati megosztás folyamán. Továbbá a bejelentett használati rend az alapja a támogatások alapjául szolgáló földhasználati jogosultságnak.
Válasz Ebcsont #169. hozzászólásáraNem azt mondom, hogy az Fétv. kizárja a földmérő által készített térképi kimutatást, hanem azt, hogy ez nem kötelező, kivéve az erdőket.
Válasz Ebcsont #169. hozzászólásáraA használati rend kialakítása a tulajdonosok egyezsége. Nincs jelentősége sem a művelési ágaknak, sem a támogatások műszaki elvárásának.
A tulajdonostársak egyezsége.
Minden más egyéb ezek után következő lépés már nem tartozik az Fétv. hatálya alá.
Válasz ex lege #168. hozzászólásáraHiába nagyítod ki A3-as lapra, mert az alap, amit nagyítasz nem alkalmas a méretek levételére! A támogatásokhoz lényegesen kisebb eltérések engedélyezettek, mint ami a papír alapú másolatokon megvalósítható. Az így készült térképek műszakilag nem rendelkeznek releváns tartalommal. A használati rend műszaki megfelelősége nem csak kötelezettség, hanem jól behatárolható tulajdonosi érdek is egyben.
Válasz Ebcsont #167. hozzászólásáraA használati megosztásról készült térképek nem kerülnek digitalizálásra. Az a használati rend alapja. A tulajdonostársak feladata, hogy akik a részterületüket használni akarják, vagy aki ezeket használni akarja, az a "valóságban", a terepen földmérővel kiméresse. Az erdő kivételável az Fétv. nem rendel a térképhez semmilyen kötöttséget. Teljes másolat kerül lekérésre. Miután ezek 1:10 000 léptékűek, így ha sok a tulajdonostárs, akkor nem lehet ábrázolni a használati rendet. Ezért kell a konkrét földrészletet egy A3 lapra kinagyítani, és azon megcsinálni a használati rendet.
Válasz ex lege #165. hozzászólásáraAz így készített térképek a fentebb jelzett műszaki okból általában nem felelnek meg a Fétv. 70.§-ban foglaltaknak. A külterületi térképek 1:10000 es méretarányúak, ami azt jelenti, hogy a mm-es hiba 10 m-es eltérést eredményez. Az ingatlannyilvántartásban akár cm pontosságú digitális állományok állnak rendelkezésre. További probléma szokott lenni az AK alapú területszámítás mellőzése. Ami a különböző művelési ágak és minőségi osztályok miatt nem megkerülhető. Ugyanezen törvény 71.§ (9) bekezdése ugyan kötelezővé teszi a hiteles szemle(!) másolat használatát, de ez a típusú térkép másolat tudomásom szerint megszűnt, már csak teljes másolat létezik.
Válasz Ebcsont #164. hozzászólásáraEz abban az esetben igaz, ha a közös tulajdon az úgynevezett "államilag finanszírozott" keretek között kerül felszámolásra.
Ha a Foktftv. 2. alcím szerinti eljárással szűntetik meg, ott a használati rendnek nincs jelentősége.
Válasz Ebcsont #163. hozzászólásáraArra a térképre gondolok, amit a tulajdonostársak, vagy egy részük készít egy osztatlan közös tióulakójdonban lévő földrészlet esetében, és amelyen bejelölik, mely tulajdonostárs, mely területrész használatára jogosult. Ez képezi az alapját annak, hogy valamely tulajdonostárs már be tudjon jelentkezni földhasználónak, illetve ez a térképi kimutatás az alapja a tulajdonostársak között létrejött többlethasználati megállapodásnak, illetve egy harmadik személlyel kötött haszonbérleti szerződésnek, abban az esetben, ha ezekben a megállapodásokban nem minden tulajdonostárs vesz részt.
Ezt a használati rendet egy 30 napnál nem régebbi földhivatali térképen kell ábrázolni.
Válasz ex lege #161. hozzászólásáraJa és még valami, már a múltkor is akartam mondani, hogy az osztatlan közös tulajdonú termőföld bejegyzett használati rendje lesz a későbbi megosztás alapja, attól csak közös megegyezéssel lehet eltérni.
Válasz ex lege #161. hozzászólásáraGondolom arra a térképre gondolsz, amire barátságos méretű betűkkel ráírják, hogy "A térképmásolat méretek levételére nem használható!"
A dedóban biztos megfelel, de egy bírósági perben eléggé vérszegény érv. Gondoltam szólok..
Megjött a szokásos tavaszi agrártörvény módosítási csomag.
Lesz egy pár érdeksség, ha a végén bennemarad. A szokásos, a vadászati törvény átírása nem maradhatott el. Úgy látszik a nemzet fővadásza semmijenzsóti megint elrontotta a gyomrát....
Látom, hogy az ügyvédek - akik mindent is jobban tudnak - elhitetik veletek, hogy egy használati rend kialakításhoz kapcsolódó térképet földmérővel kell elkészíttetni. Ez nem ugat, kivéve az erdőket. Egy sima 30 napnál nem régebbi földhivatali térkép is elegendő.
Gondoltam szólok....
A jelen pillanatban hatályos törvényi rendelkezés szerint:
„20. § * (1) Elővásárlási jog nem áll fenn:
i) az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészlet megszerzése
esetén.
(2) Az (1) bekezdés i) pontja alkalmazásában a szántó, legelő (gyep) illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint az erdőnek minősülő földrészlettel egy tekintet alá esik az a földrészlet is, amely a szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágú, továbbá az erdőnek minősülő alrészlet mellett kizárólag kivett megnevezésű alrészletet tartalmaz.”
Itt két dologra is érdemes figyelni. Egyrészt arra, hogy a felsorolt művelési ágak mellett lehet kivett alrészlet is. Ez szerintem a zártkertek esetében jelent előnyt.
zárójelben. Erdő művelési ágba tartozik a fásított terület is. Továbbá, ha egy zártkert szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágat is tartalmaz, az sem jelent problémát, attól, hogy a törvény ezeket nem sorolja a „kiváltságok” közé. zárójel bezárva
A másik dolog, ha valaki az államtól vesz földet. Véleményem szerintem ez a lehetőség akkor is él. Ha pl. a most futó NFK hirdetményekre valaki ajánlatott tett, és nyert, akkor ha megfelel a törvényi előírásoknak azt jelezze az adásvételt készítő ügyvédi iroda felé. Ebben az esetben nincs elővásárlási jog, így a szerződés kifüggesztés nélkül megköthető.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Használati rend, többlethasználati megállapodás
Az osztatlan közös tulajdonok esetében sokszor jelent gondot, hogy habár van olyan tulajdonostárs, aki szeretné a saját tulajdoni hányadát használni, de nincs lehetősége, mert a földrészleten nincs kialakítva a használati rend. Ez erdők esetében jelent nagyon sok esetben problémát, ha valaki gazdálkodni szeretne, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá.
Nos, van arra törvényi lehetőség, hogy akár egy tulajdonostárs is kezdeményezze a használati megosztást. Ennek kivitelezéséhez elegendő a tulajdonostársak egyszerű többségének a hozzájárulása. Ha azonban a tulajdoni hányad alapján számított 10% nem ért egyet a tervezettel, akkor 2/3 szükséges az elfogadáshoz. Azt viszont tudni kell, hogy a törvényi vélelem szerint annak a tulajdonostársnak is megadottnak kell tekinteni a hozzájárulását, akinek pl. hiányos a címe a tulajdoni lapon, így nem érhető el, akitől a tértivevény úgy jön vissza, hogy „nem kereste”, elköltözött”, az „átvételt megtagadta”, stb., vagy átvette az ajánlatot, de 60 napon belül nem nyilatkozott.
Az erdők esetében annyival bonyolultabb a helyzet, hogy itt még a használati megosztás során sem lehet 1 ha-nál kisebb területet kijelölni egy tulajdonostársnak sem. Vagyis azon tulajdonostársak, akik területi hányada nem éri el az 1 ha-t, azokat egy területbe kell összevonni, vagyis maradnak „osztatlanban”.
A használati megosztásról szóló ajánlat elfogadását egységes szerkezetbe – okiratba – kell foglalni. Ennek mellékletét képezi a térképi kimutatás, amelyen ábrázolni kell, ki melyik területrészhez lett rendelve.
Ha sikerült létrehozni a használati megosztást, onnantól kezdve már miden tulajdonostárs tudja használni a saját tulajdoni hányadát, vagy azt valaki másnak használatba adni.
Ez a használatba adás lehet pl. haszonbérlet. Ebben az esetben azonban, ha valaki korábban egy adásvételnél nyilatkozott a saját használatról, akkor nem tudja bérbe adni a tulajdoni hányadát. Termőföldek esetében ez igaz a többlethasználati megállapodásra is.
Az erdők esetében más a helyzet. Ott ugyanis azon tulajdonostársak is köthetnek többlethasználati megállapodást egy másik tulajdonostárssal, aki így nyilatkoztak. Ugyan így erdőkezelésbe is adhatják tulajdonihányadukat.
Ha szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati megállapodást kötni, keressen.
foldjog@gmail.com
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-01-29 08:06:59
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-01-29 07:56:18
Válasz jogértő erdész #138. hozzászólásáraSzia, abban tudnál segíteni, hogy az alhaszonbérlet működik még? Táblásítás szempontjából egy nagy céggel szeretném pár nadrágszíj parcella művelését elcserélni, de egyikőnk sem szeretné felmondani a haszonbérleti szerződését. Ezt meg lehet oldani még valahogy?
Sokadszor szembesülök azzal, időpocsékolás minden fórumon töltött perc.
Aki úgy gondolja, hogy meg kell oldani a problémáit, akár adásvétel, akár haszonbérlet, elfogadó jognyilatkozatok vagy osztatlan közös tulajdonok felszámolása területén, ide értve az erdővel, erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket is, és hajlandó megfizetni a tudásomat, az keressen.
erdoagro58@gmail.com
Válasz beginneragro #153. hozzászólásáraAz az adott esettől függ, hogyan kell értelmezni.
De ha nem akarod, hogy más tegye rá a kezét az adott tulajdoni hányadra, akkor ne értelmezz, hanem vedd meg, vagy szüntesd meg az osztatlant.
Válasz Pharus #152. hozzászólásáraNem aktuális még csak a jelenlegi törvényi szabályozás szerint én így értelmezem a dolgot adott esettben.
Válasz beginneragro #151. hozzászólásáraKi van függesztve? Melyik településnél?
Amennyiben egybefoglalt vételárral történik a vásárlás egyik ingatlanban a vevő bérlő 3+ éve 1/1es, másikban nem, a másikban viszont én társtulajdonos vagyok. A törvény szerint ilyenkor elviszi mindkét ingatlant a vevő, mivel az egybefoglalt vételárnál nem nézik a társtulajdonosi előnyt, csak ha minden ingatlanban fenn áll, ill. az ő 3+ év bérlését vonatkoztatja minden ingatlanra. Ilyenkor van lehetőség bíróságra menni, vagy bele kell törődni, hogy simán bevásárolja magát akárki az osztatlanba aki pl. a szomszéd földjét bérli.
Miután alapból nem értek egyet sem az elővásárlási-, sem az előhaszombérleti jog jogintézményével, így azt javasolom a szerződés szerinti vevőknek, illetve haszonbérlőknek, ha a hatóság a szerződést az elfogadó jognyilatkozatot tevővel hagyja jóvá, és az nem igazolta az életvitelszerű helyben lakást a Kúria jogegységi határozatában leírtak szerint - vagyis csak lakcímkártya másolatával igazolta - akkor a döntést támadják meg bíróságon.
Válasz Pharus #148. hozzászólásáraIgen, ez is szép halál!
Aki elővásárlási jogát gyakorolva elfogadó jognyilatkozatot tesz, az csatolja mellé a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványt, melyben a jegyző igazolja a 3 éves életvitelszerű tartózkodást. Ha ez lemarad, akkor van rá esély, hogy a földügyi hatóság már eleve nem veszi figyelembe az elővásárlási jogosultságot. Ha mégis, és egy ilyen nyilatkozattal valaki elviszi a földet, akkor ha azt a szerződés szerinti vevő - vagy másik elfogadót tevő - megtámadja a bíróságon, nagy valószínűséggel megnyeri a pert. Igaz, nem minden jegyző állít ki ilyen bizonyítványt, mert erre mincs jogszabályi felhatalmazása, kivéve az állami földek értékesítése esetén.
A szerződés szerinti vevőnek ilyen hatósági bizonyítványt nem kell csatolni. Hogy miért nem, azt a Kúriától kell megkérdezni....
Válasz Ebcsont #146. hozzászólásáraAzért azt is tegyük hozzá, néhány ügyvéd eddig hajmeresztő dolgokat foglalt bele az adásvételi szerződésekbe annak érdekében, hogy távol tartsa az eővásárlási jogosultakat. Az egy más kérdés, hogy ez az elővásárlási/előhaszonbérleti jog is egy baromság. Főleg úgy, ahogyan alkalmazva van.
Válasz Pharus #145. hozzászólásáraEzzel csak az a baj, hogy az engedményezést nem tételesen tiltja a földforgalmi törvény, hanem külön feltételként azonosítja. Miközben az engedményezés nem egy külön feltétel, hanem egy elszámolási mód. Túlmozgásos fantáziára vall ezt ilyen formán alkalmazni. Eddig ezzel a megoldással le lehetett szabályozni az előre fizetést, és kellő garanciát kapott a vevő és a tulaj is és az elővásárlásra jogosultat se akadályozta. Most majd milyen jó lesz, ha majd pereskedhet a vevő az előre kifizetett vételár visszaszerzésért. Bár inkább az eladók várhatják majd, hogy bárki is előre fizessen nekik. Hurrá, sikerült egy kicsit bürokratikusabbá tenni a termőföld adásvételt. Már "tényleg" csak ez hiányzott.
Válasz Ebcsont #144. hozzászólásáraA földforgalmi törvények a lex specialis derogat legi generali kategória, vagyis lerontják a Ptk. rendelkezéseit.
Válasz Pharus #143. hozzászólására6:193. § [Engedményezés]
(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
(2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.
(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.
Részlet a PTK-ból. Gyakorlatilag a fődes hivatal szerint ez így jogszabálysértő, ami szerintem barokkos túlzás..
Válasz Ebcsont #142. hozzászólásáraNem sok választásuk lesz. Mert jan. 1-től csak banki átutalással, vagy ügyvédi letéttel lehet fizetni. Egyébként meg nem az eladónak kellene visszacsengetni a pénzt, ha más lesz a vevő?
Válasz Pharus #141. hozzászólásáraSejtettem, hogy ez a rendkezés van a háttérben. Ez már megint egy jogalkalmazói f**zság!
Édes jó Istenem, mire ezt megértik és elfogadják az eladók, addig vajon hány adásvétel fog meghiúsulni? Ez egy egyszerű engedményezés lenne, amivel kihagyható volt egy átutalás. Aki ezt a rendelkezést kitalálta az se volt egy észlény, de akik el is kezdték így alkalmazni..
Válasz Ebcsont #140. hozzászólásáraJan. 1-től, ha egy adásvételi bármilyen rendelkezést tartalamaz az ekfogadó jognyilatkozatot tevővel kapcsolatban, akkor az egész szerződés semmis, és a földügyi hatóság már az első körben visszadobja.