Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében
A kiszámíthatatlan csapadékeloszlás jelentősen meghatározza a gyomirtás sikerét._jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
1669 hozzászólás
Válasz kulakman #1616. hozzászólásáraSajnos ez gyakran így van, de üde kivételek is léteznek. Úgy szoktam mondani, hogy senkinek sincs joga, csak annak, aki meg tudja védeni. Itt a vadkeleten ez így megy.
Válasz Praetor #1613. hozzászólásáraSemmi nem sért senkit. Le van írva értelmesen ez az opció is többek közt. Senkinek nem volt kötelező elfogadni, aláírni. Történtek már ebben az országban rosszabb dolgok is…….mi vagy ki zárja ki, hogy nem fog újra !?
Nekem sem tetszet de egy párat aláírtam és úgy vagyok beállítva, hogy “lejárat” előtt visszavehetik……
Ki lehet sakkozni, hogy ezekből az állami földekből mennyi bevétele lett Sz államnak. Azt mennyi állampapír vagy deviza kötvénnyel lehet kb 1 hónap alatt rendezni……
Válasz kulakman #1616. hozzászólására Ez van sajnos
Válasz fannika0172 #1615. hozzászólásáraA bíróság régóta nem az "igazságot" keresi , ő a jogszerűség legfőbb őre , én is vénségemre tanultam meg , na nem pereskedtem , olvasgattam!
Nagyon odáig meg vissza vagytok a magyar bíróságokkal de én nem adnék két fillért se rá mart nem tudják orvosolni és ha ilyen törvények vannak mint jelenleg hogy törvény nem kötelezi őket az igazság feltárására akkor mindig az a nyerő aki több szakértőt tud megfizetni mert a bíróság kilöki a nyakából mert a szakértő ezt mondta
Azért ezzel a 20 éves visszavásárlási joggal kapcsolatban szerintem kicsit más a helyzet. Tulajdonképpen az árverési hirdetményekben is benne van, de a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet szabályozza a Magyar Állam tulajdonában lévő földek hasznosításának szabályait. Többek között a Korm. rendelet 29. § (7) bekezdése rendezi ezt a kérdést, ez a következőképpen fogalmaz: "(7) * Abban az esetben, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, az NFK kizárólag akkor él a visszavásárlási joggal, ha tudomást szerez arról, hogy a tulajdonos a földrészlet elidegenítése vagy megterhelése érdekében intézkedést tett."
Válasz ..,-:) #1612. hozzászólásáraTörténetesen én 1 m2-t nem vettem vagy árvereztem az államtól.
Azért írtam, mert vannak általános jogelvek, jogági jogelvek és jogdogmatika, amiket nem biztos, hogy explicit megfogsz találni bármilyen a jogszabályban. Ezeknek egy része már ~2000 éve a jogi gondolkodás része, és a helyes jogértelmezés háttere és alapja. A bíróságok pedig ezeket ismerik, és általában szeretik alkalmazni (egyébként szakmai szükségszerűség is). Ügyvédek részéről pedig elegáns ezekre hivatkozni, hogy csak a szubjektív oldalát említsem meg.
Azért merem leírni, hogy alkotmányellenes 20 év után töredék értéken visszavásárolni volt állami földeket, mert:
- az alkotmány a magántulajdon szentségét garantálja, azaz senkit nem lehet attól önkényesen megfosztani, és 20 év után jó magyar forintban de facto ez történik, mert mondjuk 1/6-od értéket kap vissza a szerencsétlen
- általános jogelv a joggal való visszaélés tilalma, és ezt sétené az állam (miért várt 20 évet, ha érdemi körülmény nem változott a konkrét ingatlant érintően?!?)
- a visszavásárlási jog gyakorlásának nem lehet célja a nyerészkedés, mert ez a jogintézmény az eredeti állapotot rendeltetett visszaállítani (rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye)
- ugyan a szerződésben elfogadja a vevő a visszavásárlási jog bejegyzését az állam javára (vételi áron), de nincs meghatározva, hogy milyen esetekben élhet ezzel az állam. Logikus feltételezése a vevőnek, hogy akkor fog élni ezzel az állam, ha ő a kötelezettségeit megszegi, vagy nem megfelelően használja a földet...stb. Gyakorlatilag extrém esetekre adott biztosíték ez a visszavásárlási jog. A vevő logikusan feltételezheti, hogy ha ő rendeltetésszerűen és jogszerűen használja a földet, akkor erre soha nem fog sor kerülni. Ellenkező esetben az ezzel kapcsolatos tájékoztatás az állam részéről a szerződésben és a nyilvánosságban is elégtelen.
- ha az állam célja eleve az volt, hogy 20 év után visszavásárolja, akkor ez egyrészt a vevők megtévesztése, másrészt megint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértése (a jogintézmény nem erre való)
- a vevők a vételi árat és a licitárat annak fényében adták meg, hogy a föld nem kerül visszavásárlásra (ha tudja, hogy 20 év után az állam ugyanannyi forinttért fogja visszavásárolni, akkor valószínűleg kisebb árat ajánlottak volna érte, mert pl.: haszonbérlet esetében rossz termés esetén van lehetőség a bérleti díj mérséklésére, itt meg nincs)
- sérti a vevő méltányolható jogos érdekét
- etikátlan és társadalmi közfeháborodást váltana ki
Hirtelen ennyi jutott eszembe, de lehet, hogy lenne még.
Egyébként a hatályos jog számtalan alkotmányellenes rendelkezést tartalmaz (nem ritka jelenség), csak pl még nem bukott ki az ügy, vagy az érintettek nem tudták, nem akarták addig vinni az ügyet. Vannak olyan törvénymódosítások, amiknek eleve alkotmánysértő jellegét igyekeznek kijavítani egy-egy jogszabálynak.
Válasz Praetor #1609. hozzászólásáraÍrod itt a mantrát, hogy majd a bíróságon így úgy nem állja meg, stb…..
Volt már ilyen ügy bíróságon !? Nem. És lehet a későbbiekben !? Miért ne lehetne !? Akkor honnét tudod, hogy mit fog dönteni !? Ja, mert érintett lennél és neked így kedvezőbb…..értem…..
Ez a visszavásárolja az állam bármikor a 20 év alatt a földet, egy az egybe hitelnek tűnik!
Elad 10 hektárt 33 millióért, majd ezért te szedheted a bérleti díjat, ami legyen 2500 Ft / aranykorona, 30 aranykoronás területekért kapsz évi 75000 Ft-ot így.
Azaz évi 2.2%-os kamatért kapja meg ezt a pénzt tőled az állam, ha visszavásárolja a végén, ennyi a te éves hozamod.
Ha beleszámolom a nem alacsony ügyvédi díjat, értékbecslést, az első évben konkrétan 0% a hozam.
Ez egy elég kockázatos egyoldalú szerződéssel megtámogatott alacsony hozamú befektetés.
Nagyon kiváncsi vagyok, hogy ki fog menni árverésre, a befizetett részvételi díjról még nem is beszéltünk, ajándék
Válasz Praetor #1609. hozzászólásáraÉn a külföldi vevők elriasztására gondolok elsősorban.
Válasz agro-help #1608. hozzászólásáraNem, mert akkor már kézzelfogható okod van perelni, és a bírósági per során lehet vitatni egy rendelkezés alkotmánysértő mivoltát. A bíróság maga is fordulhat az alkotmánybírósághoz ilyen esetben. Ha kimerítetted a rendes bírói utat, még akkor is van lehetőséged az alkotmánybírósághoz fordulni.
De ez ordít, hogy sérti a magántulajdon "szentségét".
Ha azt feltételezzük, hogy az árverezést követő 2-3 éven belül él az állam a visszavásárlási jogával, és feltételezünk egy 2020 előtti pár évben átlagos 3%-os inflációt, akkor az a ~10%-os értékvesztés még nem olyan dolog, ami miatt megérné a jogi hercehurca, és a bíróságon még nehezebb lenne a peches vevő dolga.
De a kolléga egy 20 év távlatában beszélt visszavásárlásról, és ott könnyen sokkal nagyobb értékvesztése is lehet a vételárnak. Egy 40% fölötti vételár értékvesztés miatt már simán bukik az állam egy ilyen pert. Nyilván a termőföldek árának változását is figyelembe kell venni, mert ha a például a földek értéke az infláció mértékével csökkenne, akkor persze nincs keresnivalója a peches kollégának.
Nekem az a sejtésem, hogy a visszavásárlási jog kapcsán azért nincs kidolgozva a vételár 20 éves távlaton történő korrekciója, mert eleve arra hozták létre, hogy alig pár éven belül él vele az "állam", ha egyes embereknek nem tetszik a kialakult helyzet.
Annyira nem voltak olcsók az árvezetett földek, hogy egy ilyen szempont mellett el lehetne menni.
Válasz Praetor #1607. hozzászólásáraAmikor a hátadba állítják a kést, akkor már késő visítzni......
Válasz agro-help #1605. hozzászólásáraAzért mert ezzel a jogával az állam eddig nem élt. Valószínűleg politikai okokból került bele ez a kitétel, ha nem a sz*rkavarók elképzelése szerint alakulnának a dolgok.
Válasz Praetor #1604. hozzászólásáraJa és, az állam a visszavásárlási jogát a vevőhöz intézett egyoldalú jognyilatkozattal gyakorolhatja.
Válasz Praetor #1604. hozzászólására2015 óta tartalmazza ezt a kitételt a korm. rendelet. Azóta eltelt 8 év, és senkinek nem merült fel ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggálya.
Valyon miért?
Válasz agro-help #1602. hozzászólásáraIgen, csak alkotmánysértő a jogszabályi rendelkezés, és így a szerződési kikötés is, HA az adásvételkori vételi ár értéke, és a visszavásárláskori érték jelentősen különbözik. Pl egy masszív hiperinflációs helyzet után egy 2m Ft-os szántót egy doboz sör áráért "visszavásárol" az állam.
1985 és 2020 között az átlagos éves infláció 10% volt. Ha ezt 20 évre összeadjuk, akkor bizony kisemmizi az állam a vevőt ha a 20 év lejárta előtt "él a visszavásárlási jogával".
Válasz Praetor #1601. hozzászólásáraHa szuboptimálisan alakulnának a dolgok a bíróságon, akkor végső soron az alkotmánybírósághoz fordulnék az alkotmánysértő rendelkezés miatt. Sérti a magántulajdonhozt való jogot. Még egy államosítás során is teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás jár a tulajdonosnak, aminek összegét bíróságon vitathatja. Egy visszavásárlási jog nem eredményezheti azt, hogy kisemmizik a tulajdonost.
Mert az állam a felelős a fizetőeszköz elinflálásáért, és így a károkozásért kizárólag ő a felelős. A vevő ugyan elfogadta a visszavásálási jog kikötését, de reálisan ezzel nem számolhatott, mert rendeltetésszerűen használta a területet.
Válasz Praetor #1601. hozzászólásáraJogszabály mondja ki, hogy a szerződés szerinti vételáron vásárolhatja vissza.
Válasz fattyú #1598. hozzászólásáraEz simán megsértené a joggal való visszaélés tilalmát, és nincs az a független bíróság, aki ne kötelezné az államot a piaci ár megfizetésére.
Válasz fattyú #1598. hozzászólásáraAnno én is pont erre gondoltam…..főleg ha mondjuk mások lesznek hatalmon……
Valaki megy árverésre ?
Várjuk a fejleményeket
Válasz Bekre Pál #1596. hozzászólásáraHa még csak a 20 éves elidegenítési/terhelési tilalom lenne, az tuti jó lenne! De ott van mellette az állami visszavásárlási jog is, az eredeti vételáron. Nálunk 20 éve 3000-3500 forint volt egy aranykorona, most súrolja a 100 ezret. Az árveréses földeket az állam helyében én 20 év múlva visszavenném bagóért és megint eladnám a sok kapzsi parasztnak. Nem leszek az állam balekja, inkább veszek apró-cseprő kis darabokat!
Válasz panka0724 #1591. hozzászólásáraEzt hol látod?
Válasz pankaasszony #1595. hozzászólásáraJaja, de mielőtt lépnél, ki kell ábrándítsalak, 20 évig elidegenítési/terhelési tilalom van kikötve állam bácsi részéről most megvett földeknél...vagy csinálni kell rá nemzetileg kiemelt beruházást
Válasz rongyos #1594. hozzászólására:D Korábban lehetett felajánlani az NFK részére megvételre területet, azonban úgy látom ez már nincs meg lehetőségként, már csak ingyenes felajánlás van.
Mi úgy döntöttünk mindenünket eladjuk, vesét, házat, saját földet, autót, mindent, amiből pénzt lehet csinálni, hitelt veszünk fel, aztán beszállunk ebbe a csodálatos üzletbe..., a hülyének is megéri, hát még nekünk.
600 millió Ft 60 ha föld, 10 évre bérbeadva, évi 2.250.000 Ft bérleti díjért.
10 év múlva pedig eladom a NAK által meghatározott 200 millió Ft-os maximalizált áron...
Válasz panka0724 #1591. hozzászólásáraha fel lehet ajánlani azonnal szólj...megyek és adok el mindent ....10%-ot meg neked sikerdíjként..
Válasz Napraforgó55 #1592. hozzászólásáraNa ezt én sem értem, olyan mintha szándékosan blokkolnának minden józan piaci lépést, ami a vidéket érinti.
Nem teljesen értem, hogy ilyen nagy darab földeket egy ilyen év után kik tudnak megvásárolni, ráadásul jelenleg nincs elérhető hitel a piacon, magas kamat mellett persze van, de mikor az állampapír 16%-ot hoz, hol éri ez meg? A 99%-uk kiadva, a hitel kamatokat nem fedezi sajnos, azzal viszont 10 évig kell számolni.
Asszem ebből kimaradok, az a pár darab föld ami 1-2 év múlva lejár, élet-halál harc lesz értük, így is sokallom a kikiáltási árakat.
Válasz Anyuska #1590. hozzászólásáraÉn sem hiszem. Szinte nem térek magamhoz az árak láttán..., hogy ezt ki és honnan találta ki, azt nem is tudom. Az NFK 2022. január 1-i adatai alapján 110.000 Ft/AK az átlagár, a szomszéd településen 70.000 Ft, a Kamara szerint 140.000 Ft/AK, szomszéd település 78.000 Ft/AK a maximális eladási ár.
Most a Magyar Állam meghirdeti árverésre a területeit 330.000 Ft/AK minimális áron, a szomszéd településen 10 millió Ft/ha-t meghaladó áron, ja és 10 évre bérbe van adva 1.250 Ft/AK bérleti díjért...
Szerintem hatalmas üzlet mindenkinek, rohanok is ingem, gatyám, vesém, mindenemet eladom és veszek állami földet... De ilyen áron akár én is felajánlom az összes területem az államnak, vigye nyugodtan.
Ja és az árverés célja a kis-, és családi gazdaságok támogatása.
Válasz fannika0172 #1589. hozzászólásáraEzeket a földeket valószínűleg nem a mezőgazdaságból élő emberek fogják megvásárolni!
Válasz Anyuska #1586. hozzászólására Nem tudom de engem kicsit félelemmel tölt el ez nagy földeladás pl. 86 hektár egyben több min3000 aranykorona szántó közel 350 millióért ilyen időjárási anomáliák mellett nem egy életbiztosítás ja és lekell tenni a licit előtt azt a kis milliócskákat ilyen aszály után ez nekem pénz mosodának tűnik de mindegy
Válasz Anyuska #1586. hozzászólásáraez a világ legnagyobb pofátlansága....
Válasz Georgosz #1584. hozzászólásárakösz!
Úgy látom, az állami földek értékesítésére nem vonatkozik a településenkénti "ársapka"!
Válasz kulakman #1582. hozzászólásáraA pdf fájlt nézd, az excell nihil!
Válasz kulakman #1582. hozzászólásáraÁrverések (átverések...)
Válasz Selvin #1578. hozzászólásáraAz állami értékesítésre nem vonatkozik , sem a földtörvény sem egyéb , az megy az állami értékesítés szempontjai szerint!
Válasz zeli39 #1577. hozzászólásáraBe tudnád linkelni, mert nekem a keresőben azt írja nincs ilyen pályázat!?
Válasz Jaffa13 #1579. hozzászólásáraBékés-megye
Tehát nem értem miért hirdetnek meg földeket olyan áron ami senkinek nem kell .
Biztos lesz majd valami trükk de egyenlőre sötétben tapogatózunk .
Amíg csak itt irkáltok erről, addig hülyére fog venni mindekit az Orbán-rezsim.
Válasz zeli39 #1577. hozzászólásáraSzia. Melyik megyében vagy???
Válasz zeli39 #1577. hozzászólásáraNálunk ugyanez van. A legelők nakos ára 400ezer, de a kikiáltási ár 1,2 millió. Vicc az egész. Mondjuk amúgy is mindegy, mert még 15 évig ki vannak ada apróért.
Ma az állam meghirdetett 12 ezer ha 10ha feletti földterületeket .Az érdekessége a sztorinak annyi ,hogy előbb törvényt hoztak, hogy az évi átlagos árnál nem lehet felfelé eltérni 10% jobban .Nálunk megállapítottak kb 3,8 milliós/ha átlagárat és ma feltettek árvéresre 8,1 milliós /ha kikiáltási árral földeket . :-)
Sziasztok! Tavasszal mindenhol azt harsogták, hogy akár már áprilisban indulhatnak a 2023-ra tervezett nagyobb szabású állami földárverések. Ehhez képest már május közepét tapossuk és síri csend a témában mindenhol. A vonatkozó rendeleteket nemrég variálták, gondolom ez már ennek az előkészítése, de azóta semmi hír...
Valaki hallott esetleg információt, lehet tudni, hogy miért ez a nagy csend? Még a tavalyi 10 hektár alatti licites értékesítést nem fejezték be, azt akarják kipörgetni, mielőtt elindult az újabb menet?
Válasz Lada2105 #1574. hozzászólására?
Válasz Gabi 07 #1573. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Akkor a napokban mi is számíthatunk visszajelzésre!
Válasz Lada2105 #1572. hozzászólásáraE-mail ben értesítenek, mindenféleképpen, ha te adtad a legnagyobb ajánlatot, ha nem.
Azért érdekes, a 60 napos bírálati határidő helyett 173 napra lett eredmény. Valószínű ezért írták, hogyha már nem tartom az ajánlatomat jelezzem nekik.
Válasz Gabi 07 #1571. hozzászólásáraMi is pályáztunk. Hogy értesítenek? Sikertelen pályázat esetén is?
Na végre! Megjött az értesítés az okt 30.-án zárult pályázatra. +
Lassan indul! De kinek?