Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.67 FtUSD390.93 FtCHF432.71 FtGBP500 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz MrPoke #4485. hozzászólásárade jól átlátod a fejlődést , jahh nem. unatkoznak egyesgyártók kitalálnak valami gazdaságosabban jobban működőt. aztán jönnek olyan felhasználók, h jó az 50-100 éces őskövület szerszámokkal dolgozni, mert az zabálja az üzemanyagot, nem csak a föld fekete, de az ég alja is küzködő traktorok kormától
Válasz JOSEY #4480. hozzászólásáraPersze hogy minden gépgyártó... Mikor az ásógépet mint forgatás nélküli eszköznek hírdetik.... És az a cél, hogy kielégítsék a parasztok igényeit. Sajnos jelenleg a gazdák 90%-a pedig azt szereti ha a föld szép fekete......
Amerikában főleg rippereket húznak pl a JD2100 sajnos az EU-ban szinte elérhetettlen.
És egy gépgyártó sem csinálja mert nincs rá piac..... Csak a vésőekére... :D
Elsődleges feladat a minimalizálni a talaj mozgatást amennyire a lehetőségek engedik. Kb 5-8 éven belül el lehet érni, hogy a kapások elé elég a 10cm talajmunka. Őszi gabonák meg mehetnek direktbe......
Válasz Gandhy #4481. hozzászólásáraEz lett volna az alapművelés a jövő évi kapás elé, a takaronoveny maradt volna tavaszig. Így most fel van adva a kérdés, hogy mi legyen. Két kis táblát még tudtam csinálni az esők előtt kb 2 hete, azok jók lettek.
Válasz Gumóka #4482. hozzászólásáraés a csikozásnak még az a hátránya, h ameddig lement a kés, azon a résen keresztül mikor megszárad kipárolog a talajnedvesség
Válasz Selvin #4478. hozzászólásáraNem jó ötlet szerintem, én is kihagyom a takarónövény vetése előtt, néhol még csillognak a vízfoltok, a többiből meg facsarni lehet a vizet.
Válasz MrPoke #4479. hozzászólásáraGondolom, hogy minden gyártó forditva ül a lovon aki altalajművelőt gyárt ugye? Sekélyen szántani, altalajt művelni ennyi a feladat .
Válasz JOSEY #4476. hozzászólásáraA megnövekedett oxigén szint viszont égéshez oxidációjoz vezet. Így szép lassan elég minden szerves anyag ami a talaj tartóképességét okozza. Így csökken a talaj oxigén és víz befogadása.
Fordítva ültök még a lovon. Kell a lazító hiszen tapossuk a földeket. De nem attól lesz a talajnak jobb a víz, és oxigén ellátotsága. Az csak egy átmeneti pillanat.
Válasz Gumóka #4448. hozzászólásáraKöszi hogy megnézted! Közben megoldódott az én problémám is. Felhívtam a gyárat hogy betúr és kiderült, hogy van hozzá nagyobb kés is, úgyhogy kicserélték.
Itt a hétvégén megint esett kb 40 mili eső, tiszta víz a talaj még mélyen is, földgolyót lehet belőle gyúrni. Jó ötlet ilyenkor lazítózni? Kéne vetni a takarónövényt, de nem halad a munka.
Válasz Csavarkulcs #4466. hozzászólásáraEzt a menetszám csökkentést nem értem. Az a legegyszerűbb ha nem os lazítol. Igazából pl egy szója után nem is kell lazítani. Valamint napraforgó után sem. De te tudod....
Így már értem különben mért nem tapasztaltatok talaj romlást. Van tartalék bőven. Ti tudjátok...
Csak egy halk jótanács volt. A lazító nem eladó ami a gazban van? 3 késsel eljátszanék vele henger nélkül.
Válasz Agrárman #4464. hozzászólásáraMW lazitók, kétféle modelljük van tudomásom szerint az egyik az ives, a másik az egyenes késes, annó ugy 1999-2000 körül konstruálták az enyém fejlesztése után .
Válasz JOSEY #4463. hozzászólásáraMiért is? Mert nem látok rajta oldal vagy szárnyas késeket, és a laikus szerint az apritanà a talajt, a lengyel hasonló és száraz földben nagyon rögöl.
Válasz MrPoke #4462. hozzászólására2009-2010 környékén érkeztek ide az Első Olaszos vasak...akkor még bérbe csináltattuk. Mert ment a kísérletezés. Nem lett rosszabb sem a talajom-sem a termésem. Évtől fúggóen nem ritka a 4-4,5-5 tonnás napraforgó valamint idén is benézett a 9,4-es búza. Nálam itt a környéken senki nem csinál több talajmintavételezést. Elhiheted. A menetszmcsökkentésnek az egyik legjobb szerszáma. Mi garantál egy lazult a felszínét jól eldollgozható talajt. Csak ésszel kell használni.
Válasz Selvin #4460. hozzászólásáraNyáron én már nem lazítok. A Simba hogy rendesen bolgozzon..pláne nyáron használva pont úgy összetöri a talajt mint az Olaszos (vagy rosszabbul). Annyi hogy az utóbbit könnyeb húzni,valamint magágykészítés szempontjából ideálisabb talajt hagy. Egyébként az Agrisem is gyárt már tüskás(cápafogas )hengerrel lazítót. Annyi hogy ott még maradt az emelő elv. Van olyan lazító gyártó, ki szintén agyal hogy az emelő elven működő lazítójából...lesz Olaszos verzió is. Szója elővetemény-november elején egy Olaszos...tavasszal egy fogas(korai gyomok) vetés előtt egy sima kombi..50cm mélyen átdolgozott talajjal. 4-4,5 T/ha napraforgó van kinézőben az így művelt táblán(jelenleg) Szelvényt megásva a gyökerek szépen letudtak menni. Az emelőrendszerűnél. Nem volt ritka 25-30cm alatt már táskányi egybelévő nagy rögök voltak. Ott a gyökérzetnek meg volt adva a feladaat hogyan merre. Szigorúan az évek alatt elvégzett kísérletek-talajszelvények mentén. Jött a döntés az Olaszos irányába. Itt ezen a Dunai ártéri talajon akkor van termés..ha a talaj is kész rá. Barkácsolással..súlyos számok mentek el a levesbe. 3 éve aratok takarónövényes gazdánál..csúnyán elkalapálja még az is ki egy Heltivel lazít..pl.
Válasz Maszek Zs #4449. hozzászólásáraHelló
Az ívelt kést könnyebb húzni és jobban is kever. Az egyenes szárú elméletileg csak emel és nem képez annyi rögöt, mint előbbi.
Az, hogy melyik a jobb attól függ milyen irányba szeretnél mozdulni. Az ívelt, parabola kés inkább a vésőeke, vagy olaszos lazítókat jellemzi. Ezek nagymértékben lazítják a talajt és száraz időben rendkívül rögösítenek is. Ez a gép egy hajszállal másabb, mint a szántás, talajkímélésben pont annyira talajbarát is. Ez a gép a klasszikus forgatásnélküli művelésbe tartozik vagy csökkentett menetszámú művelés megnevezést lehetne erre használni, szármaradványt alig hagy a felszínen. 5 késest nem tudom elvisz e az MTZ, 3 késest valószínű, de azzal nem tudod a traktor szélességét elművelni, így értelme nem igazán sok lenne szerintem. 5 késessel, meg inkább grúberolási mélységben használhatod.
.--
Az egyenes késes gép inkább csak emel, lazít, de az a porózitás nem várható el tőle, mint egy vésőekétől. Itt már "talajbarátabb" gondolkodás szükséges (ezekhez a gépekhez). Sokkal több szármaradvány marad hátra munka után. Ezzel a lazítóval megvalósítható a talajvédő művelés, "vertical tillage" vagy mulcs művelés (itt tényleg mulcs van, nem csak itt ott amott). Ez a lazító úgy működhet, a tanulás éveiben, hogy még amíg félsz a mulcstól egy sekélyebben végzett tárcsázással forgatod be a szármaradványt, aztán egyre jobban ahogy jön meg a tapasztalat és a tudás úgy veheted vissza a tárcsán a szöget. Nekem ez jobb, szebb iránynak tűnik, erre a megoldásra talán hajazhat az, hogy ha 20-as vagy 40-es heggyel járatod a grúbert, 15-20cm mélyen max. Lazítót nyilván lehet mélyebben kialakítástól, szárnytól függően. Egy Agrisemet lehet sekélyebben, egy Heltit viszont nem lehet. MTZ után ebben jobban lenne választási lehetőség, mert ott van a FOP Agrotill lazítója, de a Framest Ecolaz is tökéletes. Utóbbira van megoldás arra, hogy sekélyre állított Reptill kapákat fel lehet szerelni a gerendára és akkor kvázi átdolgozza az egész talajfelületet (Fralazról koppintható). Bár ezt a FOP Agrotillre is fel lehet tenni. Ezek a lazítók 20-as késsel rendelkeznek, így MTZ is megbírkózik vele 2,1m szélességben. Felénk MTZ és 5100m JD is viszi a Framest Ecolazt. (munkamélysége 25-40cm) Ezen művelési rendszerben elérhető, hogy a lazítás el is maradhat (csak akkor kell lazítani ha szükséges, nyilván az elején többet) és később csak tárcsával is lehet dolgozni, ha a talaj tele lesz gyökérrel, míg a másik rendszernél mindig bele kell nyúlni, hogy a kultúrnövény gyökerének meglegyen a megfelelő hely.
----------
Szóval a két lazító között az a fő kölönbség, hogy az egyik teljesen szétrombolja a talajszelvényt, míg a másik csak megtöri, de kvázi érintetlen marad a gyökérjáratok nagy része. Ellenben ez a hátránya is, mert az egyik után szántáshoz hasonló porózitás marad, míg a másik után nem lesz a szántáshoz hasonló lazultság.
Válasz Maszek Zs #4455. hozzászólásáraEzt példának hoztam fel..nekem ettől kicsit erősebb van 200le után. Viszont a Leták 2 késese már akár 50cm-ert is ír,ez kb 35cm. Az a kérdés neked hol a talp.
Válasz Maszek Zs #4449. hozzászólásáraOlyan lazítót keress amvel legalább 90%-osra csiálod a talajt. Leszűkül a mozgástér, ha így marad tovább a világ. Nem kizárt csak a megspórólt menet szám lesz a haszon...pl.
Mennyi egy átlagos lazító gerendely magassága és a kés hossza? Kb 45 centin húznám a metalwolf lazítót szecskázott búzatarlón, de 20 méterenként úgy betúr, hogy vége a menetnek. Annak 65 centi a kése a felfogatástól mérve.
Válasz Richárd9005 #4439. hozzászólásáraLehet sokan hülyének tartanak de szerintem ha minden féle képen akarsz lazítani akkor kombájn után lazító szántás mélység alá kb 10-15 cm el és utána szántás . ha úgy csinálod hogy lazító - tárcsa akkor tavasszal nem bírsz a gyomokkal, sajnos ez az igazság .
Ha esetleg tavasszal muszáj szántani meg engedi a talaj kotottsege akkor szántás után minél előbb zárd le valami eszközzel kombinált borona stb. Én úgy szoktam hogy délelőtt szántás ,délután kombinatorozas .
Válasz Richárd9005 #4435. hozzászólásáraPersze, eleve költség oldalról rohadtul elszállnál, de annyi vizet, amennyit ezzel elpazarolnál, az életben nem pótol az időjárás olyan mélyen, ha csak nem öntözöl. A tavalyi évből kiindulva meg végképp elborult ötlet lenne, mivel itt 4 hónapig egyáltalán nem esett a tavaszi kapások tenyészidőszakában. Bármit csinálsz, bármivel művész, vetésmélység alá nem menj le tavasszal. Ha problémád van a gyommal, ott a glifozát.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Számos jogszabály módosult – A NAK fontos javaslatokat tett a gazdák érdekében")
4986 hozzászólás
Válasz MrPoke #4485. hozzászólásárade jól átlátod a fejlődést , jahh nem. unatkoznak egyesgyártók kitalálnak valami gazdaságosabban jobban működőt. aztán jönnek olyan felhasználók, h jó az 50-100 éces őskövület szerszámokkal dolgozni, mert az zabálja az üzemanyagot, nem csak a föld fekete, de az ég alja is küzködő traktorok kormától
Válasz JOSEY #4480. hozzászólásáraPersze hogy minden gépgyártó... Mikor az ásógépet mint forgatás nélküli eszköznek hírdetik.... És az a cél, hogy kielégítsék a parasztok igényeit. Sajnos jelenleg a gazdák 90%-a pedig azt szereti ha a föld szép fekete......
Amerikában főleg rippereket húznak pl a JD2100 sajnos az EU-ban szinte elérhetettlen.
És egy gépgyártó sem csinálja mert nincs rá piac..... Csak a vésőekére... :D
Elsődleges feladat a minimalizálni a talaj mozgatást amennyire a lehetőségek engedik. Kb 5-8 éven belül el lehet érni, hogy a kapások elé elég a 10cm talajmunka. Őszi gabonák meg mehetnek direktbe......
Válasz Gandhy #4481. hozzászólásáraEz lett volna az alapművelés a jövő évi kapás elé, a takaronoveny maradt volna tavaszig. Így most fel van adva a kérdés, hogy mi legyen. Két kis táblát még tudtam csinálni az esők előtt kb 2 hete, azok jók lettek.
Válasz Gumóka #4482. hozzászólásáraés a csikozásnak még az a hátránya, h ameddig lement a kés, azon a résen keresztül mikor megszárad kipárolog a talajnedvesség
Válasz Gandhy #4481. hozzászólásáraVéleményem szerint, ha vizes a talaj, csak csíkozod, érdemi munkát nem végzel, csak a lóvé megy ki a kipufogón.
Válasz Selvin #4478. hozzászólásáraNem jó ötlet szerintem, én is kihagyom a takarónövény vetése előtt, néhol még csillognak a vízfoltok, a többiből meg facsarni lehet a vizet.
Válasz MrPoke #4479. hozzászólásáraGondolom, hogy minden gyártó forditva ül a lovon aki altalajművelőt gyárt ugye? Sekélyen szántani, altalajt művelni ennyi a feladat .
Válasz JOSEY #4476. hozzászólásáraA megnövekedett oxigén szint viszont égéshez oxidációjoz vezet. Így szép lassan elég minden szerves anyag ami a talaj tartóképességét okozza. Így csökken a talaj oxigén és víz befogadása.
Fordítva ültök még a lovon. Kell a lazító hiszen tapossuk a földeket. De nem attól lesz a talajnak jobb a víz, és oxigén ellátotsága. Az csak egy átmeneti pillanat.
Válasz Gumóka #4448. hozzászólásáraKöszi hogy megnézted! Közben megoldódott az én problémám is. Felhívtam a gyárat hogy betúr és kiderült, hogy van hozzá nagyobb kés is, úgyhogy kicserélték.
Itt a hétvégén megint esett kb 40 mili eső, tiszta víz a talaj még mélyen is, földgolyót lehet belőle gyúrni. Jó ötlet ilyenkor lazítózni? Kéne vetni a takarónövényt, de nem halad a munka.
Válasz MrPoke #4471. hozzászólásáraElrettentésnek van megtartva.
Ne aggódj a talajaim miatt. 10 év alatt semmit nem romlott le.
Válasz MrPoke #4472. hozzászólásáraEZÁLTAL MEGNŐ A VIZ ÉS OXIGÉNFELVÉTELI FELÜLET, MÖGÖTTE A RÖGTÖRŐ ÉS LEZÁR
Válasz MrPoke #4472. hozzászólásáraez kötött agyagos, szikes vályog talajon látható
Válasz Radocz #4473. hozzászólásáraAzért az emberek 99.9%a nem gereblyével meg kapával dolgoza el a lazított földet, hanem 6-10 tonnás traktoral.
Válasz MrPoke #4472. hozzászólásáraEz is igaz.
Viszont útépítés esetén még kap valami műveletet.
A mg. területe viszont.....
Válasz JOSEY #4463. hozzászólására"ez a modellünk apró kis ikrásra töri a kötött talajt "
De minek?
Fizika alapja, ha valamit tömöríteni szeretnénk előbb törjük minnél apróbbra az anyagot. Ezután megfelelően lehet tömöríteni.
Útépítésnél használnak ilyen lazítókat ami nagyon töri a talajt. Mert utána jól tudják tömöríteni a földet.
Válasz Csavarkulcs #4466. hozzászólásáraEzt a menetszám csökkentést nem értem. Az a legegyszerűbb ha nem os lazítol. Igazából pl egy szója után nem is kell lazítani. Valamint napraforgó után sem. De te tudod....
Így már értem különben mért nem tapasztaltatok talaj romlást. Van tartalék bőven. Ti tudjátok...
Csak egy halk jótanács volt. A lazító nem eladó ami a gazban van? 3 késsel eljátszanék vele henger nélkül.
Válasz JOSEY #4468. hozzászólására
a fotón mindent elárúl, hogy mely lazítók kései hogyan és hová dolgoznak
Válasz R Sándor #4467. hozzászólására
ime, amin kicsit másképp látszik
Válasz Agrárman #4464. hozzászólásáraMW lazitók, kétféle modelljük van tudomásom szerint az egyik az ives, a másik az egyenes késes, annó ugy 1999-2000 körül konstruálták az enyém fejlesztése után .
Válasz JOSEY #4463. hozzászólásáraMiért is? Mert nem látok rajta oldal vagy szárnyas késeket, és a laikus szerint az apritanà a talajt, a lengyel hasonló és száraz földben nagyon rögöl.
Válasz MrPoke #4462. hozzászólására2009-2010 környékén érkeztek ide az Első Olaszos vasak...akkor még bérbe csináltattuk. Mert ment a kísérletezés. Nem lett rosszabb sem a talajom-sem a termésem. Évtől fúggóen nem ritka a 4-4,5-5 tonnás napraforgó valamint idén is benézett a 9,4-es búza. Nálam itt a környéken senki nem csinál több talajmintavételezést. Elhiheted. A menetszmcsökkentésnek az egyik legjobb szerszáma. Mi garantál egy lazult a felszínét jól eldollgozható talajt. Csak ésszel kell használni.
Válasz MrPoke #4462. hozzászólásáraMilyen lazítót használsz?
Válasz JOSEY #4463. hozzászólásáraHelló JOSEY. A METALWOLF lazítókról írnál véleményt.
Válasz MrPoke #4462. hozzászólására
ez a modellünk apró kis ikrásra töri a kötött talajt
Válasz Csavarkulcs #4461. hozzászólásáraElső pár évben látványos az olasz lazító termésnövelő hatása. Csak éppen az a plussz termésnek ára van idővel.
15 éve én os használtam pár évig meg is lett az eredménye.... Soha többet. Inkább pár q val kevesebb termés.
Válasz Selvin #4460. hozzászólásáraNyáron én már nem lazítok. A Simba hogy rendesen bolgozzon..pláne nyáron használva pont úgy összetöri a talajt mint az Olaszos (vagy rosszabbul). Annyi hogy az utóbbit könnyeb húzni,valamint magágykészítés szempontjából ideálisabb talajt hagy. Egyébként az Agrisem is gyárt már tüskás(cápafogas )hengerrel lazítót. Annyi hogy ott még maradt az emelő elv. Van olyan lazító gyártó, ki szintén agyal hogy az emelő elven működő lazítójából...lesz Olaszos verzió is. Szója elővetemény-november elején egy Olaszos...tavasszal egy fogas(korai gyomok) vetés előtt egy sima kombi..50cm mélyen átdolgozott talajjal. 4-4,5 T/ha napraforgó van kinézőben az így művelt táblán(jelenleg) Szelvényt megásva a gyökerek szépen letudtak menni. Az emelőrendszerűnél. Nem volt ritka 25-30cm alatt már táskányi egybelévő nagy rögök voltak. Ott a gyökérzetnek meg volt adva a feladaat hogyan merre. Szigorúan az évek alatt elvégzett kísérletek-talajszelvények mentén. Jött a döntés az Olaszos irányába. Itt ezen a Dunai ártéri talajon akkor van termés..ha a talaj is kész rá. Barkácsolással..súlyos számok mentek el a levesbe. 3 éve aratok takarónövényes gazdánál..csúnyán elkalapálja még az is ki egy Heltivel lazít..pl.
Válasz Csavarkulcs #4459. hozzászólásáraMiért lett leváltva és mire?
Válasz MTZ1221.3 #4457. hozzászólásáraSimba Flatlinert kb 20 éve már húztuk..most ott pihen a gazban(nem divatból kellett váltani).
Válasz MTZ1221.3 #4457. hozzászólásáraKöszönöm!!!!
Még elolvasom párszor azt ha lesz kérdésem lehet kérdezek.
Válasz Maszek Zs #4449. hozzászólásáraHelló
Az ívelt kést könnyebb húzni és jobban is kever. Az egyenes szárú elméletileg csak emel és nem képez annyi rögöt, mint előbbi.
Az, hogy melyik a jobb attól függ milyen irányba szeretnél mozdulni. Az ívelt, parabola kés inkább a vésőeke, vagy olaszos lazítókat jellemzi. Ezek nagymértékben lazítják a talajt és száraz időben rendkívül rögösítenek is. Ez a gép egy hajszállal másabb, mint a szántás, talajkímélésben pont annyira talajbarát is. Ez a gép a klasszikus forgatásnélküli művelésbe tartozik vagy csökkentett menetszámú művelés megnevezést lehetne erre használni, szármaradványt alig hagy a felszínen. 5 késest nem tudom elvisz e az MTZ, 3 késest valószínű, de azzal nem tudod a traktor szélességét elművelni, így értelme nem igazán sok lenne szerintem. 5 késessel, meg inkább grúberolási mélységben használhatod.
.--
Az egyenes késes gép inkább csak emel, lazít, de az a porózitás nem várható el tőle, mint egy vésőekétől. Itt már "talajbarátabb" gondolkodás szükséges (ezekhez a gépekhez). Sokkal több szármaradvány marad hátra munka után. Ezzel a lazítóval megvalósítható a talajvédő művelés, "vertical tillage" vagy mulcs művelés (itt tényleg mulcs van, nem csak itt ott amott). Ez a lazító úgy működhet, a tanulás éveiben, hogy még amíg félsz a mulcstól egy sekélyebben végzett tárcsázással forgatod be a szármaradványt, aztán egyre jobban ahogy jön meg a tapasztalat és a tudás úgy veheted vissza a tárcsán a szöget. Nekem ez jobb, szebb iránynak tűnik, erre a megoldásra talán hajazhat az, hogy ha 20-as vagy 40-es heggyel járatod a grúbert, 15-20cm mélyen max. Lazítót nyilván lehet mélyebben kialakítástól, szárnytól függően. Egy Agrisemet lehet sekélyebben, egy Heltit viszont nem lehet. MTZ után ebben jobban lenne választási lehetőség, mert ott van a FOP Agrotill lazítója, de a Framest Ecolaz is tökéletes. Utóbbira van megoldás arra, hogy sekélyre állított Reptill kapákat fel lehet szerelni a gerendára és akkor kvázi átdolgozza az egész talajfelületet (Fralazról koppintható). Bár ezt a FOP Agrotillre is fel lehet tenni. Ezek a lazítók 20-as késsel rendelkeznek, így MTZ is megbírkózik vele 2,1m szélességben. Felénk MTZ és 5100m JD is viszi a Framest Ecolazt. (munkamélysége 25-40cm) Ezen művelési rendszerben elérhető, hogy a lazítás el is maradhat (csak akkor kell lazítani ha szükséges, nyilván az elején többet) és később csak tárcsával is lehet dolgozni, ha a talaj tele lesz gyökérrel, míg a másik rendszernél mindig bele kell nyúlni, hogy a kultúrnövény gyökerének meglegyen a megfelelő hely.
----------
Szóval a két lazító között az a fő kölönbség, hogy az egyik teljesen szétrombolja a talajszelvényt, míg a másik csak megtöri, de kvázi érintetlen marad a gyökérjáratok nagy része. Ellenben ez a hátránya is, mert az egyik után szántáshoz hasonló porózitás marad, míg a másik után nem lesz a szántáshoz hasonló lazultság.
Remélem segítettem!
Üdv
Válasz Maszek Zs #4455. hozzászólásáraEzt példának hoztam fel..nekem ettől kicsit erősebb van 200le után. Viszont a Leták 2 késese már akár 50cm-ert is ír,ez kb 35cm. Az a kérdés neked hol a talp.
Válasz Csavarkulcs #4454. hozzászólásáraÉs ezzel meg vagy elégedve? Meg az eketalp alatti részt kellene áttörnöm.
Válasz Maszek Zs #4453. hozzászólásáraLazito Rotor REGAL mini 70/85le
1.380.000 Ft.....pl.
Válasz Csavarkulcs #4452. hozzászólására
valami nevet adnál? Ne keljen keresni.
Válasz Maszek Zs #4451. hozzászólásáraÉn Olaszosra váltottam..nem volt jobb a menetszám csökkentésre. Ez bevált. Van abból 2 késes is az Iván után.
Válasz Csavarkulcs #4450. hozzászólásáraKöszi! És az milyen? MTZ útán.
Válasz Maszek Zs #4449. hozzászólásáraOlyan lazítót keress amvel legalább 90%-osra csiálod a talajt. Leszűkül a mozgástér, ha így marad tovább a világ. Nem kizárt csak a megspórólt menet szám lesz a haszon...pl.
Sziasztok!
Mi a különbség az ívelt és az egyenes szárú között? Gondolom munka minőség,húzási erő. De melyik jobb?
Válasz Selvin #4447. hozzászólásáraCsak 1 kése van itthon, az 85cm hosszú.
Válasz Gumóka #4444. hozzászólásáraÉn közben megmértem és 80 cm a gerendely. A heltinek mennyi?
Válasz Selvin #4443. hozzászólásáraaz kevés.
Válasz Selvin #4443. hozzászólására80-90 cm
Válasz Selvin #4443. hozzászólásáraHelti késem van itthon, azt holnap meg tudom mérni, de lehet van is itt róla kép.
Mennyi egy átlagos lazító gerendely magassága és a kés hossza? Kb 45 centin húznám a metalwolf lazítót szecskázott búzatarlón, de 20 méterenként úgy betúr, hogy vége a menetnek. Annak 65 centi a kése a felfogatástól mérve.
Válasz Richárd9005 #4439. hozzászólásáraA lazítást a talaj állapota határozza meg.
A helyedben próbálnam elhagyni a szántást.
A gazdaság max 20 százalékan.
Válasz R Sándor #4440. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz Richárd9005 #4439. hozzászólásáraLehet sokan hülyének tartanak de szerintem ha minden féle képen akarsz lazítani akkor kombájn után lazító szántás mélység alá kb 10-15 cm el és utána szántás . ha úgy csinálod hogy lazító - tárcsa akkor tavasszal nem bírsz a gyomokkal, sajnos ez az igazság .
Ha esetleg tavasszal muszáj szántani meg engedi a talaj kotottsege akkor szántás után minél előbb zárd le valami eszközzel kombinált borona stb. Én úgy szoktam hogy délelőtt szántás ,délután kombinatorozas .
Válasz DDT #4437. hozzászólásáraAkkor most hagyom. Viszont akkor ősszel hogy lenne a “helyes” alkalmazás aratás után ? Köszi a választ
Válasz Gandhy #4436. hozzászólásáraIgen
Válasz Richárd9005 #4435. hozzászólásáraPersze, eleve költség oldalról rohadtul elszállnál, de annyi vizet, amennyit ezzel elpazarolnál, az életben nem pótol az időjárás olyan mélyen, ha csak nem öntözöl. A tavalyi évből kiindulva meg végképp elborult ötlet lenne, mivel itt 4 hónapig egyáltalán nem esett a tavaszi kapások tenyészidőszakában. Bármit csinálsz, bármivel művész, vetésmélység alá nem menj le tavasszal. Ha problémád van a gyommal, ott a glifozát.