Hirdetés
Cikkajánló
Tovább emelkedett a búza ára!
Európában hol a túl sok, hol a túl kevés csapadék kínozza az őszi búzát.
Hirdetés
Minden jog fenntartva.
© 2025 Agroinform Média Kft.
1603 hozzászólás
OFF
Linkelek egy hanganyagot a Totalcar-ról , kb a harmadik harmadban lesz szó a Rába Steiger-ről . szó van a licenszről , gyártásról , és a mostani felújító cégről . Érdemes meghallgatni .
http://totalcar.hu/egester/2015/03/26/hatalmas_spoilerek_rossz_filmek_es_egy_magyar_legenda/
Válasz Matyi50 #1102. hozzászólásáramost az alapján hogy ki tud többet csorgatni a pajtásoknak.
de szerintem az államalapítás óta nem volt ennek az országnak egyszersem valamire való vezetője seholse. talán elvétve 1-1 darab, ami önmagában még közelsem jelentős annyira hogy befolyásolta volna a tendenciát
Válasz .Feco. #1100. hozzászólására"Nem volt jo korszak. A vezetőket nem kvalitasaik hanem talpnyaló képességük alapján választottak, "
Tán most másképp van?
persze volt import koppintás, de pl. a 180 as rábára ezt véletlen se mondanám.
a kérdéses korszak szerintem nem lett volna önmagában rosz, de amit felsoroltál az rosszá tette. a lehetőségek adottak voltak, csak nem éltünk velük/nem hagyták hogy éljünk velük.
Válasz a2457 #1098. hozzászólásáraNem volt jo korszak. A vezetőket nem kvalitasaik hanem talpnyaló képességük alapján választottak, a jo szakembereket elnyomták, elüldözték vagy elpusztítottak (pl. Kulákok), el pazaroltak az eroforrasokat, ki árusítottak az ország köz- es maganvagyonat, es úgy eladósították, hogy azóta is azt nyögjük!
1945-ben a gazdaságunk ereje nagyjából egy szinten volt Ausztriával úgy, hogy lényegen jobban álltunk természeti eroforrassokkal. 70 év alatt nagyjából 10szeres lemaradást sikerült osszehoznunk! Szep teljesítmény, tényleg!
Válasz a2457 #1095. hozzászólásáraSemmilyen Rába nem jutott Amerikába, eppen ellenkezőleg! Hasonlóan az akkor magyarként eladott "fejlesztések" többségéhez ez is a "másolicka industricija GmbH" fejlesztése volt, azaz valamilyen kormányközi üzlet keretében az állam exportált valamilyen termeket es ellenértékekent licence-et kapott az amerikai gyárból hogy itthon, hazai valamint keleti piacra eszközöket gyártson. Azert látsz hasonló gépeket nyugaton, mert a "Steiger" egy amcsi traktorgyár volt, aki nagytraktorokat gyártott, kesobb a Case IH felvásárolta, es ebből lettek a mai Quad-track-ok, es STX-ek.
A magyar Rába Steiger annak a gépnek a koppintasa csupán...
Válasz Tomszi #1097. hozzászólásárajó korszak volt.
csak épp nem éltünk/nem hagytak élni a lehetőségekkel.
félreértés ne essék, a rába jó masina.
nem mondom kellett volna még forrnia, de sokkal jobb gép volt mint bármi a maga idejében, és most sem lebecsülendő.
Válasz a2457 #1095. hozzászólásáraIlyesmire számítottam. :) Ezek tévhitek :)
Akik a Rábát, vagyis konkrétan a Steigert rossznak állítják be, azok általában olyanok, akik nem ismerik, műszakilag egyáltalán nem. Összességében több hasznot hozott és hoz, mint amennyi a kára.
A mondandód első részével nem teljesen értek egyet, általánosságban sem, és konkrétan sem. Nemtudom, nálunk úgy alakították ki a nagy táblákat hogy hozzá új árkokat is csináltak, és utakat, öntözőrendszert, stb, meliorációnak hívták, és karban is tartották mindezt. Mondjuk ez sík vidék, dombosról nincs tapasztalatom. Talajtömörödés sokkal inkább amiatt van, hogy elfelejtették használni a lazítókat, a középmélyet is és az altalajlazítót is (Vibrolaz).
Nekem nem kell bemutatni a Rábát, egyik típusát sem, de ezt persze neked honnan kéne tudnod.
Ma már kis táblákon is kihasználhatók, mivel olcsó, sőt továbbmegyek, új nagy traktorokat most is vesznek, és általában már sehol nincsenek meg a nagy egybefüggő táblák, ha van is még nagyobb darab, van mellette bőven kicsi is, és arra is ugyanúgy rámennek a nagygéppel, nincs is ezzel baj. Az egy olyan korszak volt hogy lehetett ésszerűsíteni. Oké, értem én hogy sokak szemében egy korszak szimbóluma, de azért az se biztos ám hogy az a korszak csak rossz volt, de ebbe aztán tényleg ne menjünk bele.
Válasz a2457 #1095. hozzászólására
Valamint kinek szűkösebb a pénztárcája..Most előszedi őket.És átépíti.
Válasz Tomszi #1094. hozzászólásáraegyféleképpen történlemi oka van.
ezek a nagyteljesítményű gépek igazán csak nagy táblákban használhatóak ki,
itt is sok helyen most ássák újra azokat a vízvezető árkokat amiket anno betemmettek hogy a nagygépek számára megfelelő(bb) nagyságú táblákat tudjanak kialakítani.
ezeknek a masináknak a talajterhelési együtthatója is magasabb mint az általános munkagépeknek. természetesen a felesleges talajtömörödés és ároktemetés ezeknek a gépeknek az előrelátás nélküli , ráerőszakolt bevezetése részben felelős azokért az aszályokért amiket ma megélünk.
persze elhanyagolható mértékben :D
ugyanakkor egy másik vonatkozsában a RÁBA, és a DUTRA, valamint a közgép által gyártott speciális gépek messze meghaladták korukat, ugyanúgy ahogyan az IKARUS busz is.
az, hogy el lettek mind gáncsolva egyben az ország hanyatlásának egyik kulcsfontosságú pontja. természetesen lehetne most minden mtz helyett RÁBA erőgépünk, és kevesebb gondunk. de mivel a kelti blokkban már volt létező gyártója az 50-80 lóerős univerzális munkagépeknek így a mi gyáraink nem fejlesztettek ebben a kategóriában. ugyanakkor a RÁBA gépek még amerikába is eljutottak.
gyakorlatilag ha azt olvasod hogy RÁBA, akkor nem a traktorra kell gondolni.
hanem a történelmünk egy részére, és arra amit már elvesztettünk.
egy szimbolizmusról van szó, meg arról hogy momentán baromira ráérek írkálni :D
Válasz Radocz #1087. hozzászólásáraMi a francért kell állandóan belekeverni a Rába-Steigert az aszály témába meg a talajmegújításba? Nem értem...
Válasz .Norbert #1092. hozzászólásáraNálam is van homok, 1 tábla. Most szója van benne. Nem is lenne rossz, ha megöntöztem volna. Vetés után nem mertem hengerezni, hogy ne tömörödjön be. De így is megtörtént. Alig tudtam növényt kiásni rhizobium gümő ellenőrzésre. Csak a leglaposabb részeken volt megfigyelhető a gümőfejlődés(mághol nem volt elég levegő a talajban, meg víz). Persze mire őszi szántás van,addigra van benne víz, úgyhogy a szántás könnyű. No erre a területre
gondoltam én is valami karógyökerű fedőnövényt vetni...
Válasz a2457 #1082. hozzászólásáraEzzel a homok tömörödéssel kapcsolatban idei tapasztalat: Majdnem egy éve őszi gabona vetés előtt olyan 50 centin lett meglazítva az egyik homok terület 1 hete próbáltam bele lenyomni az 5-ös betonvasat és a legnagyobb részén még csak 5!!! centire se ment le
A legtöbb is 20 volt 
Következőleg csak úgy lesz lazítózva ha utána egyből mélyre hatoló gyökérzettel rendelkező keverékkel lesz bevetve, mert így körülbelül felesleges az egész... Másik helyen meg 2 éve lett lazítva de ott még most is lemegy 25-35 centire a szonda. (A két terület között 0,2% különbség van humuszban)
Válasz a2457 #1090. hozzászólásáranem bizony,de hát nem mindenki olvasott pravdát.
Válasz Radocz #1089. hozzászólásáraszerintem nem a baktérium kijuttatásra gondolt :D
Válasz tehenes gazda #1088. hozzászólásáraEz elgondolkodtató:
"mint most sokan hogy permetezővel akar talajt fenntartani.a költségét nem nézték akkor sem és most sem nézzük a kijuttatásának/igaz jószág is "
Az ősszel a mezei pockok erősen gyérítették a lucerna vetésem.
Miután nem kaptam engedélyt a Radentin kijuttatására, így ülőfát helyeztem ki a "madarak" részére. Minden gödör ásásnál találtam egy élő gilisztát. Ezt a földet kárpótlás után sikerült szervestrágyával megszórni. Azóta nem.
Szerinted az akarat, vagy a pénz hiányzott?
Igaz 10 éve AKG-s terület, de azon kívül semmi itt olvasható hókuszpókuszokat nem kapott. Egyszer volt, hogy a kukorica elfelejtett csövet hozni, meg a krumpli kicsivel termett többet, mint amennyit elültettünk.
Most lucerna van benne és permetezővel akarom a talajba kijuttatni a baktériumokat, gombákat, egysejtűeket.
Ez miért is baj olyanoknak, akik még nem próbálták.
Válasz barna310 #1086. hozzászólásáranagyon jól írod kizárólag almos istállótrágyával tudták hosszabb távon termőn tartani ezen földeket.eleink nem voltak debilek mint most sokan hogy permetezővel akar talajt fenntartani.a költségét nem nézték akkor sem és most sem nézzük a kijuttatásának/igaz jószág is kell/mert nem egy évre szól s itt már a lét a tét,olyannyira döglöttek a földek.
Válasz barna310 #1086. hozzászólására"Ennek biztos, hogy a sok istállótrágya az egyik kulcsa."
Az a biztos, hogy "Móriczka mamája újsággal a kezében sz@rni megy, mert ....."
Talán jobb volt a csapadék eloszlás, és kevesebb nagyteljesítményű traktor taposta a földeket.
Diák koromban, azt tanultam, hogy a Rába Steiger traktort mekkora területtel rendelkező szövetkezet tudja gazdaságosan üzemeltetni. Egyik szövetkezet kettőt vásárolt, pedig egynek sem volt gazdaságos a kihasználása.
Lehet, hogy nem egy iskolába jártunk a TSZ elnökkel. Én odajártam az MG-re.
Nagy trauma volt, amikor láttam leromlott állapotban a Rákóczi u. 69. szám épületeit.
Körülötte gokart és autós ügyességi versenyt szerveztek a fiúk. Nem most volt.
Az évfolyam találkozón az új iskolába egyszer voltunk. Talán ez is oka lehet, hogy oda nem köt emlék senkit sem.
Így hogy szóba került talán az idén körbe autózok, ha beengednek az udvarra.
Az idén halottak napja tájékán lesz a 35 éves találkozónk. Az aszály emlékezetessé teszi.
Akkor ha lehetne kérni, egy-egy technológiai javaslatot aszály ellen.
És egy olyat is, ami már bizonyított.
Az én szójám talán egynek jó lesz, mert a szomszédos kukoricából csak fele, illetve 75-os termés várható.
Tavaly kukorica:
A kevés termés miatt a xcsutkaszárat szárzúztuk és tavaszig kint volt a földön.
Közben egységes zöld gyom (tyúkbegy) futbalpálya kinézetűvé alakította a 2,8 ha-t.
Tavasszal kapott 55 cm lazítást.
Vetés előtt valami talajmunkát, amit legjobbnak láttak a fiúk. Az is lehet, hogy két sort, mert ....
Vetés 3 szoros gabona sortávra, mert as 45 cm sortávot hirdeti professzor asszony.
Pulzart, mert rettenetes gyomos volt.
Tolizni nem lehetett, mert kemény volt a föld, és találtam egy lovas embert, aki meghúzatta.
Kelés előtt 50 kg/ha nitrogén hatóanyagotr, ami be lett "gereblyézve"
Húzatás előtt szintén kapott 40 kg N hatóanyagot, ami be lett munkálva.
Aug 5-én gazolás. Kaszával, kapávál, Gyalázka volt a legjobb. (Gyalázka=Nádvágó)
A csapadékot, mindig időben kapta. Sajnos a szomszéd tengerinek nem optimális időben érkezett az eső.
A betakarításnál tervezem a deszikkálást.
A tavalyi veszteség miatt most valamit vissza kell termelni.
Akkor innentől kellene folytatni asz aszálytűrő technológiát.
0,7 ha .Feco. technológia lesz.
1,4 ha Netparaszt technológia.
0,7 ha Matyi féle, csak eke helyett lazító. ez EM-BIO-val kezelt lesz, de csak azért, mert már ebben az évben így döntöttem.
ha nem is 5 évre, de legalább 3 évre kérném a leírást.
Így hogy most ilyen sorrendet írtam véletlen akkor ez is marad.
A bal oldali szomszéd földjét is az a kFZ műveli, aki az enyémet.
A jobb oldali, meg idővel kedvet kaphat a forgatás nélküli kipróbálásához.
Meg ugye nekem könnyű dolgom van, mert .Feco. idejön megművelni. Ő a 35 út mellett van ez meg a 33 út mellett van. (légvonalban 16 km)
Válasz .Feco. #1085. hozzászólásáraValamikor ezt dolgozták ki a homoktalajok javítására.Amivel persze egyetértek.Csak réteges mulcs, vagy istállótrágya bedolgozása hatalmas költség.Elgondolkodtató, hogy felénk(Nyírség) a régi "urassági" világban több tanyaközpontok, kastélyok voltak olyan helyen ahol ma már csak az akác erdő van meg. 1-5 aranykoronás homokok.Ennek biztos, hogy a sok istállótrágya az egyik kulcsa.
Válasz barna310 #1081. hozzászólásáraRészben van igazad. A talaj fizikai jellege egy súlyos korlát, minden szempontból. De a mulcs hagyó művelés rengeteget tud ebből kompenzálni!
Éppen ugy, ahogy kötött talajokon javítja a szerkezetesseget, könnyíti a művelest, nem hagyja hogy hatalmas szelvények levegőtlen egységekké álljanak össze, amelyek később a talaj össze repedéset okozzak, ugyanígy laza talajon is szerkezetet alkotnak, amely jelentősen képes lassítani a víz lefelé áramlását. Ezzel párhuzamosan a talaj felszínehez közel kialakul két réteg: az első a talaj tetején levő szarmaradvanyokbol egy paplan, ami a lentebb irt "kötött puloverkent" működik míg alatta egy másik réteg, ahol mar végbe ment a humusz képződés, igy az az 5-15-25 cm-es réteg mar nem homoktalajkent viselkedik.
Egy heves eső során lehulló nagy mennyiségű csapadék először a paplanban szivodik fel, es fokozatosan, szinte csepegve-szivárogva jut a második rétegben, ahol a legnagyobb része el is tarozodik, es később rendelkezésre áll. Természetesen ami ettől lejjebb jut az mar homokba kerül, es megy lefelé... De nem mindegy, hogy ez mennyi is milyen intenzitással!
Válasz Praetor #1083. hozzászólásáraHelyesbítenék. Gabe földje valóban 200mm/óra infiltration rate-el rendelkezik, de a másik érték marhaság. Kutyafuttában valamit nagyon félre értettem. Elnézést.
Válasz Ares 826 #1074. hozzászólásáraEzek egyszerű tesztek. Ehhez hasonlóan mérik. A "soil infiltration" a kulcs kifejezés.
Egyébként ebből idéztem: Diversity is King
"When we purchased the operation I was very fortunate that the USDA’s Natural Resources Conservation Service came out and did a soil infiltration study. What they found is that we could only infiltrate half an inch of water or moisture per hour. And that was because of all the heavy tillage and the lack of soil aggregation and pore spaces. The last test they did at my place over a year ago indicated that we can infiltrate over eight inches per hour. That’s a 16-fold increase. I tell people that even though we’re in what some might consider a moisture-challenged environment at 15 inches, it doesn’t matter how much rain you get, it’s how much can you infiltrate into your soils and then how much you can store. It’s the organic matter that improves the water-holding capacity of the soil. For every one percent increase in organic matter, that results in approximately 20,000 gallons more stored water per acre. So when my soils jump from
less than 2 percent to 6 percent, think of how many thousands of gallons of water I’m able to store in my soil. And that’s just from a moisture standpoint."
homokkal kapcsolatban ráadásul eleve nagyon nehéz okosnak lenni, az tényleg az a műfaj ahol érdemben véleményezni csak úgy lehet ha részletesen ismeri az ember testközelből az adott területet és adottságait.
jártam úgy ültetőgéppel hogy nem vacakoltunk, lazítás nélkül húztam benne. és egy durván 0.6 hektáros darabban teljesen eltérő helyeken megfogta nullára a gépet, míg mindenhol máshol szinte nem is lehetett érezni hogy húzok valamit.
van ahol egyáltalán nem hajlamos a homok letömörödni, és van ahol meg olyan mint a beton. talajszelvénygödör ásásnál is volt már hogy 50-60 centin tök simán laza volt, alatta meg mintha ledöngölőzték volna.
azt a felszín alatti vízmozgás kifejezetten jól elvisz ilyen helyekről szinte mindent :(
biztos is hogy minden elismerésem annak aki tud homokon eredményesen gazdálkodni, én nem mernék nekiállni.
ott sincsen minden veszve, de ahhoz hogy homok javuljon és belátható időn belül én úgy vélem hogy rettentes szakmai felkészültség és feltáró munka kellhet.
arról sem vagyok meggyőződve hogy nem igényel e kifejezetten erre kifejlesztett gépcsoportot a művelése.. más a szerkezete, máshogy tömörödik, a szárnyas lazítót már befigyeltem hogy gyakolatilag vízelfolyató csatornákat vágott inkább bele a homokba senemmint rétegenként fellazította volna.
kísérlet képpen szabadegyháza közelében volt egy terület amit szárny nélküli keskeny lazítóval húzattak meg, van javulás és különbség a kontroll területhez képpest de nem számottevő. a rigolekés területeken jellemzően megfigyelhető volt hogy 2-3 évig jól mutatott ami bele lett ültetve, aztán megállt a növésben, egyszerűen nem hozta amit vártak tőle :(
homok témában olvasok gőzerővel, 3-4 év múlva perkáta környékén elkezdődnek a tölgyes felújítások és szeretnék résztvenni benne érdemben, ugyanakkor ahogy olvasok a témában fokozatos jövök rá hogy az eddigi ismereteim és tudásom arra se elég hogy tisztességesen kitöröljem vele a hátsómat..
azt kell mondjam megtudom érteni ha valaki homokon gazdálkodik és elboldogul a megszokott hagyományos technikájával, akkor nemigen akarna kísérletezni.
ráadásul homokra szerintem tényleg nincsen "általános" recept..
megkockáztatom egyenlőre hogy kénytelen leszek "köztes művelés" fedőnév alatt célzott talajtakaró növényeket vetni az erdőfelújításokba. de hogy pontosan mit arról gőzöm sincsen egyenlőre.
Válasz .Feco. #1080. hozzászólására"A nagy vízmegkötő képesség nem a talaj fizkai jellegén múlik, hogy az homok-e vagy agyag, vagy bármi,..."
Hát bizony azon múlik a vízmegkötő képesség, hogy milyen a talaj fizikai jellege.A kötöttebb talaj több kolloid részecskéket, humuszt tartalmaz aminek szerepe van a víz megtartó képességben. A homok talajokon, ezek híján a gravitáció által hamar elszivárog a víz.A szármaradványoknak a deflációban, vagy mint talajtakaró az elpárolgás mérséklésében van szerepe.
Válasz broll79 #1077. hozzászólásárapróbáld. A intenitás a lényeg. A homok az első 5-10 millit úgy fogja nyelni, hogy meg sem nedvesedik. Kb. 40-50 milli lesz az a határ, ahol telítődik, és onnantól egy millit sem iszik el, amíg nem szivárog le.
A másik része a történetnek az, hogy amit a talaj befogadott víz, abból mennyi mosódik alá, azaz mennyit tart magában, és mennyit enged tovább. Itt a homok elég xarul áll, mert a csapadék zömét úgy fogja elengedni, ahogy megkapta.
A harmadik rész. hogy az alámosás során mit enged magával vinni: tápanyagot? humuszt? apróbb talajrészecskéket? mert ez fogja megmutatni, hogy mennyire kitett a talajod kimosódásnak. Ebben szintén elég xarul fog vizsgázni a homok!
Pont a Westsik féle vetésforgó is erre alapoz, hogy a homoktalajok javításának elsődleges kulcsa a szármaradványok talajmegfogó szerepe, amit épp anyírségi mohoktalajok javítására dolgoztak ki.
A nagy vízmegkötő képesség nem a talaj fizkai jellegén múlik, hogy az homok-e vagy agyag, vagy bármi, hanem azon, hogy van-e bármi, ami pufferloja a hirtelen lezúduló csapadékot! A szármaradványokkal, takarónövényekkel borított talajra hulló hirtelen intenzív csapadék azért nem tud sem elfolyni, sem lecserepesedést vagy felisapolódást okozni, mert a vízcseppek nem közvetlenül a talajra hullanak, valamint onnan nem tudnak tovább gördülni, hanem a növényzetre, meg a szármaradványokra. Úgy kell elképzelni, mint ha téged elkap a vihar: ha fürdőgatyában vagy akkor hirtelen rádzúdul, rögtön le is folyik, de emint feltámad a szél és kisüt a nap felszáradsz. Ha pedig jég is van benne csupa kék-zöld folt meg seb leszel. De ha vastag kötött pulóver van rajtad, akkor az felissza a hirtelen esőt, és ugyan vizes lesz a bőröd, de egyszerre csak kicsit. Nem sértenek a jégdarabok sem fel, csupán egy kicsi folyik csak le, de lényegesen több idő, amíg megszáradsz, különösen a bőrfelületed!
Válasz papa maci #1078. hozzászólásáraAzt megint nem irtàk,hogy milyen viràgföldön eredmènyezi a szàmokat! Videó is jò lenne!
Ezt már szeretem jobb mint a dühöngő !!
Végre van élet a fórumon !
Válasz Praetor #1071. hozzászólásáraHallod koma! Nem kell ide no till meg csiribiri. Gyere el szabolcsba és a sárga fosó(vakoló) homok is elnyel 380 milit óránként. Söt lehet többet is. Egyszer ha az unalom nagyon megkörnyékez akkor kipróbálom
Válasz Praetor #1071. hozzászólásáraHallod koma Kínában 60 óra alatt esett 700 mili és elöntött mindent, nekik tuti nem volt pénzük no-tilles megoldásra. CSak Amerika finanszírozására! Tudod kit nézzél vazeeee ökörnek, aki a világra ..........!
Válasz Praetor #1071. hozzászólásáraNa! Van esőztetési diagramod róla?
Válasz Praetor #1071. hozzászólásáraHA HA HA. Te annyi nem is tud esni.
Válasz Praetor #1071. hozzászólásáraNa, ez biztos kiveri a biztit
Válasz broll79 #1060. hozzászólásáraHát eléggé "megholt"!
Válasz Matyi50 #1059. hozzászólásáraGabe Brown földje eredetileg 12mm esőt tudott elnyelni óránként. Tizen-pár év no-till után óránként 200mm esőt tudott már elnyelni. De van olyan no-tilles, akinek a földje már 380mm/óra vízmennyiséget tud elnyelni.
Válasz Matyi50 #1068. hozzászólásáraHa van egy pèlda ,az èppen nem egy itt szereplő szemèlyről,ami negatìv dolog,valaki meg Vèlemènyezi,szabadszàjjal,ez erősen fèlreèrthető. Akik több nyelvet ismernek,azt mondjàk,hogy a Magyar nyelv krva bonyolult,ebből van iràsokban sok fèlreèrtès,amitől beindul a balhè. Aztán, lehet,hogy nem fènyezèsnek indult,csak Ùgy jön le.
Na,ez az amit mindenki maga döntse el,mi a pcsàrol írnak! Dehàt,mindenki jàrt màr ìgy! Türelem! Lekő írni mi a pcsa van a fődeken! Ez a lènyeg!
Válasz Radocz #1056. hozzászólásáraIgen az enyém, ez 3 Ha, csak a képen látható pici víznyomásos részét lazítóztam eső előtt.
A vetésforgó 2015 kuk.-szója-kuk.-búza(2012).
Válasz Richard. #1066. hozzászólásáraTeljesen jó a meglátásod,csupán az előadásmód amitől égnek áll a haja a magamfajta embernek,ha pl. az általad említett példákat úgy adja elő,hogy önmaga mellét veri a többit meg hülyének nézi,meg kiröhögi. Így nem lehet csinálni,ez a kisstílű,kárörvendő,kapzsi emberek előadásmódja!
Ha ez ellen merek szólni,azonnal leugatnak itt a magukat fényező szakemberek.
Válasz Richard. #1066. hozzászólására
Mindenkinél màs a termőföld adottsàga,szerkezete. Szerintem minden gazdàlkodò elöbb utòbb ha figyel,meg ràkènyszerül,vàltoztat,forgat,vagy nem forgat,Stb. Aki nem engedelmeskedik ennek,az ùgyis leborul pàr szar èvtöl. Ez meg nem az,akarom,meg ne győzz meg,meg hasonló hozzàszòlàsokbol fog dönteni! De az embereket jò pèldàkkal ösztönözni,hogy talàn îgy,meg ìgy gazdadàgosabb.ha eső miatt jò helyen van,lehet,10 ève múlva sincs gondja. Ezen kàr vitatkozni! De le kell ìrni! Az hasznos,ha a környèke pèldàjàt bedobja!
Válasz Matyi50 #1063. hozzászólására40mm..és most is esik..trakival lehet járni a határt..Ki elveti a lazítót, esetleg sekélyen művel..Most "úszik"...igaz a termése sem lesz kimagasló...Mivel a csóri gyökér nem tudott hova menni. Az eketalpa akkora mint egy hasra fordított dipó táska. Igaz kemény csávó mert januárban szántáskor a jégtábla le tépte az olajcsövet (váltó olaj a barázdába, őzike tilt sípol.) De akkor is megmutatta. Most vakaródzik. Még szép hogy röhögök..mivel hiába érveltünk..Ne így csináld ! Nem számít van lóvé !!! Értsd meg...tudomásul vettük..hogy te nálad megoldott a (hagyományos módszer), de van hol kénytelenek leszünk-vagyunk eltérni. Ezt szintén el kellene fogadni. Nem bele állni a beszélgetésbe azzal. Hogy éhen halok ha nem hagyományosan csinálom. Nem tudjuk sokan agyonverni a földjeinket trágyával. De a műtrágya sem megoldás ész nélkül. Mint anyagilag.Mint természetvédelmileg(ivóvízbázis). Valamint ki öli a természetes élővilágot..szikla kemények a földjeink. 30 éve az 50-es mtz húzta itt a 3-as lajta ekét. Most a 100 paci is eppen elég. Tehát baj van és ezt orvosolni kell. Ennek orvoslására vannak már a környezetemben is alternatív megoldások. Valamint tapasztalat cserék alkalmával,szeretnénk egymástól is tanulni.Ez ilyen egyszerű....Igen tudjuk ismerjük az ekét-istálló trágyát..egyéb hokusz pókuszt mivel még volt miből meríteni addig mi is így csináltuk. Az a múlt most a jelen van és a jövőre is kell gondolni. Csak a trágya miatt nem fogok a kupecnak..állattartó telepet venni fenntartani. Ez a hajó részemről elment.
Válasz papa maci #1062. hozzászólásáraa teljes képhez az is hozzátartozik persze hogy az ekének is megvan a létjogosultsága és feladata.
ebben azért igazat kell adni Matyinak is.
meg abban is hogy én nem agronómiával foglalkozom. bár kétségkívül énis művelek földet. ez is növény, az is növény. s mindegyik földben nő. persze hogy nemtudom mikor kell kukoricát vetni , de azt azért csak látom hogy hol és hogyan pusztul a talaj.
de az is tény hogy ahol már felhagytak a !felesleges! forgatással ott most nem folyik le a földről patakokban a víz, hanem ahogy írod szépen felitta. jövőre sokat fog ez még kamatozni.
nekem az is jó igazából ha mindent rommá szántanak, egyre többször keresnek meg olyannal hogy egy-egy kis foltba akkor próbáljunk meg fát ültetni mert már nincsen értelme művelni mezőgazdasági céllal.
Válasz papa maci #1062. hozzászólásáraNeked szerencséd van,hogy nem egy nap alatt jött le nálad akkor az aminek eddig hónapok alatt le kellett volna jönnie,gondolom ilyenkor is kacagtok a nagytudású kollégáiddal azon,akinél másképp volt..
Mi a lejáratás ebben,nem értem...
Az hogy a te kollégáid min mulatnak meg kin,meg hogy pont az én hozzászólásaimon pl. az legyen a ti dolgotok,meg az is,hogy épp ki mikor mivel járatja le szerintetek magát,az is maradjon a Ti dolgotok..
Válasz Matyi50 #1059 hozzászólásá Te művészien le tudod járatni magad..A kollégáim már csak a hozzád hasonlók miatt járkálnak kacagni az oldalra. Pont, és ismételten mondom..Most pont, a lazított szívta magába a napokban lejövő csapadékot úgy mint a szivacs. Elmosódás nélkül....
Válasz Matyi50 #1059. hozzászólásárafelveheted, de attól még alig 10 év alatt hazavágták a földet akiket említettem.
lehet velük kéne harcolnod.
Holt Tisza
Válasz a2457 #1058. hozzászólására"empirikus példája a lazítatlan felkérgesedett földre. és a rossz gazdálkodásra is. de most esik, a parasztja vidám mert megjött az eső, kap még egy év haladékot. de ezzel a lendülettel el is felejti az elmúlt hetek időjárását, és jövőre ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni. persze kicsit megint kevesebb a termés, vagy épp többe került az input.
de azt már ne számolja."
Ismét felveszem a harcot :D
Neked és a társaidnak mindenki hülye a hozzászólásaidból ítélve,csak Ti vagytok a profik... Látszik is hogy mennyire értesz hozzá...
Nincs az a lazított föld szakikám,ami az egy óra alatt egy havi,egy nap alatt meg fél éves csapadékot azonnal képes bevenni úgy,hogy ne follyon el ...cseszheted ha idén még nem jutottak oda,hogy meglazítsák...okoskodni meg parasztozni tudsz...
Válasz broll79 #1057. hozzászólásáraduna holtágai közül is van amin már gyalogosan is át lehet menni, nemigen volt még ilyen.
most üt vissza a folyószabályozás is.
az értékes drága víz lohol át az országon, nemtudja feltölteni a talajt annyira hogy megelőzze az aszályt.
persze bünti jár ha öntözöl belőle, az hogy minden további nélkül átszalad az országon meg semmit nem von maga után.
volt itt a közelben egy kísérleti gazdaság ahol cukornádat és kukoricát termeltek a bociknak, nagyon komoly öntöző berendezéssel, kiépített csatornával a dunához, a beton csatornák és az önjáró öntözők most is állnak, csak épp nem kifizetődő használni mert a vízért fizetniük kéne.
ha ez a szégyen kérem szépen.
és semmit nem tehetünk ellene.
az a rengeteg hektár aminek itt a régies neve csikólegelő a szabályozások előtt rendszeresen minden évben rövid időre víz alatt volt, de csak pár centi vízről beszélünk ami lassan jött, és lassan ment.
most pedig agyagos, és hihetetlen módon szikesedik. ezüstfát kellett ültessek több helyen is mert az legalább bírja a sziket.
ilyen jelentőségű talajromlást ritkán látni,
a vegyszert meg a műtrágyát is hiába szórják eszetlenül.foltokban a kukoricájuk fele akkora sincs mint máshol a közelében.
most hogy esik, a víz szószerint elfolyik csak a föld tetején. 3 napja esik rendszeresen, mégis kinnt a földeken ahol jártam egy ásónyomnál még mindíg éppenhogy egy kicsit nedves csak a föld.
közben meg sártenger hömpölyög a vízelvezető árkokban.
empirikus példája a lazítatlan felkérgesedett földre. és a rossz gazdálkodásra is. de most esik, a parasztja vidám mert megjött az eső, kap még egy év haladékot. de ezzel a lendülettel el is felejti az elmúlt hetek időjárását, és jövőre ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni. persze kicsit megint kevesebb a termés, vagy épp többe került az input.
de azt már ne számolja.
Válasz Sanyee #1052. hozzászólásáraItt nem a hőségriadón van a hangsúly, mert régen is boltak melegek. De az hogy a talajvíz szintje olyan mélyen legyen, mint az utóbbi években olyan még nem igen volt. És ez a tartós gond. Szárazak a kanálidok a holtágak. A Tiszán évek óta nem láttam értelmes áradást. Kiszáradtak az ásott kutak stb
És ha ötözni szeretnél akkor mire megkapod az engedélyt, ha egyáltalán kapsz, addigra már rég késö
Válasz Agrárteenager #1026. hozzászólásáraA kukorica szerintem szép, és használt neki a tegnapi eső.
Az is a Tied, vagy a szomszédé?
Annak mi az előélete? (vetésforgó visszamenőleg 3 évre).
hát végülis igen,
a tőzsde lényege hogy valamit annyiért adjunk el vagy vegyünk meg amennyire azt "tartják" és nem a "valós" értékén.
az pedig teljesen igaz hogy kukorica kereskedelemhez nem kell rendelkezni egy szem kukoricával sem, meglehet venni úgy és adni, hogy sose látom. még az is lehet hogy visszakerül ahhoz aki eladta, csak olcsóbban.
mindezt úgy hogy végig a saját termény tárolójában van a kérdéses kukorica.
aki ki akarja magát próbálni tőzsdében az írjon rám, van ahol lehet tökingyen, kockázatmentesen, nem valódi hanem játék pénzzel próbálkozni. semmi rejtett költsége nincsen. olyan mint egy játék.