Hirdetés
Cikkajánló
Hirdetés
Minden jog fenntartva.
© 2025 Agroinform Média Kft.
Minden jog fenntartva.
© 2025 Agroinform Média Kft.
1603 hozzászólás
Válasz Sk Laci #1152. hozzászólásáraBss ednek mennyi a belmerete tipusa?
Válasz Gox #1144. hozzászólásáraAz enyémhez képest ezek még nagyon is szép búzaszemek. Sajnos a kalászban van 12-14 búzaszem abból 2-3 van úgy ahogyan kifejlődve a többi össze van sülve. Az idei aratási eredmények lesznek nálam a leggyengébbek az utolsó 20 évben.
Válasz Gox #1150. hozzászólásáraEnnek még használna egy kis eső ha esne holnap , sajnos az utóbbi 1 hétbe ez is felsült , a fa mellett az árnyékba még zöld ahol érte a nap ott meg elszáradt.
Válasz Gatti #1149. hozzászólásáraEz jobbnak néz ki a mienknél. Bár én a sült felébôl fejtettem. A kalahári nálunk jobban bírja a forróságot, mint a Génius.
Válasz Gox #1144. hozzászólásárafelénk ilyen most a kalahári
Válasz borda77 (Joe) #1146. hozzászólásáraAz éven összesen 267 mm.
Válasz borda77 (Joe) #1146. hozzászólásáraÖsszeadtam én is, januártól 158
Ennek ellenére a kukoricák, napraforgók jól néznek ki
Lehet ez a kevés mindig pont jókor esett.
Válasz RkTomi #1145. hozzászólására151mm-r nálunk januártól... máig...nem mondok semmit...
A Bodrogközben március óta 211 mm ebből a hónapban 87 mi még kitartunk.
Ebben a környezetben ilyen lett a mag.
Az akácfák levele 2 hete már sárgult itt-ott. Most már minden hol. A nyárfalevél nagyon még insult lefelé.
Válasz uff #1141. hozzászólásáraNálatok rengeteg eső volt akkor.
Itt Március 14 óta 9 mm eső 4-5 részletben, tehát semmi!
Békésben márciusban:34mm
áprilisban: 19mm, nem egyszerre, egész hónapban elszórtan. Májusban még eddig semmi!!!
Aszály van. Viccesen mondhatnánk,lassan a jégnek is örülnénk :)
Válasz Koszi. #1140 hozzászólás
Nálam nem volt semmi ilyen, csak nyomta hogy nem szabad elvinni a szalmát a földről, meg mutogatta hogy itt is ilyen meg olyan a föld, stb, amiben igaza is van, erőműnek meg hasonlónak nem szabad eladni, mert kell a szervesanyag ésatöbbi. Aztán mikor végzett a mondandójával mondtam neki hogy innen azért vitték ám el a szalmát mert a gazdaságnak van egy ezres tehenészete (látszott is a tábla végén), oda kell alomnak, aztán abból szervestrágyáznak. És akkor mondta hogy jó, az persze más, ő általánosságba beszélt.
Válasz Tomszi #1137. hozzászólásáraFaternál kiverte a biztosítékot a tanárnő, meg többeknél is a bemutatón
Persze lezárás fontos egyébként, nem is bánom hogy a tárcsa után nem vettünk rögtörő hengert egyébként se értem minek az egy tárcsára, valamennyit tömörít az igaz, de azért mikor a hengert húzom az az igazi.
Válasz Netparaszt #1138. hozzászólásáraNagyonszépen köszönöm hogy fáradtál értem.
" komposztos és mikorriza oltóanyagos iszapolás"
leírnád hogy ezt hogyan tudom előállítani pontosan ?
Válasz a2457 #1133. hozzászólására Megbeszéltem az újratelepítés takarónövényezését egy szakemberrel, aki nemzetközi fásítási prokteket is végez.
Arra jutottunk, hogy ne dolgozz feleslegesen takarónövénnyel, elég növény fog felsarjadni a tarvágás után. A tölgycsemete amúgy is érzékeny az árnyékolásra, ha jó a talajélet, inkább a tisztántartása a fontos.
Az ültetésnél viszont jó tapasztalat van a komposztos és mikorriza oltóanyagos iszapolásba mártással, 100%-os eredési aránnyal dolgozott több helyen.
Ezzel a megoldással öntözés nélküli gyümölcsfáknál is hasonlóan jó aránnyal telepítettem most tavasszal.
Válasz Netparaszt #1136. hozzászólásáraNa látod, és még csak Vader se kell a lezáráshoz. Amúgy a tanárnővel én is találkoztam egyszer, egy bemutatón, kicsit talán be is szóltam neki, végülis nem, vagy csak nagyon finoman az igazat mondtam.
Válasz Tomszi #1135. hozzászólására Szegény Birkás Márta is mióta próbálkozik a lezárás fontosságát megértetni a parasztokkal a Vaderrel a háta mögött
Lassúak itt a változások.
Válasz Radocz #1122. hozzászólásáraEzt nem teljesen értem, de mindegy
Hogy ne térjek el a témától, egy régi technológia, nemis technológia, de sok nedvességet megőriz. Még most is sokan szólótárcsáznak, tarlót, szántást, mindent. Rengeteget jelent a lezárás, még a sima egyszerű hagyományos tárcsa után is egy gyűrűshenger kapcsolása tarlóhántáskor, elmunkáláskor. Eke után is szárazban gyűrűshenger, téli szántásra meg fogas. Lazító után szintén gyűrű, régebbiekre gondolok, amiken nincs henger. Nálunk pl. a tsz-ben sose tárcsáztak gyűrű nélkül, csak mikor őszi vetés előtt tárcsáztak akkor járták szólóban, egyébként csak nagyon elvétve. Ekék után szintén húzták a gyűrűt, ha nedvesebb volt akkor a fogast.
Apróság, pénzbe se kerül, csak macerás, de sok nedvességet megőriz, és könnyebbé teszi a későbbi műveleteket: elmunkálás, vetőágy készítés, kevesebb művelettel, kevesebb vízveszteséggel, taposással, ami végülis pénz-pénz-pénz, csak közvetlenül nem mérhető, megfogható. Amíg sokan ilyen apróságokat nem csinálnak meg a hagyományos technológiákban, addig hogy várnánk el tőlük hogy egy gyökeresen más szemléletű teljesen új dologba kezdjenek mint no-till meg takarónövények, hasonlók. A faluban is pár éve kezd kikopni az hogy a tarlót fel kell szántani. Idősebb kerttulajdonosok még sokáig ezt csinálták. Aztán most már elhiszik hogy elég megtárcsázni, sőt a legjobb guberolni.
Válasz Radocz #1122. hozzászólásáraEzt nem teljesen értem, de mindegy
Hogy ne térjek el a témától, egy régi technológia, nemis technológia, de sok nedvességet megőriz. Még most is sokan szólótárcsáznak, tarlót, szántást, mindent. Rengeteget jelent a lezárás, még a sima egyszerű hagyományos tárcsa után is egy gyűrűshenger kapcsolása tarlóhántáskor, elmunkáláskor. Eke után is szárazban gyűrűshenger, téli szántásra meg fogas. Lazító után szintén gyűrű, régebbiekre gondolok, amiken nincs henger. Nálunk pl. a tsz-ben sose tárcsáztak gyűrű nélkül, csak mikor őszi vetés előtt tárcsáztak akkor járták szólóban, egyébként csak nagyon elvétve. Ekék után szintén húzták a gyűrűt, ha nedvesebb volt akkor a fogast.
Apróság, pénzbe se kerül, csak macerás, de sok nedvességet megőriz, és könnyebbé teszi a későbbi műveleteket: elmunkálás, vetőágy készítés, kevesebb művelettel, kevesebb vízveszteséggel, taposással, ami végülis pénz-pénz-pénz, csak közvetlenül nem mérhető, megfogható. Amíg sokan ilyen apróságokat nem csinálnak meg a hagyományos technológiákban, addig hogy várnánk el tőlük hogy egy gyökeresen más szemléletű teljesen új dologba kezdjenek mint no-till meg takarónövények, hasonlók. A faluban is pár éve kezd kikopni az hogy a tarlót fel kell szántani. Idősebb kerttulajdonosok még sokáig ezt csinálták. Aztán most már elhiszik hogy elég megtárcsázni, sőt a legjobb guberolni.
Válasz Netparaszt #1132. hozzászólásáraeleve tölgyes, tarvágva lesz elvileg szeptember körül jövőre, s még a fagy beállta előtt ültetve.
nem értek vele eggyet, de ezt fogják kérni.
annyit tudok elintézni hogy egyúttal a leendő sorközt a rombolóval megtudom tárcsázni, és belevetni amit ajánlasz. benne is maradhat, annyi hogy kövi szeptember elejére le kell kaszáljam. elvileg a tárcsázást kövi év tavaszára is át tudom tenni.
Válasz a2457 #1131. hozzászólására A gyökérsarjra csak az előbb említett, jól időzített kezelés. A sarjak nagy dózisú leperzselése nyilván nem működik, ha van élő gyökér, de a gyökér telítése és kivégzése a természetes transzlokációt használva már megakadályozza az újrasarjadást.
A vaddohányt is macerás irtani, de egy jól időzített őszi kezelés teljesen eltüntetheti.
Ezért kérdeztem a kezelés időpontját, a megfelelő hatóanyagnál az is fontos.
A tölgyes elé megnézem neked, mi volna a leghasznosabb, mert a szántóföldi kultúráktól eltérő, nagyobb gombás biomasszát igényelne. Hány éved van az előkészítésre és milyen környezeti/talajállapotból indulsz?
Válasz Netparaszt #1129. hozzászólásáraa tuskóölő pontos összetételét nem ismerem, nyarasokban használjuk, közvetlen vágás után kenjük (akksis permetezőbe van betöltve, döntős viszi magával, ahogy ledölt a fa fújja vele) szürke és nemes nyarasban tökéletesen működik. akácban is a tuskót kiölte, de a gyökérsarjal semmitse csinált szinte.
feljött gyökérsarjat ugyan letoltuk glifozáttal (nem telibe, csak a sarja juttatunk ki, mikropermetezővel, 4 liter víz + 1 liter glifozát) ugyan a levelét ledobta a sarj meg úgyis nézett ki hogy jó lesz, de aztán szépen újra kifejlődött.
ahol égetve volt ugyanez volt a jelenség, azt is túlélte.
uuuuuutálom az akácot.
szóval ha gyökérsarjra van valami fondorlatos megoldásod a többit megtudom oldani, amit használunk lazító az 20 centi átmérőig kettéhasítja a tuskót is maga előtt. ez a BFA becenevű vegyszer a tuskót meg is öli ahogy kell. de a gyökérsarjadás állandó gondot jelent, nagyritkán ott is ahol dózer letolja a terepet és rigolszántva van ott is.
azonkívül ha van ötleted taljatakaró növénykeverékre mélyen tömörödő homokra azt is szivesen hallgatom, tölgyes felújításba romboló tárcsával elvileg kitudom juttatni.
melyik egyetemre nem vették fel ezt az embert?
Válasz a2457 #1128. hozzászólására Az úttörő növények irtására nem tudok gazdaságos és hatékony biológiai módszert. A tuskókezelés Garlon+dízel volt? Őszi időszakban kezelted?
Nem ismerem a technológiád, így csak általános megfigyelés. Nekem úgy tűnik, nagyon fontos a kezelések időzítése. Amikor elkezd a leveles növény, akár gyökérsarj is, tápanyagot tárolni télre a gyökérben, akkor kezelve akár glifozáttal, akár triklopyrrel, sokkal jobban telíti a mély gyökereket is és jól csökkenti az újrasarjadást. A Krenite is a levélsárgulás kezdetén kijuttatva csökkenti erősen az újrasarjadást.
A késő nyári, kora őszi vágások azonnali ecsetelése is is rögtön vágás után hatékony.
Más időszakban bármelyik szer és kezelés kevésbé hatékony.
Hasonló a tapasztalatod?
Válasz Netparaszt #1123. hozzászólásárahátugye.. hmokon az akácot amikor már nem lehet sarjaztatni (hála égnek törvény szab neki határt hányszor lehet) akkor fennáll vele olyan gond hogy beza az akác az sarjad.
ezért az állami erdőgazdaságok aranyrigolekedíjas mérnökei mindenhova erőltetik a kituskózás,dózerral letolás elvet.
ahogy írod is, ami humuszréteget véletlen sikerült annak a szegény fának csinálni, azt le is tolják egyben, nekem meg a szívem szakad meg mert ha nem tennék, akkor 2 akác ciklus után a területek javába kerülhetne nyugodtan kerülhetne végre tölgy..
(az a mindenem amúgy.)
most akkor, az a kérdésem, szerinted hogyan lehet ezt máshogy. legalapvetőbb probléma a gyökér és tuskó eredetű sarjadás, és az hogy hektáronként képtelenség félmilió forintnál többet kérni, ebben az ültetés is benne kellene legyen. mivel rigolekénél a barázdába fektetik a csemetét és a következő fordulóban maga az eke tol rá földet ott egylépésben ezt is megoldották.
én ugyan mindenhol erőltetem a sima lazító + gödörfúró megoldást, de lássuk be a lazító 50e / hektár, a csemete ültetés meg 50 forint / darab.
kísérleti jelleggel ott ahol földszéli fasort kellett újjítani megpróbáltam tuskóölő vegyszerezést, ezt a tuskót ugyan megölte, de rendkívül erős gyökérsarjadás még mindíg probléma. bár nem törvényesen, de kipróbáltam egy olyat is hogy hulladékkal mindennel a területen égettem, ugyan a talaj a széntartalomnak örült, de a gyökérsarj probléma továbbra is fennállt.
ne felejts el, akác erdőt úgyis lehet csinálni -és jót- hogy bármiféle eszközzel húzol eg csíkot a földbe és beleszórod a gyökérszecskát, majd trakival végighajtasz rajta hogy le legyen tömörítve...
szóval kíváncsian várom szerinted mivel lehetne ezt a rigol baromságot kiváltani.
Válasz csoppika #1093. hozzászólására A karógyökér egy funkció, de minél több gyökérszintet töltesz be, annál jobb lesz a hatás.
Válasz .Norbert #1092. hozzászólásáraA humusz minden pozitív változás kulcsa, ahogy te is látod.
Az pedig az állandó, irányítottan kezelt növényi fedettségtől fog úgy felszaporodni, hogy biztosíthassa a jobb talajt.
Válasz Radocz #1087. hozzászólására Szerintem a Fecó és a Netparaszt féle technológia között nem lesz nagy különbség
Több éves technológiát nehéz a rendelkezésre álló eszközök, terület és a termesztendő növények ismerete nélkül kidolgozni..
Válasz barna310 #1086. hozzászólására Az állandó takarónövényes, mulcshagyó, forgatás nélküli gazdálkodásra nem ismerek tartamkísérletet Maon, a Westsik féle kísérletben sincs tudtommal ilyen elem.
Aiik viszont a gyakorlatban alkalmazzák Maon, a tankönyvek szerint elképzelhetetlen változásokat tapasztalnak a homokon is.
A mulcshagyásnál arra törekszünk, hogy minél nagyobb változatosságban növekedhessenek minél nagyobb zöld és gyökértömeget hozó növények. Ezt a homoki klímán kora ősztől késő tavaszig tudjuk legjöbban megvalósítani.
Ezért volna áldás a jól végzett takarónövényezés az átkozott "zöldítéses zöldtrágyázás" helyett.
Szerencsés vagyok, hogy sok olyan gazdával van lehetőségem beszélni, akik a talajjavítást szem előtt tartják, s mindenkinél működik a humusznövelő, vízháztartásjavító rendszer, anélkül, hogy bármit is eladtam volna nekik
A szerves trágya jó szintfenntartó anyag, de a termelők javarésze már nem jut szerves trágyához. Én sem jutottam egy utánfutónyihoz sem 20 km-es körzetben, így más módon kellett javítanom a kizsarolt földem.
Ezzel a módszerrel viszont nagyobb eredményt lehet elérni, mint az állandó szerves trágyázással, így végül is előnyömre vált a hiány.
Válasz a2457 #1082. hozzászólására Ha gondolod, beszélgethetünk az erdőelőkészítésről, talán tudok segíteni rendszerezni, mi az a biológiai alap, amit igényelne az erdő és hogyan tudod a leghatékonyabb módszerekkel elérni azt az állapotot.
Örömmel olvasom a hozzászólásaid, mert folyamatosan keresed a jobb megoldásokat.
Kellemetlen látni az olyan homoki fásításokat, ahol ledózerolják termőtalajt, tuskókat, majd a vakolóhomokba beleverik az akácpálcákat.
Ennél azért léteznek eredményesebb eljárások...
Válasz Tomszi #1094. hozzászólására"Mi a francért kell állandóan belekeverni a Rába-Steigert az aszály témába meg a talajmegújításba? "
Bocsi.
Nem fog többet előfordulni.
Egyébként reagálhattál volna egy 5éves előre megírt technológiával is. Rába nélkül.
Válasz barna310 #1081. hozzászólására A stílusérzékenyek ugorgyanak át nyugodtan, aki szeretné megérteni, hogyan tudja javítani a talaját, az maraggyon
Szóval amit írsz, az igaz is, ha nem vesszük figyelembe a talajbiológiát. Az fog egyfajta puffertárolóként működni csapadékra, tápanyagra, az képes kiegyenlíteni a homok és agyagtalajok extrém tulajdonságait. A legtöbb földből lehetséges mezőségi jellegű, mély termőrétegű, fekete talajt csinálni.
Homokból nehezebb, agyagból könnyebb, löszből a legkönnyebb.
A korábban említett 380 mm/óra infiltrációs rátájú példa kiinduló földje sárga agyag volt, közelében a megye legnagyobb cserépgyárával. A 380 mm-es példa egy 2009-es napon történt, mikor közel az egész éves csapadék leesett 22 óra leforgása alatt. A szomszéd konvencionálisan művelt földjén három hónap múlva is kacsák úszkáltak, az övén eső után kéznedves, morzsás volt a talaj, látható tócsák nélkül.
A homok nehéz eset, mert a humuszosodásban az agyagfrakciónak nagy szerepe volna, a homokszemcsék mérete túl nagy. De erre is van példa, 3.5 pH-jú gránithomokot láttam átalakulni 6.5 pH-jú termőfölddé. Sok takarónövény és komposzt kell a gyors eredményhez, de szintén gazdaságosan javítható.
Egy a fontos, meg kell érteni a humuszosodás folyamatát, amihez praktikus a technológián is változtatni, hogy ezt a folyamatot támogassuk.
A humusz és a talajélet a titka a jobb talajoknak, az fogja megváltoztatni a talaj fizikai, kémiai tulajdonságait, beleértve a vízháztartás szabályzását is.
Válasz Tomszi #1119. hozzászólásáraIgaz ! Zárszóként..beszélgettem szakemberekkel...A tervektől az első prototípusig minden megvan egy gép gyártásához nálunk...ennek az ideje az ötlettől a tesztelésig. Max 2 év. Nem én mondom..mérnökök és pénzemberek.
Válasz papa maci #1118. hozzászólásáraSzerintem át kellene mennünk másik topikba, mert ez már nem az aszályról szól
Azért az nem akkora baj szerintem hogy anno bejöttek/behoztak nyugati technikát. 
Sajnos a magyar traktorpiac kicsi ahhoz hogy egy gyártó létrejöjjön, ráadásul a semmiből. Bár buszt is gyártanak most egyedileg, de az megint más.
Rábát azért "veszem" mer nagy traktorként erre van most pénzem. Sajnos jól példázza a hazai gépgyártás szóba kerül..akkor a nagy bálna kerül szóba. Volt a Rábának más prototípusa is..De ez elmondható a régebbi gépeinkre is. Igen az átkos szétverte a hazai törekvéseket..majd mikor felrántottuk az első IMF hitelt..Kellett némi nyitás..Jöttek most a nyugati okosságok. Átvettük egy darabig csináltuk.Majd a módszerváltással a szakemberek kezdtek fellélegezni. Hátha ismét gyárthatnánk kis és közepes gépeket..Mivel a nagyok adottak voltak.Erre lehetett volna a Rábának a varitrak egy alternatíva. De mint látjuk most, mint a nyugati,mint a kelet uralja továbbra is a piacot.A legnagyobb gond a 100le körüli kategóriában..még az MTZ-re sem voltunk képesek alternatívával előállni. Tehát ha lazítót kel húzni és nincs pénzem, le porolom a Rábát..Azt viszont büszkén, mivel azért valahol a mi kutyánk kölyke is. De mikor át ülök az Ivánba műtrágyát szórni, azért elgondolkozom. Egy 100 lovas vasat azért bírnánk gyártani..Pár embernek ezzel is munkát teremtve..A drága pénzen ki nevelt mérnökeinknek pedig jöhetne az alkotói szabadság.
De mivel felébredtem és a seggem hozzá ér a hideg betonhoz . Rá kellett jönnöm ez ábránd marad. Vagyis, vagy besszálok a stadion buliba...Vagy a börtön buliba.
http://www.agriaffaires.de/gebrauchte/traktor/5633324/steiger-panther-lll---st-325.html
Válasz bandigh #1115. hozzászólásáraMég nem szándékozok aludni
Válasz Tomszi #1113. hozzászólásáraÁltalánosságban írtam, mert sokan vannak akik így gondolják. De Neked van igazad, ennek fényében térj nyugovóra.
http://https://www.youtube.com/watch?v=xuTU_TxGdvA Eböl valahogy ki maratt a jó öreg 250-s Rába
Válasz bandigh #1111. hozzászólásáraSzövegértési problémáid vannak!
Olvasd vissza újra hogy én mit írtam és te! Az első 2 mondatodhoz még csak hasonlót sem írtam soha!
Válasz Matyi50 #1110. hozzászólásáraNem akartam többet erről írni, de muszály, mert pontatlan amit írsz. Az elsőt 1957-ben rakta össze egy testvérpár saját használatra a farmjukon főleg teherautóalkatrészekből. 69-ben alapítottak gyárat, akkor indult a sorozatgyártás, addig egyedileg építették a traktorokat. 86-ban vette meg a Case IH a gyárat. Magyarországra 73-ban hozták be az első pár darab Steigert. 74 év végén mutatták be az első 5 db hazai gyártású Rába-Steiger-t. 75 elején pedig már beindult a sorozatgyártás.
Amiket most látni zöld eredetieket azokat mostanában hozogatták be használtként nyugatról.
Válasz Tomszi #1108. hozzászólásáraOké, de ne mondjuk már h mi találtuk fel a nagy teljesítményű ízelt traktorokat mert ez hazugság. Meg az is h ha a rábát továbbfejlesztik akkor ez lenne meg az.. Megtörtént, csak nem mi általunk. Akkor licencet gyártottunk, finomításokkal, meg volt a tudás is hozzá de nem volt érdek a fejlesztés. Magyarország egy kis-iowa volt, néhány évtized lemaradással és ez most is igaz. Nincs ezen mit aggódni, a rábák voltak-vannak-és lesznek.. Mármint a steigerek.. Mert az új jdk meg a casek drágák.
Válasz Tomszi #1108. hozzászólásáraPontosítva 1969ben gyártották az első steigert az usában amit megvásárolt a Case IH ,a Rába valahol a köztes időszakban vette meg a licenszet és kezdte el saját alkatrészekből gyátrani az egészet idehaza. Egyébként még látni itthon is egy két zöld amcsi steiger cougar-t.
Válasz .Feco. #1100. hozzászólásáraAzért voltak jó vezetők akkoriban is, minden területen, csak nem mindegyikük. A mezőgazdaság se lett volna olyan sikeres a 70-es 80-as években, ha nem lettek volna jó vezetők és jó dolgozók. A politika rontott el akkor is mindent és most is, végülis a politikus is vezető.
Válasz .Feco. #1099. hozzászólásáraEl vagy tévedve. A RÁBA-STEIGER teljesen hivatalos licensz alapján készült Magyarországon, nem lemásolták és nem koppintották! És magyar szakemberek kezdtek tárgyalni az amerikai gyárral az együttműködésről/licencvásárlásról. Kint látták először amikor tanulmányozták az iparszerű kukoricatermelési rendszert a CPS-t pl. Roswelt Garst farmján (amiből a bábolnai CPS majd IKR lett). Egyébként európában először Magyarországon próbálták ki a Steigert (és egyáltalán ekkora derékcsuklós traktort). Az ellentételezés egy része valóban termékben történt, pl. a RÁBA világszínvonalú futóműveket és osztóműveket szállított a Steiger gyárnak az USA-ba legalább 20 évig, és 20 évig nem a licenszért cserébe, hanem dollárárt. Az International cégnek meg teherautó hátsó futóműveket szállítottak.
de le kellett írnom 
Válasz 2266 #1105. hozzászólásárarába 180
aztán...
saddle track
kellett volna idő hogy kiforrja magát.