Hirdetés
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Földbérleti díj új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Őstermelői adószám, számla, nyugta, igazolvány, pecsételés stb.... új
- Kalászosok műtrágyázása új
- Haszonbérleti szerződés új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- XIII. Agroinform Fórum Találkozó 2025.02.15. új
- Gyomfésű vagy küllős kapa?? új
- Poénok új
Cikkajánló
Meglepően magas a szlovák élelmiszerek ára
A gyors ütemű növekedéssel nem mindenki tud lépést tartani.
1603 hozzászólás
Válasz tehenes gazda #701. hozzászólásáraOtt más baj lehet.
Válasz Mf-es #700. hozzászólásáraNem minden körülmények között maradjunk annyiban.Én pártolom mindkét technológiát és amennyiben lehet próbálom együtt használni őket.
Válasz Mf-es #691. hozzászólásáraitt próbálkozik valaki minden évben ezzel ,nem győzzük leetetni a lesült kukoricáikat.
Válasz Kisvuk #695. hozzászólásáraDe,ha nem tudnád,egy jó grúber,pótolja az ekét,tárcsát,kombinátort.
Mindenhol mások a körülmények. Felénk sem szántunk ha nem muszáj, napra, repce után felesleges is, viszont egy jó hozamú kukoricát kevésbé jó eszközökkel ( netán nincs zúzós asztal, rámész zúzni de úgyse legy már ugyan olyan, leszántani is elég.... Van itt egy Német gazdálkodó, szép karriert futott be, persze a szántás nélküli technológiát erőlteti, de az ekét is előveszi ha a helyzet úgy hozza..
Válasz 4964 #634. hozzászólására10 AK-s földeken....megéri...ennyi....sajnos olyan gazdasági környezet alakult ki.
Én is tudom mivel lehetne...jó eredményeket elérni...de azzal is tisztában vagyok...hogy a rosszindulati motíváció mindent visz...nálunk a "divat" a kapcsolt szolgáltatás...
ha nincs mondjuk van egy jó erős termésed...akkor nincs kombájn..ha van kombájn, de nem a volt TSZ sziolgáltat, akkor nem viheted oda a terményt...ha van kombájn is a volt TSZ-ből..akkor a végén..mikor már pl. a búza szarrá ázott 5oX learatják...és máris öntik a többihez ( mert ugyis takarmány )...ha már bent a magtárba...akkor 2 hét múlva vigyem a p.csába..mert kell a hely a majdani napraforgónak..vagy adjam oda szinte ingyen...ha eladtam...akkor majd kb.6o nap múlva kifizetik...jaa..és azért nem állunk össze, hogy legyen kombájn, szárító, telephely stb...mert kidöltek az öregek és már nem finanszíroznak semmit...magam meg kevés vagyok hozzá..a 4o évemmel...a kicsik meg ne ugráljanak...mert soha nem ér oda a kombájn..és a TSZ elnök lobbynak megmarad a földed vadföldnek..aztán kapsz karácsonyra 3 mill. kukorica helyett egy őzcombot...na ebből lett elegem...és kiléptem a gabona maffiából...:D :D
Nem a technológiára hegyezném ki ezt az egész kérdést, hanem azt kellene látni, hogy egyértelműen az elmúlt 10 év aszályos volt. Tehát a száraz klímára kell berendezkedni, mert csak rosszabb lesz.
Válasz gazda001 #688. hozzászólásáraPontosan így van,és van még egy fontos dolog nem mindenki rendelkezik nagy gépekkel és nem új gépekről beszélek annak nagyon nehéz erre a technológiára ráállni.Grúberoztam én a 100lovas meg a 250 lovas gépemmel is és valljuk be nem egy a munka minősége
Válasz Radocz #683. hozzászólásáraKicsit számolj utánna,egy valamirevaló grúber árából,használtról beszélünk kijön eke tárcsa kombinátor.
Válasz Pityu73 #693. hozzászólásáraA siker a részletekben van, amit esetleg nem látsz. Egy Topdownt bárki el tud húzni, akinek elég erős a traktora hozzá, de ettől még nem lesz garantáltan sikeres a forgatás nélküliben.
Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, a klasszikus technológiát alkalmazók nem biztos, hogy eredményesek lesznek attól, hogy lecserélték az ekét valami másra.
Ettől azért több tanulás és alkalmazkodás kell a sikerhez, pont azért, mert minden terület más adottságú.
Válasz gazda001 #688. hozzászólásáraÉs még egy lényeges dolgot nem szabad kihagyni a számításból: Feco az ország egyik legjobb adottságú talajain gazdálkodik. Ami ott jó lehet, az nem biztos, hogy máshol is ugyanolyan jól beválik.
Felénk van egy nagy cég, aki a Feco-féle technológiát csinálta éveken át. Most is csinálja, de már van ekéje is... és néha szánt..
Válasz Mf-es #691. hozzászólásáravalószínű hogy merni fogjuk mert más nagyon nem lesz, ha folytatni akarjuk
Válasz gazda001 #690. hozzászólásáraKukorica után grúber,tavasszal az spc is bele veti.Merni kell kipróbálni.
Válasz a2457 #689. hozzászólásáraNem feltétlenül kell hogy egyenlő legyen, pl. én repce után évek óta nem szántok eccerű grúber+ tárcsa és belenyomom a búzát. Soha semmivel nem adott kevesebbet mint aki össze vissza szánt, de pl ezt kuki tarlóban én nem tudom megtenni nincs hozzá megfelelő tárcsám, sem vetőgépem hogy a kuki tarló direktbe vethető legyen, kellene 1 jó rövidtárcsa + 1 direktvetőgép na ez már beruházás, + elibe a paci ami el is húzza. Na ez kis területen már nemigen jön ki.....
Válasz gazda001 #688. hozzászólásáraaz is benne lehet hogy más(abb) input anyagot ajánlanak amivel ugyanazt a termést tudod produkálni, de kevesebből megúszod.
miért gondolod hogy a korral való haladás egyenlő a beruházással ?
azon belül is a nagyértékű beruházással.
Válasz Kisvuk #677. hozzászólásáraPontosan ezért hagytam abba a vitát a múltkor feco.-al. (remélem jól irom a nevét, nem akarom megsérteni) okosakat ír, persze, de amiről beszél technológia terén azt azért mindenki nem tudja bevetni és nagyon sok olyan 50 heki körüli kis gazdaság van mint az enyém is, és eddig is éltünk valahogy, lehet hogy nem tudtunk versenyre kelni a nagyokkal, termésátlagban és technológiában, de elfogadtuk és 10-20%-al kevesebből de éltünk. Továbbra sem lesz lehetőségünk különösebb 10-20 millás gépeket igénylő technológiákat bevetni, de azért továbbra is élni szeretnénk. Ehhez kell jó tanács, persze kis észosztás is mehet, de a korlátait mindenkinek látnia kell, és azon belül próbálkozni jobbítani ha lehetséges.
Válasz Netparaszt #685. hozzászólásárana pont erre a kategóriára írtam az ellenőrzött üzemterv dolgot.
de tényleg csak úgy volna értelme ha hozzáértő személyek lennének akik intézik.
erre a nagy bekerülési költségre meg simán megoldás a közös beszerzés, illetve a bérmunka. vannak itt is néhánytíz hektárosok akik szószerint zéró géppel rendelkeznek.
Válasz Mf-es #684. hozzászólásáraAkkor ez a kategória hors,4 milla felett volt.
Válasz sasa55 #678. hozzászólására Hagyományos gondolkodással mindegy, hogy valaki szánt vagy kultivátorozik.
Az eredményes minimál műveléshez rendszerben kell gondolkodni és tudatosan használni a talaj táplálékhálóját, a mikrobiológiát.
Enélkül semmi sem fog változni, lehet szórni a műtrágyát tonnaszám, nem fog változni a termékenység, sem a talaj állapota.
2000 hektáros gazdaságban is elég egy 5-6 méteres direktvetőgép, 3 méteressel akárki elvan 500 hektár alatt.
Egy nagy gazdaság növényvédőse hívott nemrég, hogy akkor ő most lombtrágyaként komposztteával kezelné a foltokban sárga kukoricáját.
Jó, de miért? Mit vársz ettől az aszályban? Értesz hozzá? Tudod, hogy mitől sárga? Megnézted a talajt, analizáltad, kiástad a gyökerét? Azt nem. Ja, jó.
Tippem volt, hogy túrja meg mindenképp, mert gyanúm szerint valami fitotoxikus anyag lehet a gyökérzónában a homok alatt.
Az is volt, talp, alumíniumos padokkal.
Ész nélkül is lehet bármit csinálni, de minek?
Válasz Kisvuk #682. hozzászólásáraPont ugyan azt a munkát csinálja a pöttinger is,amit 2011-be vettem,1,8 milláért.
Válasz Kisvuk #677. hozzászólására"a netparasztálltal leírt technológiához ne kis beruházás kell.Egy komoly mullcskultivátor,henger,vetőgép és mindjárt 10 milla felett járunk."
mire megírtam a választ és ledobott a Net, így már nem is aktuális.
A hagyományos technológia bekerülési költsége mennyi is?
Válasz Mf-es #679. hozzászólásáraAzzal ami húzza nincs gond,amunkagépek a drágák,kölcsönbe szoktam kérni egy horsh tigert iszonyat jó munkája van csak nem tudom mikor engedhetek meg magamnak egy ilyen 40-50 ezeer eurós gépet magamnak.
Válasz sasa55 #678. hozzászólásáraPont azért jobb a tied,mert nem használsz annyi műtrágyát.Meg nagy területen,sokkal nehezebb magas átlagot elérni,rengeteg vízfolt,szikes,meg gyenge terület akad,ami lehúzza az átlagot.5-10 ha.-on van,hogy ilyen nincs,mert szerencsés volt földvásárláskor.
Válasz Kisvuk #677. hozzászólására Ha komolyat és újat veszel mindenből, akkor bőven 10 felett jársz.
Ha épp ráérsz télen, tizedéből kihozod használt vasakból és némi lemezből.
3 méter széles gépekkel elszaladgál az MTZ is. Egy 9-11 vasas gruber 250-350 ezer, használt cambridge 350 ezer, régi aprómagos gabonavetőgép 250-350 ezer, ez alá teszel egy kultivátoros keretet.
Minden évben lehet 4-5 hektár támogatásából egy egységet barkácsolni, de a gruberrel kezdeném a vásárlást.
A tisztességes direktvetőgép az nem olcsó, de akkor a legtöbb szükségtelen gépet el lehet adni.
Ez is egy út, ha a szándék megvan.
Arról nem beszélek már, hogy osztrák gépkör mintájára lehetne közbeszerzés néhány jó ismerős között, pedig ezért művelheti a nadrágszíjparcellát is az osztráknál a legmodernebb gépkapcsolat.
Válasz Kisvuk #677. hozzászólásáraNem elérhetetlen dolgok.Ha a traktor árakat nézed,180 LE felett sokkal olcsóbb,mint a 90-100 LE kategória.Használt gépekre gondolok.MTZ helyett,érdemes,nagyobb nyugatiba gondolkozni.Munkaeszköz,egy jó grúber,rövidtárcsa,Tárcsás gabona,és kapás vető.Ezzel szinte minden megvan.
Válasz Kisvuk #677. hozzászólásáraEz így van! Nagyon drága és nagy gépek kellenek. Nem tudom mikorra térül meg mondjuk 100ha-n, vagy még kevesebben az áruk. Én nem is vagyok meggyőzve, hogy annyira jó ez a forgatás nélküli dolog. Érdeklődéssel figyelem a helyi nagy céget, sok ezer ha-n gazdálkodnak és 6-7 éve nem szántottak tavalyig. Több földjükön látom, hogy a felét felszántották a másikat meg mulcsozták. Azt nem tudom mi lett a különbség, de szerintem ez jelent valamit.
Tény, hogy nekem mindig jobbak termésátlagaim mint nekik, pedig ők rengeteg műtrágyát használnak.
Azért egy valamiről nem beszél senki,a netparasztálltal leírt technológiához ne kis beruházás kell.Egy komoly mullcskultivátor,henger,vetőgép és mindjárt 10 milla felett járunk.Nem feltétlen akarat kérdése ez a dolog hanem valakinek szimplán nem telik rá.
Válasz Hús Futár #674. hozzászólására A hozam helyett a haszon kérdésére koncentrálok.
Amíg az rendben van, minek tolni az inputot?
Tolnai példában 200 kg péti elég volt már 13 tonnás kukoricához homokban, 5 év takarónövényes grubberozás után.
Ez már elég nyereségesnek tűnik számomra.
Válasz mtz1221 #671. hozzászólásáraÉs ez nem csoda, többen számoltak be ilyen tapasztalatról.
Minél kevesebbet van bolygatva a talaj rétegrendje és áll feketén, annál jobb talajállapotot kap a következő növény. Ennek elsősorban mikrobiológiai okai vannak, amit nem oktatnak a parasztiskolákban.
Válasz Netparaszt #672. hozzászólásárainput nélkül meg nem lesz normális hozamod soha .
Válasz Matyi50 #667. hozzászólásáraAhogy látom itt pár példát a faluban ez sem egészen biztos .
Igazából minden időjárás kérdése szerintem .
Válasz broll79 #669. hozzászólására Sokféle úton lehet magas hozamokat elérni, sok munka és input mellett.
Azonban egyre csökkenő műtrágya és növényvédőszer felhasználás mellett csak a minimális műveléssel lehet jó hozamokat stabilizálni, s ez nem hit, hanem tény.
A technológiai fegyelem viszont itt is szükséges.
Válasz Tomszi #661. hozzászólásáraÉn is az ekét szeretem(mert másra nem jön össze a pénz,meg még megvagyok igy addig lusta is vagyok próbálkozgatni)de tavaly itt az egyik répát újév után szedték ki,április 10ig nem bántották(pedig a holmer meg kamionok megtaposták rendesen)Á 10-én egyszerű V tárcsával 2x megszaladták,11én egy dupla rögtörős lemken gruber ment,12én bevetették kukival.Ha nem felejtem el csinálok róla képet hogy az övéké az egyik legjobb kuki a környékünkön.
Válasz Matyi50 #665. hozzászólására A jó technológia fontos része, hogy a szár a felszínen marad, maximum sekélyen bedolgozva, hengerrel visszatömörítve.
Csapadék nélkül nem is fog korhadni, csak oxidálódik, de ez már csak ilyen év.
Aki viszont nem gabonát vet az ősszel, az a tarlóhántással egy időben takarónövényt is vet, annál a mulcs már szerepet kap és az árnyékot biztosító növények alatt megindul a lebomlás.
A leszántott szármaradványokat szoktam látni előkerülni 2-3 év múlva is, nem egyszer érintetlenül. Döglött földekben nincsenek csodák.
Persze kórós földhöz kell a jó vetőgép, aminek nem okoz gondot a szár.
Válasz Netparaszt #658. hozzászólásáraEhez azèrt hozzà tennèm,hogy nem csak forgatàs nélküli gazdàlkodàssal érhető el ilyen fix hozamu termés àtlag. Bizzosan vannak olyan talaj tipusok melyeken ez kivitelezhető, de nem mindenhol àlja meg a helyét. Felénk is van olyan gazda aki a forgatàs nélkülit kombinàlja a szàntással és van olyan is aki csak a szántàsra esküszik és folyamatosan több év àtlagàban 14t feletti hozamokkal dicsekedhet. De nagyon komoly technológiai fegyelem mellet teszi mind ezt.
Válasz Netparaszt #662. hozzászólásáraTehát akkor azért van igazam
Akkor a nagy nyugati termelőknél sosincs eső, mert sárban répa után kultivátor az érdekes. Szárazon oké. Mi is csináltuk (lásd #649), amit korán és szárazba kiszedtek azután gruber vagy lazító, elmunkálás és ment bele a búza, sokkal könnyebben és jobb magágyat csináltunk, mintha szántottunk volna. Még ha van saját kiszedőd, és ki is tudnád szedni mondjuk a 250-300-400 hektárodat, mert egy Ropa, Holmer simán kiszedi egy hónap alatt éjjel-nappal, ha elkezded szeptember végén. De nem szedheted, mert a gyár korlátozza, megszabja, ütemezi a beszállítást. De a vége majdnem mindig sárból van kiszedve, nem tudsz mit csinálni, aki termelt répát az tudja. Akinek van 50 ha-ja az általába kiszedeti időbe, mert azzal meg lehet csinálni. És azzal az őszi sárral nem tudsz mit csinálni, novembreben, decemberben, mint valahogy felszántani, akárhogy, és akkor lehet bele vetni tavasszal. Az elmúlt 40-45 évből egyszer volt olyan szárazság pár éve végig répaszezonba hogy nem kellett huzatni a szállítókat, nem is lehetett felszántani mert olyan csontszáraz és tömött volt hogy nem ment bele az eke, ha belement akkor meg összetörött vagy nem volt mi elhúzza. És akkor meghúzták IH lazítóval+gyűrűshenger, és tavaszra semmi különbség nem volt. De ez egy év volt ennyiből.
Válasz Hús Futár #666. hozzászólásáraNincs ott baj mulcsos műveléssel ha megfelelő a technológia,de következő évben a növényvédelemre jóval többet kell költeni az is biztos...
Válasz Matyi50 #665. hozzászólásáraAzért azt se felejtsük el hogy annak a szárnak és tarlónak a sekély műveléssel együtt más szerepe is lehet nem csak minden áron elrohadni .
Amit most leszántottak 15 centire az sem rohad semmit csak nincs fenn a felszínen .
Válasz Tomszi #661. hozzászólásáraItt van rá példaként ez az év. A tarló és a szalma sok helyen a hiperszuper mulcskultivátorok után olyan mint ha semmi se ment volna át rajta és már augusztus közepe lesz lassan. Száraz ,csapadék nélküli időszakban nem rohad,nem bomlik a felszinen és annak közelében semmi még csodaszerekkel se ezért sokan sekélyen de leszántják,mert anélkül így még októberre sem lesz normális talajuk
.
Válasz Tomi81 #657. hozzászólásáraÍrod hogy "De az eke, eke maradt" talán azért mert jobbat még nem találtak ki helyette. :)
Részemről nincs vita a régi és új között, én inkább a középutat választom, azt se mondom hogy el kell dobni az ekéket és azt se mondom hogy csak szántani, anélkül nem megy, vagy ahogy a régiek mondták: "ahány szántás annyi termés" Ha van a szántásnál jobb akkor azt kell csinálni, viszont van amikor a szántás a legjobb, ill. az az egy megoldás. Mindenkinek más a területe, más növényt termel, az időjárás se ugyanaz kétszer egymás után. Azt mindenki maga tudja megítélni, ill. magának kellene, hogy az adott körülmények között mivel tudja elérni a legjobb eredményt. Az újtól nem kell félni de hasra esni se kell előtte.
Egyébként meg a teljes technológiaváltáshoz, amit Feco-ról írtatok, azért jó nagy szaktudás kell, és látni a gyakorlati példákat, átlátni az egész folyamatot és ha úgy döntök hogy belevágok akkor csak komplexen lehet csinálni, akkor lehet eredményt várni. és persze jó adag mersz és elhatározás. (Hasonlót csináltak anno több mint 40 éve a termelési rendszerek is. Az akkor forradalmi változás volt, ma meg nagyrészük általános gyakorlat)
Válasz Netparaszt #658. hozzászólásáraA stílus ami számomra furcsa.Az hogy valaki elért valamit,vagy netán tud is valamit az kettő. Az pedig hogy ha elér valamit valaki és amiatt a mellénye is akkora,hogy hatszor elférne benne hát azt nem sokan kedvelik...
Válasz Tomszi #656. hozzászólására Igen, van néhány speciális eset, ahol elő kell venni az ekét, nálam ez a gyeptörésre, lucerna eltüntetésére szorítkozik.
Ez azonban a kivétel legyen, ne a szokásos technológia része.
A nagy cukorrépa termelőknél, mint osztrák, német, több helyen látni, hogy mindent kultivátorral oldanak meg, nincs tavaszi szántás, sem répa előtt, sem utána.
Az is elég tisztán látszik, hogy a takarónövényes, forgatás nélküli művelésbe állás után csökken a műveletek száma, ahogy javul a talaj művelhetősége.
Nyilván nem cukorrépával kell kezdeni az átállást, de 4-5 éves talajnál már lehet számítani a répának megfelelő 30 cm-es lazultságra kultivátor után.
Válasz Mf-es #660. hozzászólásáraMert nem lehet mást csinálni! Leírtam hogy esős a november. Nem fog megszáradni, decemberben, inkább hó esik rá, felszántani valahogy fel tudod ha nem fagy ki az eke. Olyan vizesen biztos lehet lazítani meg gruberozni.
Válasz Tomszi #656. hozzászólásáraÉs miért szántod???Ha decemberbe,meg januárba tudsz szántani,akkor lazítózni,meg grúberozni is tudod.
Tegnap voltam egy fórumos barátunknál,Netparaszt előadásán is volt.10 éve nincs ekéjük.Minimális műtrágyával,folyamatosan nő a termésátlag,elmondása alapján.
Válasz Matyi50 #651. hozzászólásáraRitkán szoktam Feco-val egyetérteni (pláne, ha a bevándorlókról, vagy politikáról van szó :D), de a 647-ben a színtiszta igazat írta...
A Natura-nál már csak egy nagyobb fos van...az AKG...
Olvasgatva az újat, azt hiszem csak annak érdemes gyepterületet bevinni, akinek nincs szüksége takarmányra, csak szártépőzni akar...
Idén jún. 5.-re is tökéletesen elvénült a széna, elképzelhető mennyi tápanyag marad benne jún.16-ra, vagy júl.1-re...
Az se volt normális, aki kitalálta...
Válasz Matyi50 #651. hozzászólására Látom beakadtál. Van szerencsém élőben is ismerni Fecót. Nagy tudású gazda, aki sokat járt szakmai úton is külföldön, s számos újítást alkalmaz, messze a magyar átlag feletti hozamokkal. Te minden évben hozod stabilan a 14 tonna kukoricát minimál tápanyaggal, forgatás nélkül meg direktvetéssel? Ő hozza.
Lehet tőle tanulni, mert amiről beszél, az mások számára is használható tapasztalat. Kérdések helyett tapasztalata van, mert lehetősége van olyan dolgokat is kipróbálni, amiről mások csak álmodnak.
Aki ismeri, hogyan gazdálkodnak külföldön az éllovas termelők, az pontosan látja a magyar agrároktatás és technológiák 50 éves lemaradását is.
A nyugati gépek már rég itt vannak, de a forgatás nélküli és direktvetéses technológiához szükséges tudás megakadt a vasfüggönynél.
Anélkül pedig nem fog senki gazdaságosan termelni és egyre jobban fogja verni az aszály a szántogatók tömegeit.
Én meglátásom az, hogy a régi és az új "iskola" között megy a vita.
Feco sok mindent másképp csinál, mint a magyar mezőgazdászok kb 80%-a.
Ő megpróbálta, lépett, és ahogy látjuk is, bejött neki. Le is írja, meg is osztja hogy kellene, mint kellene.
Van aki ezzel egyetért és ebben látja a jövőt, és van aki nem.
De ha istenigazán belegondoltok, kb. ugyanúgy műveljük a földet mint 100-200 éve. Az, hogy most ló helyett traktor van, meg modernebbek az eszközök az egy dolog.
De az eke, eke maradt. Akkor kérdezem én, hogy biztos így kell ezt csinálni? Nem fejlődött a technika/technológia annyit, hogy lehetne másképp is?
Lehet ezen naphosszat vitatkozni, hogy mi jó mi nem. Úgyis mindenki a saját igazáról van meggyőződve.
Én maximum akkor mennék szembe Fecoval, ha megpróbálnám az ő technóligáját, és nem jönne be. (persze ehhez nem egy szezon kell. ahogy én látom minimum öt év)
Akkor tudnék érvelni,hogy miért nem kell úgy csinálni ahogy ő.
Amíg nekem ez a tapasztalat nincs meg, addig...
Válasz Netparaszt #652. hozzászólásáraVéleményem szerint azért van amikor nem tudod kikerülni a szántást, ha termelni akarsz. Mondok egy életszerű példát: cukorrépa, esős ősz, egész novemberben esik, muszáj kiszedni mert felteszem nem akarod a földben hagyni, legyen mondjuk az összerület 250ha. A répaszedés végére mindig esős lesz, össze van csapázva az egész föld, ami persze nem jó a földnek ezt mindenki tudja, de nem tudsz mit csinálni, helikopterről nem tudod megoldani. Erre nem tudsz olyat mondani ami működik és azt nem mondhatod hogy egy évet hagyj ki, ugaroltass. Nem tudsz mit csinálni, mint valahogy felszántod decemberben vagy januárban februárban és akkor el tudod vetni mondjuk tavaszi árpával.
Válasz Netparaszt #652. hozzászólásáraAzért szerintem neked is be kell látni hogy vannak időjárási viszonyok , területek ,növények és technológiák ahol a szántás nem hagyható el semennyire vagy csak részlegesen hagyható el .
Azt azért hozzá teszem hogy ahogy olvasgatom az általad is sűrűn látogatott topikokat lassan azért az én begyepesedett látás módom változik bár én saját részre talán kettőnk látás módja között fél úton látom a lehetőséget egyenlőre az előre lépésben .
Válasz Matyi50 #651. hozzászólásáraAz oktatással kapcsolatban sajnos tapasztaltam hogy akkora a sötétség egyes főiskolákon hogy a tanár még azt sem tudta elmagyarázni hogy mi a különbség a pneumatikus gabonavetőgépeknél a központi magadagolás a soronkénti mag adagolás között . És egy 40 év körüli tanáról beszélünk .
Tudnék még pár jó hülyeséget írni a tapasztalatimból az 1,5 éves fősulis ott létemből .