Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
859 hozzászólás
Válasz Zoli 63 #759. hozzászólásáraAz Amalgerol egy kiváló tápanyag a talajban élő mikro szervezeteknek. De ha nincs a talajban megfelelő talajélet, vagy ami még rosszabb káros baktériumokat tartalmaz nagy arányban, ekkora adaggal ezeket is felszaporíthatod.
Valamint szintén nem ér semmit, ha nem megfelelően kezeled a talajt, mert a következő évben olthatod újra.
Van olyan topik, ahol az amalgerolról bővebben van tapasztalat leírva ? A gyenge homokföldbe kukoricára, hogyan lenne jó kitenni 4-5l/ha-ra .
Sziasztok!
Baktérium trágyákból miket szoktatok használni és mikor érdemes kiszórni?
Ezen trágyák alkalmazásával elérhető a lazább szerkezetű talaj kialakítása, vagy kell mellé Amalgerol is?
Válasz Szabi. #756. hozzászólásáraEgy BIO-s előadáson kértem ajánlatot, hogy mely baktérium trágyát érdemes használni?
Nem kaptam rá választ.
Ha a BIO nem javasol, akkor vagy tájékozatlan volt az előadó, vagy a választ értelmezni kell.
mondottam volt, hogy EM-BIO-val kezeltem a trágyát.
"Lehet, hogy adtam a szarnak egy pofont".
Lehet, hogy nem. Ki és hogy tudja "mérni" az eredményt?
Mezőberényben a velem szemben ülő hisz mindegyikben.
Szerintem eredményesen gazdálkodik.
Van-e már valami érdemi változás baktérium használatának hasznossági ügyében, vagy továbbra is hinni kell benne erősen, mint a feltámadásban..............!?
Üdv.
"A talaj szikes vízállásos, ha esik az eső."
Lazítás az nagyon jó,plusz szerves anyag,baktérium.
Válasz #751. hozzászólásra
Csinálni kell ilyen löttyöt.
A zöldtrágya topikban már volt szó talajjavításról.
Folyamatban van osztatlan közösben kiméretés, illetve megosztás.
Ez igazán gyenge "hortobágyi" területnek számít.
Erre keresek valamiféle megoldásokat.
A terület kb. 5 ha. Ha van több "értelmes" megoldás, akár többet is ki tudok próbálni. 1-1 hektáron és látni az különbséget. vagy nem látni.
az egyik hektár kap mély lazítást, érett istállótrágyát, tárcsázást, és tavaszi vetést két növénnyel. A sorrend még változhat.
A másik hektár Netparaszt technológiát.
A harmadik ??,
A talaj szikes vízállásos, ha esik az eső.
Az idén foltokban terem rajta kukorica is.
Ha meg lesz a kimérés veszek talajmintát és bevizsgáltatom a laborba.
Én max a szármaradvány lebontásban látom értelmét a baktérium trágyáknak, tavasszal kiadni szerintem nincs sok értelme...
Válasz #750. hozzászólásra
Üdv...
Bár még zöldfülű vagyok ebben, de a talajbaktériumot én legalább is úgy tudom, hogy minimum 4 héttel a vetés előtt a talajba kell dolgozni. Ezt tettem én is (biofil) néven futó anyaggal. A 600 literes tartályba 2 liter, és két hektárra. Ja és nem mellékesen , ha ilyen száraz marad a tavasz, nem sok mindent fog érni. Én biztosan nem fogok többet ilyen löttyöt kipermetezni....
Ja meg a Bactofil A10 et
Moderálási elveink miatt törölve.
BNC (4849)
2014-04-04 14:09:41
Milyen baktérium trágyát érdemes kukorica alá tenni? az AZOTER és a Phylazonitot nézegettem
Milyen baktérium trágyát érdemes kukorica alá tenni? az AZOTER és a Phylazonitot nézegettem
Válasz #745. hozzászólásra
Ezzel a baktérium trágyával más országokban is hülyitik a népet vagy ez is olyan mint a túró rudi?
Szórjunk bacit...................................
Válasz #738. hozzászólásra Ez a terület elsősorban azért sötét folt, talán még az egyetemeken is, mert egy rehabilitált talajnak nincs szüksége műtrágyára és a vegyi beavatkozások száma is jelentősen csökkenhet a leggyakoribb gombás és bakteriális problémák csökkenésével, illetve a pioneer gyomok visszaszorulásával.
Ez jelentősen sérti a vegyipari cégek és a termékeik értékesítőinek érdekeit, ezért senkinek nem érdeke felvilágosítani a parasztot, hogy mennyire hintába is van rakva.
A limitált fajtaszámú biológiai készítményeket is azért árulják szívesen, mert a vegyipari termelési rendszerrel ezek gyorsan kihalnak a talajból, lehet eladni az újabb évi adagot.
Elkezdtünk dolgozni, hogy egyre többen megismerjék a talajbiológia rendszerét, s annak támogatásával hogyan érhetők el jó terméseredmények, miközben csökken az input.
Az alapokat egy könyvben szeretnénk kiadni, utána a tanácsadás pedig egyfajta méret utáni szabóság, mert a biológiai alapok ugyan azonosak, de minden kiinduló talaj és kultúra némiképp eltérő beavatkozást igényel a helyi körülményektől függően.
Válasz #742. hozzászólásra
Bacitrágyát érdemes lenne tavasszal szórni a szármaradványra ami marad? Fog bírni vele mit kezdeni vetésre?
Válasz #741. hozzászólásra
Szerintem elég.
Válasz #740. hozzászólásra
De akkor a 25 is elég? Akkor nem tagosítom át a grúbert.
Sajnos melózom, csak hétvégén tudom kipróbálni.
Válasz #739. hozzászólásra
Ezeken a reggeli fagyokon nem tudsz dolgozni? Itt még sokan szántanak, és elmondásuk alapján nagyon jó munka van! Helyedben megpróbálnám.
Egyébként nekünk 42 cm a húzástávolság, ezt szoktam 35 cm-en járatni hengerrel, vagy ha az lekerül, akkor még lentebb járatni, és ez tökéletesen elég bármilyen kultúrának. Egy a lényeg, ne legyen tömör talp.
Válasz #738. hozzászólásra
Én a grúberezésre gondoltam, mert most úgy néz ki marad bőven terület ami nem lesz szántva se és grúberlással is megcsúsztam. Azért kérdeztem, mert láttam a youtubon, hogy nyomtad havas talajon is és erre irányult a kérdésem.
Miket próbáltál bacikat?
Egyébként szerinted melyik a jobb 28centis kapaosztás 25 cm mélység vagy 42es osztás 30as mélység kukorica napra alá.
Válasz #737. hozzászólásra
Idén többféle is került kijuttatásra. Volt, amelyik még teljesen kísérleti fázisban van. Fagyban, hóban meg sem fordult a fejemben kiszórni, ezt a kérdésed nem értem. Szerencsére már jó ideje kint van minden, várjuk a tavaszi folytatást.
Egyébként annyit hozzáfűznék, hogy ha majd a felsőoktatásban is nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a témára, illetve szélesebb körben lehet referenciákat fellelni, akkor talán többen megértik az egész folyamatot.
A nyár folyamán egy bemutató alkalmával Birkás tanárnővel folytatott beszélgetésünk során kitért arra, hogy ő már politikai körökben is szorgalmazza, hogy a termőföld védelmének nem csak a spekuláció megelőzéséről kellene szólnia, hanem annak fizikai, biológiai védelméről is.
Talán egyszer eljutunk oda is...
Válasz #731. hozzászólásra
Milyen baktérium trágyát használsz?
Fagyok beállta után, ha lesz hó lehet grúberezni, akkor amikor szántani már nem?
Válasz #735. hozzászólásra
Én szívesen fogadok minden tanácsot,linket,írást ebben a témában.
Nem szándékom a sértegetés, de nagyon mély információhiánnyal kezelitek a trágya szerepét és átalakítási lehetőségeit, a baktériumok tevékenységét, s mellette szinte semmi elképzelésetek sincs, hogy mi is teszi termékennyé a földet műtrágyák és szerves trágyák nélkül, mintha örökké műtrágyáztak volna az őseink. Pedig csak a hadiipar termelési feleslegét kellett volna eltüntetni valamilyen módon, s erre a műtrágya volt a legjobb forma a vegyipari cégeknek.
A Magyarországhoz képest tudásban évtizedekkel előbbre tartó országokban már cél a műtrágya nélküli termelés, továbbra is jó terméseredmények elérésével.
Vannak akik már jó közepes kukoricát is képesek tápanyagutánpótlás nélkül termelni, csak a talaj tápanyagszolgáltató képességére alapítva.
Volna kedvetek tanulni erről a témáról, hogyan is néz ki a talaj termékenységét létrehozó és fenntartó biológiai rendszer és hogyan lehet azt elérni?
Az ismeretterjesztési folyamatot Dr Elaine Ingham, a világ egyik legelismertebb talajmikrobiológiai szakértőjének meghívásával gazdagítottuk, aki világszerte ad termelési tanácsokat termelőknek, a sok tízezer hektáros ausztrál gabonatermesztőktől a kis kaliforniai gyümölcstermesztőkig.
Sikerült megyezni vele, hogy egy hétig vendége a Permafórumnak és minden kérdésre válaszol, ami talajélettel, komposzttal, baktériumokkal, gombákkal és konkrét termelési problémák biológiai megoldásával kapcsolatos. A kérdezz-felelek nyelve angol, de ha akár itt leírod a kérdésed, akár ott magyarul, igyekszem lefordítani a választ is.
A teljes heti anyagot is lefordítjuk majd és elérhetővé tesszük, nagyon tanulságos ismeretterjesztő egy hiteles szakértő szavaival.
Soil Food Web kérdezz felelek
Válasz #733. hozzászólásra
Nem kúp sugaras véletlenül a fúvóka ? Azokat állítólag könnyebben viszi a szél. Én IDK 120-01-es fúvókát használtam 1,8 bar nyomáson, de nem volt gondom, igaz orkán erejű szélben nem dolgoztam vele.
Válasz #732. hozzászólásra
Azt használok, de viharos lökéseknél nem ér semmit
Válasz #731. hozzászólásra
" Apropó folyékony nitrogén, azzal miért nem lehet keverni?"
Azért, mert kiirtja a baktériumokat.
Használj légbeszívásos fúvókát 1,7 - 1,8 bar nyomáson, azt nem viszi a szél.
Szerintetek mennyire fontos ezeket a készítményeket porlasztással kijuttatni? Közvetlen a bedolgózó munkagépre van szerelve a kijuttató szerkezet, és azon morfondíroztam, hogy mi lenne ha ezt is csak "csorgatnám", mint a folyékony nitrogént. Olyan hülye szeles idők voltak, vannak mostanában felénk, hogy minden tiszta dzsuva lett, a szél miatt pedig nem állhat a munka, lenne bőven mit grúberezni. Apropó folyékony nitrogén, azzal miért nem lehet keverni?
Válasz #728. hozzászólásra
Semmi nem kel rá csak rakd össze egy nagy csomóba és a teteje vízszintes legyen ne hegyes,,és most van annyi csapadék ,hogy beérjen ősszel szórhatod.
Válasz #728. hozzászólásra
A szerves trágyában milliárdban mérhető baktérium van grammonként, ennek a populációnak a megváltoztatása hozzáadott kulturával szinte lehetetlen, legalábbis akkora mennyiség kellene ami már gazdaságtalanná teszi a használatát.
Ha pedig bontani akarod a trágyát akkor sok tápanyagot veszitel, a trágyakezelés lényege a levegőtől elzárás és a bomlás lassitása.
A birkatrágya amugy is eléggé erjedt hogy ki tudd szórni
Sziasztok!
Sikerült szereznem kb 100t akholból kiszedett juhtrágyát szerintetek annak van értelme ha beöntözöm bacival és őszig locsolgataom ősszel meg kiszórom a trágyát?
Kb mennyi baci kellene ennyi trágyára és milyen?
Üdv.Zsolti
Válasz #725. hozzászólásra
Én amit csináltam,azt laborba bevizsgáltattam.
Jövő héten megyek egy csávónak napraforgót kultizni.Ő nagy baktérium
trágya párti szerintetek van értelme phylazonitot folyatni a napra tövére?
Válasz #724. hozzászólásra Elfelejtettem írni, hogy le kell szűrni a folyadékot, mert a sűrű azért nem fog kimenni a permetezőn.
Válasz #722. hozzászólásra
Akármi azért nem mehet,mert eldugul a permetező.
Válasz #716. hozzászólásra Ha tudományosan és precízen szeretnéd csinálni, akkor viszont itt van egy kézikönyv a különböző baktériumfajták szaporításához.
Mikrobiológiai oltóanyagok szaporítása
Mikrobiológiai oltóanyagok2
Válasz #716. hozzászólásra Kicsit bonyolult, de megoldható egy általános recepttel (mondjuk ez komposzttea készítésére van, ahol sokkal összetettebb az élővilág)
Öntsd fel az IBC-t esővízzel, adj hozzá melaszt vagy cukrot, ötödéig istállótrágyát, herelisztet, a bacikat és egy keringtető pumpával forgasd a löttyöt, de mehet bele még akváriumlevegőztető is, hogy minél több oxigént kapjon az oldat.
Ettől szépen elszaporodnak az oxigénkedvelő organizmusok benne, aztán lehet locsolni.
Válasz #716. hozzászólásra
Ez nem fórumtéma.
Válasz #719. hozzászólásra
Köszi!
Amugy ezt inkább kukorica és napra tarlóra ajánlják nem?
De akkor valoszínű búzatarlóra is jó lesz..
Válasz #717. hozzászólásra
BactoFil CELL- a cellulózbontó
Üdv, én ezt használom, keresd meg a területi képviselőt ,ott van a lapon , az visz Neked.
Válasz #717. hozzászólásra
Senki??
ki mit tud roluk??
Melyik érdemesebb??
Búzatarlóra ki mit ajánl?
Ősszel szántva lesz,majd tavaszall megint vmi baktérium.
Bactofil B10-et ajánlják tarlóra.
Azoter??
Phylazonit?
Válasz #703. hozzászólásra
Kérdés.
Hogyan tudom elszaporítani a baci tartályban ?
Es esetleg algafix-el mik a tapasztalatok?
Amalgerol használatával kinek milyen tapasztalatai vannak?
Válasz #712. hozzászólásra
Szia.És lessz algafix?
tapasztalatok milyen a bacival,epp ma volt nalam az agro bio-s
Mf,te milyen kiserleteket csinalltal?