#759 MrPoke

2016-04-21 22:43:43

Válasz erre

Válasz Zoli 63 #759. hozzászólásáraAz Amalgerol egy kiváló tápanyag a talajban élő mikro szervezeteknek. De ha nincs a talajban megfelelő talajélet, vagy ami még rosszabb káros baktériumokat tartalmaz nagy arányban, ekkora adaggal ezeket is felszaporíthatod.

Valamint szintén nem ér semmit, ha nem megfelelően kezeled a talajt, mert a következő évben olthatod újra.

#758 Zoli 63

2016-04-21 21:01:31

Válasz erre

Van olyan topik, ahol az amalgerolról bővebben van tapasztalat leírva ? A gyenge homokföldbe kukoricára, hogyan lenne jó kitenni 4-5l/ha-ra .

#757 Sanyee

2015-10-02 23:03:17

Válasz erre

Sziasztok!

Baktérium trágyákból miket szoktatok használni és mikor érdemes kiszórni?

Ezen trágyák alkalmazásával elérhető a lazább szerkezetű talaj kialakítása, vagy kell mellé Amalgerol is?

#756 Radocz

2015-09-29 11:54:30

Válasz erre

Válasz Szabi. #756. hozzászólásáraEgy BIO-s előadáson kértem ajánlatot, hogy mely baktérium trágyát érdemes használni?

Nem kaptam rá választ.
Ha a BIO nem javasol, akkor vagy tájékozatlan volt az előadó, vagy a választ értelmezni kell.

mondottam volt, hogy EM-BIO-val kezeltem a trágyát.
"Lehet, hogy adtam a szarnak egy pofont".
Lehet, hogy nem. Ki és hogy tudja "mérni" az eredményt?

Mezőberényben a velem szemben ülő hisz mindegyikben.

Szerintem eredményesen gazdálkodik.

#755 Szabi.

2015-09-28 18:19:40

Válasz erre

Van-e már valami érdemi változás baktérium használatának hasznossági ügyében, vagy továbbra is hinni kell benne erősen, mint a feltámadásban..............!?

#754 Pintér Zoltán

2014-08-08 12:36:32

Válasz erre

Üdv.
"A talaj szikes vízállásos, ha esik az eső."
Lazítás az nagyon jó,plusz szerves anyag,baktérium.

#753 Mf-es

2014-08-08 12:05:20

Válasz erre

Válasz #751. hozzászólásra

Csinálni kell ilyen löttyöt.

#752 Radocz

2014-08-08 11:23:56

Válasz erre

A zöldtrágya topikban már volt szó talajjavításról.

Folyamatban van osztatlan közösben kiméretés, illetve megosztás.

Ez igazán gyenge "hortobágyi" területnek számít.
Erre keresek valamiféle megoldásokat.

A terület kb. 5 ha. Ha van több "értelmes" megoldás, akár többet is ki tudok próbálni. 1-1 hektáron és látni az különbséget. vagy nem látni.

az egyik hektár kap mély lazítást, érett istállótrágyát, tárcsázást, és tavaszi vetést két növénnyel. A sorrend még változhat.

A másik hektár Netparaszt technológiát.

A harmadik ??,

A talaj szikes vízállásos, ha esik az eső.

Az idén foltokban terem rajta kukorica is.

Ha meg lesz a kimérés veszek talajmintát és bevizsgáltatom a laborba.

#751 Peti1230

2014-04-04 20:42:48

Válasz erre

Én max a szármaradvány lebontásban látom értelmét a baktérium trágyáknak, tavasszal kiadni szerintem nincs sok értelme...

#750 Roli74

2014-04-04 19:04:18

Válasz erre

Válasz #750. hozzászólásra

Üdv...


Bár még zöldfülű vagyok ebben, de a talajbaktériumot én legalább is úgy tudom, hogy minimum 4 héttel a vetés előtt a talajba kell dolgozni. Ezt tettem én is (biofil) néven futó anyaggal. A 600 literes tartályba 2 liter, és két hektárra. Ja és nem mellékesen , ha ilyen száraz marad a tavasz, nem sok mindent fog érni. Én biztosan nem fogok többet ilyen löttyöt kipermetezni....

#749 dracke

2014-04-04 14:11:12

Válasz erre

Ja meg a Bactofil A10 et

#748 Moderátor

2014-04-04 14:04:37

Válasz erre

Moderálási elveink miatt törölve.

BNC (4849)

2014-04-04 14:09:41

#747 dracke

2014-04-04 14:04:07

Válasz erre

Milyen baktérium trágyát érdemes kukorica alá tenni? az AZOTER és a Phylazonitot nézegettem

#746 dracke

2014-04-04 14:04:00

Válasz erre

Milyen baktérium trágyát érdemes kukorica alá tenni? az AZOTER és a Phylazonitot nézegettem

#745 007

2014-02-12 19:22:05

Válasz erre

Válasz #745. hozzászólásra

Ezzel a baktérium trágyával más országokban is hülyitik a népet vagy ez is olyan mint a túró rudi?

#744 Szabi.

2014-02-12 19:09:21

Válasz erre

Szórjunk bacit...................................

#743 Netparaszt

2013-12-03 21:47:46

Válasz erre

Válasz #738. hozzászólásra Ez a terület elsősorban azért sötét folt, talán még az egyetemeken is, mert egy rehabilitált talajnak nincs szüksége műtrágyára és a vegyi beavatkozások száma is jelentősen csökkenhet a leggyakoribb gombás és bakteriális problémák csökkenésével, illetve a pioneer gyomok visszaszorulásával.
Ez jelentősen sérti a vegyipari cégek és a termékeik értékesítőinek érdekeit, ezért senkinek nem érdeke felvilágosítani a parasztot, hogy mennyire hintába is van rakva.
A limitált fajtaszámú biológiai készítményeket is azért árulják szívesen, mert a vegyipari termelési rendszerrel ezek gyorsan kihalnak a talajból, lehet eladni az újabb évi adagot.
Elkezdtünk dolgozni, hogy egyre többen megismerjék a talajbiológia rendszerét, s annak támogatásával hogyan érhetők el jó terméseredmények, miközben csökken az input.
Az alapokat egy könyvben szeretnénk kiadni, utána a tanácsadás pedig egyfajta méret utáni szabóság, mert a biológiai alapok ugyan azonosak, de minden kiinduló talaj és kultúra némiképp eltérő beavatkozást igényel a helyi körülményektől függően.

#742 Gusztáv

2013-12-03 20:16:17

Válasz erre

Válasz #742. hozzászólásra

Bacitrágyát érdemes lenne tavasszal szórni a szármaradványra ami marad? Fog bírni vele mit kezdeni vetésre?

#741 otis

2013-12-03 20:08:50

Válasz erre

Válasz #741. hozzászólásra

Szerintem elég.

#740 Gusztáv

2013-12-03 19:48:12

Válasz erre

Válasz #740. hozzászólásra

De akkor a 25 is elég? Akkor nem tagosítom át a grúbert.
Sajnos melózom, csak hétvégén tudom kipróbálni.

#739 otis

2013-12-03 19:46:38

Válasz erre

Válasz #739. hozzászólásra

Ezeken a reggeli fagyokon nem tudsz dolgozni? Itt még sokan szántanak, és elmondásuk alapján nagyon jó munka van! Helyedben megpróbálnám.
Egyébként nekünk 42 cm a húzástávolság, ezt szoktam 35 cm-en járatni hengerrel, vagy ha az lekerül, akkor még lentebb járatni, és ez tökéletesen elég bármilyen kultúrának. Egy a lényeg, ne legyen tömör talp.

#738 Gusztáv

2013-12-03 19:26:50

Válasz erre

Válasz #738. hozzászólásra

Én a grúberezésre gondoltam, mert most úgy néz ki marad bőven terület ami nem lesz szántva se és grúberlással is megcsúsztam. Azért kérdeztem, mert láttam a youtubon, hogy nyomtad havas talajon is és erre irányult a kérdésem.
Miket próbáltál bacikat?
Egyébként szerinted melyik a jobb 28centis kapaosztás 25 cm mélység vagy 42es osztás 30as mélység kukorica napra alá.

#737 otis

2013-12-03 19:22:42

Válasz erre

Válasz #737. hozzászólásra

Idén többféle is került kijuttatásra. Volt, amelyik még teljesen kísérleti fázisban van. Fagyban, hóban meg sem fordult a fejemben kiszórni, ezt a kérdésed nem értem. Szerencsére már jó ideje kint van minden, várjuk a tavaszi folytatást.

Egyébként annyit hozzáfűznék, hogy ha majd a felsőoktatásban is nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a témára, illetve szélesebb körben lehet referenciákat fellelni, akkor talán többen megértik az egész folyamatot.
A nyár folyamán egy bemutató alkalmával Birkás tanárnővel folytatott beszélgetésünk során kitért arra, hogy ő már politikai körökben is szorgalmazza, hogy a termőföld védelmének nem csak a spekuláció megelőzéséről kellene szólnia, hanem annak fizikai, biológiai védelméről is.
Talán egyszer eljutunk oda is...

#736 Gusztáv

2013-12-03 18:59:55

Válasz erre

Válasz #731. hozzászólásra

Milyen baktérium trágyát használsz?
Fagyok beállta után, ha lesz hó lehet grúberezni, akkor amikor szántani már nem?

#735 müszmüsz

2013-12-03 18:44:37

Válasz erre

Válasz #735. hozzászólásra
Én szívesen fogadok minden tanácsot,linket,írást ebben a témában.

#734 Netparaszt

2013-12-03 07:52:10

Válasz erre

Nem szándékom a sértegetés, de nagyon mély információhiánnyal kezelitek a trágya szerepét és átalakítási lehetőségeit, a baktériumok tevékenységét, s mellette szinte semmi elképzelésetek sincs, hogy mi is teszi termékennyé a földet műtrágyák és szerves trágyák nélkül, mintha örökké műtrágyáztak volna az őseink. Pedig csak a hadiipar termelési feleslegét kellett volna eltüntetni valamilyen módon, s erre a műtrágya volt a legjobb forma a vegyipari cégeknek.
A Magyarországhoz képest tudásban évtizedekkel előbbre tartó országokban már cél a műtrágya nélküli termelés, továbbra is jó terméseredmények elérésével.
Vannak akik már jó közepes kukoricát is képesek tápanyagutánpótlás nélkül termelni, csak a talaj tápanyagszolgáltató képességére alapítva.
Volna kedvetek tanulni erről a témáról, hogyan is néz ki a talaj termékenységét létrehozó és fenntartó biológiai rendszer és hogyan lehet azt elérni?

Az ismeretterjesztési folyamatot Dr Elaine Ingham, a világ egyik legelismertebb talajmikrobiológiai szakértőjének meghívásával gazdagítottuk, aki világszerte ad termelési tanácsokat termelőknek, a sok tízezer hektáros ausztrál gabonatermesztőktől a kis kaliforniai gyümölcstermesztőkig.
Sikerült megyezni vele, hogy egy hétig vendége a Permafórumnak és minden kérdésre válaszol, ami talajélettel, komposzttal, baktériumokkal, gombákkal és konkrét termelési problémák biológiai megoldásával kapcsolatos. A kérdezz-felelek nyelve angol, de ha akár itt leírod a kérdésed, akár ott magyarul, igyekszem lefordítani a választ is.
A teljes heti anyagot is lefordítjuk majd és elérhetővé tesszük, nagyon tanulságos ismeretterjesztő egy hiteles szakértő szavaival.
Soil Food Web kérdezz felelek

#733 kis Zombi

2013-11-18 07:40:08

Válasz erre

Válasz #733. hozzászólásra

Nem kúp sugaras véletlenül a fúvóka ? Azokat állítólag könnyebben viszi a szél. Én IDK 120-01-es fúvókát használtam 1,8 bar nyomáson, de nem volt gondom, igaz orkán erejű szélben nem dolgoztam vele.

#732 otis

2013-11-17 20:46:17

Válasz erre

Válasz #732. hozzászólásra

Azt használok, de viharos lökéseknél nem ér semmit

#731 kis Zombi

2013-11-17 20:35:33

Válasz erre

Válasz #731. hozzászólásra
" Apropó folyékony nitrogén, azzal miért nem lehet keverni?"

Azért, mert kiirtja a baktériumokat.

Használj légbeszívásos fúvókát 1,7 - 1,8 bar nyomáson, azt nem viszi a szél.

#730 otis

2013-11-17 18:52:18

Válasz erre

Szerintetek mennyire fontos ezeket a készítményeket porlasztással kijuttatni? Közvetlen a bedolgózó munkagépre van szerelve a kijuttató szerkezet, és azon morfondíroztam, hogy mi lenne ha ezt is csak "csorgatnám", mint a folyékony nitrogént. Olyan hülye szeles idők voltak, vannak mostanában felénk, hogy minden tiszta dzsuva lett, a szél miatt pedig nem állhat a munka, lenne bőven mit grúberezni. Apropó folyékony nitrogén, azzal miért nem lehet keverni?

#729 Diesel Tibor

2013-06-25 18:09:03

Válasz erre

Válasz #728. hozzászólásra

Semmi nem kel rá csak rakd össze egy nagy csomóba és a teteje vízszintes legyen ne hegyes,,és most van annyi csapadék ,hogy beérjen ősszel szórhatod.

#728 csabazsolt

2013-06-25 17:58:18

Válasz erre

Válasz #728. hozzászólásra

A szerves trágyában milliárdban mérhető baktérium van grammonként, ennek a populációnak a megváltoztatása hozzáadott kulturával szinte lehetetlen, legalábbis akkora mennyiség kellene ami már gazdaságtalanná teszi a használatát.
Ha pedig bontani akarod a trágyát akkor sok tápanyagot veszitel, a trágyakezelés lényege a levegőtől elzárás és a bomlás lassitása.
A birkatrágya amugy is eléggé erjedt hogy ki tudd szórni

#727 kaposztas1017

2013-06-25 17:41:09

Válasz erre

Sziasztok!
Sikerült szereznem kb 100t akholból kiszedett juhtrágyát szerintetek annak van értelme ha beöntözöm bacival és őszig locsolgataom ősszel meg kiszórom a trágyát?
Kb mennyi baci kellene ennyi trágyára és milyen?
Üdv.Zsolti

#726 Mf-es

2013-06-25 13:12:21

Válasz erre

Válasz #725. hozzászólásra

Én amit csináltam,azt laborba bevizsgáltattam.

#725 decsi

2013-06-25 12:47:06

Válasz erre

Jövő héten megyek egy csávónak napraforgót kultizni.Ő nagy baktérium
trágya párti szerintetek van értelme phylazonitot folyatni a napra tövére?

#724 Netparaszt

2013-06-25 12:34:20

Válasz erre

Válasz #724. hozzászólásra Elfelejtettem írni, hogy le kell szűrni a folyadékot, mert a sűrű azért nem fog kimenni a permetezőn.

#723 Mf-es

2013-06-25 12:29:24

Válasz erre

Válasz #722. hozzászólásra

Akármi azért nem mehet,mert eldugul a permetező.

#722 Netparaszt

2013-06-25 12:21:21

Válasz erre

Válasz #716. hozzászólásra Ha tudományosan és precízen szeretnéd csinálni, akkor viszont itt van egy kézikönyv a különböző baktériumfajták szaporításához.
Mikrobiológiai oltóanyagok szaporítása
Mikrobiológiai oltóanyagok2

#721 Netparaszt

2013-06-25 12:15:09

Válasz erre

Válasz #716. hozzászólásra Kicsit bonyolult, de megoldható egy általános recepttel (mondjuk ez komposzttea készítésére van, ahol sokkal összetettebb az élővilág)
Öntsd fel az IBC-t esővízzel, adj hozzá melaszt vagy cukrot, ötödéig istállótrágyát, herelisztet, a bacikat és egy keringtető pumpával forgasd a löttyöt, de mehet bele még akváriumlevegőztető is, hogy minél több oxigént kapjon az oldat.
Ettől szépen elszaporodnak az oxigénkedvelő organizmusok benne, aztán lehet locsolni.

#720 Mf-es

2013-06-25 11:24:30

Válasz erre

Válasz #716. hozzászólásra

Ez nem fórumtéma.

#719 Devyd

2013-06-25 10:58:54

Válasz erre

Válasz #719. hozzászólásra

Köszi!

Amugy ezt inkább kukorica és napra tarlóra ajánlják nem?
De akkor valoszínű búzatarlóra is jó lesz..

#718 Pintér Zoltán

2013-06-25 10:32:37

Válasz erre

Válasz #717. hozzászólásra

BactoFil CELL- a cellulózbontó
Üdv, én ezt használom, keresd meg a területi képviselőt ,ott van a lapon , az visz Neked.

#717 Devyd

2013-06-25 08:57:41

Válasz erre

Válasz #717. hozzászólásra

Senki??
ki mit tud roluk??
Melyik érdemesebb??

#716 Devyd

2013-06-24 21:23:18

Válasz erre

Búzatarlóra ki mit ajánl?
Ősszel szántva lesz,majd tavaszall megint vmi baktérium.

Bactofil B10-et ajánlják tarlóra.
Azoter??
Phylazonit?

#715 dugohuzo

2013-04-22 21:57:50

Válasz erre

Válasz #703. hozzászólásra

Kérdés.
Hogyan tudom elszaporítani a baci tartályban ?

#714 dr.T

2013-04-09 21:56:52

Válasz erre

Es esetleg algafix-el mik a tapasztalatok?

#713 Takács László

2013-04-09 21:28:14

Válasz erre

Amalgerol használatával kinek milyen tapasztalatai vannak?

#712 gacsi

2013-04-05 13:34:30

Válasz erre

Válasz #712. hozzászólásra
Szia.És lessz algafix?

#711 dr.T

2013-04-04 21:42:28

Válasz erre

tapasztalatok milyen a bacival,epp ma volt nalam az agro bio-s

#710 dr.T

2013-04-03 18:34:40

Válasz erre

Mf,te milyen kiserleteket csinalltal?