Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.69 FtUSD395.26 FtCHF435.92 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem egyszerű ez, de szerintem növény védelem, tápanyag pótlás gépei nélkülözhetetlen kisebb gazdaság működéséhez is, a többire legtöbb esetben van vállalkozó. Aratásnál kifejezetten az a jó, ha jön bérgép vagy bérgépek inkább és egykét nap alatt letúrják amit kell. Nézzük az emberi oldalát is, a gazda ez után mehet nyaralni, a bérarató meg szezon végén mikor a gazda szánt.
Válasz bandigh #5940. hozzászólásáraMegy az ,csak késve,direkt módszeresen. Nehogy jó termése legyen már a másiknak. Közben ahogy te mondod ott a gép a szín alatt,de inkább azt hazudja nem ér rá,elromlott ,stb.. csak később. Ilyen a magyar!
Konkrét szitu egy ismerőssel,hogy a helyi nagyobb gazdálkodó a vetést,aratást is mindig ügyesen úgy időzíti neki,hogy veszteséges legyen a termelt növény.Hátha majd megunja..konkurenciát lát benne és inkább elvállalja,de kib@szik vele évről évre,mert tudja,hogy monopol helyzetben van. Na ez az aljas dolog,ilyeneknek szokott égni a kombájn meg a lábon álló gabona ..
Válasz Matyi50 #5939. hozzászólásáraGusztustalan dolog, de mondjuk tegyük hozzá, hogy attól hogy valakinek kombájnja van, még nem kötelessége a más földjét is learatni. Van aki csak évente kétszer veszi elő egy hétre, a többit a szin alatt tölti a gép. Oké, viszont ha elvállalta, és direkt nem megy, akkor az igazi gerinctelen, a többség azért a bérmunkàt direkt a sajátja elé veszi, pont hogy ne legyen dünnyögés, bár attól még szokott lenni..
Válasz Wilde #5937. hozzászólásáraVan olyan aki direkt nem aratja le a szomszéd kisebbek területeit időben,módszeresen csúszik az elvéllalt munkákkal pont emiatt..hátha csődbe mennek és bekebelezheti őket...
Ilyenből is van szép számmal.
Válasz lac* #5934. hozzászólásáraSzerintem nem a pontokba szedett szerződéstől kéne jól működni ezeknek. Van benn X hektár föld. Onnantól az olyan legyen, mintha a sajátja lenne mindenkinek, úgy gondozza. Év végén a költséget és a nyereséget meg hektár arányosan szétosztani.. Úgyis van a feleknek jobb/rosszabb parcellája is, nem tudni hogy melyiken múllott az éves eredmény. Szétdobni, aztán együtt sírni vagy nevetni, attól függ mi az év vége.
Válasz bandigh #5933. hozzászólásáranem tudom máshol hogy van (van aki más bolygón él)de a környékemen annyi kombájn van ,hogy semmilyen probléma nincs a béraratással,vetéssel,növényvédelemmel sem(több hidas is)tárolás meg sem fordul a fejemben.egyébként magyar vagyok és simán összefognék ennek ellenére másik 2-3 gazdával,akár többel is.
Válasz bandigh #5933. hozzászólására Közösnek idehaza túrós a háta...igen,mert a közösből előbb utóbb valaki vagy lop,vagy kisajátít . Nameg öntelt,gőgös,lenéző ,fikázó akinek kicsit több hús jutott a levesbe.
Nyugat a nyugat...agyon vannak finanszirozva 40éve.Teljesen másak a viszonyok társadalmi,politikai,gazdasági,termőhelyi szinten is.
Válasz Drisa #5931. hozzászólásáraAz összefogásból itt nálunk csak a baj van sajnos,ilyenek vagyunk valószínűleg.Itt a falunkban volt a rendszerváltáskor egy gépközösség.Összedobták a zsetont és vettek vetőgépeket meg ami kell.A szervezőknek nem volt pénzük gépekre,bepalizták a fél falut,mindenki dobott be,majd amikor vetni kellett volna ,rájuk már nem került sor,csak max a legvégén.
Szóval nem működött a dolog,de ezek a Tész-ek sem működnek,ezért mindenki gépesít,így akkor csinálja meg a munkát amikor kell, és kb ennyi.
Gondolom nyugaton szerződést kötnek,amiben minden részlet előre pontosan le van írva,egy több évtizedes múltra visszanyúló kiforrott formában működnek.
Válasz Drisa #5931. hozzászólásáraAz a baj a magyar inkább csődbe megy mint hogy összefogjanak 3-an.
Mert “közös lónak túros a háta” szemlèlet van még mindig. Itt akinek 50 kektártól több van, kombájnon kívül mindene van. Valamilyen. Ebbe tolja a többség a nyereségét h legyen az udvaron minden.
Na mindegy. Úgy is az lesz, hogy hát nehogy várni kelljen valakire egy napot!
És aki bérbe csináltat mindent? Annak is el van vetve, le van aratva, és nem 1 napot vár a sorára.
Válasz Drisa #5931. hozzászólásáraEz a nyugat imádat a fejetekben.. :D Meg a magyar nem tud gabonát termelni,csak pár ember itt,aki a nyugatot majmolja,miközben "szedegetik ki a barkácsolók alól szépen a földet" címszóval teszik tönkre a kis és közepes gazdaságokat,mindezt azzal magyarázva,hogy nem tudnak azok ugyse termelni semmit...
Válasz lac* #5929. hozzászólásáraNem kell eltűnni, csak példát kell venni a nyugati gazdatarsakrol akik hasonlóak, és gazda szövetkezeteket hoztak létre. 3-400 hektáros szövetkezetek olyan gép parkkal rendelkeznek amiről itthon az 800-1000 hektáros gazdaságok csak álmodnak. Ott működik, itt is működne csak a fejekben van baj. Meg “nézőpont”, amíg nincs tisztában mennyibe is fáj egy hektár búza, addig nem beszélhetünk hatékonyságról. Volt itt olyan aki váltig mondta hogy 120- bol egy közepes búza technológiát csinál. Alap tárgyával, gomba ölővel, stb. Így álmodni sem lehet hatékonyságról! Összeadás sem megy
Válasz Drisa #5928. hozzászólásáraHa nincs tároló akkor bértároltat,de az utóbbi időkben sokszor jobban járt az aki azonnal értékesített.A kombájn dolog,meg szerinted nem jön ki a matek.Attól füg hogyan számolod.Én beleszámolom a ki nem fizetett adót is a megtérülésbe,+ agy két évben mindig van megdőlt állomány amit a bérkombájnos nem akar felszedni,vagy nagy a veszteség stb.És már egész mások a számok.Persze közgazdasági szemlélettel jobb lenne ha eltünnénk,és odaadnánk a földeket a többezer hektáros cégeknek.
Válasz szanberg #5919. hozzászólásáraEgy 100+ hektáros gazdaság ritkán rendelkezik tárolóval. Így betakarítás kor történő nyomott áras értékesítés sokszor nagyobb veszteség mint a termelés nyeresége. Ezek a gazdaságok rendszerint tőke hiányosak és nem tudnak olyan gepparkot fenntartani ami a hatékonyságot javítja. Képzeld el a kubota minden cuccal meg 150 ha föld semmi tároló, semmi modern kombájn. Majd jönnek aratni mikor odaérnek. Ez lenne a hatékonyság csúcsa?
Válasz szanberg #5919. hozzászólásáraA méretgazdaságosság ott kezdődik,hogy mennyi a saját terület.Mennyi a számadó NULLÁS? Azután ott van az,hogy mennyi alkalmazottat kell etetni,stb stb. AZTÁN mikor ezen EL TUDSZ gondolkodni ÉS felül kerekedni akkor jössz rá arra ,hogy te is a "clubba" tartozol ,,,,csak... MI MÉG VÁRUNK RÁD....
Válasz JD 4630 #5916. hozzászólásáraEz most is így van, sőt szinten felvet kérdéseket hogy valaki hogy gazdálkodik úgy, hogy ilyen kalkulációkat nem végez? De sem kukorica sem búza sem repce esetében nem volt meg olyan művelet ami esetében ez a számítás azt hozta volna hogy a többlet ráfordítás a befektetéstől kisebb hasznot hozott volna, amennyien az a művelet ténylegesen indokolható volt. (Értem ezalatt azt, hogy pl egészséges arányban növelt műtrágya mindig több hasznot hozott mint a ráfordítás. Nyilván az a műtrágya ami szükségtelen mert más a korlátozó tényező az ezt nem fogja hozni!)
Pl fajta kérdés: a legjobb és a legkommerszebb fajta között 2-3q búza ára van! A hozama között 50q! Nem értem mi alapján vet valaki ma még pl Ljubljana-50-et?
Válasz Drisa #5912. hozzászólásáraIgaza van Lacinak! Méretgazdaságosság ott van ahol 50 de inkább 100 hektáros táblaméretek vannak és erre 10,7-es asztalok vannak meg 12 sor.
Csak ez legtöbb esetben nem így van.
Emberi léptekben gondolkodva bizony aki egymaga megfelelően gépesített és 100-200 hektárt megművel az a leg hatékonyabb én is ezt mondom.
Válasz JD 4630 #5915. hozzászólásáraEz már kicsit komolyabb megközelítés, igazad is van csak ez nem a 100-150 ha-os szintnél jelentkezik és sok tényezője van, pl a vetés szerkezet, ami minél színesebb annál több toleranciát enged! Egy monokultúrás kukorica esetén egy 6 soros vetogep kb 300 ha területet tud optimális időben elvetni.
Ha beemelsz a vetés szerkezetbe egy másik kapasnovenenyt aminek a vetés ideje eltér a kukoricátol mondjuk napraforgót, cirkot szóját akkor már többletberuházás nélkül el tudsz vetni 500 hektárt, ha két ilyen növényt akkor 600-at, na nem 6 soros a gép hanem 12 akkor már ezek a számok 500-800-1000 ha körül mozognak úgy, hogy csak a vetogepet cserélted és nem kellett erogepet cserélni plusz gép kapcsolatot beállítani és meg mindig nem vettél be a rendszerbe olyan növényt amit más gép vet...
Ezek a számítások a 80-as években egy Teesz esetében relevansok voltak, ott tényleg kellett számolgatni hogy a fix Xezer hektárt 2 vagy 3 gépsor vesse de manapság olyan fokú a gépesítettseg hogy ezek a számítások gyakorlatilag szükségtelennek.
Válasz .Feco. #5913. hozzászólásáraAnnyira utáltam amikor azt mondták a falunkba ezeken a 12.5 ak.s talajokon nem lehet tetmelni 6 tonnat sem. Igaz ezeken en sem tartok meg 10 nel de 8 stabilan volt többször is és latom ha kicsit kedvez az idő hogy benne van az üzemi 9-10t buzából. Szóval lehet sokmindent tenni az időjáras ellenere is.
Válasz Drisa #5912. hozzászólására
+ annak idején maximális határhaszon elvét erőltették, amikor is a hozamgörbét a költséggörbére vetíted és ott a legnagyobb különbséget keresed.
Nem mindig a maximális hozam adta akkori számtan szerint a legnagyobb profitot, persze sok minden változott.
Egy idő után a minél jobb gépkihasználás(ilyen időjárás mellett pláne) rákényszerít a optimálistól korábban és később végzett munkára, ami lehet akár komoly bukfenc is.
Nézőpont kérdése szerintük hogy a munkabér valyon költség-e! Olyan dolgokkal vitatkoznak aminek fel sem szabad lenne merülnie! Aki szerint nem azzal tényleg kar vitázni! Ma teljesen más témában beszélgettem egyik forumtarsunkkal, és költségekről volt szó.. azt kerdezte hogy a saját munkámat 2000ft-al számolni óránként kb jó? Hat nem, ahogy másnak sem dolgoznék óránként 2000-ért magamnak sem fogok! Nemhogy 0-nak venni...
De ugyanilyen lejjebb aki szerint azért nem baj hogy a világ termesszintjej magasak mint kacsanak az eperfa mert az úgyis biztosan a talaj kizsigerelese, és különben is van olyan gazda (kb 1-2%) aki direkt termel 5-6 tonnát... a többi nagyon szeretne csak nem tud... kb mint a kismalac a viccben: kuss, én így szállok le!
Értek én sok mindent, azt is hogy van aki direkt nem akar többet termelni, azt is hogy valakinek nem áll rendelkezésére elegendő tőke, azt is hogy valaki kényszerből termel búzát úgy, hogy közben nem jók az adottságai hozza. De a legtöbb gazdaság akkor sem tud kilépni a 6 tonna körüli szintről hivy ezek a tényezők nem korlátozzák! És ez csak azért van mert az egész ágazat inkább homokba dugja a fejet mint keresse a javítási lehetőségeket. Mi 10 év alatt léptünk feljebb 4 tonnát, de a közvetlen látóterében több gazdaság van, akik felismerték és tesznek érte, van aki stabilan üzemi átlagban tudja a 9-10 tonnát, van aki 3 év után 5 helyett 7,5-nel tart... és a technika már lassan minden udvarban ott lesz, csak használni kell...
Válasz lac* #5909. hozzászólásáraNézőpont? Ilyen fogalom nincs a közgazdaságban, vagy a matematikában. Ne viccelj már, azt hittem komoly beszélgetés folyik. legyen vége
más a "nézőpontunk"
Válasz Pont #5910. hozzászólására1. Tizmèterenként karo helyett lőni tudò vadàsz. 2. Ha csak őz,akkor a vadhàlo,jó lehet. 3. Diszno: mint itt említették,150ezerèrt bèrbe adni az egèszet. .
Válasz Drisa #5908. hozzászólásáraVan olyan nézőpont,mivel mindent maga csinál,ráadásul saját magának,hatékonyabb mint az alkalmazottak.Károkozás is kevesebb természetszerűleg,kb egy ember(tulajdonos) 200ha földön jobban kijön,mint 1 tulaj +2 alkalmazott 600ha-on.
Pláne a mai helyzetben,amikor normális embert nem nagyon lehet találni.
Válasz Wilde #5906. hozzászólásáraTe tudod vagyis nem akarod tudni. A tények makacs dolgok. Egy közgazdasági végzettségű emberrel beszélgess erről egy kicsit nekem ne higgy! Véletlenül se vedd tolakodásnak vagy sértésnek, amit mondok. Csak a tisztán látás érdekében mondom. Csak egy egyszerű példa ha te 100 hektárra veszel egy új traktort 20 milláért akkor szerinted 1000 hektárra 200 milla az erőgép park? Hát attól jóval kevesebb, de ez csak egy példa, nem beszélve az élő munkáról ami egyre drágább.
Válasz Wilde #5906. hozzászólásáranagy játék van emögött.. úgy hívják vadkapitalizmus...annak minden hozadékával és új,balkáni módszereivel és szereplőivel..
Válasz Wilde #5903. hozzászólásáraPihenj kicsit, nagyon egyszerű a matek, 1000 hektárra fajlagosan sokkal olcsóbb gépesített, mint 100 rá. Többek között ebből is adódik amint mondtam a nyereséggel kapcsolatban.
Válasz Wilde #5903. hozzászólásáranem egy nagy vasra kell gondolni(100-150le) a 100ha pedig nem egy darabban hanem 10-20db 2-3 telepűlésen tehát egy kisebb gazdaság paramétereit ecsetelem(az enyém kisebb)
Válasz Drisa #5901. hozzászólásárami a nem érthető?egy ember akár 100 hektárt is megművel egy géppel,plusz hozzá való szerszámokkal,1000 hektárra mi kell?most had ne részletezzem .jó a téma de már fáraszt..
Válasz Drisa #5899. hozzászólásáraAki akarja turni a földet'meg hajlando valami gazdasàgossàgot a sajàt nyomoràban kitalàlni azèt senki nem tudja elvenni. Tàmogatàs nèlkül sem! Sőt'ha megszűnik'akkor indulhat a harc'többèrt. Nem a hitelesekre gondolok. Inkàbb a gazdàlkodàs ellehetetlenitèse folyik'ami 10 èven belül erdősìtèst eredmènyez'mert egy nagyobb területen belül kimèrt több hektàros parcellàkon keritès nèlkül lehetetlen termelni'ha màs vetèsek vannak'tàblàn belül.. Azèrt többen visszaadtàk a nagyparcellàsnak'mielött gèpeket vett bolna. Tehàt'indulàs vastagon minuszban'esetleg hitelre'keritèsezni. A vadak nagyobb bajt okoznak mint akàrmi spekulàns àrlenyomo gengszterek'az èppen szàraz èvekkel együtt. A szinten tartàs mèg több annàl'hogy feladja bàrki is'de vaddal gazdàlkodni'arra fejlődès itt nix.
Válasz Wilde #5900. hozzászólásáraRosszul fogalmaztam, a teljes nyereség lesz több annyival. Adózást értem a többit nem. Mi az hogy plusz gepberuhazas? Mi az hogy munkabér elvisz pénzt? Magától még traktor nem megy!
Válasz Wilde #5897. hozzászólásáraAzt csinálsz amit akarsz csak milyen áron. A nagy hal 10-20 %-kal olcsóbban termeli a gabonát mint te, ezt nem sokan élik túl. Mondjuk most a támogatási rendszer a kicsiket erősíti...
Válasz Drisa #5892. hozzászólásáraközhelyek a nagy hal megeszi a kis halat stb.ausztriában miért nem ette még meg a nagy hal a kis halat?és még sok európai és európán kívüli országban sem ette meg.a környezetemben sem engedik a kis halak ,hogy megegyék őket.de ha nem akarják akkor nem is tudják beszippantani.pl:a magántulajdonú földjeimen lesz..rom a nagy halakat,azt csinálok,csinálunk amit akarunk.
Válasz Matyi50 #5893. hozzászólásáraAz relativ a fogalomba ki a kicsi.Kis vállalkozó a15 főnél kevesebbet foglalkoztató 200 m ft alatti bevételü,de a pénzbe nem vagyok biztos.Akkor egy 500 ha os gazdaság is kicsi esetleg kozép de nem hiszem.Én mikro vagyok az 1 alkalmazottammak aki még hajlando dolgozni.Vagyis nem jegyeznek a molyfingba se..
Válasz Erdőjaro #5887. hozzászólásáraEnnyi!
Magyarázzák itt sokan,hogy ez az élet rendje,közben meg tönkrevágják a kicsiket szépen módszeresen,miközben röhögnek a markukba.
12442 hozzászólás
Nem egyszerű ez, de szerintem növény védelem, tápanyag pótlás gépei nélkülözhetetlen kisebb gazdaság működéséhez is, a többire legtöbb esetben van vállalkozó. Aratásnál kifejezetten az a jó, ha jön bérgép vagy bérgépek inkább és egykét nap alatt letúrják amit kell. Nézzük az emberi oldalát is, a gazda ez után mehet nyaralni, a bérarató meg szezon végén mikor a gazda szánt.
Válasz bandigh #5940. hozzászólásáraMegy az ,csak késve,direkt módszeresen. Nehogy jó termése legyen már a másiknak. Közben ahogy te mondod ott a gép a szín alatt,de inkább azt hazudja nem ér rá,elromlott ,stb.. csak később. Ilyen a magyar!
Konkrét szitu egy ismerőssel,hogy a helyi nagyobb gazdálkodó a vetést,aratást is mindig ügyesen úgy időzíti neki,hogy veszteséges legyen a termelt növény.Hátha majd megunja..konkurenciát lát benne és inkább elvállalja,de kib@szik vele évről évre,mert tudja,hogy monopol helyzetben van. Na ez az aljas dolog,ilyeneknek szokott égni a kombájn meg a lábon álló gabona ..
Válasz Matyi50 #5939. hozzászólásáraGusztustalan dolog, de mondjuk tegyük hozzá, hogy attól hogy valakinek kombájnja van, még nem kötelessége a más földjét is learatni. Van aki csak évente kétszer veszi elő egy hétre, a többit a szin alatt tölti a gép. Oké, viszont ha elvállalta, és direkt nem megy, akkor az igazi gerinctelen, a többség azért a bérmunkàt direkt a sajátja elé veszi, pont hogy ne legyen dünnyögés, bár attól még szokott lenni..
Válasz Wilde #5937. hozzászólásáraVan olyan aki direkt nem aratja le a szomszéd kisebbek területeit időben,módszeresen csúszik az elvéllalt munkákkal pont emiatt..hátha csődbe mennek és bekebelezheti őket...
Ilyenből is van szép számmal.
Válasz lac* #5934. hozzászólásáraSzerintem nem a pontokba szedett szerződéstől kéne jól működni ezeknek. Van benn X hektár föld. Onnantól az olyan legyen, mintha a sajátja lenne mindenkinek, úgy gondozza. Év végén a költséget és a nyereséget meg hektár arányosan szétosztani.. Úgyis van a feleknek jobb/rosszabb parcellája is, nem tudni hogy melyiken múllott az éves eredmény. Szétdobni, aztán együtt sírni vagy nevetni, attól függ mi az év vége.
Válasz bandigh #5933. hozzászólásáranem tudom máshol hogy van (van aki más bolygón él)de a környékemen annyi kombájn van ,hogy semmilyen probléma nincs a béraratással,vetéssel,növényvédelemmel sem(több hidas is)tárolás meg sem fordul a fejemben.egyébként magyar vagyok és simán összefognék ennek ellenére másik 2-3 gazdával,akár többel is.
Válasz bandigh #5933. hozzászólására Közösnek idehaza túrós a háta...igen,mert a közösből előbb utóbb valaki vagy lop,vagy kisajátít . Nameg öntelt,gőgös,lenéző ,fikázó akinek kicsit több hús jutott a levesbe.
Nyugat a nyugat...agyon vannak finanszirozva 40éve.Teljesen másak a viszonyok társadalmi,politikai,gazdasági,termőhelyi szinten is.
Válasz Matyi50 #5932. hozzászólásárabizony ,bizony
Válasz Drisa #5931. hozzászólásáraAz összefogásból itt nálunk csak a baj van sajnos,ilyenek vagyunk valószínűleg.Itt a falunkban volt a rendszerváltáskor egy gépközösség.Összedobták a zsetont és vettek vetőgépeket meg ami kell.A szervezőknek nem volt pénzük gépekre,bepalizták a fél falut,mindenki dobott be,majd amikor vetni kellett volna ,rájuk már nem került sor,csak max a legvégén.
Szóval nem működött a dolog,de ezek a Tész-ek sem működnek,ezért mindenki gépesít,így akkor csinálja meg a munkát amikor kell, és kb ennyi.
Gondolom nyugaton szerződést kötnek,amiben minden részlet előre pontosan le van írva,egy több évtizedes múltra visszanyúló kiforrott formában működnek.
Válasz Drisa #5931. hozzászólásáraAz a baj a magyar inkább csődbe megy mint hogy összefogjanak 3-an.
Mert “közös lónak túros a háta” szemlèlet van még mindig. Itt akinek 50 kektártól több van, kombájnon kívül mindene van. Valamilyen. Ebbe tolja a többség a nyereségét h legyen az udvaron minden.
Na mindegy. Úgy is az lesz, hogy hát nehogy várni kelljen valakire egy napot!
És aki bérbe csináltat mindent? Annak is el van vetve, le van aratva, és nem 1 napot vár a sorára.
Válasz Drisa #5931. hozzászólásáraEz a nyugat imádat a fejetekben.. :D Meg a magyar nem tud gabonát termelni,csak pár ember itt,aki a nyugatot majmolja,miközben "szedegetik ki a barkácsolók alól szépen a földet" címszóval teszik tönkre a kis és közepes gazdaságokat,mindezt azzal magyarázva,hogy nem tudnak azok ugyse termelni semmit...
Nem unjátok még? Fejekben van baj...ja...van!
Válasz lac* #5929. hozzászólásáraNem kell eltűnni, csak példát kell venni a nyugati gazdatarsakrol akik hasonlóak, és gazda szövetkezeteket hoztak létre. 3-400 hektáros szövetkezetek olyan gép parkkal rendelkeznek amiről itthon az 800-1000 hektáros gazdaságok csak álmodnak. Ott működik, itt is működne csak a fejekben van baj. Meg “nézőpont”, amíg nincs tisztában mennyibe is fáj egy hektár búza, addig nem beszélhetünk hatékonyságról. Volt itt olyan aki váltig mondta hogy 120- bol egy közepes búza technológiát csinál. Alap tárgyával, gomba ölővel, stb. Így álmodni sem lehet hatékonyságról! Összeadás sem megy
Válasz nagypistivagyok2 #5923. hozzászólásáraMilyen klubban vagyok benne?
Válasz Drisa #5928. hozzászólásáraHa nincs tároló akkor bértároltat,de az utóbbi időkben sokszor jobban járt az aki azonnal értékesített.A kombájn dolog,meg szerinted nem jön ki a matek.Attól füg hogyan számolod.Én beleszámolom a ki nem fizetett adót is a megtérülésbe,+ agy két évben mindig van megdőlt állomány amit a bérkombájnos nem akar felszedni,vagy nagy a veszteség stb.És már egész mások a számok.Persze közgazdasági szemlélettel jobb lenne ha eltünnénk,és odaadnánk a földeket a többezer hektáros cégeknek.
Válasz szanberg #5919. hozzászólásáraEgy 100+ hektáros gazdaság ritkán rendelkezik tárolóval. Így betakarítás kor történő nyomott áras értékesítés sokszor nagyobb veszteség mint a termelés nyeresége. Ezek a gazdaságok rendszerint tőke hiányosak és nem tudnak olyan gepparkot fenntartani ami a hatékonyságot javítja. Képzeld el a kubota minden cuccal meg 150 ha föld semmi tároló, semmi modern kombájn. Majd jönnek aratni mikor odaérnek. Ez lenne a hatékonyság csúcsa?
Válasz .Feco. #5920. hozzászólásáraTalán állatot is tart? És úgy mérlegel,és dönt AZONNAL? Ez nem lehet?
Válasz Matyi50 #5921. hozzászólására
Válasz szanberg #5919. hozzászólásáraA méretgazdaságosság ott kezdődik,hogy mennyi a saját terület.Mennyi a számadó NULLÁS? Azután ott van az,hogy mennyi alkalmazottat kell etetni,stb stb. AZTÁN mikor ezen EL TUDSZ gondolkodni ÉS felül kerekedni akkor jössz rá arra ,hogy te is a "clubba" tartozol ,,,,csak... MI MÉG VÁRUNK RÁD....
Válasz lac* #5909. hozzászólásáraTe leírtad a LÉNYEGET!!!!!!!!! ezért olyan "hülye" vagy mint én.üdv a clubban
Válasz sanyi1965 #5879. hozzászólásáraértem,és értettem!
Válasz szanberg #5919. hozzászólásáraLátod ez az! Ha így halad, a hozzátok hasonlókat is megeszik a mégnagyobbak.
Válasz JD 4630 #5916. hozzászólásáraEz most is így van, sőt szinten felvet kérdéseket hogy valaki hogy gazdálkodik úgy, hogy ilyen kalkulációkat nem végez? De sem kukorica sem búza sem repce esetében nem volt meg olyan művelet ami esetében ez a számítás azt hozta volna hogy a többlet ráfordítás a befektetéstől kisebb hasznot hozott volna, amennyien az a művelet ténylegesen indokolható volt. (Értem ezalatt azt, hogy pl egészséges arányban növelt műtrágya mindig több hasznot hozott mint a ráfordítás. Nyilván az a műtrágya ami szükségtelen mert más a korlátozó tényező az ezt nem fogja hozni!)
Pl fajta kérdés: a legjobb és a legkommerszebb fajta között 2-3q búza ára van! A hozama között 50q! Nem értem mi alapján vet valaki ma még pl Ljubljana-50-et?
Válasz Drisa #5912. hozzászólásáraIgaza van Lacinak! Méretgazdaságosság ott van ahol 50 de inkább 100 hektáros táblaméretek vannak és erre 10,7-es asztalok vannak meg 12 sor.
Csak ez legtöbb esetben nem így van.
Emberi léptekben gondolkodva bizony aki egymaga megfelelően gépesített és 100-200 hektárt megművel az a leg hatékonyabb én is ezt mondom.
Válasz JD 4630 #5915. hozzászólásáraEz már kicsit komolyabb megközelítés, igazad is van csak ez nem a 100-150 ha-os szintnél jelentkezik és sok tényezője van, pl a vetés szerkezet, ami minél színesebb annál több toleranciát enged! Egy monokultúrás kukorica esetén egy 6 soros vetogep kb 300 ha területet tud optimális időben elvetni.
Ha beemelsz a vetés szerkezetbe egy másik kapasnovenenyt aminek a vetés ideje eltér a kukoricátol mondjuk napraforgót, cirkot szóját akkor már többletberuházás nélkül el tudsz vetni 500 hektárt, ha két ilyen növényt akkor 600-at, na nem 6 soros a gép hanem 12 akkor már ezek a számok 500-800-1000 ha körül mozognak úgy, hogy csak a vetogepet cserélted és nem kellett erogepet cserélni plusz gép kapcsolatot beállítani és meg mindig nem vettél be a rendszerbe olyan növényt amit más gép vet...
Ezek a számítások a 80-as években egy Teesz esetében relevansok voltak, ott tényleg kellett számolgatni hogy a fix Xezer hektárt 2 vagy 3 gépsor vesse de manapság olyan fokú a gépesítettseg hogy ezek a számítások gyakorlatilag szükségtelennek.
Válasz .Feco. #5913. hozzászólásáraAnnyira utáltam amikor azt mondták a falunkba ezeken a 12.5 ak.s talajokon nem lehet tetmelni 6 tonnat sem. Igaz ezeken en sem tartok meg 10 nel de 8 stabilan volt többször is és latom ha kicsit kedvez az idő hogy benne van az üzemi 9-10t buzából. Szóval lehet sokmindent tenni az időjáras ellenere is.
Válasz Drisa #5912. hozzászólására
+ annak idején maximális határhaszon elvét erőltették, amikor is a hozamgörbét a költséggörbére vetíted és ott a legnagyobb különbséget keresed.
Nem mindig a maximális hozam adta akkori számtan szerint a legnagyobb profitot, persze sok minden változott.
Válasz Drisa #5912. hozzászólásáraGauss görbét ismered?
Egy idő után a minél jobb gépkihasználás(ilyen időjárás mellett pláne) rákényszerít a optimálistól korábban és később végzett munkára, ami lehet akár komoly bukfenc is.
Válasz lac* #5909. hozzászólásáraEgy alkalmazott bére kb 50 hektár profitja.
Válasz Drisa #5912. hozzászólásáraMost volt egy szabad 20 percem es vegigolvastam az elmúlt napok történéseit. Megint ide fut ki...
Nézőpont kérdése szerintük hogy a munkabér valyon költség-e! Olyan dolgokkal vitatkoznak aminek fel sem szabad lenne merülnie! Aki szerint nem azzal tényleg kar vitázni! Ma teljesen más témában beszélgettem egyik forumtarsunkkal, és költségekről volt szó.. azt kerdezte hogy a saját munkámat 2000ft-al számolni óránként kb jó? Hat nem, ahogy másnak sem dolgoznék óránként 2000-ért magamnak sem fogok! Nemhogy 0-nak venni...
De ugyanilyen lejjebb aki szerint azért nem baj hogy a világ termesszintjej magasak mint kacsanak az eperfa mert az úgyis biztosan a talaj kizsigerelese, és különben is van olyan gazda (kb 1-2%) aki direkt termel 5-6 tonnát... a többi nagyon szeretne csak nem tud... kb mint a kismalac a viccben: kuss, én így szállok le!
Értek én sok mindent, azt is hogy van aki direkt nem akar többet termelni, azt is hogy valakinek nem áll rendelkezésére elegendő tőke, azt is hogy valaki kényszerből termel búzát úgy, hogy közben nem jók az adottságai hozza. De a legtöbb gazdaság akkor sem tud kilépni a 6 tonna körüli szintről hivy ezek a tényezők nem korlátozzák! És ez csak azért van mert az egész ágazat inkább homokba dugja a fejet mint keresse a javítási lehetőségeket. Mi 10 év alatt léptünk feljebb 4 tonnát, de a közvetlen látóterében több gazdaság van, akik felismerték és tesznek érte, van aki stabilan üzemi átlagban tudja a 9-10 tonnát, van aki 3 év után 5 helyett 7,5-nel tart... és a technika már lassan minden udvarban ott lesz, csak használni kell...
Válasz lac* #5909. hozzászólásáraNézőpont? Ilyen fogalom nincs a közgazdaságban, vagy a matematikában. Ne viccelj már, azt hittem komoly beszélgetés folyik.
legyen vége
más a "nézőpontunk"
Válasz Pont #5910. hozzászólására1. Tizmèterenként karo helyett lőni tudò vadàsz. 2. Ha csak őz,akkor a vadhàlo,jó lehet. 3. Diszno: mint itt említették,150ezerèrt bèrbe adni az egèszet.
.
Válasz .Richard. #5902. hozzászólásáraÜdv!
bocs, hogy nem ide tartozik, de mi most a legjobb kerítésmegoldás vadak (elsősorban őzek, vaddisznók) ellen?
Válasz Drisa #5908. hozzászólásáraVan olyan nézőpont,mivel mindent maga csinál,ráadásul saját magának,hatékonyabb mint az alkalmazottak.Károkozás is kevesebb természetszerűleg,kb egy ember(tulajdonos) 200ha földön jobban kijön,mint 1 tulaj +2 alkalmazott 600ha-on.
Pláne a mai helyzetben,amikor normális embert nem nagyon lehet találni.
Válasz Wilde #5906. hozzászólásáraTe tudod vagyis nem akarod tudni. A tények makacs dolgok. Egy közgazdasági végzettségű emberrel beszélgess erről egy kicsit nekem ne higgy! Véletlenül se vedd tolakodásnak vagy sértésnek, amit mondok. Csak a tisztán látás érdekében mondom. Csak egy egyszerű példa ha te 100 hektárra veszel egy új traktort 20 milláért akkor szerinted 1000 hektárra 200 milla az erőgép park? Hát attól jóval kevesebb, de ez csak egy példa, nem beszélve az élő munkáról ami egyre drágább.
Válasz Wilde #5906. hozzászólásáranagy játék van emögött.. úgy hívják vadkapitalizmus...annak minden hozadékával és új,balkáni módszereivel és szereplőivel..
Válasz Drisa #5905. hozzászólásárakipihentem magam.nem így látom a matekot,de beleuntam a matekot vitatni .
Válasz Wilde #5903. hozzászólásáraPihenj kicsit, nagyon egyszerű a matek, 1000 hektárra fajlagosan sokkal olcsóbb gépesített, mint 100 rá. Többek között ebből is adódik amint mondtam a nyereséggel kapcsolatban.
Válasz Wilde #5903. hozzászólásáranem egy nagy vasra kell gondolni(100-150le) a 100ha pedig nem egy darabban hanem 10-20db 2-3 telepűlésen tehát egy kisebb gazdaság paramétereit ecsetelem(az enyém kisebb)
Válasz Drisa #5901. hozzászólásárami a nem érthető?egy ember akár 100 hektárt is megművel egy géppel,plusz hozzá való szerszámokkal,1000 hektárra mi kell?most had ne részletezzem .jó a téma de már fáraszt..
Válasz Drisa #5899. hozzászólásáraAki akarja turni a földet'meg hajlando valami gazdasàgossàgot a sajàt nyomoràban kitalàlni azèt senki nem tudja elvenni. Tàmogatàs nèlkül sem! Sőt'ha megszűnik'akkor indulhat a harc'többèrt. Nem a hitelesekre gondolok. Inkàbb a gazdàlkodàs ellehetetlenitèse folyik'ami 10 èven belül erdősìtèst eredmènyez'mert egy nagyobb területen belül kimèrt több hektàros parcellàkon keritès nèlkül lehetetlen termelni'ha màs vetèsek vannak'tàblàn belül.. Azèrt többen visszaadtàk a nagyparcellàsnak'mielött gèpeket vett bolna. Tehàt'indulàs vastagon minuszban'esetleg hitelre'keritèsezni. A vadak nagyobb bajt okoznak mint akàrmi spekulàns àrlenyomo gengszterek'az èppen szàraz èvekkel együtt. A szinten tartàs mèg több annàl'hogy feladja bàrki is'de vaddal gazdàlkodni'arra fejlődès itt nix.
Válasz Wilde #5900. hozzászólásáraRosszul fogalmaztam, a teljes nyereség lesz több annyival. Adózást értem a többit nem. Mi az hogy plusz gepberuhazas? Mi az hogy munkabér elvisz pénzt? Magától még traktor nem megy!
Válasz Drisa #5899. hozzászólásáraazt a 10-20 %-ot elviszi az adózásbeli külömbség,a többletberuházások,a plusz gépberuházások,a munkabérek stb
Válasz Wilde #5897. hozzászólásáraAzt csinálsz amit akarsz csak milyen áron. A nagy hal 10-20 %-kal olcsóbban termeli a gabonát mint te, ezt nem sokan élik túl. Mondjuk most a támogatási rendszer a kicsiket erősíti...
Válasz Wilde #5897. hozzászólásáravégig se olvastam.szocializmus meg kapitalizmus,meg erősebb kutya bas..ik,
Válasz Drisa #5892. hozzászólásáraközhelyek a nagy hal megeszi a kis halat stb.ausztriában miért nem ette még meg a nagy hal a kis halat?és még sok európai és európán kívüli országban sem ette meg.a környezetemben sem engedik a kis halak ,hogy megegyék őket.de ha nem akarják akkor nem is tudják beszippantani.pl:a magántulajdonú földjeimen lesz..rom a nagy halakat,azt csinálok,csinálunk amit akarunk.
Válasz Wilde #5880. hozzászólására120-ért nem adtam
Válasz szantofold22 #5894. hozzászólásáraSorsunk meg van pecsételve.En igy latom sajnos.Megy amig megy...
Válasz Matyi50 #5893. hozzászólásáraAz relativ a fogalomba ki a kicsi.Kis vállalkozó a15 főnél kevesebbet foglalkoztató 200 m ft alatti bevételü,de a pénzbe nem vagyok biztos.Akkor egy 500 ha os gazdaság is kicsi esetleg kozép de nem hiszem.Én mikro vagyok az 1 alkalmazottammak aki még hajlando dolgozni.Vagyis nem jegyeznek a molyfingba se..
Válasz Erdőjaro #5887. hozzászólásáraEnnyi!
Magyarázzák itt sokan,hogy ez az élet rendje,közben meg tönkrevágják a kicsiket szépen módszeresen,miközben röhögnek a markukba.