Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.69 FtUSD395.26 FtCHF435.92 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Matyi50 #4989. hozzászólásáraTároló,az magába még kevés.Tisztítva kellene tárolni,értékesíteni.Felrakodáshoz rakodó,megfelelő méretű placc,ahol a kamion is be tud állni,stb..
Arra nem is gondoltok,hogy sok kis gazda,de a nagyobbak is,hitelezik az input anyagot.Tudják a kereskedők,mikorra kell kifizetni.Addig nincs gabona áremelés.
Az utóbbi években a hazai búzatermesztés nem minőségi, hanem a bőtermésű búzák irányába mozdult el. Évről-évre csökken a malmi minőségű búza vetésterülete a takarmánybúzával szemben - hívta fel a figyelmet Németh István.
A termelők sokszor sérelmezik, hogy nem válik el hangsúlyosan az árakban a takarmánybúza és a gyengébb étkezési búza a minőségi búzától, ez is támogathatta, hogy mennyiségi irányba mozdult el a piac. Eközben továbbra is igaz hogy a hazai szükségleteket teljesen ki tudják elégíteni, hiszen alig 1,2 millió tonnát használ fel évente a magyar malomipar. A felesleget pedig el kell adni exportra - így ebben a szezonban búzából várhatóan több mint 3 millió tonnát exportáltunk.
A mennyiségi szemlélet viszont tovább erősíti a készletek felhalmozását, összességében tehát sokkal több kalászos terem, mint amennyi kell. A felhasználás nem tart lépést a kínálattal és a készletek évről-évre nagyobbak, ez egyébként globálisan is jellemző a piacra a Magro.hu ügyvezetője szerint.
Tíz év alatt nagyot estünk
Az ország tele van német és francia hibridekkel, amelyek akár 6-8 tonnát is hoznak hektáronként, de a minőség rovására. Hagyományosan a magyar búzafajták kisebb hozammal, de stabilabb, jobb minőséget produkálnak - magyarázta Párkányi Gábor, az SGS Hungária Minőségellenőrző Kft. üzletágvezetője. Véleménye szerint az igen jó minőségű, magas fehérje-, és sikértartalommal, esésszámmal, W-értékkel rendelkező úgynevezett javítóbúzák elterjedése drasztikusan csökkent, miközben azt mondják a termelők, hogy nem járnak rosszabbul, mert mennyiségben kompenzálni tudják a minőség csökkenését.
Ám gazdasági és minőségpolitikai szempontból ez rossz tendencia. Magyarország évi 5-5,5 millió tonna terméssel mennyiségileg nem tud "labdába rúgni" a világpiacon, hiszen ez egy százalék alatti globális részesedést jelent. Sokkal inkább ki tudna tűnni azzal, ha prémium minőséget termelne, amiért felárat fizetnek - véli az üzletágvezető.
A minőségromlás trendje szerinte az elmúlt tíz évben jól látható: az ellenőrök 2006-2007-ben még kisebb termésátlagokról, de jobb minőségről tudtak volna beszámolni. Azóta az esésszámok óriásit csökkentek, a magas minőség határkövének számító 30 százalékos sikérek már nem nagyobb jellemzőek, ez az érték ma jellemzően 25-28 százalék körül mozog. A tavalyi szezonban az SGS által vizsgált több ezer búzamintának átlagosan 12,5 százalékos volt fehérjetartalma, miközben a minőség "bűvös" jelzőszámát a 14 százalék fölötti értékek mutatják, ami ma már a kimagaslónak számít Magyarországon.
Nemtörődömség az egész?
A termelői nyilatkozatokkal szemben a társaságnál azt tapasztalják, hogy a minőségi magyar búzáknak van piaca, egyebek közt Izraelben, Görögországban lenne rá nagyobb igény - főleg ilyen kis volumenben -, továbbá a multinacionális agrárcégek is keresik az extra minőségű javítóbúzát, hogy keverjék a gyengébb tételekkel. Párkányi szerint az az érv is nehezen áll meg a lábán, hogy a minőséget "nem fizeti meg a piac". Amíg egy gazdálkodónak egyáltalán nincs 14,5 százalékos fehérjetartalmú tétele, addig a prémiumot kereső felvásárlók nem is tárgyalnak vele. A termelők többsége tehát el sem jut odáig, hogy egy ilyen tételt be tudjon mutatni, ezáltal nem is fog látni "rendes" árat. Amennyiben viszont a gazdának van 13-as fehérjéjű búzája, akkor a 12,5 és a 13,5-es szerződésekhez képest az 1-2 eurónyi plusz nem feltétlenül éri meg.
Párkányi szerint a minőségromlásnak az is oka, hogy egyszerűbb az agronómiája egy euro- vagy egy takarmánybúzának. Ezekre nem kell annyira odafigyelni, nincs szükség annyi növényvédelemre, olcsóbb a vetőmag, kevesebb inputanyag kell, mint a prémium fajtákhoz - eközben a gazdák nagy termésmennyiségről tudnak beszámolni. (Ugyanakkor a gyengébb minőségű búzák árai nem csak olcsóbbak, hanem rendszerint nagyobb kilengéseket is produkálnak)."
Válasz Berkó_ #4988. hozzászólásáraSajnos ezt használják ki induláskor a nyomott árakkal....
akinek van 100hektárja,annak már bőven megéri saját tárolóra beruházni,ami ha nem is a teljes kapacitást,de induláskori árlenyomást elkerülhetővé teszi. Betonos aljú,nem beázó épület a legjobb és sokoldalú is,de a terménytároló siló se rossz megoldás.Már egy 200-300tonnás tárolóhely is nagyon sokat jelent adott esetben.
Válasz Matyi50 #4984. hozzászólásáraAz könnyen van, akinek terménytárolója van, illetve tudja hol bértároltatni! Ezek hiányában kénytelen vagyok odaadni ennyiért!
Most már mindenkinek tiszta hogy ennek az évnek annyi.5500 alatt már most se adjon senki,de árpát sem kellene senkinek eladni most és később is minimum 4500-ért.
A jővő hét "beárazza" rendesen ezt az évet ,
Somogyban valódi természeti katasztrófa körvonalazódik!
Válasz borda77 (Joe) #4977. hozzászólására2012-ben sem számított rá senki,ha a kukit blokkolja a meleg teljesen akkor gabonaaratás végére fura árak lesznek.már most sem tudják tartani-visszafogni pedig még rozsdás a kasza sok helyen.túllőttek a célon a két sárgavirágúval ez megbosszulhatja magát.a búzatáblák erre fehérek,a kalászokat megnézve féltermés,talán, mondjuk itt ez nem feltűnő.
Válasz cyclo-400 #4976. hozzászólásáraszerintem erre nem lehet számítani, pedig a francia, ukrán stb.. meg a többi akkor is csinált elég gabonát a franc tudja mitől volt ez, sajna nem ebbe az irányokba megyünk pedig napra is szarrá ég...
Válasz borda77 (Joe) #4972. hozzászólására"...az olaszba küldő kereskedők!" ... Vagyis ők még nem az olasz vásárlók, tehát még az ár sem az amit az olasz kereskedő ad érte.
Válasz Cafi #4971. hozzászólásáraJA csak azt is nézd hogy hazai felhasználás is van... hazai malmok hazai táp stb... ne azt számold hogy kiviszem olaszba és akkor leveszi a kereskedő a sápot és annyi az ára itt a magyar malomban... mert ez nem így van!!!
Van a mai napon 180 EUR ebből lejön egy kevés fuvar egy kis haszon és máris nem ennyi. Én évek óta magyar malmokba adom el, és mindig több mint az olaszba küldő kereskedők!
köv 2-3-4 hét akár hektikus is lehet, könnyen lehetnek napok, mikor 2-3-4.000-et ugrik a búza ára, majd persze 1-2 nap alatt vissza esik ennyit, de hirtelen emelkedő napok lesznek!
Válasz csoppika #4952. hozzászólásáraVagy még azt sem, takarmányt és ahhoz keverik a mi javítónkat, totál hülyének vagyunk nézve! Nincs összefogás a termelők között ez a fő gond. Sajnos sok gazda el van adósodva a beruházások miatt és kell a pénz a részletfizetésekre és oda kell adni amit mondanak mert ha nem tud fizetni viszi a bank a jelzáloggal terhelt dolgokat. Ezt használják ki nagyon sokan.
Válasz rongyos #4961. hozzászólásáraén viszont láttam olyat hogy kijött a malom, lemintázta, adott rá árat, megegyeztünk majd közölte hogy a Cargill-nak kell számlázni...
Válasz Vinkó75 #4951. hozzászólásáraDobro dosli nasi prijatelji! Jöjjenek csak a bosnyákok...abban igazad van, hogy a többi csak nepper maszlag...de mégis rajtunk csapódik le...:/
Bár amikor gabonáztam, én is direktben adtam el a Dráván és Száván délre...
a másik: sajnos én még egy olyan péket nem láttam, aki a termelőtől venne valamit...:/
Válasz D-032a #4959. hozzászólásárade az csak a neve! Semmi köze a felhasználásához, csak egy név. Hívhatnák D osztálynak, 4. osztálynak, bárminek. Egyébként meg valójában nem felel meg, mert jellemzően takarmány osztályba az Euro alatti minősséget sorolják, tehát minden ami nem sorolható étkezési kategóriákba de fiziológialiag érett búzaszem az takarmány kategória... amit belinkeltél lentebb az hülyeség, olyan búza nincs aminek 11% a fehérjetartalma de 24 alatti a sikértartalma... legalsó kategóriának olyan minimumkritériumai vannak mint minimum 70 hektólitersúly tehát kilúgzott, szétázott, rovarok által szérágott szemek nem férnek bele vagy hasonlóak...
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásáraIgazad is lehetne mindenben.
Csakhogy mivel a magyar takarmánybúza minősége teljesen megfelel európa és a világ élelmezési és kenyérminőségének (a piaci követelményenek), így a magyar búza takarmány minősítésének csak egy értelme van.
A búza felvásárlási árát a világpiaci ár alatt tartani, és ezt minőségi kifogással indokolni.
"Kereskedelmünk is egyre dörzsöltebben van jelen a nemzetközi piacokon, igaz, a termelők ezt nem mindig érzik az elszámolások során. Kereskedelemben, marketingtevékenységben még sokat kell javulni, mert Európa nem a magas, prémium minőséghez szokott, általában nem is tudják megtermelni, következésképpen nem is mindenhol tudják értékelni."
"Az érdekesség – különösen az európai búzatermelő nagyhatalmak körében –, hogy a megtermelt kenyérgabona minősége sokkal gyengébb, de nagyon sok. Hozzászokott a piac az euro minőséghez és ezt keresi, ezt adja-veszi, aminek az ára természetesen sokkal alacsonyabb.
Nehéz ezt egy olyan országban tudomásul venni, ahol a fogyasztói igényeket az elmúlt évszázadban magasra tették, ahol a pékségek áruféleségeinek esztétikája és beltartalma átlagon felüli."
"Európa nagy részén megelégednek a szerényebb lisztminőséggel, ahol nem követeli ki feltétlenül a fogyasztó, hogy magas legyen a kenyér, tésztája lyukacsos legyen, íze legyen állandó, és a pékségben legyen friss „furfurol” illat. Mások tehát a fogyasztói szokások és mások a termelői szokások is! A szerényebb igényekhez megfelel az euro minőségű étkezési búza, viszont abból a francia termelő legalább 8 t/ha-t termel"
A teljes 2014-es , még aktuális írás:https://agrarium7.hu/cikkek/77-a-mi-kenyerunk-a-legfinomabb
Ahogy korábban már többen is leírták: vissza a minőséggel és előre a mennyiséggel!
Hihetetlen , hogy európa a szeméthez van szokva és nincs igénye a minőségi búzára és az igényes kenyérre és pékárúra. Párszor már volt erről szó, de mégis nonszensz , hogy nem európa keresi a minőséget. Nekünk meg állandóan ezt kell hallgatni : miőségi termelés...minőségi termelés...minőségi...
Méghogy Európa!
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásáraNem tudom, mi lesz a törvényben. De még lehet azt is leosztják, hogy mit kell vetned, és mennyit... Aztán buboghatok kint az öntöződobbal(a 250eből legalizált kútnál), ha nem akarok kötbért...
Szóval az ember azt hiszi, ennél sz@rabb már nem lehet...oszt kiderül hogy mégis...
Konkrétan azt ellenőrzi a NAV, a fogyasztóvédelem, a helyi jegyző, és a Műszaki és mérésügyi hatóság. Tudnillik van magyaroországon egy törvény, miszerint mérést végezni csak hitelesített és rendszeresen feülülvizsgált műszerrel lehet, amiről jegyzőkönyvnek kell lennie a mérés helyzínén. Kinél hogy, nálunk szem előtt van egyébként, de ahol nincs ott is bármikor kérheted te vagy a fenti hatóságok, hogy mutassák be. Eleve a mérleg kijelzőjén is van matrica, plusz az plombált tehát ahol állítani tudod ott a csavarozást nem tudod megbontani a plomba sérülése nélkül. kétévente felülvizsgálat van, amikoris kijönnek hoznak hitelesített próbatestet és ellenőrzik hogy helesen mér-e, ha nem akkor kalibrálják. Ugyanez igaz a nedvességmérőre és a beltartalomvizsgáló infrára is, pesten van egy labor, oda beküldöd és bekalibrálják úgy, hogy megmérnek néhány mintát, majd elvégzik a vegyszeres lombikos illetve kemecés teszteket, és ahhoz hozzáigazítják a mérőműszert. ugyanígy jegyzőkönyv készül róla, és ott kell lennie a helyszínen. milliós bírságok vannak ebből...
És semmi követhetetlenség nincs vele, te odavitted, vagy te veszed a mintát, vagy együtt veszitek vagy jobb helyeken robotkar veszi, így az nem kifogásolható. Mint mondtam a mérőműszer hitelesített kell legyen tehát az sem kifogásolható, onnan a TE búzádnak van egy minőségi kategóriába sorolása amivel TE és a FELVÁSÁRLÓ elszámoltok egymással. Ha nem egyeztek meg kimégy atelepről és mégy máshova. De ha ő megvette had csináljon már vele azt amit akar! Ha mondjuk egy takarmánykeverőnek adod el és ő megveszi tőled malmiként majd önti fel a darálóba te sem mégy oda hogy hé tesó, ebből takarmány lesz, akkor adok vissza 200 forintot mázsánként... akkor fordítva miért? tőled megveszi a takarányt, mástól megveszi a malmit meg a javítót, összekeveri és eladja az egészet malminak vagy eurónak, vagy ledarálja és megy a moslékba mind. mit számít ez? a te termésed jobb lesz tőle? másrészt azért kereskedő hogy kereskedjen, megveszi tőled és eladja a feldolgozónak... nyílván mindnefelé más, de felénk lehet csarnokot bérelni szóval elvileg bárki megteheti hogy nem pótkocsinként méregeti a termését hanem egybe leöntögeti egy bérelt csarnokba (szerencsésebb esetben a sajátjába), vetet átlagmintát az SGS-el, kiértékeli és úgy megy a kereskedőkhöz hogy tessék, itt a minőségi jegyzőkönyv ennyi a mennyiség, mit adsz ezért... (még most, mert ha megszavazzák ezt az integrátor-törvénynek hívott kolhoz 2.0-t akor vége lesz ennek is...)
Országosan mintegy száz milliméternyi csapadék hiányzik a talajból, ami nem túl jó hír a búzának, de hosszú távon a kukoricának sem. Ha nem változik az időjárás, idén korábban kezdődik az aratás és kevesebb termény kerülhet a magtárakba. E hét elején derült ki, hogy a hazai termelők tízszázalékos kiesésre számítanak az aszály miatt. Mindez azt jelentheti, hogy a múlt évi ötmillió tonnás össztermés négymillió tonna körül lehet 2017-ben.
Aggódhatnak a magyar gazdák - Belefulladunk majd a gabonába
A Magro.hu online piactér elemzése szerint a jelenség nem csak a magyar termelőket érinti, idén más államokban is a vártnál alacsonyabb lehet a betakarítható mennyiség. A kereskedelem azonnal reagált a módosított előrejelzésekre. Az aszálytól való félelem miatt az utóbbi hetekben felfelé mozdult el a búza világpiaci ára. A Magro elemzése szerint a drágulás vélhetően nem tart majd sokáig, hamarosan ismét stabilizálódhatnak az árak - idézi a lap.
Június első hetében erősödött a forgalom, ami kellő muníciót adhat a további erősödéshez. A magyar piacot továbbra is a kivárás jellemzi. Az árutőzsdén alacsony az érdeklődés a búza iránt, ahogyan az azonnali piac sem pörög. Az étkezési búzával hozzávetőlegesen 46 ezer, a takarmánybúzával pedig 42 ezer forint környékén kereskednek.
A kukorica esetében élénkebb a forgalom a hazai piacon. A tőzsdei árfolyam továbbra is stabilnak mondható, március elsejétől - egy apróbb áprilisi ingadozástól eltekintve - tartósan 44 ezer forintért lehet jegyezni a terményt.
Válasz D-032a #4948. hozzászólására mert jó a nyomon követhetőség ami a szárító-ig tart onnan hogy mi jön ki meg hova megy az már nem számít ezért a molnárok azt őrölnek ami van s mi aszt esz amit kapunk valamikor még lehetett vinni a malomba bérőrlésre is de ezek mind megszűntek mert gazdaságtalanok voltak mondták de a lényeg az volt hogy a vidéki ne süthessen kenyeret magának mert akkor a péküzem minek van
Válasz 2266 #4950. hozzászólásáraEzt jól megmondtad...pont így van,és már követhetetlen is az egész.....visszaellenőrzés lehetetlen ha minőségi reklamáció van....
de az a legnagyobb baj,hogy ha az átvételi mintavételezés alkalmával a felvásárló úgy és ott vágja át a sofőrt,ahol és ahogy akarja... Lentebb már erre kitértem,hogy egy szimpla 8tonnás pót anyagon hánytízezret kaszál ha a malmi búzát takarmánynak minősíti,de utána azt egy helyre öntetik a malmival...ja hogy keveredjen..hogyne.... én meg a többi aki ezt elhiszi a télapó vagyok,meg maga a pápa...
A mintavételezés az egyik kulcs,ahol a nyomott árakat még meg lehet fejeltetni szerencsétlen termelővel,aki izzadva hordja be a gabonáját még esők előtt...
A mintavételezéskor használt gépek hitelességét,magát a mintavételezést ki ellenőrzi ilyen szemszögből? Senki!
Állandóan kitalálnak valamit,ami miatt takarmányt csinálhatnak a malmiból egy idő után...persze nem a haveroknak,ott nem kell mintavétel.
Továbbá ha úniós normákkal,minőségi követelményekkel jönnek a termeléskor minden mozzanatra és agrárrendtartási szempontra,a piaci értékesítéskor hogy van az,hogy mégis külön kis szigetként jelenünk meg az Eu-ban?
Azért a jó minőségű búzával jobb dolgozni a péknek is. A pék szerint az igazi gond a "túl őrlésben" is rejlik. Ez mondjuk a túlsúlyra hajlamos személyeknél probléma. Gyakorlatilag kalács tészta minőségűre őrölt lisztből készül a kenyér. Vagy kenyérnek nevezett valami. Ez abban gond hogy így hamarabb felszívódik. Gyakorlatilag a TAK búzából is lesz kenyér. Csak annak a lisztje agyon őrölve sem nyúlik úgy mint egy normális rétes tészta. Na ezért vannak a pacsulik. A felvásárlási árak tekintetében annyi...Szerbia-Horvátország....ha igaz, idei évre 40% mínusz gabona területtel startolt. Hamarosan megjelennek a Bosnyákok itt délen. Elmondásuk szerint Magyar búza nélkül nincs jó kenyér. Na ezért kell a minőség. A többi az nepper maszlag.
Nekem nincs szántóföldem, csak a többiektől hallom,hogy aratáskor a felvásárló telepére beszállításkor a legjobb és a legsza..bb búzát a beton placcon egy csomóba kell önteni. Akkor hogy van ez?
Rugózni kell! Az jót tesz az egésszségnek!
Meg máskülönben a naiv, jóhiszemű termelő figyelmét elkerüli , hogy a takarmánynak minősített terményét a "malmival" eggyüt tolják a tisztító garatjába.
A rugózás olyan jó , mint adalékolt kenyeret enni!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraAmit meg látni a felvásárlókon, hogy amit csak lehet azt lehúzzák a termelőkről minden évben. Nagyon kevés a tisztességes felvásárló a mai világban. Gátlástalan sok közöttük beviteti az árút és a végén meg ki sem fizeti a termelőt.
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraAdnak a jobb minőségű búzáért 2-3 ft többet de amennyivel több az ár annak a többszörösével tud többet egy takarmány búza mennyiségben. Akkor minek étkezésit termelni úgy sem fizetik meg, ezt pedig a malomipar és a felvásárlók maguknak köszönhetik mert hülyének nézték nézik a termelőket!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraÍgy látom én is pontosan ahogy írod! Adalékkal mindent elintéznek, aztán meg csodálkoznak hogy mennyi az allergiás betegségben szenvedő ember a földön! Szerintem a parlagfű csak ürügy!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraNe rugódozzunk már ezen állandóan, az hogy valami malmi búza vagy takarmány búza nem a felhasználás jellegét jelenti hanem a minősségi kategória megnevezését. Ezt amúgy eleve csak nálunk használják, és kb. 50 éve ez a neve, de ez csak egy név. Lehetne A B C D is, nincs semmi jelentőssége. A beltartalmi értékek nagy tartomnányban változnak, így elég igazságtalan lenne hagy egy 18-as sikértartalmú 7%-os fehérjetartalmú búza ugyan annyi lenne mint egy 34%-os sikértartalmú 15%-os fehérjetartalmú búza. Innen a csoportbontás. Ez csak árzási kategória. A malmok olyat vesznek amilyet ők akarnak, a takarmánykeverők meg szintén. (sok gazdaság szívesebben használ jobb minőségű gabonákat takarmányozni mert kevesebb fehérje kell, míg a malom megvesz minden xart mert a kenyér fehérjetartalmát a kutya nem nézi. és a többi paramátert tudja javítani adalékokkal...)
12443 hozzászólás
Jelentősen csökkenteni kell a termőterület (cca 50%) nagyságát, 2-3 év alatt törvényszerűen megfordulna a piaci helyzet.
Válasz Matyi50 #4989. hozzászólásáraTároló,az magába még kevés.Tisztítva kellene tárolni,értékesíteni.Felrakodáshoz rakodó,megfelelő méretű placc,ahol a kamion is be tud állni,stb..
Arra nem is gondoltok,hogy sok kis gazda,de a nagyobbak is,hitelezik az input anyagot.Tudják a kereskedők,mikorra kell kifizetni.Addig nincs gabona áremelés.
Ezeket etetjük.....
Idézet:
"Sokat akarnak markolni a búzatermelők
Az utóbbi években a hazai búzatermesztés nem minőségi, hanem a bőtermésű búzák irányába mozdult el. Évről-évre csökken a malmi minőségű búza vetésterülete a takarmánybúzával szemben - hívta fel a figyelmet Németh István.
A termelők sokszor sérelmezik, hogy nem válik el hangsúlyosan az árakban a takarmánybúza és a gyengébb étkezési búza a minőségi búzától, ez is támogathatta, hogy mennyiségi irányba mozdult el a piac. Eközben továbbra is igaz hogy a hazai szükségleteket teljesen ki tudják elégíteni, hiszen alig 1,2 millió tonnát használ fel évente a magyar malomipar. A felesleget pedig el kell adni exportra - így ebben a szezonban búzából várhatóan több mint 3 millió tonnát exportáltunk.
A mennyiségi szemlélet viszont tovább erősíti a készletek felhalmozását, összességében tehát sokkal több kalászos terem, mint amennyi kell. A felhasználás nem tart lépést a kínálattal és a készletek évről-évre nagyobbak, ez egyébként globálisan is jellemző a piacra a Magro.hu ügyvezetője szerint.
Tíz év alatt nagyot estünk
Az ország tele van német és francia hibridekkel, amelyek akár 6-8 tonnát is hoznak hektáronként, de a minőség rovására. Hagyományosan a magyar búzafajták kisebb hozammal, de stabilabb, jobb minőséget produkálnak - magyarázta Párkányi Gábor, az SGS Hungária Minőségellenőrző Kft. üzletágvezetője. Véleménye szerint az igen jó minőségű, magas fehérje-, és sikértartalommal, esésszámmal, W-értékkel rendelkező úgynevezett javítóbúzák elterjedése drasztikusan csökkent, miközben azt mondják a termelők, hogy nem járnak rosszabbul, mert mennyiségben kompenzálni tudják a minőség csökkenését.
Ám gazdasági és minőségpolitikai szempontból ez rossz tendencia. Magyarország évi 5-5,5 millió tonna terméssel mennyiségileg nem tud "labdába rúgni" a világpiacon, hiszen ez egy százalék alatti globális részesedést jelent. Sokkal inkább ki tudna tűnni azzal, ha prémium minőséget termelne, amiért felárat fizetnek - véli az üzletágvezető.
A minőségromlás trendje szerinte az elmúlt tíz évben jól látható: az ellenőrök 2006-2007-ben még kisebb termésátlagokról, de jobb minőségről tudtak volna beszámolni. Azóta az esésszámok óriásit csökkentek, a magas minőség határkövének számító 30 százalékos sikérek már nem nagyobb jellemzőek, ez az érték ma jellemzően 25-28 százalék körül mozog. A tavalyi szezonban az SGS által vizsgált több ezer búzamintának átlagosan 12,5 százalékos volt fehérjetartalma, miközben a minőség "bűvös" jelzőszámát a 14 százalék fölötti értékek mutatják, ami ma már a kimagaslónak számít Magyarországon.
Nemtörődömség az egész?
A termelői nyilatkozatokkal szemben a társaságnál azt tapasztalják, hogy a minőségi magyar búzáknak van piaca, egyebek közt Izraelben, Görögországban lenne rá nagyobb igény - főleg ilyen kis volumenben -, továbbá a multinacionális agrárcégek is keresik az extra minőségű javítóbúzát, hogy keverjék a gyengébb tételekkel. Párkányi szerint az az érv is nehezen áll meg a lábán, hogy a minőséget "nem fizeti meg a piac". Amíg egy gazdálkodónak egyáltalán nincs 14,5 százalékos fehérjetartalmú tétele, addig a prémiumot kereső felvásárlók nem is tárgyalnak vele. A termelők többsége tehát el sem jut odáig, hogy egy ilyen tételt be tudjon mutatni, ezáltal nem is fog látni "rendes" árat. Amennyiben viszont a gazdának van 13-as fehérjéjű búzája, akkor a 12,5 és a 13,5-es szerződésekhez képest az 1-2 eurónyi plusz nem feltétlenül éri meg.
Párkányi szerint a minőségromlásnak az is oka, hogy egyszerűbb az agronómiája egy euro- vagy egy takarmánybúzának. Ezekre nem kell annyira odafigyelni, nincs szükség annyi növényvédelemre, olcsóbb a vetőmag, kevesebb inputanyag kell, mint a prémium fajtákhoz - eközben a gazdák nagy termésmennyiségről tudnak beszámolni. (Ugyanakkor a gyengébb minőségű búzák árai nem csak olcsóbbak, hanem rendszerint nagyobb kilengéseket is produkálnak)."
Válasz Berkó_ #4988. hozzászólásáraNeked is lesz nemsokára,nyugi
Válasz Berkó_ #4988. hozzászólásáraSajnos ezt használják ki induláskor a nyomott árakkal....
akinek van 100hektárja,annak már bőven megéri saját tárolóra beruházni,ami ha nem is a teljes kapacitást,de induláskori árlenyomást elkerülhetővé teszi. Betonos aljú,nem beázó épület a legjobb és sokoldalú is,de a terménytároló siló se rossz megoldás.Már egy 200-300tonnás tárolóhely is nagyon sokat jelent adott esetben.
Válasz Matyi50 #4984. hozzászólásáraAz könnyen van, akinek terménytárolója van, illetve tudja hol bértároltatni! Ezek hiányában kénytelen vagyok odaadni ennyiért!
Válasz Dinci #4985. hozzászólásáraKödösitenek rendesen!
Válasz ural #4983. hozzászólásáraÚjszász Bonafarm 36.000 +kop 15 napos fizu!
Szép napot,
már jönnek a "hiteles" piaci információk, nagyon próbálják lenyomni az árakat.
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/dragulast_hoz_a_keves_buza.642019.html?.hu
Válasz ural #4983. hozzászólásáraaki annyiért odaadja az meg is érdemli...kifelé meg gondolom 5ezerért adják azt is zsákolva...
Jászberénybe ősziárpa 3100+komp
Nyugodt lehetsz az 500 forint is a te markodat üti,tőlem függetlenül is
Válasz Pilátus #4979. hozzászólására5000-ért viheted a búzám.500-at,hagyok neked haszonnak.
Válasz Pilátus #4979. hozzászólásáraGyőr Moson Sopron megyében is sajnos
Most már mindenkinek tiszta hogy ennek az évnek annyi.5500 alatt már most se adjon senki,de árpát sem kellene senkinek eladni most és később is minimum 4500-ért.
A jővő hét "beárazza" rendesen ezt az évet ,
Somogyban valódi természeti katasztrófa körvonalazódik!
Válasz borda77 (Joe) #4977. hozzászólására2012-ben sem számított rá senki,ha a kukit blokkolja a meleg teljesen akkor gabonaaratás végére fura árak lesznek.már most sem tudják tartani-visszafogni pedig még rozsdás a kasza sok helyen.túllőttek a célon a két sárgavirágúval ez megbosszulhatja magát.a búzatáblák erre fehérek,a kalászokat megnézve féltermés,talán, mondjuk itt ez nem feltűnő.
Válasz cyclo-400 #4976. hozzászólásáraszerintem erre nem lehet számítani, pedig a francia, ukrán stb.. meg a többi akkor is csinált elég gabonát a franc tudja mitől volt ez, sajna nem ebbe az irányokba megyünk pedig napra is szarrá ég...
Valaki már írta korábban, hogy a helyzet kezd hasonlítani a 2012-re. A gabona ára akkor is
elszabadult az aszály miatt 6.000 ft-ig.
Azóta böjt van!
Válasz .Feco. #4973. hozzászólásáranálunk a goodmill mindig 100-200 ft-al többet ad...
Válasz borda77 (Joe) #4972. hozzászólására"...az olaszba küldő kereskedők!" ... Vagyis ők még nem az olasz vásárlók, tehát még az ár sem az amit az olasz kereskedő ad érte.
Válasz borda77 (Joe) #4972. hozzászólásáraEz érdekes... mi sokkal messzebb vagyunk a taljanoktol mégis mindig ok adják a jobb arat, nem a helyi malmok...
Válasz Cafi #4971. hozzászólásáraJA csak azt is nézd hogy hazai felhasználás is van... hazai malmok hazai táp stb... ne azt számold hogy kiviszem olaszba és akkor leveszi a kereskedő a sápot és annyi az ára itt a magyar malomban... mert ez nem így van!!!
Van a mai napon 180 EUR ebből lejön egy kevés fuvar egy kis haszon és máris nem ennyi. Én évek óta magyar malmokba adom el, és mindig több mint az olaszba küldő kereskedők!
Válasz borda77 (Joe) #4970. hozzászólásáraszámold ki.
vagy kiszámoljam én?
180-35=145 EUR >>> 145*308=44.700 Ft/t malmi búza
de már csak 179!!!! EUR a MAtifos ár!!!, akkor -300 Ft/t >>> 44.400 Ft/t
ha malmi 44.400 Ft, akkor mi a baj a 42.000 Ft/t takarmányárral?
teljesen jó ár, meg kis szerencsével mehet még felfele 2-3.000-et. akkor takarmány 44-45.000 Ft/t lehet!!!
MA ismét 2 EUR-t ment fel a matifon a búza ára, így már 180 EUR!!!
Ehhez képest a 4200 az smafu amúgy!!! meg amúgy is!!! Egy lehet a szerencsénk egész európába k..va meleg lesz nem csak itt... mondta reggel az időjós!
Dunagabona már árat robbantott!
Tak búza 42, EUR 43,5, új árpa 38
Matifról vigyázó szemetek le ne vegyétek
köv 2-3-4 hét akár hektikus is lehet, könnyen lehetnek napok, mikor 2-3-4.000-et ugrik a búza ára, majd persze 1-2 nap alatt vissza esik ennyit, de hirtelen emelkedő napok lesznek!
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásárabárcsak így lenne...
Válasz Ares 826 #4966. hozzászólásárabocsánat azt hittem van rálátásod.
Válasz Wilde #4965. hozzászólásáraEzt tőle kellene megkérdezned nem tőlem.
Válasz Ares 826 #4964. hozzászólásáranincs összefogás?????hát az agrárkamara jakabbal az élén mi a fas ra való??
Válasz csoppika #4952. hozzászólásáraVagy még azt sem, takarmányt és ahhoz keverik a mi javítónkat, totál hülyének vagyunk nézve! Nincs összefogás a termelők között ez a fő gond. Sajnos sok gazda el van adósodva a beruházások miatt és kell a pénz a részletfizetésekre és oda kell adni amit mondanak mert ha nem tud fizetni viszi a bank a jelzáloggal terhelt dolgokat. Ezt használják ki nagyon sokan.
Válasz .Feco. #4960. hozzászólásáraBelefér majd az idén az össze aszott, beszáradt, besült is mert NEM LESZ MÁS, igaz bagóért sajnos.
Válasz rongyos #4961. hozzászólásáraén viszont láttam olyat hogy kijött a malom, lemintázta, adott rá árat, megegyeztünk majd közölte hogy a Cargill-nak kell számlázni...
Válasz Vinkó75 #4951. hozzászólásáraDobro dosli nasi prijatelji! Jöjjenek csak a bosnyákok...abban igazad van, hogy a többi csak nepper maszlag...de mégis rajtunk csapódik le...:/
Bár amikor gabonáztam, én is direktben adtam el a Dráván és Száván délre...
a másik: sajnos én még egy olyan péket nem láttam, aki a termelőtől venne valamit...:/
Válasz D-032a #4959. hozzászólásárade az csak a neve! Semmi köze a felhasználásához, csak egy név. Hívhatnák D osztálynak, 4. osztálynak, bárminek. Egyébként meg valójában nem felel meg, mert jellemzően takarmány osztályba az Euro alatti minősséget sorolják, tehát minden ami nem sorolható étkezési kategóriákba de fiziológialiag érett búzaszem az takarmány kategória... amit belinkeltél lentebb az hülyeség, olyan búza nincs aminek 11% a fehérjetartalma de 24 alatti a sikértartalma... legalsó kategóriának olyan minimumkritériumai vannak mint minimum 70 hektólitersúly tehát kilúgzott, szétázott, rovarok által szérágott szemek nem férnek bele vagy hasonlóak...
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásáraIgazad is lehetne mindenben.
Csakhogy mivel a magyar takarmánybúza minősége teljesen megfelel európa és a világ élelmezési és kenyérminőségének (a piaci követelményenek), így a magyar búza takarmány minősítésének csak egy értelme van.
A búza felvásárlási árát a világpiaci ár alatt tartani, és ezt minőségi kifogással indokolni.
Válasz Mihály-963 #4954. hozzászólásáraBúza minőségi kategóriák :http://www.sherpateam.hu/img/buza.pdf
-----------------------------------------------------------------------------------
"Kereskedelmünk is egyre dörzsöltebben van jelen a nemzetközi piacokon, igaz, a termelők ezt nem mindig érzik az elszámolások során. Kereskedelemben, marketingtevékenységben még sokat kell javulni, mert Európa nem a magas, prémium minőséghez szokott, általában nem is tudják megtermelni, következésképpen nem is mindenhol tudják értékelni."
"Az érdekesség – különösen az európai búzatermelő nagyhatalmak körében –, hogy a megtermelt kenyérgabona minősége sokkal gyengébb, de nagyon sok. Hozzászokott a piac az euro minőséghez és ezt keresi, ezt adja-veszi, aminek az ára természetesen sokkal alacsonyabb.
Nehéz ezt egy olyan országban tudomásul venni, ahol a fogyasztói igényeket az elmúlt évszázadban magasra tették, ahol a pékségek áruféleségeinek esztétikája és beltartalma átlagon felüli."
"Európa nagy részén megelégednek a szerényebb lisztminőséggel, ahol nem követeli ki feltétlenül a fogyasztó, hogy magas legyen a kenyér, tésztája lyukacsos legyen, íze legyen állandó, és a pékségben legyen friss „furfurol” illat. Mások tehát a fogyasztói szokások és mások a termelői szokások is! A szerényebb igényekhez megfelel az euro minőségű étkezési búza, viszont abból a francia termelő legalább 8 t/ha-t termel"
A teljes 2014-es , még aktuális írás:https://agrarium7.hu/cikkek/77-a-mi-kenyerunk-a-legfinomabb
-------------------------------------------------------------------
Ahogy korábban már többen is leírták: vissza a minőséggel és előre a mennyiséggel!
Hihetetlen , hogy európa a szeméthez van szokva és nincs igénye a minőségi búzára és az igényes kenyérre és pékárúra. Párszor már volt erről szó, de mégis nonszensz , hogy nem európa keresi a minőséget. Nekünk meg állandóan ezt kell hallgatni : miőségi termelés...minőségi termelés...minőségi...
Méghogy Európa!
Válasz .Feco. #4956. hozzászólásáraNem tudom, mi lesz a törvényben. De még lehet azt is leosztják, hogy mit kell vetned, és mennyit... Aztán buboghatok kint az öntöződobbal(a 250eből legalizált kútnál), ha nem akarok kötbért...
Szóval az ember azt hiszi, ennél sz@rabb már nem lehet...oszt kiderül hogy mégis...
Válasz Matyi50 #4953. hozzászólására"A mintavételezéskor használt gépek hitelességét,magát a mintavételezést ki ellenőrzi ilyen szemszögből? "
Konkrétan azt ellenőrzi a NAV, a fogyasztóvédelem, a helyi jegyző, és a Műszaki és mérésügyi hatóság. Tudnillik van magyaroországon egy törvény, miszerint mérést végezni csak hitelesített és rendszeresen feülülvizsgált műszerrel lehet, amiről jegyzőkönyvnek kell lennie a mérés helyzínén. Kinél hogy, nálunk szem előtt van egyébként, de ahol nincs ott is bármikor kérheted te vagy a fenti hatóságok, hogy mutassák be. Eleve a mérleg kijelzőjén is van matrica, plusz az plombált tehát ahol állítani tudod ott a csavarozást nem tudod megbontani a plomba sérülése nélkül. kétévente felülvizsgálat van, amikoris kijönnek hoznak hitelesített próbatestet és ellenőrzik hogy helesen mér-e, ha nem akkor kalibrálják. Ugyanez igaz a nedvességmérőre és a beltartalomvizsgáló infrára is, pesten van egy labor, oda beküldöd és bekalibrálják úgy, hogy megmérnek néhány mintát, majd elvégzik a vegyszeres lombikos illetve kemecés teszteket, és ahhoz hozzáigazítják a mérőműszert. ugyanígy jegyzőkönyv készül róla, és ott kell lennie a helyszínen. milliós bírságok vannak ebből...
És semmi követhetetlenség nincs vele, te odavitted, vagy te veszed a mintát, vagy együtt veszitek vagy jobb helyeken robotkar veszi, így az nem kifogásolható. Mint mondtam a mérőműszer hitelesített kell legyen tehát az sem kifogásolható, onnan a TE búzádnak van egy minőségi kategóriába sorolása amivel TE és a FELVÁSÁRLÓ elszámoltok egymással. Ha nem egyeztek meg kimégy atelepről és mégy máshova. De ha ő megvette had csináljon már vele azt amit akar! Ha mondjuk egy takarmánykeverőnek adod el és ő megveszi tőled malmiként majd önti fel a darálóba te sem mégy oda hogy hé tesó, ebből takarmány lesz, akkor adok vissza 200 forintot mázsánként... akkor fordítva miért? tőled megveszi a takarányt, mástól megveszi a malmit meg a javítót, összekeveri és eladja az egészet malminak vagy eurónak, vagy ledarálja és megy a moslékba mind. mit számít ez? a te termésed jobb lesz tőle? másrészt azért kereskedő hogy kereskedjen, megveszi tőled és eladja a feldolgozónak... nyílván mindnefelé más, de felénk lehet csarnokot bérelni szóval elvileg bárki megteheti hogy nem pótkocsinként méregeti a termését hanem egybe leöntögeti egy bérelt csarnokba (szerencsésebb esetben a sajátjába), vetet átlagmintát az SGS-el, kiértékeli és úgy megy a kereskedőkhöz hogy tessék, itt a minőségi jegyzőkönyv ennyi a mennyiség, mit adsz ezért... (még most, mert ha megszavazzák ezt az integrátor-törvénynek hívott kolhoz 2.0-t akor vége lesz ennek is...)
Válasz Vadmalac #4937. hozzászólásáraMost olvastam!
Országosan mintegy száz milliméternyi csapadék hiányzik a talajból, ami nem túl jó hír a búzának, de hosszú távon a kukoricának sem. Ha nem változik az időjárás, idén korábban kezdődik az aratás és kevesebb termény kerülhet a magtárakba. E hét elején derült ki, hogy a hazai termelők tízszázalékos kiesésre számítanak az aszály miatt. Mindez azt jelentheti, hogy a múlt évi ötmillió tonnás össztermés négymillió tonna körül lehet 2017-ben.
Aggódhatnak a magyar gazdák - Belefulladunk majd a gabonába
A Magro.hu online piactér elemzése szerint a jelenség nem csak a magyar termelőket érinti, idén más államokban is a vártnál alacsonyabb lehet a betakarítható mennyiség. A kereskedelem azonnal reagált a módosított előrejelzésekre. Az aszálytól való félelem miatt az utóbbi hetekben felfelé mozdult el a búza világpiaci ára. A Magro elemzése szerint a drágulás vélhetően nem tart majd sokáig, hamarosan ismét stabilizálódhatnak az árak - idézi a lap.
Június első hetében erősödött a forgalom, ami kellő muníciót adhat a további erősödéshez. A magyar piacot továbbra is a kivárás jellemzi. Az árutőzsdén alacsony az érdeklődés a búza iránt, ahogyan az azonnali piac sem pörög. Az étkezési búzával hozzávetőlegesen 46 ezer, a takarmánybúzával pedig 42 ezer forint környékén kereskednek.
A kukorica esetében élénkebb a forgalom a hazai piacon. A tőzsdei árfolyam továbbra is stabilnak mondható, március elsejétől - egy apróbb áprilisi ingadozástól eltekintve - tartósan 44 ezer forintért lehet jegyezni a terményt.
A Magro.hu korábban túltermelést jelzett előre.
Válasz D-032a #4948. hozzászólására mert jó a nyomon követhetőség ami a szárító-ig tart onnan hogy mi jön ki meg hova megy az már nem számít ezért a molnárok azt őrölnek ami van s mi aszt esz amit kapunk valamikor még lehetett vinni a malomba bérőrlésre is de ezek mind megszűntek mert gazdaságtalanok voltak mondták de a lényeg az volt hogy a vidéki ne süthessen kenyeret magának mert akkor a péküzem minek van
Válasz 2266 #4950. hozzászólásáraEzt jól megmondtad...pont így van,és már követhetetlen is az egész.....visszaellenőrzés lehetetlen ha minőségi reklamáció van....
de az a legnagyobb baj,hogy ha az átvételi mintavételezés alkalmával a felvásárló úgy és ott vágja át a sofőrt,ahol és ahogy akarja... Lentebb már erre kitértem,hogy egy szimpla 8tonnás pót anyagon hánytízezret kaszál ha a malmi búzát takarmánynak minősíti,de utána azt egy helyre öntetik a malmival...ja hogy keveredjen..hogyne.... én meg a többi aki ezt elhiszi a télapó vagyok,meg maga a pápa...
A mintavételezés az egyik kulcs,ahol a nyomott árakat még meg lehet fejeltetni szerencsétlen termelővel,aki izzadva hordja be a gabonáját még esők előtt...
A mintavételezéskor használt gépek hitelességét,magát a mintavételezést ki ellenőrzi ilyen szemszögből? Senki!
Állandóan kitalálnak valamit,ami miatt takarmányt csinálhatnak a malmiból egy idő után...persze nem a haveroknak,ott nem kell mintavétel.
Továbbá ha úniós normákkal,minőségi követelményekkel jönnek a termeléskor minden mozzanatra és agrárrendtartási szempontra,a piaci értékesítéskor hogy van az,hogy mégis külön kis szigetként jelenünk meg az Eu-ban?
Válasz Vinkó75 #4951. hozzászólásáraItt az osztrák is javítót vesz, de gondolom javarészt ő is eurot termel...
Azért a jó minőségű búzával jobb dolgozni a péknek is. A pék szerint az igazi gond a "túl őrlésben" is rejlik. Ez mondjuk a túlsúlyra hajlamos személyeknél probléma. Gyakorlatilag kalács tészta minőségűre őrölt lisztből készül a kenyér. Vagy kenyérnek nevezett valami. Ez abban gond hogy így hamarabb felszívódik. Gyakorlatilag a TAK búzából is lesz kenyér. Csak annak a lisztje agyon őrölve sem nyúlik úgy mint egy normális rétes tészta. Na ezért vannak a pacsulik. A felvásárlási árak tekintetében annyi...Szerbia-Horvátország....ha igaz, idei évre 40% mínusz gabona területtel startolt. Hamarosan megjelennek a Bosnyákok itt délen. Elmondásuk szerint Magyar búza nélkül nincs jó kenyér. Na ezért kell a minőség. A többi az nepper maszlag.
Válasz Antónia #4949. hozzászólásáraEzt pont azért kell igy csinálni hogy a végén egy jó közepes minőséggel lehessen tovább értékesíteni...
Nekem nincs szántóföldem, csak a többiektől hallom,hogy aratáskor a felvásárló telepére beszállításkor a legjobb és a legsza..bb búzát a beton placcon egy csomóba kell önteni. Akkor hogy van ez?
Rugózni kell! Az jót tesz az egésszségnek!
Meg máskülönben a naiv, jóhiszemű termelő figyelmét elkerüli , hogy a takarmánynak minősített terményét a "malmival" eggyüt tolják a tisztító garatjába.
A rugózás olyan jó , mint adalékolt kenyeret enni!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraAmit meg látni a felvásárlókon, hogy amit csak lehet azt lehúzzák a termelőkről minden évben. Nagyon kevés a tisztességes felvásárló a mai világban. Gátlástalan sok közöttük beviteti az árút és a végén meg ki sem fizeti a termelőt.
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraAdnak a jobb minőségű búzáért 2-3 ft többet de amennyivel több az ár annak a többszörösével tud többet egy takarmány búza mennyiségben. Akkor minek étkezésit termelni úgy sem fizetik meg, ezt pedig a malomipar és a felvásárlók maguknak köszönhetik mert hülyének nézték nézik a termelőket!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraÍgy látom én is pontosan ahogy írod! Adalékkal mindent elintéznek, aztán meg csodálkoznak hogy mennyi az allergiás betegségben szenvedő ember a földön! Szerintem a parlagfű csak ürügy!
Válasz rongyos #4940. hozzászólásáraNe rugódozzunk már ezen állandóan, az hogy valami malmi búza vagy takarmány búza nem a felhasználás jellegét jelenti hanem a minősségi kategória megnevezését. Ezt amúgy eleve csak nálunk használják, és kb. 50 éve ez a neve, de ez csak egy név. Lehetne A B C D is, nincs semmi jelentőssége. A beltartalmi értékek nagy tartomnányban változnak, így elég igazságtalan lenne hagy egy 18-as sikértartalmú 7%-os fehérjetartalmú búza ugyan annyi lenne mint egy 34%-os sikértartalmú 15%-os fehérjetartalmú búza. Innen a csoportbontás. Ez csak árzási kategória. A malmok olyat vesznek amilyet ők akarnak, a takarmánykeverők meg szintén. (sok gazdaság szívesebben használ jobb minőségű gabonákat takarmányozni mert kevesebb fehérje kell, míg a malom megvesz minden xart mert a kenyér fehérjetartalmát a kutya nem nézi. és a többi paramátert tudja javítani adalékokkal...)