Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak658 FtBenzin árak640 FtEUR409.84 FtUSD393.24 FtCHF433.65 FtGBP486.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Most akarnak bevásárolni a kupecok nyomott áron majd nagyot kaszálva keresni!! Minden aratáskor próbálkoznak lehúzni akit csak lehet!!! Minimum annak az 55 ruppónak kelle az árnak lenni!!! Ma volt a rádióban hogy kevesebb a termés, a minőség az talán jobb lesz mint 2010-ben de az árak mennek lefelé DE MIÉRT????????? INDOK??????????
Voltam ma gabonás tanácskozáson azt mondtáktak lemehet 4000 ig eu elméletileg megszünt onnan indul az étk. 48-50 körül,de gyors és nagy ingadozások várhatóak a piacon az orosz export feloldása miatt. ősszel állhat be a rendes gabona ár
Soha ilyen drága nem volt a búza aratáskor, mint most. Tavalyhoz képest kétharmados az árnövekedés. Bajban is vannak a molnárok: csak kevesük tud több havi őrölni valót megvenni, így félő, hogy elviszik az exportőrök előlük a búzát.
A hivatalos magyar adatokból – melyeket hetente küldünk Brüsszelnek – a 23. héten 60,8 ezer feletti tonnánkénti ár volt kiolvasható – egy éve még 29,7 forint volt a fizikai piacon az ár. Ráadásul ez még nem tartalmazza az áfát és a szállítási költséget. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy több mint 100 százalékkal drágább a gabona, mint volt egy éve. (Tegyük hozzá, hogy a mostani állapot már egy nagy áresést követő szint, mivel idén márciusban 75-80 ezer forintot ért el az ár.) Egy másik viszonyítási alap szerint a múlt héten a Budapesti Értéktőzsde augusztusi jegyzése 53 ezer forinton állt. Tavaly ugyanebben az időben ez 32 ezer forint volt, ami bő kétharmaddal nagyobb árat jelent 2011-ben. A mostanihoz képest legmagasabb árat 2008-ban jegyezték fel az augusztusi kötésről, ami tonnánként 42 ezer forint volt. Tehát nemcsak abszolút rekord a mostani induló búzaár, hanem negyedével nagyobb, mint az eddigi rekord!
És most nézzük, mi van a földeken! A hétvégén Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdasági államtitkára azt mondta, hogy közepes mennyiségű, de jó minőségű lesz az idei búza. A tárca számításai szerint 3,9 millió tonna teremhet: 900 ezer hektárról átlagosan 4 tonnás átlagot érnek el a gazdálkodók. Az eddig napvilágot látott vélemények közül ez a legreménykedőbb. Mást mondanak a gabonatermesztők. Szerintük nincs több 800-850 ezer hektárnyi búzánál, és ezen sem terem több 3,5 millió tonnányi magnál. Voltak olyan hangok is, melyek ennél jóval kisebb termőterületet és 3 milliót alig elérő össztermést emlegettek.
Így vagy úgy, még a 3 millió tonnával sem lenne baj, hiszen az országban 1-1,2 millió tonna búzára van szükség a biztos kenyérellátáshoz. A többi megy takarmánynak, és még néhány százezer tonna exportra is. Feltéve, ha nem ismétlődik meg a tavalyi eset! Márpedig szinte biztos, hogy megismétlődik, sőt!
Nincs ugyanis, aki nagy tételben átvegye a termelőktől a frissen aratott búzát. A molnárok többségének csak néhány hónapra elegendő termés beszerzésére van pénze. Akár csak tavaly, amikor senki sem tudott előre, viszonylag olcsón készletet vásárolni, így kénytelenek voltak havonta az éppen aktuális – és egyre emelkedő árú – búzát megvásárolni. Ekként a liszt is extrém módon drágult. Ezt kellene az idén elkerülni, de úgy tűnik, nincs rá sok esély.
A molnároknak nincs több pénze, így nem elképzelhetetlen, hogy a jobb minőségű magyar búzát kereskedők veszik meg, és egy jó részét exportálni fogják. Akár jóval nagyobb mennyiségben is, mint azt előre elképzelnénk. Így viszont – mivel az exportot megtiltani az EU-ban nem lehet – akár relatív hiány, s ismét egyre növekvő árak jöhetnek
a következő időszakban. Ez pedig a biztonságos hazai pékáru- és kenyérellátásnak nem használ, a kenyér árának alakulásáról nem is szólva.
Budapesti Értéktőzsde gabona szekciójának étkezési búzára vonatkozó augusztusi kötései adott év június 17-én (Ft/t, kerekített érték)
2011 - 53 000
2010 - 32 000
2009 - 34 000
2008 - 42 000
2007 - 38 000
2006 - 25 000
Forrás: BÉT
Az étkezési búza termelői ára áfa és szállítási költség nélkül, adott év 23. hetében (Ft/t)
2011 - 60 800
2010 - 29 700
2009 - 36 500
2008 - 48 300
2007 - 33 900
2006 - 24 300
Forrás: PÁIR - AKI
az utolsó "hivatalos" közlemény szerint elég jó termést várnak búzából
árpából 41q-ra mondják az átlagot ami 11q-val több mint tavaly és duplája a 2009-esnek
búzából is 4t körül várnak ami itt nagyon jó országos átlagnak felel meg
ezzel csak az a bökkenő , hogy engem még soha senki nem kérdezett meg mennyi volt a termésátlagom , de akitöl megkérdezték az is csak a számlásan eladott mennyiséget jelentette be
persze ezek a hivatalos hirek mind manipulálva vannak mert a malmosok érdekvédelmi csoportja ilyenkor elég sokat áldozz arra, hogy a média félretájékoztassa a közvéleményt
Tonnánként 50 ezer forintos rekordárakkal indulhat az új búzaszezon - Továbbra is szóródnak a termésvárakozások
Írta: Agromonitor.hu
2011. június 20. hétfő, 08:56
Rekordmagasságú, 50 ezer forint feletti tonnánkénti felvásárlási árakkal indulhat az idei hazai búza betakarítási szezon, függetlenül a várható termésmennyiségtől. Az árakat szakértők szerint az általános kereslet határozza meg, bár a nemzetközi gabonapiacok továbbra is érzékenyen reagálnak a különböző termésbecslési és kereskedelempolitikai hírekre. A hazai termésvárakozások 3-4 millió tonna között szóródnak, míg a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) működtetett aratási koordinációs bizottság 3,9 millió tonnás várható búzamennyiséget prognosztizált. A termés bőven fedezheti az 1,1-1,2 millió tonnás éves malmi őrlési szükségletet, de kérdéses, hogy a molnárok miként jelennek majd meg vásárlóként a piacon. A malmok forgóeszköz-ellátottsága ugyanis nem javult, így többségük egy-két hónapos készletezésre vállalkozhat csak. A molnárok pénzügyi helyzetét rontotta, hogy búza tonnájáért tavasszal már 80 ezer forintos árat kellett fizetniük, miközben olcsó szlovák és lengyel liszt törte le a hazai árakat a boltokban.
Két-három hét múlva, közvetlenül Péter-Pál után kezdődhet meg az idei búza betakarítás – közölte Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A tapasztalatok szerint az elmúlt hónapok kedvező idejárása javította a várható termésmennyiséget, ezért a szervezet a 3 millió tonna közeli, korábbi termésbecslését 3,5 millióra emelte. Ugyanakkor a kalászszám nem nőtt, helyenként pedig a gyérek és nem bokrosodottak a táblák, és ez több termelőnél lefelé húzhatja a termésátlagot.
A VM-ben működtetett aratási koordinációs bizottság a várható búzatermést 3,9 millió tonnában határozta meg, amelyet a gazdálkodók mintegy 950 ezer hektáros területről, 4 tonnás átlaghozamok mellett arathatnak le. A piacon viszont sem a betakarítható területben, sem az össztermésben nincs konszenzus. A szélsőséges becslések továbbra is 0,6-1,0 millió hektáros búzaterület és 3-4 millió tonnás terméseredmények között szóródnak. Az ágazati szereplők között elsősorban abban nincs egyetértés, hogy a tavalyi belvizek mennyivel csökkentették a betakarítható termőterületet.
A hazai és a mértékadó nemzetközi tőzsdei jegyzések ugyanakkor nagy valószínűséggel azt vetítik előre, hogy rekordmagasságú, 50 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árakkal kezdődhet meg az idei búzaszezon. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára elmondta: az induló árat nem a tényleges termésmennyiség, hanem az általános nemzetközi kereslet határozza meg. Az árérzékenység azonban várhatóan megmarad, mivel a nemzetközi piacok rendkívül érzékenyen reagálnak a különböző termeléspolitikai és termésbecslési hírekre. Így az új szezont is gyakori áringadozások jellemezhetik – vélte a főtitkár.
A valószínűsíthető hazai búzamennyiség bőven fedezheti az 1,1-1,2 millió tonnás éves malmi őrlési szükségletet, de egyelőre kérdéses, hogy a molnárok a termésből mennyit tudnak megvásárolni. Pótsa Zsófia szerint ugyanis a vállalkozások forgóeszköz-ellátottsága nem javult, ezért többségük egy-két hónapos szükségletét tudja csak előre megvenni. Ezért más szakértők szerint a biztonságos hazai kenyérellátás szempontjából is gondot jelenthet, ha a kereskedők a termés jelentős részét az exportpiacokon adják majd el. A molnárok pénzügyi helyzetét rontotta, hogy márciusban a búzáért már tonnánként 80 ezer forintot kellett fizetniük, miközben olcsó szlovák és lengyel liszt törte le az itteni árakat – állapította meg Pótsa Zsófia.
Hatalmas szárnyalás bontakozott ki az agártermékek piacán tegnap, amit elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal magyaráztak az elemzők. A búza 7,3 százalékkal, a kukorica 4,1, a szójabab 2,7 százalékkal drágult a nap folyamán. A tavalyi aszály és árvizek hatalmas ralit okoztak a nyersanyagpiacokon, az USDA szerint azonban a jelenlegi európai szárazság és amerikai esőzések a készletek további csökkenését idézhetik elő, ami drágíthatja a mezőgazdasági terményeket.
Hatalmas szárnyalás volt tegnap az agrártermékek piacán, a búza 7,3 százalékkal, a kukorica 4,1, a szójabab 2,7 százalékkal drágult a nap folyamán. A búza júliusi határidős ára ezzel a hét során már több mint 12, a kukorica 8,8 százalékkal drágult. A nyersanyagok áremelkedése mögött elsősorban fundamentális tényezők álltak, főként a vetést akadályozó esőzések és a várható betakarítási mennyiséget rontó szárazságok.
A búza árát leginkább a 36 éve nem tapasztalt európai szárazság hajtotta, hiszen a jelenlegi hőmérséklet 4-8 százalékkal haladja meg az ilyenkor szokásos átlaghőmérsékletet, míg a vízhozam 30 százalékkal marad el a szokásostól. A brit, francia és német termelők a világ búzatermelésének ötödét adják, így a termelés visszaesése komoly hatással van a világpiacra is. A szárazság miatt a francia termés 12, a német 7,2 százalékkal csökkenhet. A kedvezőtlen időjárás ráadásul nem csak az európai, de az amerikai és kínai gazdákat is érintette, ahol helyenként a szárazság, máshol a túl sok csapadék rontotta a helyzetet.
Egy évvel ezelőtt az orosz szárazság és a túl csapadékos kanadai és ausztrál időjárás rontotta a termelést, amely akkor jelentős ralihoz vezetett az agrártermékek piacán, a készletek csökkenésével párhuzamosan. Az USDA előrejelzése szerint a búza készletek amúgy is alacsony szintje a tavalyi csökkenés után ráadásul idén is tovább eshetnek. Az alacsony készletek nem csak a búzára, de más mezőgazdasági terményre is jellemzők, köztük a kukoricára is, ahol szintén további készlet csökkenést vár az USDA.
Az USA-ban javában tart a kukorica vetése, ám a korábbi évekhez képest lassabb tempóban (akárcsak a tavaszi búza, a rizs és szójabab esetén), az Egyesült Államok egyes részeit sújtó hideg és esős időjárás ugyanis sok helyen a vetés elhalasztásához vezetett. Ha folytatódik ez az időjárás, a gazdáknak el kell dönteniük, hogy késve ültetnek kukoricát gyengébb hozammal, vagy szójababra térnek át - mondta Mike Zuzolo, a Global Commodity Analytics & Consulting elnöke.
Annyit gondolkodom, hogy kössek, ne kössek búzát? 205 Euro, ha 12% a fehérje, 5-tel emelkedik, ha 13, és megint 5-tel, ha 14. Semmi más nem érdekli a vevőt, augusztusban szállít és fizet.
Viszont nagyon kevés a búza, és a közepes termésnek is örülni lehetne, tudom tartani is. ???
Itt az a hír járja, hogy mind elmegy, állítólag annyira nem is kapaszkodik érte, mondjuk a tavalyi év után annyira ez nem meglepő. De idénre megfogta, mert ki akarták fizetni, hogy idén már ne ő arassa, de ahogy én hallottam kicsit vastagon fogott a ceruza a mezei leltár készítésekor. Persze nagy betűvel írom le, hogy ÁLLÍTÓLAG! mert én csak ilyen kósza hírekből ismerem ezirányú tevékenységét. Mindenesetre nekem ez nem jó, annál inkább erőlködik itt a környéken.
Persze, hogy természetes, nincs is ezzel gond, csak azt nem értem miért vagyunk olyan naivak, hogy elhiggyük, hogy azok az emberek, akik eddig több tízmiliós sapsot kaptak csak úgy majd lemondanak róla, mert valaki ott fent elkezd másként gondolkodni... Ez a bázis kérdés egyszer már megbukott, most se fog sokkal előrébb menni.
Ez a természetes, találékony a magyar embr,csak az qurta el aki eddig 1-2 névre volt regisztálva,és papiron átlépte a 300 hekit,azért megnézik a 2009-10-es regisztrációt és az lesz az etalon
EL vagytok ti tévedve barátaim!
Miért mégis mit gondoltok, mi lesz, ha 300 heki fölött nem lesz támogatás?
Az az rt kft stb, aki eddig igényelt 300 hektár felett átalakul holdingá, azon belül csinálnak annyi kft-t, amivel nem lépik túl a határt, aztán arra a a területre, amit eddig 1 cég igényelt máris egy tucat adja be a támogatási igényét, természetesen úgy, hogy egy fillér támogatástól se essenek el!
A jogászok meg megint jól járnak! Ennyi.
Nem bizok én azokban,csak reménykedtem hátha ez az egy dolog beüt náluk,de remélem mennek a kivégző osztag elé ők is meg azok akik a rendszerváltás óta garázdálkodtak a parlamentben,csináltam feleslegesen a 3 gyereket,lassan felnőnek azt ujra kell gyártani őket
Ja-ja sokat.fogalma sincs milyen a 4-5 aranykoronás föld,pláne homok,10 ak-s földön már mi is elérjük a 10 tonna kukoricát(persze nem aszályban)de a homok témát te is jol tudod,lehetsz akármilyen okos,meg szép,meg gazdag,néha beszalad 2-3 tonnás kukorica,ja és mért nem legelő,mert kinek adod el a szénát,senki nem tart erre állatot,
Hát én is bízom abban hogy 300 hektár fölött nem lesz támogatás!!! Ezt akarja is a EU én úgy tudom!!! Nem is lehet a nagyokkal nagyon versenyezni, mert ott a lépéselőny, nagy tábla azt nagyon lehet gazdaságosan művelni!!!!
A tulajt meg lehet győzni, hogy neki aztán éppen mindegy, hogy mi van a földjében (arról nem is beszélve, hogy ha nem Naturás, akkor akkor szántod ki neki, amikor akarod)
Szántón kívűl mindenki kapott AKG-t, aki beadta, mint ahogy azok is, akik gyenge adottságú földekre kérték.
Hajtós: Még mindig nem értem, hogy miért van mindenkinek az a tévképzete, hogy nekünk csak első osztályú szántóink vannak! A földjeink 70%-a nem éri el a 13 AK-t!!! Csak mi berendezkedtünk erre, így meg tudjuk művelni őket...
Amit kevesen hisznek el: amit magyarországon jó földnek mondunk (és sok tanulmány szerint csak ezek alkalmasak haszonnövények termelésére) az európai viszonlatban ritkaságszámba megy. A legtöbb küföldi nem is érti, hogy a hajdúságban miért vetnek kukoricát, mert szerintük ez elég nagy pocséklás! Az európai átlag földminősség a magyar AK rendszerben 3-5 AK közé esne....
tavaly jártam lengyelországban ott is működik amit a hozzászólásod végén leírsz. Ja ott nem volt tsz szervezésben táblásítás, meg a táblák újbóli szétverése, maradhatott a házad a tanya közepén. Nagyon szép látvány volt, én szinte gyönyörködtem benne és álmodoztam hoyg egyszer talán majd.......
Bérelt földet nem füvesíthetsz be,a tulaj nem járul hozzá.AKG-t ne emlegezsd,kizártak sokunkat!Marad a minimális támogatás melletti termelés,mivel kikell termelni a bérleti díjat is!És felénk bármit is csinálhatsz,ha aszájos vidék.Jön a felhő,megy jobra,vagy balra,de nem esik.
Hát én adok neked ha kell szívesen 6-8 Ak földet gazdálkodni, és ha azon termelsz gazdaságosan 5t/Ha búzát akkor biz én elintézem neked hogy kapjál kitüntetést a Fazekas miniszter úrtól.
még egyszer elmondom, ezúttal nyomatékosítva: ÉN nem mondom senkinek azt, hogy csináljon bármit, vagy ne csináljon valamit. A VÉLEMÉNYEM írom le. Mindenkinek van sajátja.
A 20 AK-s földre is ugyan annyi (vagy közel ugyanannyi) tápanyag kell ugyan annyi terméshez ugyanannál a növénynél, ebben nem nagyon van különbség. A jó földeknek valamivel jobb a tápanyagszolgáltató képessége, valamivel könnyebb őket művelni, de ugyanakkor lényegesen többe is kerülnek. Ami az 5 AK-s földnek 10 tonnás kukorica, az a 30 AK-snak már 14, és költségben még mindig kb. ugyan ott vagy. Az, hogy kinek mennyit éri meg ráfordítani, mindenki maga látja.
Viszont: ahol nem biztos, hogy nyereséget érsz el, ott el kell gondolkodni, hogy érdemes-e egyáltalán elkezdeni is. Még ha minden feltétel adott, akkor is adódnak olyan esetek, mint pl. tavaly, hogy mindent elvisz a medréből kilépő csatorna, vagy jégverés, vagy vihar, vagy mindezek együttesen. A biztos lábakon álló vállalkozások is képesek megremegni.
Igenis alternatíva az, hogy azt mondod, hogy befüvesíted az egészet, felszeded a biztos támogatást, és nem foglalkozol a többivel! Ott, ahol 3-5-800e Ft egy hektár igenis jó üzlet a füvesítés, és a támogatások beszedése! Ahol 2-2,5 millió ugyanez, ott már termelni kell, hogy valaha visszatérüljön! mégpedig nem is akárhogy!
csak éppen az 5 AK s földre mennyi műtrágyát meg vegyszert raksz ki hogy legyen is annyi a termés mint amennyit írsz??? megéri e??? mert a 20 -30 ak s földre kirakod az 1/3 át és még többet is terem mint hogy 3 szor annyit kiraksz az 5 AK ra akkor annyi pénzből amennyibe kerül az input megveszem azt a mennyiséget mint amennyi rajta terem pluszba itt nem a technikával van baj hanem az ésszerűséggel van igazság abban amit írsz de azért nem így működik hogy befüvesítem meg stb....
Jah, és ez qrvára nem 20-30 AK-t jelent! nekünk az 5 AK-n is volt már 7-8-9 tonnás búza, és 14 tonnás kukorica, ez nem ettől függ!
Aki tud termelni (ért hozzá, olyanok a földjei, olyanok az eszközei, olyanok az anyagi lehetőségei, olyanok a térségi adottságok, stb.) az röhögve megtermeli a 4-5 tonnás búzát átlagban! De ha valakinek ez nem megy, akkor nem megy!
És pont ugyanúgy megy valaki tönkre 38 AK-n is, mint 5-ön, vagy fordítva, ugyanúgy műveli meg a gyenge földet is, mint a jót. Ahol jók a földek, ott legalább akkora gond a magas bérlet, a magas földár, a szétaprózottság, stb! Nevetséges azt hinni, hogy a jó földön könnyebb lenne gazdálkodni, mert aki a gyengén panaszkodik, hogy nem telik neki gépre, az bele sem gondol abba, hogy a jó földön még földre sem telne! ismerek olyan gazdaságot, aki 230 hektár réti földet művelt, voltak gépei, eszközei, benne voltak AKG-ban, és mégis tönkre mentek! Pedig ha nem termelt volna, huszon millákat kapott volna támogatást! Ugyanennyi pénzből, amiből ezt a gazdaságot összehozta a jó földeken 30-40 hektárt sem tudott volna venni! És akkor még nincsennek gépei, ugyanúgy lehetnek xar évek akár egymás után is, és ha a jó földön mondja azt, hogy nem akarok vele kezdeni semmit, akkor ott nincs KAT, nincs AKG, úgyhogy az ugaroltatásért kapott volna 40 ezret hekinként, az 1,2-1,6 millió, nem pedig huszonX!
a, termelsz valamit 0 költséggel, de kapsz rá egy kazal támogatást
b, termelsz valamit X költséggel, munkaráfordítással úgy, hogy mondjuk 10 évből 2 pozitív eredményt hoz, 6 nullás, 2 veszteséges
Szerinted melyik a jobb? A biztos, fix pénz, vagy a bizonytalan, ami befektetéseket és munkát igényel?
Ha úgy vesszük gyepként 12 ha egy minimálbér fizetését adja. E mellett tudsz dolgozni is, így a kettő együtt már rendszeres jövedelemként több, mint a magyar átlagkereset. Ráadásul ez minimális adóteherrel, majdnem teljesen jövedelem.
(az i-re az tenné fel a pontot, ha ez a 12 hektár egyben lenne, és a közepén lenne a házad, mert akkor (100% támogatásból) felkerítenéd, kitennél rá 5-6 db húsmarhát, vagy vagy 10-12 birtát, ami lelegelné a füvet, ezáltal szintén minimális ráfordítással további párszázezer ft-hoz jutnál... - csak itt már belelóg a kezem a bilibe... Az Íreknél, britteknél, franciáknál ez tökéletesen működik. Ezért van az, hogy ott a búza átlagtermése 9 tonna hektáronként! Mert búza csak ott van, ahová búza való....)
Válasz #1848. hozzászólásra
Tudod ha nálunk is 20-30 ak lenne minden föld könnyebben termelnék 100q kukszit mint most!!!! Akkor itt senki se termeljem mert az átlag a fele a fent írtnak??? Vagy termeljen szénát mindenki ami a kutyának sem kell??????
Én ugyan nem mondom meg senkinek, hogy mit csináljon, meg mit nem, viszont látok magam körül 5-6000 hektárt, amit ha a tulaj 2004-ben begyepesített volna, most kapna majd' 70e Ft-ot területalapút, meg ezen felül AKG-t, ha van elég állata, és ezen túl eladhatná a füvet róla.
Ezzel szemben már tööbeket láttam ezen a földön tönkremenni, többeket láttam kínlódni, és ma is ugyan úgy toporog egy helyben, mint 5, 10 vagy 15 éve.
Ami nem megy butaság erőltetni. Árutermeléssel az foglalkozzon, aki tud, mert az összes többi arányaiban rontja az egész ágazat versenyképességét.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Gazdálkodási napló: hamarosan lejár a határidő!")
12447 hozzászólás
Válasz #1896. hozzászólásra
Nem a magyar piac befolyásolja az árakat hanem az orosz és kínai
Válasz #1895. hozzászólásra
Most akarnak bevásárolni a kupecok nyomott áron majd nagyot kaszálva keresni!! Minden aratáskor próbálkoznak lehúzni akit csak lehet!!! Minimum annak az 55 ruppónak kelle az árnak lenni!!! Ma volt a rádióban hogy kevesebb a termés, a minőség az talán jobb lesz mint 2010-ben de az árak mennek lefelé DE MIÉRT????????? INDOK??????????
Voltam ma gabonás tanácskozáson azt mondtáktak lemehet 4000 ig eu elméletileg megszünt onnan indul az étk. 48-50 körül,de gyors és nagy ingadozások várhatóak a piacon az orosz export feloldása miatt. ősszel állhat be a rendes gabona ár
Csúcsáron indul az aratás!
2011. június 27. | hétfő
Soha ilyen drága nem volt a búza aratáskor, mint most. Tavalyhoz képest kétharmados az árnövekedés. Bajban is vannak a molnárok: csak kevesük tud több havi őrölni valót megvenni, így félő, hogy elviszik az exportőrök előlük a búzát.
A hivatalos magyar adatokból – melyeket hetente küldünk Brüsszelnek – a 23. héten 60,8 ezer feletti tonnánkénti ár volt kiolvasható – egy éve még 29,7 forint volt a fizikai piacon az ár. Ráadásul ez még nem tartalmazza az áfát és a szállítási költséget. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy több mint 100 százalékkal drágább a gabona, mint volt egy éve. (Tegyük hozzá, hogy a mostani állapot már egy nagy áresést követő szint, mivel idén márciusban 75-80 ezer forintot ért el az ár.) Egy másik viszonyítási alap szerint a múlt héten a Budapesti Értéktőzsde augusztusi jegyzése 53 ezer forinton állt. Tavaly ugyanebben az időben ez 32 ezer forint volt, ami bő kétharmaddal nagyobb árat jelent 2011-ben. A mostanihoz képest legmagasabb árat 2008-ban jegyezték fel az augusztusi kötésről, ami tonnánként 42 ezer forint volt. Tehát nemcsak abszolút rekord a mostani induló búzaár, hanem negyedével nagyobb, mint az eddigi rekord!
És most nézzük, mi van a földeken! A hétvégén Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdasági államtitkára azt mondta, hogy közepes mennyiségű, de jó minőségű lesz az idei búza. A tárca számításai szerint 3,9 millió tonna teremhet: 900 ezer hektárról átlagosan 4 tonnás átlagot érnek el a gazdálkodók. Az eddig napvilágot látott vélemények közül ez a legreménykedőbb. Mást mondanak a gabonatermesztők. Szerintük nincs több 800-850 ezer hektárnyi búzánál, és ezen sem terem több 3,5 millió tonnányi magnál. Voltak olyan hangok is, melyek ennél jóval kisebb termőterületet és 3 milliót alig elérő össztermést emlegettek.
Így vagy úgy, még a 3 millió tonnával sem lenne baj, hiszen az országban 1-1,2 millió tonna búzára van szükség a biztos kenyérellátáshoz. A többi megy takarmánynak, és még néhány százezer tonna exportra is. Feltéve, ha nem ismétlődik meg a tavalyi eset! Márpedig szinte biztos, hogy megismétlődik, sőt!
Nincs ugyanis, aki nagy tételben átvegye a termelőktől a frissen aratott búzát. A molnárok többségének csak néhány hónapra elegendő termés beszerzésére van pénze. Akár csak tavaly, amikor senki sem tudott előre, viszonylag olcsón készletet vásárolni, így kénytelenek voltak havonta az éppen aktuális – és egyre emelkedő árú – búzát megvásárolni. Ekként a liszt is extrém módon drágult. Ezt kellene az idén elkerülni, de úgy tűnik, nincs rá sok esély.
A molnároknak nincs több pénze, így nem elképzelhetetlen, hogy a jobb minőségű magyar búzát kereskedők veszik meg, és egy jó részét exportálni fogják. Akár jóval nagyobb mennyiségben is, mint azt előre elképzelnénk. Így viszont – mivel az exportot megtiltani az EU-ban nem lehet – akár relatív hiány, s ismét egyre növekvő árak jöhetnek
a következő időszakban. Ez pedig a biztonságos hazai pékáru- és kenyérellátásnak nem használ, a kenyér árának alakulásáról nem is szólva.
Budapesti Értéktőzsde gabona szekciójának étkezési búzára vonatkozó augusztusi kötései adott év június 17-én (Ft/t, kerekített érték)
2011 - 53 000
2010 - 32 000
2009 - 34 000
2008 - 42 000
2007 - 38 000
2006 - 25 000
Forrás: BÉT
Az étkezési búza termelői ára áfa és szállítási költség nélkül, adott év 23. hetében (Ft/t)
2011 - 60 800
2010 - 29 700
2009 - 36 500
2008 - 48 300
2007 - 33 900
2006 - 24 300
Forrás: PÁIR - AKI
Sztem is a malminak 6-ossal kell , h kezdődjön , mert nem igazán lexnek még olyan termések se , mint amiket itt +jósoltak az illetékesek.
5000 alatt még a takarmányt se.
TERMELJEN MAGÁNAK!!!!!!!!!!
Válasz #1889. hozzászólásra
kapják be,nem kapnak semmit 5 alatt
Mai Cargill ajánlat tak.4300 euró4500 malmi 4700.Elég soványnak tűnik.Remélem ennél tudtok jobbat írni.
Válasz #1883. hozzászólásra
Az nagyon jó...sőt, még annál is jobb
Válasz #1886. hozzászólásra
próféta szóljon belőled!
A tritikálé nálunk Hajdú Biharban 48.000 + áfa
Válasz #1884. hozzászólásra
durván takbuza árral számolunk
tritikálé árról vki nem hallott?
Válasz #1881. hozzászólásra
étkezési búzáér 6 rugót igértek
182euro/t beszélnek nálunk de majd meglátjuk.
Tud már valaki aktuális induló árakat??
Válasz #1879. hozzászólásra
Hát akkor kb ugyanaz a helyzet mint itt...
Mondjuk minket se kérdeztek meg még soha ...
Válasz #1878. hozzászólásra
az utolsó "hivatalos" közlemény szerint elég jó termést várnak búzából
árpából 41q-ra mondják az átlagot ami 11q-val több mint tavaly és duplája a 2009-esnek
búzából is 4t körül várnak ami itt nagyon jó országos átlagnak felel meg
ezzel csak az a bökkenő , hogy engem még soha senki nem kérdezett meg mennyi volt a termésátlagom , de akitöl megkérdezték az is csak a számlásan eladott mennyiséget jelentette be
persze ezek a hivatalos hirek mind manipulálva vannak mert a malmosok érdekvédelmi csoportja ilyenkor elég sokat áldozz arra, hogy a média félretájékoztassa a közvéleményt
Grün !
)
Felétek milyen országos átlag várható búzából ?
Mondjuk ha középen ketté vágnánk Ro-t(
és külön a keleti-nyugati részt vennénk ?
Tonnánként 50 ezer forintos rekordárakkal indulhat az új búzaszezon - Továbbra is szóródnak a termésvárakozások
Írta: Agromonitor.hu
2011. június 20. hétfő, 08:56
Rekordmagasságú, 50 ezer forint feletti tonnánkénti felvásárlási árakkal indulhat az idei hazai búza betakarítási szezon, függetlenül a várható termésmennyiségtől. Az árakat szakértők szerint az általános kereslet határozza meg, bár a nemzetközi gabonapiacok továbbra is érzékenyen reagálnak a különböző termésbecslési és kereskedelempolitikai hírekre. A hazai termésvárakozások 3-4 millió tonna között szóródnak, míg a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) működtetett aratási koordinációs bizottság 3,9 millió tonnás várható búzamennyiséget prognosztizált. A termés bőven fedezheti az 1,1-1,2 millió tonnás éves malmi őrlési szükségletet, de kérdéses, hogy a molnárok miként jelennek majd meg vásárlóként a piacon. A malmok forgóeszköz-ellátottsága ugyanis nem javult, így többségük egy-két hónapos készletezésre vállalkozhat csak. A molnárok pénzügyi helyzetét rontotta, hogy búza tonnájáért tavasszal már 80 ezer forintos árat kellett fizetniük, miközben olcsó szlovák és lengyel liszt törte le a hazai árakat a boltokban.
Két-három hét múlva, közvetlenül Péter-Pál után kezdődhet meg az idei búza betakarítás – közölte Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A tapasztalatok szerint az elmúlt hónapok kedvező idejárása javította a várható termésmennyiséget, ezért a szervezet a 3 millió tonna közeli, korábbi termésbecslését 3,5 millióra emelte. Ugyanakkor a kalászszám nem nőtt, helyenként pedig a gyérek és nem bokrosodottak a táblák, és ez több termelőnél lefelé húzhatja a termésátlagot.
A VM-ben működtetett aratási koordinációs bizottság a várható búzatermést 3,9 millió tonnában határozta meg, amelyet a gazdálkodók mintegy 950 ezer hektáros területről, 4 tonnás átlaghozamok mellett arathatnak le. A piacon viszont sem a betakarítható területben, sem az össztermésben nincs konszenzus. A szélsőséges becslések továbbra is 0,6-1,0 millió hektáros búzaterület és 3-4 millió tonnás terméseredmények között szóródnak. Az ágazati szereplők között elsősorban abban nincs egyetértés, hogy a tavalyi belvizek mennyivel csökkentették a betakarítható termőterületet.
A hazai és a mértékadó nemzetközi tőzsdei jegyzések ugyanakkor nagy valószínűséggel azt vetítik előre, hogy rekordmagasságú, 50 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árakkal kezdődhet meg az idei búzaszezon. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára elmondta: az induló árat nem a tényleges termésmennyiség, hanem az általános nemzetközi kereslet határozza meg. Az árérzékenység azonban várhatóan megmarad, mivel a nemzetközi piacok rendkívül érzékenyen reagálnak a különböző termeléspolitikai és termésbecslési hírekre. Így az új szezont is gyakori áringadozások jellemezhetik – vélte a főtitkár.
A valószínűsíthető hazai búzamennyiség bőven fedezheti az 1,1-1,2 millió tonnás éves malmi őrlési szükségletet, de egyelőre kérdéses, hogy a molnárok a termésből mennyit tudnak megvásárolni. Pótsa Zsófia szerint ugyanis a vállalkozások forgóeszköz-ellátottsága nem javult, ezért többségük egy-két hónapos szükségletét tudja csak előre megvenni. Ezért más szakértők szerint a biztonságos hazai kenyérellátás szempontjából is gondot jelenthet, ha a kereskedők a termés jelentős részét az exportpiacokon adják majd el. A molnárok pénzügyi helyzetét rontotta, hogy márciusban a búzáért már tonnánként 80 ezer forintot kellett fizetniük, miközben olcsó szlovák és lengyel liszt törte le az itteni árakat – állapította meg Pótsa Zsófia.
Extrém európai szárazság miatt drágulhat a kenyér
Hatalmas szárnyalás bontakozott ki az agártermékek piacán tegnap, amit elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal magyaráztak az elemzők. A búza 7,3 százalékkal, a kukorica 4,1, a szójabab 2,7 százalékkal drágult a nap folyamán. A tavalyi aszály és árvizek hatalmas ralit okoztak a nyersanyagpiacokon, az USDA szerint azonban a jelenlegi európai szárazság és amerikai esőzések a készletek további csökkenését idézhetik elő, ami drágíthatja a mezőgazdasági terményeket.
Hatalmas szárnyalás volt tegnap az agrártermékek piacán, a búza 7,3 százalékkal, a kukorica 4,1, a szójabab 2,7 százalékkal drágult a nap folyamán. A búza júliusi határidős ára ezzel a hét során már több mint 12, a kukorica 8,8 százalékkal drágult. A nyersanyagok áremelkedése mögött elsősorban fundamentális tényezők álltak, főként a vetést akadályozó esőzések és a várható betakarítási mennyiséget rontó szárazságok.
A búza árát leginkább a 36 éve nem tapasztalt európai szárazság hajtotta, hiszen a jelenlegi hőmérséklet 4-8 százalékkal haladja meg az ilyenkor szokásos átlaghőmérsékletet, míg a vízhozam 30 százalékkal marad el a szokásostól. A brit, francia és német termelők a világ búzatermelésének ötödét adják, így a termelés visszaesése komoly hatással van a világpiacra is. A szárazság miatt a francia termés 12, a német 7,2 százalékkal csökkenhet. A kedvezőtlen időjárás ráadásul nem csak az európai, de az amerikai és kínai gazdákat is érintette, ahol helyenként a szárazság, máshol a túl sok csapadék rontotta a helyzetet.
Egy évvel ezelőtt az orosz szárazság és a túl csapadékos kanadai és ausztrál időjárás rontotta a termelést, amely akkor jelentős ralihoz vezetett az agrártermékek piacán, a készletek csökkenésével párhuzamosan. Az USDA előrejelzése szerint a búza készletek amúgy is alacsony szintje a tavalyi csökkenés után ráadásul idén is tovább eshetnek. Az alacsony készletek nem csak a búzára, de más mezőgazdasági terményre is jellemzők, köztük a kukoricára is, ahol szintén további készlet csökkenést vár az USDA.
Az USA-ban javában tart a kukorica vetése, ám a korábbi évekhez képest lassabb tempóban (akárcsak a tavaszi búza, a rizs és szójabab esetén), az Egyesült Államok egyes részeit sújtó hideg és esős időjárás ugyanis sok helyen a vetés elhalasztásához vezetett. Ha folytatódik ez az időjárás, a gazdáknak el kell dönteniük, hogy késve ültetnek kukoricát gyengébb hozammal, vagy szójababra térnek át - mondta Mike Zuzolo, a Global Commodity Analytics & Consulting elnöke.
Pénzcentrum/AgroLine
2011. május 19.
Annyit gondolkodom, hogy kössek, ne kössek búzát? 205 Euro, ha 12% a fehérje, 5-tel emelkedik, ha 13, és megint 5-tel, ha 14. Semmi más nem érdekli a vevőt, augusztusban szállít és fizet.
Viszont nagyon kevés a búza, és a közepes termésnek is örülni lehetne, tudom tartani is. ???
Válasz #1873. hozzászólásra
Itt az a hír járja, hogy mind elmegy, állítólag annyira nem is kapaszkodik érte, mondjuk a tavalyi év után annyira ez nem meglepő. De idénre megfogta, mert ki akarták fizetni, hogy idén már ne ő arassa, de ahogy én hallottam kicsit vastagon fogott a ceruza a mezei leltár készítésekor. Persze nagy betűvel írom le, hogy ÁLLÍTÓLAG! mert én csak ilyen kósza hírekből ismerem ezirányú tevékenységét. Mindenesetre nekem ez nem jó, annál inkább erőlködik itt a környéken.
Válasz #1872. hozzászólásra
Igy van csak kicsit baxtassam a narancsosokat,meg a nagyobbakat,kiváncsi leszek a Branaus földekre,szomszédod mennyit tud megtartani
Válasz #1871. hozzászólásra
Persze, hogy természetes, nincs is ezzel gond, csak azt nem értem miért vagyunk olyan naivak, hogy elhiggyük, hogy azok az emberek, akik eddig több tízmiliós sapsot kaptak csak úgy majd lemondanak róla, mert valaki ott fent elkezd másként gondolkodni... Ez a bázis kérdés egyszer már megbukott, most se fog sokkal előrébb menni.
Válasz #1870. hozzászólásra
Ez a természetes, találékony a magyar embr,csak az qurta el aki eddig 1-2 névre volt regisztálva,és papiron átlépte a 300 hekit,azért megnézik a 2009-10-es regisztrációt és az lesz az etalon
EL vagytok ti tévedve barátaim!
Miért mégis mit gondoltok, mi lesz, ha 300 heki fölött nem lesz támogatás?
Az az rt kft stb, aki eddig igényelt 300 hektár felett átalakul holdingá, azon belül csinálnak annyi kft-t, amivel nem lépik túl a határt, aztán arra a a területre, amit eddig 1 cég igényelt máris egy tucat adja be a támogatási igényét, természetesen úgy, hogy egy fillér támogatástól se essenek el!
A jogászok meg megint jól járnak! Ennyi.
Válasz #1868. hozzászólásra
Nem bizok én azokban,csak reménykedtem hátha ez az egy dolog beüt náluk,de remélem mennek a kivégző osztag elé ők is meg azok akik a rendszerváltás óta garázdálkodtak a parlamentben,csináltam feleslegesen a 3 gyereket,lassan felnőnek azt ujra kell gyártani őket
Válasz #1867. hozzászólásra
arra értettem, hogy bízol a fideszben
Válasz #1862. hozzászólásra
Ja-ja sokat.fogalma sincs milyen a 4-5 aranykoronás föld,pláne homok,10 ak-s földön már mi is elérjük a 10 tonna kukoricát(persze nem aszályban)de a homok témát te is jol tudod,lehetsz akármilyen okos,meg szép,meg gazdag,néha beszalad 2-3 tonnás kukorica,ja és mért nem legelő,mert kinek adod el a szénát,senki nem tart erre állatot,
búzáta mit ajánlanak? állitólag Kinában évszázados aszály van. el kell, hogy induljon felfelé az ára.
Én támogatás ellenes vagyok ,teljesen..Nekem nem kénne ,ha más sem kap...De tőlem és tőled se kérje senki...Ilyen egyszerü
Válasz #1852. hozzászólásra
gondolom az az 5 ak ártér volt és 2007-ben
Válasz #1861. hozzászólásra
azé még mehetnénk egy kicsit 300 fölé is
Válasz #1857. hozzászólásra
ittál?
Válasz #1857. hozzászólásra
Hát én is bízom abban hogy 300 hektár fölött nem lesz támogatás!!! Ezt akarja is a EU én úgy tudom!!! Nem is lehet a nagyokkal nagyon versenyezni, mert ott a lépéselőny, nagy tábla azt nagyon lehet gazdaságosan művelni!!!!
Válasz #1856. hozzászólásra
A tulajt meg lehet győzni, hogy neki aztán éppen mindegy, hogy mi van a földjében (arról nem is beszélve, hogy ha nem Naturás, akkor akkor szántod ki neki, amikor akarod)
Szántón kívűl mindenki kapott AKG-t, aki beadta, mint ahogy azok is, akik gyenge adottságú földekre kérték.
Hajtós: Még mindig nem értem, hogy miért van mindenkinek az a tévképzete, hogy nekünk csak első osztályú szántóink vannak! A földjeink 70%-a nem éri el a 13 AK-t!!! Csak mi berendezkedtünk erre, így meg tudjuk művelni őket...
Amit kevesen hisznek el: amit magyarországon jó földnek mondunk (és sok tanulmány szerint csak ezek alkalmasak haszonnövények termelésére) az európai viszonlatban ritkaságszámba megy. A legtöbb küföldi nem is érti, hogy a hajdúságban miért vetnek kukoricát, mert szerintük ez elég nagy pocséklás! Az európai átlag földminősség a magyar AK rendszerben 3-5 AK közé esne....
Válasz #1851. hozzászólásra
tavaly jártam lengyelországban ott is működik amit a hozzászólásod végén leírsz. Ja ott nem volt tsz szervezésben táblásítás, meg a táblák újbóli szétverése, maradhatott a házad a tanya közepén. Nagyon szép látvány volt, én szinte gyönyörködtem benne és álmodoztam hoyg egyszer talán majd.......
Válasz #1857. hozzászólásra
300 heki apa,feleségnek is 300,meg a kislány nak is.
bizok a fideszben,hogy szétveri a nagy gazdaságokat,és csak max 300 heki-ig lesz támogatás,mert egyesek elvannak szálva ahogy látom
Válasz #1854. hozzászólásra
Bérelt földet nem füvesíthetsz be,a tulaj nem járul hozzá.AKG-t ne emlegezsd,kizártak sokunkat!Marad a minimális támogatás melletti termelés,mivel kikell termelni a bérleti díjat is!És felénk bármit is csinálhatsz,ha aszájos vidék.Jön a felhő,megy jobra,vagy balra,de nem esik.
Válasz #1854. hozzászólásra
Hát én adok neked ha kell szívesen 6-8 Ak földet gazdálkodni, és ha azon termelsz gazdaságosan 5t/Ha búzát akkor biz én elintézem neked hogy kapjál kitüntetést a Fazekas miniszter úrtól.
Válasz #1853. hozzászólásra
még egyszer elmondom, ezúttal nyomatékosítva: ÉN nem mondom senkinek azt, hogy csináljon bármit, vagy ne csináljon valamit. A VÉLEMÉNYEM írom le. Mindenkinek van sajátja.
A 20 AK-s földre is ugyan annyi (vagy közel ugyanannyi) tápanyag kell ugyan annyi terméshez ugyanannál a növénynél, ebben nem nagyon van különbség. A jó földeknek valamivel jobb a tápanyagszolgáltató képessége, valamivel könnyebb őket művelni, de ugyanakkor lényegesen többe is kerülnek. Ami az 5 AK-s földnek 10 tonnás kukorica, az a 30 AK-snak már 14, és költségben még mindig kb. ugyan ott vagy. Az, hogy kinek mennyit éri meg ráfordítani, mindenki maga látja.
Viszont: ahol nem biztos, hogy nyereséget érsz el, ott el kell gondolkodni, hogy érdemes-e egyáltalán elkezdeni is. Még ha minden feltétel adott, akkor is adódnak olyan esetek, mint pl. tavaly, hogy mindent elvisz a medréből kilépő csatorna, vagy jégverés, vagy vihar, vagy mindezek együttesen. A biztos lábakon álló vállalkozások is képesek megremegni.
Igenis alternatíva az, hogy azt mondod, hogy befüvesíted az egészet, felszeded a biztos támogatást, és nem foglalkozol a többivel! Ott, ahol 3-5-800e Ft egy hektár igenis jó üzlet a füvesítés, és a támogatások beszedése! Ahol 2-2,5 millió ugyanez, ott már termelni kell, hogy valaha visszatérüljön! mégpedig nem is akárhogy!
Válasz #1852. hozzászólásra
csak éppen az 5 AK s földre mennyi műtrágyát meg vegyszert raksz ki hogy legyen is annyi a termés mint amennyit írsz??? megéri e??? mert a 20 -30 ak s földre kirakod az 1/3 át és még többet is terem mint hogy 3 szor annyit kiraksz az 5 AK ra akkor annyi pénzből amennyibe kerül az input megveszem azt a mennyiséget mint amennyi rajta terem pluszba itt nem a technikával van baj hanem az ésszerűséggel van igazság abban amit írsz de azért nem így működik hogy befüvesítem meg stb....
Válasz #1850. hozzászólásra
Jah, és ez qrvára nem 20-30 AK-t jelent! nekünk az 5 AK-n is volt már 7-8-9 tonnás búza, és 14 tonnás kukorica, ez nem ettől függ!
Aki tud termelni (ért hozzá, olyanok a földjei, olyanok az eszközei, olyanok az anyagi lehetőségei, olyanok a térségi adottságok, stb.) az röhögve megtermeli a 4-5 tonnás búzát átlagban! De ha valakinek ez nem megy, akkor nem megy!
És pont ugyanúgy megy valaki tönkre 38 AK-n is, mint 5-ön, vagy fordítva, ugyanúgy műveli meg a gyenge földet is, mint a jót. Ahol jók a földek, ott legalább akkora gond a magas bérlet, a magas földár, a szétaprózottság, stb! Nevetséges azt hinni, hogy a jó földön könnyebb lenne gazdálkodni, mert aki a gyengén panaszkodik, hogy nem telik neki gépre, az bele sem gondol abba, hogy a jó földön még földre sem telne! ismerek olyan gazdaságot, aki 230 hektár réti földet művelt, voltak gépei, eszközei, benne voltak AKG-ban, és mégis tönkre mentek! Pedig ha nem termelt volna, huszon millákat kapott volna támogatást! Ugyanennyi pénzből, amiből ezt a gazdaságot összehozta a jó földeken 30-40 hektárt sem tudott volna venni! És akkor még nincsennek gépei, ugyanúgy lehetnek xar évek akár egymás után is, és ha a jó földön mondja azt, hogy nem akarok vele kezdeni semmit, akkor ott nincs KAT, nincs AKG, úgyhogy az ugaroltatásért kapott volna 40 ezret hekinként, az 1,2-1,6 millió, nem pedig huszonX!
Válasz #1850. hozzászólásra
Kérdés, hogy szerinted melyik a jobb:
a, termelsz valamit 0 költséggel, de kapsz rá egy kazal támogatást
b, termelsz valamit X költséggel, munkaráfordítással úgy, hogy mondjuk 10 évből 2 pozitív eredményt hoz, 6 nullás, 2 veszteséges
Szerinted melyik a jobb? A biztos, fix pénz, vagy a bizonytalan, ami befektetéseket és munkát igényel?
Ha úgy vesszük gyepként 12 ha egy minimálbér fizetését adja. E mellett tudsz dolgozni is, így a kettő együtt már rendszeres jövedelemként több, mint a magyar átlagkereset. Ráadásul ez minimális adóteherrel, majdnem teljesen jövedelem.
(az i-re az tenné fel a pontot, ha ez a 12 hektár egyben lenne, és a közepén lenne a házad, mert akkor (100% támogatásból) felkerítenéd, kitennél rá 5-6 db húsmarhát, vagy vagy 10-12 birtát, ami lelegelné a füvet, ezáltal szintén minimális ráfordítással további párszázezer ft-hoz jutnál... - csak itt már belelóg a kezem a bilibe... Az Íreknél, britteknél, franciáknál ez tökéletesen működik. Ezért van az, hogy ott a búza átlagtermése 9 tonna hektáronként! Mert búza csak ott van, ahová búza való....)
Válasz #1848. hozzászólásra
Tudod ha nálunk is 20-30 ak lenne minden föld könnyebben termelnék 100q kukszit mint most!!!! Akkor itt senki se termeljem mert az átlag a fele a fent írtnak??? Vagy termeljen szénát mindenki ami a kutyának sem kell??????
Egyetértek. Területünk legjaván intenzíven, a többin takarmány, marha. AKG.
Válasz #1843. hozzászólásra
Én ugyan nem mondom meg senkinek, hogy mit csináljon, meg mit nem, viszont látok magam körül 5-6000 hektárt, amit ha a tulaj 2004-ben begyepesített volna, most kapna majd' 70e Ft-ot területalapút, meg ezen felül AKG-t, ha van elég állata, és ezen túl eladhatná a füvet róla.
Ezzel szemben már tööbeket láttam ezen a földön tönkremenni, többeket láttam kínlódni, és ma is ugyan úgy toporog egy helyben, mint 5, 10 vagy 15 éve.
Ami nem megy butaság erőltetni. Árutermeléssel az foglalkozzon, aki tud, mert az összes többi arányaiban rontja az egész ágazat versenyképességét.