Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak621 FtBenzin árak608 FtEUR408.83 FtUSD386.4 FtCHF436.87 FtGBP490.68 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz K__K #12102. hozzászólásáraMert a tönköly relatív jó bioban. Mindenki azt csinálta. Mikor nálunk 5-8q volt a búza, akkor vágtam 35q tönkölyt, pedig betárcsázták és annyi. Olyan rossz volt a talaj majd kiestem a fülkéből. A szomszédban is most adták el a tavalyi tönkölyt.
Válasz rtamas76 #12098. hozzászólásáraIsmerek olyan biogazdát, aki nem 160ha földön biozik, és tavaly a biotönkölyt egy állattartó telepnek adták el, mert a piac az gyakorlatilag úgy összeomlott, hogy a malackák ették meg a fincsi biobúzát, mert a németeknek nem kellett. Aztán volt olyanra is példa, hogy szintén bio búzát az égetőmű vette meg, mert a zsizsikkel nem tudtak mit kezdeni. Szóval szép és jó a bio, de nem árt egy párszáz millkónak lenni vésztartalékban, ha bebasz a gebasz.
Válasz rtamas76 #12098. hozzászólásáraEzek itt viszonylag normálisan kezdték. Ma már ott tartanak, hogy elszorják és ih tárcsa aztán aratás. A kapásokban sincs több köszönet. A régi kombájnosuk mondta, hogy nem egyszer előfordul, hogy naprából a két nagy lexion nem tud televágni 2-2 18 tonnás kocsit. Az kb azt jelenti, hogy nincs 4q/ha.
Az osztrák csak tejből, meg a belőle készült termékekből önellátó.
Szántó ott minimális van, ezért is kellettünk a Monarchia alatt az osztráknak, mert mi voltunk az élelmiszer bankjuk.
Válasz Ohaza63 #12097. hozzászólásáraIgen...de ha a dologi kiadás oldalát nézzük, tizedannyi inputot sem kockáztat, mint itt a magyar egy intenzív termeléssel. Kb. azért trágyázza, mert oda legolcsóbb kivinni a mellékterméket.
Válasz .Feco. #12095. hozzászólásáraNálunk a cég amit irányítok 130hektáron biozunk.
A biotermelés nem=a gaztermeléssel!
Sokkal több munkával gépesítéssel és emberrel kell csinálni.
Aztmondják a biotermelő csak vet +artat! Na az sportdudva termesztő!
Voltmikor a búzában 8x volunk permetezővel. Lomtrágya, biostimulátor, növény védelem (réz-kén stb)
Vetésfehérítőellen.
Nemmondom van egy kevés gyom de kordában lehet tartani!
Én ezt úgymondom ,hogy intenzív bio termesztés.
Az extenzív meg a gaztermelés!
Én 6 éve ilyet vettem át az elődömtől!
Jópélda voltunk a rosszpéldára, tőlünk nemvolt lejjebb! Most megmerem mutatni bárkinek. Nincs szégyenkeznivalónk!
Az osztrák a hegyi legelőit gondozza, kaszálja és gyűjti a szénát, legeltet + trágyázza a füvet.
A barátomék béreltek egy házat, erre az osztrák két napig hordta a szemben lévő legelőre tartálykocsival a folyékony szerves trágyát és nem szántotta be, mint ahogy nekünk kell.
Válasz .Feco. #12095. hozzászólásáraFelénk van szép kömény de azzal is foglalkozni kéne.
A törvényeket ügyvédek hozzák, ügyvédeknek. Nem tudom másfelé milyen a helyzet de nálunk rengeteg föld van ügyvédek vagy az örököseik tulajdonába. Mondanom se kell mind bio. A békésiek talán ismerik azt a céget aki Battonyátol Monorig művel földet. Szerintem sejtitek milyen eredménnyel.
Válasz SzikiSzokeveny #12091. hozzászólásáraDe ennek mi értelme van? ha beleszalad egy ellenőrzésbe megszankcionálják és visszafizettetik kamatostól, és lehet törölgetni a szemét.... Kiadja bérbe és adómentesen megkapja fixen minden évben, és más meg termel rajta, és nem úgy néz ki a határ, mint a háborúsújtotta ukrajna... Az is tűz, amikor valakinek azért veti fel a gaz mindenét, mert nem sikerült a gyomirtás, de szándékosan vagy aki ezt az alibi növénytermesztést csinálja, mint az édeskömény pl... az nem igazi gazda...
Válasz rongyos #12093. hozzászólásáraCsak van aki a 40 aranykoronás földön is ezt csinálja. Makkot vetnek az öntözhető, négyzetes, kövesút melletti földbe. Száz évre elfertőzik gyommal az egész környéket. Én meg naív vagyok, hiszek benne, hogy szükség van a munkánkra.
Válasz SzikiSzokeveny #12091. hozzászólásáraBizonyos piaci környezet felismerése után, .ezt kell tenni...szerintetek mit csinál egy osztrák a 3ooo m magasan levő legelőjén? Gondoljátok agyon műtrágyázza? Vagy egy dalmát paraszt a karsztlegelőkön, vagy az 5oo éves oliva, vagy gránátalma ültetvényen? megmondom....semmit!! felveszi a támogatást és épít belőle apartmant. A termelést meg elfelejti egy életre.
Ez itt már rég létezik. Bio, AKG, túzok program. Nem költenek annyit egy hektárra mint a támogatás és már nyereség van. Kockázat meg zéró. Ha véletlen terem is akkor jackpot. Mondjuk idén nem fog.
Ahogy az egyik szomszédom mondja, a biogazdának egy feladata van, a támogatást felvenni.
Válasz A vasalás témája #12088. hozzászólásáraEzt azok is megtehetnék, akik Pénztáros Löcinél, Csányi Sándornál, Lézer Janinál, vagy a külföldi befektetőknél durkálják a földet? Sanszos, hogy nem, pedig (legalább) 70%-a a földeknek az Ő tulajdonukban van.
Válasz A vasalás témája #12088. hozzászólásáraÉs ami a legfontosabb, nincs stressz!
Lehetne folytatni a sort még bőven, hogy nincs betárolás, kitárolás, gázosítás, hétvégi munka, javítás, karbantartás, esőért imádkozás, baleset. Mindenki otthon ülne a családjával és talán még a népességfogyáson is lehetne változtatni.
Többet érne, ha egyik szép őszi vagy tavaszi napon elfelejtenétek kimenni megművelni a területeiteket. Minek erre gabonát termeszteni? Sok problémát megoldanátok:
- nem veszteséget termelnétek
- nincs bevétel, ergó NAK tagdíjat se kellene fizetni.
- nem menne fel a gázolaj ára betakarítási szezonra. :)
- kereskedőitek se keresnének olyan jól, nem menne a mindenért lehúzás.
- műtrágyát, növ. védő szert se kellene venni, ergó azon kereskedők is néznének, mint a lukinyúl.
- gépeitekbe sem pörögne az üzemóra: nem romlik, nem amortizálódik, nem kellene szervizeltetni, újat se venni: "jól járna" egy másik rajtatok élő kör, a gépkereskedő.
- a semminek a kedvezményes adótartama a semmi, mint ahogy a nemlétező 20 milla/főé is. Ez a nesze semmi, fogd meg jól esete.
- bár nem értek a gabonához, gabonapiachoz, de az lejött, a magyarral javítják másokét, jó haszonnal, cserébe meg kapjuk a silány ukránt; na, ez a gond is megoldódna, nem spekulálhatnának a kedvenc kereskedőitek.
- nem szidnának a városiak titeket, hogy milyen drágán adjátok el a terményeiteket, miattatok 1000 ft a kenyér....
- stb.
Két alkalommal tárcsa neki, és felvenni a támogatásokat. Abból elmehetnétek júniusban nyaralni egy jót, és még maradna is egy Hiluxra, ha már ez is baj a köznépnek. :)
Válasz Ohaza63 #12079. hozzászólásáraDurva lenyulasok ezek. Nincs más : betonplatz oldalfallal föléje egy teto vagy ponyva. Kényszer nagy úr. Draga a beton a vas is. Nem latok más megoldast.
Válasz .Feco. #12070. hozzászólásáraAz általam leirt esetben (én írtam ezt a facebookra kirakott példát) semmi ilyen konkrét fenyegetés nincs. Az van amit leirtam. Veszi az új gépeket sorban (amit nem irigylek tőle, mielőtt valaki azt írná) de mellette megy a sirankozas hogy mist aztán tönkretesznek, mert az ukrán gabona, stb.
Bizony a földemmel szemben vagy egy telep, ami 5 db 10.000 tonnás egységből áll, dupla szárítóval és modern technikával és 10 futball pályányi betonplaccal .
Új építésű, 2005 ban épült és a TRIGO KFT. tulajdona.
Ilyen jó pár van nekik.
A cég főleg a kukoricára van/volt kihegyezve.
Vásárol mindent, de nem mindenáron.
Ők voltak régen az egyik amcsi tulajdonú etanol gyár kizárólagos beszállítói, azután felépítették a saját szolnoki etanolgyárat, amit a Lölőnk privatizált/lenyúlt tőlük.
Egyébként a levonások és a víz %-ok a legjobbak, mert, ha beviszed 14 %-al terményedet nincs vízlevonás, ha 14,1 % al viszed, akkor 13 %-ig számolják a levonást, tehát nyernek 1,1 %-ot és biztosan nem gyújtják be a szárítót ezért, csak kicsit megfúvatják levegővel.
Levonnak alapból 5 % szemetet + 1,1 % vizet + plusz fizetsz 300 Ft+Áfa tisztítást, meg 350 Ft+ÁFA szárítást viz %-onként, mázsánként.
Hidd el aki egy kicsit tud számolni, az azért könnyen átlát a szitán.
De szerintem máshol is így van, legalább is felénk.
Válasz Ohaza63 #12079. hozzászólásáraTőlem mindig megkérdezi a kombájnos, hogy hova megy az áru, mennyi szemetet vonnak le fixen, mert akkor azt bele is teszi, úgy állítja be a kombájnt.
A büdös tolvaj az túlzás, de nagyon sok az ügyeskedő felvásárló és a gazdák sem ma született bárányok, de nagy többség tisztességes.
Minek tudható be, hogy ugyanazt a búza mintát elvittem 4 helyre és mindenhol mást mértek.
Náluk miért nincs SI mértékrendszer, ahol az 1 kg vagy az 1 m mindenhol ugyanannyi.
Az is érdekes, hogy a terményünkkel már úgy számolnak, hogy a szállítási díjat is levonják belőle, persze a visszafelé hozott műtrágyában nincs ilyen különbség, azt ugyanannyiért kínálják pl, Nagykanizsán és Békéscsabán is.
Bezzeg a terményben a Nagykanizsai és a Békéscsabai ár között van 10-15 % különbség a Kanizsai javára???!!!!!
A napraforgóból alapban levonnak 8 %-ák szemetet, még ha 1 % szemét sincs benne.
Így lesz a plusz ajándék nagy része, amit nekik adunk.
A kukoricából a levonás 5 % és abban nem nagyon szokott szemét lenni, ha jó a kombájnos.
A szárításról, tárolásról, meg a plusz tételekről nem is beszélve.
Ha esetleg másnak adnád el a terményt, akkor meg jön a postaíron, vagy az ácsceruza, olyan vastag lesz a számla. Annyiszor gázosították, meg forgatták, hogy már mérgező a terményed.
Válasz Ohaza63 #12073. hozzászólásárategyük fel, hogy igazad van. Találtak a magtárban 12 teherautó napraforgót, ami mondjuk 276 tonna... Levontak 3%-ot, nem vettek ki semmit, egyből ment ahol volt tovább, akkor ott át kellett forgatni 9200 tonna napraforgót ami 3000 hektár termése... ha csak 1%-ot kirostáltak belőle az már 4500 hektár termése, ami az országos vetésterület 1%-a.... mellesleg ezt a termést kb 10 komolyabb silóban vagy kb 6000 m2 síktárolóban tárolható, azért az nem épp a kis szárító...
Az utolsó mondatod értelmezéséhez sem kell egyetemi matek... 50.000 tonnából 4-5000 tonna az 8-10%.... ébresztő, legalább olvasd végig amit írsz... mellesleg 50.000 tonnás tárolókapacitású telep az egész hajdúságban kb 3 van....
Válasz SzikiSzokeveny #12072. hozzászólásáraMalomba is jártál már biztos,csak elkerülte a figyelmed,hogy ott őrlés előtt rostálnak.
Azt nem értem, hogy ha valakit átbaxnak,akkor miért megy oda ujra meg ujra..
Gabonás cégnél dolgozom lassa 20 éve, és kezdem úgy érezni,hogy valamit rosszul csinálok(csinálunk), mert nem szoktunk találni a raktár sarkába 10-20-30 kamionnyi plussz árut...
De nyilván az összes felvásárló,szárítós büdös tolvaj, az összes gazda meg ártatlan, ma született bárány..
Válasz SzikiSzokeveny #12072. hozzászólásáraNem egyszerű a dolog, ez ilyen. Persze, mindenki nyugodtan építhet magának saját telepet, akar egy kisebbet is, de az is rengeteg pénzbe kerül, ha csak azt veszem, hogy kell egy hídmérleg, meg egy rendes teleszkópos rakodó, akkor azt nem takarja be a 100 millió, nem beszélve magáról a tisztító-szárító egységről, a tárolóról, meg egy olyan ember is kell, aki tudja üzemeltetni, mert ha valamit elbasz az alkalmazott, vagy akár te magad, akkor az az igazán drága, nem a levonás, meg az esetleges lehúzás.
Válasz Ohaza63 #12073. hozzászólásáraNálunk meg aki nem von le, ésrendes ahhoz nem szabad vinni. 2-3 év után az olyan egyszer csak eltünik az országból, a pénzeddel.
Válasz .Feco. #12071. hozzászólásáraÉn még nem láttam csődbe ment szárítóst, aki a Bazilika előtt könyörgött volna alamizsnáért.
Ők annyira szentek, hogy nagyon is maguk felé hajlik a kezük.
Ellenben köztudott, hogy a legkisebb szárító is legalább annyi hasznot termel, mint kb. 400 Ha föld, a nagyokról meg ne is beszéljünk.
Az mivel magyarázod meg pl, hogy amikor a gazdáktól papíron átvett összes terményt elszállították a feldolgozónak, egy kis szárítónál, akkor érdekes módon még találtak a sarokban 12 db dupla pótkocsis teherautónyi árút, napraforgóból. Azért az nem kis pénz.
A szeméttel játszanak, meg a víz %-kal. Ezzel lehet palira venni a parasztot.
Vagy vitám volt a legnagyobb magyar tulajdonú felvásárlóval, mert sehogy sem jött ki a matek, pedig nem vagyok egy hülyegyerek.
Nagy nehezen kiadták azt a képletet, amivel a központi szerver kalkulálja a lemért, rostált és szárított mennyiséget. Olyan hosszú és bonyolult képlet volt, hogy vakargattam a fejem tőle.
Akárhányszor számoltam, mindig más eredmény jött ki persze a káromra.
Berágtam és kimentem a telepvezetőhöz, 5 db A4 lappal és tudományos számológéppel és megkértem, hogy vezesse le már nekem , hogy jöttek ki az eredmények a kukoricám levonásánál.
Fél délelőtt nekem számolt, teleírta mind a 10 oldalt az A4 -es lapon, de neki sem jött ki a matek.
Azután kinyögte, hogy valószínűleg igazam van és az 50.000 tonnás tárolójukban legalább 4-5.000 tonna a mi ajándékunk.
Válasz .Feco. #12071. hozzászólásáraMelyik része a hülyeség? Mondtam, hogy most elfogadom. Amikor behordtuk a 99% feletti tisztaságút és akkor is lement a 3% azt sokaltam. Főleg mikor lebillentettük, ők átrakták a kamionra és ment a malomba.
Válasz SzikiSzokeveny #12069. hozzászólásáraHagyjuk már ezt a hülyeséget... A tárolás többhónapos folyamat, ezalatt többször kell mozgatni, forgatni, felrakni, minden alkalommal törik, porlik, hullik... Az, hogy a behozott terményben van 1-1m1,5% az egy dolog, mire a manitou feltolja lesz még 0,25%, amikor a siló üres és 25 méterről lehullik a mag akár tonnák törnek porrá... és akkor még nem beszéltünk arról a mínuszról, hogy sok gazda azért úgy rakja a pótkocsikat, hogy a szárazból vegyék a mintát, vagy marad alatta egy kis föld az első 1-2 platón... Nyílván van olyan is, amikor a 3% csak 1,5, de bőven van olyan is amikor meg 4-5... Az gyakorlatilag nem tétel, filléres dolog egy telep bekerülési és fenntartási költségeihez.
Válasz rtamas76 #12066. hozzászólásáraPedig amit itt leírtál az pont irigység... Eleve a két dolog az miért függ össze? Akit a kormány szorongatja, mert pl. megtetszett a cége az nem vehet új dzsondért? Meg mitől kellene neki könnyen jönnie? Valószínű pont azért vannak ezek a dolgok a fészbukon mert kb a hatalom csókosaival szemben a nyilvánosságot kívűl nem sok eszközöd van, mert minden hatóság a kezükre játszik...
A másik, mit számít mire költi a pénzét valaki? Ha valaki álma vágya hogy afrikában vadásszon neked miért fáj? (nyílva ha fizu helyett megy az más tészta, bár azt is hozzá lehet tenni, hogy hónapokkal előtte be kellett azt fizetni, simán lehet hogy augusztusban már kifizette az utat aztán ősz végére oszkár bácsi meg nem gyütt...)
A legtöbb gazdaságban nem állnak a bankszámlákon hegyekben a milliók, mindegy, hogy kicsi- vagy nagygazdaság.
Ahová én vittem, ott levonták a 3%ot és ennyi. Az se kevés. Most ők vágták, nem is volt olyan tiszta. Míg én vágtam a volt munkahely gépével addig sose volt levonás. De most ez van. Még kell pár jó év, hogy saját kombájn még tárolás legyen.
Válasz SzikiSzokeveny #12060. hozzászólásáraA sztori!
Leadtam a búzám .
Takarmány -3%
Rostálási
Betárolás
Tárolás
Kitárolás
És 3000ft /t rakodás kifizetése
Mi billentetük a magtárba ők feltúrták ugyanonan rostálatlanul vissza adták a +költségek kifizetése utánn.
Mostmeg szaladgál mindenkihez miértnem viszi nála senki?
Rohagyon meg!
Válasz Rabó001 #12063. hozzászólásáraNa az ilyentől kellene elvenni mindent!
Akkor tudná értékelni azt ami van.
Valószínű könyenjött a vagyon!
És mindenki a sajátszintjén nyomorog.
Az ilyen évente újterepjáró, vadászgatás afrikában meg ezek a tipikus csóringer dolgok. Én Isten lássa lelkem nemvagyok irígy, de legalább ne reklámozná!
De úgysem lessz elég semmi!
Volt nekemis olyan főnököm aki túlórát nemfizetett mert évvégén ideadta egyben.
Egyszer elfelejtette a "13.havit" de vadászni afrikába eltudott menni!
Válasz Ohaza63 #12050. hozzászólásáraIgazad van, csak a lusta szar réteg nem vitte semmire....a lustát úgy értem, hogy a lehetőségeihez képest sokkal többre vihette volna....csak ugye a kényelem és a félelem...
Válasz hashtag #12052. hozzászólásáraAzért annak is van ám egyfajta diszkrét bája, mikor a gazdatars felteszi facebookra hogy bevetésen az új szerzemény (új John Deere, a legnagyobb modell + új Horsch gruber, majd a kép alatt a hozzaszolasokban azt fejtegeti hogy a kormány meg akarja fojtani, tönkre akarja tenni.
Szerintem használja egészséggel a gépeit!
Válasz Ohaza63 #12057. hozzászólásáraHányszor volt, hogy leboríttaták a terményt a színbe, levonták a 3 százalékot a rostálásra, kezelésre, aztán este meg úgy ahogy volt ment a bungéhoz meg a malomban.....
A falunk legalább még akkor az emberek tartották a kapcsolatot egymással, összejártak beszélgetni, segítették egymást, ismerték egymás búját, baját, örömét.
Ilyen közegben nőttel fel, majd belecsöppentem a közönyösségbe, lenézésbe és irigységbe.
Nekem annyi negatív élményem volt, hogy tele írhatnám a Agroinform HDD -jét, de a pozitív ráférne egy tenyérnyi lapra.
Amikor az ember beköltözik egy ilyen helyre , a régi helyen hagyja az identitását sajnos és amit felvesz, na abban nincs köszönet.
De hogy csak ne a saját példámmal jöjjek elő, Nagybátyám Pesten él, vagy 60 éve egy panelban, olyan rácsrendszer van felszerelve a lakások előtt a lépcsőházban, hogy a szegedi csillagbörtönben nincs olyan.
A másik, hogy a gazdák, sajnos igen kevert állomány.
Ezért is írtam le Nagyapáim történeteit, hogy milyennek kellene lennünk.
A rendszerváltáskor nem a TSZ vezetőségeknek kellett volna fillérekért megkaparintani a tárolókat, meg szárítókat, hanem a többségnek, de akkor is mindenki a saját pecsenyéjét sütögette.
A városomban volt egy úgynevezett "emberpiac" 1945 előtt.
Minden reggel ott kínálták magukat az emberek, hogy munkát kapjanak.
Az idősebb ismerőseim szerint, ott is volt olyan, nem is kevés, aki csak azért ment ki, hogy lázongjon, izgassa a többieket. Na a orosz megszállás után ezek lettek a városi elöljárók és komiszárok. Majd tanácselnökök, párttitkárok, a gyerekeikből meg az értelmiség, meg a TSZ vezetők.
Az összefogásról meg annyi, hogy szerencsém volt egy olyan 10.000 fős faluban felnőni, ami etnikailag kevert volt, fele magyar, fele szlovák.
Már gyerekként azt láttam, hogy a szlovákság nagyon összetart, segítik egymást mindenben, pl. háztájizásban, míg a magyar pedig már, akkor is okosabbnak képzelte magát a másiknál.
Én még láttam a tanácselnököt, párttitkárt, iskolaigazgatót, tanárokat és az egyszerű TSZ tagot egymás mellett tolikapázni a kishagymában.
_fill_540x300_0.jpg)
12403 hozzászólás
Válasz K__K #12102. hozzászólásáraMert a tönköly relatív jó bioban. Mindenki azt csinálta. Mikor nálunk 5-8q volt a búza, akkor vágtam 35q tönkölyt, pedig betárcsázták és annyi. Olyan rossz volt a talaj majd kiestem a fülkéből. A szomszédban is most adták el a tavalyi tönkölyt.
Válasz rtamas76 #12098. hozzászólásáraIsmerek olyan biogazdát, aki nem 160ha földön biozik, és tavaly a biotönkölyt egy állattartó telepnek adták el, mert a piac az gyakorlatilag úgy összeomlott, hogy a malackák ették meg a fincsi biobúzát, mert a németeknek nem kellett. Aztán volt olyanra is példa, hogy szintén bio búzát az égetőmű vette meg, mert a zsizsikkel nem tudtak mit kezdeni. Szóval szép és jó a bio, de nem árt egy párszáz millkónak lenni vésztartalékban, ha bebasz a gebasz.
Válasz rtamas76 #12098. hozzászólásáraEzek itt viszonylag normálisan kezdték. Ma már ott tartanak, hogy elszorják és ih tárcsa aztán aratás. A kapásokban sincs több köszönet. A régi kombájnosuk mondta, hogy nem egyszer előfordul, hogy naprából a két nagy lexion nem tud televágni 2-2 18 tonnás kocsit. Az kb azt jelenti, hogy nincs 4q/ha.
Válasz rongyos #12099. hozzászólásáraEz így igaz.
Az osztrák csak tejből, meg a belőle készült termékekből önellátó.
Szántó ott minimális van, ezért is kellettünk a Monarchia alatt az osztráknak, mert mi voltunk az élelmiszer bankjuk.
Válasz Ohaza63 #12097. hozzászólásáraIgen...de ha a dologi kiadás oldalát nézzük, tizedannyi inputot sem kockáztat, mint itt a magyar egy intenzív termeléssel. Kb. azért trágyázza, mert oda legolcsóbb kivinni a mellékterméket.
Válasz .Feco. #12095. hozzászólásáraNálunk a cég amit irányítok 130hektáron biozunk.
A biotermelés nem=a gaztermeléssel!
Sokkal több munkával gépesítéssel és emberrel kell csinálni.
Aztmondják a biotermelő csak vet +artat! Na az sportdudva termesztő!
Voltmikor a búzában 8x volunk permetezővel. Lomtrágya, biostimulátor, növény védelem (réz-kén stb)
Vetésfehérítőellen.
Nemmondom van egy kevés gyom de kordában lehet tartani!
Én ezt úgymondom ,hogy intenzív bio termesztés.
Az extenzív meg a gaztermelés!
Én 6 éve ilyet vettem át az elődömtől!
Jópélda voltunk a rosszpéldára, tőlünk nemvolt lejjebb! Most megmerem mutatni bárkinek. Nincs szégyenkeznivalónk!
Válasz rongyos #12093. hozzászólásáraAz osztrákra pontosan tudom a válasz, mert komám tegnap jött onnan haza és rengeteg képet küldött.
Az osztrák a hegyi legelőit gondozza, kaszálja és gyűjti a szénát, legeltet + trágyázza a füvet.
A barátomék béreltek egy házat, erre az osztrák két napig hordta a szemben lévő legelőre tartálykocsival a folyékony szerves trágyát és nem szántotta be, mint ahogy nekünk kell.
Válasz .Feco. #12095. hozzászólásáraFelénk van szép kömény de azzal is foglalkozni kéne.
A törvényeket ügyvédek hozzák, ügyvédeknek. Nem tudom másfelé milyen a helyzet de nálunk rengeteg föld van ügyvédek vagy az örököseik tulajdonába. Mondanom se kell mind bio. A békésiek talán ismerik azt a céget aki Battonyátol Monorig művel földet. Szerintem sejtitek milyen eredménnyel.
Válasz SzikiSzokeveny #12091. hozzászólásáraDe ennek mi értelme van? ha beleszalad egy ellenőrzésbe megszankcionálják és visszafizettetik kamatostól, és lehet törölgetni a szemét.... Kiadja bérbe és adómentesen megkapja fixen minden évben, és más meg termel rajta, és nem úgy néz ki a határ, mint a háborúsújtotta ukrajna... Az is tűz, amikor valakinek azért veti fel a gaz mindenét, mert nem sikerült a gyomirtás, de szándékosan vagy aki ezt az alibi növénytermesztést csinálja, mint az édeskömény pl... az nem igazi gazda...
Válasz rongyos #12093. hozzászólásáraCsak van aki a 40 aranykoronás földön is ezt csinálja. Makkot vetnek az öntözhető, négyzetes, kövesút melletti földbe. Száz évre elfertőzik gyommal az egész környéket. Én meg naív vagyok, hiszek benne, hogy szükség van a munkánkra.
Válasz SzikiSzokeveny #12091. hozzászólásáraBizonyos piaci környezet felismerése után, .ezt kell tenni...szerintetek mit csinál egy osztrák a 3ooo m magasan levő legelőjén? Gondoljátok agyon műtrágyázza? Vagy egy dalmát paraszt a karsztlegelőkön, vagy az 5oo éves oliva, vagy gránátalma ültetvényen? megmondom....semmit!! felveszi a támogatást és épít belőle apartmant. A termelést meg elfelejti egy életre.
Válasz Ohaza63 #12079. hozzászólásárana...semmit nem változott a világ, jó, hogy már csak szemlélődő vagyok itt.
Ez itt már rég létezik. Bio, AKG, túzok program. Nem költenek annyit egy hektárra mint a támogatás és már nyereség van. Kockázat meg zéró. Ha véletlen terem is akkor jackpot. Mondjuk idén nem fog.
Ahogy az egyik szomszédom mondja, a biogazdának egy feladata van, a támogatást felvenni.
Válasz A vasalás témája #12088. hozzászólásáraEzt azok is megtehetnék, akik Pénztáros Löcinél, Csányi Sándornál, Lézer Janinál, vagy a külföldi befektetőknél durkálják a földet? Sanszos, hogy nem, pedig (legalább) 70%-a a földeknek az Ő tulajdonukban van.
Válasz A vasalás témája #12088. hozzászólásáraÉs ami a legfontosabb, nincs stressz!
Lehetne folytatni a sort még bőven, hogy nincs betárolás, kitárolás, gázosítás, hétvégi munka, javítás, karbantartás, esőért imádkozás, baleset. Mindenki otthon ülne a családjával és talán még a népességfogyáson is lehetne változtatni.
Többet érne, ha egyik szép őszi vagy tavaszi napon elfelejtenétek kimenni megművelni a területeiteket. Minek erre gabonát termeszteni? Sok problémát megoldanátok:
- nem veszteséget termelnétek
- nincs bevétel, ergó NAK tagdíjat se kellene fizetni.
- nem menne fel a gázolaj ára betakarítási szezonra. :)
- kereskedőitek se keresnének olyan jól, nem menne a mindenért lehúzás.
- műtrágyát, növ. védő szert se kellene venni, ergó azon kereskedők is néznének, mint a lukinyúl.
- gépeitekbe sem pörögne az üzemóra: nem romlik, nem amortizálódik, nem kellene szervizeltetni, újat se venni: "jól járna" egy másik rajtatok élő kör, a gépkereskedő.
- a semminek a kedvezményes adótartama a semmi, mint ahogy a nemlétező 20 milla/főé is. Ez a nesze semmi, fogd meg jól esete.
- bár nem értek a gabonához, gabonapiachoz, de az lejött, a magyarral javítják másokét, jó haszonnal, cserébe meg kapjuk a silány ukránt; na, ez a gond is megoldódna, nem spekulálhatnának a kedvenc kereskedőitek.
- nem szidnának a városiak titeket, hogy milyen drágán adjátok el a terményeiteket, miattatok 1000 ft a kenyér....
- stb.
Két alkalommal tárcsa neki, és felvenni a támogatásokat. Abból elmehetnétek júniusban nyaralni egy jót, és még maradna is egy Hiluxra, ha már ez is baj a köznépnek. :)
Válasz Ohaza63 #12079. hozzászólásáraDurva lenyulasok ezek. Nincs más : betonplatz oldalfallal föléje egy teto vagy ponyva. Kényszer nagy úr. Draga a beton a vas is. Nem latok más megoldast.
Aktuális: 63, 64, 65
Dél Békés 2024.06.26.
Emelkedett ma a búza ár : eddig 6.000 Ft volt
Takarmány 6.200 Ft+ komp
Euró : 6.300 Ft
Malmi: 6.500 Ft
Javító: 6.700 Ft
Válasz .Feco. #12070. hozzászólásáraAz általam leirt esetben (én írtam ezt a facebookra kirakott példát) semmi ilyen konkrét fenyegetés nincs. Az van amit leirtam. Veszi az új gépeket sorban (amit nem irigylek tőle, mielőtt valaki azt írná) de mellette megy a sirankozas hogy mist aztán tönkretesznek, mert az ukrán gabona, stb.
Válasz SzikiSzokeveny #12081. hozzászólásáraOkos- mondaná Kohn bácsi.
Ennél már csak az jobb, ha van 20 Ha földje és mégis minden évben lead 2000 q búzát, 2000 q kukoricát és 500 q napraforgót.
Válasz .Feco. #12077. hozzászólásáraTisztelt Feco!
Én Békésből írogatok.
Bizony a földemmel szemben vagy egy telep, ami 5 db 10.000 tonnás egységből áll, dupla szárítóval és modern technikával és 10 futball pályányi betonplaccal .
Új építésű, 2005 ban épült és a TRIGO KFT. tulajdona.
Ilyen jó pár van nekik.
A cég főleg a kukoricára van/volt kihegyezve.
Vásárol mindent, de nem mindenáron.
Ők voltak régen az egyik amcsi tulajdonú etanol gyár kizárólagos beszállítói, azután felépítették a saját szolnoki etanolgyárat, amit a Lölőnk privatizált/lenyúlt tőlük.
Egyébként a levonások és a víz %-ok a legjobbak, mert, ha beviszed 14 %-al terményedet nincs vízlevonás, ha 14,1 % al viszed, akkor 13 %-ig számolják a levonást, tehát nyernek 1,1 %-ot és biztosan nem gyújtják be a szárítót ezért, csak kicsit megfúvatják levegővel.
Levonnak alapból 5 % szemetet + 1,1 % vizet + plusz fizetsz 300 Ft+Áfa tisztítást, meg 350 Ft+ÁFA szárítást viz %-onként, mázsánként.
Hidd el aki egy kicsit tud számolni, az azért könnyen átlát a szitán.
De szerintem máshol is így van, legalább is felénk.
Válasz Ohaza63 #12079. hozzászólásáraItt is van ahol a rosta főnökének mindig 130q kukija, 40q naprája még 100q javító búzája van
Válasz Ohaza63 #12079. hozzászólásáraTőlem mindig megkérdezi a kombájnos, hogy hova megy az áru, mennyi szemetet vonnak le fixen, mert akkor azt bele is teszi, úgy állítja be a kombájnt.
Válasz kiskertész #12076. hozzászólásáraAkkor Ti nagyon amatőrök vagytok.
Amiket leírtam megtörtén esetek.
A büdös tolvaj az túlzás, de nagyon sok az ügyeskedő felvásárló és a gazdák sem ma született bárányok, de nagy többség tisztességes.
Minek tudható be, hogy ugyanazt a búza mintát elvittem 4 helyre és mindenhol mást mértek.
Náluk miért nincs SI mértékrendszer, ahol az 1 kg vagy az 1 m mindenhol ugyanannyi.
Az is érdekes, hogy a terményünkkel már úgy számolnak, hogy a szállítási díjat is levonják belőle, persze a visszafelé hozott műtrágyában nincs ilyen különbség, azt ugyanannyiért kínálják pl, Nagykanizsán és Békéscsabán is.
Bezzeg a terményben a Nagykanizsai és a Békéscsabai ár között van 10-15 % különbség a Kanizsai javára???!!!!!
A napraforgóból alapban levonnak 8 %-ák szemetet, még ha 1 % szemét sincs benne.
Így lesz a plusz ajándék nagy része, amit nekik adunk.
A kukoricából a levonás 5 % és abban nem nagyon szokott szemét lenni, ha jó a kombájnos.
A szárításról, tárolásról, meg a plusz tételekről nem is beszélve.
Ha esetleg másnak adnád el a terményt, akkor meg jön a postaíron, vagy az ácsceruza, olyan vastag lesz a számla. Annyiszor gázosították, meg forgatták, hogy már mérgező a terményed.
Válasz Ohaza63 #12073. hozzászólásáraNagyon elszánt vagy.
Válasz Ohaza63 #12073. hozzászólásárategyük fel, hogy igazad van. Találtak a magtárban 12 teherautó napraforgót, ami mondjuk 276 tonna... Levontak 3%-ot, nem vettek ki semmit, egyből ment ahol volt tovább, akkor ott át kellett forgatni 9200 tonna napraforgót ami 3000 hektár termése... ha csak 1%-ot kirostáltak belőle az már 4500 hektár termése, ami az országos vetésterület 1%-a.... mellesleg ezt a termést kb 10 komolyabb silóban vagy kb 6000 m2 síktárolóban tárolható, azért az nem épp a kis szárító...
Az utolsó mondatod értelmezéséhez sem kell egyetemi matek... 50.000 tonnából 4-5000 tonna az 8-10%.... ébresztő, legalább olvasd végig amit írsz... mellesleg 50.000 tonnás tárolókapacitású telep az egész hajdúságban kb 3 van....
Válasz SzikiSzokeveny #12072. hozzászólásáraMalomba is jártál már biztos,csak elkerülte a figyelmed,hogy ott őrlés előtt rostálnak.
Azt nem értem, hogy ha valakit átbaxnak,akkor miért megy oda ujra meg ujra..
Gabonás cégnél dolgozom lassa 20 éve, és kezdem úgy érezni,hogy valamit rosszul csinálok(csinálunk), mert nem szoktunk találni a raktár sarkába 10-20-30 kamionnyi plussz árut...
De nyilván az összes felvásárló,szárítós büdös tolvaj, az összes gazda meg ártatlan, ma született bárány..
Válasz SzikiSzokeveny #12072. hozzászólásáraNem egyszerű a dolog, ez ilyen. Persze, mindenki nyugodtan építhet magának saját telepet, akar egy kisebbet is, de az is rengeteg pénzbe kerül, ha csak azt veszem, hogy kell egy hídmérleg, meg egy rendes teleszkópos rakodó, akkor azt nem takarja be a 100 millió, nem beszélve magáról a tisztító-szárító egységről, a tárolóról, meg egy olyan ember is kell, aki tudja üzemeltetni, mert ha valamit elbasz az alkalmazott, vagy akár te magad, akkor az az igazán drága, nem a levonás, meg az esetleges lehúzás.
Válasz Ohaza63 #12073. hozzászólásáraNálunk meg aki nem von le, ésrendes ahhoz nem szabad vinni. 2-3 év után az olyan egyszer csak eltünik az országból, a pénzeddel.
Válasz .Feco. #12071. hozzászólásáraÉn még nem láttam csődbe ment szárítóst, aki a Bazilika előtt könyörgött volna alamizsnáért.
Ők annyira szentek, hogy nagyon is maguk felé hajlik a kezük.
Ellenben köztudott, hogy a legkisebb szárító is legalább annyi hasznot termel, mint kb. 400 Ha föld, a nagyokról meg ne is beszéljünk.
Az mivel magyarázod meg pl, hogy amikor a gazdáktól papíron átvett összes terményt elszállították a feldolgozónak, egy kis szárítónál, akkor érdekes módon még találtak a sarokban 12 db dupla pótkocsis teherautónyi árút, napraforgóból. Azért az nem kis pénz.
A szeméttel játszanak, meg a víz %-kal. Ezzel lehet palira venni a parasztot.
Vagy vitám volt a legnagyobb magyar tulajdonú felvásárlóval, mert sehogy sem jött ki a matek, pedig nem vagyok egy hülyegyerek.
Nagy nehezen kiadták azt a képletet, amivel a központi szerver kalkulálja a lemért, rostált és szárított mennyiséget. Olyan hosszú és bonyolult képlet volt, hogy vakargattam a fejem tőle.
Akárhányszor számoltam, mindig más eredmény jött ki persze a káromra.
Berágtam és kimentem a telepvezetőhöz, 5 db A4 lappal és tudományos számológéppel és megkértem, hogy vezesse le már nekem , hogy jöttek ki az eredmények a kukoricám levonásánál.
Fél délelőtt nekem számolt, teleírta mind a 10 oldalt az A4 -es lapon, de neki sem jött ki a matek.
Azután kinyögte, hogy valószínűleg igazam van és az 50.000 tonnás tárolójukban legalább 4-5.000 tonna a mi ajándékunk.
Ennyit a felvásárlók betyárbecsületéről.
Válasz .Feco. #12071. hozzászólásáraMelyik része a hülyeség? Mondtam, hogy most elfogadom. Amikor behordtuk a 99% feletti tisztaságút és akkor is lement a 3% azt sokaltam. Főleg mikor lebillentettük, ők átrakták a kamionra és ment a malomba.
Válasz SzikiSzokeveny #12069. hozzászólásáraHagyjuk már ezt a hülyeséget... A tárolás többhónapos folyamat, ezalatt többször kell mozgatni, forgatni, felrakni, minden alkalommal törik, porlik, hullik... Az, hogy a behozott terményben van 1-1m1,5% az egy dolog, mire a manitou feltolja lesz még 0,25%, amikor a siló üres és 25 méterről lehullik a mag akár tonnák törnek porrá... és akkor még nem beszéltünk arról a mínuszról, hogy sok gazda azért úgy rakja a pótkocsikat, hogy a szárazból vegyék a mintát, vagy marad alatta egy kis föld az első 1-2 platón... Nyílván van olyan is, amikor a 3% csak 1,5, de bőven van olyan is amikor meg 4-5... Az gyakorlatilag nem tétel, filléres dolog egy telep bekerülési és fenntartási költségeihez.
Válasz rtamas76 #12066. hozzászólásáraPedig amit itt leírtál az pont irigység... Eleve a két dolog az miért függ össze? Akit a kormány szorongatja, mert pl. megtetszett a cége az nem vehet új dzsondért? Meg mitől kellene neki könnyen jönnie? Valószínű pont azért vannak ezek a dolgok a fészbukon mert kb a hatalom csókosaival szemben a nyilvánosságot kívűl nem sok eszközöd van, mert minden hatóság a kezükre játszik...
A másik, mit számít mire költi a pénzét valaki? Ha valaki álma vágya hogy afrikában vadásszon neked miért fáj? (nyílva ha fizu helyett megy az más tészta, bár azt is hozzá lehet tenni, hogy hónapokkal előtte be kellett azt fizetni, simán lehet hogy augusztusban már kifizette az utat aztán ősz végére oszkár bácsi meg nem gyütt...)
A legtöbb gazdaságban nem állnak a bankszámlákon hegyekben a milliók, mindegy, hogy kicsi- vagy nagygazdaság.
Válasz rtamas76 #12067. hozzászólásáraNem véletlen gazdagodott meg mindenki aki a TSZ után rosta tulaj vagy rostánál főnök volt .
Ahová én vittem, ott levonták a 3%ot és ennyi. Az se kevés. Most ők vágták, nem is volt olyan tiszta. Míg én vágtam a volt munkahely gépével addig sose volt levonás. De most ez van. Még kell pár jó év, hogy saját kombájn még tárolás legyen.
Válasz rtamas76 #12067. hozzászólásáraNa az ilyen rohadjon meg nyugodtan!
Válasz SzikiSzokeveny #12060. hozzászólásáraA sztori!
Leadtam a búzám .
Takarmány -3%
Rostálási
Betárolás
Tárolás
Kitárolás
És 3000ft /t rakodás kifizetése
Mi billentetük a magtárba ők feltúrták ugyanonan rostálatlanul vissza adták a +költségek kifizetése utánn.
Mostmeg szaladgál mindenkihez miértnem viszi nála senki?
Rohagyon meg!
Válasz Rabó001 #12063. hozzászólásáraNa az ilyentől kellene elvenni mindent!
Akkor tudná értékelni azt ami van.
Valószínű könyenjött a vagyon!
És mindenki a sajátszintjén nyomorog.
Az ilyen évente újterepjáró, vadászgatás afrikában meg ezek a tipikus csóringer dolgok. Én Isten lássa lelkem nemvagyok irígy, de legalább ne reklámozná!
De úgysem lessz elég semmi!
Volt nekemis olyan főnököm aki túlórát nemfizetett mert évvégén ideadta egyben.
Egyszer elfelejtette a "13.havit" de vadászni afrikába eltudott menni!
Sziasztok!
Búza-árak hogy alakulnak?
Válasz Ohaza63 #12050. hozzászólásáraIgazad van, csak a lusta szar réteg nem vitte semmire....a lustát úgy értem, hogy a lehetőségeihez képest sokkal többre vihette volna....csak ugye a kényelem és a félelem...
Válasz hashtag #12052. hozzászólásáraAzért annak is van ám egyfajta diszkrét bája, mikor a gazdatars felteszi facebookra hogy bevetésen az új szerzemény (új John Deere, a legnagyobb modell + új Horsch gruber, majd a kép alatt a hozzaszolasokban azt fejtegeti hogy a kormány meg akarja fojtani, tönkre akarja tenni.
Szerintem használja egészséggel a gépeit!
Válasz SzikiSzokeveny #12060. hozzászólásáraIgen ez ismerős.
A Te kocsidon még ocsú, majd az Ő raktárjukban hirtelen malmivá válik.
Ezek az Isteni csodák.
A katolikusoknak nem kell, Lourdes zarándokhelyre menni , elég volna valamelyik átvevőhöz elmenni, ilyenkor aratáskor.
Bosszantó lenne azért ott traktorral kerülgetni a sok térdelő és imádkozó zarándokot.
Válasz apuci #12058. hozzászólásáraÜdv!
A Zs majorban?
Az Agrogreen mindent 6.200 Ft -os áron vesz, nem számít náluk, hogy javító, malmi, euro vagy takarmány.
Egységes az ár.
A TRIGO-nál van osztályozás, tehát a javító már 6.400 Ft/q.
Ami mondjuk ki, továbbra is semmi ár, de úgy tudom, sok ilyet vittek már be, mármint malmi és javító minőséget.
Válasz Ohaza63 #12057. hozzászólásáraHányszor volt, hogy leboríttaták a terményt a színbe, levonták a 3 százalékot a rostálásra, kezelésre, aztán este meg úgy ahogy volt ment a bungéhoz meg a malomban.....
Válasz apuci #12058. hozzászólásáraA repce le ment 165-re az árpa 51 volt a múlt héten
Válasz Ohaza63 #12057. hozzászólásáraLáttam, köszi!
Itt 62-63-64 búza
Válasz apuci #12056. hozzászólásáraÜdv apuci!
Az árpa árba fenn van, de ide is felrakom + a levonások.
Dél-Békés 2024.06.21 TRIGO:
Árpa: 5.100 Ft+komp
Búza tak: 6.000 Ft
Szemét 3 %, tisztítás: 210 Ft/q +ÁFA
Az ár kb: 5.610 Ft/q+komp
Kukorica előkötés: 6.300 Ft
Napra LO előkötés: 13.850 Ft
AGROGREEN:
Árpa: 5.000 Ft
Búza: 6.200 Ft
Szemét: 3 %, tisztítás: 400 Ft/q+ÁFA
Az ár kb. 5.614 Ft-q+ komp
Kukorica: 6.000 Ft
Napra LO: 14.600 Ft
Magyarul 4 Ft/q különbség van a két telep között!!!!!!
Jól kivan ez találva, aki meg nem számol így, annak meg mindegy!!!!
Mostmár jó lenne a búza áráról is írni!
Válasz envagyok2 #12053. hozzászólására20 évesen belecsöppentem egy falusi közegből egy városiba.
A falunk legalább még akkor az emberek tartották a kapcsolatot egymással, összejártak beszélgetni, segítették egymást, ismerték egymás búját, baját, örömét.
Ilyen közegben nőttel fel, majd belecsöppentem a közönyösségbe, lenézésbe és irigységbe.
Nekem annyi negatív élményem volt, hogy tele írhatnám a Agroinform HDD -jét, de a pozitív ráférne egy tenyérnyi lapra.
Amikor az ember beköltözik egy ilyen helyre , a régi helyen hagyja az identitását sajnos és amit felvesz, na abban nincs köszönet.
De hogy csak ne a saját példámmal jöjjek elő, Nagybátyám Pesten él, vagy 60 éve egy panelban, olyan rácsrendszer van felszerelve a lakások előtt a lépcsőházban, hogy a szegedi csillagbörtönben nincs olyan.
A másik, hogy a gazdák, sajnos igen kevert állomány.
Ezért is írtam le Nagyapáim történeteit, hogy milyennek kellene lennünk.
A rendszerváltáskor nem a TSZ vezetőségeknek kellett volna fillérekért megkaparintani a tárolókat, meg szárítókat, hanem a többségnek, de akkor is mindenki a saját pecsenyéjét sütögette.
A városomban volt egy úgynevezett "emberpiac" 1945 előtt.
Minden reggel ott kínálták magukat az emberek, hogy munkát kapjanak.
Az idősebb ismerőseim szerint, ott is volt olyan, nem is kevés, aki csak azért ment ki, hogy lázongjon, izgassa a többieket. Na a orosz megszállás után ezek lettek a városi elöljárók és komiszárok. Majd tanácselnökök, párttitkárok, a gyerekeikből meg az értelmiség, meg a TSZ vezetők.
Az összefogásról meg annyi, hogy szerencsém volt egy olyan 10.000 fős faluban felnőni, ami etnikailag kevert volt, fele magyar, fele szlovák.
Már gyerekként azt láttam, hogy a szlovákság nagyon összetart, segítik egymást mindenben, pl. háztájizásban, míg a magyar pedig már, akkor is okosabbnak képzelte magát a másiknál.
Én még láttam a tanácselnököt, párttitkárt, iskolaigazgatót, tanárokat és az egyszerű TSZ tagot egymás mellett tolikapázni a kishagymában.
Válasz G Gazda #12045. hozzászólásáraOszkó