Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak627 FtBenzin árak617 FtEUR413.39 FtUSD398.41 FtCHF442.67 FtGBP501.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #1180. hozzászólásáraNa ha Danival jóba vagy akkor a csapatból többen vettek küllős kapát. Lehet meg tud adni olyan ember számát is aki sok hektáron használja.
Itt is van olyan felhasználó aki csak ezt a küllős kapát használta. Hátha reagál vagy elmondja a tapasztalatát.
Egyébként ebbe a témába amire neked kell a ruszki is fejlesztett vagy koppintott. A kép linkje.
A turbó lap kialakítás sokkal jobb, mint a hullámos. A hullámos lap jobban meg tud ragadni egy nyirkosabb tavaszon. A hullámos / turbó lap egyenletes magágyat készít, viszont meg tud ragadni / telni, a küllős viszont nem ragad meg, cserébe nem olyan omlós melója van és azért szellőztető képességbe is jobb. Sajna univerzális megoldás nincs.
Mivel nekem nem igazán tetszik, így marad a rövidtárcsa
Egyébként érdekes, hogy gabonában az általad leírt technológia milyen egyszerű, de majdnem a legsikeresebb minden évben.
Én most építek össze egy osztrák vetőegységet rövidtárcsával. Ruszkiba így kérik és gyártatják az secondary crop vető egységeket. Kaptam egyet az osztrákoktól jó árasítva. Kíváncsi leszek spórolok e valamit
Nekem egyébként a kukorica az esőig ami múlt héten volt 80%-os kelésű volt, a napraforgó kicsivel a 70%-ot érte el. Szóval vannak gondok, de van amit én hibáztam. A technológia nem rossz, hanem a paraszt buta (mármint én). Másnál nem tudom mi a baj.
Válasz VDénes #1178. hozzászólásáraGondolkodtam már a küllős kapás megoldáson, csak nem láttam még saját szememmel mit művel a talajfelszínnel egy ilyen szerszám, főleg nem változó körülmények mellett.
Magyarán elég lehet e annak a munkája!?
Yetternél csak hullámos yetter tárcsák vannak, több darab is és azzal frissítik vertikálisan a sávokat, illetve az Orthmann sávművelőre is van ilyen felszerelés, Dani meg is vette az övére, igaz ő most tavasszal csak ezt húzta előző évi tarlókra, ami a múltkori beszélgetésünk alapján a mostani esőkig biztos, hogy nem volt a legjobb megoldás idén, remélem most kisímul neki minden.
Nekünk egyenlőre az ember gép föld állományok azt diktálják, hogy nagyobb részét tavasziak elé a Cultussal alapműveljük, bizonyos táblákat pedig a sávművelővel. Merném mindet ezzel, még ha ideihez hasonló év van is, aztán marad tavaszra érintetlen tarló, akkor is a legjobb megoldás, eső előtt is kikelt a leg mostohább körülmények között is mindenem benne, nem a legjobban, nyilván némileg foltosan, foghíjasan, tőszám hiányosan, de értékelhető minőségben, amit pedig ősszel húztunk meg vele, azok gyönyörű szépen, főleg a körülményekhez mérten...
Viszont az őszi munkák sokasága és sokfélesége mint írtam is már korábban, valamint az erőgép és dolgozó elosztás-beosztás ezt nem teszi lehetővé egyenlőre, azért többszáz hektárt megművelni optimális időben csak úgy megy ha valaki aki precíz és pontos, csak ezt csinálja...
Gabonaféléket mernék direkt vetni, azokkal van több olyan tapasztalatom, hogy pl szója tarlóra szórva műtrágyát, magot, egy sor RT-vel behúztuk oszt jónapot. Kiváló anyag lett belőle más éven.
Ha esetleg később mikor letelnek az állat tartási kötelezettségeink és esetleg felszámolódik azon tevékenységünk, közben nyugdíjba mennek idősebb kollégáim, talán utána tudok majd váltani, addig fejlesztem, csiszolgatom a szakma fortélyait...
Válasz szanberg #1172. hozzászólásáraVan ennek értelme egyébként. Szervesanyag tartalom növelés gyorsítása.
Kevesebb idő, kevesebb alkalmazott. A Talajreform egyik videójában pont erről beszélnek, hogy több száz hektártól ezer hektárig egy ember meggyőzi. Ott azért ha kevesebbet is terem, de biztosabb a haszon minden évbe.
De a szántósok minden évben jobban indulnak.
A különbség pont ott lesz, hogy most te tettél NP-t sor alá és nem fog lilulni, de a szántósé igen, mert ő nem tett. Szerintem ha intenzíven van művelve a talaj többet tud teremni ha odafigyel az ember a technológiára mintha nincs művelve. Na ezt jól leírtam. Persze az időjárás is kell mellé. De ha egyazon feltételek vannak én majdnem tutira mondom, hogy a egy mély műveléssel többet ad átlagban, persze ez a haszonban nem biztos, hogy többletként jelentkezik.
Én mintill párti vagyok. Nekem az idő miatt lett ez a technológia. Illetve, kisebb befektetéssel a régi termésátlagokat simán tudom tartani.
A mulch finisherre lenne egy ötletem ha érdekel.
Én az agyagot biztos szellőztetném ha alkalmas lenne a vetőgépem akkor is. A MF White vázára szereznék küllős kapa tagokat, de csak a művelt sávba ami meg volt mozgatva. Kálmán Zoltán lehet tud benne segíteni, többek vettek tőle küllős kapát. Ezzel haladósan szaladhatna a 130 lovas gép is.
Ne feledjük el hogy 2 hónap volt eső nélkül. És igazából jelenleg semmit nem jelent az, hogy kikelt vagy nem az állomány. Ha nem lesz nagyobb eső 100mm körül. Akkor ha bejön a tartós 30C°+ úgy fog kiszáradni az összes tavaszi mint ahogy a búzák már sokkfele.
És mondjuk a mérési eredmények alapján a talaj hőmérséklet is alacsonyabb a no-till ben.
Érdemes egy kukorica szár vastagdágot is nézni. A szár vastagság nagyban arányos a gyökérzet méretével. Itt az a tavaszi ami nagyobb elég vékony szárral rendelkezik, gyökere is sekélyebb, és gyengébb. Várjuk meg a végső költségvetés számait.
De alá írom idén ránézésre a szántott területek jobban néznek ki. De ennek is megvan az oka.
Ami miatt a no-till jó. (Biológia által kialakuló porozus, járatokkal teli talaj) az idén pont hátránynak bizonyult. Aki nem tette tönkre vetés mélységig ezt a szerkezetet annak kiszáradt a talaj.
De alakulhat még úgy, hogy a no-till táblákat le lehet aratni, a szántottakat meg nem.
Válasz endypapa_20120 #1171. hozzászólásáraHát nemtudom, facebookon látni olyan egzakt összeméréseket ahol táblán belül van többféle művelési mód és oltári különbségeket látni, a művelt pályák javára. Nyilván egy esztendő nem mérvadó, ismételni kell mint minden kísérletet is, többször is, csak pont erre kéne megoldás, hogy kevés a víz, ilyen helyzetre előnyösebb módszert kitalálni, mert mikor esik kb mindegy mit csinálsz...
Szántott pályán ugrik legjobban, korai fejlődésében a növény, legyen az bármilyen kapás. Azt én nem szeretném erőltetni semmiképpen, még ha kevesebb teremne némileg akkor sem, mert az meg elmegy a többlet műveleteken, üzemanyagon talán, de inkább több időt kevesebb munkát céloztam meg amikor átálltunk más művelési módokra, ez volt a legfőbb szempont.
Aztán igazából a másféle -nem erősebb, vagy nagyobb, csak más habitusú- gyomosodás és valamivel gyengébb korai fejlődésen átesve később pedig hozza azt mint a szomszéd szántottja, legyen az Cultus alapművelt, vagy sávozott akár, sőt, évek óta legmagasabb hozamokat ezekben értem el, szerintem idén is a striptilles fog nyerni, főleg, hogy most sávba kis NP-t is juttattam ki gyökér zónába ami eddig nem játszott nálam, szerintem látszik is mert bár hókább a hideg idők miatt, de nem lilult be, míg kultivátorosnál látok ilyen hidege van jellegű elszíneződéseket főleg a völgyekben, ahol gondolom a múltkori talajmenti fagyok, meg egyébként is hidegebb levegő fogatja kicsit.
Amit lényegnek látok, hogy a kultivátoros pályán tavasszal megfelelő időben csupán egy sor vakarót kell ráengedni, főleg ha nem nagyon esik.
Sávos művelésnél elvileg az lenne a jobb ha nem bolygatjuk, felszerelt vetőgéppel lehet nem is kéne de itt az agyagon eddig azt tapasztaltam pár év után, hogy picikét megkell vakarni a tetejét neki. Nos erre nincsen még szerszámom, a sávhúzóval szoktuk ezt megtenni de az meg sekélyebben járatva is drasztikusabb mint kéne, azt érzem. Ez a kötött ragadós agyagra értendő! Omlós pályán szinte mindegy. szinte.
Erre fogok kitalálni télen valami más egyéb rendszert a gyári kés helyett, sőt már agyaltam olyanon is ,hogy a 12 soros White-vetőgépet szabnám szét és abból egy strip freshenert faragnék, gerendely, paralelogramma függesztések, meg a kocsik fele is erre alkalmas lenne, sajnálom szétvágni de itt már szükség nincsen rá, eladni meg csak apró pénzért lehetne kb, ha meg venni akarok sáv frissítőt akkor tizen milla egy yetter valahol...
Szóval lehet ez lesz belőle, csak idő kéne még több mert az sosincs...
Ezt komolyan gondolod? Nekem teljesen más a tapasztalatom/véleményem.
Idén a takarós növények indulása valóban lassabb, vontatottabb volt, de ez nem a vízhiánynak tudható be, hanem a szokatlanul hidegebb időjárásnak (éjszakánként még mindig 10 fok alatti a hőmérséklet). A takart talajok lassabban melegednek fel, mint a szántottak. Viszont csapadékhiányos, aszályos nyárban ez majd előnnyé változik.
Válasz szanberg #1169. hozzászólásáraEzt tapasztaltam én is.
A szántásokon vagy grúberoltakon hamarabb megáll a víz. Ez most nagy előny volt.
A mintilles (max 5-10 cm mély talajmunka) és a takarós területek levezették a vizet. Így felül szárazabb réteg alakult ki vetésmélységben. Nekünk is kb az a legrosszabb ami alig volt bolygatva. A picivel jobban megmozgatott területek sokkal jobban keltek. Mellettünk a szántott kb. másfélszer jobban kelt, pedig márciusba még állt rajta a víz, úgy hogy a mienk lentesebb (a mineken nem állt meg a víz).
Én bíztam benne, hogy nem igazolják félelmeinket majd a történések, de mindenhol azt látni, hogy kibaxott xarok a direktvetett dolgok, főleg a takaró növényesek. Az borítékolható, hogy ez az egész addig működik míg van víz, esik rendesen és rendszeresen.
A traki és a vetőgép közé építettünk egy vázát, amin van 600 liter sebesség menet aranyos kijuttató. Továbbá még kellett oldani, hogy a traktoron csak 1000 tlt van, nekem pedig 2 db 540 fordulat kellett. Egyik a permetező szivattyút hajtja, másikat hátra kellett vinni a vetőgéphez. Ezen a hidraulikusan csukható vázon van még a 6 db Yetter sornyitó.
Vetéssel egy menetben a sort fújom kb 35 cm szélességben, fél dózisú anyaggal. (Adengo 0,2 l, Glyfo 3 l, es 100 l folyékony N.)
A terv, hogy vetőgépet leakasztom, a vázra építek vonó rudat, és MTZ-vel fogom húzni, sorközt szeretnék permetezni védő lemezekkel, ha bátor leszek akkor 3 l Glyfoval. Ehhez a munka menethez kell a kerék. Vetés kor fel van húzva.
Majd következő héten folyékony N folyatok a sor melle ezzel a géppel, másik adapterrel.
Most van időm írni, mert a lesen ülök, várom a disznókat, tegnap éjjel fél hektárt kikaptak.
Készültem a tegnapi napra és feladta a leckét ezen eslő 15 oldal megvalósítása.
Igaz én gépésznek tanultam.
Talán egy agráros szakinak sokkal gyorsabb egy ilyen vizsgálat értelmezése és elvégzése a gyakorlatban.
A tegnapi hóesés és a járvány elmosta a vizsgálatom. Egy szélcsendes időben fogom elvégezni.
Ha márc. 30-án az lesz akkorra halasztva a vizsgálata.
Makóra még nincs időpontom.
Ha lesz közlöm.
Egész nap nézegettem a mikroszkópon a talajmintákat
a VizŐr,
valamint a Bacteriosol ami már megbüdösödött és még mindig nem oldódott fel teljesen.
Kezdem megtanulni illetve érteni a mikroszkóp lelkivilágát.
Válasz Földönfuto #1153. hozzászólásáraKépem most nincs, de februárban fagyon kapott egy IH tárcsát, azóta meg 70mm esőt
A pálya egész tűrhető lett, de valószínű, hogy egy sor kombit adnom kell neki.
Sikerült új világrekordot elérnie az Amerikában megrendezett országos kukoricatermesztő verseny első helyezettjének. David Hula – korábbi többszörös rekorder – hektáronként 41,44 tonnás termést takaríthatott be.
A gazdálkodó Virginia államban él, ahol az évi átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok (télen 3,5, míg nyáron 25). Az „öntözött termőterület” kategóriában indult; Hula már 2013-ban és 2015-ben is nyert. Mint mondja, most a tavaszi időjárás optimális volt, a csapadék mennyiségére sem volt panasz. .... Hajrá Magyarok van hová fejlődni most már öntözni is lehet ...
Válasz kisgazda2101 #1108. hozzászólásáraSzerintem ahogy már javasolták, minék gyorsabban a fagyon kapjon egy rövdtárcsát. Jó lenne ha minél jobban összeaprítaná a kelést meg a gyomokat, mert tavasszal a kombinátor kitépi, összehúzza az árvakelést ami teljes katasztrófa.
A lazító, pont a gyomosodás miatt szerintem már semmit sem ér.
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraGyenge faggyal dolgozd meg. Tavasszal egy egyenletes felszíned legyen. Ha akkor akarod elmunkálni. Könyörögsz a csapadékért. Nem véletlen, hol még szántanak azt próbálják eldolgozni(egy menetben-vagy gyenge fagyon).
És azt sem ártana tudni hogy milyen típusú talaj, mivel mindig a talaj típusa és az éppen aktuális talajállapot határozza hogy milyen munkaműveletet kíván meg az adott terület
Pl nálam egyik évben az ősszel tárcsázott területen tavasszal tökéletesen működött a grúber és szinte konyhakert minőségű magágyat sikerült csinálni a végére, de pl 40 km-el odébb ugyanez a technológia a kötött agyagos földeken felért volna egy öngyilkossággal!
Ezzel csak arra akarok kilyukadni hogy ami másnál 200km-re működik, az nem biztos hogy nálad is fog!
(Ui. közben látom hogy már más is írt hasonlókat, de ha már megfogalmaztam elküldöm)
Csalóka ez a kép...
Pont besüt a nap így minden hepe-hupát felerősít, egy nem ilyen fényviszonyok melletti képen szerintem egy fokkal jobb lehet a felszín.
De ennek mindenképp kell valami művelet még fagyon.
Én nem müvelném mélyen, rövidtárcsa vagy sima tárcsa.
Ha tudsz még készíteni képet ill. Ásóval kicsit megásott állapotban is akkor tudnánk pontosabb véleményt alkotni.
Válasz .Richard. #1143. hozzászólásáraTermészetesen a szántást arra alkalmas idōben gondoltam,még mindig azt tartanám a legkockázatmentesebbnek.Azt ha megcsinálja már nagy baj nem lehet,mig a többi müvelettel lehet csak másod vagy harmadjára éri el a célt plusz glifózás.
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraNem tudom milyenek a talajaid nekem itthon ilyesmi területre a simitós croskill henger amint rá lehet menni , vetés előtt meg kombinátor és mehet a vetés .
Válasz Földönfuto #1142. hozzászólásáraHa most szántja az nagyobb szivás ha nem kap esőt'mint most fagyon lazitana valami sekélyen' vagy ha járhato csak tárcsázná olyan mélyen'hogy egyenes felszin legyen. Tárcsát csak elhuzza ha nem nagyon fagyos vagy esetleg nem sülyed el.
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraEzt amint lehet leszántanám,hagyományos müvelés,ōsszel meg egy normális felszinen megkezdenèd az átállást.Ebbōl nagy szivás lehet ha tavasszal kezdesz kisérletezni különbözo müveletekkel.
Válasz kisgazda2101 #1139. hozzászólásáraHa nincsen még papíron, én személy szerint nem mennék bele. Januári hónapban valahogyan rendbetenni a papír formát.
Talajfelszínt elegyenesíted fogassal amikor engedik a körülmények /kb márciusban/.
Első évben kukoricán gondolkodnék ha engedik a körülmények /vadkár,../.
A fogasokkal elsimított talajba belevetném egyenesen a kukoricát tárcsás vetőgéppel április közepe második felében körülményekhez viszonyítva, majd 3. napra totálozni. Mire fog bújni a kukorica, a gyom-árvakelés már el lessz senvedve, nem konkurál, és még nedvességet se vesztettél vetés előt felesleges talajmunkával.
Ha a szemedet zavarná a szármaradvány jelenléte, akor nem marad más, mint januárban minél elébb felszántani, és a klaszikus talajmüvelést folytatni.
Válasz Radocz #1138. hozzászólásáraA vetéstől nem félek, alkalmas rá a vetőgépem, de ezen a felszínen mindenképp simítani kell. Csak kérdés hogy ezt milyen mélyen kellene megtennem.
Válasz t.peti #1122. hozzászólásáraNekem már ketten is mondták, hogy tavasszal nem tárcsáznak többet.
A rövid tárcsa is tárcsa. Szerinted, ha száraz talajon használja, akkor nem nyúl mellé?
Ha nincs magágy és a kombinátor nem okés, akkor a direkt vetőgépen kívül nincs semmi ötletem.
2019-ben a tavasszal rövid tárcsázott TMMG-s területem 10 t/ha termett. Kukorica után kukorica.
Ilyen volt a körnéykben a konvencionális területek termés átlaga is.
A glifozáttal erdőket irtanak. Miért nem hagyjátok megnőni?
A nedvesség megőrzés miatt?
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraHát, ennél különb lenne ha felszantod is. Nincs baj a forgatás nélküli műveléssel vagy akár a no tillel se, csak jól kell csinálni. Persze ebben is lehet még akármilyen termés, de én a "tökölés" helyett inkább cselekedtek volna mikor átvettem a földet, ha jól látom dec.elejen mar irtad, kérted a véleményt. Ha csak saját gépben gondolkodók akkor azzal,bha bermunka akkor azzal. Bocs, de nekem ez a véleményem.
Egyéb elfoglaltság miatt december 8 án tudtam csak tárcsázni. Lassan próbálkozók a gyurushenger lezáros lazitással. Majd tavasszal direktbe vetni bele a kukit
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraInkább félnék ettől a gyalázatos talajfelszíntől, mint az árvakelésektől. Mivel követték ezt el? Az árvakeléseket viszonylag könnyű kiütni, de hogy ebből hogy fogsz csinálni normális magágyat illetve felszínt anélkül, hogy kiszárítanád, arra nagyon kíváncsi vagyok. Esélytelennek látod, hogy még most esetleg gyenge fagyokon bármit is javíts, hogy tavasszal már ne kelljen bolygatnod?
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraTotál gyomírtás. Fozátba rakjál 'gyorsítót meg tap fokozót. meg sok habzás gátlót, és fontos hogy még a böjti szelek előtt kend rá preczízen. Ha a kultivátor után menne egy másik traki akármilyen tárcsával (csak nem leták) akkor jó lessz. Ja és ez saját tapi, a pioner napra nem szereti ezt a technológiát, marton genetics ha olcsón megvehető.
2282 hozzászólás
Válasz szanberg #1180. hozzászólásáraNa ha Danival jóba vagy akkor a csapatból többen vettek küllős kapát. Lehet meg tud adni olyan ember számát is aki sok hektáron használja.
Itt is van olyan felhasználó aki csak ezt a küllős kapát használta. Hátha reagál vagy elmondja a tapasztalatát.
Egyébként ebbe a témába amire neked kell a ruszki is fejlesztett vagy koppintott.
A kép linkje.
A turbó lap kialakítás sokkal jobb, mint a hullámos. A hullámos lap jobban meg tud ragadni egy nyirkosabb tavaszon. A hullámos / turbó lap egyenletes magágyat készít, viszont meg tud ragadni / telni, a küllős viszont nem ragad meg, cserébe nem olyan omlós melója van és azért szellőztető képességbe is jobb. Sajna univerzális megoldás nincs.
Mivel nekem nem igazán tetszik, így marad a rövidtárcsa
Egyébként érdekes, hogy gabonában az általad leírt technológia milyen egyszerű, de majdnem a legsikeresebb minden évben.
Én most építek össze egy osztrák vetőegységet rövidtárcsával. Ruszkiba így kérik és gyártatják az secondary crop vető egységeket. Kaptam egyet az osztrákoktól jó árasítva. Kíváncsi leszek spórolok e valamit
Nekem egyébként a kukorica az esőig ami múlt héten volt 80%-os kelésű volt, a napraforgó kicsivel a 70%-ot érte el. Szóval vannak gondok, de van amit én hibáztam. A technológia nem rossz, hanem a paraszt buta (mármint én). Másnál nem tudom mi a baj.
Válasz Pont #1179. hozzászólásáraMit látunk itt
Válasz VDénes #1178. hozzászólásáraGondolkodtam már a küllős kapás megoldáson, csak nem láttam még saját szememmel mit művel a talajfelszínnel egy ilyen szerszám, főleg nem változó körülmények mellett.
Magyarán elég lehet e annak a munkája!?
Yetternél csak hullámos yetter tárcsák vannak, több darab is és azzal frissítik vertikálisan a sávokat, illetve az Orthmann sávművelőre is van ilyen felszerelés, Dani meg is vette az övére, igaz ő most tavasszal csak ezt húzta előző évi tarlókra, ami a múltkori beszélgetésünk alapján a mostani esőkig biztos, hogy nem volt a legjobb megoldás idén, remélem most kisímul neki minden.
Nekünk egyenlőre az ember gép föld állományok azt diktálják, hogy nagyobb részét tavasziak elé a Cultussal alapműveljük, bizonyos táblákat pedig a sávművelővel. Merném mindet ezzel, még ha ideihez hasonló év van is, aztán marad tavaszra érintetlen tarló, akkor is a legjobb megoldás, eső előtt is kikelt a leg mostohább körülmények között is mindenem benne, nem a legjobban, nyilván némileg foltosan, foghíjasan, tőszám hiányosan, de értékelhető minőségben, amit pedig ősszel húztunk meg vele, azok gyönyörű szépen, főleg a körülményekhez mérten...
Viszont az őszi munkák sokasága és sokfélesége mint írtam is már korábban, valamint az erőgép és dolgozó elosztás-beosztás ezt nem teszi lehetővé egyenlőre, azért többszáz hektárt megművelni optimális időben csak úgy megy ha valaki aki precíz és pontos, csak ezt csinálja...
Gabonaféléket mernék direkt vetni, azokkal van több olyan tapasztalatom, hogy pl szója tarlóra szórva műtrágyát, magot, egy sor RT-vel behúztuk oszt jónapot. Kiváló anyag lett belőle más éven.
Ha esetleg később mikor letelnek az állat tartási kötelezettségeink és esetleg felszámolódik azon tevékenységünk, közben nyugdíjba mennek idősebb kollégáim, talán utána tudok majd váltani, addig fejlesztem, csiszolgatom a szakma fortélyait...
Válasz szanberg #1173. hozzászólására
Válasz szanberg #1172. hozzászólásáraVan ennek értelme egyébként. Szervesanyag tartalom növelés gyorsítása.
Kevesebb idő, kevesebb alkalmazott. A Talajreform egyik videójában pont erről beszélnek, hogy több száz hektártól ezer hektárig egy ember meggyőzi. Ott azért ha kevesebbet is terem, de biztosabb a haszon minden évbe.
De a szántósok minden évben jobban indulnak.
A különbség pont ott lesz, hogy most te tettél NP-t sor alá és nem fog lilulni, de a szántósé igen, mert ő nem tett. Szerintem ha intenzíven van művelve a talaj többet tud teremni ha odafigyel az ember a technológiára mintha nincs művelve. Na ezt jól leírtam. Persze az időjárás is kell mellé. De ha egyazon feltételek vannak én majdnem tutira mondom, hogy a egy mély műveléssel többet ad átlagban, persze ez a haszonban nem biztos, hogy többletként jelentkezik.
Én mintill párti vagyok. Nekem az idő miatt lett ez a technológia. Illetve, kisebb befektetéssel a régi termésátlagokat simán tudom tartani.
A mulch finisherre lenne egy ötletem ha érdekel.
Én az agyagot biztos szellőztetném ha alkalmas lenne a vetőgépem akkor is. A MF White vázára szereznék küllős kapa tagokat, de csak a művelt sávba ami meg volt mozgatva. Kálmán Zoltán lehet tud benne segíteni, többek vettek tőle küllős kapát. Ezzel haladósan szaladhatna a 130 lovas gép is.
Válasz Sz_Pisti #1176. hozzászólásáraÖntözéssel, meg évi 1000mm esővel.
Ne feledjük el hogy 2 hónap volt eső nélkül. És igazából jelenleg semmit nem jelent az, hogy kikelt vagy nem az állomány. Ha nem lesz nagyobb eső 100mm körül. Akkor ha bejön a tartós 30C°+ úgy fog kiszáradni az összes tavaszi mint ahogy a búzák már sokkfele.
És mondjuk a mérési eredmények alapján a talaj hőmérséklet is alacsonyabb a no-till ben.
Válasz MrPoke #1175. hozzászólására Ezt a problémát hogy küszöbölik ki pl. USA-ban, ahol nagy felületen megy a notill kukorica, szója?
Érdemes egy kukorica szár vastagdágot is nézni. A szár vastagság nagyban arányos a gyökérzet méretével. Itt az a tavaszi ami nagyobb elég vékony szárral rendelkezik, gyökere is sekélyebb, és gyengébb. Várjuk meg a végső költségvetés számait.
De alá írom idén ránézésre a szántott területek jobban néznek ki. De ennek is megvan az oka.
Ami miatt a no-till jó. (Biológia által kialakuló porozus, járatokkal teli talaj) az idén pont hátránynak bizonyult. Aki nem tette tönkre vetés mélységig ezt a szerkezetet annak kiszáradt a talaj.
De alakulhat még úgy, hogy a no-till táblákat le lehet aratni, a szántottakat meg nem.
Itt a takarónövénybe direkt vetett kukorica 5 centinél megállt fele van kikelve már dobbal öntözik
Mellette a szántott 100%kelés és 25 centis
Válasz endypapa_20120 #1171. hozzászólásáraHát nemtudom, facebookon látni olyan egzakt összeméréseket ahol táblán belül van többféle művelési mód és oltári különbségeket látni, a művelt pályák javára. Nyilván egy esztendő nem mérvadó, ismételni kell mint minden kísérletet is, többször is, csak pont erre kéne megoldás, hogy kevés a víz, ilyen helyzetre előnyösebb módszert kitalálni, mert mikor esik kb mindegy mit csinálsz...
Válasz VDénes #1170. hozzászólásáraNo de akkor azért küzdeni, hogy szopasd magadat????
Szántott pályán ugrik legjobban, korai fejlődésében a növény, legyen az bármilyen kapás. Azt én nem szeretném erőltetni semmiképpen, még ha kevesebb teremne némileg akkor sem, mert az meg elmegy a többlet műveleteken, üzemanyagon talán, de inkább több időt kevesebb munkát céloztam meg amikor átálltunk más művelési módokra, ez volt a legfőbb szempont.
Aztán igazából a másféle -nem erősebb, vagy nagyobb, csak más habitusú- gyomosodás és valamivel gyengébb korai fejlődésen átesve később pedig hozza azt mint a szomszéd szántottja, legyen az Cultus alapművelt, vagy sávozott akár, sőt, évek óta legmagasabb hozamokat ezekben értem el, szerintem idén is a striptilles fog nyerni, főleg, hogy most sávba kis NP-t is juttattam ki gyökér zónába ami eddig nem játszott nálam, szerintem látszik is mert bár hókább a hideg idők miatt, de nem lilult be, míg kultivátorosnál látok ilyen hidege van jellegű elszíneződéseket főleg a völgyekben, ahol gondolom a múltkori talajmenti fagyok, meg egyébként is hidegebb levegő fogatja kicsit.
Amit lényegnek látok, hogy a kultivátoros pályán tavasszal megfelelő időben csupán egy sor vakarót kell ráengedni, főleg ha nem nagyon esik.
Sávos művelésnél elvileg az lenne a jobb ha nem bolygatjuk, felszerelt vetőgéppel lehet nem is kéne de itt az agyagon eddig azt tapasztaltam pár év után, hogy picikét megkell vakarni a tetejét neki. Nos erre nincsen még szerszámom, a sávhúzóval szoktuk ezt megtenni de az meg sekélyebben járatva is drasztikusabb mint kéne, azt érzem. Ez a kötött ragadós agyagra értendő! Omlós pályán szinte mindegy. szinte.
Erre fogok kitalálni télen valami más egyéb rendszert a gyári kés helyett, sőt már agyaltam olyanon is ,hogy a 12 soros White-vetőgépet szabnám szét és abból egy strip freshenert faragnék, gerendely, paralelogramma függesztések, meg a kocsik fele is erre alkalmas lenne, sajnálom szétvágni de itt már szükség nincsen rá, eladni meg csak apró pénzért lehetne kb, ha meg venni akarok sáv frissítőt akkor tizen milla egy yetter valahol...
Szóval lehet ez lesz belőle, csak idő kéne még több mert az sosincs...
Válasz VDénes #1170. hozzászólására" a takarós területek levezették a vizet. Így felül szárazabb réteg alakult ki vetésmélységben"
Ezt komolyan gondolod? Nekem teljesen más a tapasztalatom/véleményem.
Idén a takarós növények indulása valóban lassabb, vontatottabb volt, de ez nem a vízhiánynak tudható be, hanem a szokatlanul hidegebb időjárásnak (éjszakánként még mindig 10 fok alatti a hőmérséklet). A takart talajok lassabban melegednek fel, mint a szántottak. Viszont csapadékhiányos, aszályos nyárban ez majd előnnyé változik.
Válasz szanberg #1169. hozzászólásáraEzt tapasztaltam én is.
A szántásokon vagy grúberoltakon hamarabb megáll a víz. Ez most nagy előny volt.
A mintilles (max 5-10 cm mély talajmunka) és a takarós területek levezették a vizet. Így felül szárazabb réteg alakult ki vetésmélységben. Nekünk is kb az a legrosszabb ami alig volt bolygatva. A picivel jobban megmozgatott területek sokkal jobban keltek. Mellettünk a szántott kb. másfélszer jobban kelt, pedig márciusba még állt rajta a víz, úgy hogy a mienk lentesebb (a mineken nem állt meg a víz).
Én bíztam benne, hogy nem igazolják félelmeinket majd a történések, de mindenhol azt látni, hogy kibaxott xarok a direktvetett dolgok, főleg a takaró növényesek. Az borítékolható, hogy ez az egész addig működik míg van víz, esik rendesen és rendszeresen.
Válasz tuto1 #1164. hozzászólásáraNa és most hogy néz ki ez a táblád?
Halló Gazdatársak, valaki használ Farmet BSK 300-as vetőkultivátort? Tapasztalatok érdekelnének.
A traki és a vetőgép közé építettünk egy vázát, amin van 600 liter sebesség menet aranyos kijuttató. Továbbá még kellett oldani, hogy a traktoron csak 1000 tlt van, nekem pedig 2 db 540 fordulat kellett. Egyik a permetező szivattyút hajtja, másikat hátra kellett vinni a vetőgéphez. Ezen a hidraulikusan csukható vázon van még a 6 db Yetter sornyitó.
Vetéssel egy menetben a sort fújom kb 35 cm szélességben, fél dózisú anyaggal. (Adengo 0,2 l, Glyfo 3 l, es 100 l folyékony N.)
A terv, hogy vetőgépet leakasztom, a vázra építek vonó rudat, és MTZ-vel fogom húzni, sorközt szeretnék permetezni védő lemezekkel, ha bátor leszek akkor 3 l Glyfoval. Ehhez a munka menethez kell a kerék. Vetés kor fel van húzva.
Majd következő héten folyékony N folyatok a sor melle ezzel a géppel, másik adapterrel.
Most van időm írni, mert a lesen ülök, várom a disznókat, tegnap éjjel fél hektárt kikaptak.
https://youtu.be/M3pcxb4-9II
Itt búza után 10 cm tarlóhántás, majd Glyfo, utána 3 cm takaró növény vetés. Áprilisban 5 cm kompaktor, és vetés
Kukorica után takaró növény (facélia, borsó, TR, mustár, olajretek, pohanka), ami nem fagyott ki. Ide kukoricát vetettem.
Válasz tuto1 #1162. hozzászólásáraGondolom az egész táblát telibe is fújod glifóval nem?
Kukorica direkt vetés lucernába.
Egy menetben a sorra kb 30-35 cm szélességben Adengo+Glyfo+folyékony N
Válasz Csaba A100 Hattat #1158. hozzászólásáraGaspardo DP3
Van az aprok között
Ha már nincs fenn akkor Facebook marketplace.
Válasz Csaba A100 Hattat #1158. hozzászólásáraProntó stílusnak a 120 is sovány még . A Horsch CO3 hát talán ,de az is inkabb 120 paci.
Sziasztok! Tud valaki használt direktvetőgép típust ajánlani gabonához? 92 lóerős a traktorom. 3m körüli elég lenne.Forgóboronás nem érdekel.
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraaz első 15 oldalt hogy tudom a gyakorlatban könnyen, olcsón és gyorsan megcsinálni?
Kellene még tudás a talajszelvény vizsgálathoz.
Készültem a tegnapi napra és feladta a leckét ezen eslő 15 oldal megvalósítása.
Igaz én gépésznek tanultam.
Talán egy agráros szakinak sokkal gyorsabb egy ilyen vizsgálat értelmezése és elvégzése a gyakorlatban.
A tegnapi hóesés és a járvány elmosta a vizsgálatom. Egy szélcsendes időben fogom elvégezni.
Ha márc. 30-án az lesz akkorra halasztva a vizsgálata.
Makóra még nincs időpontom.
Ha lesz közlöm.
Egész nap nézegettem a mikroszkópon a talajmintákat
a VizŐr,
valamint a Bacteriosol ami már megbüdösödött és még mindig nem oldódott fel teljesen.
Kezdem megtanulni illetve érteni a mikroszkóp lelkivilágát.
https://szie.hu/file/tti/archivum/LaszloPeter_phd.pdf
1-15 oldal
Válasz Földönfuto #1153. hozzászólásáraKépem most nincs, de februárban fagyon kapott egy IH tárcsát, azóta meg 70mm esőt
A pálya egész tűrhető lett, de valószínű, hogy egy sor kombit adnom kell neki.
Amint lesz kép dobok fel!
Válasz Mihály #1154. hozzászólásáraEddig is lehetett öntözni.
Sikerült új világrekordot elérnie az Amerikában megrendezett országos kukoricatermesztő verseny első helyezettjének. David Hula – korábbi többszörös rekorder – hektáronként 41,44 tonnás termést takaríthatott be.
A gazdálkodó Virginia államban él, ahol az évi átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok (télen 3,5, míg nyáron 25). Az „öntözött termőterület” kategóriában indult; Hula már 2013-ban és 2015-ben is nyert. Mint mondja, most a tavaszi időjárás optimális volt, a csapadék mennyiségére sem volt panasz. .... Hajrá Magyarok van hová fejlődni most már öntözni is lehet ...
Válasz kisgazda2101 #1139. hozzászólásáraMajd vetés után ha lehet tegyél fel képet,hogy jött össze a dolog.
Válasz kisgazda2101 #1108. hozzászólásáraSzerintem ahogy már javasolták, minék gyorsabban a fagyon kapjon egy rövdtárcsát. Jó lenne ha minél jobban összeaprítaná a kelést meg a gyomokat, mert tavasszal a kombinátor kitépi, összehúzza az árvakelést ami teljes katasztrófa.
A lazító, pont a gyomosodás miatt szerintem már semmit sem ér.
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraGyenge faggyal dolgozd meg. Tavasszal egy egyenletes felszíned legyen. Ha akkor akarod elmunkálni. Könyörögsz a csapadékért. Nem véletlen, hol még szántanak azt próbálják eldolgozni(egy menetben-vagy gyenge fagyon).
Válasz Radocz #1149. hozzászólásáraKukorica vetőgépet látott már közelről hogy hogyan működik ???
Válasz kisgazda2101 #1139. hozzászólásáraHa egyenletesen el tudod vetni, akkor miért kell simítani?
Csináld csukott szemmel!
Kontrollt feltétlen hagyj.
Olyan mint gyerekkoromban a berenálás. (boronálás csak ne nézz hátra).
Válasz kisgazda2101 #1139. hozzászólásáraMondjuk szerintem dobhatnál még fel pár jobb minőségű képet a területről, többek között pár olyat ahol megástad!
)
És azt sem ártana tudni hogy milyen típusú talaj, mivel mindig a talaj típusa és az éppen aktuális talajállapot határozza hogy milyen munkaműveletet kíván meg az adott terület
Pl nálam egyik évben az ősszel tárcsázott területen tavasszal tökéletesen működött a grúber és szinte konyhakert minőségű magágyat sikerült csinálni a végére, de pl 40 km-el odébb ugyanez a technológia a kötött agyagos földeken felért volna egy öngyilkossággal!
Ezzel csak arra akarok kilyukadni hogy ami másnál 200km-re működik, az nem biztos hogy nálad is fog!
(Ui. közben látom hogy már más is írt hasonlókat, de ha már megfogalmaztam elküldöm
Csalóka ez a kép...
Pont besüt a nap így minden hepe-hupát felerősít, egy nem ilyen fényviszonyok melletti képen szerintem egy fokkal jobb lehet a felszín.
De ennek mindenképp kell valami művelet még fagyon.
Én nem müvelném mélyen, rövidtárcsa vagy sima tárcsa.
Ha tudsz még készíteni képet ill. Ásóval kicsit megásott állapotban is akkor tudnánk pontosabb véleményt alkotni.
Válasz .Richard. #1143. hozzászólásáraTermészetesen a szántást arra alkalmas idōben gondoltam,még mindig azt tartanám a legkockázatmentesebbnek.Azt ha megcsinálja már nagy baj nem lehet,mig a többi müvelettel lehet csak másod vagy harmadjára éri el a célt plusz glifózás.
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraNem tudom milyenek a talajaid nekem itthon ilyesmi területre a simitós croskill henger amint rá lehet menni , vetés előtt meg kombinátor és mehet a vetés .
Válasz otis #1134. hozzászólásáraAz IH lazító ettől szarabb pályát hagyott idén napra tarlón de a triolent szinte asztal simára csinálta .
Válasz Földönfuto #1142. hozzászólásáraHa most szántja az nagyobb szivás ha nem kap esőt'mint most fagyon lazitana valami sekélyen' vagy ha járhato csak tárcsázná olyan mélyen'hogy egyenes felszin legyen. Tárcsát csak elhuzza ha nem nagyon fagyos vagy esetleg nem sülyed el.
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraEzt amint lehet leszántanám,hagyományos müvelés,ōsszel meg egy normális felszinen megkezdenèd az átállást.Ebbōl nagy szivás lehet ha tavasszal kezdesz kisérletezni különbözo müveletekkel.
Válasz Sk Laci #1140. hozzászólásáraCsináltam hasonlót, tapasztalatból írom.
Válasz kisgazda2101 #1139. hozzászólásáraHa nincsen még papíron, én személy szerint nem mennék bele. Januári hónapban valahogyan rendbetenni a papír formát.
Talajfelszínt elegyenesíted fogassal amikor engedik a körülmények /kb márciusban/.
Első évben kukoricán gondolkodnék ha engedik a körülmények /vadkár,../.
A fogasokkal elsimított talajba belevetném egyenesen a kukoricát tárcsás vetőgéppel április közepe második felében körülményekhez viszonyítva, majd 3. napra totálozni. Mire fog bújni a kukorica, a gyom-árvakelés már el lessz senvedve, nem konkurál, és még nedvességet se vesztettél vetés előt felesleges talajmunkával.
Ha a szemedet zavarná a szármaradvány jelenléte, akor nem marad más, mint januárban minél elébb felszántani, és a klaszikus talajmüvelést folytatni.
Válasz Radocz #1138. hozzászólásáraA vetéstől nem félek, alkalmas rá a vetőgépem, de ezen a felszínen mindenképp simítani kell. Csak kérdés hogy ezt milyen mélyen kellene megtennem.
Válasz t.peti #1122. hozzászólásáraNekem már ketten is mondták, hogy tavasszal nem tárcsáznak többet.
A rövid tárcsa is tárcsa. Szerinted, ha száraz talajon használja, akkor nem nyúl mellé?
Ha nincs magágy és a kombinátor nem okés, akkor a direkt vetőgépen kívül nincs semmi ötletem.
2019-ben a tavasszal rövid tárcsázott TMMG-s területem 10 t/ha termett. Kukorica után kukorica.
Ilyen volt a körnéykben a konvencionális területek termés átlaga is.
A glifozáttal erdőket irtanak. Miért nem hagyjátok megnőni?
A nedvesség megőrzés miatt?
Válasz Rabó001 #1136. hozzászólásáraMég most sem kaptam meg a jóváhagyó határozatot a bérletről.
Talán majd 6.-a körül, addig nem tudok hozzá nyúlni!
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraHát, ennél különb lenne ha felszantod is. Nincs baj a forgatás nélküli műveléssel vagy akár a no tillel se, csak jól kell csinálni. Persze ebben is lehet még akármilyen termés, de én a "tökölés" helyett inkább cselekedtek volna mikor átvettem a földet, ha jól látom dec.elejen mar irtad, kérted a véleményt. Ha csak saját gépben gondolkodók akkor azzal,bha bermunka akkor azzal. Bocs, de nekem ez a véleményem.
Egyéb elfoglaltság miatt december 8 án tudtam csak tárcsázni. Lassan próbálkozók a gyurushenger lezáros lazitással. Majd tavasszal direktbe vetni bele a kukit
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraInkább félnék ettől a gyalázatos talajfelszíntől, mint az árvakelésektől. Mivel követték ezt el? Az árvakeléseket viszonylag könnyű kiütni, de hogy ebből hogy fogsz csinálni normális magágyat illetve felszínt anélkül, hogy kiszárítanád, arra nagyon kíváncsi vagyok. Esélytelennek látod, hogy még most esetleg gyenge fagyokon bármit is javíts, hogy tavasszal már ne kelljen bolygatnod?
Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólásáraTotál gyomírtás. Fozátba rakjál 'gyorsítót meg tap fokozót.
meg sok habzás gátlót, és fontos hogy még a böjti szelek előtt kend rá preczízen. Ha a kultivátor után menne egy másik traki akármilyen tárcsával (csak nem leták) akkor jó lessz. Ja és ez saját tapi, a pioner napra nem szereti ezt a technológiát, marton genetics ha olcsón megvehető.