Hirdetés
Fórum
- Kukorica várhatóan........! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Aratás után tarlóhántás új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Kölcsönös Megfeleltetés - HMKÁ új
- Rövidtárcsák új
- Szója termesztése új
- Fortschritt ZT 323 traktorok új
- Case IH traktorok új
Cikkajánló
Hirdetés
_fill_540x300_0.jpg)
2273 hozzászólás
Beírtam a Google-be, no-till.
A képek alapján (valamint, amit előadásokon hallottam), és az itteni hozzászólások alapján teljesen össze vagyok szakadva.
Ha valaki magyarul érthetően összefoglalná a lényeget, azt megköszönném.
Innék az egészségere egy kis házi almaboromat.
A tegnapi munkánk:
Este Fél 10kor kifagyott a KAPCSOLAT a talajból, a traktor elkapart már 10-15 cm-en.
8300-as: 4 fejes Kondor eke 20 cm-es mélységig bírta. Steiger 400: 5 fejes Kondor, szintén 20 cm-ig.
Steiger 400: vontatott Simba lazító, nedves talajra ajánlott, 25 cm-es szárnyakkal. 30 cm-en megállította a traktort. Elkapart, ha lejjebb engedtem, a motort le sem tudtam terhelni
Rába 275: 5 késes jympa lazítóval, hasonlóan az előbbihez, fél 10-ig bírta.
A LAKE nevű Kondor ekevázas szárnyas lazító viszont, a quadtrackkal és a difizárakkal megállíthatatlan volt éjfélig. 35-40 cm mélységben dolgozott. Kép sajna nincs, de többen is úgy gondoljuk h jobb munkagép a mostani körülményekre még nem született. Ott nem maradt műveleten talajszelvény, és nem tudott eldugulni a vastag és nagy átfagyott föld-tábláktól. Brutálisat ment a KAPCSOLAT, ez a joker!
Válasz #667. hozzászólásra Nézted már nedves talajban a szelvényt Cultiplow után?
Nagyon szépen dolgozik szárazban, pont ennyi művelésre van csak szükség a morzsalékos talajszerkezethez és a csoroszlya kiképzése jelentősen csökkenti a talp képződését.
Válasz #667. hozzászólásra
Neked a gyári Agrisem Cultiplow lazítód van, vagy esetleg a Josey-féle másolat?
Válasz #673. hozzászólásra
Semmit!
Válasz #672. hozzászólásra
A 410A-nak én gyengélem a kapák nyitóerejét.
Válasz #672. hozzászólásra
Mit veszel a 410A helyet ha ez is jól dolgozik nálad!!
Válasz #669. hozzászólásra
"egy ilyen 3-4 soros kulti a szármaradvány 70%-át is simán bekeveri az első menetre"
Meg is valaszoltad, hogy mi vele a baj! Az nem előny, ha eltünteti a szarmaradvanyt! Az lenne az igaz, ha fordított lenne az arany, mint pl. Carrier eseteben! 30% megy le, 70 marad fenn! Én amúgy ezért szeretem a 410A-t is... A morzsalekosnak, porozusnak kell lennie, de a szarmaradvany jobb helyen van a tetején. Csak legyen olyan állapotban, hogy a kovetkezo gépek dolgozni tudjanak!
Válasz #670. hozzászólásra
merre gazdálkodsz és milyen talajaid vannak?
Válasz #669. hozzászólásra
Egyáltalán nincs ellentmondás a nagy termések és a talajkímélő művelés között. Lásd David Hula 28 tonnáját!
Jelenleg én is az általad felvázolt módon próbálok minél inkább talajközpontú lenni, gruber henger nélkül, de csak két kapasoros géppel, viszont nem mindenáron. Mivel nem teljes keresztmetszetben műveli a talajt, és nem is forgat, hanem inkább csak kever, így ez inkább talajközpontú, mint az eke. Jelenleg a kukoricatarlóim még úgy vannak, ahogy aratás után hagytuk. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy van már annyi tapasztalatom a nagy mennyiségű kukoricaszárral, hogy tudjam, nem követek el hibát ha nem kapkodok ez ügyben. Ha más lehetőség nem marad, akkor tavasszal egy menetben vetés előtt is tudok magágyat csinálni. Most már. Pár évvel ezelőtt még nem biztos, hogy sikerült volna. Ha pedig még takarónövényt is sikerülne kukorica után/közben vetni, még nyugodtabb lennék, mert az élő talaj valóban csodákat tud művelni. De ehhez az kell, hogy ne ész nélkül arra törekedjünk, hogy eltüntessük a szárat, vagy hogy karácsonyra lemosva, lezsírozva bent álljanak a gépek a csarnokban.
Válasz #667. hozzászólásra
nehézkultivátorral meg lehet csinálni a nedves talajt is, csak le kell venni a hengert róla
a hazai szaktekintélyek is ezt a művelést favorizálják pedig egy ilyen 3-4 soros kulti a szármaradvány 70%-át is simán bekeveri az első menetre Lényegében majdnem olyan mint az eke.
Ha túl mélyen van járatva még a terméketlen talajt is felhozza.
Nem akarom leszólni mert én is használok ilyet, csak nem tudom mennyire talajközpontú.
Egyáltalán a nagy termések hajszolása mennyire lehet talajközpontú?
Válasz #667. hozzászólásra
Nedves talajt fagyon.De inkább zöldtrágya,és azt tavasszal egy menet,vetés előtt.
Válasz #655. hozzászólásra
Szerintem ez lenne egyelőre a középút, míg el nem érjük azt a természetes lazultságot, ami nem teszi indokolttá a talajművelés semmilyen formáját sem. Nyilván voltak, és lesznek is olyan esetek, mint idén, hogy kénytelenek voltunk nedves körülmények között aratni, nyáron is és ősszel is. Ilyenkor kell elővenni ezeket a lazítókat, Framest, Agrisem, Flatliner stb. ami még csak véletlenül sem forgat, csupán repeszt/lazít ott ahol kell.
Én amikor lazítok a Cultiplow-val, sokszor megszólják, hogy csak összecsíkozom a felszínt, bezzeg a jó öreg IH és tsai. Azokhoz képest ezek az egyenes késes lazítók hazai viszonyok között már-már kimerítik a no till fogalmát, gyakorlatilag alig avatkoznak be negatívan a talajéletbe, ha lenne alkalmas vetőgép, nyugodt szívvel vetnék utána direktbe, olyan szépen átdolgozza a talajt, szinte hullámzik közte, öröm nézni! Ha szánnék rá egy kis időt, és tennék rá valami úton-módon ilyen vágótárcsát, szerintem kukorica után is lehetne húzni, amennyiben nem túl nedves a talaj, ami október végén, november elején ritkán szokott előfordulni.
Mondjuk arra én is keresem a választ, mi van akkor, ha mondjuk egyáltalán nem lesz optimális talaj a lazításra? Nedves talajt hülyeség bármivel is lazítani. Lehet ilyenkor kap főszerepet a takarónövény? Sok megválaszolatlan kérdés kavarog még bennem is, de nem kívánok letérni erről az útról!
Válasz #665. hozzászólásra
Azok nem 6 soros kombájnnal aratnak, továbbá az átlag humusztartalom is kb duplája mint nálunk ezért kell nekünk valamilyen úton módon felkapálni a földeket minden ősszel.
Jó lenne ha nem kellene de a tapasztalatok szerint az erősen redukálja a termésszintet.
Gazdálkodik a környéken egy nagyobb külföldi cég, ők már szinte mindent kipróbáltak amit lehetett.
A tapasztalat az hogy művelés nélkül nagyon csökken a hozam.
Válasz #656. hozzászólásra
Őszintén szólva kíváncsi vagyok mások véleményére is.
Válasz #654. hozzászólásra
Szerintem nálunk ez azért nem jó módszer mert ilyen takarás mellett az én réti földjeim május végére sem melegednének fel annyira hogy abban a kukorica normálisan fejlődjön.
És ez nem feltételezés hanem tapasztalat.
Már próbáltam nem is egy éven.
A naprával nincs ilyen gond de a kukoricával igen.
Válasz #662. hozzászólásra
Nem beleokoskodva, és nem kétségbe vonva a szaktudását az ottani szakembereknek, de szerintem ilyen rövid idő alatt eredményeket várni nem szerencsés. Mi miután abbahagytuk a hagyományos művelést, rá 4. évre kezdtek emelkedni a termésátlagok a helyi viszonyokhoz képest, mostanra már az országos "csúcsok" közelében járnak akár a gabonafélék, akár az olajosok. Szerintem türelmesnek kell lenni, figyelni, elemezgetni az eredményeket, vagy eredménytelenségeket és levonni a megfelelő következtetéseket. Én személy szerint óriási lehetőséget látok ezekben a rendszerekben, sajnos azonban a technikai lehetőségeink még nem teszik lehetővé, hogy akár kísérleti szinten is belefogjunk a no till rendszerbe.
Válasz #660. hozzászólásra
azt nem tudom hogy a direkt vetéses technológiához értenek-e de a hagyományos talajműveléshez értenek mert szinte mintagazdaságnak számítanak a környéken.Megfelelő újszerű géppark minden növénynek külön agronómusa van és a termésátlagaik is kimagaslóak. Tehát a szaktudás és a technika adott.
A sávos művelést azt a kite csinálta végig
talajművelés, vetés,sorközművelés folyékony műtrágyával
Tehát én úgy láttam hogy mindent elkövettek
Válasz #659. hozzászólásra
el tud költeni, nem is nehezen. Egyrészt drágább a vetőmag, 2-3x gyomirtóznak, alapkezelés, post-kezelés, majd round-up, nagyon sok műtrágyát használnak, alapkezelésre is, vetéskor starter, majd folyamtosan etetik, akár 4-5 fejtrágyázás is megy, lombtrágyák, gombaölés, rovarölés, stb.... durván intenzív amit csinálnak. Arról nem is beszélve, hogy a közép-nyugaton (Iowa, Kansas, Colorado, Nebraska) szinte csak Linea vagy Pivot alatt van termelés, a többi helyen inkább legeltetnek, vagy félintenzív vetésváltás megy (egyik évben vetnek, másik évben a tarlón legeltetik a teheneket).
Válasz #659. hozzászólásra
az, hogy nem értettek hozzá. A direktvetés itthon még a hú-de-nagy-habil-debil profoknak is csak annyit jelent, hogy nem műveljük a földet, csak húzzuk a vetőgépet.
Ahhoz, hogy egy talaj megfelelő legyen direktvetéshez mindent ennek kell alárendelni. a vetésidő megválasztását, a fajtát, a tápanyagot. Ha ehhez optimalizálják az egész kísérletet akkor azonos vagy jobb eredmények születnek, ellenben ha kiszúrják hogy kedden ráérek, megyünk 'oszt megcsináljuk akkor úgyis bukta lesz. Másrészről sok esetben a gépet sem tudják beállítani, vagy mélységet nem tart, vagy a magárkot nem zárja be, vagy alkalmatlan a föld...
ugyanez a strip-till-el. Ha a növény észreveszi hogy ilyen területen van, akkor vaamit elbaxtak. pl. nem a sávba vetettek, nem jól van lezárva, stb...
Válasz #652. hozzászólásra
ez a 400-ezer mit takar tápoldatozást vagy mi dobja meg ennyire?
itt a környéken voltak kísérletek
-volt direkt vetett kukorica
-volt ami csak rt kapott
- volt sávosan művelt
-volt amit olasz tipusú lazítóval csináltak
-és volt ami szántottba ment
ezt csinálgatták 2-3 évig tehát nem egy év volt
és a direkt vetett kb fele annyit a sávosan művelt pedig kb 2/3-át adta a szántott és lazítitthoz képest.
Ez mitől lehet?
A talaj kb 25-30 ak lehet tehát jó föld
Válasz #654. hozzászólásra
de ha vizes a föld akkor mit csinálnak vele mert ez a lazító semmit nem ér
Válasz #655. hozzászólásra
például ezen a farmon az volt a gyakorlat, hogy a táblavégi fordulókat minden területen áthúzták. Ezen kívűl ha volt víznyomott folt azt is, vagy ha volt olyan taposás, amikor mondjuk nedvesebb talajon arattak, vagy ilyesmi, akkor azt is. évente a kukoricatarlók 20-25%-át mindenképp megcsinálták, volt hogy többet is, mindig ősszel, aratás után. Azt mondja sokkal jobb a vízbefogadó képesség, de arra figyelnek, hogy szinte teljes talajtakarás legyen mindig...
Ez nem átmeneti intézkedés hanem a normál gyakorlat része. Amerikában kiegészítő támogatást kap aki kizárólag no-till-t használ, de sok farmer azt mondja inkább nem veszi fel a pénzt, cserébe nem csinálja a teljes no-till-t, csak valamilyen javított változatát. De ahhoz hasonló talajművelést, mint amit itthon akár már kultivátorokkal is végzünk a terület 5-10%-án sem használják.
Voltam a Farm Progress Show-n, volt kitéve egy ágyeke egy cégnél, kb. úgy néztek rá, mintha a genfi autószalonba beállítanál egy ARO-t... mindenki megmosolyogta, meg a gyerekek kérdezgették hogy mi az....
Válasz #654. hozzászólásra
Az a kérdés, hogy ez a szolídnak mondható művelet mennyiben befolyásolja a természetes úton, a gyökerek által kialakuló talajlazultságot? Ez lenne a középút a no-till és a rendes talajmunka között? Csak a gyökerek által létrehozott mikro-repedéseket repesztem kicsit tovább, ezáltal javítva a talaj vízbefogadó képességét, és a köv. kultúra gyökereinek növekedését? Ezen az úton elérhetek valamikor a teljes no-till-hez? Vagy indokolt esetben, pl. évjárat, talajtaposás, szükséges 1 lazító művelet, aztán elképzelhető, hogy 1-2 évig megy a no-till, utána megint szükséges a lazítás? Azon a farmon mikor lazítanak? Mindíg, vagy csak okszerűen?
Válasz #653. hozzászólásra
most tudok betenni képet is:
ez már lazítózott föld:
ez az eszköz, amivel csinálták:
amit ezzel meghúznak így ősszel, az már nem no-till-es...
Válasz #652. hozzászólásra
Hát ez érdekes.
Válasz #650. hozzászólásra
Ez amugy azert van, mert az USA-ban legalább valamilyen minimális talajmnkat csinálnak, jellemzően strip-Till-t vagy vertical tillage-et, vagy egy sima melylazitot húznak vegig. Kívülről azert ez olyan sokat nem látszik, ahogy ők lazították meg akkor sem láttuk a művelés nyomát, amikor rajta álltunk, csak mikor mondta hogy az mar kesz, szethuztuk a kukoricacsutkat es tényleg ott volt alatta a kés nyoma..
Ennek elsősorban az az oka, hogy ellentétben a szegényebb országokkal az USA-ban rengeteget, akar 200-400 ezer FT-nak megfelelő összeget is költenek egyetlen hektárra, ontoznek, gyakran járnak a talajon, magas hozamaik vannak, lassabban bomlik a szar, mint korábban, minokulturas vetés szerkezetek vannak, stb. igy szükség van valamyen kezelésre. Jellemzően a gabonaféléket vetik direkt, a többi kap valamilyen talajmuvelest...
Válasz #648. hozzászólásra
télen semmit ősszel meg tavasszal
Ezt nem gondoltam volna:
"
Although the biggest area under no-tillage is found in the U.S., in this country the technology is applied only on 16.3% of the total cultivated area, compared to 21% in Brazil, 32% in Argentina and 52% in Paraguay. In relation to the total cultivated area, Paraguay has the highest adoption rate of no-tillage in the world.
"
Azt hittem hogy pl. az USA-ban olyan 60% legalább a no-till!
Válasz #630. hozzászólásra
Télen, mit párologtat? Szerintem semmit.
Válasz #610. hozzászólásra
Az így lefektetett rozs a hengerezéstől kiszárad, vagy vetés után még le kell nyomni glifozáttal ?
Válasz #626. hozzászólásra
Köszönöm szépen! Megkeresem őket, hátha tudnak valamit, de a gyári ő általuk készített keveréket kipróbálok valamit. Megnéztem a honlapjukon.
Úgy tudok magamnak zt magot termelni, hogy nincs kombájnom. Mit lenne érdemes. Az olajretek tetszene meg mustár keverék. Az lefagyna tavasszal és kezelhető lenne az én gépeimmel is.
Válasz #643. hozzászólásra
azokat kellene megkérdezni akik a kuk termésversenyen az élbolyban voltak a szántásnélküli csoportban
Válasz #635. hozzászólásra
ugyanez csak a p gyenge vagy nagyon gyenge, rá lehetne szórni a dárius kincsét is mivel a p a legdrágább elem
Válasz #642. hozzászólásra
ha száraz az ősz és száraz a tél, akk nem tud olyan sok nedvességdet elszívni a hengerezésig. Amennyiben nem csapadékos a tavasz és a nyár akk a kukoricának a normál technológiával lőttek! Ellenben a takarásos technikával nem biztos. Ki kellene próbálni!
Válasz #634. hozzászólásra
miután lehengerezed biztos jó,
de addig azért szívja a nedvességet a talajból,és egy száraz őszön és télen nem előnyös
Válasz #638. hozzászólásra
csak abból a szárból sok eltűnne tavaszra. Én tavaszig növeszteném.
Válasz #608. hozzászólásra Rendkívűl elhanyagolt búza volt benne, nemrég dec 24-én égettem le róla a szalmát.
Ne aggódj a lehetetlen küldetések specialistája vagyok. Kassáról igértek 50 mázsa III. fok árpát.
Válasz #636. hozzászólásra
Igaz, ott a pont
Válasz #634. hozzászólásra
Ha leszecskázom a gabona szalmát apróra és csak totális gyomirtást végzek akkor lenne a legkevésbé bolygatva és a legjobban takarva a talaj. Ősszel kapna egy lazítást mondjuk egy ssd késes lazítóval, az nem forgat le semmit.
Tavasszal meg menne bele a kukorica.
Kukorica után meg búza direktbe vagy 1 tárcsázásba.
Válasz #626. hozzászólásra
Melyik ez a vetőmagtisztító cég?
Válasz #627. hozzászólásra
Én csak Gusztávnak próbáltam segíteni.
Válasz #633. hozzászólásra
K nagyjából jó, igen jó, de van, ahol a nagy kötöttség ellenére csak közepes. P általában gyenge, esetleg közepes, Ca szinte nincs. Ph 5,5-6,5. Ka 50-60. Persze, vannak más esedmények is, de a nagy átlag ez.
felétek?
Válasz #630. hozzászólásra
De ha abból indulsz ki, hogy a megdőlt gabona alatt is milyen sokáig nedves a talaj, akkor ez megdőlni látszik. Továbbá ha ilyen Dalbo rendszerű, vagy más késes hengerre van letiporva a rozs, akkor az onnét már nem sok vizet tud párologtatni, mert megtörnek a szállítónyalábok, és onnéttól már száraz takaróként funkcionál.
Válasz #631. hozzászólásra
Nálatok a kötött részeken mit mutatnak a talajvizsgálati eredmények?
Válasz #599. hozzászólásra Elég nagy szegénységben vagyok, próbálok mindent saját zsebből csinálni mert az árúhitelre termelés nagyon becsapós tud lenni, lásd tavalyi év kukorica termelését, éppen kijöttünk 0-ra.
Válasz #629. hozzászólásra
A földjeim kb felét szárítani kellene h időben lehessen vetni. De, persze én nem emiatt szántam a zt-t. De nem rossz 5let. Melik talaj szárad jobban, a szárba szökkent gabona vagy a vizes, de kopasz talaj?
Válasz #628. hozzászólásra
szerintem is a rozs több vizet elpárologtat mint amit az árnyékával visszatart, jótékony árnyékoló és vízmegtaró hatása csak a száraz takaróknak van
Válasz #628. hozzászólásra
Nekem egy monsantos előadáson azt mondta az előadó hogy kint legtöbbször inkább szárítani kell a talajt a nedvesség miatt.(hogy vetni tudjanak)
Lehet az erózió miatt vetik a rozst.
A szakács is azért nem zöldtrágyáz mert szárítja a földet.
Válasz #623. hozzászólásra
A rozsnak én leginkább az árnyékoló-nedvességmegtartó képességét látom a legnagyobb előnyének. Amúgy sem hülyeség a rozs, hiszen amcsiban ez az egyik legelterjedtebb zt növény, ne írd le!
No, akkor elmondom az én zöldtrágya verziómat.
Aug végén elvetem a rozst, illetve ha meg tudom csinálni, akkor a Rapidra feltenném a biodrillt és a kerekek elé kiszórnám a pillangóst is, egymenetben. Ezután 38,1 cm sortávra(sűrűsoros jd 1730) elvetném a hosszúkás takarmány répát.
A répa tavaszra kifagy, a pillangós talán akkor már N-t gyűjtöget. Áprilisban lehengerezném az egészet és letotáloznám. Utána sávtisztítós vetőgéppel elvetném a kukoricát.