Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak627 FtBenzin árak617 FtEUR413.39 FtUSD398.41 FtCHF442.67 FtGBP501.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
K nagyjából jó, igen jó, de van, ahol a nagy kötöttség ellenére csak közepes. P általában gyenge, esetleg közepes, Ca szinte nincs. Ph 5,5-6,5. Ka 50-60. Persze, vannak más esedmények is, de a nagy átlag ez.
De ha abból indulsz ki, hogy a megdőlt gabona alatt is milyen sokáig nedves a talaj, akkor ez megdőlni látszik. Továbbá ha ilyen Dalbo rendszerű, vagy más késes hengerre van letiporva a rozs, akkor az onnét már nem sok vizet tud párologtatni, mert megtörnek a szállítónyalábok, és onnéttól már száraz takaróként funkcionál.
Válasz #599. hozzászólásra Elég nagy szegénységben vagyok, próbálok mindent saját zsebből csinálni mert az árúhitelre termelés nagyon becsapós tud lenni, lásd tavalyi év kukorica termelését, éppen kijöttünk 0-ra.
A földjeim kb felét szárítani kellene h időben lehessen vetni. De, persze én nem emiatt szántam a zt-t. De nem rossz 5let. Melik talaj szárad jobban, a szárba szökkent gabona vagy a vizes, de kopasz talaj?
Válasz #628. hozzászólásra
Nekem egy monsantos előadáson azt mondta az előadó hogy kint legtöbbször inkább szárítani kell a talajt a nedvesség miatt.(hogy vetni tudjanak)
Lehet az erózió miatt vetik a rozst.
A szakács is azért nem zöldtrágyáz mert szárítja a földet.
A rozsnak én leginkább az árnyékoló-nedvességmegtartó képességét látom a legnagyobb előnyének. Amúgy sem hülyeség a rozs, hiszen amcsiban ez az egyik legelterjedtebb zt növény, ne írd le!
No, akkor elmondom az én zöldtrágya verziómat.
Aug végén elvetem a rozst, illetve ha meg tudom csinálni, akkor a Rapidra feltenném a biodrillt és a kerekek elé kiszórnám a pillangóst is, egymenetben. Ezután 38,1 cm sortávra(sűrűsoros jd 1730) elvetném a hosszúkás takarmány répát.
A répa tavaszra kifagy, a pillangós talán akkor már N-t gyűjtöget. Áprilisban lehengerezném az egészet és letotáloznám. Utána sávtisztítós vetőgéppel elvetném a kukoricát.
Az összeállításban szerintem Netparaszt tud igazán segíteni, de kész keverékek a Lajtamagnál is kaphatóak. Nekünk az ország másik végére is kiszállítatták a rendelt keveréket. Igaz, mi csak egy sima méhlegelő keveréket rendeltünk. különleges igényeket nem tudom mekkora tételnél teljesítenek.
Utóbbi években részben már saját magunk állítunk elő zöldtrágya magot, jellemzően mustárt illetve olajretket, de pillangósokat pl bíborhere egy vetőmagtisztitó cégnél tudunk szerezni. Ha van a környékeden ilyen, akkor érdemes ott is érdeklődni.
Válasz #610. hozzászólásra
Rozs magában édeskevés, ha tápanyagot szeretnél a kukorica alá, annak nem az a funkciója.
Sokrétű keveréket vessél, annak függvényében, hogy kifagyó vagy fizikai/vegyi terminálásban gondolkozol és milyen talajművelést tervezel a kukorica előtt.
Pillangósok és karógyökeresek túlsúlya javasolt egy keverékben kukorica elé.
Válasz #610. hozzászólásra
A zt a rozst meg is hagyhatta volna főnövénynek.
Azzal van tapasztalatom hogy kb feleekkora búzacsírát tárcsáztam be kukorica előtt egy területen. Brutálisan jó termést adott a nagyon gyenge talaj ellenére.
valószínűleg de. Ezért kell csak addig várni a lehengerezésével, amikorra talaj már éppen járható. Bár, a videókból szinte vetéssel egy időben csinálják, úh nem is tudom.
repcét én meg sem próbáltam volna, sajnos ismerem a szalma-túlsúlyos foltokban a repce agóniáját. :) Egyrészt a pentozánhatás miatt, másrészt pedig a mag-talaj kapcsolat a repce vetésmélységében, amikor a vetőtárcsa benyomja a szalmát a mag mellé, nem kielégítő.
Válasz #610. hozzászólásra
Én vetettem tavaly rozs mulcsba repcét, és nagyon kevés kelt ki belőle ami kikelt az sem akart nőni úgyhogy nem is hagytam meg. Valahol olvastam hogy a bomló rozs szármaradvány elnyomja más növények kelését fejlődését.
Akkor itt a legjobb helyen jársz, mert itt sokkal többen fogják támogatni az ötletet!
És még többen várják majd a tapasztalatot is! A biológiai előnyeiről talán Netparaszt tudna bővebben beszélni, én személy szerint nem látok benne hátulütőt. Kérdés, hogy normál kukorica vetési időre mekkora zöldfelületet tud hozni a rozs, le lehet fektetni egyszerűen?
Nem tudom fejből megmondani, kétéve vettem fémzárolt másodfokként, abból aratva harmadfokként vetettem tavasszal.
Maradt harmadfokból is valamennyi, meg vetem a negyedfokot is símán most tavasszal, HA tudok márciusban inkább közepén talajt készíteni, s vetni.
Ha nem akkor kukorica kerül bele áprilisban
Majd futok egy kört a témában, lehet tavaszbúzából maradt ismerősömnek! Ha van akkor hívlak.
Zabot viszont szerintem tudok én adni, lelesz tisztítva de csávázni magadnak kell, viszont 30hektárra ebből 60mázsa bőven elég. Idén 180kilóval sikerült elszórni tavasszal és 6tonnás zabot vágtam róla
de megkell néznem mennyi van pontosan raktáron, megmég nekem is kérdéses mennyit vetek belőle.
Annyi, hogy ami nekem volt ilyen kinthagyós olajretkes történet ott sűrűbb volt a szóráskép ahogy a képről látom, és sokkal vastagabb meg mélyebb retektestek voltak a talajban, szó szerint 3centi mély lyukakkal volt tele a talaj, és a lyukakban már csak amolyan félig elkorhadt elbomlott rostos váz maradt ami kézzel megfogva elporladt.
Ha idén lesz idő ilyenre illetve tudok venni valakitől olajretek magot akkor megint úgy csinálom mint pár éve, hogy lehántom a tarlót, meglazítom, rászórom a magot és rövidtárcsával nagyon véknyan mégegyszer megsimogatom hogy belegyen forgatva a mag.
Aztán ha jó tömeg lesz rajta akkor meghagyom tavaszra úgy ahogy van. Ha meg nem sikerűl akkor valamivel rászaladok még.
Miért ne lehetne? Egy letolóflaat pótkocsit/trágyaszórót úgy vezérelsz ahogy akarod, nomeg menni kell vele gyorsan lehetőleg. Egy jóképű nagytraktor amikor nincsen sár, egy normális tarlón annyit szór ki egy ilyen modern szóróval szerintem amennyit akar
Nem csak akkumulálja, hanem a mélyre hatoló gyökerek által a gyökérnyakig, levélzetig felhozza az N,P,K-t, és a többi elemet is. De, hogy ez gyakorlatban mennyit jelent, azt nem tudom. Egy talajvizsgálat jobban megmutatná.
Filegl ASW-el szórtunk már dolomitot 2013-ba 4t/ha dózissal, most ősszel meg 7t/ha mészkőlisztet, a szélcsendre kell figyelni meg egy kis szalma sem ártot volna a kocsiba hogy ne torlódjon, de elég szépen kirakta, célszerű 1ha/ra valót tankolni és a letolási sebességel meg a haladási sebességel játszani.
Kedves Mezőgazdász Kollégák!
B.U.É.K és sok sikert mindenkinek ez évben is!
Óriási segítséget szeretnék kérni attól aki majdan reményeim szerint tud nekem segíteni.
Szükségem volna 10 tonna tavaszi búzára, vagy tavaszi árpára saját célú vetésre!
Decemberben "rámszakadt" a jó Istenke segedelmével 30 Ha szántó. Már elkezdtem a talajmunkákat, de még így sem biztos hogy elfogadhatót tudok készíteni......
Ha van olyan gazda aki elkülönítve, szeparálva tárolta be terményét és nyugodt szívvel azt mondja, hogy ezt nyugodtan elvethetem tavasszal, attól szívesen vásárolnék!
Én Borsodi vagyok, de a Dunán innen szinte bárhová elmegyek érte!
Cseri József Tamás, Bőcs, 06-30/5252913
Válasz #581. hozzászólásra Azt hiszem Szanberg is tett fel képet, hogyan nézett ki az olajretkes szántója tavasszal. Lukakon kívül nem marad semmi látható a növényből.
Válasz #567. hozzászólásra " répa Ca-t hoz a talajfelszín közelébe."
Ezt a kijelentést inkább úgy módosítanám, hogy a répa akkumulálja a kálciumot is az egyéb mikro és makroelemekkel együtt (amelyek vagy mesterséges formában vagy szerves, biológialag kötött formában elérhető számára). Ez pedig csak akkor hasznos, ha ott is marad a répa és kifagyhat a télen, ha nem, akkor valamivel el kell pusztítni. Tavaszra csak lukak maradnak a helyén, a felhalmozott tápanyag pedig a következő növény számára már elérhető.
A kálciumot pedig csak a gombák fogják a felszín közelében tartani nagyobb mennyiségben, egyébként elúszik a csapadékkal (egyébként nem kellene állandóan meszezni)
2282 hozzászólás
Válasz #627. hozzászólásra
Én csak Gusztávnak próbáltam segíteni.
Válasz #633. hozzászólásra
K nagyjából jó, igen jó, de van, ahol a nagy kötöttség ellenére csak közepes. P általában gyenge, esetleg közepes, Ca szinte nincs. Ph 5,5-6,5. Ka 50-60. Persze, vannak más esedmények is, de a nagy átlag ez.
felétek?
Válasz #630. hozzászólásra
De ha abból indulsz ki, hogy a megdőlt gabona alatt is milyen sokáig nedves a talaj, akkor ez megdőlni látszik. Továbbá ha ilyen Dalbo rendszerű, vagy más késes hengerre van letiporva a rozs, akkor az onnét már nem sok vizet tud párologtatni, mert megtörnek a szállítónyalábok, és onnéttól már száraz takaróként funkcionál.
Válasz #631. hozzászólásra
Nálatok a kötött részeken mit mutatnak a talajvizsgálati eredmények?
Válasz #599. hozzászólásra Elég nagy szegénységben vagyok, próbálok mindent saját zsebből csinálni mert az árúhitelre termelés nagyon becsapós tud lenni, lásd tavalyi év kukorica termelését, éppen kijöttünk 0-ra.
Válasz #629. hozzászólásra
A földjeim kb felét szárítani kellene h időben lehessen vetni. De, persze én nem emiatt szántam a zt-t. De nem rossz 5let. Melik talaj szárad jobban, a szárba szökkent gabona vagy a vizes, de kopasz talaj?
Válasz #628. hozzászólásra
szerintem is a rozs több vizet elpárologtat mint amit az árnyékával visszatart, jótékony árnyékoló és vízmegtaró hatása csak a száraz takaróknak van
Válasz #628. hozzászólásra
Nekem egy monsantos előadáson azt mondta az előadó hogy kint legtöbbször inkább szárítani kell a talajt a nedvesség miatt.(hogy vetni tudjanak)
Lehet az erózió miatt vetik a rozst.
A szakács is azért nem zöldtrágyáz mert szárítja a földet.
Válasz #623. hozzászólásra
A rozsnak én leginkább az árnyékoló-nedvességmegtartó képességét látom a legnagyobb előnyének. Amúgy sem hülyeség a rozs, hiszen amcsiban ez az egyik legelterjedtebb zt növény, ne írd le!
No, akkor elmondom az én zöldtrágya verziómat.
Aug végén elvetem a rozst, illetve ha meg tudom csinálni, akkor a Rapidra feltenném a biodrillt és a kerekek elé kiszórnám a pillangóst is, egymenetben. Ezután 38,1 cm sortávra(sűrűsoros jd 1730) elvetném a hosszúkás takarmány répát.
A répa tavaszra kifagy, a pillangós talán akkor már N-t gyűjtöget. Áprilisban lehengerezném az egészet és letotáloznám. Utána sávtisztítós vetőgéppel elvetném a kukoricát.
Válasz #626. hozzászólásra
Hát nem véletlen cimeztem neki a kérdést!
Válasz #624. hozzászólásra
Az összeállításban szerintem Netparaszt tud igazán segíteni, de kész keverékek a Lajtamagnál is kaphatóak. Nekünk az ország másik végére is kiszállítatták a rendelt keveréket. Igaz, mi csak egy sima méhlegelő keveréket rendeltünk. különleges igényeket nem tudom mekkora tételnél teljesítenek.
Utóbbi években részben már saját magunk állítunk elő zöldtrágya magot, jellemzően mustárt illetve olajretket, de pillangósokat pl bíborhere egy vetőmagtisztitó cégnél tudunk szerezni. Ha van a környékeden ilyen, akkor érdemes ott is érdeklődni.
Válasz #623. hozzászólásra
Gabona vagy repce után kukorica alá milyen kifagyó lebomló keveréket ajanlasz? Valami pl van rá ami megvásárolható és rövid tarcsaval elvethető.
Zöldtrágyának való vetőmagot hol lehet venni? Illetőleg ők tudnak adni valami segítséget, hogy milyen vetőmag keveréket nyomasson az ember?
Válasz #610. hozzászólásra
Rozs magában édeskevés, ha tápanyagot szeretnél a kukorica alá, annak nem az a funkciója.
Sokrétű keveréket vessél, annak függvényében, hogy kifagyó vagy fizikai/vegyi terminálásban gondolkozol és milyen talajművelést tervezel a kukorica előtt.
Pillangósok és karógyökeresek túlsúlya javasolt egy keverékben kukorica elé.
Válasz #610. hozzászólásra
A zt a rozst meg is hagyhatta volna főnövénynek.
Azzal van tapasztalatom hogy kb feleekkora búzacsírát tárcsáztam be kukorica előtt egy területen. Brutálisan jó termést adott a nagyon gyenge talaj ellenére.
Válasz #618. hozzászólásra
valószínűleg de. Ezért kell csak addig várni a lehengerezésével, amikorra talaj már éppen járható. Bár, a videókból szinte vetéssel egy időben csinálják, úh nem is tudom.
Válasz #615. hozzászólásra
repcét én meg sem próbáltam volna, sajnos ismerem a szalma-túlsúlyos foltokban a repce agóniáját. :) Egyrészt a pentozánhatás miatt, másrészt pedig a mag-talaj kapcsolat a repce vetésmélységében, amikor a vetőtárcsa benyomja a szalmát a mag mellé, nem kielégítő.
Válasz #614. hozzászólásra
azt hiszem a rozs április második felére már szárba szökken. Lefektetni egy szárroppantós hengerrel megoldható.
Válasz #613. hozzászólásra
nem fogyasztana TÚL sok vizet a kukorica elől, és emiatt megszenvedné a kukorica?
1-2 infó
Fedőnövények (angolul)
Rozsfektető Szerintem egy ügyesebb lakatos legyártaná.
Válasz #615. hozzászólásra
Az apró magokra sokkal jobban érvényesül a rozs allelopatikus hatása.
Válasz #610. hozzászólásra
Én vetettem tavaly rozs mulcsba repcét, és nagyon kevés kelt ki belőle ami kikelt az sem akart nőni úgyhogy nem is hagytam meg. Valahol olvastam hogy a bomló rozs szármaradvány elnyomja más növények kelését fejlődését.
Válasz #610. hozzászólásra
Akkor itt a legjobb helyen jársz, mert itt sokkal többen fogják támogatni az ötletet!
És még többen várják majd a tapasztalatot is! A biológiai előnyeiről talán Netparaszt tudna bővebben beszélni, én személy szerint nem látok benne hátulütőt. Kérdés, hogy normál kukorica vetési időre mekkora zöldfelületet tud hozni a rozs, le lehet fektetni egyszerűen?
Válasz #611. hozzászólásra
jó kukoricát.
Válasz #610. hozzászólásra
hehe
Válasz #610. hozzászólásra
Mit szeretnél vele elérni?
ez nekem naon tetszetős technológia, de mindenki lebeszél róla. Kinek mi a véleménye a rozs takarónövényről?
Válasz #607. hozzászólásra
Van persze!
Elég sokat meghagytam másodfokból.
Annyi, hogy még nincsen letisztítva, majd tavasszal állunk neki.
Válasz #598. hozzászólásra
Mi volt tavaly azokban a földekben?
Gabona után lehetőleg ne vess tavaszi búzát vagy árpát mert akkor a nyereséget nem biztos hogy meg kell számolnod.
Válasz #606. hozzászólásra
Mentorod lesz-e eladásra?
Kellene kb 1200-1300kg.
Válasz #605. hozzászólásra
Nem tudom fejből megmondani, kétéve vettem fémzárolt másodfokként, abból aratva harmadfokként vetettem tavasszal.
Maradt harmadfokból is valamennyi, meg vetem a negyedfokot is símán most tavasszal, HA tudok márciusban inkább közepén talajt készíteni, s vetni.
Ha nem akkor kukorica kerül bele áprilisban
Válasz #604. hozzászólásra
Milyen fajta volt a zab?
Válasz #598. hozzászólásra
Szia Jóska!
Majd futok egy kört a témában, lehet tavaszbúzából maradt ismerősömnek! Ha van akkor hívlak.
Zabot viszont szerintem tudok én adni, lelesz tisztítva de csávázni magadnak kell, viszont 30hektárra ebből 60mázsa bőven elég. Idén 180kilóval sikerült elszórni tavasszal és 6tonnás zabot vágtam róla
de megkell néznem mennyi van pontosan raktáron, megmég nekem is kérdéses mennyit vetek belőle.
Válasz #589. hozzászólásra
Annyi, hogy ami nekem volt ilyen kinthagyós olajretkes történet ott sűrűbb volt a szóráskép ahogy a képről látom, és sokkal vastagabb meg mélyebb retektestek voltak a talajban, szó szerint 3centi mély lyukakkal volt tele a talaj, és a lyukakban már csak amolyan félig elkorhadt elbomlott rostos váz maradt ami kézzel megfogva elporladt.
Ha idén lesz idő ilyenre illetve tudok venni valakitől olajretek magot akkor megint úgy csinálom mint pár éve, hogy lehántom a tarlót, meglazítom, rászórom a magot és rövidtárcsával nagyon véknyan mégegyszer megsimogatom hogy belegyen forgatva a mag.
Aztán ha jó tömeg lesz rajta akkor meghagyom tavaszra úgy ahogy van. Ha meg nem sikerűl akkor valamivel rászaladok még.
Válasz #586. hozzászólásra
Miért ne lehetne? Egy letolóflaat pótkocsit/trágyaszórót úgy vezérelsz ahogy akarod, nomeg menni kell vele gyorsan lehetőleg. Egy jóképű nagytraktor amikor nincsen sár, egy normális tarlón annyit szór ki egy ilyen modern szóróval szerintem amennyit akar
Válasz #588. hozzászólásra
Nem csak akkumulálja, hanem a mélyre hatoló gyökerek által a gyökérnyakig, levélzetig felhozza az N,P,K-t, és a többi elemet is. De, hogy ez gyakorlatban mennyit jelent, azt nem tudom. Egy talajvizsgálat jobban megmutatná.
Válasz #586. hozzászólásra
Filegl ASW-el szórtunk már dolomitot 2013-ba 4t/ha dózissal, most ősszel meg 7t/ha mészkőlisztet, a szélcsendre kell figyelni meg egy kis szalma sem ártot volna a kocsiba hogy ne torlódjon, de elég szépen kirakta, célszerű 1ha/ra valót tankolni és a letolási sebességel meg a haladási sebességel játszani.
Válasz #598. hozzászólásra
Miért nem vetsz Napraforgót??
Kedves Mezőgazdász Kollégák!
B.U.É.K és sok sikert mindenkinek ez évben is!
Óriási segítséget szeretnék kérni attól aki majdan reményeim szerint tud nekem segíteni.
Szükségem volna 10 tonna tavaszi búzára, vagy tavaszi árpára saját célú vetésre!
Decemberben "rámszakadt" a jó Istenke segedelmével 30 Ha szántó. Már elkezdtem a talajmunkákat, de még így sem biztos hogy elfogadhatót tudok készíteni......
Ha van olyan gazda aki elkülönítve, szeparálva tárolta be terményét és nyugodt szívvel azt mondja, hogy ezt nyugodtan elvethetem tavasszal, attól szívesen vásárolnék!
Én Borsodi vagyok, de a Dunán innen szinte bárhová elmegyek érte!
Cseri József Tamás, Bőcs, 06-30/5252913
Válasz #595. hozzászólásra
Ez nettó. Senki nem is csináltatja vele.
Azért ennyi, mert azzal magyarázza, hogy tárcsázás, alapművelés, egyengetés meg a hengerlés is benne van.
Válasz #595. hozzászólásra
szántás tarifánál nem lehetne semmiképp drágább
Válasz #592. hozzászólásra
Mondjuk ez elég atbaxas! Mi 18.500-ért mentunk hasonló eszközzel...
A mész kijuttatására a tornádót szokásos használni de utána több mész por van a trakin minta földön.
folyamatban van az alábbi kijuttató gyártása
Válasz #592. hozzászólásra
Gondolom, ez bruttó!?
Válasz #591. hozzászólásra
Felénk tavaly 32000/ha volt a tarifa.
A Tiger nehéz kultivátor mennyiért dologozik hektáronként (kukorica után), nettóban?
Számolgattam és lehet jobban járok, ha a búza vetés előtt nem szántok és tárcsázok.
Mindképpen direkt vetőgép fog vetni.
Válasz #586. hozzászólásra
a manaxosok szerint annaburger szóróval ki lehet juttatni csak nem szabad telerakni
Válasz #581. hozzászólásra Azt hiszem Szanberg is tett fel képet, hogyan nézett ki az olajretkes szántója tavasszal. Lukakon kívül nem marad semmi látható a növényből.
Válasz #567. hozzászólásra " répa Ca-t hoz a talajfelszín közelébe."
Ezt a kijelentést inkább úgy módosítanám, hogy a répa akkumulálja a kálciumot is az egyéb mikro és makroelemekkel együtt (amelyek vagy mesterséges formában vagy szerves, biológialag kötött formában elérhető számára). Ez pedig csak akkor hasznos, ha ott is marad a répa és kifagyhat a télen, ha nem, akkor valamivel el kell pusztítni. Tavaszra csak lukak maradnak a helyén, a felhalmozott tápanyag pedig a következő növény számára már elérhető.
A kálciumot pedig csak a gombák fogják a felszín közelében tartani nagyobb mennyiségben, egyébként elúszik a csapadékkal (egyébként nem kellene állandóan meszezni)
Válasz #579. hozzászólásra
Ezt saját magod tapasztótad mester hehe?
Mármint, hogy kilehet szórni tárcsás lukon lefolyós szóróval, hektónbként 3 tonnát hehe.