Hirdetés
Fórum
- Kukorica várhatóan........! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Altalajlazitó házilag új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Papírok nélküli traktor újra forgalomba helyezése új
- Repcevetés aug. 25-től új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Szója termesztése új
2273 hozzászólás
A vegyszergyártó meg a gépgyártó lobbi szítja az eke meg tárcsa ellenességet.
Én aztán nem vagyok egy elvakult szántás hívő de 2 kukorica között egy vályog talaj esetén nem rossz módszer. 20-22 literrel simán meg lehet az ilyet szántani 25 centi mélyen. Tárcsázni nem kell előtte ha jó volt a zúzás. Tavasszal a szántásra egyből szórom a műtrágyát, utána az első gyomhullám kap egy ment duplaboronát 4,5-5 literből és utána vetés. Korai posztban kap egy adengo-t 10 ezerből aztán max egyszer hobbiból megkapálom.
Mulcshagyásnál nagyon elhúzódik a talaj felmelegedése és ezáltal lassú a kezdeti fejlődés meg folyamatos a gyomkelés. Talajhatású szerek nem igazán alkalmazhatók, ha kivár a post kezeléssel akkor a gyomosodás már terméscsökkenést okoz. Továbbá maga a post kezelés is depressziót jelent a növénynek.
Igaz hogy mi eléggé északon vagyunk, az ország déli felén lehet hogy ezek a tényezők annyira nem jelennek meg.
Mindig előkerül a kukoricaszár kérdése, 2013 májusi kép szója, elővetemény kukorica, aratás után rövid tárcsa, vetés előtt még egy sor.
Válasz #473. hozzászólásra
elméleitleg az csak jo ha van zöld a tarlon mert igy lazul a terület nö a talajélet ahol semmi nem nö ott élet sincs annyi mint ott ahol van ez ne mbiztos hogy jo dolog amiröl itt szó van de kijavit Netparaszt ha rosszul gondolom összel a tárcsázott tarlo sokkal porhanyosabb szebb föld mint ami csak aratva lett .....
Válasz #472. hozzászólásra
, azért a biztonság kedvéért lehúztuk őket Butisan C./Cleratop szerekkel, melyik táblába mit terveztünk. Ahhoz elég sok a vetésterület, hogy rizikózzak egy esetleges gyomosodással a későbbiekben. Lehet butaságot csináltam, ehhez kell igazán a szemlélet váltás. Búzában viszont már idén is gondolkodtam, hogy hagyni kellene kontroll területet gyomirtás nélkül, jövőre lehet hagyok is ki, ott ha esetleg balul ütne ki valami, egész széles a felhozatal, hogy viszonylag későn is be tudjak avatkozni a gyomok ellen.
Ugyanezek a kérdések felmerülnek bennem is, hogy az egyik miért, a másik miért nem! Egyébként érdekes módon a repce valóban nem gyomos, árvakelés sincs benne
Érdekesség még, hogy napraforgó után a búzákban már most kint van a napraforgó árvakelés, tehát valószínű búzánál valóban a mulcs az, ami gátolja az árvakelést és a gyomok kelését, egyébként más gyom nincs benne, de ezeket meg az első fagy úgy is kicsinálja.
Válasz #472. hozzászólásra
Érdekes módon a repce tarlóm teljesen kizöldült (repce és gyomok is voltak), közvetlenül mellette a búza tarlón meg még 1 szál búza sem kelt ki. Gondoltam már gyomirtószer utóhatásra (Dream Team-mel gyomirtottam), de akkor a búza miért nem kelt ki? Talán mivel nem volt bolygatva a talaj, a föld tetején lévő magok az esőtől megcsíráztak, aztán kiszáradtak? De akkor a repce miért kelt ki? Az nem volt gyomirtva csak ősszel.
Válasz #468. hozzászólásra
Szerinted az aratás után vetett zöldtrágya kikelt volna?
ha az kikelt volna,akkor az árvakeléső búza+gyomok miért nem?
ha vetettél buza után repcét ott sem kelt ki semmi árvakelés?
Repce terlón se kelt ki semmi?
Válasz #429. hozzászólásra
Én sem tárcsáztam a mai napig a gabona tarlókat. Nem siettem vele, mert mindig sár volt, meg nem is jöttek a gyomok. Aztán jött a repce vetés, napra aratás, őszi kalászosok vetése, és eltelt az idő. Nálam sem gyomosodtak fel, érdekes módon 4 táblából 2-ben egy szál sincs (még acat sem, pedig vanak benne foltok), a többiben meg annyi, hogy azért nem lett volna érdemes rámenni. Van ismerősöm, aki megtárcsázta, derékig érő gyomtenger lett rajta, megint megtárcsázta, megint felnőtt, megint megtárcsázta.
a szántást régen is már összel csinálták hidegben most van akik nyáron szántanak ne mvéletlen a hidegben kell szántani hogy a talajbacik meg a lakok cska átmozgatva lazább talajban legyenek pl nekem már több éve nincsen olyan szántásom mint a lentebb belinkelt képeken hanem friss porhanyos szép a talajállapot igaz nem kötött földröl beszélünk és 2 évente trágyázok is és csak kukorica elé szántok ..... szerintem is megfér az eke a többi gép mellett ....
Válasz #468. hozzászólásra
Visszaolvasva a hozzászólásomat, a lustaságos rész elég bénán lett megfogalmazva. Hosszas beszélgetések, élménybeszámolók voltak az USA-beli gazdálkodásról. Ez kavargott a fejemben, de sokat írni róla nem volt kedvem. Vegyük úgy, hogy azt a részt nem írtam.
Esetleg annyit hozzá, hogy a körülmények különbözőségén nem is elsősorban az agrotecnológiai adottságok eltérését, hanem inkább a gazdasági, financiális és életmódból fakadó dolgokat értem.
De nem ez a lényegi rész.
Válasz #466. hozzászólásra
Jobban elmerülve a témában, sok sok videót volt már módom megnézni ezzel a témával kapcsolatban, de nekem egyáltalán nem az jött le, hogy csupán lustaságból tértek volna át a no-till-re. A Netparaszt által sokat hivatkozott Gabe Brown-tól elindulva, nagyon sok olyan farmerhez el lehet jutni, akikről szintén nem a lustaság jut elsőre eszembe, ott meg pláne nem, ahol közel 20 ezer holdon csinálják mindezt eredményesen. Szerintem pont ellenkezőleg, itt kell csak igazán sokat dolgozni, ha nem is fizikailag, de szellemileg mindenféleképpen. Mire az ember eljut arra a tudásszintre, hogy több ezer hektáron össze tud állítani egy olyan rendszert ami szinte külső input nélkül kimagasló terméseket tud hozni a helyi viszonyokhoz képest, az csupán lustaságból nem fog menni.
A másik, hogy én személy szerint nem problémának tartom az árvakelés hiányát, csupán meglepőnek, mikor látom, hogy a szomszéd tarlója szinte már aratás után egy héttel ki van zöldülve, az enyém pedig ugyanolyan tiszta, mintha egy fél órája jött volna le róla a kombájn, és ezt 4 hónap múlva is ugyanúgy érzékelem.
A kukorica szárat már annyiszor kiveséztük, hogy szerintem nincs értelme tovább boncolgatni. Vannak akik le/beforgatják, vannak akik a felszínen hagyják. Én utóbbiak közé sorolnám magam, és még soha nem éreztem hátrányát.
Válasz #427. hozzászólásra
Glyfozátot csak évelők ellen szoktam használni, amik szerencsére már elenyésző mértékben vannak jelen. Tavaly mindössze egy 20 ha körüli nem rég hozzánk került területen kellet igénybe venni parlagfű ellen. A képen látható terület már régóta a mi használatunkban van, itt évelők már nincsenek,
és nem is használtunk semmilyen kémiai beavatkozást.
Az idei évhez annyit fűznék hozzá, hogy mivel csapadék volt bőven, így a repcének kijelölt területeken elvégeztem én is a tarlóhántásokat a megfelelő időben, de így sem zöldült ki a tábla!
Pedig bőven 6 tonna felett voltak a termések, tehát ha minimális szórást is feltételezünk, elvileg lenni kellett volna. És nem lehet különbséget tenni a hihetetlen masszív szárú Antonius tarlóján, illetve a szalmát alig növesztő Exotic tarlóján, vagy a normál szalmával rendelkező Tallér tarlóján, mindegyiken egyaránt árvakelés mentes, gyommentes volt a tarló.
Nagyon egyoldalúnak látom az itt vitázó felek hozzáállását a no-till - szántás összevetésben. Szerintem az igazság - mint általában - valahol a középúton, az okszerűségben van.
Búza tarlón, napraforgó tarlón, úgy általában, ahol kevesebb a szármaradvány és különösebb fertőzésveszély sem áll fenn én is elfogadhatónak tartom az eke mellőzését, de nagy kukorica termő helyeken a kukorica tarlót csak szántással tartom megfelelőnek eldolgozni. Nem véletlen, hogy bár próbálkoztak páran mifelénk is grubberezéssel, tárcsázással, lassan visszatértek az ekéhez.
"A szántás rossz", írja Netparaszt, és elrettentő képeket illeszt be arról, hogy hogyan nem szabad szántani. Így valóban nem szabad, de ne is ezekből induljunk ki az egyik legősibb(!!!) talajművelési mód megítélésénél, amit nem az elmúlt 40 év TSZ-es beidegződése miatt használnak világszerte.
Minden paraszt azt gondolja, ő aztán tud szántani, pedig igen kevesen vannak azok, akik valóban értenek is hozzá. A leggyakoribb hiba, hogy "adjunk neki legalább 30-35 centi mélységet, meg vagy 50cm-es fogásszélességet, mer' az én dzsondéérem széjjeszaggatttya azt a fődet, akár a sárga fődig!"
A jó szántás nem aláforgat, hanem alákever, bekever. A szármaradvány nem alulra kerül, hanem elkeveredik a fellazult földdel. Ha nagyon szalonnás lenne, kisebb fogásszélességet kell venni, és/vagy sekélyebben kell szántani. Jó eke jól beállítva már 18-20 cm-es munkamélységnél is leforgatja a szárat, és ha váltogatjuk évről évre a szántás mélységét (kb. min. 20 cm - max. 27 cm) az eketalpat is jó eséllyel megelőzzük, és a termőréteget is egyenletesen keverjük. (Azért néha az altalajlazítás nem árt, de ezt szintén okszerűen, és megfelelő talajállapot mellett.)
Szóval szerintem az okszerű talajművelés nem lehet fekete, vagy fehér. Van helyzet, ahol jobbnak érzem a grubberelést, de van, ahol egyértelműen szántás párti vagyok.
Az amerikai példa is több ponton sántít, teljesen más körülmények között termelnek (egy kint járt ismerős szerint egyszerűen csak "lusták"), és ha jönnek a gondok, még többet permeteznek, meg jöhetnek a GMO-s megoldások. Ezekről már volt pár jó csörte a GMO topicban.
Még a búzatarlóhoz annyit, hogy nem értem, az árvakelést miért tartjátok problémának. Kombájn után mielőbb egy 3-5 cm-es tárcsázás jön nálam, ami bekeveri a magokat, gyéríti az esetleges gyomot, szétteríti a szalmát. Ezután még a nyáron kizöldül a tarló. Az árva búza marad szántásig, ha gyomnövény is kerül, akkor meg attól függ, milyen és mennyi. Felület permetezésre már rég nem volt szükség. Nálunk ami szokott lenni az évelő fenyércirok kisebb foltokban, azt háti permetezővel kipöttyintgetjük, az egynyáriaknál meg ha virágzásba indulnának, akkor vagy szintén háti permetező, vagy foltokban sekély tárcsa, ritkán szárzúzó.
Válasz #464. hozzászólásra
Gondolom, aratás után,. egyből belehúzott zöldtrágya keverék, talán kompenzálja.
Válasz #458. hozzászólásra
És aki állatkodik? Annál mulcsnak való szalma nem igen marad. Birkás Mátra mikor kérdeztük erre csak hümmögött, kitért a válasz alól. Mi is leszedünk szinte minden szalmát, igaz szerves trágyát majdhogynem 2 évente minden terület kap.
Válasz #462. hozzászólásra
A kísérletek szerint,a mulcsba telelt át a legkevesebb.Szántottba a legtöbb.
Válasz #461. hozzászólásra
Gabona rovarölősen csávázva, kukorica kentaur, force, jövőre force-al csávázott lesz.
Válasz #451. hozzászólásra
Drótféreg ellen mit?Itt is mindig az a válasz,szántani kell a drótféreg miatt.
Válasz #459. hozzászólásra
Gyomirtás clio, nem hatóanyagot adtam meg, brutto.
Válasz #457. hozzászólásra
Gyomirtó semmi? Állományban sem?
Műtrágya adagot hatóanyagban adtad meg?
Válasz #456. hozzászólásra
Nem szabad levenni, mulcs miatt.
Válasz #455. hozzászólásra
Nincs gyomosodás, az árva kelés is nagyon minimális, de erről írt a netparaszt kolléga.
Válasz #454. hozzászólásra
Szalmát lehordtátok ?
Válasz #454. hozzászólásra
Kalászos után 2 rövid tárcsa volt összesen a talajmunka ? Közte semmi glyfozát ?
Bruttó 18-as vízzel, gabona elővetemény, aratás után rövid tárcsa, tavasz műtrágyaszórás, majd rt magágy és vetés.
Mulcs eltűnik tavaszig.
Válasz #451. hozzászólásra
Hol van az elővetemény szármaradványa ? Lehet az én szememmel van baj, de a fényképen, én semmit nem látok.
Válasz #451. hozzászólásra
250 kg, ez nettó?
Egy kis adalék a témához, már 7 éve nem szántok (nincs is ekém). Sokan elfelejtenek egy nagyon fontos dolgot, hogy a talaj élőlény. Minimális beavatkozásokat csinálok, optimális időben, szondázom a talajokat. Gyomprobléma megszűnt, a talajlakókra kell odafigyelni (drótféreg).
Minimális műtrágyahasználat mellett nagyon komoly termések vannak.
Pld. 2014 kukorica 0 foszfor, 0 káli, 250 kg 27 n mellett 12t termés, 12 ak földek átlagba.
Egyenlőre ÉN úgy kezdtem, hogy ahol nincsen nagy szártömeg (szója, zúzott napraforgó tarló, jól szecskázott gabona...) Szóval ezek után grúberezni fogunk minél többet. idén elég sokat ment már, van több tábla azzal alapművelve tavaszi alá, igaz 25centitől nem mélyebb de szerintem nemlesz ezzel gond.
Többet is akartam csak saras taknyos a pálya és a talajfelszínen nemtud fogni a gép rendesen, míg a barázdafenék zömök fogós és diffizárral elég jól megy a szántás, mégha szakmailag ki is merítjük az eketalpalás és kenődés fogalmát...
Amúgy a szántást jólenne ősszel elművelni szerintem dehát most örülök ha betudjuk fejezni a munkákat időben, amiből már ki is csúsztunk szerintem, mert több mint a fele kintvan még egy rakás partoldallal amikkel azt sem tudom mit fogok kezdeni...
Válasz #448. hozzászólásra
Nálunk ezek a réti talajok a fekvésüknél fogva többször telítődnek vízzel a nagyobb esőzések vagy a folyó áradása miatt.
Ezért is nem érdemes a nagyobb mértékű talajélet kialakulásában reménykednem.
7-8 éve mikor tömegesen megjelentek a direktvetésre is alkalmas gépek itthon, akkor én is a no till- módszer elterjedését jósoltam.
De az azóta eltelt évek tapasztalata alapján a csökkentett művelésben nagyobb a nyereség. A terület kb. harmadán meg visszatértünk a szántáshoz, de kizárólag megfelelő nedvesség állapotnál és késő ősszel hogy a talajélet ne szakadjon meg és a co kibocsátás alacsony maradjon.
Válasz #447. hozzászólásra Minden területre más a recept, a helyi adottságoktól, klímától, lehetőségektől függően.
Egy a közös mindegyik megoldásban, hogy a területen újrateremtett talajélet fogja kiegyenlíteni a szélsőségeket, amelyek most terméskorlátozó jelentőségűek.
Válasz #437. hozzászólásra
ahol 20 ppm a foszfor ellátottság és viszonylag savanyú a talaj, ott hogyan oldod meg a tápanyag bevitelt a no-till rendszerben?
A 70-es kötöttségű talaj ha mulccsal fedett akkor még május végére sem melegszik fel annyira hogy a kelő kukorica normálisan fejlődjön benne.
Ugyanakkor a gyomok meg folyamatosan kelnek benne még a sorzáródás után is.
Ezek a tényezők eléggé redukálják a termésátlagot.
Ugyanakkor az ilyen földön ha a gabonatarlót 1x megtárcsázzák ősszel, előtte könyv szerint műtrágyáznak plusz kap egy kis talajjavító meszet.
Tavasszal kap egy 100 kiló nitró hatóanyagot fogasolás előtt. El van vetve mondjuk egy 35 np starterral egy jobb dkc vagy pió mag akkor száraz éven is terem 8-10 tonnát, ha nyáron van egy jó eső akkor meg 13-at.
Válasz #432. hozzászólásra
Dugni,mint a lopott bicajt!
Válasz #442. hozzászólásra A grubber minimálisan kever, nem módosítja jelentősen a talajszelvények rétegeit.
Ez azért is fontos, mert a növények számára kulcsfontosságú mikroorganizmusok a levegős talajban élnek, a felső 5-10 centiméterben koncentrálódva. Ott kell őket megőrizni, mert a gyökerek ebben a nedves, pórusokban és tápanyagban gazdag rétegben kapnak olyan startot, amitől utána méterekre viszi lefelé a mikrobiológiát és egyre lazább talajállapotot.
Ha ezek lekerülnek a szántás aljára, elpusztulnak, s minden évben egy természeti katasztrófával felérő helyzetből kell a talajnak regenerálódnia - a regenerációt pedig a gyomok kezdik...
A legjobb a no-till volna, de ahhoz jobb talajállapot kell, hogy fent lehessen tartani a hozamokat - bár Amerikában a no-tillesek javarésze egyszerűen elkezdi és csinálja.
Ott több a pénz, szabadabbak a lehetőségek, én inkább a fokozatos áttérésben bízom, ami biztonságosan csökkenti az inputokat, megmaradó jó átlagos hozamokkal.
Szerintem minden évben egy alacsony befektetésű jó közepes hozam fontosabb, mint néha csúcsra járatni a földet és utána aszályban vagy felázásban mindent bukni.
Válasz #439. hozzászólásra Szántásra csak akkor hívok embert, mikor évelő gyomokkal, füvekkel teli, elhanyagolt parcellát takarítok ki, kémiai gyomirtás-szántás kombival. illetve lucernát is leszántatom, mert az is elég agresszívan visszanő.
Egyébként a nyers talajra elég a lazítás, grubber, de utána életet kell adni a földnek (talajoltás komposzttal, ALKO-val) és folyamatosan gondoskodni kell a tápanyagokról (mulcshagyás, takarónövények, állandó fedettség).
Ezt a technikát alkalmazva biztonságosan lehet növelni a talaj szerves anyag tartalmát, amitől egyre lazább és termékenyebb lesz.
A szántás mindenhol tönkreteszi a termőtalajokat, ez már lassan száz éve ismert tény.
Erre a legjobb példa az amerikai Dust Bowl a harmincas években.
Ott a mezőgazdaság gépesítésével sikerült néhány évtized alatt elszántani a préri hihetetlenül gazdag és sok méter mély termőtalaját, ami után sivatagi dűnék maradtak. Több millió embernek kellett elmenekülnie a magyarországnyi területről, mert az állandó porviharok nem tették lehetővé az életet.
Ezzel kezdődött a talajmegőrző eljárások kutatása és használata (még csak itt tart most Mao, Dr. Birkás Márta nagy erőfeszítései ellenére) és néhány évtizede a talajmegújító gazdálkodás került célpontba, mert rájöttek, hogy sokkal több szenet lehet megkötni a talajban (humusz) jó megoldások használatával (no-till, biológiai eszközök), ezzel csökkentve a CO2 kibocsátást és növelve a termékenységet (mert a humuszos talajok teremnek jól ugye?)
Ilyen volt a csapadékban szegény texasi préri a szántás előtt:
Ilyen lett az elszántás után, néhány évtized elég volt:
Magyarországon is az utóbbi felé tartunk, bár sokkal jobbak az adottságaink. Egyre több terület nitrátérzékeny (túl sok műtrágya), egyre több területen vészesen alacsony a talaj pH-ja és van elporítva a föld, egyre kevesebb szerves anyag tartalommal.
Számtalan ilyen helyet fotóztam már Maon, beleértve a Csányi érdekeltségeket is Dalmand környékén, amelyek már most úgy néznek ki, mint egy sivatag - pedig ott volna pénz a talajt gazdagító eljárások azonnal bevezetésére.
Szóval a szántás-nem szántás kérdés nem kérdés.
Itt már csak a megmaradásról van szó, lesz-e termelés évtizedek múlva vagy sivatag lesz Mao területén, amelyben műtrágya nélkül már nem lehet termelni.
Dust Bowl
Válasz #442. hozzászólásra
A grúber az nem forgat,hanem kever.Talaj felső rész nagyrészt fent is marad.Figyeltem,a grúber után,pirkadt száraz(felső réteg),és nedves fekete(alsó réteg)keverék lesz fent.
Válasz #440. hozzászólásra
de a gyommagot ugyan ugy beleforditod grúberrel pl.
Válasz #434. hozzászólásra
OFF
Az első kép nagyon jó :-))
Válasz #421. hozzászólásra Szép a föld.
A talajélet is egy tényezője lehet a gyommentességnek, de fontos hozzá a gondos gazdálkodás és a mulcshagyás.
A forgatás nélküli művelésnél egyre kevesebb a gyommag a földben, mert nincs leforgatva (gyommag bank fogalma, a talajban évtizedekig, évszázadokig el tud feküdni a mag, várva a kedvező körülményeket), ott marad a felszínen a rovarok, madarak és lebontó organizmusok számára.
Az egyre kevesebb gyommagnak pedig javarészt nitrátfelesleg és fény kell a csírázáshoz, a mulcs elzárja a fény elől (ugyanebben segít a takarónövény is), másrészt tompítja a nitrátfelesleget, mert a szármaradványt bontó mikroorganizmusoknak szüksége van nitrogénre, ők minden elérhető nitrogént visznek a növények elől, ők az aduászok a talajban.
A felszínen csírázó magvak könnyű és ízletes préda minden élőlénynek, ezért csak kevés életképes marad belőlük, ezért stratégiája a gyomoknak a minél több mag hozása, mert jelentős veszteséggel dolgoznak.
Jó látni, hogy működik a rendszer itthon is, ha valaki jól csinálja.
Válasz #434. hozzászólásra
aha a szántás akkor rossz
hú bakker erre nem tudok mit mondani ha ennyire igy látod
és pl ha soha nem szántod meg lazitod mi lesz a talajjal?
nem lesz kemény?
Válasz #408. hozzászólásra Mondjuk inkább azt, hogy a 25 centinél mélyebb talajművelés.
Nem kell hozzá szántani, elég egy lazító, hogy összetörje fizikailag a pockokat és környezetüket.
De utána visszaköltöznek, ha valamiért megfelelő a környezet számukra.
Tőlem elköltöztek, pedig nem szántottam, nem tudom az okát, miért.
Talán a több bagoly, róka és egyéb ragadozó tette a dolgát?
Nem tudom.
Válasz #411. hozzászólásra Hmmm.. nehéz talaj.
És szerinted Új Zélandon, Ausztráliában, USÁ-ban, Kanadában, Ukrajnában, Oroszországban milyen talajok vannak?
Mert csak a legnagyobbakat említem, ahol egyre jobban terjed a no-till, olyan széles változatosságú talajokon, amilyent Maon még nem is láttak.
A kb. 75-ös Aranyi féle kötöttségű talajokon (a hírhedt "gumbo") is sikeresen strip tilleznek még.
A titok minden esetben a növekvő szerves anyag tartalom és javuló talaj mikrobiológia.
Válasz #399. hozzászólásra A fórumon többek személyes tapasztalata, hogy a szántott földbe is azonnal visszaköltöztek a pockok.
Meg kellene vizsgálni, mi tesz egy területet kedvezővé számukra, mert ők is csak tünetei egy problémának.
A probléma gyökere máshol található, nem a szántás-nem szántás kérdésben.
Válasz #433. hozzászólásra
Az igaz, én glifózom a tarlót minden évben.
Válasz #392. hozzászólásra Érdemes néha kiszállni a traktorból egy ásóval és megnézni a talajszelvényeket.
Tudod, hogy keletkeztek a nagy tőzeg és szénmezők?
Levegőtlen körülmények közé került szerves anyagok átalakulásával.
A képen a legnagyobb arcú szomszédom szántása látható, büszke a gépei teljesítényére, ezért már a sárga földet is felfordítja a kukorica után (a kislány mérőszalagként üzemel csak, de ő is tudja már, hogy a szántás rossz :-)
Ezen a képen pedig a sok éves szármaradványok kilapított, elszenesedett maradványai láthatóak a szántásban, mint valami archeológiai lelet.
Ezek a szárak soha nem fognak elbomlani, hacsak nem szervetlen oxidációval.
Ha egy talajban nincs levegő és biológiai, vagy nagyon lassan vagy soha nem fognak elbomlani a szármaradványok.
A szár levegős és nedves környezetben, mikrobiológiai folyamatok hatására bomlik gyorsan, ilyen körülmény pedig a felszínen és annak közelében található.
Részleges, sekély bedolgozás vagy az apróra aprítva felszínen hagyás a megfelelő eljárás a szármaradványra, amivel a benne lévő tápanyagok hasznosulni tudnak és elősegítik a talaj humuszosodását.
Válasz #429. hozzászólásra
Még ebben az esős évben se.Akik tárcsáztak,mind felgyomosodott,és kijött az árvakelés.Én nem a talajéletre vezetném vissza,hanem a szecskázott szalma árnyékoló hatására.A gyommag akkor indul csírába,ha napfényt észlel.
Válasz #424. hozzászólásra
a nőt dugni szoktuk.....
tehát: nem nőlt,nem nőt,hanemm nőtt
Válasz #379. hozzászólásra Szántás nélkül kukorica? Egy élő talaj lebopntja a szármaradványokat, csak a halott környezetben okoz gondot a szármaradvány.
Jelenleg nagyjából 125 millió hektáron gazdálkodnak no-till rendszerben, 1951 körül dolgozták ki a no-till alapjait a Dow Chemicalnál.
Először a gyomirtók megjelenésével indult el a direktvetés, de mostanra az organikusan gazdálkodók is kidolgozták a no-till technológiát - az én vonala a biológia segítségével teszi még könnyebbé a talajművelés fokozatos elhagyását a jó közepes hozamok megtartása mellett.
Ha szeretnéd megtanulni és megérteni, miként is lehet termelni talajművelés nélkül, némi tanulásra van szükséged, hogy behozhasd a fél évszázados lemaradást, ami a magyar agrároktatásban kialakult.
Ennek a 40 úttörő embernek a munkásságát érdemes keresgetni a neten először, akik gyakorlatban teremtették meg a no-till fogalmát a hatvanas évektől kezdve.
A 40 no till legenda
Válasz #377. hozzászólásra Jól látod a mohásodás okát. A mohák az első növények, amelyek megélnek a tömör ásványokon. A talajodnak életre van szüksége, levegőre, mikrobiológiára és szerves anyagra.
A vörös, pH 4.3 föld mindenképp javításra szorul. A meszezés önmagában nem megoldás, mert a kalcium gyorsan levándorol a csapadékkal a növények által elérhetetlen mélységekbe, ha valami nem köti meg. Az pedig a gombahifákon kötődik kalcium-oxalát kristályok formájában.l - ez jut el a növényekhez is.
Amire szükséged lehet a biomassza gyors gyarapítása, lassan lebomló formában, minél több komposzt és ALKO kijuttatása, hogy a biológiai talajképző folyamatok felgyorsulva hozhassanak létre minél több humuszt, ami stabilizálja a pH-t.
Ilyen mértékű leromlottság is helyrehozható, de sok tápanyagot kell bevinned a földbe - mondjuk más lehetőséged nincs is, ha termelni szeretnél rajta, ezt önmagában sem művelésváltás, sem kémiai javítás nem tudja jobbá tenni.
Válasz #428. hozzászólásra
Még ebben az esős évben sem? Hát ez azért roppant érdekes!
Válasz #427. hozzászólásra
Nálam se lettek tárcsázva,és semmi gyom nem jött ki,nagy részén.2 darab volt,amibe a csattanó maszlag,meg a fenyércirok jött,azt le glifóztam.