Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR411.35 FtUSD393.55 FtCHF441.5 FtGBP494.8 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz csuti0 #8054. hozzászólásáraEbben teljesen egyet értek, kíváncsi leszek most mennyi lesz az annyi, 3 éve csak tárcsázott földet megyek szántani. Ráadásul eléggé kötött talaj.
Két éve volt úgy, hogy egy parcellának a felén volt vetve mustár olajretek a a zöldítés miatt, a másik fele meg csak üres tarlónak meghagyva.
A vetett területen alig tudtam eldolgozni a hantokat, annyi vizet kipumpált a másfél méteres növényzet.
Válasz Szlovákiából #8053. hozzászólásáraNekem Kuhn ekék vannak, 2 Multi Master 120-as vázzal, a 4+1 tele a 3+1 réselt, meg van egy RMGTI NSH 5+2+1 vontatott 616104-616105 lemezzel, mind előhántóval. A 8-assal 230-250 ló repül!
Válasz Szlovákiából #8053. hozzászólásáraSzia!
A szántásban a fogyasztás az nagyon relatív dolog. Összehasonlítani csak akkor lehetne ha 2 különböző gépkapcsolatot egy ugyanazon területen, ugyanakkor, ugyanabban a mélységben járatnánk.
Nem mindegy mi volt az elővetemény, milyen művelést végeztek előtte, mennyire száraz vagy épp nedves a talaj, mi a gyom borítottság stb. stb. stb. Ahogy Georgosz, írja kb. nálam is az a képlet ahány cm. annyi liter/hektár. Múlt héten szántottam grúberezett tarlókat 25-30 cm mélységben, ott 20 körül volt a fogyasztás, aztán szántottam ugyanebben a mélységben frissen lezúzott tökföldet, ott karcolta a 30 litert. Ma szántottam olyat ami 10 éve volt szántva utoljára, lucerna föld volt, idén csak 2 grubert kapott ott 35-40 cm mélységben 40 liter körül lett a fogyasztás.
Üdv.: Csuti
Válasz Georgosz #8052. hozzászólásáraÉn azt látom nem mindegy milyen az eke és a gépkapcsolat sem.
Rokonom 180 Le New hollanddal húz raabe 4-es ekét (160 cm) , ott 30 lier körüli fogyasztás van.
Nekem a kühne-nél 25 liter körüli volt és nem is volt szép a szántás fent maradtak a kukorica tövek.
A lemkennel 25 cm mélyen szántok 20 liter alatt. Most cseréltem ekevasakat, ahogy előbb írtam, 15-17 liter között jött ki hektáronként. 10-11 km/órával viszi a 150 lovas traktor.
Válasz tanker #8050. hozzászólásáraMit és milyen mélyen? Mint lovas ekével?
Nálunk egyszerű a képlet: centinként liter/ha, ha csúszás-mászás, akkor 1,5 szorzó, akkor megyünk haza pálinkázni!
65-70-es Arany féle kötött talajon...
Válasz $HMP$ #8046. hozzászólásáraA Dunához közel vannak a nagyon kötött talajok, gondolom ott sokkal többször öntött ki és rakta le hordalékát. Szerdahely alatt meg csupa kavics minden, ott a dánok próbálkoznak fossal termékennyé tenni.
A nagyobb gond a klímaváltozás, az esőzések elmaradása. Igaz, már 3 méter mélyen is van talajvíz, de vízügyi engedélyt nagyon nehéz elintézni a kútra, mivel vízvédelmi terület. Az öntözés is elég drága mulatság, főleg úgy, hogy a támogatások hatására az egekbe szöktek a berendezések árai.
Ráadásul akinek nem a saját földje, az nem invesztál a kútfúrásba, mert bármikor elvihetik a bérlet lejárta után. A bérlőknél meg óriási harc folyik, főleg a külföldi befektetők licitálják túl a hazaiakat, elsősorban a dánok.
Például a megyeri dán 52 millió eurós forgalmat bonyolított, és 9 milliós nyereséget ért el. Ennek egy jelentős része támogatás, meg szinte korlátlan hitelkerete van több banknál. Kilenc ezer hektáron tevékenykednek és az ott megtermelt gabona kevés a sertéstelepeik ellátására.
Na ezekkel kell itt versenyezni!
A másik a Világi Oszkár, Szlovákia leggazdagabb magyarja. Kis Csányinak is nevezik, hasonló agro portfólióval, de a DAC focicsapat stadionja felépítését a magyar állam fizette. A Slovnaft vezérigazgatója, ami ugye MOL csoport tagja. Szerencsékre nagyon smucig, saját pénzét semmire nem költi, ezért is milliárdos.
Válasz $HMP$ #8046. hozzászólásáraIgen, 120as vázzal.
A földek nagyon változóak, egy parcellán belül is.
Az úgy volt, hogy Csallóköz annyira sík vidék, a Duna itt úgynevezett deltát alkotott, szétfolyt a vidéken. Kisebb nagyobb ágak alakultak ki. A Duna bal oldalán lett a Csallóköz, amit a Duna és Kis-Duna határol, Magyar oldalon meg a Szigetköz, Duna és Mosoni-duna szigete.
Ez a folyó meg elég sok hordalékot hozott, egyik oldalra lerakva a homokot, kavicsot, másikra az iszapot. Ezt csapolták le és a lápos vidékből lett Csehszlovákia éléskamrája. A szociban rendben voltak tartva a csatornák, öntözést is sok helyen kiépítették, amit azóta szétloptak, tönkrement.
Akinek szerencséje van, az a legjobb földeken gazdálkodhat, a szomszéd meg csak kínlódik.
Nekem is van egy 27 hektáros parcellám, amiből 5 hektár szinte terméketlen. Mikor olyan kombájn jött, amin volt hozammérő, az elején 65 mázsát mutatott, aztán felment 115-re, és utána haladtunk kb 200 métert, mikor 0. A kukorica szár egy kicsit szürkébb volt, meg a teteje letörve, de egyenletes és hasonló magasságú. Csak éppen cső nem volt rajta.
Több helyen kavicsbányát nyitottak, van ahol csak minimális termőföldet kellett eltávolítani.
Válasz $HMP$ #8041. hozzászólásáraIgen juwel, négyes eke, behúzhatós vázzal. 6920-as dzsonival húzom 150 Le, meglepetésemre 14,7 liter fogysztással hektáronként az egyik földön, 17 liter meg a másikon.
Korábban kühne váltvaforgatós négyes ekém volt, senkinek nem ajánlom, 25 liter alá nem ment a fogyasztás, ha szárazabb volt a föld, kidobta (igaz, mondták, hogy előre lehet dönteni a fejet, úgy jobb. A lemken max 2 métert visz, a kühne csak 1,6-ot. Ráadásul sokszor lecsapta a hátulját, mikor fordítottam, mert legvégén volt a kerék. Nem beszélve arról, hogy a kühne 1800 kg volt, a lemken csak 1300 ha jól emlékszem
Válasz Szlovákiából #8038. hozzászólásáraAz ortopéd mentségére legyen mondva, fociztam ellene, mikor még volt orvosválogatott, így nagyobb esélye volt, hogy tényleg van térdsérülésem. De találomra valamit felvágni egy kicsit felelőtlenség lett volna.
Sajnos több ilyen esetet is tudok, mikor az orvos tévedett, de ez ellen nem tudunk semmit tenni. Mindig jöhet valamilyen komplikáció, de ha nem, akkor sem lehet egyetlen dokit sem utolérni. Kéz kezet mos. Nulla felelősséggel működnek, nincs se jótállás, se reklamáció.
Válasz Szlovákiából #8038. hozzászólásáraAz semmi bementem a szemészetre, köszöntem, megkérdezték elmúltam-e 40 mondom igen, jó akkor magának öregszem szindrómája van. Ennyi
Válasz Agroporta #8036. hozzászólásáraItt legalább nem a testi épségedre megy a játék. Nekem az ortopéd ránézésre megállapította, hogy meniszkusz problémám van és mondta iratkozzak be a sebészetre, megcsinálják. Akár hiszed akár nem, röntgen nélkül. Persze nem iratkoztam be, elmentem egy "zöldfülő" fiatal dokihoz, aki nem volt ennyire tapasztal és okos, elküldött MR-re és nem volt ott semmi. Csak gyulladás, amit egy darabig gyógyszerrel kezeltem. Mivel csak nagyon rövid időkre sikerült a fájdalmat megszüntetni, elkezdtem gyalogolni. Minden este 1 órát. Azóta nagyon ritkán tér vissza, az is rövid időre, főleg, ha sokat ülök a traktorban.
Válasz Szlovákiából #8035. hozzászólásáraUgyan így jártam a kerti kisgépemmel, mikor nekiálltam a benzinkeveréket beállítani. A hanga alapják. Aztán úgy széttekergettem, hogy nemhogy berántani nem tudtam, de fúróval forgattam fél percet, mégsem kapta el. A gépszerelőhöz elvittem és elárulta, minden egyes gépnek (motornak) megvan, hogyan kell beállítani. Nem fülre, hanem ütközésig be kell csavarni, aztán annyit tekerni vissza, amit a gyár megad.
Válasz termelo #8027. hozzászólásáraHa a "szakember" nem mondta volna, hogy a kisebb állítót ne csavargassam, már jó lenne. Azt hittem, van valami tudomány benne, ahogy beállította, amit én nem tudhatok. :-)
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásáraEsetleg az is betud keverni(ha mindkét oldalon az első ekefej egyformán nagyot fog)hogy a keresztvisszint állitó mekkora szögbe van---‐ugyanis,ha azon állitasz,az1.fej fogszélessége is változik.gondolom atraktoron a hátsógumik azonos nyomásuak.
Válasz termelo #8029. hozzászólásáraHa van még mtz, akkor oda autószervizből szerezz kidobott lengéscsillapítót , és abból a csapszegeket. Azok bírják a legtovább.
Válasz mtz1221 #8028. hozzászólásáraItt egyszerű paraszti megfigyelések is játszanak, ha gyenge anyagot raksz be nyírócsavarnak akkor "kiszopósodik" a ház mert deformálódik az anyag elnyíródás közben és roncsolja a fészket.
A kemény pl. 10.9-est raksz be lehet hogy hamarabb de úgy törik mintha pengével lenne vágva és nem sérül a ház.
A gyári Kverneland "minuszba" törik pedig nincs beesztergálva. Ezt hogy a pitchába csinálják nem tudom. Szemmel láthatóan kisebb lesz a "tört" rész mint a kiinduló átmérő, érthetetlen.
Gondoltam kicserélem 10.9-esre (természetesen részmenetesre mert nem akartam hogy megegye az öntvényt) de hamar rájöttem hogy a gyengébb 8.8 megfelelőbb mert ha túlterhelem nem törik el csak elhajlik.
Szerintem abból ered a nézőpontok közötti különbség hogy a "mért" szakítószilárdság más lehet mint a gyakorlatban nyírt.
Válasz Szlovákiából #8024. hozzászólásáraBocsi, azt hittem, h az egyszerűbb változatod van. akkor az optiquick beállitó rendszerről beszélünk. gondolom barázdában szántasz, akkor F üzemmódban kell működtetni. a munkahengert kissé ki kell engedni, h tehermentesüljön a karmantyúja. a karmantyú oldalán található csavar meglazítása után ugy kell beállitani ha keskeny a borozda akkor óramutatóval ellentétesen, ha túl széles akkor megegyezően kell tekerni. szoritó csavart aztán meghúzni, majd a munkahengert visszahúzni. az oldalhúzási korrekció a belső munkahengert befelé kell vinni ha szántás felé húz, ha a másik irányba akkor kissé kifelé kell vinni. remélem érthető voltam, végül is hasonló a beállitása az egységeknek ahogy a mechanikusnak is
Válasz Agroporta #8004. hozzászólásáraNekem a külső feszítő orsó helyett hidraulika henger van, az átfordításnál behúzza az ekét, azt lehet állítani mennyire nyissa vissza. Annál azt magyarázták, hogy menet közben figyeljem hogyan áll a harmadik szár, mert annak a menetirányt kell mutatnia. Ezzel már nagyon sokat játszadoztam, mikor a harmadik szár szerint van beállítva, hullámos a szántás.
Ezért gondoltam, hogy a másikkal kell valamit kezdenem és azután beállítani a hidraulikusat.
Válasz mtz1221 #8022. hozzászólásárairtam a viedo készitőjének, h tesztelje le DIN 931-es acélcsavarokkal is úgy, h a szakitási vonalon belül ne kerüljön menet
Válasz csferri #8020. hozzászólásáraSzerintem egy fasz, olyan mintha a 16os helyett teli 14 vagy 12es lenne a présgépben. Egy biztos a 10.9ről ha megmarad az anyás fele, kézzel lehajtod róla, 8.8ról meg satuban se mindig. Na mindegy is, azt akartam mondani ne félj a 10.9től.
Válasz mtz1221 #8018. hozzászólásáraJó ,de mint a kolléga is írta ezek végig menetes csavarok. Kíváncsi lennék a részmenetesre. Grúberon gyárilag M12 10.9 végig menetes nyírók vannak, ahogy elfogytak részmenetes 8.8 került a helyükre, ez később nyíródik az biztos.
Válasz Agroporta #8014. hozzászólásáraÉn ezt felhoztam 10 éve hogy nálam a vogelban a 10.9 könnyebben elnyíródik, mint a 8.8as. Akkor lehülyéztek, most is csak Feri kedvéért raktam be a videót.
Válasz mtz1221 #8013. hozzászólásáraEgy apró hiba van a teszt során, végigmenetes csavarokat teszteltek, nem részmeneteseket, ezek a csavarok a meneteknél beszurasi pontként a nyirasi vonalakban törtek.
Válasz Agroporta #8008. hozzászólásáraNem super, albatros 120 M 2016 os gyártás ,akkor a Gregori Besson tulajdonolta a Rabe céget és biztos hogy M20 a főcsavar. Kő nincs , inkább nyárfagyökér, meg elfelejtett kút. Persze arra mindig figyelek hogy részmenetes csavar legyen, úgy szoktam választani hogy a menet nélküli rész jó hosszan legyen a furatokba , különben ki is kezdi a furatot a menet.
Válasz csferri #8007. hozzászólásáranem super albatrosod van? mert annak M20-as a főcsavarja, mig a z Albatrosé csak M16-os. a lényeg, h ne legyen menet a nyirási irányon, mert az mindegyik csavar estén töréspont. vannak gyártók akik kikönnyitést esztergáltatnak a csavar nyírási felületébe, igy mindig ott törik el, és nem sérül mellette semmi sem. nem tartom valószínűleg, a talajban az elmult 30 évnyi művelése során szinte már minden feljött a felszinre. bár olvastam korábbi bejegyzést, h találkoztak olyan kövekkel, amivel addig sohasem. ez általában úgy lehetséges, h az ekét járatták mondjuk 28 cm munkamélységben, és most mondjuk lementek 32-re, vagy át tudott forogni a kő az ekefejek között, de amikor elakadt akkor olyan pozicióban ált meg, és tömörödött a talaj, hogy nem birt kifordulni és eltörte a nyirócsavart. azt mondják jobb félni, mint megijedni, de én nem tartom annyira vészesnek a nagyobb szakitószilárdságú csavart. ha olyan az ütközési energia azt is eltudja törni, de 12.9-est ne használjatok annak, ha lehet. mivel a főcsavar nagyobb keresztmetszetű az biztosan nem fog elszakadni a nyíró helyett.
Válasz Agroporta #8002. hozzászólásáraAz alsó főcsavar az M20-as és 10.9-es, a furatok nem kopottak. A felső nyírócsavar úgy van ahogy írod M16, csak nekem 10.9 -es az is . Lehet baj ha elkap valamit szerinted?
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
8206 hozzászólás
Válasz csuti0 #8054. hozzászólásáraEbben teljesen egyet értek, kíváncsi leszek most mennyi lesz az annyi, 3 éve csak tárcsázott földet megyek szántani. Ráadásul eléggé kötött talaj.
Két éve volt úgy, hogy egy parcellának a felén volt vetve mustár olajretek a a zöldítés miatt, a másik fele meg csak üres tarlónak meghagyva.
A vetett területen alig tudtam eldolgozni a hantokat, annyi vizet kipumpált a másfél méteres növényzet.
Válasz Szlovákiából #8053. hozzászólásáraNekem Kuhn ekék vannak, 2 Multi Master 120-as vázzal, a 4+1 tele a 3+1 réselt, meg van egy RMGTI NSH 5+2+1 vontatott 616104-616105 lemezzel, mind előhántóval. A 8-assal 230-250 ló repül!
Válasz Szlovákiából #8053. hozzászólásáraSzia!
A szántásban a fogyasztás az nagyon relatív dolog. Összehasonlítani csak akkor lehetne ha 2 különböző gépkapcsolatot egy ugyanazon területen, ugyanakkor, ugyanabban a mélységben járatnánk.
Nem mindegy mi volt az elővetemény, milyen művelést végeztek előtte, mennyire száraz vagy épp nedves a talaj, mi a gyom borítottság stb. stb. stb. Ahogy Georgosz, írja kb. nálam is az a képlet ahány cm. annyi liter/hektár. Múlt héten szántottam grúberezett tarlókat 25-30 cm mélységben, ott 20 körül volt a fogyasztás, aztán szántottam ugyanebben a mélységben frissen lezúzott tökföldet, ott karcolta a 30 litert. Ma szántottam olyat ami 10 éve volt szántva utoljára, lucerna föld volt, idén csak 2 grubert kapott ott 35-40 cm mélységben 40 liter körül lett a fogyasztás.
Üdv.: Csuti
Válasz Georgosz #8052. hozzászólásáraÉn azt látom nem mindegy milyen az eke és a gépkapcsolat sem.
Rokonom 180 Le New hollanddal húz raabe 4-es ekét (160 cm) , ott 30 lier körüli fogyasztás van.
Nekem a kühne-nél 25 liter körüli volt és nem is volt szép a szántás fent maradtak a kukorica tövek.
A lemkennel 25 cm mélyen szántok 20 liter alatt. Most cseréltem ekevasakat, ahogy előbb írtam, 15-17 liter között jött ki hektáronként. 10-11 km/órával viszi a 150 lovas traktor.
Válasz tanker #8050. hozzászólásáraMit és milyen mélyen? Mint lovas ekével?
Nálunk egyszerű a képlet: centinként liter/ha, ha csúszás-mászás, akkor 1,5 szorzó, akkor megyünk haza pálinkázni!
65-70-es Arany féle kötött talajon...
Válasz tanker #8050. hozzászólásáraMiért, neked milyen traktorod van? Rába?
Válasz Szlovákiából #8045. hozzászólásáraJó szar géped van !!! Én ilyen géppel 10 - 11 literrel szántok !!!
Sziasztok! Hol lehet venni Vogel noot 4es váltvaforgóshoz fém kereket?
Válasz $HMP$ #8046. hozzászólásáraA Dunához közel vannak a nagyon kötött talajok, gondolom ott sokkal többször öntött ki és rakta le hordalékát. Szerdahely alatt meg csupa kavics minden, ott a dánok próbálkoznak fossal termékennyé tenni.
A nagyobb gond a klímaváltozás, az esőzések elmaradása. Igaz, már 3 méter mélyen is van talajvíz, de vízügyi engedélyt nagyon nehéz elintézni a kútra, mivel vízvédelmi terület. Az öntözés is elég drága mulatság, főleg úgy, hogy a támogatások hatására az egekbe szöktek a berendezések árai.
Ráadásul akinek nem a saját földje, az nem invesztál a kútfúrásba, mert bármikor elvihetik a bérlet lejárta után. A bérlőknél meg óriási harc folyik, főleg a külföldi befektetők licitálják túl a hazaiakat, elsősorban a dánok.
Például a megyeri dán 52 millió eurós forgalmat bonyolított, és 9 milliós nyereséget ért el. Ennek egy jelentős része támogatás, meg szinte korlátlan hitelkerete van több banknál. Kilenc ezer hektáron tevékenykednek és az ott megtermelt gabona kevés a sertéstelepeik ellátására.
Na ezekkel kell itt versenyezni!
A másik a Világi Oszkár, Szlovákia leggazdagabb magyarja. Kis Csányinak is nevezik, hasonló agro portfólióval, de a DAC focicsapat stadionja felépítését a magyar állam fizette. A Slovnaft vezérigazgatója, ami ugye MOL csoport tagja. Szerencsékre nagyon smucig, saját pénzét semmire nem költi, ezért is milliárdos.
Válasz $HMP$ #8046. hozzászólásáraIgen, 120as vázzal.
A földek nagyon változóak, egy parcellán belül is.
Az úgy volt, hogy Csallóköz annyira sík vidék, a Duna itt úgynevezett deltát alkotott, szétfolyt a vidéken. Kisebb nagyobb ágak alakultak ki. A Duna bal oldalán lett a Csallóköz, amit a Duna és Kis-Duna határol, Magyar oldalon meg a Szigetköz, Duna és Mosoni-duna szigete.
Ez a folyó meg elég sok hordalékot hozott, egyik oldalra lerakva a homokot, kavicsot, másikra az iszapot. Ezt csapolták le és a lápos vidékből lett Csehszlovákia éléskamrája. A szociban rendben voltak tartva a csatornák, öntözést is sok helyen kiépítették, amit azóta szétloptak, tönkrement.
Akinek szerencséje van, az a legjobb földeken gazdálkodhat, a szomszéd meg csak kínlódik.
Nekem is van egy 27 hektáros parcellám, amiből 5 hektár szinte terméketlen. Mikor olyan kombájn jött, amin volt hozammérő, az elején 65 mázsát mutatott, aztán felment 115-re, és utána haladtunk kb 200 métert, mikor 0. A kukorica szár egy kicsit szürkébb volt, meg a teteje letörve, de egyenletes és hasonló magasságú. Csak éppen cső nem volt rajta.
Több helyen kavicsbányát nyitottak, van ahol csak minimális termőföldet kellett eltávolítani.
Válasz Szlovákiából #8045. hozzászólásáraAha
Milyen vázzal 120as csak?
Milyen földekben Szerdahely mellett?
Válasz $HMP$ #8041. hozzászólásáraIgen juwel, négyes eke, behúzhatós vázzal. 6920-as dzsonival húzom 150 Le, meglepetésemre 14,7 liter fogysztással hektáronként az egyik földön, 17 liter meg a másikon.
Korábban kühne váltvaforgatós négyes ekém volt, senkinek nem ajánlom, 25 liter alá nem ment a fogyasztás, ha szárazabb volt a föld, kidobta (igaz, mondták, hogy előre lehet dönteni a fejet, úgy jobb. A lemken max 2 métert visz, a kühne csak 1,6-ot. Ráadásul sokszor lecsapta a hátulját, mikor fordítottam, mert legvégén volt a kerék. Nem beszélve arról, hogy a kühne 1800 kg volt, a lemken csak 1300 ha jól emlékszem
Válasz termelo #8043. hozzászólásáraMeglehet akkor ott is bacni már mindent, azt hittem csak nálunk maradt az alja népe az állami egészségügyben.
Válasz mtz1221 #8042. hozzászólásáraBazz+ nem, hidd el azóta is ezen röhögök, mi a faxnak orvoshoz menni?
A régi öregek megmondták, ha bajod van pálinka ha nem segít menj másik nőhöz ha az sem jöhet a piócás ember
Válasz termelo #8039. hozzászólásáraUgye csak szopatod itt a népet ???
Válasz Szlovákiából #8040. hozzászólásáraÉs akkor milyen eked is van juwel 120as vario 300lovast fosato?
Válasz Szlovákiából #8038. hozzászólásáraAz ortopéd mentségére legyen mondva, fociztam ellene, mikor még volt orvosválogatott, így nagyobb esélye volt, hogy tényleg van térdsérülésem. De találomra valamit felvágni egy kicsit felelőtlenség lett volna.
Sajnos több ilyen esetet is tudok, mikor az orvos tévedett, de ez ellen nem tudunk semmit tenni. Mindig jöhet valamilyen komplikáció, de ha nem, akkor sem lehet egyetlen dokit sem utolérni. Kéz kezet mos. Nulla felelősséggel működnek, nincs se jótállás, se reklamáció.
Válasz Szlovákiából #8038. hozzászólásáraAz semmi bementem a szemészetre, köszöntem, megkérdezték elmúltam-e 40 mondom igen, jó akkor magának öregszem szindrómája van. Ennyi
Válasz Agroporta #8036. hozzászólásáraItt legalább nem a testi épségedre megy a játék. Nekem az ortopéd ránézésre megállapította, hogy meniszkusz problémám van és mondta iratkozzak be a sebészetre, megcsinálják. Akár hiszed akár nem, röntgen nélkül. Persze nem iratkoztam be, elmentem egy "zöldfülő" fiatal dokihoz, aki nem volt ennyire tapasztal és okos, elküldött MR-re és nem volt ott semmi. Csak gyulladás, amit egy darabig gyógyszerrel kezeltem. Mivel csak nagyon rövid időkre sikerült a fájdalmat megszüntetni, elkezdtem gyalogolni. Minden este 1 órát. Azóta nagyon ritkán tér vissza, az is rövid időre, főleg, ha sokat ülök a traktorban.
Válasz Szlovákiából #8035. hozzászólásáraUgyan így jártam a kerti kisgépemmel, mikor nekiálltam a benzinkeveréket beállítani. A hanga alapják. Aztán úgy széttekergettem, hogy nemhogy berántani nem tudtam, de fúróval forgattam fél percet, mégsem kapta el. A gépszerelőhöz elvittem és elárulta, minden egyes gépnek (motornak) megvan, hogyan kell beállítani. Nem fülre, hanem ütközésig be kell csavarni, aztán annyit tekerni vissza, amit a gyár megad.
Válasz Szlovákiából #8035. hozzászólásárajah, bagolyszemre
Válasz termelo #8027. hozzászólásáraHa a "szakember" nem mondta volna, hogy a kisebb állítót ne csavargassam, már jó lenne. Azt hittem, van valami tudomány benne, ahogy beállította, amit én nem tudhatok. :-)
Válasz fexco #8031. hozzászólásáranem látom a gépét, én csak a legjobban felszereltből és előtte a legegyszerűbből indultam ki
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásáraEsetleg az is betud keverni(ha mindkét oldalon az első ekefej egyformán nagyot fog)hogy a keresztvisszint állitó mekkora szögbe van---‐ugyanis,ha azon állitasz,az1.fej fogszélessége is változik.gondolom atraktoron a hátsógumik azonos nyomásuak.
Válasz Szlovákiából #8024. hozzászólásáraAz ekefejek talajbahatolás agresszivitás állitó csavarok egyformán vannak beállitva?
Válasz Agroporta #8025. hozzászólásáraNeki vázbehuzója van.ugyanugy érvényesűl az optiqick rendszer.te az onland rendszert bekevrrted ide.
Válasz termelo #8029. hozzászólásáraHa van még mtz, akkor oda autószervizből szerezz kidobott lengéscsillapítót , és abból a csapszegeket. Azok bírják a legtovább.
Válasz mtz1221 #8028. hozzászólásáraItt egyszerű paraszti megfigyelések is játszanak, ha gyenge anyagot raksz be nyírócsavarnak akkor "kiszopósodik" a ház mert deformálódik az anyag elnyíródás közben és roncsolja a fészket.
A kemény pl. 10.9-est raksz be lehet hogy hamarabb de úgy törik mintha pengével lenne vágva és nem sérül a ház.
A gyári Kverneland "minuszba" törik pedig nincs beesztergálva. Ezt hogy a pitchába csinálják nem tudom. Szemmel láthatóan kisebb lesz a "tört" rész mint a kiinduló átmérő, érthetetlen.
Válasz termelo #8026. hozzászólásáraErre a gépgyártónak kellett volna választ adni, a sok éves tapasztalattal.
Válasz Szlovákiából #8024. hozzászólásáraMenny föl e Lemken oldalára mielőtt félrevezeted magad. Mind a kettőt állítanod kell.
(Én amivel eddig találkoztam ott az "utánfutás" a munkahenger rúdján lett beállítva az első ekefej szélessége meg a belső orsóval.)
A munkahenger teljesen meg kell hogy feszüljön mind a két végállásban ha ez nem történik meg tönkremegy.
Válasz mtz1221 #8022. hozzászólásáraÉn nem tudom mi a tudományos magyarázat, az Mtz függesztőorsón meguntam az alsó csap cserét.
Gondoltam kicserélem 10.9-esre (természetesen részmenetesre mert nem akartam hogy megegye az öntvényt) de hamar rájöttem hogy a gyengébb 8.8 megfelelőbb mert ha túlterhelem nem törik el csak elhajlik.
Szerintem abból ered a nézőpontok közötti különbség hogy a "mért" szakítószilárdság más lehet mint a gyakorlatban nyírt.
Válasz Szlovákiából #8024. hozzászólásáraBocsi, azt hittem, h az egyszerűbb változatod van. akkor az optiquick beállitó rendszerről beszélünk. gondolom barázdában szántasz, akkor F üzemmódban kell működtetni. a munkahengert kissé ki kell engedni, h tehermentesüljön a karmantyúja. a karmantyú oldalán található csavar meglazítása után ugy kell beállitani ha keskeny a borozda akkor óramutatóval ellentétesen, ha túl széles akkor megegyezően kell tekerni. szoritó csavart aztán meghúzni, majd a munkahengert visszahúzni. az oldalhúzási korrekció a belső munkahengert befelé kell vinni ha szántás felé húz, ha a másik irányba akkor kissé kifelé kell vinni. remélem érthető voltam, végül is hasonló a beállitása az egységeknek ahogy a mechanikusnak is
Válasz Agroporta #8004. hozzászólásáraNekem a külső feszítő orsó helyett hidraulika henger van, az átfordításnál behúzza az ekét, azt lehet állítani mennyire nyissa vissza. Annál azt magyarázták, hogy menet közben figyeljem hogyan áll a harmadik szár, mert annak a menetirányt kell mutatnia. Ezzel már nagyon sokat játszadoztam, mikor a harmadik szár szerint van beállítva, hullámos a szántás.
Ezért gondoltam, hogy a másikkal kell valamit kezdenem és azután beállítani a hidraulikusat.
Válasz mtz1221 #8022. hozzászólásárairtam a viedo készitőjének, h tesztelje le DIN 931-es acélcsavarokkal is úgy, h a szakitási vonalon belül ne kerüljön menet
Válasz csferri #8020. hozzászólásáraSzerintem egy fasz, olyan mintha a 16os helyett teli 14 vagy 12es lenne a présgépben. Egy biztos a 10.9ről ha megmarad az anyás fele, kézzel lehajtod róla, 8.8ról meg satuban se mindig. Na mindegy is, azt akartam mondani ne félj a 10.9től.
Válasz csferri #8020. hozzászólásáraeleve nincs a részmenetesen nyírási pont, mig a végigmenetes tkp be van szúrva menet mélységig
Válasz mtz1221 #8018. hozzászólásáraJó ,de mint a kolléga is írta ezek végig menetes csavarok. Kíváncsi lennék a részmenetesre
. Grúberon gyárilag M12 10.9 végig menetes nyírók vannak, ahogy elfogytak részmenetes 8.8 került a helyükre, ez később nyíródik az biztos.
Válasz mtz1221 #8017. hozzászólásáraM16 8.8 acélcsavar terhelhetőség: 16076kg, szakadási nyúlás: 12%
M16 10.9 acélcsavar terhelhetősége: 20000kg, szakadási nyúlás: 9%
Válasz csferri #8016. hozzászólásáraKicsit sem, a 10.9 mintha flexel lenne elvágva, 8.8 meg bele is nyúlik feszül előbb.
Válasz Agroporta #8014. hozzászólásáraÉn ezt felhoztam 10 éve hogy nálam a vogelban a 10.9 könnyebben elnyíródik, mint a 8.8as. Akkor lehülyéztek, most is csak Feri kedvéért raktam be a videót.
Válasz mtz1221 #8013. hozzászólásáraÉrdekes
Válasz mtz1221 #8013. hozzászólásáraSzakitó szilárdság a szakirodalom szerint: M12 acélcsavarok esetén törési felületenként 113,04mm2
A2 rozsdamentes acél 700N/mm2
8.8 800N/mm2
10.9 1000N/mm2
Válasz mtz1221 #8013. hozzászólásáraEgy apró hiba van a teszt során, végigmenetes csavarokat teszteltek, nem részmeneteseket, ezek a csavarok a meneteknél beszurasi pontként a nyirasi vonalakban törtek.
Válasz csferri #8011. hozzászólásáraMeg fogsz lepődni, az emberek hozzá nem értésén.
Közepétől lesz ami minket is érint. 
Válasz csferri #8011. hozzászólásáraSzivesen. Bár régebben többet foglalkoztam ekékkel. Manapság a rigolozó ekék amik ugy lekötik a figyelmemet.
Válasz Agroporta #8010. hozzászólásáraOké, Köszi!
Válasz csferri #8009. hozzászólásáraRégebbi változatra gondoltam 2006 előttire. A Raven már M20-assal van szerelve
Válasz Agroporta #8008. hozzászólásáraNem super, albatros 120 M 2016 os gyártás ,akkor a Gregori Besson tulajdonolta a Rabe céget és biztos hogy M20 a főcsavar. Kő nincs , inkább nyárfagyökér, meg elfelejtett kút. Persze arra mindig figyelek hogy részmenetes csavar legyen, úgy szoktam választani hogy a menet nélküli rész jó hosszan legyen a furatokba , különben ki is kezdi a furatot a menet.
Válasz csferri #8007. hozzászólásáranem super albatrosod van? mert annak M20-as a főcsavarja, mig a z Albatrosé csak M16-os. a lényeg, h ne legyen menet a nyirási irányon, mert az mindegyik csavar estén töréspont. vannak gyártók akik kikönnyitést esztergáltatnak a csavar nyírási felületébe, igy mindig ott törik el, és nem sérül mellette semmi sem. nem tartom valószínűleg, a talajban az elmult 30 évnyi művelése során szinte már minden feljött a felszinre. bár olvastam korábbi bejegyzést, h találkoztak olyan kövekkel, amivel addig sohasem. ez általában úgy lehetséges, h az ekét járatták mondjuk 28 cm munkamélységben, és most mondjuk lementek 32-re, vagy át tudott forogni a kő az ekefejek között, de amikor elakadt akkor olyan pozicióban ált meg, és tömörödött a talaj, hogy nem birt kifordulni és eltörte a nyirócsavart. azt mondják jobb félni, mint megijedni, de én nem tartom annyira vészesnek a nagyobb szakitószilárdságú csavart. ha olyan az ütközési energia azt is eltudja törni, de 12.9-est ne használjatok annak, ha lehet. mivel a főcsavar nagyobb keresztmetszetű az biztosan nem fog elszakadni a nyíró helyett.
Válasz Agroporta #8002. hozzászólásáraAz alsó főcsavar az M20-as és 10.9-es, a furatok nem kopottak. A felső nyírócsavar úgy van ahogy írod M16, csak nekem 10.9 -es az is . Lehet baj ha elkap valamit szerinted?