Válasz Szlovákiából #8038. hozzászólásáraAz ortopéd mentségére legyen mondva, fociztam ellene, mikor még volt orvosválogatott, így nagyobb esélye volt, hogy tényleg van térdsérülésem. De találomra valamit felvágni egy kicsit felelőtlenség lett volna.
Sajnos több ilyen esetet is tudok, mikor az orvos tévedett, de ez ellen nem tudunk semmit tenni. Mindig jöhet valamilyen komplikáció, de ha nem, akkor sem lehet egyetlen dokit sem utolérni. Kéz kezet mos. Nulla felelősséggel működnek, nincs se jótállás, se reklamáció.
Válasz Szlovákiából #8038. hozzászólásáraAz semmi bementem a szemészetre, köszöntem, megkérdezték elmúltam-e 40 mondom igen, jó akkor magának öregszem szindrómája van. Ennyi
Válasz Agroporta #8036. hozzászólásáraItt legalább nem a testi épségedre megy a játék. Nekem az ortopéd ránézésre megállapította, hogy meniszkusz problémám van és mondta iratkozzak be a sebészetre, megcsinálják. Akár hiszed akár nem, röntgen nélkül. Persze nem iratkoztam be, elmentem egy "zöldfülő" fiatal dokihoz, aki nem volt ennyire tapasztal és okos, elküldött MR-re és nem volt ott semmi. Csak gyulladás, amit egy darabig gyógyszerrel kezeltem. Mivel csak nagyon rövid időkre sikerült a fájdalmat megszüntetni, elkezdtem gyalogolni. Minden este 1 órát. Azóta nagyon ritkán tér vissza, az is rövid időre, főleg, ha sokat ülök a traktorban.
Válasz Szlovákiából #8035. hozzászólásáraUgyan így jártam a kerti kisgépemmel, mikor nekiálltam a benzinkeveréket beállítani. A hanga alapják. Aztán úgy széttekergettem, hogy nemhogy berántani nem tudtam, de fúróval forgattam fél percet, mégsem kapta el. A gépszerelőhöz elvittem és elárulta, minden egyes gépnek (motornak) megvan, hogyan kell beállítani. Nem fülre, hanem ütközésig be kell csavarni, aztán annyit tekerni vissza, amit a gyár megad.
Válasz termelo #8027. hozzászólásáraHa a "szakember" nem mondta volna, hogy a kisebb állítót ne csavargassam, már jó lenne. Azt hittem, van valami tudomány benne, ahogy beállította, amit én nem tudhatok. :-)
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásáraEsetleg az is betud keverni(ha mindkét oldalon az első ekefej egyformán nagyot fog)hogy a keresztvisszint állitó mekkora szögbe van---‐ugyanis,ha azon állitasz,az1.fej fogszélessége is változik.gondolom atraktoron a hátsógumik azonos nyomásuak.
Válasz termelo #8029. hozzászólásáraHa van még mtz, akkor oda autószervizből szerezz kidobott lengéscsillapítót , és abból a csapszegeket. Azok bírják a legtovább.
Válasz mtz1221 #8028. hozzászólásáraItt egyszerű paraszti megfigyelések is játszanak, ha gyenge anyagot raksz be nyírócsavarnak akkor "kiszopósodik" a ház mert deformálódik az anyag elnyíródás közben és roncsolja a fészket.
A kemény pl. 10.9-est raksz be lehet hogy hamarabb de úgy törik mintha pengével lenne vágva és nem sérül a ház.
A gyári Kverneland "minuszba" törik pedig nincs beesztergálva. Ezt hogy a pitchába csinálják nem tudom. Szemmel láthatóan kisebb lesz a "tört" rész mint a kiinduló átmérő, érthetetlen.
Gondoltam kicserélem 10.9-esre (természetesen részmenetesre mert nem akartam hogy megegye az öntvényt) de hamar rájöttem hogy a gyengébb 8.8 megfelelőbb mert ha túlterhelem nem törik el csak elhajlik.
Szerintem abból ered a nézőpontok közötti különbség hogy a "mért" szakítószilárdság más lehet mint a gyakorlatban nyírt.
Válasz Szlovákiából #8024. hozzászólásáraBocsi, azt hittem, h az egyszerűbb változatod van. akkor az optiquick beállitó rendszerről beszélünk. gondolom barázdában szántasz, akkor F üzemmódban kell működtetni. a munkahengert kissé ki kell engedni, h tehermentesüljön a karmantyúja. a karmantyú oldalán található csavar meglazítása után ugy kell beállitani ha keskeny a borozda akkor óramutatóval ellentétesen, ha túl széles akkor megegyezően kell tekerni. szoritó csavart aztán meghúzni, majd a munkahengert visszahúzni. az oldalhúzási korrekció a belső munkahengert befelé kell vinni ha szántás felé húz, ha a másik irányba akkor kissé kifelé kell vinni. remélem érthető voltam, végül is hasonló a beállitása az egységeknek ahogy a mechanikusnak is
Válasz Agroporta #8004. hozzászólásáraNekem a külső feszítő orsó helyett hidraulika henger van, az átfordításnál behúzza az ekét, azt lehet állítani mennyire nyissa vissza. Annál azt magyarázták, hogy menet közben figyeljem hogyan áll a harmadik szár, mert annak a menetirányt kell mutatnia. Ezzel már nagyon sokat játszadoztam, mikor a harmadik szár szerint van beállítva, hullámos a szántás.
Ezért gondoltam, hogy a másikkal kell valamit kezdenem és azután beállítani a hidraulikusat.
Válasz mtz1221 #8022. hozzászólásárairtam a viedo készitőjének, h tesztelje le DIN 931-es acélcsavarokkal is úgy, h a szakitási vonalon belül ne kerüljön menet
Válasz csferri #8020. hozzászólásáraSzerintem egy fasz, olyan mintha a 16os helyett teli 14 vagy 12es lenne a présgépben. Egy biztos a 10.9ről ha megmarad az anyás fele, kézzel lehajtod róla, 8.8ról meg satuban se mindig. Na mindegy is, azt akartam mondani ne félj a 10.9től.
Válasz mtz1221 #8018. hozzászólásáraJó ,de mint a kolléga is írta ezek végig menetes csavarok. Kíváncsi lennék a részmenetesre. Grúberon gyárilag M12 10.9 végig menetes nyírók vannak, ahogy elfogytak részmenetes 8.8 került a helyükre, ez később nyíródik az biztos.
Válasz Agroporta #8014. hozzászólásáraÉn ezt felhoztam 10 éve hogy nálam a vogelban a 10.9 könnyebben elnyíródik, mint a 8.8as. Akkor lehülyéztek, most is csak Feri kedvéért raktam be a videót.
Válasz mtz1221 #8013. hozzászólásáraEgy apró hiba van a teszt során, végigmenetes csavarokat teszteltek, nem részmeneteseket, ezek a csavarok a meneteknél beszurasi pontként a nyirasi vonalakban törtek.
Válasz Agroporta #8008. hozzászólásáraNem super, albatros 120 M 2016 os gyártás ,akkor a Gregori Besson tulajdonolta a Rabe céget és biztos hogy M20 a főcsavar. Kő nincs , inkább nyárfagyökér, meg elfelejtett kút. Persze arra mindig figyelek hogy részmenetes csavar legyen, úgy szoktam választani hogy a menet nélküli rész jó hosszan legyen a furatokba , különben ki is kezdi a furatot a menet.
Válasz csferri #8007. hozzászólásáranem super albatrosod van? mert annak M20-as a főcsavarja, mig a z Albatrosé csak M16-os. a lényeg, h ne legyen menet a nyirási irányon, mert az mindegyik csavar estén töréspont. vannak gyártók akik kikönnyitést esztergáltatnak a csavar nyírási felületébe, igy mindig ott törik el, és nem sérül mellette semmi sem. nem tartom valószínűleg, a talajban az elmult 30 évnyi művelése során szinte már minden feljött a felszinre. bár olvastam korábbi bejegyzést, h találkoztak olyan kövekkel, amivel addig sohasem. ez általában úgy lehetséges, h az ekét járatták mondjuk 28 cm munkamélységben, és most mondjuk lementek 32-re, vagy át tudott forogni a kő az ekefejek között, de amikor elakadt akkor olyan pozicióban ált meg, és tömörödött a talaj, hogy nem birt kifordulni és eltörte a nyirócsavart. azt mondják jobb félni, mint megijedni, de én nem tartom annyira vészesnek a nagyobb szakitószilárdságú csavart. ha olyan az ütközési energia azt is eltudja törni, de 12.9-est ne használjatok annak, ha lehet. mivel a főcsavar nagyobb keresztmetszetű az biztosan nem fog elszakadni a nyíró helyett.
Válasz Agroporta #8002. hozzászólásáraAz alsó főcsavar az M20-as és 10.9-es, a furatok nem kopottak. A felső nyírócsavar úgy van ahogy írod M16, csak nekem 10.9 -es az is . Lehet baj ha elkap valamit szerinted?
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásárano meg a legvégén majdnem lehagytam a tám és univ kerékbeállitását, hiszen azt is hozzá kell állitani a megfelelő furattal a fogásszélességhez.
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásáraés természetesen az első ekefej felfogató konzolt a megfelelő munkaszélességre állitani, és utánna többit is attól függően, hogy milye keretkiosztása van az eszköznek, 900/ 300-350-400-450 mm, 1000/ 330-380-440-500 mm.
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásáraa küső feszitő orsóval állitjuk a nyitóborozda szélességét, ha keskeny akkor szét, ha széles akkor összefele tekerjük. a belső orsóval meg az oldalrahúzást tudjuk korrigálni, ha a szántás felé húz az eke, akkor összefele, ha szántástól elfelé nyújtjuk ezt orsós kart. tehát sem túl rövid sem túl hosszú nem lehet .
Válasz Agroporta #7999. hozzászólásáraA lemkennél van egy kis állítható csavar, amivel lehet nyitni az ekén. Mikor a lemkenes átadta az ekét, ő csavargatott rajta, de nem méregetett semmit, csak úgy szemre. Arra mondta, hogy ahhoz ne nyúljak. A többivel már próbálkoztam. de elég hullámos, szerintem az első ekefej túl nagyot fog.
Válasz csferri #8001. hozzászólásáraFelső nyíró csavar M16x90x1,5 - 8.8
Alsó főcsavarM16x90x1,5-12.9
Kétségkivűl erősebb a 10.9-es, de figyelembe kell venni a föld száraz mivoltát, lehetséges, hogy a 8.8-as néhány száz méter szántás után elpattanna. Fontos dolog, hogy az ekeszár, v a felfogató konzol nyirócsavar furatai nincsennek-e kikopva, mert az eléggé sűrűvé teheti a szakadásokat, mert ugye csak egy hangyafaxányit mozduljon meg a szár elkezd oda-vissza aprókat mozdulni és már harapja is el a nyírócsavart.
Válasz Agroporta #8000. hozzászólásáraMester! Rabe albatros 120-hoz milyen minőségű nyírócsavar kell? Használtan lett véve ,10.9-esek vannak benne . Az jó?
Sziasztok!
Nekem annak idején úgy tanította egy szaki, aki mellesleg tsz. világban szántó versenyekre járt, hogy a lakatokat semmiképp nem szabad meghúzni kopra. De ez teljesen logikus is mert ha lakattal kell stabilizálni akkor valami nincs jól beállítva. Ismerek olyan "sportparasztot" aki pár év szántás után megkérdezte tőlem, neked mitől olyan szép egyenes a barázdád. Megnéztem a beállítását persze, hogy a lakatokkal tartotta meg az ekét, így nem csoda,hogy pár kör után már kezdett ökörhugyozásra hasonlítani a barázdája. Egyébként az első ekefej és a traktor kerék viszonylata nem volt megfelelő, túl nagyot fogott és ezt próbálta lakat feszítéssel megoldani.
Épp a minap vettem egy váltva forgatós ekét, a nyitó barázda meghúzása után kb. 400m-en be is állítottam, aztán nap közben 2x szálltam ki a gépből némi finom hangolásra.
Üdv.: Csuti
Válasz rtamas1976 #7994. hozzászólásáraEzt mondom, hogy hiába lóg a lakat, az eke vezeti magát, sok traktoron nincs is, mégis szántanak vele.
Nem lóg az eke a traktor után.
Én ezután se fogom a traktoron tekergetni, mert látom, ott megy, ahol kell.
A nád vezeti azt az ekét, a vonótengelyen/lapon csak azt állítod, hol fogjon a fej a barázda mellett. Azzal állítod a traktor nyomtávhoz.
Nekem is van oldalgós földem, agyagos, homokos, meg fekete is táblán belül, mégse kell basztatni.
De szántok rotskapával is, 1 fejjel, a vonószerkezet ott is laza, első 2 fogáson beállítom, aztán el is engedhetem a szarvát, eltalál magától.
Minek feszegessem a traktort az ekével?
Válasz Gumóka #7993. hozzászólásáraViccen kívül próbáld meg!
Jelezd ha nemjó!
Nem a traktort állítjuk az ekéhez, hanem az ekét a traktorhoz.
Egyszer összehangolod többet nemkell baszakodni vele.
Válasz Gumóka #7993. hozzászólásáraVan oldalgós és olyan talajunk is ami homokkal kezdi majd sárga nyirok aztán olyan feketeföld ami inkább nyirok.
Ha nedves tapad ha száraz szikrázik.
Na ehez hogyállítod?
Így egyenletesen megy és egyenes a barázda.
A gépet nemfeszgeti mondenhol egyenletesen szántunk.
Attól ,hogy nemlóg atól még lehet jó.
Rendbenvan , hogy lóg de minek?
Azzal jobb, szebb, könnyebb?
Válasz rtamas1976 #7991. hozzászólásáraNyilván a talaj se mindegy, nekem is mikor 2 táblán is állítani kell, de ezt nekem úgy tanították, ekét sosem a traktor feszítőkkel állítunk.
Ha jól be van állítva, az ott megy a traktor után, ahol kell.
Most szántottam először vf ekével úgy, hogy nekem kellett állítani, igaz ráment fél napom, mire már kezdett tetszeni a munkája, de ott is azzal kezdtem, hogy lazára engedtem a traktor után.
Nálam a feszítők csak szállításkor vannak meghúzva, más munkagépnél is.
8290 hozzászólás
Válasz Szlovákiából #8038. hozzászólásáraAz ortopéd mentségére legyen mondva, fociztam ellene, mikor még volt orvosválogatott, így nagyobb esélye volt, hogy tényleg van térdsérülésem. De találomra valamit felvágni egy kicsit felelőtlenség lett volna.
Sajnos több ilyen esetet is tudok, mikor az orvos tévedett, de ez ellen nem tudunk semmit tenni. Mindig jöhet valamilyen komplikáció, de ha nem, akkor sem lehet egyetlen dokit sem utolérni. Kéz kezet mos. Nulla felelősséggel működnek, nincs se jótállás, se reklamáció.
Válasz Szlovákiából #8038. hozzászólásáraAz semmi bementem a szemészetre, köszöntem, megkérdezték elmúltam-e 40 mondom igen, jó akkor magának öregszem szindrómája van. Ennyi
Válasz Agroporta #8036. hozzászólásáraItt legalább nem a testi épségedre megy a játék. Nekem az ortopéd ránézésre megállapította, hogy meniszkusz problémám van és mondta iratkozzak be a sebészetre, megcsinálják. Akár hiszed akár nem, röntgen nélkül. Persze nem iratkoztam be, elmentem egy "zöldfülő" fiatal dokihoz, aki nem volt ennyire tapasztal és okos, elküldött MR-re és nem volt ott semmi. Csak gyulladás, amit egy darabig gyógyszerrel kezeltem. Mivel csak nagyon rövid időkre sikerült a fájdalmat megszüntetni, elkezdtem gyalogolni. Minden este 1 órát. Azóta nagyon ritkán tér vissza, az is rövid időre, főleg, ha sokat ülök a traktorban.
Válasz Szlovákiából #8035. hozzászólásáraUgyan így jártam a kerti kisgépemmel, mikor nekiálltam a benzinkeveréket beállítani. A hanga alapják. Aztán úgy széttekergettem, hogy nemhogy berántani nem tudtam, de fúróval forgattam fél percet, mégsem kapta el. A gépszerelőhöz elvittem és elárulta, minden egyes gépnek (motornak) megvan, hogyan kell beállítani. Nem fülre, hanem ütközésig be kell csavarni, aztán annyit tekerni vissza, amit a gyár megad.
Válasz Szlovákiából #8035. hozzászólásárajah, bagolyszemre
Válasz termelo #8027. hozzászólásáraHa a "szakember" nem mondta volna, hogy a kisebb állítót ne csavargassam, már jó lenne. Azt hittem, van valami tudomány benne, ahogy beállította, amit én nem tudhatok. :-)
Válasz fexco #8031. hozzászólásáranem látom a gépét, én csak a legjobban felszereltből és előtte a legegyszerűbből indultam ki
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásáraEsetleg az is betud keverni(ha mindkét oldalon az első ekefej egyformán nagyot fog)hogy a keresztvisszint állitó mekkora szögbe van---‐ugyanis,ha azon állitasz,az1.fej fogszélessége is változik.gondolom atraktoron a hátsógumik azonos nyomásuak.
Válasz Szlovákiából #8024. hozzászólásáraAz ekefejek talajbahatolás agresszivitás állitó csavarok egyformán vannak beállitva?
Válasz Agroporta #8025. hozzászólásáraNeki vázbehuzója van.ugyanugy érvényesűl az optiqick rendszer.te az onland rendszert bekevrrted ide.
Válasz termelo #8029. hozzászólásáraHa van még mtz, akkor oda autószervizből szerezz kidobott lengéscsillapítót , és abból a csapszegeket. Azok bírják a legtovább.
Válasz mtz1221 #8028. hozzászólásáraItt egyszerű paraszti megfigyelések is játszanak, ha gyenge anyagot raksz be nyírócsavarnak akkor "kiszopósodik" a ház mert deformálódik az anyag elnyíródás közben és roncsolja a fészket.
A kemény pl. 10.9-est raksz be lehet hogy hamarabb de úgy törik mintha pengével lenne vágva és nem sérül a ház.
A gyári Kverneland "minuszba" törik pedig nincs beesztergálva. Ezt hogy a pitchába csinálják nem tudom. Szemmel láthatóan kisebb lesz a "tört" rész mint a kiinduló átmérő, érthetetlen.
Válasz termelo #8026. hozzászólásáraErre a gépgyártónak kellett volna választ adni, a sok éves tapasztalattal.
Válasz Szlovákiából #8024. hozzászólásáraMenny föl e Lemken oldalára mielőtt félrevezeted magad. Mind a kettőt állítanod kell.
(Én amivel eddig találkoztam ott az "utánfutás" a munkahenger rúdján lett beállítva az első ekefej szélessége meg a belső orsóval.)
A munkahenger teljesen meg kell hogy feszüljön mind a két végállásban ha ez nem történik meg tönkremegy.
Válasz mtz1221 #8022. hozzászólásáraÉn nem tudom mi a tudományos magyarázat, az Mtz függesztőorsón meguntam az alsó csap cserét.
Gondoltam kicserélem 10.9-esre (természetesen részmenetesre mert nem akartam hogy megegye az öntvényt) de hamar rájöttem hogy a gyengébb 8.8 megfelelőbb mert ha túlterhelem nem törik el csak elhajlik.
Szerintem abból ered a nézőpontok közötti különbség hogy a "mért" szakítószilárdság más lehet mint a gyakorlatban nyírt.
Válasz Szlovákiából #8024. hozzászólásáraBocsi, azt hittem, h az egyszerűbb változatod van. akkor az optiquick beállitó rendszerről beszélünk. gondolom barázdában szántasz, akkor F üzemmódban kell működtetni. a munkahengert kissé ki kell engedni, h tehermentesüljön a karmantyúja. a karmantyú oldalán található csavar meglazítása után ugy kell beállitani ha keskeny a borozda akkor óramutatóval ellentétesen, ha túl széles akkor megegyezően kell tekerni. szoritó csavart aztán meghúzni, majd a munkahengert visszahúzni. az oldalhúzási korrekció a belső munkahengert befelé kell vinni ha szántás felé húz, ha a másik irányba akkor kissé kifelé kell vinni. remélem érthető voltam, végül is hasonló a beállitása az egységeknek ahogy a mechanikusnak is
Válasz Agroporta #8004. hozzászólásáraNekem a külső feszítő orsó helyett hidraulika henger van, az átfordításnál behúzza az ekét, azt lehet állítani mennyire nyissa vissza. Annál azt magyarázták, hogy menet közben figyeljem hogyan áll a harmadik szár, mert annak a menetirányt kell mutatnia. Ezzel már nagyon sokat játszadoztam, mikor a harmadik szár szerint van beállítva, hullámos a szántás.
Ezért gondoltam, hogy a másikkal kell valamit kezdenem és azután beállítani a hidraulikusat.
Válasz mtz1221 #8022. hozzászólásárairtam a viedo készitőjének, h tesztelje le DIN 931-es acélcsavarokkal is úgy, h a szakitási vonalon belül ne kerüljön menet
Válasz csferri #8020. hozzászólásáraSzerintem egy fasz, olyan mintha a 16os helyett teli 14 vagy 12es lenne a présgépben. Egy biztos a 10.9ről ha megmarad az anyás fele, kézzel lehajtod róla, 8.8ról meg satuban se mindig. Na mindegy is, azt akartam mondani ne félj a 10.9től.
Válasz csferri #8020. hozzászólásáraeleve nincs a részmenetesen nyírási pont, mig a végigmenetes tkp be van szúrva menet mélységig
Válasz mtz1221 #8018. hozzászólásáraJó ,de mint a kolléga is írta ezek végig menetes csavarok. Kíváncsi lennék a részmenetesre
. Grúberon gyárilag M12 10.9 végig menetes nyírók vannak, ahogy elfogytak részmenetes 8.8 került a helyükre, ez később nyíródik az biztos.
Válasz mtz1221 #8017. hozzászólásáraM16 8.8 acélcsavar terhelhetőség: 16076kg, szakadási nyúlás: 12%
M16 10.9 acélcsavar terhelhetősége: 20000kg, szakadási nyúlás: 9%
Válasz csferri #8016. hozzászólásáraKicsit sem, a 10.9 mintha flexel lenne elvágva, 8.8 meg bele is nyúlik feszül előbb.
Válasz Agroporta #8014. hozzászólásáraÉn ezt felhoztam 10 éve hogy nálam a vogelban a 10.9 könnyebben elnyíródik, mint a 8.8as. Akkor lehülyéztek, most is csak Feri kedvéért raktam be a videót.
Válasz mtz1221 #8013. hozzászólásáraÉrdekes
Válasz mtz1221 #8013. hozzászólásáraSzakitó szilárdság a szakirodalom szerint: M12 acélcsavarok esetén törési felületenként 113,04mm2
A2 rozsdamentes acél 700N/mm2
8.8 800N/mm2
10.9 1000N/mm2
Válasz mtz1221 #8013. hozzászólásáraEgy apró hiba van a teszt során, végigmenetes csavarokat teszteltek, nem részmeneteseket, ezek a csavarok a meneteknél beszurasi pontként a nyirasi vonalakban törtek.
Válasz csferri #8011. hozzászólásáraMeg fogsz lepődni, az emberek hozzá nem értésén.
Közepétől lesz ami minket is érint. 
Válasz csferri #8011. hozzászólásáraSzivesen. Bár régebben többet foglalkoztam ekékkel. Manapság a rigolozó ekék amik ugy lekötik a figyelmemet.
Válasz Agroporta #8010. hozzászólásáraOké, Köszi!
Válasz csferri #8009. hozzászólásáraRégebbi változatra gondoltam 2006 előttire. A Raven már M20-assal van szerelve
Válasz Agroporta #8008. hozzászólásáraNem super, albatros 120 M 2016 os gyártás ,akkor a Gregori Besson tulajdonolta a Rabe céget és biztos hogy M20 a főcsavar. Kő nincs , inkább nyárfagyökér, meg elfelejtett kút. Persze arra mindig figyelek hogy részmenetes csavar legyen, úgy szoktam választani hogy a menet nélküli rész jó hosszan legyen a furatokba , különben ki is kezdi a furatot a menet.
Válasz csferri #8007. hozzászólásáranem super albatrosod van? mert annak M20-as a főcsavarja, mig a z Albatrosé csak M16-os. a lényeg, h ne legyen menet a nyirási irányon, mert az mindegyik csavar estén töréspont. vannak gyártók akik kikönnyitést esztergáltatnak a csavar nyírási felületébe, igy mindig ott törik el, és nem sérül mellette semmi sem. nem tartom valószínűleg, a talajban az elmult 30 évnyi művelése során szinte már minden feljött a felszinre. bár olvastam korábbi bejegyzést, h találkoztak olyan kövekkel, amivel addig sohasem. ez általában úgy lehetséges, h az ekét járatták mondjuk 28 cm munkamélységben, és most mondjuk lementek 32-re, vagy át tudott forogni a kő az ekefejek között, de amikor elakadt akkor olyan pozicióban ált meg, és tömörödött a talaj, hogy nem birt kifordulni és eltörte a nyirócsavart. azt mondják jobb félni, mint megijedni, de én nem tartom annyira vészesnek a nagyobb szakitószilárdságú csavart. ha olyan az ütközési energia azt is eltudja törni, de 12.9-est ne használjatok annak, ha lehet. mivel a főcsavar nagyobb keresztmetszetű az biztosan nem fog elszakadni a nyíró helyett.
Válasz Agroporta #8002. hozzászólásáraAz alsó főcsavar az M20-as és 10.9-es, a furatok nem kopottak. A felső nyírócsavar úgy van ahogy írod M16, csak nekem 10.9 -es az is . Lehet baj ha elkap valamit szerinted?
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásárano meg a legvégén majdnem lehagytam a tám és univ kerékbeállitását, hiszen azt is hozzá kell állitani a megfelelő furattal a fogásszélességhez.
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásáraés természetesen az első ekefej felfogató konzolt a megfelelő munkaszélességre állitani, és utánna többit is attól függően, hogy milye keretkiosztása van az eszköznek, 900/ 300-350-400-450 mm, 1000/ 330-380-440-500 mm.
Válasz Szlovákiából #8003. hozzászólásáraa küső feszitő orsóval állitjuk a nyitóborozda szélességét, ha keskeny akkor szét, ha széles akkor összefele tekerjük. a belső orsóval meg az oldalrahúzást tudjuk korrigálni, ha a szántás felé húz az eke, akkor összefele, ha szántástól elfelé nyújtjuk ezt orsós kart. tehát sem túl rövid sem túl hosszú nem lehet .
Válasz Agroporta #7999. hozzászólásáraA lemkennél van egy kis állítható csavar, amivel lehet nyitni az ekén. Mikor a lemkenes átadta az ekét, ő csavargatott rajta, de nem méregetett semmit, csak úgy szemre. Arra mondta, hogy ahhoz ne nyúljak. A többivel már próbálkoztam. de elég hullámos, szerintem az első ekefej túl nagyot fog.
Válasz csferri #8001. hozzászólásáraFelső nyíró csavar M16x90x1,5 - 8.8
Alsó főcsavarM16x90x1,5-12.9
Kétségkivűl erősebb a 10.9-es, de figyelembe kell venni a föld száraz mivoltát, lehetséges, hogy a 8.8-as néhány száz méter szántás után elpattanna. Fontos dolog, hogy az ekeszár, v a felfogató konzol nyirócsavar furatai nincsennek-e kikopva, mert az eléggé sűrűvé teheti a szakadásokat, mert ugye csak egy hangyafaxányit mozduljon meg a szár elkezd oda-vissza aprókat mozdulni és már harapja is el a nyírócsavart.
Válasz Agroporta #8000. hozzászólásáraMester! Rabe albatros 120-hoz milyen minőségű nyírócsavar kell? Használtan lett véve ,10.9-esek vannak benne . Az jó?
egy kis szántási lecke, megint csak litvánul
egy kis Kverneland eke beállitása történet, bár litvánul beszél a szakember a lényeget mindeki látja
Válasz csuti0 #7997. hozzászólására
Sziasztok!
Nekem annak idején úgy tanította egy szaki, aki mellesleg tsz. világban szántó versenyekre járt, hogy a lakatokat semmiképp nem szabad meghúzni kopra. De ez teljesen logikus is mert ha lakattal kell stabilizálni akkor valami nincs jól beállítva. Ismerek olyan "sportparasztot" aki pár év szántás után megkérdezte tőlem, neked mitől olyan szép egyenes a barázdád. Megnéztem a beállítását persze, hogy a lakatokkal tartotta meg az ekét, így nem csoda,hogy pár kör után már kezdett ökörhugyozásra hasonlítani a barázdája. Egyébként az első ekefej és a traktor kerék viszonylata nem volt megfelelő, túl nagyot fogott és ezt próbálta lakat feszítéssel megoldani.
Épp a minap vettem egy váltva forgatós ekét, a nyitó barázda meghúzása után kb. 400m-en be is állítottam, aztán nap közben 2x szálltam ki a gépből némi finom hangolásra.
Üdv.: Csuti
Válasz rtamas1976 #7994. hozzászólásáraEzt mondom, hogy hiába lóg a lakat, az eke vezeti magát, sok traktoron nincs is, mégis szántanak vele.
Nem lóg az eke a traktor után.
Én ezután se fogom a traktoron tekergetni, mert látom, ott megy, ahol kell.
A nád vezeti azt az ekét, a vonótengelyen/lapon csak azt állítod, hol fogjon a fej a barázda mellett. Azzal állítod a traktor nyomtávhoz.
Nekem is van oldalgós földem, agyagos, homokos, meg fekete is táblán belül, mégse kell basztatni.
De szántok rotskapával is, 1 fejjel, a vonószerkezet ott is laza, első 2 fogáson beállítom, aztán el is engedhetem a szarvát, eltalál magától.
Minek feszegessem a traktort az ekével?
Válasz Gumóka #7993. hozzászólásáraViccen kívül próbáld meg!
Jelezd ha nemjó!
Nem a traktort állítjuk az ekéhez, hanem az ekét a traktorhoz.
Egyszer összehangolod többet nemkell baszakodni vele.
Válasz Gumóka #7993. hozzászólásáraVan oldalgós és olyan talajunk is ami homokkal kezdi majd sárga nyirok aztán olyan feketeföld ami inkább nyirok.
Ha nedves tapad ha száraz szikrázik.
Na ehez hogyállítod?
Így egyenletesen megy és egyenes a barázda.
A gépet nemfeszgeti mondenhol egyenletesen szántunk.
Attól ,hogy nemlóg atól még lehet jó.
Rendbenvan , hogy lóg de minek?
Azzal jobb, szebb, könnyebb?
Válasz rtamas1976 #7991. hozzászólásáraNyilván a talaj se mindegy, nekem is mikor 2 táblán is állítani kell, de ezt nekem úgy tanították, ekét sosem a traktor feszítőkkel állítunk.
Ha jól be van állítva, az ott megy a traktor után, ahol kell.
Most szántottam először vf ekével úgy, hogy nekem kellett állítani, igaz ráment fél napom, mire már kezdett tetszeni a munkája, de ott is azzal kezdtem, hogy lazára engedtem a traktor után.
Nálam a feszítők csak szállításkor vannak meghúzva, más munkagépnél is.
Válasz Gumóka #7990. hozzászólásáraElnézte kis korában az okos és az okoskodó sort, és a nem a 2.ál állt többet sorba.
Válasz Gumóka #7990. hozzászólásáraÉn ígyszoktam és jó.
A váltvaforgós az más mint az ágyeke.
Ott mindkét oldalnak jólkell menni!