Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak614 FtBenzin árak612 FtEUR394.01 FtUSD357.14 FtCHF412.37 FtGBP462.32 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #18389. hozzászólásáraMivel a maglevezető dugult el elsősorban, volt h ugy vetettünk a rapiddal h leforgatásra volt állítva, azaz a földre szórta, aztán a kerék meg az egyengető bekutyulta valamelyest. Kikelt.
Tönkölyt normálisan csak szóróval lehet vetni és akkor van utána 6tonna feletti anyag is.
Lajtával is kétmenetben lehet kivetni a megfelelő magmennyiséget, sok vetőgép meg bedugul, sőt a legtöbb hiperszuper technika megmondja a szolgálatot benne
Válasz szanberg #18387. hozzászólására Nekem a szemenkénti gabonavetőgép volna a leginkább megfelelő
A tönkölyt csak két menetben tudjuk vetni, a pelyvást képtelen megfelelő rátával adagolni a JD, ez dupla taposás volt a nedves földön. Soha többé, inkább keresek egy olcsó takarónövény vetőt, ami képes kiszórni és egy menetben bekultizni.
Amit szórva vetettünk és sekélyen beboronáltuk, rosszabb volt a kelése és széjjeltúrták a fácánok. Az sem volt jó megoldás.
Eddig a szekrényes direktvetőm jött be legjobban, azt bármilyen nedves talajban lehet húzni és egyenletes volt a kelés.
Senki sem mondta, hogy pontosabb mint a repid, én biztosan nem, azt írtam, hogy ellehet jönni megnézni a szórós technikát ami rendesen megvan csinálva, aki kivetni valót talál benne annak kezet csókolok.
és egyébként pontosságról annyit, hog búzát 250-al, vetőmagot 180-al, tönkét 170-el, alakort 140-el eltudtuk szórni és alig maradt a táblák elfogyása utána egykét vedernyi a szóróban, annyira pontosan kilehet számolni a magmennyiséget is, a jól belőtt rövidtárcsa után meg tökéletesen egyszerre kel az állomány.
Ha ettől kevesebb termésem lesz megeszem a kalapomat.
De ha ez a SZANBERG nevű fórum hozzászóló egyszer venne egy jó gabonavetőgépet és vetne is vele utána biztos órákig kellene olvasni a dicshimnuszokat a vetésmélység pontosságától a szignifikáns hatásáig a termés hozamra gyakorolt pozitív összefüggésein át a minőségig!!!!!
Mindenesetre jót röhögtem azon, hogy egy jó műtrágyaszóró meg rövidtárcsa kombó pontosabb vetést eredményez mint egy rapid.
Mi is vetünk mindenhogy( rapid,műtrágyaszóró) amit a körülmények diktálnak de a vetőgéppel vetetthez képest a mérleges műtrágyaszóró is gyengébb eredményt produkál.Sajnos to-ban mérhető.
Válasz 2266 #18378. hozzászólásáraKielemeztük ez ott, akkor és nem csoda inkább csak a körülményekre jobb megoldás volt akkor, ami most nem tűnik annak.
Válasz dr.T #18375. hozzászólásáraÍgy van.
Én egy 100le-s traktorral 6m-es vetőgéppel bibag vetőmaggal 10 óra alatt 50-55ha-t elvetek simán. 3l körúli fogyasztással.
Szerintem egy vetőgép hossz és keresztirányú vetésegyenletességét egy szórvavetés meg sem közelíti. És a vetésmélységről nem is beszélve.
Ettől függetlenül adott helyen és körülmények között van létjogosultsága a szórvavetésnek is,de azért ha van jó vetőgép akkor alap,hogy azzal kéne vetni
Válasz Mihály-963 #18381. hozzászólásáraDe biztos nem jött be nekik,azért fejlesztették ki a vetőgépet.Valószínű,nem unalomból.
Én is agyalok a szórva vetésen,de csak,ha egy menetbe megoldható a talajmunkával.Másként nincs értelme.
Zöldtrágya vetővel gondoltam.
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraaz őseink is szórva vetettek s aztán borona vagy henger attól függ hogy milyen talajra került a mag ja nem decemberben hanem legkésőbb október vége
Összefoglalva tehát,mindenkinek az jó ami a saját körülményei diktálnak hosszu évek ota.
Engem az vigasztal hogy mint IH 6200 mint a Vaderstad vetőgép kimagasló minőségben végzik minden évben az őszi kalászosaink s a tavaszi zöldség kulturáink munkáit hosszú évek sorában.
Válasz JD 4630 #18372. hozzászólásáramind ha a csoroszlyákra előírt lefúvó csöveket nem láttam volna :ja ez Amerika ott nem kell ez a sok hülyeség csak nekünk írja elő az UNIÓ
Válasz dr.T #18375. hozzászólásáraVannak csodák, eddig nem mertem leírni: csutaföldben szórva egy kistermelő mtz tárcsa kombóval 40+q/ha tudott, mellette egy aránylag jó színvonalú kft rövidtárcsa jó vetőgép alapműtrágya tavasszal több vegyszer több műtrágya és nem verték a 30 q/ha szintet.
A történetet a KFT termelésvezetője mesélte kint a konkrét tábla szélén.
Válasz dr.T #18375. hozzászólásáraRosszul értelmezted.
Elszórom és a rövidtárcsával bedolgozzuk. Azon van henger is és le is zárja elég jól.
50 heki meg egy kényelmes 10 órás műszak a rövidtárcsával, szórni sokkaltöbbet lehet.
Nekem nincsen nagyüzemi vetőgépem, azért vetek így, meg mert sosem volt jobb búzám azzal, hogy vetőgépeztünk. Ha minőség rovására menne akkor rég előrevettem volna a gabonavetőgép vételét a sorban, de szerintem egy jó vegyszerező fontosabb számomra, most azt hajtom elsőkörben eszközökből.
Meg szep,hogy a vetogeppel szebb a keles,nalunk is csak az vet igy akinek nincs vetogepje meg aki 0- bol akar mindent megcsinallni,en nemtudom de az az 50 ha nem olyan sok naponta szorva,majdnem lenyomod 12 ora alatt rendesen kiszolgallva egy 6 m vetogeppel,na meg a masik tudtommal az ujj vetogepek utann nemkell hengerezned se,tehat elszorod a gabonat utanna attulsz a rovidtarcsara aztan a hengerre,ezt ha mind osszeadod akkor nem nyersz vele semmit ez 3 ember vetogep meg 1,szerintem leleve nem realis csak akkor mindt irta szandberg hogy nincs vetogepje. De azt nekem ne mondja senki hogy a szorva szebb a keles,mert az hujeseg,esetleg veletlenul olyan ev volt hogy sikerul,szerintem ezt kar bontogatni ezt a temat.
Válasz 4964 #18370. hozzászólására A hozam a bokrosodással függ össze .
teszek fel majd képet saját vetésbőlvett mintával ami meg tartotam (szárítva)
4 külömböző mélységbe vetve nagyon látványos a külömbség a gyökérfejletség és a növény fejletségre tekintettel.
Válasz 4964 #18357. hozzászólásáraEgy 9 méteres JD vetőgéppel 100 ha lehúzható egy nap egy 140-150 lovas kis géppel.
USAban nem 9 méter a vetőgépek teteje inkább 30 m körül ökörködnek, és akkor még mindig ott tartunk, hogy 1 géppel lehúz majd 2* annyit mint a szóró vakaró kombóval.
Válasz 4964 #18368. hozzászólásáraFelénk a vetet igencsak nyerésre áll jelen pillanatban kevesebb magból jobb kelés a vetés javára. Véleményem inkább a vetőgép típusának a helyes megválasztására kell inkább fordítani a figyelmet persze a lehetőségekhez mérten.
Válasz Milking #18367. hozzászólásáraTudtommal 4és 6 centi között van az ideális vetésmélység a búzánál. Minél több van ebben a tartományban annál jobb lesz a hozam.
Válasz 4964 #18364. hozzászólásáraNe egymás hozamait hasonlítsuk össze, mert én nemtudok rekordtermő tar búzát vetni, az itt halál azt letarolja a rotoros elől a disznó...
Félreértés kezd esni.
Én is fogok vetőgépet venni amikor meglesz a megfelelőre az összeg, de ez előtt fontosabb dolgok vannak még és mivel a szórva vetéshez tökéletes berendezéseim vannak így nem kérdés a történet, vetünk haladunk, most is szépek a búzák, még a nagyon későn vetettek is
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraNem osztom, lehet hogy semmi köze a vetésnek a terméshez, de a vetés mélységnek nagyon sok köze van.
És a pontos mélység tartást szerintem egy vetőgéppel jobban lehet tartani.
Föleg úgy,hogy búzát is 2,5-3 cm alább nem is célszerű vetni
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraAz öszi szezon lesz az igazi kontrol.. Felénk mindenki vetet- és szórt mindennel. A csapadékos időjárás kellően rámutatott a gépesítés hiányosságaira. Abban tényleg igazad van hogy -3-4 méteres rapidokkal szűk idö alatt hatalmas birtokokat képtelenség bevetni.Ezért is értékelődtek föl a 740-a vetőgépek amelyek jelentős kapacitással bírnak. Amelyek alternatívái lehetnek a szórva vetésnek.
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraNekünk a december végi fagyon 1 tárcsába vetett búzáink teremtek 7,5 tonnát. Pedig nagyon rossz volt a kombájn zúzása.
A jobb táblákon 0,67 hektáron telt meg a 9 köbös magtartály!
Az a baj a szórással hogy ha a tárcsa elmegy akkor a vetőgép is. A szóráshoz szükséges többlet vetőmag költségéből meg van a vetőgépes vetés önköltsége.
20 millás gép viszont tényleg nehezen térül meg, ráadásul leköt egy 200+ lovas traktort ami miatt a talajmunkák is megcsúszhatnak.
Mi is ezért maradunk a 3m-es gépnél.
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraPróbáld meg tavasszal kukoricában is, elvégre csak kevesebbet kell kiszórni meg egy kicsit mélyebben kell járatni a tárcsát
Válasz kis Zombi #18343. hozzászólásáraEgy napon vetettünk azonos mennyisèggel. Nem kényszerből, csak a kísérlet miatt. Már a kelés sem volt egyforma, de nem durván. Aratáskor meg a döbbenet.
Válasz 4964 #18357. hozzászólásárade mit hozamozol itt ezerrel amikor ha ősszel a szórva vetett pálya tökéletes egyenletességgel kb egyszerre kel ki a vetettel együtt vagy egy nappal később ha mélyebbre járattad a rövidtárcsát.
Akkor mi a bánattól lenne gyengébb hozama?
Miért jobb az amikor egy vágott vályúba mag magot ér és csak rávan nyomva a főd?
Szerintem a szórt állás éppen ami előnyösebb, ezért is ha veszek vetőgépet akkor Sprintert vagy olyan vetőkultit fogok venni, hogy ne egy vágatba fossa a magot hanem sávba szórva.
Sőt az a legjobb amikor elszórom a műtrágyát ráfordulok a búzával és erre jön rá a rövidtárcsa, de ha a búzát szórom el és melegben mondjuk a műtrágyát rögtön a bedolgozás előtt akkor is jó hehe
Idén is volt olyan búzám amit a szója tarlóra így csináltam szimplán, műtrágya mag a tarlóra és egy sor rövidtárcsa jó 5centi mélyen éppenhogy csak megvakarva.
7,5tonnát tudott, soha az életben nem voltak ilyen búzáink.
Semmi de semmi köze a termésnek a vetéshez.
Ezt persze azt feltételezi, hogy jól kell vetni, mert ha a tuméddal levágod 10centire a búzát az sem lesz a siker kulcsa, megha a szórást barom módjára dolgozom be akkor az sem.
Válasz John Deere Power Shift #18349. hozzászólásáraEzt szerintem mindig a körülmények határozzák meg! Ha jól előkészített a talaj, időben vetőgéppel is jól haladva, szóróval is szépen bedolgozva el lehet vetni.
Ha viszont nem kegyes hozzánk az idő, mindegy hogy géppel dagaszt az ember, vagy szóróval hinti a tetejére, és nem tudja bedolgozni.
Az öreg gépekről meg annyit, hogy volt év amikor az ih-kat és modernebb társaikat pucolgatták félnapokat a sártól, míg mi a 71-es lajtàval, igaz beragadt kapákkal + magtakaró boronákkal, de vetettünk a Földbe, nem a tetejére.
Válasz JD 4630 #18355. hozzászólásáraA legtöbb olyan helyen a jd önjáró permetezőhöz van 3 vagy 4 tonnás műtrágya szóró adapter.
Azzal 30-al lehetne szórni a magot.
A 600 lovas traktorokkal meg valami vakaróval naponta simán betakarnának vagy 200 hektárt.
Nem a hatékonysággal lehet a bibi hanem a hozammal.
Válasz szanberg #18350. hozzászólásra:
Próbaképpen vettetned kellene pár hektárt egy szórt tábla közepén. Ugyanazt adni neki mint a többinek és aratáskor megnézni mennyin telik meg a tartály.
Ennél egyszerűbben nem lehet kideríteni hogy mennyit jelent a vetőgéppel vetés.
Viszont legalább egy rapid kaliberű géppel kellene a próbát megcsinálni.
Annyit tudok hogy nekünk egyre többet kell bérbe vetnünk. Simán kifizetik a 9, 10 ezres árat pedig legtöbbnek van saját gépe. Csak azokkal a lazább földekbe vetnek vagy abba sem mert tapasztaltak annyi plusz termést hogy inkább kifizetik a vetést.
Válasz Gergő87 #18325. hozzászólásáraaz L2-nek mi az ára,kérdeztétek?
igazából ahogy nézem nem sokban különbözik ,csak tudja a 24-et.
Meg a max bővithetősége még egy mérettel nagyobb.
Válasz Gergő87 #18335. hozzászólására15méterre próbáld meg, figyeld, hogy meddig löki el oldalt a búzát. A szórás szélét gépközéppel megcélzod és úgy mész majd mindig magad mellé. Tökéletes átfeddésed lesz meglátod.
Én nemtudom, de olyan fainúl lehet szórva vetni, hogy ihajj.
Mutatok nehány táblát, aki kivetnivalót lel benne kezet csókolok neki.
Majdnem azt mondom, hogy 20milliós gabonavetőgép sosem térül meg életében, egy gyenge valami meg sok esetben nem végez olyan munkát mint egy jó szórás amit rövidtárcsával tökéletes egyenletességgel minden körülmények között bedolgozok.
Egyet értek Fecóval.
Az meg hogy gyenge vetőgéppel vessünk (szét szórjuk)a föld tetejére egyenesen felelőtlenségnek hangzik,az csak az igazi terulet pocsékolás.
Aki nem tudja idöben és jo minoségben elvetni az őszi kalászosát,téved ha azt hiszi és nyugtatja magát ha valamit nem jól csinál megoldja a szórva "vetéssel" !
Mindenki ismeri a lehetőségeit ,s az évek alatt látta mi az ami optimális neki,ha ez nem jon ossze nem kell mindig valami másra fogni....
Ez is csak egy sok hosszas ,de lényegében hasztalan vitákról.
Válasz Dinnyés Laci #18346. hozzászólásáranem azt mondtam, hogy akinek nincs gabonavetőgépe az ne termesszen gabonát, hanem azt, hogy egy jó állomány alapja a jó vetés, és ha azt nem tudjuk biztosítni, akkor abban az évben nem biztos, hogy erőletetni kell!
Válasz .Feco. #18345. hozzászólásáraaz azért túlzás,hogy akinek nincs jó vetőgépe az gondolkozzon el a gabonatermesztésen
mert akkor a gazdák fele kezdhetne gondolkodni
szerintem sokszor jobb a szórt vetés mint egy gyenge vetőgéppel kiszórni a földtetejére csak ennek is vannak feltételei
Válasz Milking #18339. hozzászólásáraAz, hogy nem tudsz konstansan jó minősséget biztosítani! Egy JÓ vetőgép után a magok túlnyomórészt azonos mélységben, azonos eloszlással, és azonos időben kelnek.
Szórva vetésnél pedig nagyon függ a kiinduló talaj heterogenitásától, a bedolgozás módjától, a szármaradványok eloszlásától, számtalan dologtól, még csak attól, is, hogy a tárcsalapok között a mag hol helyezkedik el! nagyon eldolgozott talajon elszórva jó szóróval, jó eszközzel takarva azt mondom nem rossz, de ha van mód vetni géppel, akkor nem szabad gondolkodni, ha pedig nincs mód vetni vetőgéppel, akkor meg kell gondolni, hogy mennyire kell nekünk az a növény!
Válasz Milking #18339. hozzászólásáraLehet, hogy csak nem összeegyeztethető a direktvetés filozófiájával, mivel itt valamivel muszáj bekeverni a magot.
Idén nálunk is voltak gazdák, akik szóróval vetették el az árpát, búzát. Nagyon jól néznek ki, semmi kivetnivalót nem látok benne, hacsak azt nem, hogy szántásra szórták ki
Válasz Berente Antal #18341. hozzászólásáraEgy időben volt vetve, és szórva, vagy bezavart az eső, és 1 - 2 - 3 hét múlva kényszerből vetettétek szóróval a tábla másik felét ?
Vetőmagmennyiség ugyanannyi volt ? Szóróval nem növeltétek a mennyiséget 10 - 20 % -al ?
Rendesen kikelt a szóróval hintett ? Ma is láttam egy műtrágyaszóróval vetett kalászost, ami igen csíkosan (szarul) volt kikelve.
29923 hozzászólás
Válasz szanberg #18389. hozzászólásáraMivel a maglevezető dugult el elsősorban, volt h ugy vetettünk a rapiddal h leforgatásra volt állítva, azaz a földre szórta, aztán a kerék meg az egyengető bekutyulta valamelyest. Kikelt.
Válasz Netparaszt #18388. hozzászólásárade akkor miért szedted szét a technotilles masínát???
Tönkölyt normálisan csak szóróval lehet vetni és akkor van utána 6tonna feletti anyag is.
Lajtával is kétmenetben lehet kivetni a megfelelő magmennyiséget, sok vetőgép meg bedugul, sőt a legtöbb hiperszuper technika megmondja a szolgálatot benne
Válasz szanberg #18387. hozzászólására Nekem a szemenkénti gabonavetőgép volna a leginkább megfelelő
A tönkölyt csak két menetben tudjuk vetni, a pelyvást képtelen megfelelő rátával adagolni a JD, ez dupla taposás volt a nedves földön. Soha többé, inkább keresek egy olcsó takarónövény vetőt, ami képes kiszórni és egy menetben bekultizni.
Amit szórva vetettünk és sekélyen beboronáltuk, rosszabb volt a kelése és széjjeltúrták a fácánok. Az sem volt jó megoldás.
Eddig a szekrényes direktvetőm jött be legjobban, azt bármilyen nedves talajban lehet húzni és egyenletes volt a kelés.
Válasz esze-lény #18386. hozzászólásáraAz a baj te csak azt emeled ki a szövegből amit akarsz, ráadásul azt tovább is fejleszted.
Senki sem mondta, hogy pontosabb mint a repid, én biztosan nem, azt írtam, hogy ellehet jönni megnézni a szórós technikát ami rendesen megvan csinálva, aki kivetni valót talál benne annak kezet csókolok.
és egyébként pontosságról annyit, hog búzát 250-al, vetőmagot 180-al, tönkét 170-el, alakort 140-el eltudtuk szórni és alig maradt a táblák elfogyása utána egykét vedernyi a szóróban, annyira pontosan kilehet számolni a magmennyiséget is, a jól belőtt rövidtárcsa után meg tökéletesen egyszerre kel az állomány.
Ha ettől kevesebb termésem lesz megeszem a kalapomat.
De ha ez a SZANBERG nevű fórum hozzászóló egyszer venne egy jó gabonavetőgépet és vetne is vele utána biztos órákig kellene olvasni a dicshimnuszokat a vetésmélység pontosságától a szignifikáns hatásáig a termés hozamra gyakorolt pozitív összefüggésein át a minőségig!!!!!
Mindenesetre jót röhögtem azon, hogy egy jó műtrágyaszóró meg rövidtárcsa kombó pontosabb vetést eredményez mint egy rapid.
Mi is vetünk mindenhogy( rapid,műtrágyaszóró) amit a körülmények diktálnak de a vetőgéppel vetetthez képest a mérleges műtrágyaszóró is gyengébb eredményt produkál.Sajnos to-ban mérhető.
Válasz Mihály-963 #18379. hozzászólásáraSzerintem ez pont nem hülyeség, a saját hátsód szempontjából sem.
Ott más világ van de én már egy ideje nem vágyom rá, hogy az legyen itt is.
Válasz 2266 #18378. hozzászólásáraKielemeztük ez ott, akkor és nem csoda inkább csak a körülményekre jobb megoldás volt akkor, ami most nem tűnik annak.
Válasz dr.T #18375. hozzászólásáraÍgy van.
Én egy 100le-s traktorral 6m-es vetőgéppel bibag vetőmaggal 10 óra alatt 50-55ha-t elvetek simán. 3l körúli fogyasztással.
Szerintem egy vetőgép hossz és keresztirányú vetésegyenletességét egy szórvavetés meg sem közelíti. És a vetésmélységről nem is beszélve.
Ettől függetlenül adott helyen és körülmények között van létjogosultsága a szórvavetésnek is,de azért ha van jó vetőgép akkor alap,hogy azzal kéne vetni
Válasz Mihály-963 #18381. hozzászólásáraDe biztos nem jött be nekik,azért fejlesztették ki a vetőgépet.Valószínű,nem unalomból.
Én is agyalok a szórva vetésen,de csak,ha egy menetbe megoldható a talajmunkával.Másként nincs értelme.
Zöldtrágya vetővel gondoltam.
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraaz őseink is szórva vetettek s aztán borona vagy henger attól függ hogy milyen talajra került a mag ja nem decemberben hanem legkésőbb október vége
Összefoglalva tehát,mindenkinek az jó ami a saját körülményei diktálnak hosszu évek ota.
Engem az vigasztal hogy mint IH 6200 mint a Vaderstad vetőgép kimagasló minőségben végzik minden évben az őszi kalászosaink s a tavaszi zöldség kulturáink munkáit hosszú évek sorában.
Válasz JD 4630 #18372. hozzászólásáramind ha a csoroszlyákra előírt lefúvó csöveket nem láttam volna :ja ez Amerika ott nem kell ez a sok hülyeség csak nekünk írja elő az UNIÓ
Válasz JD 4630 #18377. hozzászólásáraTe még hiszel a csodákban??
Válasz dr.T #18375. hozzászólásáraVannak csodák, eddig nem mertem leírni: csutaföldben szórva egy kistermelő mtz tárcsa kombóval 40+q/ha tudott, mellette egy aránylag jó színvonalú kft rövidtárcsa jó vetőgép alapműtrágya tavasszal több vegyszer több műtrágya és nem verték a 30 q/ha szintet.
A történetet a KFT termelésvezetője mesélte kint a konkrét tábla szélén.
Válasz dr.T #18375. hozzászólásáraRosszul értelmezted.
Elszórom és a rövidtárcsával bedolgozzuk. Azon van henger is és le is zárja elég jól.
50 heki meg egy kényelmes 10 órás műszak a rövidtárcsával, szórni sokkaltöbbet lehet.
Nekem nincsen nagyüzemi vetőgépem, azért vetek így, meg mert sosem volt jobb búzám azzal, hogy vetőgépeztünk. Ha minőség rovására menne akkor rég előrevettem volna a gabonavetőgép vételét a sorban, de szerintem egy jó vegyszerező fontosabb számomra, most azt hajtom elsőkörben eszközökből.
Meg szep,hogy a vetogeppel szebb a keles,nalunk is csak az vet igy akinek nincs vetogepje meg aki 0- bol akar mindent megcsinallni,en nemtudom de az az 50 ha nem olyan sok naponta szorva,majdnem lenyomod 12 ora alatt rendesen kiszolgallva egy 6 m vetogeppel,na meg a masik tudtommal az ujj vetogepek utann nemkell hengerezned se,tehat elszorod a gabonat utanna attulsz a rovidtarcsara aztan a hengerre,ezt ha mind osszeadod akkor nem nyersz vele semmit ez 3 ember vetogep meg 1,szerintem leleve nem realis csak akkor mindt irta szandberg hogy nincs vetogepje. De azt nekem ne mondja senki hogy a szorva szebb a keles,mert az hujeseg,esetleg veletlenul olyan ev volt hogy sikerul,szerintem ezt kar bontogatni ezt a temat.
http://https://www.youtube.com/watch?v=hKByIa6KVnE És ez esetleg??
Válasz 4964 #18370. hozzászólására A hozam a bokrosodással függ össze .
teszek fel majd képet saját vetésbőlvett mintával ami meg tartotam (szárítva)
4 külömböző mélységbe vetve nagyon látványos a külömbség a gyökérfejletség és a növény fejletségre tekintettel.
Válasz 4964 #18357. hozzászólásáraEgy 9 méteres JD vetőgéppel 100 ha lehúzható egy nap egy 140-150 lovas kis géppel.
USAban nem 9 méter a vetőgépek teteje inkább 30 m körül ökörködnek, és akkor még mindig ott tartunk, hogy 1 géppel lehúz majd 2* annyit mint a szóró vakaró kombóval.
És ide van egy jó videóm:
Válasz 4964 #18368. hozzászólásáraFelénk a vetet igencsak nyerésre áll jelen pillanatban kevesebb magból jobb kelés a vetés javára. Véleményem inkább a vetőgép típusának a helyes megválasztására kell inkább fordítani a figyelmet persze a lehetőségekhez mérten.
Válasz Milking #18367. hozzászólásáraTudtommal 4és 6 centi között van az ideális vetésmélység a búzánál. Minél több van ebben a tartományban annál jobb lesz a hozam.
Válasz 4964 #18364. hozzászólásáraNe egymás hozamait hasonlítsuk össze, mert én nemtudok rekordtermő tar búzát vetni, az itt halál azt letarolja a rotoros elől a disznó...
Félreértés kezd esni.
Én is fogok vetőgépet venni amikor meglesz a megfelelőre az összeg, de ez előtt fontosabb dolgok vannak még és mivel a szórva vetéshez tökéletes berendezéseim vannak így nem kérdés a történet, vetünk haladunk, most is szépek a búzák, még a nagyon későn vetettek is
Válasz Berente Antal #18361. hozzászólásáraMilyen géppel lett vetve?
A mag mennyiségek hogy alakultak?
Ugyanannyit szórtatok mint vetettetek?
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraNem osztom, lehet hogy semmi köze a vetésnek a terméshez, de a vetés mélységnek nagyon sok köze van.
És a pontos mélység tartást szerintem egy vetőgéppel jobban lehet tartani.
Föleg úgy,hogy búzát is 2,5-3 cm alább nem is célszerű vetni
Válasz Batka #18363. hozzászólásáraNem szemenkénti vetésről és kukoricáról beszélünk...
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraAz öszi szezon lesz az igazi kontrol.. Felénk mindenki vetet- és szórt mindennel. A csapadékos időjárás kellően rámutatott a gépesítés hiányosságaira. Abban tényleg igazad van hogy -3-4 méteres rapidokkal szűk idö alatt hatalmas birtokokat képtelenség bevetni.Ezért is értékelődtek föl a 740-a vetőgépek amelyek jelentős kapacitással bírnak. Amelyek alternatívái lehetnek a szórva vetésnek.
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraNekünk a december végi fagyon 1 tárcsába vetett búzáink teremtek 7,5 tonnát. Pedig nagyon rossz volt a kombájn zúzása.
A jobb táblákon 0,67 hektáron telt meg a 9 köbös magtartály!
Az a baj a szórással hogy ha a tárcsa elmegy akkor a vetőgép is. A szóráshoz szükséges többlet vetőmag költségéből meg van a vetőgépes vetés önköltsége.
20 millás gép viszont tényleg nehezen térül meg, ráadásul leköt egy 200+ lovas traktort ami miatt a talajmunkák is megcsúszhatnak.
Mi is ezért maradunk a 3m-es gépnél.
Válasz szanberg #18359. hozzászólásáraPróbáld meg tavasszal kukoricában is, elvégre csak kevesebbet kell kiszórni meg egy kicsit mélyebben kell járatni a tárcsát
Itt valaki akkora marhaságokat ír hogy már izomláza van a hasizmomnak!!!!!!
Válasz kis Zombi #18343. hozzászólásáraEgy napon vetettünk azonos mennyisèggel. Nem kényszerből, csak a kísérlet miatt. Már a kelés sem volt egyforma, de nem durván. Aratáskor meg a döbbenet.
Válasz atisgyulai #18358. hozzászólásáraA csúszós lajtától jobb vetőgép nincsen!
a vetőtárcsás meg sem közelíti.
Válasz 4964 #18357. hozzászólásárade mit hozamozol itt ezerrel amikor ha ősszel a szórva vetett pálya tökéletes egyenletességgel kb egyszerre kel ki a vetettel együtt vagy egy nappal később ha mélyebbre járattad a rövidtárcsát.
Akkor mi a bánattól lenne gyengébb hozama?
Miért jobb az amikor egy vágott vályúba mag magot ér és csak rávan nyomva a főd?
Szerintem a szórt állás éppen ami előnyösebb, ezért is ha veszek vetőgépet akkor Sprintert vagy olyan vetőkultit fogok venni, hogy ne egy vágatba fossa a magot hanem sávba szórva.
Sőt az a legjobb amikor elszórom a műtrágyát ráfordulok a búzával és erre jön rá a rövidtárcsa, de ha a búzát szórom el és melegben mondjuk a műtrágyát rögtön a bedolgozás előtt akkor is jó hehe
Idén is volt olyan búzám amit a szója tarlóra így csináltam szimplán, műtrágya mag a tarlóra és egy sor rövidtárcsa jó 5centi mélyen éppenhogy csak megvakarva.
7,5tonnát tudott, soha az életben nem voltak ilyen búzáink.
Semmi de semmi köze a termésnek a vetéshez.
Ezt persze azt feltételezi, hogy jól kell vetni, mert ha a tuméddal levágod 10centire a búzát az sem lesz a siker kulcsa, megha a szórást barom módjára dolgozom be akkor az sem.
Válasz John Deere Power Shift #18349. hozzászólásáraEzt szerintem mindig a körülmények határozzák meg! Ha jól előkészített a talaj, időben vetőgéppel is jól haladva, szóróval is szépen bedolgozva el lehet vetni.
Ha viszont nem kegyes hozzánk az idő, mindegy hogy géppel dagaszt az ember, vagy szóróval hinti a tetejére, és nem tudja bedolgozni.
Az öreg gépekről meg annyit, hogy volt év amikor az ih-kat és modernebb társaikat pucolgatták félnapokat a sártól, míg mi a 71-es lajtàval, igaz beragadt kapákkal + magtakaró boronákkal, de vetettünk a Földbe, nem a tetejére.
Válasz JD 4630 #18355. hozzászólásáraA legtöbb olyan helyen a jd önjáró permetezőhöz van 3 vagy 4 tonnás műtrágya szóró adapter.
Azzal 30-al lehetne szórni a magot.
A 600 lovas traktorokkal meg valami vakaróval naponta simán betakarnának vagy 200 hektárt.
Nem a hatékonysággal lehet a bibi hanem a hozammal.
Válasz 4964 #18354. hozzászólásáravolt már ilyen is.
Sőt a cimbora eladta az új Rapidját és azóta is szórva vet
Semmi előnyt nem fog hozni a vetőgép, közel sem ezen fog múlani a siker.
Válasz Milking #18339. hozzászólásáraMert nem olyan termelékeny, 2 menet az eggyel szemben.
Válasz szanberg #18350. hozzászólásra:
Próbaképpen vettetned kellene pár hektárt egy szórt tábla közepén. Ugyanazt adni neki mint a többinek és aratáskor megnézni mennyin telik meg a tartály.
Ennél egyszerűbben nem lehet kideríteni hogy mennyit jelent a vetőgéppel vetés.
Viszont legalább egy rapid kaliberű géppel kellene a próbát megcsinálni.
Annyit tudok hogy nekünk egyre többet kell bérbe vetnünk. Simán kifizetik a 9, 10 ezres árat pedig legtöbbnek van saját gépe. Csak azokkal a lazább földekbe vetnek vagy abba sem mert tapasztaltak annyi plusz termést hogy inkább kifizetik a vetést.
Válasz John Deere Power Shift #18349. hozzászólásáravalszeg elbeszélünk egymás mellett
én úgy gondolom hogy aki profi módon el tudja "szórni" a búzáját az lehet olyan jó mint ami vetőgéppel van vetve
Válasz Gergő87 #18325. hozzászólásáraaz L2-nek mi az ára,kérdeztétek?
igazából ahogy nézem nem sokban különbözik ,csak tudja a 24-et.
Meg a max bővithetősége még egy mérettel nagyobb.
Válasz Gergő87 #18335. hozzászólására15méterre próbáld meg, figyeld, hogy meddig löki el oldalt a búzát. A szórás szélét gépközéppel megcélzod és úgy mész majd mindig magad mellé. Tökéletes átfeddésed lesz meglátod.
Én nemtudom, de olyan fainúl lehet szórva vetni, hogy ihajj.
Mutatok nehány táblát, aki kivetnivalót lel benne kezet csókolok neki.
Majdnem azt mondom, hogy 20milliós gabonavetőgép sosem térül meg életében, egy gyenge valami meg sok esetben nem végez olyan munkát mint egy jó szórás amit rövidtárcsával tökéletes egyenletességgel minden körülmények között bedolgozok.
Egyet értek Fecóval.
Az meg hogy gyenge vetőgéppel vessünk (szét szórjuk)a föld tetejére egyenesen felelőtlenségnek hangzik,az csak az igazi terulet pocsékolás.
Aki nem tudja idöben és jo minoségben elvetni az őszi kalászosát,téved ha azt hiszi és nyugtatja magát ha valamit nem jól csinál megoldja a szórva "vetéssel" !
Mindenki ismeri a lehetőségeit ,s az évek alatt látta mi az ami optimális neki,ha ez nem jon ossze nem kell mindig valami másra fogni....
Ez is csak egy sok hosszas ,de lényegében hasztalan vitákról.
Válasz .Feco. #18347. hozzászólására
Válasz Dinnyés Laci #18346. hozzászólásáranem azt mondtam, hogy akinek nincs gabonavetőgépe az ne termesszen gabonát, hanem azt, hogy egy jó állomány alapja a jó vetés, és ha azt nem tudjuk biztosítni, akkor abban az évben nem biztos, hogy erőletetni kell!
Válasz .Feco. #18345. hozzászólásáraaz azért túlzás,hogy akinek nincs jó vetőgépe az gondolkozzon el a gabonatermesztésen
mert akkor a gazdák fele kezdhetne gondolkodni
szerintem sokszor jobb a szórt vetés mint egy gyenge vetőgéppel kiszórni a földtetejére csak ennek is vannak feltételei
Válasz Milking #18339. hozzászólásáraAz, hogy nem tudsz konstansan jó minősséget biztosítani! Egy JÓ vetőgép után a magok túlnyomórészt azonos mélységben, azonos eloszlással, és azonos időben kelnek.
Szórva vetésnél pedig nagyon függ a kiinduló talaj heterogenitásától, a bedolgozás módjától, a szármaradványok eloszlásától, számtalan dologtól, még csak attól, is, hogy a tárcsalapok között a mag hol helyezkedik el! nagyon eldolgozott talajon elszórva jó szóróval, jó eszközzel takarva azt mondom nem rossz, de ha van mód vetni géppel, akkor nem szabad gondolkodni, ha pedig nincs mód vetni vetőgéppel, akkor meg kell gondolni, hogy mennyire kell nekünk az a növény!
Válasz Milking #18339. hozzászólásáraLehet, hogy csak nem összeegyeztethető a direktvetés filozófiájával, mivel itt valamivel muszáj bekeverni a magot.
Idén nálunk is voltak gazdák, akik szóróval vetették el az árpát, búzát. Nagyon jól néznek ki, semmi kivetnivalót nem látok benne, hacsak azt nem, hogy szántásra szórták ki
Válasz Berente Antal #18341. hozzászólásáraEgy időben volt vetve, és szórva, vagy bezavart az eső, és 1 - 2 - 3 hét múlva kényszerből vetettétek szóróval a tábla másik felét ?
Vetőmagmennyiség ugyanannyi volt ? Szóróval nem növeltétek a mennyiséget 10 - 20 % -al ?
Rendesen kikelt a szóróval hintett ? Ma is láttam egy műtrágyaszóróval vetett kalászost, ami igen csíkosan (szarul) volt kikelve.
Válasz Berente Antal #18341. hozzászólásáraPersze az IH-val nem ekkora a különbség.
Válasz kis Zombi #18338. hozzászólásáravolt kísérlet. 65q a tábla egyik felén, 55q a másikon. Őszi árpa.