Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR412.71 FtUSD400.32 FtCHF438.6 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Hát ez van! Az emberi tekintélyem meg van az ismeröseim között a növénytermesztést nem tanította senki a józan paraszti ész diktŕlja mikor
mit csináljak(mivel autó szerelő a szakmám)De bárkinek büszkén meg
meg tudom mutani mind a 370 hektáromat,hogy szépen néz ki.Csak én
nem versenyszerüen termelek.Nagyon rosszúl biztos nem csiálom ha semmin nincs hitelem és minden évbe fejlődök.Az lehet ha felettem
állna egy ilyen számológép mint te már dupla ennyi földem és gépem
lenne mint most.
Kérdezném érdemes lenne kukoricát vetni árpa földbe vagy inkább zöldtrágyát valami keverék magból mivel nálunk tegnap annyi eső volt hogy biztos kikelne bármi.
Mondjuk az utolsó részben lehet leromboltak a maradék tekintelyed is...
Az egész növénytermesztés sikere múlik azon, hogy az ilyen dolgokat, mint taposas, egyenletes kijuttatas, vagy vizveszteseg kordában, ellenőrzés alatt tartsuk! Legalább akkora jelentősége van, mint a fajtavalasztasnak, vagy az adott művelő eszköz kiválasztásának. Es ezt ténylegesen tudományos oldalról megközelítve kell eldönteni....
Végig olvastam a beszélgetéseiteket a szalma vs trágya történetről,
Milyen mélyen bele tudtok merülni a témába szerintem ez már túlzás.
Nagyon komolyan fogjátok fel ezt a növénytermesztést.Persze ez nem baj!
Ha kell a szalma eladom ha nem kell lefújom én ilyen könnyen elintézem.Mi van akkor ha elhúzódik a bálázás,és egy héttel később csinálom a tarlóhántás neki is boldogulni kell valahogy addig horgászok egy jót és pihenünk legtöbbünk úgy túl van gépiesítve hogy bármely munkát pik pak megcsinálunk.Több szennyvíz teleppel vagyok kapcsolatba én kapom meg a környékről a bevizsgált szennyvíz iszapot ingyen táblára kiszállítva.Eszembe nem jutna taposási káron gondolkozni,hogy most ezzel milyen kárt okozok a földnek meg,hogy milyen egyenletesen van szórva legyen szétmázgálva rögtön leszántva és ennyi.Ahogy most ti beszélgettetek az már tudományos megközelítése a növénytermesztésnek.És a végét mindig az időjárás dönti
el hiába okoskodik az ember!
Csak kevesen építenek új sertéstelepet, még mindig a nő lével mosatnak. Az anyag ami ki jön meg semmit nem ér, ezt tapasztalatból mondom mert évek óta szórják földünkre... Lehet injektáló kellene de akkor új nagyobb traki meg másik kocsi kellene, ami ugye több 10 milla....
A talajvédelmiséknél tervet kell beadni a hígtrágya kijuttatásra és engedélyeztetni, felénk savanyúak a földek, ezért az összes engedélybe bele van írva a meszezés- kb 10- tonnás azért ez sem kis tétel és ami meszet lehet itt kapni az mint a por korántsem ideális a halmazállapota a szóráshoz műtrágyaszóróval.
Azért nem tudod megérteni, mert nem is akarod. Mindenekelőtt vegyük ketté a higtragyat: sovány higtragya, ahol mosatjak a masszát, de ilyet zömmel a 80-90-es években sertestelepeket csináltak. Ez erősen költséges, így ma ilyet nem építenek. Es ezt jellemzően szeparálás után kiöntözik dobokkal vagy linearral. A taposoracsos es tragyakihuzos rendszerben úgynevezett kövér higtragya keletkezik. Ez valójában pontosan a szalma mennyiségével kevesebb, mint az ugyanonnan keletkező szervestragya.
Gépek beszerzési költségeben nincs jelentős különbség, egy új higrtragyakocsi kb. Annyiba kerül, mint egy új szervestragyaszoro. Csak ebből nincs itthon egy kazal ócska használt...
A taposásrol meg csak annyit, hogy te húzol egy mtz-vel 480-as gumikkal egy 150 mázsás szorot 450 mm szeles abroncsokon, én húzok a JD-vel 650-es abroncsokon egy 20 tonnás kocsit 650/65R26.5-os tandemes kormányzott gumikon. Ráadásul a gép végen az injktor egyből fel is lazitja!
Szerinted melyik a nagyobb taposas?
Cimbi én zétfújatom neked mint az állat!
A tükrökből csak annyit látok hátra mintha valami atomrobbanás történne és mindennek vége
Az biztos, hogy az új kombájnok szecskázója sokkal bitangabb munkát végez mint a régieké, egyszerűen úgy néz ki a tarló mintha elvitték volna róla a szalmát, a sok apró maradvány mind lekerül a talajra nem marad "lebegve" és csak a tarló szártöveket látni.
Ez is tény de nem biztos, hogy így vagy csak így kellene erre a kevés vízre vigyázzunk. Okszerű talajművelés az alapja mindennek de ezt minden táblán percre pontosan megcsinálni szinte képtelenség csak törekszünk rá.
(erre van egy vicc is, igaz nem a földről szól de a lényege ugyan ez.............)
Préseljék(centrifugázzák) ki, és a technológiai vízből csak is a párolgás a veszteség és hatalmas mennyiségeket megtakarítanak ! Mindenre van már megoldás.
Akkor írd le másképpen, mert én bár mit is csinálok azért kő keményen fizetek, fizettem érte. Lehet nálad ingyen van minden..........na de ez a nagy átbaxás, tévhit az egészben !
Ez speciel nem nagy baj . Ez a víz megőrző gazdálkodás egyik alap pillére !(talaj takarással vizet őrizni )
Ha szükség van az utolsó csepp nedvességre is akkor jól jön , ha nem , akkor nem...
Még azért van itt egy komoly dolog,amikor le zúzzuk a szalmát és rajta marad koránt se szárad ki a fold nedves marad alatta ahol meg valamilyen úton módon le kerül róla sokkal hamarabb ki szárad a föld
3-4 növényes? Akk ebből az egyik a napra, ennek szárát, ugye nem adjuk el. nVan még a repce, amit szintén nem adunk el, de talán egyre kevesebb helyet foglal el a vetésforgóban, legalábbis felénk.
A többi gabona és kukorica. Ez mind eladható! Tehát, szntem nem 3-4 évente lehet eladni 1 tábla szármaradványát.
A másik dolog pedig az, hogy mindennek az alapja a tapasztalás, amit aztán tudományosan igazolnak. Meg sokx fordítva is igaz. Tudományosan talán már igazolták a cellulóz eladásának negatív hatásait, amit egy-két helyen már tapasztaltak is. Amennyiben 3-4 évente adod el a szárat, az valszeg nem lesz érzékelhető, de ha biztos bevételforrást tapasztalsz, akk nem szőkőévente fogsz bálázni.Igaz, nem sok kukoricát szoktam tarmelni, mert valahogy nem tudom elérni a nagyok termésátlagát, de dolgozunk rajta, így most csak gabonáról beszélek. Szóval, nekem az a szemet gyönyörködtető(a mg-ban), amikor a jó vaskos szalmát szétfújja a kombájn a tarlón, és az a jó érzés, amikor tarlóhántás után szinte "paplanon" lépkedsz! Ekkor úgy érzem, hogy nem vagyok egy zsarnok. Biztos sokan furának gondoljátok, de ez van.
Nagyjából az a lényeg amit Szabi is meg én is mondtam ...
Attól hogy egy 3-4 növényes vetés forgóban eladod a búza szalmát , tehát 3-4 évente 1 szer viszel el szerves anyagot , még semmilyen komoly hiány nem keletkezik !
Így kár azon agyalni , mi veszik és mi marad , mivel pótold vagy ne pótold .
"most meg a nagy gyújtogatókból lettek a föld értékének őrei"
- ez nagy volt !
"Valahol már írtam és itt egy páran már kapisgatják is, ha van kellő vetésforgó, akkor egy évi mellékterméket ha lehord róla az ember(jelen esetben ez a szalma és a legkevesebb mellékterméket adja) nem csinál szentségtörést" -ezt én írtam lejjebb , de mindegy ...
Neked is van igazad , csak kicsit sokat számolsz...
Nem kellene azért azt is beleszámolni hogy mikor a trágyaszórás reggelén felkeltél , fogat mostál és a fogkrém is drága...(ugye érted ? )
Ha az őseink is ennyit számoltak , rinyáltak volna a nagy munkán , akkor soha nem lett volna csak fele termésük . Anno mikor nem volt műtrágya csak rendes , gépek nélkül is megoldották a kezelést , kihordást , beszántást precízen . Ráadásul sikerrel zárult az eredmény !
OK hogy a hígtrágyás buli precízebb , egyszerűbb , de per-pill drágább a hozzávaló technika miatt .(ha azt veszem alapul hogy legtöbb helyen a ganaj még csak az udvaron van és mindenhol akad alapból egy két pótkocsi , markoló, szóró)
A szerves trágyát szerintem , soha nem lehet pótolni mással , ez fix !
Ezért ha valakinek lehetősége van rá , az használja ki !
És ettől még nagyobb luxus a híg trágya Magyar honban élünk olyan ceremóniával jár a kijuttatása hogy abba bele lehet őrülni különféle hatósági kérelmek plusz a földnek az állandó vizsgálata,őrült mennyiség a víz miatt..Van itt egy sertés telep evvel a technikával és alig várják,hogy elpárologjon a víz mert tizedére esik össze a trágya és akkor simán szóróval kinyomassák.Debrecen mellett vagy 4-5 éve kiszórták a szél meg bevitte az egészet a belvárosba ,,,,,gondolhatod mi volt amikor már a média is foglalkozott a témával.
Nagy luxus a trágyázás és hasonló luxus a drága szalmát lezúzni csak mások a szám arányok !
Pl: legyen egy körbála(3q) tarlóval, felbálázva, felrakva, beszállítva, bekazlazva 3500-4000 ft.
Ezt még be kell vinni a karámba, ki kell szedni, össze túrni, majd felrakni szóróra, kiszórni..........(gőzöm nincs ez mibe van)
HA 4000 ft-al is számolunk a 3q-s bálából nem lesz sose 6 q gané(mert esznek is meg belőle) de legyen 6 q gané. 6 q gané = 4000 Ft= 666 ft/q a ganénak az ára, és erre felénk 80-150 ft-ért lehet venni, magyarán 1000x egyszerűbb megvenni, mint megcsinálni !!!!!!!!!
Csak megjegyzem, hogy itt télen egy ilyen körbála 4500-5000 ft volt !!
NEM tudom megérteniahhoz hogy kivigyél 10q ganyét kell hozzá 5köbméter víz és az sem helikopter mert bizony a földön jár és azzal is be kell nyomolni a földet.
Állj rá egy mázsára, asztallal, teli tartállyal az első tengellyel !
És azt se vedd szem elől, hogy a kombájn szinte mindig nyirkos talajra érkezik, mire a bálázó, már szárazra(árnyék hatás)!!!!
Ha ezzel a szemmel nézzük a dolgokat van benne némi igazság....De ,hogy a hígtrágyás gondolat kevesebb ember meg kevesebb keréknyom meg kevesebb idő?????????És kevesebb teleszkópos rakodós munka???????Meg kell egy nagy csomó medence ,egy csomó víz.A mély almos technika megoldásnál nem kell trágya tároló.Amúgy is a nemzeti park nem is engedne semmilyen beton alkotmányt a területére mert nem tájba illő .
Ja és láttam már tehén telepet ahol nem használnak szalmát ,a tehénnek még a háta is fosos volt,,és vagy két éve vissza álltak a szalmázásra.
Tiszavasvári előtt van egy telep de akármikor megyek arra térdig járnak a híg fosban a fekete tehenek.
Mi mindent szecskázunk mióta világ a világ, vagy 10hektár szalmáját hagyjuk meg minden évben a jószágoknak, talán ezt senki sem tartja bűnnek hehe
Idén elsőre jólhangzó ajánlatot kaptam szalmára, plusz kegyetlen tömeg is lesz mert irtózatos magas a búza.
DE! kegyetlen sok macera van vele. Eljönnek felbálázzák, de úgy, hogy legyen 70-80hektár készen mert akkor tud jól menni a bálázó(nagykocka) viszont azt hogy oldjam meg amikor vannak több kisebb tábláink is amiknél napi 20hektárt fogunk tudni levenni szerintem, de legyen 30 mert nagy a kombájn meg reméljük jól is fog üzemelni végig szezonban.
Akkoris több nap után jönne a bálázó addig meg simán megázik főleg itt nálunk. Akkor már nem is jó....
Továbbá ha sikerülne is betekerni gyorsan ügyesen rögtön lekéne hordani és kazalba rakni vagy fedett helyre. Táblán kint felrakná a felvásárló de a fuvart és telephelyen történő lerakodást nekem kell megoldani, amihez pótkocsik sincsenek hogy hatékony lenne a történet meg idő, sem kapacitás. és főleg azért mert bármikor eshet rá akkor meg aztmondják már nemkell mert nedves...
Ha pedig mindent megcsináltatsz bérbe akkor alig marad párezer Ft rajta ami nemfog kihúzni a gödörből.
Viszont szívesen trágyáznék ha lenne, Nekünk csak 2-3évente van akkora mennyiség, hogy néhány 10hektárt megtudjunk löketni vastagon.
Ilyenkor jönnek bérbe megcsináltatok mindent a nagytraki meg ekével kergeti őket a táblán. Nem is érdekel mennyibe kerül az viszont biztos és látszik, hogy igen jó a fődnek.
Taposásról meg annyit, hogy igen a trágyaszóró 8-10méterenként tapos, de a bálázós traki is, a felrakást végző gép is, a szállító járművek is ésatöbbi.....szerintem innen nézve már nem is sok a trágyaszórás taposása.
Ha lenne nagy marhatartó mellettem simán cserélnék trágyára szalmát. De mivel nincs, fuvaroztatni egyszerűen nem éri meg, könyebb és olcsóbb bekapcsolni a szecskázót kombájnon szétfújatni és kész.
Tibibácsi!
Ha 10bálába belegyúrod idén hektáronként a búzáink szalmáját akkor ingyen Tied az összes szalma!!!
Szerintem 20-ba férne bele kb. 120centi magas a szalma kisebb ember elvész benne.
Egyik 3,5hektáros kis táblára emlékszem, hogy kétéve is 76bálát adott, azt hozzáteszem közepes tömörséggel, hogy belemenjen a bálatüske hehe
Idén báláztam már 6t-s szalmát hekinkként..............
Amúgy ez a szalma dilemma azóta van mióta igazán figyelik(nem csak beszélnek róla), hogy tilos eltüzelni ! Előtte boldog-boldogtalan tüzelte, nem is igazán volt neki értéke, most meg a nagy gyújtogatókból lettek a föld értékének őrei...........
Valahol már írtam és itt egy páran már kapisgatják is, ha van kellő vetésforgó, akkor egy évi mellékterméket ha lehord róla az ember(jelen esetben ez a szalma és a legkevesebb mellékterméket adja) nem csinál szentségtörést és még pénze is lesz.
Senki nem nézi, meg, hogy különböző kiszórt műtrágya szinteken, milyen tápanyag marad a szalmában(felénk, az esetek többségében a kalászosok alá szinte senki nem szór műtrágyát) !
Senki nem veszi figyelembe azt sem, hogy legalább a fele így is úgy is ott marad gyökér, tarló, pelyva stb formában és én a gyökeret 1000x többre becsülöm, mint a szalmát.
A szalma zúzók 80-90%-a lófax, de nem szecskázó !
Meg azt is állították régen: akkor kell adni, mikor kérik.
Az is tutti, hogy kell vagy 15 év ahhoz, hogy jelentősebb eltérés legyen termésben a lehordott és a lezúzott földek közt(5-10 éves bérleteknél max a következőnek csinálunk jót).
Talán az amazone fejlesztett ki egy új ekét..........kíváncsi leszek rá, hogy vaderék mit fognak erre lépni....................majd igen megbecsült, tiszteletben tartott ismerősünk, hogy fogja átképezni magát az újra....................
egyszerűen az almos trágya nem éri meg a cirkuszt. tegyük fel, még te felrakod, mert azt te bevállalod (itteniek nem). Akkor is 300-400 q-t vigyek ki a földre (a xarabbnál xarabb utakon), toljam össze, ha jó trágyát akarnék, akkor kellene rá szalmát teríteni, vizet locsolni hogy összeérjen, meg elpusztuljanak benne a gyommagok. Utánna szedjem ki újra, rakjam szóróra, és terítsem szét, de úgy ám, hogy nem ormótlan kupacok legyenek, hanem egyenletesen legyen elosztva, meg hát azt sem szeretem, ha 8-10 m-ként vastag mély keréknyomok vannak a földemen, és aztán azonnal szántsam is le, mert ugyebár nem száradhat ki! (már ott megbukik a rendszer, hogy ha leszántom 10 év forgatásnélküli gazdálkodás munkját teszem tönkre...) a régi T-088-as szórók amikkel itt geccsolnak xarok, vagyonokba kerül a szezonfelékészítésük, és állandóan rosszak! Ráadásul egynem is elég belőle, mert akkor nem halad, kell kettő három, azok elé mind traktor, egy jó teleszkóposrakodó, ami persze sokkal jobban nyövik a trágyában, főleg ha szép iszapos az alja, és akkor még kell gép, ami folyamatosan dolgozza. be.
Ha az ember komolyan akarná csinálni, akkor a következőképpen nézne ki: tegyük fel, hogy bálázó, rakodók stb. megvannak, az nem gond. Adj a szalmáért annyit, mint az erőmű, azaz bálázott szalmáért kocsira rakva földön monjuk 25.000-et. (direkt kissebb számot írtam!) a trágyát felénk 80-100 ft-ért adjk, így ha cseréled, azért kapsz 300q-t, ez mondjuk egy kisebb szám, rendben. q-ként 120 ft-ért kiviszik a földre (30.000), kocsinként (80q) 2000 ft-ért felrakják, és 9000-ft-ért szórják ki, azaz 1 ha-ra 8.000 ft a felrakás, és 36.000 a szórás, plussz szántsuk le önköltségen 15.000.ért. nem számoltam az összetolást trágyaszarvsba, meg nem érleltem szakszerűen de nem baj, csak számolunk.
Ha a szántást nem számolom, mert azt sokan úgy is csinálnák, akkor is -44.000 Ft a mérleg.
tápanyagtartalom: elméletileg így kirak az ember 100-75-180 kg hatóanyagot. elméletileg, mert ez 3 évben hasznosul, és nem számoltunk a kijuttatási hibából adódó tápanyagveszteséggel. tehát ugyan kirakjuk, de a vlóságban ami érvényesül első évben 40-30-72 kg. tegyük fel, műtrágyával szeretnénk ezt pótolni. kell a telejs mennyiség pótlásához 1,5 q map (24.000 ft) 3q kálisó (32.000 ft) és 3q nitrosol (21.000 ft) az 81.000 ft. ekkor azzal számolunk, hogy eladtam a szalmát és felnyaltam a pénzt. megveszem a műtrágyát és kiszórom amikor akarom, nincs párolgás, nincs kinlódás, nem kell sem 5 traktor, sem egy csomó ember, sem a trgyában nem fürdetjük a teleszkópost, sem a madzagot nem daraboljuk, sem nem gyomosítunk. A tápanyagot időben le lehet osztani hogy igazodjon a növnyekhez, st.. stb. stb. Márha kiszór ennyit bárki is, mert felénk ez abszolut nem jellemző, kevesen vagyunk, akik ennyi tápanyagot használnának!
De amúgy meg: továbbra is azt mondom, hogy ha állattartás, akkor hígtrágya. amennyiért az eu-s betontárolókat megcsinlják, megcsinálnák a hígtrágyatárolókat is. viszont nem kell szalmával játszani, nem kell almozni, trágyázni, kazlazni, pakolni, és (mérettől függően persze) de egyetlen trakor, egyetlen emberrel megoldja a kiszállítást, egyenletes talajba injektálást is!
Más: most úgy állítod be, mintha nekünk fájna, hogy te búzát termelsz. csak tessék, nekünk gyan nem fáj, nem a búzából terem sok, hanem a kukoricából, és minél több területen terem búza, nekünk annál jobb a kukorica szempontjából, mind ár, mindkukoricabogár részéről! Meg amúgy is, ez nem olyan, hogy ha te termelsz búzát, akkor én már nem tudok, szóval ha kell, szívesen segítünk is neked búzát termelni...
30396 hozzászólás
Igen és addigra lemegy az aratás,ja és március elején rendeltem meg!
Válasz #14095. hozzászólásra
Szerintem se az én érdemem!Csak úgy magától kinő minden és csak egy
sms-t kapok az év végén a bankszámlám állásárol.
Új szerezmény.
Magyar kendermagos jércék. Még garázsba... de kb 1 óra múlva már a helyén lesznek, mert most csinálunk a helyét.
Válasz #14093. hozzászólásra
De ez nem feltétlen a te érdemed, hanem inkább a földjeidé. Ilyen mentalitással gyengébb talajokon pillanatok alatt kivéreznél.
Válasz #14091. hozzászólásra
Szia, szerintem érdemes 200-as elejében gondolkodni,, Szántás lenne az igazi gyors vetéssel.
Válasz #14090. hozzászólásra
Hát ez van! Az emberi tekintélyem meg van az ismeröseim között a növénytermesztést nem tanította senki a józan paraszti ész diktŕlja mikor
mit csináljak(mivel autó szerelő a szakmám)De bárkinek büszkén meg
meg tudom mutani mind a 370 hektáromat,hogy szépen néz ki.Csak én
nem versenyszerüen termelek.Nagyon rosszúl biztos nem csiálom ha semmin nincs hitelem és minden évbe fejlődök.Az lehet ha felettem
állna egy ilyen számológép mint te már dupla ennyi földem és gépem
lenne mint most.
Válasz #14091. hozzászólásra
én bevetném
Kérdezném érdemes lenne kukoricát vetni árpa földbe vagy inkább zöldtrágyát valami keverék magból mivel nálunk tegnap annyi eső volt hogy biztos kikelne bármi.
Válasz #14089. hozzászólásra
Mondjuk az utolsó részben lehet leromboltak a maradék tekintelyed is...
Az egész növénytermesztés sikere múlik azon, hogy az ilyen dolgokat, mint taposas, egyenletes kijuttatas, vagy vizveszteseg kordában, ellenőrzés alatt tartsuk! Legalább akkora jelentősége van, mint a fajtavalasztasnak, vagy az adott művelő eszköz kiválasztásának. Es ezt ténylegesen tudományos oldalról megközelítve kell eldönteni....
Végig olvastam a beszélgetéseiteket a szalma vs trágya történetről,
Milyen mélyen bele tudtok merülni a témába szerintem ez már túlzás.
Nagyon komolyan fogjátok fel ezt a növénytermesztést.Persze ez nem baj!
Ha kell a szalma eladom ha nem kell lefújom én ilyen könnyen elintézem.Mi van akkor ha elhúzódik a bálázás,és egy héttel később csinálom a tarlóhántás neki is boldogulni kell valahogy addig horgászok egy jót és pihenünk legtöbbünk úgy túl van gépiesítve hogy bármely munkát pik pak megcsinálunk.Több szennyvíz teleppel vagyok kapcsolatba én kapom meg a környékről a bevizsgált szennyvíz iszapot ingyen táblára kiszállítva.Eszembe nem jutna taposási káron gondolkozni,hogy most ezzel milyen kárt okozok a földnek meg,hogy milyen egyenletesen van szórva legyen szétmázgálva rögtön leszántva és ennyi.Ahogy most ti beszélgettetek az már tudományos megközelítése a növénytermesztésnek.És a végét mindig az időjárás dönti
el hiába okoskodik az ember!
Válasz #14085. hozzászólásra
Ahol mi vagyunk, ott a kijuttatási engedélyt a telep intézi, megveszik a mintát, kielemzik, tervet készítenek, stb.
A meszezes meg amúgy is a technológia része, ez mind nem akadály szerintem...
Szanberg!
Rakd már fel az autópályás képet!
Válasz #14084. hozzászólásra
Csak kevesen építenek új sertéstelepet, még mindig a nő lével mosatnak. Az anyag ami ki jön meg semmit nem ér, ezt tapasztalatból mondom mert évek óta szórják földünkre... Lehet injektáló kellene de akkor új nagyobb traki meg másik kocsi kellene, ami ugye több 10 milla....
Válasz #14084. hozzászólásra
A talajvédelmiséknél tervet kell beadni a hígtrágya kijuttatásra és engedélyeztetni, felénk savanyúak a földek, ezért az összes engedélybe bele van írva a meszezés- kb 10- tonnás azért ez sem kis tétel és ami meszet lehet itt kapni az mint a por korántsem ideális a halmazállapota a szóráshoz műtrágyaszóróval.
Válasz #14062. hozzászólásra
Azért nem tudod megérteni, mert nem is akarod. Mindenekelőtt vegyük ketté a higtragyat: sovány higtragya, ahol mosatjak a masszát, de ilyet zömmel a 80-90-es években sertestelepeket csináltak. Ez erősen költséges, így ma ilyet nem építenek. Es ezt jellemzően szeparálás után kiöntözik dobokkal vagy linearral. A taposoracsos es tragyakihuzos rendszerben úgynevezett kövér higtragya keletkezik. Ez valójában pontosan a szalma mennyiségével kevesebb, mint az ugyanonnan keletkező szervestragya.
Gépek beszerzési költségeben nincs jelentős különbség, egy új higrtragyakocsi kb. Annyiba kerül, mint egy új szervestragyaszoro. Csak ebből nincs itthon egy kazal ócska használt...
A taposásrol meg csak annyit, hogy te húzol egy mtz-vel 480-as gumikkal egy 150 mázsás szorot 450 mm szeles abroncsokon, én húzok a JD-vel 650-es abroncsokon egy 20 tonnás kocsit 650/65R26.5-os tandemes kormányzott gumikon. Ráadásul a gép végen az injktor egyből fel is lazitja!
Szerinted melyik a nagyobb taposas?
Válasz #14036. hozzászólásra
Arról nem is beszélve, hogy aratáskor is plussz költség a szalma ledarálása.
Válasz #14081. hozzászólásra
meg betonoztasd ki az alját mindenhol ne süllyedjünk bele
Annyira hiányzik?
Jövőhéten jólenne haladni is valamit, traki pót legyen kész
Válasz #14079. hozzászólásra
bár már újra látnám!!!
Válasz #14020. hozzászólásra
Tibi!
Közben rájöttem azóta nembírsz leállni a tekeréssel amióta vettél egy rendes bálázót!
Válasz #14071. hozzászólásra
Cimbi én zétfújatom neked mint az állat!
A tükrökből csak annyit látok hátra mintha valami atomrobbanás történne és mindennek vége
Az biztos, hogy az új kombájnok szecskázója sokkal bitangabb munkát végez mint a régieké, egyszerűen úgy néz ki a tarló mintha elvitték volna róla a szalmát, a sok apró maradvány mind lekerül a talajra nem marad "lebegve" és csak a tarló szártöveket látni.
Válasz #14066. hozzászólásra
"Mi ez ? Hol találok róla infót ?"
Konkrétumot nem tudok csak hallottam róla.
Válasz #14066. hozzászólásra
" -ezt én írtam lejjebb , de mindegy ..."
Azt hiszem a szalma bálás topickban már feszegettem ezt a témát korábban.
Válasz #14072. hozzászólásra
)
Ez is tény de nem biztos, hogy így vagy csak így kellene erre a kevés vízre vigyázzunk. Okszerű talajművelés az alapja mindennek de ezt minden táblán percre pontosan megcsinálni szinte képtelenség csak törekszünk rá.
(erre van egy vicc is, igaz nem a földről szól de a lényege ugyan ez.............
Válasz #14064. hozzászólásra
Préseljék(centrifugázzák) ki, és a technológiai vízből csak is a párolgás a veszteség és hatalmas mennyiségeket megtakarítanak ! Mindenre van már megoldás.
Válasz #14069. hozzászólásra
Akkor írd le másképpen, mert én bár mit is csinálok azért kő keményen fizetek, fizettem érte. Lehet nálad ingyen van minden..........na de ez a nagy átbaxás, tévhit az egészben !
Válasz #14072. hozzászólásra
Ez speciel nem nagy baj . Ez a víz megőrző gazdálkodás egyik alap pillére !(talaj takarással vizet őrizni )
Ha szükség van az utolsó csepp nedvességre is akkor jól jön , ha nem , akkor nem...
Még azért van itt egy komoly dolog,amikor le zúzzuk a szalmát és rajta marad koránt se szárad ki a fold nedves marad alatta ahol meg valamilyen úton módon le kerül róla sokkal hamarabb ki szárad a föld
Válasz #14070. hozzászólásra
3-4 növényes? Akk ebből az egyik a napra, ennek szárát, ugye nem adjuk el. nVan még a repce, amit szintén nem adunk el, de talán egyre kevesebb helyet foglal el a vetésforgóban, legalábbis felénk.
A többi gabona és kukorica. Ez mind eladható! Tehát, szntem nem 3-4 évente lehet eladni 1 tábla szármaradványát.
A másik dolog pedig az, hogy mindennek az alapja a tapasztalás, amit aztán tudományosan igazolnak. Meg sokx fordítva is igaz. Tudományosan talán már igazolták a cellulóz eladásának negatív hatásait, amit egy-két helyen már tapasztaltak is. Amennyiben 3-4 évente adod el a szárat, az valszeg nem lesz érzékelhető, de ha biztos bevételforrást tapasztalsz, akk nem szőkőévente fogsz bálázni.Igaz, nem sok kukoricát szoktam tarmelni, mert valahogy nem tudom elérni a nagyok termésátlagát, de dolgozunk rajta, így most csak gabonáról beszélek. Szóval, nekem az a szemet gyönyörködtető(a mg-ban), amikor a jó vaskos szalmát szétfújja a kombájn a tarlón, és az a jó érzés, amikor tarlóhántás után szinte "paplanon" lépkedsz! Ekkor úgy érzem, hogy nem vagyok egy zsarnok. Biztos sokan furának gondoljátok, de ez van.
Válasz #14067. hozzászólásra
Nagyjából az a lényeg amit Szabi is meg én is mondtam ...
Attól hogy egy 3-4 növényes vetés forgóban eladod a búza szalmát , tehát 3-4 évente 1 szer viszel el szerves anyagot , még semmilyen komoly hiány nem keletkezik !
Így kár azon agyalni , mi veszik és mi marad , mivel pótold vagy ne pótold .
Válasz #14063. hozzászólásra
Miféle logika ez?
Válasz #14058. hozzászólásra
"Ja és láttam már tehén telepet ahol nem használnak szalmát ,a tehénnek még a háta is fosos volt,,és vagy két éve vissza álltak a szalmázásra.
Tiszavasvári előtt van egy telep de akármikor megyek arra térdig járnak a híg fosban a fekete tehenek "
Azért ezt se lehet alapul venni , mert ennek legalább 10 X annyi ellenpéldája van almozós telepen is !!!
Arról nem tehet a technológia , hogy valaki nem ért hozzá és szétbarmol mindent .
Ezek a kérdések merülnek fel bennem szalmaeladás kapcsán:
És hogy lehet a szalmát, ami ugye cellulóz(szénhidrát), azaz C6 H10 Ox összetételű, szervestrágya nélkül pótolni?
Lehet-e műtrágyával?
Van-e egyáltalán szüksége a szénhidrátnak a talajnak?
Mennyire változtatja meg a talaj összetételét, ha nem pótoljuk vissza a cellulózt?
És ami a mi szempontunkból a leglényegesebb, hogy mennyire hat ez negatívan az elkövetkező terméátlagokra?
Válasz #14052. hozzászólásra
- ez nagy volt !
Mi ez ? Hol találok róla infót ?
"most meg a nagy gyújtogatókból lettek a föld értékének őrei"
"Valahol már írtam és itt egy páran már kapisgatják is, ha van kellő vetésforgó, akkor egy évi mellékterméket ha lehord róla az ember(jelen esetben ez a szalma és a legkevesebb mellékterméket adja) nem csinál szentségtörést" -ezt én írtam lejjebb , de mindegy ...
"Talán az amazone fejlesztett ki egy új ekét."
Válasz #14051. hozzászólásra
"tiszta szanberg vagyok lassan...."
Neked is van igazad , csak kicsit sokat számolsz...
Nem kellene azért azt is beleszámolni hogy mikor a trágyaszórás reggelén felkeltél , fogat mostál és a fogkrém is drága...(ugye érted ? )
Ha az őseink is ennyit számoltak , rinyáltak volna a nagy munkán , akkor soha nem lett volna csak fele termésük . Anno mikor nem volt műtrágya csak rendes , gépek nélkül is megoldották a kezelést , kihordást , beszántást precízen . Ráadásul sikerrel zárult az eredmény !
OK hogy a hígtrágyás buli precízebb , egyszerűbb , de per-pill drágább a hozzávaló technika miatt .(ha azt veszem alapul hogy legtöbb helyen a ganaj még csak az udvaron van és mindenhol akad alapból egy két pótkocsi , markoló, szóró)
A szerves trágyát szerintem , soha nem lehet pótolni mással , ez fix !
Ezért ha valakinek lehetősége van rá , az használja ki !
Válasz #14063. hozzászólásra
gondolhatod mi volt amikor már a média is foglalkozott a témával.
És ettől még nagyobb luxus a híg trágya Magyar honban élünk olyan ceremóniával jár a kijuttatása hogy abba bele lehet őrülni különféle hatósági kérelmek plusz a földnek az állandó vizsgálata,őrült mennyiség a víz miatt..Van itt egy sertés telep evvel a technikával és alig várják,hogy elpárologjon a víz mert tizedére esik össze a trágya és akkor simán szóróval kinyomassák.Debrecen mellett vagy 4-5 éve kiszórták a szél meg bevitte az egészet a belvárosba ,,,,,
Válasz #14059. hozzászólásra
Nagy luxus a trágyázás és hasonló luxus a drága szalmát lezúzni csak mások a szám arányok !
Pl: legyen egy körbála(3q) tarlóval, felbálázva, felrakva, beszállítva, bekazlazva 3500-4000 ft.
Ezt még be kell vinni a karámba, ki kell szedni, össze túrni, majd felrakni szóróra, kiszórni..........(gőzöm nincs ez mibe van)
HA 4000 ft-al is számolunk a 3q-s bálából nem lesz sose 6 q gané(mert esznek is meg belőle) de legyen 6 q gané. 6 q gané = 4000 Ft= 666 ft/q a ganénak az ára, és erre felénk 80-150 ft-ért lehet venni, magyarán 1000x egyszerűbb megvenni, mint megcsinálni !!!!!!!!!
Csak megjegyzem, hogy itt télen egy ilyen körbála 4500-5000 ft volt !!
Válasz #14059. hozzászólásra
ahhoz hogy kivigyél 10q ganyét kell hozzá 5köbméter víz és az sem helikopter mert bizony a földön jár és azzal is be kell nyomolni a földet.
NEM tudom megérteni
Válasz #14053. hozzászólásra
120cm??az tritikálé vagy gabona TE búzát vetettél egyáltalán???
Nem játék bálázók állnak a tanyán
Válasz #14057. hozzászólásra
Állj rá egy mázsára, asztallal, teli tartállyal az első tengellyel !
És azt se vedd szem elől, hogy a kombájn szinte mindig nyirkos talajra érkezik, mire a bálázó, már szárazra(árnyék hatás)!!!!
Válasz #14058. hozzászólásra
de akkoris gazdaságosabb hát nem érted!?!?!?!!!?
Válasz #14051. hozzászólásra
És kevesebb teleszkópos rakodós munka???????Meg kell egy nagy csomó medence ,egy csomó víz.A mély almos technika megoldásnál nem kell trágya tároló.Amúgy is a nemzeti park nem is engedne semmilyen beton alkotmányt a területére mert nem tájba illő .
Ha ezzel a szemmel nézzük a dolgokat van benne némi igazság....De ,hogy a hígtrágyás gondolat kevesebb ember meg kevesebb keréknyom meg kevesebb idő?????????
Ja és láttam már tehén telepet ahol nem használnak szalmát ,a tehénnek még a háta is fosos volt,,és vagy két éve vissza álltak a szalmázásra.
Tiszavasvári előtt van egy telep de akármikor megyek arra térdig járnak a híg fosban a fekete tehenek.
Válasz #14056. hozzászólásra
Szernintem meg nem!
Akkora nagy kerekei vannak, hogy kisebb a taposása adott területre mint egy régebbi kiskerekű kombájné.
Ráadásul 9méterenként van nyom nem 4-5.
Számold ki akkor hogy is állunk...
Válasz #14055. hozzászólásra
Sárga vasad nagyobb kárt tesz a talajodban, mint bár mi ami az után rámegy.............
Mi mindent szecskázunk mióta világ a világ, vagy 10hektár szalmáját hagyjuk meg minden évben a jószágoknak, talán ezt senki sem tartja bűnnek hehe
Idén elsőre jólhangzó ajánlatot kaptam szalmára, plusz kegyetlen tömeg is lesz mert irtózatos magas a búza.
DE! kegyetlen sok macera van vele. Eljönnek felbálázzák, de úgy, hogy legyen 70-80hektár készen mert akkor tud jól menni a bálázó(nagykocka) viszont azt hogy oldjam meg amikor vannak több kisebb tábláink is amiknél napi 20hektárt fogunk tudni levenni szerintem, de legyen 30 mert nagy a kombájn meg reméljük jól is fog üzemelni végig szezonban.
Akkoris több nap után jönne a bálázó addig meg simán megázik főleg itt nálunk. Akkor már nem is jó....
Továbbá ha sikerülne is betekerni gyorsan ügyesen rögtön lekéne hordani és kazalba rakni vagy fedett helyre. Táblán kint felrakná a felvásárló de a fuvart és telephelyen történő lerakodást nekem kell megoldani, amihez pótkocsik sincsenek hogy hatékony lenne a történet meg idő, sem kapacitás. és főleg azért mert bármikor eshet rá akkor meg aztmondják már nemkell mert nedves...
Ha pedig mindent megcsináltatsz bérbe akkor alig marad párezer Ft rajta ami nemfog kihúzni a gödörből.
Viszont szívesen trágyáznék ha lenne, Nekünk csak 2-3évente van akkora mennyiség, hogy néhány 10hektárt megtudjunk löketni vastagon.
Ilyenkor jönnek bérbe megcsináltatok mindent a nagytraki meg ekével kergeti őket a táblán. Nem is érdekel mennyibe kerül az viszont biztos és látszik, hogy igen jó a fődnek.
Taposásról meg annyit, hogy igen a trágyaszóró 8-10méterenként tapos, de a bálázós traki is, a felrakást végző gép is, a szállító járművek is ésatöbbi.....szerintem innen nézve már nem is sok a trágyaszórás taposása.
Ha lenne nagy marhatartó mellettem simán cserélnék trágyára szalmát. De mivel nincs, fuvaroztatni egyszerűen nem éri meg, könyebb és olcsóbb bekapcsolni a szecskázót kombájnon szétfújatni és kész.
Válasz #14051. hozzászólásra
Csak egy két szösszenet..........:
1. a műtrágyát gyorsabban, EGYENLETESEBBEN (!!!), kevesebb költséggel ki lehet juttatni.
2. nyugaton vajon miért van szinte mindenhol hígtrágya tartály és a legnagyobb bálázó piac !!!???
3. ha jót akar az ember a talajával tenni, vessen zöldtrágyát a tavasziak alá !!!!!!(Általában kalászosok után tavaszi jön erre felénk).
Válasz #14047. hozzászólásra
Tibibácsi!
Ha 10bálába belegyúrod idén hektáronként a búzáink szalmáját akkor ingyen Tied az összes szalma!!!
Szerintem 20-ba férne bele kb. 120centi magas a szalma kisebb ember elvész benne.
Egyik 3,5hektáros kis táblára emlékszem, hogy kétéve is 76bálát adott, azt hozzáteszem közepes tömörséggel, hogy belemenjen a bálatüske hehe
Válasz #14047. hozzászólásra
Idén báláztam már 6t-s szalmát hekinkként..............
Amúgy ez a szalma dilemma azóta van mióta igazán figyelik(nem csak beszélnek róla), hogy tilos eltüzelni ! Előtte boldog-boldogtalan tüzelte, nem is igazán volt neki értéke, most meg a nagy gyújtogatókból lettek a föld értékének őrei...........
Valahol már írtam és itt egy páran már kapisgatják is, ha van kellő vetésforgó, akkor egy évi mellékterméket ha lehord róla az ember(jelen esetben ez a szalma és a legkevesebb mellékterméket adja) nem csinál szentségtörést és még pénze is lesz.
Senki nem nézi, meg, hogy különböző kiszórt műtrágya szinteken, milyen tápanyag marad a szalmában(felénk, az esetek többségében a kalászosok alá szinte senki nem szór műtrágyát) !
Senki nem veszi figyelembe azt sem, hogy legalább a fele így is úgy is ott marad gyökér, tarló, pelyva stb formában és én a gyökeret 1000x többre becsülöm, mint a szalmát.
A szalma zúzók 80-90%-a lófax, de nem szecskázó !
Meg azt is állították régen: akkor kell adni, mikor kérik.
Az is tutti, hogy kell vagy 15 év ahhoz, hogy jelentősebb eltérés legyen termésben a lehordott és a lezúzott földek közt(5-10 éves bérleteknél max a következőnek csinálunk jót).
Talán az amazone fejlesztett ki egy új ekét..........kíváncsi leszek rá, hogy vaderék mit fognak erre lépni....................majd igen megbecsült, tiszteletben tartott ismerősünk, hogy fogja átképezni magát az újra....................
Válasz #14047. hozzászólásra
egyszerűen az almos trágya nem éri meg a cirkuszt. tegyük fel, még te felrakod, mert azt te bevállalod (itteniek nem). Akkor is 300-400 q-t vigyek ki a földre (a xarabbnál xarabb utakon), toljam össze, ha jó trágyát akarnék, akkor kellene rá szalmát teríteni, vizet locsolni hogy összeérjen, meg elpusztuljanak benne a gyommagok. Utánna szedjem ki újra, rakjam szóróra, és terítsem szét, de úgy ám, hogy nem ormótlan kupacok legyenek, hanem egyenletesen legyen elosztva, meg hát azt sem szeretem, ha 8-10 m-ként vastag mély keréknyomok vannak a földemen, és aztán azonnal szántsam is le, mert ugyebár nem száradhat ki! (már ott megbukik a rendszer, hogy ha leszántom 10 év forgatásnélküli gazdálkodás munkját teszem tönkre...) a régi T-088-as szórók amikkel itt geccsolnak xarok, vagyonokba kerül a szezonfelékészítésük, és állandóan rosszak! Ráadásul egynem is elég belőle, mert akkor nem halad, kell kettő három, azok elé mind traktor, egy jó teleszkóposrakodó, ami persze sokkal jobban nyövik a trágyában, főleg ha szép iszapos az alja, és akkor még kell gép, ami folyamatosan dolgozza. be.
Ha az ember komolyan akarná csinálni, akkor a következőképpen nézne ki: tegyük fel, hogy bálázó, rakodók stb. megvannak, az nem gond. Adj a szalmáért annyit, mint az erőmű, azaz bálázott szalmáért kocsira rakva földön monjuk 25.000-et. (direkt kissebb számot írtam!) a trágyát felénk 80-100 ft-ért adjk, így ha cseréled, azért kapsz 300q-t, ez mondjuk egy kisebb szám, rendben. q-ként 120 ft-ért kiviszik a földre (30.000), kocsinként (80q) 2000 ft-ért felrakják, és 9000-ft-ért szórják ki, azaz 1 ha-ra 8.000 ft a felrakás, és 36.000 a szórás, plussz szántsuk le önköltségen 15.000.ért. nem számoltam az összetolást trágyaszarvsba, meg nem érleltem szakszerűen de nem baj, csak számolunk.
Ha a szántást nem számolom, mert azt sokan úgy is csinálnák, akkor is -44.000 Ft a mérleg.
tápanyagtartalom: elméletileg így kirak az ember 100-75-180 kg hatóanyagot. elméletileg, mert ez 3 évben hasznosul, és nem számoltunk a kijuttatási hibából adódó tápanyagveszteséggel. tehát ugyan kirakjuk, de a vlóságban ami érvényesül első évben 40-30-72 kg. tegyük fel, műtrágyával szeretnénk ezt pótolni. kell a telejs mennyiség pótlásához 1,5 q map (24.000 ft) 3q kálisó (32.000 ft) és 3q nitrosol (21.000 ft) az 81.000 ft. ekkor azzal számolunk, hogy eladtam a szalmát és felnyaltam a pénzt. megveszem a műtrágyát és kiszórom amikor akarom, nincs párolgás, nincs kinlódás, nem kell sem 5 traktor, sem egy csomó ember, sem a trgyában nem fürdetjük a teleszkópost, sem a madzagot nem daraboljuk, sem nem gyomosítunk. A tápanyagot időben le lehet osztani hogy igazodjon a növnyekhez, st.. stb. stb. Márha kiszór ennyit bárki is, mert felénk ez abszolut nem jellemző, kevesen vagyunk, akik ennyi tápanyagot használnának!
De amúgy meg: továbbra is azt mondom, hogy ha állattartás, akkor hígtrágya. amennyiért az eu-s betontárolókat megcsinlják, megcsinálnák a hígtrágyatárolókat is. viszont nem kell szalmával játszani, nem kell almozni, trágyázni, kazlazni, pakolni, és (mérettől függően persze) de egyetlen trakor, egyetlen emberrel megoldja a kiszállítást, egyenletes talajba injektálást is!
Más: most úgy állítod be, mintha nekünk fájna, hogy te búzát termelsz. csak tessék, nekünk gyan nem fáj, nem a búzából terem sok, hanem a kukoricából, és minél több területen terem búza, nekünk annál jobb a kukorica szempontjából, mind ár, mindkukoricabogár részéről! Meg amúgy is, ez nem olyan, hogy ha te termelsz búzát, akkor én már nem tudok, szóval ha kell, szívesen segítünk is neked búzát termelni...
tiszta szanberg vagyok lassan....
Válasz #14049. hozzászólásra
1q szalma 10q marha trágya. Mi bálázunk és szállítunk, ha ök báláznak és szállítanak akkor csak 7q trágya. Idén ha ez bejön akkor jó üzletnek néz ki.
Válasz #14048. hozzászólásra
Én egy kiskockabála szalmáért egy q trágyát kérek, és kapok.