Hirdetés
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
- MTZ 1221 traktor új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Varjúúúú! új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Lucerna telepítése, termesztése új
- Napraforgó-termesztés új
- Milyen a jó kombinátor? új
- Új földtörvény új
Cikkajánló
Újabb ügy rázza meg a kiskereskedelmet: razziáztak a Sparnál és az Auchannál
Egy piaci árversenyt érintő vizsgálat keretében tartottak helyszíni kutatást.
Hirdetés
1334 hozzászólás
A tisztánlátás kedvéért. Ha az erdészeti hatóság engedélyezte egy erdőterület termelésből kivonását - akár korábban jogerős határozattal, akár az új módi szerinti végleges döntéssel - akkor arra a területre az erdőtörvény hatálya nem terjed ki.....
Az érintett területet - teljes erdőrészlet/erdőrészletek, vagy egy adott erdőrészlet részterülete - ki kell vezetni az adattárból.
Dobay-saga 3.rész
Az erdőgazdálkodó bejelent egyéb termeléseket, melyeket a szakirányítója ellenjegyez. Dobay Péter ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali osztályvezető – levelet ír az erdőgazdálkodónak, illetve a szakszemélyzetnek, miszerint a bejelentés érvénytelen, mert a szakirányító nem szerepel az erdőgazdálkodói nyilvántartásban, mint szakirányító. A másik kínja az, hogy a szakirányító az ellenjegyzése alatt nem adta meg a 6 szánjegyű kódját.
A szakirányító levélben válaszol. Elmagyarázza, hogy egyrészről sem az Erdőtörvény, sem az Ákr. nem ismer olyan meghatározást, hogy „érvénytelen bejelentés”. A jogosult szakszemélyzet ellenjegyzési jogosultságát nem az erdőgazdálkodói nyilvántartás keletkezteti, hanem a szakirányító i nyilvántartás. Ha abban „érvényes” státusszal szerepel, akkor bármely erdőgazdálkodó esetében ellen jegyezhet bármilyen bejelentést. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy ehhez szerepelni kell az erdőgazdálkodói nyilvántartásba.
Az ellenjegyzés alatti 6 jegyű kódot pedig csak akkor kell feltüntetni, ha az ellenjegyző jogosult szakszemélyzet szakirányító vállalkozás alkalmazásban áll. Ebben az esetben kell megadni az alkalmazó vállalkozás kódját.
Természetesen ezt Dobay és Markó is tudja, nem is követelik meg a fentieket mástól, csak az érintett erdőgazdálkodótól.
Mind ezektől függetlenül az erdőgazdálkodó eleget tesz törvényi kötelezettségének, és a megszabott határidőn – 30 nap – belül bejelenti a szakirányítót.
A szakiránytó kiállítja a műveleti lapokat, majd a termelést követően ellenjegyzi az elvégzett munkák bejelentését.
Dobay ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – ezek után nagy erőkkel, több terepjáróval felvonul a helyszínre. „Bejárást tart. Majd eljárást indít az erdőgazdálkodóval szemben jogosulatlan fakitermelés címén. Ugyancsak eljárást indít a szakirányítóval szemben, mert szerinte nem vette figyelembe a hatóság tiltását, korlátozását.
Ez nem meglepő. Dobay módszerei közé tartozik, hogy a szakirányítókat is megpróbálja megfélemlíteni.
De most nem nyuszi, hanem a vonat megy vele szembe….
Csak úgy, egy gondolat erejéig.
Ugyan azt tudom mondani ismét. Megérdemli a szakma amit kap. Az erdőtulajdonosok, gazdálkodók, szakirányítók.
Megérdemlik amit kapnak az agrárminisztériumtól jogszabályokba, az erdészeti hatóságoktól szankciókban csomagolva.
Senkit nem tudok sajnálni egy másodpecig sem.
Válasz csontii #1330. hozzászólásáraTudom. Dobay most nálam ezzel próbálkozik. De kevés. Porba fog hullani a feje.....
Válasz osztatlan58 #1329. hozzászólásáraBármit megtehetnek , mert az erdőtörvény nem tartalmaz rájuk nézve semmilyen szankciót. Bezzeg , ha egy szakirányító valami apró cseprő dolgot elnéz , jön a fenyegetés , hogy 1 és 12 hónap között felfüggesztik a szakirányítói jogosultságát.
Dobay-saga 3. rész
Az erdő használatára jogosult, erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi kérelmet nyújt be a Gödöllói Erdőfelügyeleti Osztályhoz. A hatóság a 60 mapos határidőt semmibe véve, több mint 130 nap után hoz döntést a nyilvántartásba vételről. Dobay Péter ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – pár nap múlva már levelet ír az erdőgazdálkodónak, hogy pótlási kötelezettsége van.
Eltelt több mint 30 nap, és a nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó még nem kapott erdőtervet.
Az okok egyszerűek.
Egyrészről az Evt. új erdőgazdálkodó esetében a nyilvántartásba vételtől számított 90 napot biztosít arra, hogy erdőterv módosítást lehessen kérni. Feltéve, hogy van erdőterv. Ha nincs, akkor nincs mit módosítani. Vagyis ha 90 nap után adja ki az erdőtervet, akkor az erdőgazdálkodó már nem kérhet erdőterv módosítást.
A másik. Az erdőgazdálkodót az erdőtervben foglaltak jogosítják, illetve kötelezik. A pótlás bejelentés kötelezett. Bejelenteni azonban csak olyan tevékenységet lehet, amit az erdőterv tartalmaz. Dobay levélkéje nem erdőterv. Ha az erdőgazdálkodó erdőterv nélkül jelent be egy tevékenységet, és azt a szakirányítója ellenjegyzi…..már lehet is szankcionálni.
Szóval egy állítólagos jogállamban ilyen mocskos, aljas módszerekkel is élhet egy hatóság.
Válasz osztatlan58 #1327. hozzászólásáraEz is olyan,mint most a szemetelés,ha azonnal nem jelented miután elkövették a területeden,legyen az sima földhasználat,vagy tulajdon, téged fognak megbüntetni,mert te vagy bejelentve oda. Ugyanez a falopásokkal is megvan,ha nem veszik észre időben,nincs feljelentés rendőrségi jegyzőkönyv ,a felügyelő elpbb jár ott,az erdőgazdálkodó lesz büntetve.
Dobay-saga 1. rész
Az erdőgazdálkodó 2024. márciusában több erdőrészletben bejelentett fakitermelést folytatott. Dobay Péter ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – júliusban „bejárást” végzett a területen. A bejárás során „észlelte” hogy az erdőrészletek közé beékelődő földrészleten szerinte jogosulatlan fakitermelés történt. Az adott földrészletben az erdőgazdálkodó nem tulajdonostárs. Meg kell jegyezni, hogy a terület – így az érintett földrészlet is – folyamatos lopás alatt áll, számtalan rendőrségi ügy volt ebből.
Dobay Péter ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – eljárást indított. Az eljárást lezáró határozatában arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy miután hónapokkal korábban az erőgazdálkodó végzett a szomszédos erdőrészletekben fakitermelést, így a jogosulatlan fakitermelést is csak ő végezhette, ő a tettes. Vagyis a Btk. 370. §-ba ütköző cselekménnyel, lopással vádolta meg az erdőgazdálkodót. Amire természetesen bizonyítéka nem volt, de Dobay Péter ügyintézőt – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – ilyen apróságok nem szokták zavarni.
A döntését – határozatát – hű szolgája Markó Sancho Panza Béla osztályvezető természetesen ellen jegyezte, vagyis ő is lopással vádolta meg az erdőgazdálkodót.
A történetnek folytatása lett, a gazdálkodó bíróságra vitte az ügyet. Ennek hatására Dobay Péter – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – visszavonta a döntést, a határozatot. A nyájas olvasó meg fog lepődni. Természetesen ezt is jogszabály sértő módon, végzésben.
Nos, a történetnek nem lesz vége a bírósági per lezárása után sem.
A Btk. ugyanis ismeri a hamis vád fogalmát…..
Válasz sulla #1324. hozzászólásáraNem. Az erdő esetében nincs földhasználati nyilvántartás, csak erdőgazdálkodói. Feltéve, hogy az adott erdő szerepel az Erdőállomány Adattárban.
Válasz Rabó001 #1323. hozzászólásáraA hatóságok az állam meghosszabbított kezei. Az állam szándékosan gagyi jogszabályokat barmol össze, hogy ezek a "kezek" soha ne legyenek megkötve. Mindig az ügyfélnek kell szívni.
Válasz osztatlan58 #1317. hozzászólásáraAz lehet megoldás, ha pl egy osztatlan közös erdőben a saját tulajdoni hányadára csak simán bejelenti a földhasználatot a földhivatalnál?
Válasz osztatlan58 #1322. hozzászólásáraEz a hivatalokat, és végül is az államot szerintem nem érdekli. De az is tök jó, hogy van egy 10 éves törvény (amit persze változtatnak is, ami nem lenne baj, mindig lehet tökéletesíteni mindent), amit elvileg 10 éve alkalmazzák, és akkor egy Kúria ítélet kell ahhoz, hogy eldöntsék hogy akkor most fekete vagy fehér.
Szántónál is vizsgálják elvileg a saját használatot, ha vesz valaki, de korábbi tapasztalat alapján nem 100%-ban ellenőriztek, mert tudok olyat akinek utólag kiszabták a dupla illetéket, meg olyat is akinek nem. És mindkettő ugyanakkor vett föld volt és ugyanúgy bérbe volt volt adva. Bár ez ma már csak egy lekérdezés lefolytatása a földhivatalnál, végignézi egy algoritmus a földhasználati lapokat és kész. A támogatás igénylésnél is ez van, bár ott se tudom hogy 100%-ban megnézik-e mindenkiét.
Korábban azt írta valaki, hogy már vannak olyan földhivatalok, akik az új földtörvény óta vett földekre kötött bérleti szerződéseket nem is hagyják jóvá. Ha tényleg így van, az is érdekes, mert akkor meg miért nem nézik meg mindet egyformán.
Válasz Rabó001 #1320. hozzászólásáraIgen, csak erdőknél nincs értelme...
Válasz Erdőjaro #1318. hozzászólásáraEz az. Ahogy írták, ez csak azokra vonatkozik, akik tettek ilyen nyilatkozatot. Ami osztatlan erdők esetében a jelenlegi jogszabályi háttérrel értelmetlen követelmény.
Ha az akadékoskodók együtt 1 ha fölött vannak, akkor lehet használati rendet csinálni.
Válasz osztatlan58 #1317. hozzászólásáraÉn úgy tudom, hogy vételnél kötelező is megtenni a saját használatra vonatkozó nyilatkozatot. Erdőnél is és földnél is.
Válasz Erdőjaro #1318. hozzászólásáraEz azokra vonatkozik, amiket a jelenleg érvényben lévő "új " foldtorveny után vásároltak. 2014-ota van ez a törvény.
Válasz osztatlan58 #1317. hozzászólásáraHello Rákerestem,itt egy ilyen ügy,hacsak nem pont a konkrét ügy
https://adozona.hu/jogtar/599754_BH_2025373_Erdo_muvelesi_agu_ingatlan
viszont ha rendezetlenség miatt nem tudják bejegyezni,azt miért nem fogadja el a nav?
Következik a kérdés.Mi van azokkal,akik kárpótlás óta nem erdőgazdálkodók az erdőterületeiken,azokon mit hajt be a nav?Rengeteg ilyen van osztatlanban is és 1/1ben is.
Olyan ismerősöm nekem is van,aki így szerzett osztatlanban tulajdont,de lehetetlen a megosztást megcsinálni pár régi vaskalapos miatt,akik állandóan nemet mondanak zsigerből mindenre. Az egész terület fakészlettel nem ér annyit időközben,amit bekebelezéssel kéne fizetni érte.
Akkor most készüljenek az illeték visszafizetésére?
Rossz hír azoknak, akik erdőt vásároltak – akár 1/1-t, akár tulajdoni hányadot -, és a szerződésben nyilatkoztak a saját használatról, így illetékmentességet kaptak. Ha a NAV 5 év elteltével vizsgálja, hogy a vevő eleget tett-e a törvényi kötelezettségének, megkezdte-e a saját használatot, akkor egy friss Kúria döntés szerint, ehhez egyetlen dolgot kell ellenőriznie. A vevő szerepel-e az erdőgazdálkodói nyilvántartásban. Ha erre a kérdésre az erdészeti hatóság nemmel válaszol. akkor az illeték kétszeresét kell visszafizetni.
Vagyis a vita eldőlt. Erdőgazdálkodónak kell lenni ahhoz, hogy jogosult legyen az érintett az illetékmentességre. Ezek után szerintem borítékolható, hogy a NAV beindítja a vizsgálatokat, és ez sokakat kellemetlenül fog érinteni. Aki ezt el akarja kerülni, az csapjon a lovak közé, és oldja meg az erdőgazdálkodást. Ha osztatlanban vásárolt tulajdoni hányadot, akkor vagy adja többlethasználatba egy másik tulajdonostársnak, vagy csináljon használati rendet – feltéve, hogy 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik -, vagy számolja föl a közös tulajdont, és már a saját 1/1-es földrészletére jelentkezzen be erdőgazdálkodónak.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások elkészítése
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:22:10
Mielőtt még elindítanám a Dobay-sagát, pár gondolat a körülményekről.
Dobay Péter a Pest Vármegye Kormányhivatal agrárügyi főosztály vezetője. Miután ebben a beosztásában nem tudja kitölteni a munka idejét, mert szemmel láthatóan nincs sok tennivalója, és miután nem olyan családból származik, hogy naplopásért fizettessen magának a közösből, így a szabad kapacitását erdőfelügyelői tevékenység végzésére fordítja. Kizárólag egy konkrét erdőgazdálkodóra fókuszálva.
Ezzel még talán nem is lenne gond, ha ezt az áldásos tevékenységet nem az alárendeltségbe tartozó erdőfelügyeleti osztályon végezné. De ott végzi. Vagyis ügyintézőként tevékenykedik egy irányítása alá tartozó osztályon, és az itt végzett tevékenységét az a Markó Béla osztályvezető felügyeli szakmailag, és jogilag, aki egyébként a beosztottja. Eddig világos? Nem? Nembaj.
Ezzel a „felállással” tisztában van a kormányhivatal főispánja, és az agrárminisztérium is. De nem zavarja őket. Miért is zavarná, náluk ezt hívják jogállamnak. Ez nem összeférhetetlen, ez nem kizárási ok szerintük. Bár ez utóbbi még nem dőlt el.
Nem kell ezen csodálkozni. Remélem azt a süket fideszes dumát senki nem vette, nem veszi komolyan, hogy „ügyfélbarát közigazgatás”.
Meg egy lófaszt mama.
A hatóság a kormány meghosszabbított keze. Majd pont az Orbán-rezsim lesz az, aki jogokat biztosít az ügyfeleknek a hatóságokkal szemben.
Ebben a „jogállamban”, Magyarországon az ügyfélnek egyetlen joga van. Kussolni……
Kapom az ívet rendesen, amíért nem foglalkozom az erdőgazdálkodással. Változatlanul az a véleményem, amíg ebben a tetű országban a közigazgatás az ásóbéka segge alatt 100 km-re működik, amíg pszichopaták lehetnek kormányhivatalok főosztályvezetői, amíg dilettáns, hozzá nem értő, agyhalott bírák agymenéseire vannak bízva az ügyfelek.....addig ennek nem sok értelme van.
A másik oldal az, tudom, hogy ezek a semmirekellő hivatalnokok a nyilvánosságtól félnek a legjobban. Ezért csinálok egy köztes megoldást, bár ha valamim nincs, akkor az a ráérő idő.....
Az erdőgazdálkodást abban a formában érintem, hogy indíok egy sorozatot a gödöllői erdészeti hatóság, plusz Dobay Péter Főosztályvezető Úr ámokfutásából. Ez kezdetben egy konkrét erdőgazdálkodó kálváriáját fogja bemutatni, azt, hogy hatalommániás, a szakmai, etikai tisztességnek még a látszatára sem adó emberek hogyan próbálnak visszaélni a pozíciójukkal, hogyan próbálnak meg ellehetetleníteni, tönkretenni valakit.
Persze a ha valaki a saját sorsára ismer ezekben a történetekben, és szeretné megosztani, annak nincs akadálya. Mert a nyilvánosság hatalom.....
Attól nem félek, hogy túl sokan mernek ezen a területen megnyilvánulni. De olvasni sokan fogják, ebben biztos vagyok....
u.i.
Az jutott eszembe, talán helyes lenne ezeket a történeteket megküldeni a többi erdészeti hatóságnak is, tanulmányozásra. Például annak okán, lássák, hová nem szabad süllyedni.
Ezen még tipródom egy kicsit....
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:19:07
Válasz §CSABA§ #1271. hozzászólásáraIdőközben kiderült,hogy a földhivatalok már nem csinálják meg ingyen és maguktól a hivatalból történő változásokat sem. Tehát amit eddig hatósági felhívásra megcsináltak hivatalból,azt mostantól a tulajdonosnak kell kifizetnie és megcsináltatnia . Legyen az művelési ág váltás,alrészlet,megosztás vagy egyéb.
Sajnálattal kell tapasztalnom, a gödöllői erdészeti hatóság sportot űz abból, hogy szakmányban hozza a jogsértő döntéseket, szankciókat, szándékosan megpróbál ellehetetleníteni, kicsinálni erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat.
Akik ilyenben érintettek, és szeretnének élni a törvényben biztosított jogorvoslati lehetőséggel - akár akkor is, ha már több hónap, év eltelt -, keressenek.
Megfelelő díjazás ellenében segítek.
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:26:11
Előfordul. hogy valaki tulajdoni hányadot szerez egy erdő művelési ágú földrészletben. Szeretne erdőgazdálkodni, de ennek akadálya van, mégpedig az, hogyha van(ak) olyan tulajdonostársak, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha-t, ezért őket a használati rend során nem lehet önálló részterületben összevonni, viszont a többlethasználati megállapodáshoz sem partnerek.
Ez például akkor jelent komoly problémát, ha mondjuk egy tulajdonostárs tulajdoni hányada 99%, de van egy-két olyan tulajdonostárs, kiknek a tulajdoni hányada pár ezer m2. Eben az esetben a többségi tulajdonostárs nem tud használati rendet csinálni, de miután a "kicsik" nem partnerek a többlethasználati megállapodásban sem, így gazdálkodni sem tud. Meg kell várnia a 3 évet, hogy az Foktftv. szerinti eljárással bekebelezze a renitenseket.
Van erre a problémára megoldás. Akit érdekel, keressen.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-17 08:18:10
Válasz Georgosz #1309. hozzászólásáraGondolom erdőtervezés lesz ebben az évben, és ilyenkor van lehetőség javaslatot tenni. Kétségtelen, hogy ha már valakinek van erdeje, akkor ezt nem szabad elszalasztani, mert igaz az, hogy 10 évre készül az erdőterv, és a tervezés lezárása után nagyon nem egyszerű módosítani.
Válasz §CSABA§ #1307. hozzászólásáraValamelyik nap kaptam tájékoztató levelet az Alföldi Erdőtervezési Osztálytól, szó szerint idézek belőle: "Most lehetősége van végiggondolni és megosztani velünk azt, hogy az erdejében milyen tevékenységet kíván végezni a következő 10 évben." Autóbontást fogok végezni vazze...
Az ilyen akkor tetszik igazán, miután a földhivatal 2019-ben 2 hektár szántót mért nekem erdőrészletbe és csesztetnek érte azóta is Debrecenből...
Miután eléggé egyértelmű, hogy az orbán-rezsim agrárminisztériuma semmit nem tett, és semmit nem fog tenni, az erdők, az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, a szakirányítók érdekében.....így eljátszottam a gondolattal.
Indítani kellene egy mozgalmat a magyar erdőkért.
Az alábbi kérdést tettem föl a faszbukon:
Tisztelettel kérném a szakmát, különösen azokat, akik akár csoprttagként, akár csak olvasóként hatósági munkát végeznek, segítsenek már abban, hol található a hatályos erdő jogszabályokban az, hogy az erdőtervezés során - ide értve az erdőterv módosításokat is - meg lehet határozni az erdőfelújítás módját, illetve erdetét?
Nincs válasz.
Szóval nincs jogszabályi háttér. Én is így gondoltam. Akkor már csak az a kérdés. Miért tűri el több tízezer erdőtulajdonos, erdőgazdálkodó, hogy ezzel szopassák? Hogy jogszerűtlenül belekényszerítsák őket milliós fölösleges kiadásokba, hogy jogszerűtlenül szankcionálják őket?
Ha az erdőtervi határozat HATÁROZAT, akkor miért nerm tartalmaz részletes indokolást? Miért nincs részletesen megindokolva, jogszabályi helyekkel alátámasztva a rendelekző rész? Mert nem tudok arról, hogy egy erdőtervi határozat mentességet kapott volna az Ákr. rendelkezései alól....
15 éve nincs az erdőtervezésnek részletesen kidolgozott jogszabályi háttere. Tizenegynéhány § a Vhr-ben nem jogszabűlyi háttár. Az Erdőrendezési Útmutató anno közel 200 oldalas volt.
Vagy úgy gondolja az Agrárminisztérium, a tulajdonosnak, gazdálkodónak semmi köze ahhoz, mi alapján jogosítják, és kötelezik?
Válasz §CSABA§ #1304. hozzászólásáraErről beszélek... a stílus maga az ember ujra és ujra bődületes okádásokkal tudsz csak itt megnyilvánulni ,és te vallod magad szakembernek. Matyizol ráadásul jóideje ,holott szerintem tévedésben vagy... az hogy folyamatosan sértegetsz itt bárkit is és így akarod megmutatni mekkora szakember vagy,az csak szegénységi bizonyítványt állít ki rólad.
Ennek fuss neki még párszor!
Önfényezed magad és közben másokat szidsz,ezt müveled a hatósággal,az itteni fórumozók azon részével,aki mer véleményezni,ha kérdést teszel fel.... és még én vagyok a pszichopata?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-14 14:23:26
Válasz Rabó001 #1300. hozzászólásáraNyert már valaki hatóság ellen pert vele bármelyik itt pörgetett témában ,csak ennyit
válaszoljatok ...
A konkrét cáfolatról annyit,hogy tele lenne vele az oldal ...összeugrott ő már itt sok emberrel ,még magával a fórummal is harcol nem akarom kitiltatni a hatvanadik nicknevét is
Válasz csontii #1299. hozzászólására
Az hogy itt valaki sorra a joggal szembe vezetné az embereket,és ezt ti jónak látjátok,a ti dolgotok. Azért nem ennyire sötét pokol az erdészeti jog és hatósági oldal ahogy azt a nagy főtölgy előadja sokszor totálisan ráveztetve az ügyfelet a jégre. Mint ha minden nap perre járna a hatósággal és ő nyerne kb úgy viselkedik. Mindezt úgy hogy jogi végzettség is kéne hozzá.
Válasz csontii #1299. hozzászólásáraIgen ,igy van .Jó hogy Csaba itt van sok esetben csak tőle tudunk konkrét jogszabályokat illetve ami fontos azok értelmezését.
Válasz Sylva #1298. hozzászólásáraLehet hozni a konkrét cáfolatokat.
Válasz Sylva #1298. hozzászólásáraAmit a Csaba felvet , azok valós problémák. Ha nem értesz vele egyet , előtted a pálya , tessék jogszabályokkal cáfolni.
Válasz §CSABA§ #1297. hozzászólásáraVan! A hogy hergeled itt a népet,meg félrevezeted,meg neked mindenki hülye,a nébih,a kormányhivatal,a földhivatal,mindenki törvénytelen ,csak te vagy helikopter,mindenki kövesse a helikoptert.
Próbálod itt a puskaport durrogtatni,de nem vevő rá senki. :D
Csak kérdezném. Van olyan téma, ami elérné az ingerküszöbötöket?
Ma megint belefutottam egy bírósági ítéletbe, ami egy erdőterv módosításhoz kapcsolódó hatósági eljárásban az erdészeti hatóságnak adott igazat. A gond az, hogy az ítélet jogszabálysértő.
Konkrétan arról van szó, amibe sajnos sokan belefutnak. Faültetvény, kulturerdő esetében kérik az erdőterv módosítást, az Evt.-re hivatkozva.
„71/A §
(2) Faültetvény és kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő esetén a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra. * „
Az elutasítás már a szokásos rutin. A erdőrészlet nem érte el a Vhr. 7. mellékletében meghatározott vágásérettségi kor alsó határát. És ezt a bíróságok is elfogadják. Még azt is meg tudják velük etetni az erdészeti hatóságok, ha valaki 2024-ben kért erdőterv módosítást mondjuk akác TRV-re, de az erdő csak 2026-ban éri el a vágásérettségi kor alsó határát.
Nos, ez nem így működik. A jogszabályi rendelkezések nem erről szólnak. Azt nem tudom, hogy ezeket az erdészeti hatóságok egyszerűen nem ismerik a hatályos jogszabályi előírásokat, vagy ismerik, de szándékosan nem alkalmazzák. A lényeg – amit már sokszor elmondtam – profi keresetlevelet kell írni.
Erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadás
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Válasz §CSABA§ #1293. hozzászólásáraIgen, az értelmezésénél, ha több értelmezése is lehetséges a konkrét jogszabálynak. Viszont bíróság önmagában nem alapozhat arra ítéletet, mert csak jogszabályra hivatkozva lehet.
Válasz Praetor #1292. hozzászólásáraEz megvan:
Magyarország Alaptörvénye
"28. cikk *
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak."
Válasz Praetor #1292. hozzászólásáraTévedsz. Mind az AB, mind a Kúria egyértelműen kimondta. A jogszabályok értelmezésénél zsinórmérték a preambulum, illetve a jogszabályhoz fűzött miniszeri indokolás....
Válasz §CSABA§ #1291. hozzászólásáraA 109. § (2) bekezdése csak egy lehetőség a hatóság számára, amit saját jogkörében mérlegel.
Meg lehet próbálni a miniszteri indoklásra hivatkozni a bíróságon, mint ami a jogalkotói szándékot jobban megvilágítja, viszont fontos leszögezni, hogy egyértelműen nem jogszabály. Valaminek a jogszerűségét kizárólag ez alapján eldönteni nem lehet.
A skandináv országokban abszolút legitim hivatkozási alap a miniszteri indoklás és a jogszabály előkészítő anyag. Magyarországon ez nem lehetséges, és bíróság sem hivatkozhat ezekre a döntésében.
Válasz Praetor #1290. hozzászólásáraEvt.
"105/F. § * A jogkövetkezmény alkalmazásáról az erdészeti hatóság az eset összes lényeges körülményét, így különösen az alábbiakat mérlegelve dönt:
a) a biológiai sokféleségben okozott kár, ideértve a károsodás elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek,
b) jogosulatlan fakitermelés esetén az ilyen módon kitermelt fa értéke,
c) a fakitermelés saját tulajdonú vagy gazdálkodású területen történt-e,
d) az Adattárral való összhang megléte, valamint
e) a szerkezetromlás, illetve a természetességi állapotban bekövetkezett romlás mértéke."
109. §
"(2) Az erdészeti hatóság a bírság kiszabását mellőzheti vagy a kiszabható bírság összegét korlátlanul enyhítheti, ha az erdőgazdálkodó megsérti a fakitermelésre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, de ezzel összefüggésben olyan fakitermelést végez, amely az Adattárban vagy az erdőtervben szerepel, illetve végleges és végrehajtható hatósági döntésben engedélyezett."
Vonatkozó miniszteri indokolás:
"A fakitermelésre vonatkozó nemzeti jogszabályok megsértése a nyilvántartott erdőgazdálkodók által nem egyforma súlyú, nem minden esetben sérti vagy veszélyezteti ténylegesen a fenntartható erdőgazdálkodást, ezáltal a közérdeket. Előfordulhat, hogy az adminisztratív intézkedésnek számító, az erdészeti hatóság felé teendő bejelentés elmulasztása ugyan jogsértő, de maga a fakitermelés mégis jogszerű és szakszerű, mert összhangban van és nem sérti az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltakat vagy az erdőgazdálkodó erdőtervét."
Válasz §CSABA§ #1286. hozzászólásáraIgen, a jogszerűtlen az jogszabályba, hatóság döntésébe, vagy szerződésbe ütközőt jelent, a jogosulatlan az alany felhatalmazásának hiányára utal elsősorban. Az egész és rész viszonyában vannak. Minden jogosulatlan tevékenység egyben jogszerűtlen is, de nem minden jogszerűtlen tett jogosulatlan is.
De gondolom arra gondolsz, hogy a jogosulatlan személy tevékenysége - ezt a minőséget leszámítva - egyébként nem feltétlenül jogszerűtlen. Viszont ez a minőség végső soron jogszerűtlen is. Szerintem a bíróság nem fog ezen túl sokat görcsölni, ezért nem biztos, hogy ebbe nagyon kell kapaszkodni.
Ebben az évben is több erdőtervezési körzetben lesz erdőtervezés. Április 30-ig az erdőgazdálkodók, illetve a tulajdonos javaslatokat tehet az erdőtervezéshez kapcsolódóan.
A javaslat érintheti az elsődleges rendeltetés, a vágásérettségi kort, a fahasználat módját, az erdőfelújítás cálállományát, és módját, felnyíló erdővé, vagy terméketlen területté minősítést, talajvédelmi rendeltetés megállapítását. Van lehetőség egy adott erdőrészlet megosztására, illetve az erdőrészlet határainak módosítására.
Ez a lehetőség nagyon komoly segítség az erdőgazdálkodónak, hiszen 10 évre előre maga határozhatja meg az erdőgazdálkodásának irányát. Ha ezt elmulasztja, akkor a következő 10 évben gyakorlatilag meg van kötve a keze. Abból kell "főznie", amit az erdőtervezők meghatároztak.
Ezért azt javasolom, ezt mindenki komolyan gondolja végig. Amennyiben ebben segítségre van szüksége, keressen.
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Nem védett, Natura 2000 erdőrészletek esetében, nincs arra lehetősége az erdészeti hatóságnak, sem a természetvédelmi hatóságnak, hogy egy faültetvény, vagy kulturedő esetében az erdőfelújítást kizárólag őshonos fafajokkal, erdőszerkezet átalakításra kötelezve írja elő. Ha az erdőtervben ez szerepel, akkor az jogszabálysértő. Így pl. egy akácost fel lehet újítani akác sarjról is.
Ha van rá lehetőség, módosítani kell az erdőtervet, vagy az erdőtervezéskor erre irányuló javaslatot kell tenni.
Ha valakinek ilyen problémája adódik, és van lehetősége az erdőterv módosításra, vagy ebben az évben erdőtervezés van folymataban a gazdálkodási területén, és szeretné a fenti problémát megoldani, keressen.
erdoagro58@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Válasz Praetor #1285. hozzászólásáraAmi konkrétum, az egy 31 milliós jogosulatlan fakitermelés bírság egy erdőgazdálkodómnál, ami már a törvényszéken van, illetve a jogosulatlan fakitermelés fásításból, ahol az erdészeti hatóság kvázi lopással vádolta meg az erdőgazdálkodót. Ez is jogszabálysértő, ami szintén a törvényszéken van. Ez utóbbit visszavonták, de az is jogszabálysértő. Nem engedtük el, mert hamis vádért fel lesz jelentve a Főosztályvezető Úr.
Ez egyébként mind Gödöllő. Az az erdészeti hatóságok legalja. A következő lépés a teljes erdészeti osztály kizárása lesz.
Keresek továbbá erdőkezelésre olyan erdőt, ahol a leírólapon van erdőfelújítási kötelezeztség, mert az erdőtervet is megakarom támadni bíróságon.
Válasz Praetor #1285. hozzászólásáraNem. Majd ha megbíznak ezzel, akkor elviszem a bíróságra.....
Egyébként az erdőgazdálkodók esetében ez a jogalkotó álláspontja is.
A jogszerűtlen, és a jogosulatlan nem ugyan az a kategória.
Válasz Praetor #1284. hozzászólásáraA 255/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) h) pontja lefedi ennek egy részét, de talán nem mindet.
Csaba, konkrét ügy kapcsán futottál bele ebbe?