Hirdetés
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Claas Ranger teleszkópos milyen gép? új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Gázolaj jövedéki visszaigénylés új
- Agrártámogatások kifizetése új
- S.O.S. új
- AKG támogatás új
- Ukrán Csemegeszöllő fajták /adok veszek cserélek / új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
Cikkajánló
Hirdetés
_jpg_fill_540x300_0.webp "Íme négy megbízható, biztonságosan termeszthető kukoricahibrid – stabil termés a kihívások ellenére is! + VIDEÓ")
Íme négy megbízható, biztonságosan termeszthető kukoricahibrid – stabil termés a kihívások ellenére is! + VIDEÓ
Vegye fel a harcot az éghajlatváltozás hatásai ellen modern KWS hibridekkel!
Sajtóközlemény
1249 hozzászólás
A tegnapi posztban leírtam, hogy nem én leszek az, aki a jogalkotás, jogalkalmazás dzsungelében kikaparja a gesztenyét.
Nos, finomítanom kell ezen kijelentésemet. Ez ugyanis a karitatív tevékenységre vonatkozik. Ha bárkitől kapok erre megbízást, akkor természetesen megfelelő díjazás ellenében kikaparom a gesztenyét.
Mert azt látom, nagyon sok gesztenye van elásva. Úton-útfélen találkozom jogszabálysértő hatósági döntésekkel, amelyekkel szemben jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésekre. Ezalatt nem csak a bírósági jogorvoslati út értendő, hiszen az gyakorlatilag 30 napos határidőhöz kötött. Ha letelt ez a határidő, akkor az érintettek úgy gondolják, nincs tovább. Pedig van. Ismételten megjegyzem, ezekhez a jogorvoskatokhoz nem kell jogi képviselő, ügyvéd.
Ilyen esetek, a teljesség igénye nélkül:
Az erdőgazdálkodó bejelenti a fakitermelést, Letelik a jogszabályban biztosított 8 nap határidő az erdészeti hatóság számára, amely alatt korlátozhatja, feltételhez kötheti, vagy megtilthatja a fakitermelést. A gazdálkodó a 9. napon megkezdi a termelést. Majd napokkal, hetekkel később kap egy határozatot pl. arról, hogy a fakitermelést erdőfelújítási biztosítékhoz köti az erdészeti hatóság, és annak befizetéséig a fakitermelést megtiltja. Bónuszként még erdővédelmi bírságot is kiszab jogosulatlan fakitermelésért.
Totál jogszabálysértő döntés. Fakitermeléshez kapcsolódó feltételt a már fentebb említett 8 napon belül lehet megállapítani. Ugyan így tiltani is ezen idő alatt lehet.
Az erdőgazdálkodó elvégzi határidőn belül a felújítás első kivitelét. A felújítás ugyanakkor meghiúsul valamilyen biotikus, vagy abiotikus károsítás miatt. Ha ez nem az erdőgazdálkodó mulasztásának következménye, és erről a károsításról az erdészeti hatóság tudomást szerez, vagy úgy, hogy az erdőkár bejelentése megtörtént, vagy úgy, hogy a műszaki átvétel során ezt az erdőfelügyelő észlelete, és az e-lapon rögzítette, akkor az erdészeti hatóságnak a rendes munkavégzés feltételeit figyelembe véve hivatalból indított eljárással a felújítás megkezdésének határidejét módosítani kell. Ugyan ez az eljárás, ha már egy folyamatban lévő erdőfelújításban történik ilyen káresemény, ami ellehetetleníti a befelezési határidő betartását. Ebben az esetben azt a határidőt kell módosítani. Ismétlem, ezt nem kell kérni, ez a hatóság kötelessége. Ha ennek nem tesz eleget, viszont szankcionál a határidő be nem tartása miatt, az szintén jogszabálysértő.
Reggelig lehetne sorolni a példákat. A lényeg, nem kell ezeket a jogszabálysértő döntéseket elfogadni, hanem élni kell a jogorvoslati lehetőséggel.
Aki meg szeretné oldani az ilyen problémákat, keressen:
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Hajlott koromra tekintettel azt szoktam mondani, engem már hatóság, hatósági döntés, hatósági emberke nem tud meglepni.
A napokban azonban egy konkrét erdészeti hatóság konkrét erdőfelügyelőjétől szakmányban olvasok olyan határozatokat, amelyek jofógszabálysértőek, illetve semmissek.
Mit mondjak, összefutott a nyál a számban, és csettintettem. Ez már igen! Egyenlőre nem tudom eldönteni, hogy ez az erdőfelügyelő ilyen szinten nem ismeri-é a jogszabályi előírásokat, vagy ismeri, de szándékosan hagyja azokat figyelmen kívül, vagy szándékosan értelmezi félre.
Na majd kiderítem....
https://foldjog.blog.hu/2024/09/05/erdokar
Megjegyzem. Azt, hogy egy erdőgazdálkodót az erdészeti hatóság szankcionál pl. akkor, ha a felújításba végrehajtotta az első kivitelt, de az mondjuk aszálykár miatt kipusztult, és az erdőfelügyelő emiatt úgy veszi, mintha nem kezdte volna meg a felújítást, vagy a már befejezés előtt álló felújítás valamely biotikus, vagy abiotikus káresemény következtében olyan károsodást szenvedett, hogy nem befejezhető, de a felújításra meghatározott határidő letelt, és az erdészeti hatóság szankcionál.....na az egyrészről az erdőgazdálkodó sara, mert nem ismeri a jogszabályi előírásokat, máarészről az erdőfelügyelő rosszindulata, szándékos szívatása. Főleg, ha a felügyelő ezeket a káreseményeket a műszaki átvétel során észlelte, és rögzítette is az e-lapon.
Válasz nemerdőmérnök #1143. hozzászólásáraEz már évek óta világos, egyértelmű. Nekünk, szakmabelieknek. De az agrárminisztériumban nem szakmabeliek ülnek, hanem csinovnyikok......
Válasz Erdőjaro #1141. hozzászólásáraAzért még mindig vannak, akik erdőtelepítésben gondolkodnak. Azért, mert csak a forintok lebegnek a szemük előtt, de lövésük nincs arról, mit vállalnak......
Válasz Csaba58 #1142. hozzászólásáraNagyon-nagyon lassan pislákol valami.
https://fataj.hu/2024/08/hogyan-allithatjuk-meg-az-erdok-pusztulasat/?
Idézek a cikkből:
"– A klímaváltozás ténye ma már vitathatatlan, a kedvezőtlen változás pedig olyan gyors és akkora mértékű, hogy kénytelenek voltunk feltenni a kérdést: vajon a meglévő, őshonos fafajaink képesek-e ezt túlélni? – fejezte ki aggodalmát Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója az erdeink jövőjéről.
Azok a fafajok, amelyeket ma őshonosnak nevezünk, a leginkább érzékenyek ezekre a gyors folyamatokra."
Válasz Erdőjaro #1141. hozzászólásáraDe amint látható, ez a probléma csak egy nagyon szűk kört érint.
Válasz Csaba58 #1139. hozzászólásáraAmikor már az akác is szárad ki? Amikor a csipkéspoloska a maradék tölgyet is elintézi pár éven belül. Amikor nulla évek óta a növedék egy középkorú tölgyesben,cseresben jó termőhelyen is,ott nem a gazdálkodással van a baj. Amikor az akác felújítás is szokatlanul csúnya képet mutat,a 3éve telepített csemete meg kidöglik ott is,ahol már ugy nézett ki,hogy végre megmarad,megeredt , s ráadásul felszólítás már nincs,ha hibát találnak,határozat van.
Válasz Csaba58 #1139. hozzászólásáraHa egész nap fogod őket hurcolni a mostani képet mutató tölgyesekben,bükkösökben ,sem fogják megérteni , hogy itt változtatásra lenne szükség.
Vajon mi kellene ahhoz, hogy a hülye agrárminisztérium hülye erdészeti főosztálya, a hülye ökocelebek, rózsadombi zöldek, meg a hülye rigócsőszök - nemzeti parkosok - belássák végre. A jelenlegi, és a jövőbeli kilimatikus viszonyok között, drasztikusan változtatni kellene a hülye természetvédelmi és a nagyon hülye erdőtörvényen?
https://foldjog.blog.hu/2024/08/25/megtortenhet
Válasz Sylva #1136. hozzászólásáraEttől már csak az a szebb amikor elbeszélget magával néha az ember fia....de igazad van. Egyik nap praetor vagy proconsul a római joggal, a másik nap meg Kittenberger Kálmán zoológus...
Válasz Csaba58 #1135. hozzászólásáraNem,csak ne kezdj el itt módszeresen kérdéseket válaszolatlanul hagyni direkt,a saját hasznodat látva benne... ez egy fórum,nem hetvenhét regisztrációs nicknévvel kell itt a pénzt gyűjteni,hanem segíteni,ha meg nem tudsz,vagy inkább nem akarsz akkor inkább ne játszd itt a sértődöttet ezredszerre már kurvára unalmas mindenféle csaba meg quercus meg ezeregy név ...
Válasz Sylva #1132. hozzászólásáraEgyébként majd akkor kritizáljál, ha az általatok istenként tisztelt dr-esek töredéke annyi segítséget, tanácsot, útmutatást adnak ingyen, mint én itt, a blogomon, vagy a faszbuk csoportban. Vagy úgy gondojátok, azért, mert én nem vagyok dr-es, ezért nekem a máltai szeretetszolgálatot kell játszanom?
Válasz Sylva #1132. hozzászólásáraNem azt mondtam, hogy pénzért. Azt mondtam, hogy nem itt ebben a szarkupacban. Majd a blogomon......
Válasz Sylva #1132. hozzászólásáraIngyen is sokszor segített már, sokaknak.
Válasz Csaba58 #1131. hozzászólásáraElhúzod a mézesmadzagot az emberek orra előtt,aztán pénzért segítesz? Bravó!
Válasz Rabó001 #1130. hozzászólásáraEz egy több éves történet. Majd leírom. De nem itt.....
Válasz foldjog58 #1126. hozzászólásáraHol lehet ezt megnézni? Erdoterkepen? Asszem ez a neve. Bár szerintem nekem nincs ilyen.
Válasz Sylva #1127. hozzászólásáraValóban ilyen esetben mérlegelni kell,és eredeti állapotba,művelési ágnak megfelelően vissza kell állítani a területet. Le kell termelni,de nagy valószinűség szerint nem fognak rá adni engedélyt,methogy erre is kéne ám kérni fásításból fakitermelés nyomtatvánnyal..vagyis már csak online.
Válasz foldjog58 #1126. hozzászólásáraMelyik a jobb?
Válasz foldjog58 #1126. hozzászólásáraEzen önerdősüléssel létrejött,még szabadrendelkezésűvé minősíthető erdők jelenleg milyen módon vannak nyilvántartva?
Erdőként van bejegyezve,van rá üzemterv? Mert akkor az természetszerű :D
Erdőként van bejegyezve a művelési ág,de nincs rá üzemterv ,nincs fent az adattárban sem.
Netán beerdősült de még legelő müv ág,gyep,szántó, amit 2024 szept 1től erdővé minősítenek át? Ez nem teljesen derül ki sehonnan.
Mert ha ez az utóbbi.. akkor inkább letermelni érdemes szeptember 1ig :D mert utána erdőállomány adattárba rakják,tervezett erdővé minősítik.
2021 szep. 1-ig volt lehetőség arra, hogy az önerdősüléssel létrejött erőket át lehetett minősíteni szabad rendelkezésű erdkké. Ezt a lehetőséget bizonyos feltételek fennállása esetén meghosszabították 2024. szep. 1-ig.
Még van egy pár nap.....bár a tapasztalatom alapján itt senkinek nincs problémája.
Tud valaki Nyíeregyháza környékén olyan erdőmérnököt, aki vállal erdőtelepítési kiviteli terv készítést?
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
https://foldjog.blog.hu/
Üdv!
Tapasztaltabbaktól kérnék információt akác erdővel kapcsolatban tervezéshez.
20-25 év közötti korú erdőben 10 éve már nem történt gyérítés, nagyságrendileg hektáronként hány köbméter várható gyérítés során, valamint utána reálisan mikor érdemes ismét gyéríteni és abból mekkora mennyiség várható.
Pár adat az erdőről: egybefüggő 20 hektár, mély termőrétegű humuszos homoktalaj, sík terület, átlag 95 m3 fakészlet/ha, fatermő képesség 6,5m3/ha/év.
Mennyire reális a fakitermelési tervben a TKGY érték, 6-7-8 m3/ha, 10%os eréllyel?
Előre is köszönöm a válaszokat!
2020. július 1-től az erdőgazdálkodók már nincsenek egy konkrét szakirányítóhoz kötve. Vagyis nem csak az a szakirányító jegyezhet ellen pl. bejelentéseket, aki az erdőgazdálkodói bejelentésben vállalta a szakirányítást. Ettől az időponttól kezdve ezt bármely jogosult szakszemélyzet megteheti, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek. Vagyis egy erdőgazdálkodó akár több szakirányítóval is dolgozhat.
Ezzel az erdészeti hatóságok többsége már tisztában van. Amelyik nem, annak ezt el kell magyarázni. Ha nem érti meg, élni kell a jogorvoslat lehetőségével, és bírósággal kell elmagyaráztatni.
A másik dolog. Én értem, hogy az erdész kollégák, az erdőgazdálkodók nem szívesen konfrontálódnak az erdészeti hatósággal. Én sem vagyok híve ennek. Én is azt az elvet követem, hogy ha felmerül valamilyen probléma, akár jogszabályértelmezés területén, akkor azt próbájuk meg közösen tisztázni.
Ha azonban akár erdész kolléga, akár erdőgazdálkodó azt érzékeli, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy a hatóság rászállt, hogy ki akarja csinálni……na akkor nem kell finomkodni. Mert ha valaki csak hátrál, akkor nem fogják békén hagyni, kinyírják.
Tehát ebben az esetben el kell dönteni. Nem konfrontálódunk, meghúzzuk magunkat, és megvárjuk, míg ellehetetlenítenek. Vagy szembe fordulunk, beleállunk a dologba, és orrba verjük a tisztelt hatóságot, a magát kiskirálynak képzelő hatósági emberkét úgy, hogy derékig kéküljön.
Tudom ez nem egyszerű dolog, hiszen ehhez naprakész jogszabályismeret. szakmai profizmus kell, és ilyen ügyvédet nem igazán lehet találni. Viszont ha valaki élni akar a jogorvoslati lehetőséggel, és bírósághoz fordul, ahhoz nem kell jogi képviselő. Keresetet az ügyfél is benyújthat. Na, ezt a keresetet kell profi módon megfogalmazni. Úgy, hogy már itt érezze a tisztelt hatóság, a hatósági emberke a törődést. Na meg azt, hogy ebből baj lesz. Természetesen ettől nem fogják az érintett ügyfelet hirtelen megszeretni, de tisztelni előbb-utóbb megtanulják. Ha ez elsőre nem sikerül nekik, akkor addig kell őket bíróságra vinni, amíg ezt meg nem értik.
Mindenki maga dönti el, mi akar lenni. Nyuszi, vagy vadász. Én már 3 éves koromtól vadász….
Erdők esetében nem mindig az osztatlan közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás.
A matek dönt. Ha több olyan tulajdonostárs van, akinek be kell kebelezni a tulajdoni hányadát, végig kell gondolni megéri-é a befektetést.
Ha belátható időn belül nincs lehetőség jelentősebb bevételt produkáló fahasználatra, akkor nem valószínű, hogy érdemes pénzt fektetni a dologba.
Ilyankor ha valaki tulajdonostársként gazdálkodni szeretne, akkor érdemes elgondolkodni a használati renden, illetve a többlethasználati lehetőségen.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, használati megosztás lebonyolítása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Nemrégiben beadtam egy földhivatalhoz erdő művelési ág változási kérelmet. A képlet egyszerű. Szántó földrészlet, benne egy Adattári erdő. A földmérő megcsinálta a változási vázrajzot, ehhez kért egy hatósági bizonyítványt az illetékes erdészeti hatóságtól. A kérelemhez csatoltam ezt is.
A hét elején hívott az ügyintéző, hogy a hatósági bizonyítvány digitálisan van aláírva, és ezt nem tudja elfogadni, pótoljam egy papír alapúval. Jogszabályi hátteret nem tudott ehhez felhívni.
Felhívtam a figyelmét, egy több mint egy éve hatályos jogszabályi előírásra, miszerint az erdő művelési ág változások intézésébe be kell voi az erdészti hatóságot is. Egybefoglalt döntést kell hozni velük, tehát már nincs szükség hatósági bizonyítványra. Azt válaszolta, ez náluk még nem működik. Én erre annyit mondtam, a hatályos jogszabályok betartása nem működés kérdése.
Letettem a telefont, és emailban megküldtem nekik a kormányrendelet vonatkozó jogszabályi helyét. Ha valaki hasonló esetbe ütközik, ugyan ezt tegye. Ez érvényes azon eljárásokra is, ahol van erdő művelési ágú alrészlet, amely az Adatár szerint nem erdő, és pl. fásított terület művelési ágra szeretné valaki változtatani.
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
37. §
(7) * Azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokban, amelyekben erdő művelésiág-változás átvezetésére kerül sor, ingatlanügyi hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes, 2. mellékletben meghatározott vármegyei kormányhivatal jár el. Az erdészeti hatóság és az ingatlanügyi hatóság a művelési ág változásával kapcsolatban egybefoglalt döntést hoz.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
https://foldjog.blog.hu/
Az osztatlan közös tulajdon rengeteg problémát jelent, ha valaki értékesíteni szeretné a tulajdoni hányadát, mert jelentősen alacsonyabb áron tudja azt megtenni, mintha 1/1-es lenne a tulajdona, de ugyan így jelentős akadály akkor is, ha valaki gazdálkodni szeretne, vagy bérbe szeretné adni a földjét.
Az erdők esetében ez különösen igaz, hiszen itt még elaprózódottabbak a tulajdonviszonyok, mint a termőföldek esetében. Sokan találkoznak azzal a problémával, hogy szeretnének erdőgazdálkodni, évek óta vásárolnak tulajdoni hányadokat, de amikor a gazdálkodás kerül szóba, mindig falakba ütköznek.
Van azonban megoldás ezekre a problémákra.
Egyrészről van lehetőség felszámolni az osztatlan közös tulajdont egy viszonylag egyszerű módon, a 2020. évi LXXI. törvény biztosította kereteken belül. Másrészről, ha valaki ebbe nem akar belevágni, akkor kialakíthat egy úgynevezett használati rendet, amely alapján már gazdálkodhat a saját tulajdoni hányadán, illetve használatba is adhatja azt. Ha van használati rend, akkor arra is van lehetőség, hogy más tulajdonostársakkal többlethasználati megállapodást lehet kötni, ennek alapján az ő tulajdoni hányadukat is kvázi bérbe lehet venni.
Persze ezek a megoldások nem annyira egyszerűek, de aki ismeri a hatályos jogszabályi hátteret, a földhivatali gyakorlatot, annak ez nem jelent problémát.
Akinek a leírtak felkeltették az érdeklődést, keressen. Tájékoztatom a konkrét lehetőségekről, és vállalom annak lebonyolítását is akár termőföld, akár erdő esetében.
Moderátor által módosítva: 2024-04-26 11:59:09
Válasz DAndrás #1115. hozzászólásáraHaszonbérleti szerződést nagyon nem egyszerű dolog felmondani.
Ezért kell olyan osztatlanban tulajdoni hányadot venni, ahol nincs erdőgazdálkodó......
Válasz ex lege #1114. hozzászólásáraMegfordult a fejemben, hogy nagyobb méretű terület megvásárlása esetén - 5-6 Ha - az osztalan közösből, elvi lehetősége van önálló hrsz-t létrehozni. Feltételezem az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés felmondása elég macerás, ha egyáltalán lehetséfges, ráadásul a "kiváláshoz" hozzá kell járulnia minden tulajdonosnak, amihez nagy valószínűséggel a mostani többségi tulajdonos nem járulna hozzá.
Válasz DAndrás #1113. hozzászólásáraHa hosszú évekig nem lehet rajta gazdálkodni, plusz még a bérleti díj is ki lett fizetve előre....akkor nagyon sokára fog megtérülni a befektetés.
Olyan erdőket kell keresni, ahol nincs erdőgazdálkodó, plusz a tulajdonostársak minél nagyobb hányada vagy elérhetetlen, vagy már egyértelműen nem él. Ott érdemes tulajdoni hányadot venni.
Válasz ex lege #1112. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Ha jól értem az adott tulajdoni hányad forgalmi értéke majdnem nulla, lévén a területet gazdaságosság szempontjából hasznosítani nem lehet.
Válasz DAndrás #1111. hozzászólásáraIlyen feltételek mellett nem sok értelme van tulajdoni hányadot venni.
Azt még 2016-ban is nehezen tudom elképzeni, hogy valaki - még ha többségi tulajdonos is - haszonbérleti szerződést köt, úgy, hogy ez a többi tulajdonosra is hatályos legyen.
Olyan elképzelhető, hogy a szerződéses ajánlat mindenkinek meg lett küldve, és valamilyen formában azt mindeki el is fogadta.
Tisztelt ExLege!
Tanácsát szeretném kérni az alábbi kérdésben.
Milyen előnnyel illetve hátránnyal jár egy 100 Ha méretű osztatlan közös tulajdonban álló erdőben 1 Ha-nál (egy hektár) kisebb tulajdonrész idei évben történő megvásárlása, amennyiben a területre erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek 50 évre - 2016-ban, vagyi 2066-ban jár le - és a tulajdonosok a haszonbérleti díjat már előre, két részletben megkapták.
Második kérdésként merül fel, hogy milyen előnnyel illetve hátránnyal jár egy 100 Ha méretű osztatlan közös tulajdonban álló erdőben 6 Ha (hat hektár) méretű tulajdonrész idei évben történő megvásárlása, amennyiben a területre erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek 50 évre - 2016-ban, vagyi 2066-ban jár le - és a ulajdonosok a haszonbérleti díjat már előre, két részletben megkapták.
Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az egyik 61%-os tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos kötötte a közvetlen családtagja által üzemeltetett Kft-vel, kettejük között közeli hozzátartozói jogviszony áll fenn. A szerződést tényként közölve megküldék a többi tulajdonostársnak, hogy a szerződést tudomásul venni szíveskedjenek.
Szíves segítségét előre is köszönöm.
"1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenes, ezért azt a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával megsemmisíti.
[55] Azáltal, hogy a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja a védett természeti területeken az idegenhonos faállomány kitermelése után lehetővé teszi az őshonos fajokkal történő fafajcserés szerkezetváltás mellőzését, és így a biológiai sokféleséget, és különösen a honos növény- és állatfajokat, mint az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében kifejezetten nevesített, a nemzet közös örökségének részét képező természeti érték megőrzését több évtizedig tartó időszakra vonatkozóan nyilvánvalóan sérti, majd pedig ezen biológiai sokféleség esetleges helyreállításának teljes költségét, valamennyi következményét és felelősségét a jövő nemzedékekre hárítja, a Korm. rendelet a védett természeti területen lévő, idegenhonos fafajokból álló erdőterületek vonatkozásában valójában teljes mértékben figyelmen kívül hagyta mind a jövő nemzedékek, mind pedig a nemzet közös örökségét képező természeti értékek védelmének szempontjait, azaz valójában teljesen kiüresítette az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését, mely szerint a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális erőforrások „védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
Az a király, aki elsőként lép
Legalább is az erdő használati megosztása esetén. Miután az erdők elsöprő többsége osztatlan közös tulajdon, és a magán erdők több mint a felében gyakorlatilag nincs erdőgazdálkodó, így ha egy tulajdonostárs gazdálkodni szeretne – legyen bármilyen kicsi tulajdoni hányada is -, megteheti.
zárójelben. Persze a „bármilyen kicsi” úgy értendő, hogy ha a tulajdoni hányada 1 ha-nál kisebb, akkor társakat kell keresni, hogy e fölé menjen a közös terület. zárójel bezárva
A dolog elindulhat úgy is, hogy ha mondjuk egy 10 ha-os erdő földrészletben valakinek van 3,7 ha-ja, és csak azon akar gazdálkodni, de úgy is, hogy több tulajdonostárs közösen akar gazdálkodni. A lényeg, hogy ha a gazdálkodási szándék nem a teljes földrészletet érinti, akkor elsőként használati rendet kell kialakítani. Egy erdészeti térképen ábrázolni kell, hogy ki/kik mely részterületet kapják meg, majd ezek után, ha ez a megosztás elfogadásra kerül, akkor az így létrejött részterületre már lehet kérni az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételt.
Ha több tulajdonos fog össze, akkor először egymás között meg kell egyezni, ki lesz az erdőgazdálkodó, és a többi tulajdonostársnak többlethasználati megállapodást kell vele kötni.
zárójelben. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, a többlethasználati megállapodáshoz nem kell földművesnek lenni. Bármely tulajdonostárs köthet ilyen szerződést a többi tulajdonostárssal. zárójel bezárva.
Van ebbe viszont egy csavar. Mégpedig az, hogy ha nem történik előzetes egyeztetés a tulajdonostársak között, ha valaki csak a saját tulajdoni hányadán akar gazdálkodni, vagy többen egy közös területen, akkor azon tulajdonostársakkal, akik valamely oknál fogva passzívak, valamit „kezdeni kell”. Azoknak, akiknek a tulajdoni hányada meghaladja az 1 ha, egy önálló részterület kerül kijelölésre, természetesen ott, ahol a kezdeményező ezt meghatározza.
Azok viszont, akik tulajdoni hányada nem éri el az 1-ha-t, azok a törvényi előírás szerint egy „kalapba” kerülnek. Tehát ha van 20 ilyen tulajdonostárs, és ezek egyike sincs a kezdeményezők között, akkor ők egy tömbbe kerülnek. Miért érdekes ez?
Nos azért, mert számukra az „ajtók záródnak”. Az erdőtörvény ugyan is úgy rendelkezik, hogy erdők esetében a használati rend módosításához teljes egyetértés kell, ide értve a Fétv.-ben felsorolt vélelmeket is. Vagyis ha csak egyetlen tulajdonostárs is tiltakozik a használati rend módosítása ellen….akkor sakk-matt. Ez főleg azoknak fájhat, akik egy kalapba kerültek, majd később úgy döntenek, kiválnának, egy páran, és gazdálkodnának.
Ezért mondom, az a király aki elsőként kezdeményez…..
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Már eleve elfogadhatatlan, ha bármely erdőt, erdőgazdálkodást érintő kérdést a Földforgalmi törvényekben szabályoznak. Ideje volna megérteni az Agrárminisztériumnak is, az erdő még csak egy napon sem említhető más termőföldekkel.
Ez főleg igaz akkor, mikor ilyen „gyöngyszemek” születnek:
„2013. évi CCXII. törvény
20/C. * Erdőgazdálkodási haszonbérlet
68/C. §
(8) Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződésben meg kell határozni az erdővagyonnak a szerződés időtartamának lejáratkori elvárt értékét és az értékszámítás módszertanát. A szerződésnek az időtartama lejártán kívüli bármilyen okból történő megszűnésekor az erdővagyonnak a szerződés időtartama lejáratkori elvárt értékének és a szerződés megszűnésekor fennálló értékének nettó jelenértéke
a) negatív különbözetéből számított csökkenés értékét a haszonbérlőnek a tulajdonos részére,
b) pozitív különbözetéből számított gyarapodás értékét – ha a felek kifejezetten így állapodnak meg – a tulajdonosnak a haszonbérlő részére
meg kell térítenie.
(8a) * A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlet tárgya erdőnek nem minősülő föld és a szerződés lejártakor erdőnek nem minősülő földként kerül a haszonbérbe adó részére visszaadásra.”
Találós kérdés. A (8a) pontban mire gondolhatott a költő? Hogyan lehet erdőnek nem minősülő földre erdőgazdálkodói haszonbérleti szerződést kötni?
A Budapest Környéki Törvényszék egyik bírája az Alkotmánybíróság elé vitte a 287/2022. Korm. rendeletben meghatározott mentességet, az 1. § (2) bekezdés a) pontját.
"A Korm. rendelet sérelmezett rendelkezése alapján az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető."
Meglátjuk mit mond erre az AB.
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvénynél jeleztem a Minisztériumnak, hogy az erdőket érintő használati megosztás módosított rendelkezése ellehetetleníti a többlethasználati megállapodásokat. Meglepne, ha érdekelné őket.
Erdőtörvény vhr.módosítása: https://cdn.kormany.hu/uploads/document/a/ad/ad6/ad6b5e471b8b1e2aedc87a4f0dbcecba4e4b8e46.pdf
Még mindig megfeledkezem arról, hogy azért mert nekem egy megnevezés, fogalom jelentése egyértelmű, attól még másoknak, mondhatjuk úgy is, laikusoknak, nem az. Gyakran írok a használati rendről, a többlethasználati megállapodásról, de tapasztalom, sokaknak ezen fogalmak jelentése, tartalma nem egyértelmű.
Tegyük akkor érthetővé ezeket.
Ha egy termőföld, erdő osztatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársak számára annak használata, használatba adása nem egyszerű dolog. Ezért rendelkezik úgy a 2013. évi. CCXII. törvény. (Fétv.), hogy:
„70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak – a 71. §-ban meghatározottak szerint – kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).”
Vagyis a használati rend kialakítása törvényi kötelezettség…..lenne.
A használati rend kialakítását bármely tulajdonostárs kezdeményezheti, azzal, hogy a használati rend kialakításról igazolt módon ajánlatot tesz minden tulajdonostársnak. Az ajánlat elfogadáshoz elegendő a tulajdonostársak egyszerű többsége, de ha a tulajdoni hányadok alapján számított 10% azt nem fogadja el, akkor 2/3-os hozzájárulás kell. A törvény felsorolja, mi minősül hozzájárulásnak. Ilyen, pl. ha valaki nem veszi át az ajánlatot tartalmazó levelet, ha a tulajdoni lapon szereplő címe hiányos, ha elköltözött, vagy ha átvette, de 60 napon belül nem válaszol.
A használati rendet egy 30 napnál nem régebbi földhivatali térképen is ábrázolni kell, sorszámozva az egyes részterületeket, és ehhez hozzárendelve az adott tulajdonostársat. Ha a használati rend elfogadásra került, akkor már bármely tulajdonostárs használhatja a saját kijelölt tulajdoni hányadát, illetve használatba adhatja azt. Gyakorlatilag nincs területminimum. Arra is van lehetőség, hogy ha több tulajdonostárs közösen egy meghatározott személynek akarja használatba adni a tulajdini hányadát, akkor ezen tulajdonostársak egyben is kijelölhetik a területüket.
Kivéve az erdőket. Az erdők esetében ugyan is 1 ha-nál kisebb részterület nem alakítható ki. Ez eddig is problémát jelentett, de az erdészeti hatóságok egy része ezt orvosolta, igaz jogszabálysértő módon. Január 1.től ezen az agrárminisztérium segíteni akart, de csak még nagyobb káoszt okozott. Ezt jeleztem nekik, de nem hiszem, hogy különösebben érdekelni fogja őket. A lényeg, hogy 2 ha-nál kisebb erdőterületen nem lehet használati rendet kialakítani.
Ha a használati rend megvan, akkor van lehetőség arra is, hogy azt valamely tulajdonostársnak, vagy egy harmadik személynek használatba adják. Tulajdonostársak egymással haszonbérleti szerződést nem köthetnek. Ebben az esetben azonban már minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ide értve azokat is, akinek a törvényi rendelkezés alapján a hozzájárulásukat vélelmezni kell. A termőföldek esetében azonban nem lehet még többlethasználati megállapodást sem kötni azon tulajdonostársakkal, akik a tulajdoni hányadukat adásvétellel szerezték, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy azt saját maguk használják. Ez alól az erdők kivételek, itt nincs ilyen korlátozás. A többlethasználati megállapodást lehet határozott, vagy határozatlan időre is kötni, és lehet ingyenes is.
A többlethasználati megállapodás termőföldek esetében viszonylag korlátozott lehetőséget biztosítanak, mert ott ritka az olyan szabad terület, amin nincs földhasználat.
Nem úgy az erdők esetében. Több százezer hektár rendezetlen gazdálkodású erdő van jelenleg is, vagyis olyan, melynek nincs erdőgazdálkodója. Ezeknél gyakorlatilag bármely tulajdonostárs előtt adott a lehetőség, hogy ha időt, és pénzt fordít rá, akkor akár egy meghatározott részterületen, de akár a teljes földrészleten is erdőgazdálkodó lehessen. Akár akkor is, ha csak pár száz, vagy ezer négyzetméterrel rendelkezik.
És a végére a leglényegesebb dolog. A többlethasználathoz nem kell földművesnek lenni!
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Nem győzöm elégszer elmondani. Aki erdőt akar vásárolni, az körültekintően járjon el. Ne bemondásoknak higgyen, hanem a leíró lapnak, illetve szakembernek. Nagyon sok kellemetlenségtől, csalódástól mentheti meg magát.
Továbbá. Aki tulajdonosként erdőgazdálkodó is, és eladta az erdejét, az ne dőljön hátra. Mert amíg Ő az erdőgazdálkodó, addig a felelősség is az övé. Például egy jogosulatlan fakitermelésért is.
És végül. Ha valaki lábon adta el az erdejét, szintén nem jelenti azt, hogy onnantól kezdve, ha bármi gond van, szétteheti a kezét. A kötelezettségek az erdőgazdálkodót terhelik ettől függetlenül. Aki el akar kerülni egy későbbi hatósági eljárást, vagy pereskedést, az ne úgy adja el lábon a fát, hogy beleköpnek egymás tenyerébe. Részletes, minden lényeges dologra kiterjedő szerződést írjon a vevővel.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Nem győzöm elégszer elmondani, április 30-ig lehet benyújtani az NFK részére az erdőtervezésekhez a gazdálkodó javaslatait.
Miről is van szó.
Az erdőgazdálkodás „bibliája” a 10 éves erdőterv. Ez határozza meg, hogy az erdőgazdálkodó milyen fahasználatokat végezhet a következő 10 évben, illetve ha ezek a fahasználatok erdőfelújítási kötelezettséget is keletkeztetnek, akkor a felújítás módját, és az erdősítés célállományát. Az erdőtervezés megkezdéséről minden erdőgazdálkodó értesítést kap. Természetesen az erdőtervezők a gazdálkodó javaslata nélkül is elkészítik az erdőtervet, de nagyon nem mindegy, hogy az milyen lehetőségeket, illetve kötelezettségeket tartalmaz. Bár két erdőtervezés között is van lehetősége az erdőgazdálkodónak kezdeményezni az erdőterv módosítását, de ez már gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha valami olyan esemény következett be, ami a tervezéskor nem volt látható. Vagyis ha az erdőterv hatályosul, hiába jut eszébe egy gazdálkodónak, hogy mondjuk egy akácos erdőrészletet le lehetne termelni, arra már nem kérhet erdőterv módosítást.
Milyen javaslatokat lehet tenni?
Lehet kérni a vágásérettségi kor módosítását, természetesen a jogszabályi kereteken belül. Lehet kérni a felújítási kötelezettségnél a célállomány, illetve a felújítás módjának új meghatározását. Lehet kérni az elsődleges rendeltetés módosítását. Ennek pl. akkor van jelentősége, ha egy erdőrészlet valamilyen elsődleges gazdasági rendeltetésű, pl faanyagtermelő. de nem éri meg letermelni, és főleg nem éri meg mesterségesen felújítani. Lehet javaslatot tenni a fakitermelés módjára is. Akár úgy is, hogy az csak az erdőrészlet egy meghatározott területét érintse. Az egyik kevesek által ismert lehetőség, hogy ha az adott tervidőszakban pl. nem esedékes semmilyen fahasználat, akkor érdemes kérni haszonvételi gyérítést. Így gyakorlatilag minden évben van lehetőség bizonyos mennyiségű faanyag kitermelésére.
Ezeken túl még van lehetőség további egyéb javaslatok megtételére is.
Sajnos nagyon kevés erdőgazdálkodó él ezzel a lehetőséggel, pedig 10 évre előre meghatározhatja a gazdálkodásának kereteit.
Ha szeretne erdőtervi javaslatot tenni, bízzon meg ezzel engem. Csak egy leíró lapot kérek, illetve az elmúlt években elvégzett munkák leírását.
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
20-2528350
Ha valaki kapcsolatba szereten lépni velem, akkor azt a foldjog@gmail.com-on tegye. Kösz....
Természetesen a rigócsöszöknek jogában áll kezdeményezni az erdőterv módosítását. De ebben az eljárásban a gazdálkodónak, mint ügyfélnek részt kell vennie.....
Szeretném fölhívni a figyelmét minden jelenlegi, és leendő erdőgazdálkodónak. A hatályos erdőterv nem tartalmazhat olyan kikötéseket, miszerint egy természetvédelmi-, vagy naturás területen egy erdősítési, vagy fahasználati munka megkezdése előtt bármilyen egyeztetést is le kelljen folytani a rigócsőszökkel. Tehát, sem a közelítő nyom kijelölése, sem a hagyásfák térbeli elhelyezkedése, sem más egyéb kötelezettség nem határozható meg utólag, a termelés megkezdése előtt. Ebból következően a bejelentett munkákat sem kell jóváhagyatni a rigócsőszökkel.