Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR416.32 FtUSD400.8 FtCHF443.07 FtGBP501.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz bpetya75 #2775. hozzászólásáraAnnyi változás van a dologban, hogy térkép ( 6000 Ft ) is kell, ha pl. egy szántóföld széléről nyesem ki a bejövő sávot? :o
0. § (1) Erdőnek minősülő, közös tulajdonban álló föld esetében a használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (2a) bekezdésében foglaltak mellett - akkor is kijelölhető egyben, ha azt az érintett tulajdonostársak a 20/A. § (3) bekezdésében foglalt társult erdőgazdálkodás keretében egységesen kívánják használni, vagy azt egységesen többlethasználati megállapodással az egyik érintett tulajdonostárs használatába kívánják adni.
(2) Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki.
(3) Erdőnek minősülő föld használati megosztását eredményező használati rend az erdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása mellett módosítható.
20/A. § (1) A földrészlet, vagy - használati megosztásról szóló megállapodás esetén - annak a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott részterületén található erdőnek minősülő föld (a továbbiakban: önálló erdőgazdálkodási egység) használatára, illetve használatba adására annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.
(2) Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.
Válasz csontii #2765. hozzászólásáraIgen! Viszont ehhez is a tulajdonosok összessége kell :) ... szóval ha jobban belemélyed az ember,semmit se ér igazán,csak mégnagyobb káoszt okoz.
Válasz rongyos #2763. hozzászólásáraA helyrajziszám marad osztatlan közös,a rajta lévő erdőt a tulajdoni hányadod arányában az uj törvény alapján önnálló erdőgazdálkodási egységként kiméretheted..... no és itt jön a kérdőjel. Ehhez vajon kell e az összes tulajdonos hozzájárulása vagy sem
Mert ha nem kell,akkor a legjobb részekbe méreti a sajátját ki aki elkezdi először...ha kell az összes tulaj hozzá,akkor ez is végeláthatatlan történet lesz olyan helyeken,ahol van egy két sumák,vagy épp egy két dilettáns tulajdonostárs.
Továbbá azt olvastam ki igy végigfutva,hogy ha egy tulajdonostárs méret ki saját erdőgazdálkodói használatra az osztatlanból,akkor az összes többinek is kell erdőgazdálkodónak bejelentkeznie ,vagy erdőgazdálkodót,erdőkezelőt megbíznia. Itt egy újabb kérdőjel! Bejött egy olyan fogalom,hogy "erdőkezelő".... na ez csak jogosult szakszemélyzettel rendelkező cég lehet.
Na ha viszont ez kizárásos alapon fog működni,akkor nagy a baj,mert nem tudja másnak odaadni a naív tulaj,csak erdőkezelő cégnek...tovább nem folytatom,a többit kitaláljátok...
Válasz Matyi50 #2762. hozzászólásáraNa ez erdekes lesz...mert akkor ugy viszem ki a teruletemet csak ugy durrog...ha mas kezeli mindig veszteseges erdekes modon...ha a tenyerembe kopok es megcsinalom..akkor eredmenyes...hogy van ez?
Válasz bpetya75 #2761. hozzászólásáraSőt meg merem kockáztatni,hogy van olyan,ahol nincs is 51%a annak,akit hivatalból erdőgazdálkodónak bejegyeztek,csak neki van a legtöbb és húzták is be a nyilvántartásba ,a kérdés csak az hogy azóta történt e visszaélés ezzel a jogosultsággal a területen. Az ilyen esetekben indított perekre is kíváncsi lennék,hogy pl az új erdőtörvény szerint már ki lehet válni saját résszel az osztatlanból,csak épp olyankor mi van,mikot van rajta már egy iléyen hivatalból bejegyzett erdőgazdálkodó :D
Válasz Matyi50 #2760. hozzászólására"Véleményem szerint ez is jogszabályt sért és a tulajdonnal való rendelkezés jogát is egyben sok osztatlan területen,ugyanakkor egy az egyben a bűncselekmények melegágya."
Válasz rongyos #2759. hozzászólásáraAz erdőgazdálkodói nyilvántartásról annyit,hogy 51%tól a többségi tulajdonost bejegyezték sok helyen úgy az erdészeti hatóságnál hogy arról sokszor a többi tulaj nem is tud.Véleményem szerint ez is jogszabályt sért és a tulajdonnal való rendelkezés jogát is egyben sok osztatlan területen,ugyanakkor egy az egyben a bűncselekmények melegágya.
Válasz nagypistivagyok2 #2755. hozzászólásáraAzzal a különbséggel, hogy ha egy személy van erdőgazdálkodóként, azt elő fogják venni, a vélelmezett 189 tulajdonos "erdőgazdálkodót" meg nem...
Válasz RkTomi #2754. hozzászólásáragörcsmentes kiválogatott fenyőt aprítani egyenlő a homokozóban gépbemutatót tartanival.
Megnézném mire megy egy jó görcsös tölggyel, akáccal, égerrel :-)
Az eh a saját jogszabálysértő magatartásából akar előnyöket szerezni az(állítólagos) önerdősülések esetében mindenképp!
1996-os évi LIV. törvény. 73. § a)(2) A nem erdő művelési ágban nyilvántartott, a miniszter által rendeletben meghatározott erdei fafajok megtelepülésével be erdősült földterületre:
a) az erdészeti hatóság a változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt megkeresi az illetékes földhivatalt. Mielőtt bárki azt akarja mondani,hogy nem jelöl a törvény határidőt azelőtt javaslom átlapozni a KET hatósági ügyintézési határidőről szóló fejezetet. Tehát ha a tulajdonos értesült volna arról,hogy az ingatlanja erdő lett akkor nyilván nem áll neki mondjuk JÓHISZEMŰEN egy naturás gyepen a fás szárú özönfajok(akkor pl fehér akác,bálványfa,keskenylevelű ezüstfa) amire egyébként kötelezi is a 269/2007.(X 18)korm.rendelete. 5.§(2) Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. " 3.1 megállapítom, hogy a
korábbi ágazati jogszabályok alapján szintén az erdészeti hatóság volt KÖTELES intézkedni a
be erdősült földterületek ingatlan-nyilvántartási átvezettetése iránt" "4.1 az erdészeti hatóságok mulasztása állapítható meg,mert az ingatlan erdővé minősítésével és az Adattárba történő felvételével egyidejűleg–illetve azt követően
–az ingatlanügyi hatóságot nem tájékoztatták, nem kezdeményezték a művelési ág megváltozás átvezetését. ami sérti a jogbiztonság követelményét".
2026/2013. számú jelentésemben már rögzítettem,hogy a hatályos törvényi előírás szerint erdőgazdálkodó"az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó"
Az Evt. mögöttes felelősségre vonatkozó előírása alapján,amennyiben egy erdő részletnek nincs bejegyzett erdőgazdálkodója,akkor "erdőgazdálkodónak" az ingatlan TULAJDONOSA minősül,őt illetik az Evt. szerinti erdőgazdálkodói jogosultságok".
.
Mert azt a hőhullámot,áprilisi telet,aszályt minden évben nem fogja díjazni sem a tölgy ,sem a bükk már,ami az előző évtizedekben csak elvétve volt egy egy évben.Igy az éves növedék sem lesz olyan,ahogyan ezen fafajok növekedési erélye sem lesz olyan nagy valoszinűséggel.
Válasz Matyi50 #2746. hozzászólásáraAnnak, hogy az akácosokban 1-2-3 hektáronként végezzék el a tarvágást, már eddig is lehetséges volt. 2-5 éves eltéréssel simán lehet együtt kezelni az állományt, nem kell felaprózni az erdőrészleteket.
A szálalást bükkösökben lehet megoldani, tölgyesekben valóban a fokozatos felújítóvágás a járható út, akár alávetéssel. Örülök neki, hogy szerinted is ebbe az irányba kéne elmozdulni, rengetegen félnek tőle (erdőgazdaságoknál is).
Miért gondolod, hogy rohamosan csökkennek az iparifát adó termőhelyek?
Válasz bpetya75 #2744. hozzászólásáraén a mutyi EBT-kre gondoltam ám :D leginkább...meg az ipari fát adó termőhelyek rohamosan csökkennek,bármennyire is jó a szakértelem és az erdőkezelés,marad helyette a tüzifa.
A szálaló gazdálkodás is álom,az bükkben még oké,de nagyon nagy százalékban tölgyes,kocsánytalan tölgyes-cseres termőhelyen meg teljesen felesleges kinylódás lesz a mai klimatikus viszonyok mellett.
Teret leginkább a fokozatos felújításnak kéne engedni az utóbbi termőhelyeken.
Akác meg volt van és lesz is,az unió bármilyen romboló politikája szándékai ellenére is. Ebben is a géppel nem járható akác állományokban nem egész erdőrészletre koncentrálni azonnal,amit az eddigi erdészeti igazgatási gyakorlat meg fatermesztési irányelvek előírtak.
Válasz Matyi50 #2743. hozzászólásáraHa 100-140 éves, akkor az tölgy vagy bükk. Utóbbi a valószínűbb. Köszönhetően annak, hogy a politika beleugat az erdőgazdaságok rönk értékesítésébe, elég rendesen felment a tölgy ára. Egy ipari fát adó tölgyes bőven 10 misi fölött hozhat. Magad írtad, hogy a felújítása bruttó 1,3-1,5-ből megvan. Ez nagyon messze van a jó részétől. Nálunk sajnos nem elterjedt az az egészséges tulajdonosi szemlélet, ami a tartamos erdőgazdálkodáshoz szükséges lenne. Ez fantasztikus törvénymódosítás is sok lehetőséget ad az erdőtulajdon elherdálására. Nagyon észnél kell lennie egy erdőtulajdonosnak, hogy ne hagyja felégetni a jövőt a jelenért.
Válasz bpetya75 #2740. hozzászólásáraAZért az rohadtul nincs helyén,hogy mára oda jut az erdőgazdálkodás költsége,hogy egy 100éves-140éves állomány letermelése, felújítása elviszi a bevétel jó részét,különösen ha bérbe csináltatja a tulaj.
Se kompenzáció,se normatív támogatás,nagyonsok évig csak vár a haszonra a paraszt meg az elődei,utódai,aztán lenyúlják,vagy épp tényleg nincs belőle jelentős profit a befejezett erdősítés végére.
Mindeközben erdőterületek növelését szorgalmazzák...
Válasz bpetya75 #2740. hozzászólásáraOtt a pont! De ha meg van erdogazdalkodo..az szerencses. De a tulajdonosok is sokszor csak ulnek a seggukon..konszenzus nulla.
Válasz Matyi50 #2739. hozzászólásáraSzerintem nagy probléma a fölösleges túlképzés. Mi értelme van annak, hogy valaki elvégezze mondjuk a villamosmérnökit és végül villanyszerelőként keresse a kenyerét? A szakirányítók többségével szerintem nem az a baj, hogy nem értenek a szakmához, hanem az, hogy a "megoldjuk okosba"-ra szocializálódtak. Tisztességes hozzáállás és jó szakmai felkészültség mellett elég a technikum ehhez a munkához. Na persze nem csak a szakirányítókat, meg az erdészeket kell vizsgálgatni, hanem az erdőgazdálkodók/tulajdonosok nagy részét is, akik azt hiszik, hogy az erdőben csak úgy szüretelni kell a pénzt, ami persze az övék, ha adnak belőle valami kis alamizsnát, akkor nagyon kell örülni neki.
Itt is ugyanazt látom, mint az erdész-természetvédő viszonylatban. Ha mindkét fél törekszik a korrekt kapcsolatra, az megvalósul. Csak sajnos a tapasztalatom az, hogy ez nagyon ritka.
Válasz bpetya75 #2738. hozzászólásáraUgyanez a kérdés akkor érvényes az összes többi szakra is,amit oktatnak az országban nem csak egy helyen,hanem van amit 6-7helyen is.
Azokra mi szükség van? Mégis rengeteg a jelentkező mindenhova. Nehogy már mégegy erdőmérnöki szak ne férjen el az országban ilyen alapon....elvégre az ország erdőterülete tíz év alatt 700ezer hektárral növekszik....vagy mégse...
Nameg nem csak a hazai tanulóerőre kell gondolni,egy minőségi oktatással rengeteg külföldi diákot is be lehet vonzani...
Válasz Matyi50 #2728. hozzászólásáraMi szükség van arra, hogy még képezzenek valahol erdőmérnököket, amikor a Sopronban végzettek sem mindig tudnak elhelyezkedni?
Válasz vén cigány #2736. hozzászólásáraEn az oknyomozast reszemrol lezartam. Lapul a fiokomban sok minden. De se magamnak se masnak nem akarok addig artani amig nem kezdenek cseszegetni....a korabbi feljelentest ellenem-koholt vadak alapjan mint kiderult - meg meg is koszonom..mert sokat tanulhattam..es jo kapcsolatokat talaltam ujra azoknal akikkel egyutt szolgaltam korabban a tisztkepzoben. Nagy resze rendor lett jo pozicioban. Erdemes volt veluk meginni egy kv.t...
Válasz Radocz #2735. hozzászólásáraNa igen. Ez nem a Rongyos feladata lenne.
Az erdőfelügyelőségnek és a NAV kellene vizsgálódnia, illetve feljelentést megtenni.
Itt lehet áfa és adócsalás, fiktív számlázás, fekete munka stb...
Válasz vén cigány #2716. hozzászólásáraNem a szakmai dolgokról beszélünk.
Emberi oldala van dolognak. Aki lehúzza azt a 4-5 évet talán jobb emberré válik.
Habár erre is rengeteg ellenpéldát ismerek az agrármérnökök tekinteteben.
Amit kell tudni egy átlag erdőben, ahhoz a technikusi képzés, gyakorlat bőven elegendő.
természetesen több mint a fatömegbecslés, de uram bocsásson meg a feltételezésért, mégiscsak illene tudniuk becsülni, köbözni, fafajt felismerni, gyérítést jelölni.
kétlem hogy ne lenne haszna ilyen alapvető tudásnak, aminek hiányában vannak sokan.
arról nem beszélve hogy nem az erdész illetve mérnök személye ellenében beszélek, hanem annak ellenében hogy ilyen hiányossággal mégis valaki adott nekik papírt.
arra tudok következtetni hogy mérnökit végeztél, és személyes sértésnek veszed amit írtam. nem túl produktív. de perspektívába kell helyezzem, ha sok olyan lesz akinek ugyanaz a végzettsége mint neked, de nem bírnak tudással, akkor magad is be leszel sorolva sokszor /igazságtalanul/ azok közé akik nem bírnak kellő tudással.
éppenséggel aki kijárta az iskolát és a szakmát is ismeri annak még inkább érdeke hogy a praktika, amikor fundamentális ismeretek nélkül is lehet praktizálni egy szakmát megszűnjék.
ezt belátni csak józan ész kérdése.
az hogy szeressük a munkánkat elengedhetetlen, orulok hogy tetszik a szakma, az biztos hogy szép sőt gyönyörű, de fogadd el hogy a szakmának több mint a fatomegbecsles, és más a feladata egy mérnöknek és egy technikusnak,
egy biztos nem illik a saját feszkunkbe szarni, fészek alatt az erdészeti hivatást értem,
matyi te ügyes ember vagy jó tanácsokat adsz, biztos jó ember is vagy, de ebben nincs igazad hogy fikazod a szakmat, más a feladata az erdesznek meg a mérnöknek,
Válasz ermike #2726. hozzászólásáraazt biztosan nem, nekem nincsen semmiféle erdészeti végzettségem. amit tudok nem iskolában tanultam. én automatizálást és robottechnikát tanultam, majd anyagvizsgáló vegyész lett belőlem némi csavarral. miközben megjártam a vagyonvédelem, kereskedelem, oktatás, s pár egyéb tevékenység lépcsőjét.
nincs itt szó irigységről, csak nyitva van a szemem. nem belebuktam a többibe, csak nem találtam meg bennük azt az önmegvalósítást amit az erdészeti munkákban megtalálok. ez minden, nincsen itt semmi trükk. s megjártam jóóóóóópár iskolát is.
4475 hozzászólás
Válasz bpetya75 #2775. hozzászólásáraAnnyi változás van a dologban, hogy térkép ( 6000 Ft ) is kell, ha pl. egy szántóföld széléről nyesem ki a bejövő sávot? :o
Válasz Matyi50 #2770. hozzászólásáraJobb későn, mint soha
Válasz zt tomi #2768. hozzászólásárakeress fel ilyen oldalakat:
http://www.kezifabutorok.com/
ahol rendes kézzel készített bútorokat csinálnak általában felvásárolnak jó minőségű rönköt.
Válasz Matyi50 #2772. hozzászólásáraLehet tobb..de a hasznalati rendben meg kell allapodni
Válasz csontii #2765. hozzászólásáraKözben olvasgattam,be is másolom,itt pl már nincs hogy csak két részletre osztható:
0. § (1) Erdőnek minősülő, közös tulajdonban álló föld esetében a használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (2a) bekezdésében foglaltak mellett - akkor is kijelölhető egyben, ha azt az érintett tulajdonostársak a 20/A. § (3) bekezdésében foglalt társult erdőgazdálkodás keretében egységesen kívánják használni, vagy azt egységesen többlethasználati megállapodással az egyik érintett tulajdonostárs használatába kívánják adni.
(2) Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki.
(3) Erdőnek minősülő föld használati megosztását eredményező használati rend az erdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása mellett módosítható.
20/A. § (1) A földrészlet, vagy - használati megosztásról szóló megállapodás esetén - annak a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott részterületén található erdőnek minősülő föld (a továbbiakban: önálló erdőgazdálkodási egység) használatára, illetve használatba adására annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.
(2) Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.
Válasz Matyi50 #2770. hozzászólásáraidőbeni korlátozás????
Válasz bpetya75 #2769. hozzászólásáraMár van!
http://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok
Válasz ermike #2767. hozzászólásáraAmíg nincs új nyomtatvány, a régi használható.
Valakit nem érdekel juhar rönk.Vágok egy akácost,és elnyom mindent.40 és 60 cm átmérőjűek.Hosszúak és aránylag egyenesek.Nem akarom berakni tüzibe.
az új etvben és a vhrben sem találom a a fakitermelesi időbeni korlatokat szept 1 tol marc 31 május 1 stb....
ezeket is megszüntették???
a biztositek fizetesesdi sem egyszerű, a használati megállapodások meg agyrém!!!
minta nyomtatvány van e már???
most kaptam tv + vhr + euter ollozast
Válasz csontii #2765. hozzászólásáraIgen! Viszont ehhez is a tulajdonosok összessége kell :) ... szóval ha jobban belemélyed az ember,semmit se ér igazán,csak mégnagyobb káoszt okoz.
Válasz Matyi50 #2764. hozzászólásáraÉn úgy tudom,hogy egy osztatlan közöst csak két felé lehet méretni.
Válasz rongyos #2763. hozzászólásáraA helyrajziszám marad osztatlan közös,a rajta lévő erdőt a tulajdoni hányadod arányában az uj törvény alapján önnálló erdőgazdálkodási egységként kiméretheted..... no és itt jön a kérdőjel. Ehhez vajon kell e az összes tulajdonos hozzájárulása vagy sem
Mert ha nem kell,akkor a legjobb részekbe méreti a sajátját ki aki elkezdi először...ha kell az összes tulaj hozzá,akkor ez is végeláthatatlan történet lesz olyan helyeken,ahol van egy két sumák,vagy épp egy két dilettáns tulajdonostárs.
Továbbá azt olvastam ki igy végigfutva,hogy ha egy tulajdonostárs méret ki saját erdőgazdálkodói használatra az osztatlanból,akkor az összes többinek is kell erdőgazdálkodónak bejelentkeznie ,vagy erdőgazdálkodót,erdőkezelőt megbíznia. Itt egy újabb kérdőjel! Bejött egy olyan fogalom,hogy "erdőkezelő".... na ez csak jogosult szakszemélyzettel rendelkező cég lehet.
Na ha viszont ez kizárásos alapon fog működni,akkor nagy a baj,mert nem tudja másnak odaadni a naív tulaj,csak erdőkezelő cégnek...tovább nem folytatom,a többit kitaláljátok...
Válasz Matyi50 #2762. hozzászólásáraNa ez erdekes lesz...mert akkor ugy viszem ki a teruletemet csak ugy durrog...ha mas kezeli mindig veszteseges erdekes modon...ha a tenyerembe kopok es megcsinalom..akkor eredmenyes...hogy van ez?
Válasz bpetya75 #2761. hozzászólásáraSőt meg merem kockáztatni,hogy van olyan,ahol nincs is 51%a annak,akit hivatalból erdőgazdálkodónak bejegyeztek,csak neki van a legtöbb és húzták is be a nyilvántartásba ,a kérdés csak az hogy azóta történt e visszaélés ezzel a jogosultsággal a területen. Az ilyen esetekben indított perekre is kíváncsi lennék,hogy pl az új erdőtörvény szerint már ki lehet válni saját résszel az osztatlanból,csak épp olyankor mi van,mikot van rajta már egy iléyen hivatalból bejegyzett erdőgazdálkodó :D
Válasz Matyi50 #2760. hozzászólására"Véleményem szerint ez is jogszabályt sért és a tulajdonnal való rendelkezés jogát is egyben sok osztatlan területen,ugyanakkor egy az egyben a bűncselekmények melegágya."
Egyetértek.
Válasz rongyos #2759. hozzászólásáraAz erdőgazdálkodói nyilvántartásról annyit,hogy 51%tól a többségi tulajdonost bejegyezték sok helyen úgy az erdészeti hatóságnál hogy arról sokszor a többi tulaj nem is tud.Véleményem szerint ez is jogszabályt sért és a tulajdonnal való rendelkezés jogát is egyben sok osztatlan területen,ugyanakkor egy az egyben a bűncselekmények melegágya.
Válasz nagypistivagyok2 #2755. hozzászólásáraAzzal a különbséggel, hogy ha egy személy van erdőgazdálkodóként, azt elő fogják venni, a vélelmezett 189 tulajdonos "erdőgazdálkodót" meg nem...
Válasz Matyi50 #2757. hozzászólásáraKökényt nem tudom hogy hasitaná el amikor csavarodott.
Válasz ND #2756. hozzászólásáraVagy ostorfával
Válasz RkTomi #2754. hozzászólásáragörcsmentes kiválogatott fenyőt aprítani egyenlő a homokozóban gépbemutatót tartanival.
Megnézném mire megy egy jó görcsös tölggyel, akáccal, égerrel :-)
Az eh a saját jogszabálysértő magatartásából akar előnyöket szerezni az(állítólagos) önerdősülések esetében mindenképp!
1996-os évi LIV. törvény. 73. § a)(2) A nem erdő művelési ágban nyilvántartott, a miniszter által rendeletben meghatározott erdei fafajok megtelepülésével be erdősült földterületre:
a) az erdészeti hatóság a változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt megkeresi az illetékes földhivatalt. Mielőtt bárki azt akarja mondani,hogy nem jelöl a törvény határidőt azelőtt javaslom átlapozni a KET hatósági ügyintézési határidőről szóló fejezetet. Tehát ha a tulajdonos értesült volna arról,hogy az ingatlanja erdő lett akkor nyilván nem áll neki mondjuk JÓHISZEMŰEN egy naturás gyepen a fás szárú özönfajok(akkor pl fehér akác,bálványfa,keskenylevelű ezüstfa) amire egyébként kötelezi is a 269/2007.(X 18)korm.rendelete. 5.§(2) Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. " 3.1 megállapítom, hogy a
korábbi ágazati jogszabályok alapján szintén az erdészeti hatóság volt KÖTELES intézkedni a
be erdősült földterületek ingatlan-nyilvántartási átvezettetése iránt" "4.1 az erdészeti hatóságok mulasztása állapítható meg,mert az ingatlan erdővé minősítésével és az Adattárba történő felvételével egyidejűleg–illetve azt követően
–az ingatlanügyi hatóságot nem tájékoztatták, nem kezdeményezték a művelési ág megváltozás átvezetését. ami sérti a jogbiztonság követelményét".
2026/2013. számú jelentésemben már rögzítettem,hogy a hatályos törvényi előírás szerint erdőgazdálkodó"az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó"
Az Evt. mögöttes felelősségre vonatkozó előírása alapján,amennyiben egy erdő részletnek nincs bejegyzett erdőgazdálkodója,akkor "erdőgazdálkodónak" az ingatlan TULAJDONOSA minősül,őt illetik az Evt. szerinti erdőgazdálkodói jogosultságok".
.
Válasz RkTomi #2753. hozzászólásáraÍgy már jobb: https://www.youtube.com/watch?v=OGQI2-Ug6n0
Ezt a csávót fogadjátok fel a gyors munkához:
http://https://www.youtube.com/watch?v=OGQI2-Ug6n0
Válasz tuto1 #2747. hozzászólásáraOlasz puskatus gyártók szeretik a diot.
Válasz bpetya75 #2750. hozzászólásáraMiért nem lesz megfelelő rönk minőség?
Mert azt a hőhullámot,áprilisi telet,aszályt minden évben nem fogja díjazni sem a tölgy ,sem a bükk már,ami az előző évtizedekben csak elvétve volt egy egy évben.Igy az éves növedék sem lesz olyan,ahogyan ezen fafajok növekedési erélye sem lesz olyan nagy valoszinűséggel.
Válasz Matyi50 #2746. hozzászólásáraAnnak, hogy az akácosokban 1-2-3 hektáronként végezzék el a tarvágást, már eddig is lehetséges volt. 2-5 éves eltéréssel simán lehet együtt kezelni az állományt, nem kell felaprózni az erdőrészleteket.
A szálalást bükkösökben lehet megoldani, tölgyesekben valóban a fokozatos felújítóvágás a járható út, akár alávetéssel. Örülök neki, hogy szerinted is ebbe az irányba kéne elmozdulni, rengetegen félnek tőle (erdőgazdaságoknál is).
Miért gondolod, hogy rohamosan csökkennek az iparifát adó termőhelyek?
Válasz tuto1 #2747. hozzászólásáraVan felvasarlo...pl. allami etdeszetek is..itt somogyban is..fel ne vagd! En mar rugtam ki emiatt favagibrogadot..
Válasz tuto1 #2747. hozzászólásáraKeress fel bútorasztalosokat...megmondják h kell e nekik
25-50 cm átmérőjű 1,5-4 méteres dió rönkre van kereslet? Már 6 db-ot kívágtam, és lenne még kB. 50. Nem szívesen kuglizom fel tűzi fának.
Válasz bpetya75 #2744. hozzászólásáraén a mutyi EBT-kre gondoltam ám :D leginkább...meg az ipari fát adó termőhelyek rohamosan csökkennek,bármennyire is jó a szakértelem és az erdőkezelés,marad helyette a tüzifa.
A szálaló gazdálkodás is álom,az bükkben még oké,de nagyon nagy százalékban tölgyes,kocsánytalan tölgyes-cseres termőhelyen meg teljesen felesleges kinylódás lesz a mai klimatikus viszonyok mellett.
Teret leginkább a fokozatos felújításnak kéne engedni az utóbbi termőhelyeken.
Akác meg volt van és lesz is,az unió bármilyen romboló politikája szándékai ellenére is. Ebben is a géppel nem járható akác állományokban nem egész erdőrészletre koncentrálni azonnal,amit az eddigi erdészeti igazgatási gyakorlat meg fatermesztési irányelvek előírtak.
Válasz bpetya75 #2744. hozzászólására"Ha 100-140 éves, akkor az tölgy vagy bükk. Utóbbi a valószínűbb. "
Bocsánat, előbbi.
Válasz Matyi50 #2743. hozzászólásáraHa 100-140 éves, akkor az tölgy vagy bükk. Utóbbi a valószínűbb. Köszönhetően annak, hogy a politika beleugat az erdőgazdaságok rönk értékesítésébe, elég rendesen felment a tölgy ára. Egy ipari fát adó tölgyes bőven 10 misi fölött hozhat. Magad írtad, hogy a felújítása bruttó 1,3-1,5-ből megvan. Ez nagyon messze van a jó részétől. Nálunk sajnos nem elterjedt az az egészséges tulajdonosi szemlélet, ami a tartamos erdőgazdálkodáshoz szükséges lenne. Ez fantasztikus törvénymódosítás is sok lehetőséget ad az erdőtulajdon elherdálására. Nagyon észnél kell lennie egy erdőtulajdonosnak, hogy ne hagyja felégetni a jövőt a jelenért.
Válasz bpetya75 #2740. hozzászólásáraAZért az rohadtul nincs helyén,hogy mára oda jut az erdőgazdálkodás költsége,hogy egy 100éves-140éves állomány letermelése, felújítása elviszi a bevétel jó részét,különösen ha bérbe csináltatja a tulaj.
Se kompenzáció,se normatív támogatás,nagyonsok évig csak vár a haszonra a paraszt meg az elődei,utódai,aztán lenyúlják,vagy épp tényleg nincs belőle jelentős profit a befejezett erdősítés végére.
Mindeközben erdőterületek növelését szorgalmazzák...
Válasz rongyos #2741. hozzászólásáraVéleményezés alatt állnak. Addig, amíg lezárul a köldöknézés ez ügyben, a régiek használhatóak.
Válasz bpetya75 #2740. hozzászólásáraOtt a pont! De ha meg van erdogazdalkodo..az szerencses. De a tulajdonosok is sokszor csak ulnek a seggukon..konszenzus nulla.
Tenyleg Petya...vannak mar uj nyomtatvanyok?
Válasz Matyi50 #2739. hozzászólásáraSzerintem nagy probléma a fölösleges túlképzés. Mi értelme van annak, hogy valaki elvégezze mondjuk a villamosmérnökit és végül villanyszerelőként keresse a kenyerét? A szakirányítók többségével szerintem nem az a baj, hogy nem értenek a szakmához, hanem az, hogy a "megoldjuk okosba"-ra szocializálódtak. Tisztességes hozzáállás és jó szakmai felkészültség mellett elég a technikum ehhez a munkához. Na persze nem csak a szakirányítókat, meg az erdészeket kell vizsgálgatni, hanem az erdőgazdálkodók/tulajdonosok nagy részét is, akik azt hiszik, hogy az erdőben csak úgy szüretelni kell a pénzt, ami persze az övék, ha adnak belőle valami kis alamizsnát, akkor nagyon kell örülni neki.
Itt is ugyanazt látom, mint az erdész-természetvédő viszonylatban. Ha mindkét fél törekszik a korrekt kapcsolatra, az megvalósul. Csak sajnos a tapasztalatom az, hogy ez nagyon ritka.
Válasz bpetya75 #2738. hozzászólásáraUgyanez a kérdés akkor érvényes az összes többi szakra is,amit oktatnak az országban nem csak egy helyen,hanem van amit 6-7helyen is.
Azokra mi szükség van? Mégis rengeteg a jelentkező mindenhova. Nehogy már mégegy erdőmérnöki szak ne férjen el az országban ilyen alapon....elvégre az ország erdőterülete tíz év alatt 700ezer hektárral növekszik....vagy mégse...
Nameg nem csak a hazai tanulóerőre kell gondolni,egy minőségi oktatással rengeteg külföldi diákot is be lehet vonzani...
Válasz Matyi50 #2728. hozzászólásáraMi szükség van arra, hogy még képezzenek valahol erdőmérnököket, amikor a Sopronban végzettek sem mindig tudnak elhelyezkedni?
Válasz vén cigány #2736. hozzászólásáraEn az oknyomozast reszemrol lezartam. Lapul a fiokomban sok minden. De se magamnak se masnak nem akarok addig artani amig nem kezdenek cseszegetni....a korabbi feljelentest ellenem-koholt vadak alapjan mint kiderult - meg meg is koszonom..mert sokat tanulhattam..es jo kapcsolatokat talaltam ujra azoknal akikkel egyutt szolgaltam korabban a tisztkepzoben. Nagy resze rendor lett jo pozicioban. Erdemes volt veluk meginni egy kv.t...
Válasz Radocz #2735. hozzászólásáraNa igen. Ez nem a Rongyos feladata lenne.
Az erdőfelügyelőségnek és a NAV kellene vizsgálódnia, illetve feljelentést megtenni.
Itt lehet áfa és adócsalás, fiktív számlázás, fekete munka stb...
Az utóbbi napok eseményeit majd Nőnap után elolvasom, mert úgy látom hogy nem csak a topikról szól, de akár érdekelhet is a hozzászólás.
Rongyoskám!
Ismered?
Torgyán papa idején volt egy politikus, aki kivizsgálta az olajszőkítés ügyét. Azt látom legalább akkora "fába vágtad" a fejszéd.
Kívánom hogy tudd meg az igazságod, de tovább nem mennék a helyedben, mert ártani fogsz saját egészségi állapotodnak.
Válasz a2457 #2722. hozzászólására"tölgy felújítás mondjuk elég zorba áron megy, 3 kapálás hektáronként majdnem 400 ezer + áfa / év. "
semmi gond nem lenne, ha az a 3 kapálás tényleg megvalósulna, de legtöbb helyen csak papíron...
amúgy meg magánerdős közfoglalkoztatási program erre való...bár ostorral kell hajtani őket
Válasz vén cigány #2716. hozzászólásáraNem a szakmai dolgokról beszélünk.
Emberi oldala van dolognak. Aki lehúzza azt a 4-5 évet talán jobb emberré válik.
Habár erre is rengeteg ellenpéldát ismerek az agrármérnökök tekinteteben.
Amit kell tudni egy átlag erdőben, ahhoz a technikusi képzés, gyakorlat bőven elegendő.
Válasz ermike #2731. hozzászólásárajártam erdészetibe, technikumba.
de nem nyújtott semmit.
természetesen több mint a fatömegbecslés, de uram bocsásson meg a feltételezésért, mégiscsak illene tudniuk becsülni, köbözni, fafajt felismerni, gyérítést jelölni.
kétlem hogy ne lenne haszna ilyen alapvető tudásnak, aminek hiányában vannak sokan.
arról nem beszélve hogy nem az erdész illetve mérnök személye ellenében beszélek, hanem annak ellenében hogy ilyen hiányossággal mégis valaki adott nekik papírt.
arra tudok következtetni hogy mérnökit végeztél, és személyes sértésnek veszed amit írtam. nem túl produktív. de perspektívába kell helyezzem, ha sok olyan lesz akinek ugyanaz a végzettsége mint neked, de nem bírnak tudással, akkor magad is be leszel sorolva sokszor /igazságtalanul/ azok közé akik nem bírnak kellő tudással.
éppenséggel aki kijárta az iskolát és a szakmát is ismeri annak még inkább érdeke hogy a praktika, amikor fundamentális ismeretek nélkül is lehet praktizálni egy szakmát megszűnjék.
ezt belátni csak józan ész kérdése.
Válasz a2457 #2729. hozzászólásáraakkor tessék beiratkozni ebbe az iskolába is!!!
az hogy szeressük a munkánkat elengedhetetlen, orulok hogy tetszik a szakma, az biztos hogy szép sőt gyönyörű, de fogadd el hogy a szakmának több mint a fatomegbecsles, és más a feladata egy mérnöknek és egy technikusnak,
jó éjt
Válasz Matyi50 #2728. hozzászólására
nem én kezdtem,
egy biztos nem illik a saját feszkunkbe szarni, fészek alatt az erdészeti hivatást értem,
matyi te ügyes ember vagy jó tanácsokat adsz, biztos jó ember is vagy, de ebben nincs igazad hogy fikazod a szakmat, más a feladata az erdesznek meg a mérnöknek,
vitankat zárom!
Válasz ermike #2726. hozzászólásáraazt biztosan nem, nekem nincsen semmiféle erdészeti végzettségem. amit tudok nem iskolában tanultam. én automatizálást és robottechnikát tanultam, majd anyagvizsgáló vegyész lett belőlem némi csavarral. miközben megjártam a vagyonvédelem, kereskedelem, oktatás, s pár egyéb tevékenység lépcsőjét.
nincs itt szó irigységről, csak nyitva van a szemem. nem belebuktam a többibe, csak nem találtam meg bennük azt az önmegvalósítást amit az erdészeti munkákban megtalálok. ez minden, nincsen itt semmi trükk. s megjártam jóóóóóópár iskolát is.
Válasz ermike #2726. hozzászólásáraMást lehet fikázni? :D debreceni,gödöllői erdőmérnököt is ...,ha lenne...de nincs
Válasz ermike #2724. hozzászólásáraKözel sem merném diplomagyárnak nevezni az említett két intézményt...
Na de én meg olyannal is találkoztam,aki a közönséges cseresznyét égernek jelölte :D