Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR416.32 FtUSD400.8 FtCHF443.07 FtGBP501.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Veri a biztosítékot!!!!
Kamarai logo: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Főcím: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Eljárásrendje a kamarai ügyintéző szabályozási dokumentumainak készítéséhez, kiadásához és módosításaihoz
A következő 13 oldalt már nem elemzem!
Hol vagytok kollágák????
https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/08_27_adatszolgatatas.html
Kollégák!
Újabb meló! A szépséghibája az, hogy a levélben, amit megkapott a gazda, a NÉBIH azt mondja, hogy majd mi segítünk! Állítólag a nevem is rajta van és az elérhetőségem is! Most akkor a NÉBIH is osztja a melót? Mennyit fizet érte? No meg egyáltalán szólhattak volna!
Persze a kamara sem szólt egy szót sem, ha nem vagyok internetolvasó, akkor nem tudom! Ja persze készül hozzá egy 8-10 oldalas eljárásrend, amit majd november közepén megkapunk 1.1-sben, és nov végéig majd eljutunk az 1.4-es változatig!
Jó munkát mindenkinek!
"” Ennek értelmében az újonnan kijelölt nitrátérzékeny területeken műtrágya használata esetén 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatnak kell rendelkezésre állnia a 2014. szeptember 1. utáni nitrogén műtrágya felhasználás időpontjában."
Ezek szerint, ha jól értelmezem, nem kell talajvizsgálat/tápanyag gazdálkodási terv, ha nem használok műtrágyát?
Válasz #2417. hozzászólásra
Ne keverjük össze Gizikét, a gőzekével! ;)))
Te az AKG gazdálkodási naplójának, vagy a permetezési napló beküldésének elmulasztásával kevered össze a szankció mértékét. Én a nitrátérzékeny területek előírásainak megszegéséhez esetlegesen kapcsolódó szankcióról beszéltem.
http://www.kolcsonosmegfeleltetes.eu/K%C3%B6lcs%C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s/Gyakranism%C3%A9teltk%C3%A9rd%C3%A9sek.aspx#kmgyika2889 Innétmásolokbevalamit!!! A Végeérdekes!!!! Újonnan kijelölt nitrátérzékeny területen (műtrágyázás esetén) meddig kell elvégezni a talajvizsgálatot? A talajminták vizsgálatát csak akkreditált labor vagy bármilyen labor végezheti?
2014.05.28 13:40
A 27/2006 (II.7) Kormányrendelet értelmében „A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a cselekvési programot, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásait 2014. szeptember 1-jétől kell végrehajtani.” Ennek értelmében az újonnan kijelölt nitrátérzékeny területeken műtrágya használata esetén 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatnak kell rendelkezésre állnia a 2014. szeptember 1. utáni nitrogén műtrágya felhasználás időpontjában. (Gyepterületek vonatkozásában 5 év helyett 10 év alkalmazandó.) Az 59/2008 FVM rendelet értelmében „A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az…., talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.” A rendelet tehát nem szabályozza azt, hogy a laborvizsgálathoz akkreditációval rendelkező laboratórium szüksége (támogatások esetében pl. AKG megkövetelt.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.
Válasz #2407. hozzászólásra
Egy ilyen előírás nem a SAPS kifizetés feltétele. Az ilyen jellegű előírások betartását nem az MVH ellenőrzi, hanem kölcsönös megfelelés ellenőrzés keretében azok a szervezetek, akik ezekhez "értenek". A nitrátérzékeny területeken a talajvizsgálati eredmény és a tápanyag gazdálkodási terv meglétének hiánya nem eredményezi a SAPS megvonását, hanem az összes jogcímen igényelt támogatás néhány százalékkal való csökkentését.
De mivel ez a fórum nem a szakmáról szól, - és itt kapcsolódnék Radocz kolléga megjegyzéséhez - hanem a falugazdászok "sebnyalogatásához", így szeretném megtudni, hogy az ilyen jellegű dolgokat hol lehetne megtárgyalni. Egy linket lökjetek már be, és folytassuk/folytassátok ott a nitrátos és egyéb dolgokat, hogy itt ne zavarjunk.
Maradok tisztelettel.
Talán olyan ügyeket,amit egy kolléga messze távolban olyan infókat megoszt ami mint FG,és nem tanácsadót érint,és ránézve segitheti a munkáját!Itt sok mindenki nem olvas,nem hall semmit,mégis tud mindenről!
Itt is, ott is az olvasom, hogy a gyepből kell talajminta.
"legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak."
mivel nem történik tápanyag kijuttatás nem kell talajminta.
Ezt anno valaki valahol eldöntötte és szintén "szájhagyomány" útján tejesztettük, hogy mivel nem történik tápanyag kijuttatás, akkor nem kell a mintákért fizetni,
mert ugye a történet 2004-ben kezdődött, és több ezer ha-os ügyfeleket érintett,
Akkor most illik őket tájékoztatni, ha ebben történt valami változás.
Jó lenne akkor pontosítani, hogy az én elavult tudásom van, érvényben, vagy nem.
Ezt anno az MVH oldalon is olvastuk. Az akkor Agrárkamara meg más igét hirdetett,
uraim nem itt kell megtárgyalni a nitrát ügyeket ez falugazdász fórum! Most látni , hogy bajban van a Fidesz mert oldalas törvény idézetekkel akarja eltakarni az Őket ért kritikákat .
Nitrátérzékeny területen történő gazdálkodás főbb szabályai
A 27/2006. (II. 7.) számú Kormányrendelettel módosított 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendeletet hatálya kiterjed valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra.
Nitrát érzékeny területen továbbra is be kell tartani az alábbiakat:
• Szerves trágyával kijuttatható nitrogén mennyisége hektáronként nem lehet több 170 kg/év dózisnál.
• December 1. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni.
• Betakarítás után könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágya, ammónium- és nitrát tartalmú műtrágya csak akkor juttatható ki szántóterületre, ha abban az évben újabb kultúra kerül ugyanoda.
• Tilos a trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított területeken.
• A kiszórt istállótrágyát azonnal (max. 14 nap alatt) be kell dolgozni a talajba.
• Hígtrágya termőföldön történő elhelyezése talajtani szakvéleményre alapozottan csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges (nem nitrát érzékeny területeken is), a hígtrágya kijuttatásánál is 170 kg/ha/év lehet maximum a kijuttatható nitrogén mennyisége.
• Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén elszivárgás elleni védelem nélkül max. 2 hónap időtartamra alakítható ki, ott, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van és nincs 100 m-en belül felszíni víz. Vízjárta területen, alagcsövezett tábla szélén ideiglenes trágyakazal nem létesíthető.
• Tilos hígtrágya, trágyalé és trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.
• (!!!) Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyag vizsgálatát legalább 5 (gyep területen 10) évente kell elvégeztetni.
• Az állattartó telepeket szigetelt, a trágyakijuttatási tilalmi időket is figyelembe vevő nagyságú trágyatárolóval kell megépíteni. A már üzemelő állattartó telepek trágyatárolóinak az előírásoknak megfelelő átalakítását a nitrát-rendeletben meghatározott határidőre végre kell hajtani.
• ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG: Nitrát érzékeny területen minden mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Az adatszolgáltatást a rendelet melléklete szerinti adatlap kitöltésével és annak a tárgyévet követő év február 28-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz való beküldésével kell végrehajtani.
• Szankció: Amennyiben a mezőgazdasági tevékenység folytatója nitrát érzékeny területen az előírásokat nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti, termőföldön a talajvédelmi hatóság, állattartó telepen a környezetvédelmi hatóság nitrát szennyezési bírság megfizetésére kötelezi, mely 50.000 – 500.000 Ft közötti összeg lehet.
• Az adatszolgáltatással és az azt megalapozó folyamatos nyilvántartással kapcsolatos előírások megszegésének mértékétől függően a talajvédelmi hatóság 10.000 – 100.000 Ft közötti bírságot ró ki.
A 81/2007. (IV.25.) Kormányrendelet szerint a nitrát érzékeny területeket a MePAR –ban (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) blokkazonosítók alapján határozták meg. (Ez jelentheti azt is, hogy egy településen belül vannak nitrát érzékeny és nem nitrát érzékeny területrészek is).
Fiúk látom nagy a baj most megy a nitrát történet nem kell félni mindenki tudja nagy bajban van a FIDESZ !!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem kell ködösíteni most dobjuk piacra az új rezsicsökkentest !!!!!
Válasz #2406. hozzászólásra
Gratula! Jó sokáig túrhattad a netet mire megtaláltad. De ebben egy szó sincs arról, hogy a SAPS támogatás feltétele az 5 évenkénti mintavétel.
Én is túrtam egy ideig a hálót és rátaláltam a 4/2004 FVM rendeletre. Ez az, amiben szerepel az 5 éves mintavételi kötelezettség. De annak mellékleteit az 50/2008 FVM rendelet (mi HMKÁ rendeletnek ismerjük) felülírta. Nem vagyok jogász, sem MVH, vagy NTI ellenőr így nem tudom azt mondani, hogy melyik rendelet az erősebb kutya. Sztem nem kell a sima TERA kérelmekhez a talajmintavétel, de ez a saját személyes véleményem.
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=118594.240616 4. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
A talajmintavétel követelményei a talajvédelmi terveket, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz
1. A talajvédelmi tervek készítésénél a talajszelvény szerinti mintavételt az MSZ 1398; 1998.03. szabványban leírt vagy azzal egyenértékű szakmai követelmények szerint kell elvégezni. A szakmai követelményeknek a szabványban előírtakkal való egyenértékűségét a hatóság kérésére a talajvédelmi terv készítőjének kell igazolnia.
2. A talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei a következők.
A pontos szaktanács, terv alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A talaj tápanyagvizsgálatát – ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik – legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak.
A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben a tábla területe meghaladja az 5 hektárt, lehetőleg homogén 5 hektáros mintavételi egységekre kell bontani.
A mintavételi területeket 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján kell kijelölni, ennek hiányában használhatók a MePAR egyedi fizikai blokktérképeinek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosító jelét. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit és a táblák területét is.
Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint:
– szántóföldi kultúráknál a művelt (0–30 cm-es) rétegből,
– rét-legelő kultúránál a 2–20 cm mélységből (a 0–2 cm-es gyepréteget eltávolítva),
– állókultúráknál a részmintákat
= gyümölcsültetvényeknél a 0–30, 30–60 cm,
= bogyósoknál 0–20, 20–40 cm,
= szőlőültetvényeknél 0–30, 30–60 cm
mélységből kell megvenni.
A mintázandó területről részmintákat a mintavételre kijelölt terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban ajánlatos venni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton kell azonos tömegű talajmintát venni. A részmintákat alaposan össze kell keverni és ebből az összekevert mintából kell kb. 1 kg tömegű átlagmintát képezni.
Tilos talajmintát venni:
– szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban,
– a forgókban,
– szalmakazlak helyén,
– műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint
– állatok delelő helyén.
A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt van, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú.
Mintavételre alkalmas időpont még:
– az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után,
– a tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nappal,
– szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.
A talajmintavétel eszközei: mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakban gyűjteni, melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön lezárásra. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a tábla jelét, a minta azonosító jelét és a mintavétel mélységét.
3.39 A humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv elkészítéséhez szükséges talajmintavétel szabályai a következők:
A humuszvagyon felmérését a más célú hasznosításra tervezett teljes termőföld területen el kell végezni. A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrással történik. A fúrások helyét alapvetően előtanulmányok alapján, a terület talajtani adottságainak ismeretében kell kijelölni. Egy fúrással legfeljebb 5 ha jellemezhető, de heterogén terület esetén szükség lehet ennél sűrűbb feltárásra az eltérő talajfoltokon. Amennyiben a más célú hasznosításra tervezett termőföld terület 5 ha-nál kisebb, azt is csak homogén talajborítás esetén lehet egy fúrással jellemezni, egyébként talajfoltonként kell a fúrást elvégezni. A fúrásszelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a későbbiekben a humuszgazdálkodási tervrész elkészítéséhez megfelelő mennyiségű információ álljon rendelkezésre, mind a talaj humuszos rétegére, mind a humusztartalomra vonatkozóan.
Vonalas létesítmények esetén homogén talajadottságú területen legalább 500 m-enként kell fúrást végezni. Amennyiben az előzetes tanulmányok szerint a terület heterogén talajadottságú, a fúrásokat ennek figyelembevételével, sűrűbben kell tervezni.
"6. § (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét."
Az öt év szájhagyomány útján terjed.
A növény egészségügyi állomás ellenőrei így mondják.
Ha így engedik (küldik) őket ellenőrízni, akkor valahol biztos van róla írásuk.
Új hír megfenyegették a gazdászokat aki mer a sajtónak nyilatkozni az azonnal kivan rúgva !!!!!!!!!!!!!!
Most innen lehet mesélni a demokráciáról !!!!!
Kérdezzük a Kamarát! Biztosnyilatkoznak! Amit tudok Szeptember 1-től ránk a nitrátosvonatkozik! Embereknek elmondtam, aki rászántaidőt minta leadva,laborvizsgálat nála! Árban csoportoskedvezmény,meg gyorsaság! Ha eldugott a 2009-es előirás, mint a kibővült nitrátosterületek, amit a meparon csak a támogatásnáljelentekmeg! De hatudniakarod Pistabácsi őstermelőd belterület 0.1 heki!! Na ez nitrátos!!!!! Mint minden Magyarországi település!! Lead 1 mázsa meggyet! Szeptember 1 után! Mintavétel,labor,Tápanyagterv, Nitrátbevallás, meg nitrátmonitoring!!!
Nálunk már tudjuk az árlistát.
Egyébként meg a kft-n keresztül megy majd, de olyan aprópénz löknek a sokat dolgozünak, hogy normális ember nem csinálja.
Válasz #2400. hozzászólásra
"A nitrát-szennyezés megelőzését célzó JFGK 4, és a hazai nitrát-rendelet cselekvési programja a HMGY (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) egyaránt előírja 5 évente talaj-mintavételezés elvégeztetését, illetve talajvizsgálaton alapuló tápanyag-utánpótlás megvalósítását: "
Sztem nem. Olvasd el, itt a link: 59/2008 FVM az 5 év kikötés nincs benne. Az előbb a nitrátos topicba is írtam, hogy jó lenne tudni a pontos jogszabályt ami az 5 évet előírja.
Válasz #2398. hozzászólásra
A kamara mellébeszélésre való hajlamával még egyet is értek, de a többit kifejtenéd bővebben? Hol írták ezt elő? Az AKG-ra igen, de a síma SAPS-ra is?
Válasz #2395. hozzászólásra
Igen, ez engem is érdekelne. Vannak gazdák akik most estek bele a nitrátba, jövő hétfőtől ketyeg az óra. A kamarai vezetés szerint a kamara is segít majd, de, hogy miben, (mintavétel, labor, tápanyag-gazd. terv, stb.) még egy büdös szót sem szóltak. Állítólag megyei szinten ki van képezve 4-5 falugazdi, akik egy program segítségével majd adnak tanácsot. Persze nem ingyenesen, hanem mérsékelt áron. De, hogy kik azok, mennyibe is fog ez fájni a gazdának? (Mármint a mintavétel és a laborvizsgálat költségén felől) Na, erre a kérdésre még a megyei főhé sem tudott mondani semmit.
Most láttam az interneten , hogy az egyik parlamenti párt valamelyik valamelyik ombucmanhoz fordult és láss csodát azt modta ez a mereész ember , hogy a kamarai választások és a mostani működés szabálytalan és törvénytelen. Ezért most az ügyészséghez fordulnak na most innentől kezd érdekes lenni a téma !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Igazság szerint már a neve sem az igazi, illetve a rövidítése. Mit szóltok egy ilyen bemutatkozáshoz:
- Jó napot kívánok. Dr. XX. YY. vagyok a NAK TAPI igazgatója.
- Jó, akkor tapizzon kicsit amarébb.
A rövidítésekről meg egy városi legendát is hallottam (lehet, régebben már le is írtam):
Az EU csatlakozás előtt, a leendő kifizető ügynökség (mai néven MVH) nevének, az Agrár- és Vidékfejlesztési Hivatal is megfordult a javaslatok között. A rövidítés megfejtését mindenki megoldhatja magának... Az ékezetbeli különbséget nem vállalták be. Sztem jobb is.
Tavaszi betakarítású növényeknél megcsináltuk,de az őszieket tavaly elkényelmeskedtük, most szeretnénk ősszel. De ha igazatok van, akkor körbeszaladunk, hogy legyen valami papír a kezünkbe.
Itt is a 81/2009. (VII. 10.) FVM-rendeletre hivatkoznak, szóval én szerintem 2009-hez képest 5 év, vagyis valószínűleg igaza volt az alább kommentelőnek.
Én úgy értelmezem, hogy ha helyszíni ellenőrzés van, és nincsen 5 éven belüli talajvizsgálat, akkor jegyzőkönyv, szankció. Volt már ilyen eddig is. - Elnézést, nem kötekedni akarok, csak kersek, és nem találok. Más falugazdász is mondta már nekem, és mivel még van egy pár nap, rácuppannánk, ha tényleg van ilyen szabály.
3579 hozzászólás
http://ado.hu/rovatok/szamvitel/igy-szamolhato-el-a-munkaba-jaras
felhívom a figyelmeteket a 2.2 Munkába járás változó munkavégzési helyre című részre!!!!
Válasz #2421. hozzászólásra
"ha jól értelmezem, nem kell talajvizsgálat/tápanyag gazdálkodási terv, ha nem használok műtrágyát?"
Ha Te lennél az ellenőr elhinnéd amit mondasz?
Mi hét éve beleszaladtunk egy ilyen NÉT ellenőrbe.
Egy évet elhitt, és még a második év előtt voltunk.
No meg az AKG miatt 90% -ról volt talajvizsgálati eredmény.
http://www.atv.hu/belfold/20140911-palkovics-peter-lemondott
Csak tájékoztatásul!
Veri a biztosítékot!!!!
Kamarai logo: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Főcím: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Eljárásrendje a kamarai ügyintéző szabályozási dokumentumainak készítéséhez, kiadásához és módosításaihoz
A következő 13 oldalt már nem elemzem!
Hol vagytok kollágák????
Válasz #2424. hozzászólásra
Én is kaptam levelet.
A permetezési napló fénymásolatát, esetleg eredetijét beküldve túl egyszerű lenne a gazdáknak.
Szakadjanak meg.
https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/08_27_adatszolgatatas.html
Kollégák!
Újabb meló! A szépséghibája az, hogy a levélben, amit megkapott a gazda, a NÉBIH azt mondja, hogy majd mi segítünk! Állítólag a nevem is rajta van és az elérhetőségem is! Most akkor a NÉBIH is osztja a melót? Mennyit fizet érte? No meg egyáltalán szólhattak volna!
Persze a kamara sem szólt egy szót sem, ha nem vagyok internetolvasó, akkor nem tudom! Ja persze készül hozzá egy 8-10 oldalas eljárásrend, amit majd november közepén megkapunk 1.1-sben, és nov végéig majd eljutunk az 1.4-es változatig!
Jó munkát mindenkinek!
Válasz #2421. hozzászólásra
Én is így gondolom.
Válasz #2421. hozzászólásra
Válasz #2418. hozzászólásra
"” Ennek értelmében az újonnan kijelölt nitrátérzékeny területeken műtrágya használata esetén 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatnak kell rendelkezésre állnia a 2014. szeptember 1. utáni nitrogén műtrágya felhasználás időpontjában."
Ezek szerint, ha jól értelmezem, nem kell talajvizsgálat/tápanyag gazdálkodási terv, ha nem használok műtrágyát?
Válasz #2417. hozzászólásra
Ne keverjük össze Gizikét, a gőzekével! ;)))
Te az AKG gazdálkodási naplójának, vagy a permetezési napló beküldésének elmulasztásával kevered össze a szankció mértékét. Én a nitrátérzékeny területek előírásainak megszegéséhez esetlegesen kapcsolódó szankcióról beszéltem.
Válasz #2416. hozzászólásra
Nitrátérzékeny területek tápanyvizsgálatának hiánya miatt eddig bírságot az országban sehol nem szabtak ki.
http://www.kolcsonosmegfeleltetes.eu/K%C3%B6lcs%C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s/Gyakranism%C3%A9teltk%C3%A9rd%C3%A9sek.aspx#kmgyika2889 Innétmásolokbevalamit!!! A Végeérdekes!!!! Újonnan kijelölt nitrátérzékeny területen (műtrágyázás esetén) meddig kell elvégezni a talajvizsgálatot? A talajminták vizsgálatát csak akkreditált labor vagy bármilyen labor végezheti?
2014.05.28 13:40
A 27/2006 (II.7) Kormányrendelet értelmében „A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a cselekvési programot, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásait 2014. szeptember 1-jétől kell végrehajtani.” Ennek értelmében az újonnan kijelölt nitrátérzékeny területeken műtrágya használata esetén 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatnak kell rendelkezésre állnia a 2014. szeptember 1. utáni nitrogén műtrágya felhasználás időpontjában. (Gyepterületek vonatkozásában 5 év helyett 10 év alkalmazandó.) Az 59/2008 FVM rendelet értelmében „A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az…., talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.” A rendelet tehát nem szabályozza azt, hogy a laborvizsgálathoz akkreditációval rendelkező laboratórium szüksége (támogatások esetében pl. AKG megkövetelt.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.
Az a néhány % 30 is lehet!
Válasz #2415. hozzászólásra
Megvonás vagy sem, erre felénk egy 70 év feletti öreget pár ha földel, talajvizsgálat hiánya miatt 300 000-re vágtak meg.
Válasz #2407. hozzászólásra
Egy ilyen előírás nem a SAPS kifizetés feltétele. Az ilyen jellegű előírások betartását nem az MVH ellenőrzi, hanem kölcsönös megfelelés ellenőrzés keretében azok a szervezetek, akik ezekhez "értenek". A nitrátérzékeny területeken a talajvizsgálati eredmény és a tápanyag gazdálkodási terv meglétének hiánya nem eredményezi a SAPS megvonását, hanem az összes jogcímen igényelt támogatás néhány százalékkal való csökkentését.
De mivel ez a fórum nem a szakmáról szól, - és itt kapcsolódnék Radocz kolléga megjegyzéséhez - hanem a falugazdászok "sebnyalogatásához", így szeretném megtudni, hogy az ilyen jellegű dolgokat hol lehetne megtárgyalni. Egy linket lökjetek már be, és folytassuk/folytassátok ott a nitrátos és egyéb dolgokat, hogy itt ne zavarjunk.
Maradok tisztelettel.
Válasz #2407. hozzászólásra
Köszönöm a "Gratulációt"! Debiztostudod 2014 09 01!!!! Belterületekmindnitrátosbakerültek meg külterületek kb 50%-a! Innétkezdve Talajminta! Labor! Tápanyaggazdálkodásiterv! Gazdálkodásinapló! Permetezésinapló! Nitrátbevallás! Meg monitoring! Az ötévesen nemvitatkozokveled, ellenőr majd csipőbőllöki előirást,meg szankciómértékét!
Válasz #2412. hozzászólásra
Talán olyan ügyeket,amit egy kolléga messze távolban olyan infókat megoszt ami mint FG,és nem tanácsadót érint,és ránézve segitheti a munkáját!Itt sok mindenki nem olvas,nem hall semmit,mégis tud mindenről!
Válasz #2410. hozzászólásra
"uraim nem itt kell megtárgyalni a nitrát ügyeket ez"
Igazad van.
Itt milyen ügyeket kell megtárgyalni?
Ezt a topikot ritkán olvasom, mert engem nem érintő dolgokról van szó.
Válasz #2409. hozzászólásra
Itt is, ott is az olvasom, hogy a gyepből kell talajminta.
"legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak."
mivel nem történik tápanyag kijuttatás nem kell talajminta.
Ezt anno valaki valahol eldöntötte és szintén "szájhagyomány" útján tejesztettük, hogy mivel nem történik tápanyag kijuttatás, akkor nem kell a mintákért fizetni,
mert ugye a történet 2004-ben kezdődött, és több ezer ha-os ügyfeleket érintett,
Akkor most illik őket tájékoztatni, ha ebben történt valami változás.
Jó lenne akkor pontosítani, hogy az én elavult tudásom van, érvényben, vagy nem.
Ezt anno az MVH oldalon is olvastuk. Az akkor Agrárkamara meg más igét hirdetett,
uraim nem itt kell megtárgyalni a nitrát ügyeket ez falugazdász fórum! Most látni , hogy bajban van a Fidesz mert oldalas törvény idézetekkel akarja eltakarni az Őket ért kritikákat .
Nitrátérzékeny területen történő gazdálkodás főbb szabályai
A 27/2006. (II. 7.) számú Kormányrendelettel módosított 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendeletet hatálya kiterjed valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra.
Nitrát érzékeny területen továbbra is be kell tartani az alábbiakat:
• Szerves trágyával kijuttatható nitrogén mennyisége hektáronként nem lehet több 170 kg/év dózisnál.
• December 1. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni.
• Betakarítás után könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágya, ammónium- és nitrát tartalmú műtrágya csak akkor juttatható ki szántóterületre, ha abban az évben újabb kultúra kerül ugyanoda.
• Tilos a trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított területeken.
• A kiszórt istállótrágyát azonnal (max. 14 nap alatt) be kell dolgozni a talajba.
• Hígtrágya termőföldön történő elhelyezése talajtani szakvéleményre alapozottan csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges (nem nitrát érzékeny területeken is), a hígtrágya kijuttatásánál is 170 kg/ha/év lehet maximum a kijuttatható nitrogén mennyisége.
• Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén elszivárgás elleni védelem nélkül max. 2 hónap időtartamra alakítható ki, ott, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van és nincs 100 m-en belül felszíni víz. Vízjárta területen, alagcsövezett tábla szélén ideiglenes trágyakazal nem létesíthető.
• Tilos hígtrágya, trágyalé és trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.
• (!!!) Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyag vizsgálatát legalább 5 (gyep területen 10) évente kell elvégeztetni.
• Az állattartó telepeket szigetelt, a trágyakijuttatási tilalmi időket is figyelembe vevő nagyságú trágyatárolóval kell megépíteni. A már üzemelő állattartó telepek trágyatárolóinak az előírásoknak megfelelő átalakítását a nitrát-rendeletben meghatározott határidőre végre kell hajtani.
• ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG: Nitrát érzékeny területen minden mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Az adatszolgáltatást a rendelet melléklete szerinti adatlap kitöltésével és annak a tárgyévet követő év február 28-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz való beküldésével kell végrehajtani.
• Szankció: Amennyiben a mezőgazdasági tevékenység folytatója nitrát érzékeny területen az előírásokat nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti, termőföldön a talajvédelmi hatóság, állattartó telepen a környezetvédelmi hatóság nitrát szennyezési bírság megfizetésére kötelezi, mely 50.000 – 500.000 Ft közötti összeg lehet.
• Az adatszolgáltatással és az azt megalapozó folyamatos nyilvántartással kapcsolatos előírások megszegésének mértékétől függően a talajvédelmi hatóság 10.000 – 100.000 Ft közötti bírságot ró ki.
A 81/2007. (IV.25.) Kormányrendelet szerint a nitrát érzékeny területeket a MePAR –ban (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) blokkazonosítók alapján határozták meg. (Ez jelentheti azt is, hogy egy településen belül vannak nitrát érzékeny és nem nitrát érzékeny területrészek is).
Fiúk látom nagy a baj most megy a nitrát történet nem kell félni mindenki tudja nagy bajban van a FIDESZ !!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem kell ködösíteni most dobjuk piacra az új rezsicsökkentest !!!!!
Válasz #2406. hozzászólásra
Gratula! Jó sokáig túrhattad a netet mire megtaláltad. De ebben egy szó sincs arról, hogy a SAPS támogatás feltétele az 5 évenkénti mintavétel.
Én is túrtam egy ideig a hálót és rátaláltam a 4/2004 FVM rendeletre. Ez az, amiben szerepel az 5 éves mintavételi kötelezettség. De annak mellékleteit az 50/2008 FVM rendelet (mi HMKÁ rendeletnek ismerjük) felülírta. Nem vagyok jogász, sem MVH, vagy NTI ellenőr így nem tudom azt mondani, hogy melyik rendelet az erősebb kutya. Sztem nem kell a sima TERA kérelmekhez a talajmintavétel, de ez a saját személyes véleményem.
Válasz #2405. hozzászólásra
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=118594.240616 4. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
A talajmintavétel követelményei a talajvédelmi terveket, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz
1. A talajvédelmi tervek készítésénél a talajszelvény szerinti mintavételt az MSZ 1398; 1998.03. szabványban leírt vagy azzal egyenértékű szakmai követelmények szerint kell elvégezni. A szakmai követelményeknek a szabványban előírtakkal való egyenértékűségét a hatóság kérésére a talajvédelmi terv készítőjének kell igazolnia.
2. A talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei a következők.
A pontos szaktanács, terv alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A talaj tápanyagvizsgálatát – ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik – legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak.
A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben a tábla területe meghaladja az 5 hektárt, lehetőleg homogén 5 hektáros mintavételi egységekre kell bontani.
A mintavételi területeket 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján kell kijelölni, ennek hiányában használhatók a MePAR egyedi fizikai blokktérképeinek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosító jelét. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit és a táblák területét is.
Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint:
– szántóföldi kultúráknál a művelt (0–30 cm-es) rétegből,
– rét-legelő kultúránál a 2–20 cm mélységből (a 0–2 cm-es gyepréteget eltávolítva),
– állókultúráknál a részmintákat
= gyümölcsültetvényeknél a 0–30, 30–60 cm,
= bogyósoknál 0–20, 20–40 cm,
= szőlőültetvényeknél 0–30, 30–60 cm
mélységből kell megvenni.
A mintázandó területről részmintákat a mintavételre kijelölt terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban ajánlatos venni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton kell azonos tömegű talajmintát venni. A részmintákat alaposan össze kell keverni és ebből az összekevert mintából kell kb. 1 kg tömegű átlagmintát képezni.
Tilos talajmintát venni:
– szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban,
– a forgókban,
– szalmakazlak helyén,
– műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint
– állatok delelő helyén.
A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt van, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú.
Mintavételre alkalmas időpont még:
– az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után,
– a tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nappal,
– szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.
A talajmintavétel eszközei: mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakban gyűjteni, melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön lezárásra. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a tábla jelét, a minta azonosító jelét és a mintavétel mélységét.
3.39 A humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv elkészítéséhez szükséges talajmintavétel szabályai a következők:
A humuszvagyon felmérését a más célú hasznosításra tervezett teljes termőföld területen el kell végezni. A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrással történik. A fúrások helyét alapvetően előtanulmányok alapján, a terület talajtani adottságainak ismeretében kell kijelölni. Egy fúrással legfeljebb 5 ha jellemezhető, de heterogén terület esetén szükség lehet ennél sűrűbb feltárásra az eltérő talajfoltokon. Amennyiben a más célú hasznosításra tervezett termőföld terület 5 ha-nál kisebb, azt is csak homogén talajborítás esetén lehet egy fúrással jellemezni, egyébként talajfoltonként kell a fúrást elvégezni. A fúrásszelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a későbbiekben a humuszgazdálkodási tervrész elkészítéséhez megfelelő mennyiségű információ álljon rendelkezésre, mind a talaj humuszos rétegére, mind a humusztartalomra vonatkozóan.
Vonalas létesítmények esetén homogén talajadottságú területen legalább 500 m-enként kell fúrást végezni. Amennyiben az előzetes tanulmányok szerint a terület heterogén talajadottságú, a fúrásokat ennek figyelembevételével, sűrűbben kell tervezni.
Válasz #2401. hozzászólásra
"6. § (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét."
Az öt év szájhagyomány útján terjed.
A növény egészségügyi állomás ellenőrei így mondják.
Ha így engedik (küldik) őket ellenőrízni, akkor valahol biztos van róla írásuk.
Új hír megfenyegették a gazdászokat aki mer a sajtónak nyilatkozni az azonnal kivan rúgva !!!!!!!!!!!!!!
Most innen lehet mesélni a demokráciáról !!!!!
Válasz #2401. hozzászólásra
Kérdezzük a Kamarát! Biztosnyilatkoznak! Amit tudok Szeptember 1-től ránk a nitrátosvonatkozik! Embereknek elmondtam, aki rászántaidőt minta leadva,laborvizsgálat nála! Árban csoportoskedvezmény,meg gyorsaság! Ha eldugott a 2009-es előirás, mint a kibővült nitrátosterületek, amit a meparon csak a támogatásnáljelentekmeg! De hatudniakarod Pistabácsi őstermelőd belterület 0.1 heki!! Na ez nitrátos!!!!! Mint minden Magyarországi település!! Lead 1 mázsa meggyet! Szeptember 1 után! Mintavétel,labor,Tápanyagterv, Nitrátbevallás, meg nitrátmonitoring!!!
Válasz #2397. hozzászólásra
Nálunk már tudjuk az árlistát.
Egyébként meg a kft-n keresztül megy majd, de olyan aprópénz löknek a sokat dolgozünak, hogy normális ember nem csinálja.
Válasz #2400. hozzászólásra
"A nitrát-szennyezés megelőzését célzó JFGK 4, és a hazai nitrát-rendelet cselekvési programja a HMGY (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) egyaránt előírja 5 évente talaj-mintavételezés elvégeztetését, illetve talajvizsgálaton alapuló tápanyag-utánpótlás megvalósítását: "
Sztem nem. Olvasd el, itt a link:
59/2008 FVM az 5 év kikötés nincs benne. Az előbb a nitrátos topicba is írtam, hogy jó lenne tudni a pontos jogszabályt ami az 5 évet előírja.
Válasz #2399. hozzászólásra
http://agronaplo.hu/termekinformaciok/talajvizsgalati-kotelezettseg-nitrat-erzekeny-teruleteken/
Válasz #2398. hozzászólásra
A kamara mellébeszélésre való hajlamával még egyet is értek, de a többit kifejtenéd bővebben? Hol írták ezt elő? Az AKG-ra igen, de a síma SAPS-ra is?
Válasz #2397. hozzászólásra
Kamara mellébeszél!! 2014.09.01 ig aki 2009-ben területalaputkért lennikell 1 mintavizsgálatnak!!! Ennek mindenki aláirt!
Válasz #2395. hozzászólásra
Igen, ez engem is érdekelne. Vannak gazdák akik most estek bele a nitrátba, jövő hétfőtől ketyeg az óra. A kamarai vezetés szerint a kamara is segít majd, de, hogy miben, (mintavétel, labor, tápanyag-gazd. terv, stb.) még egy büdös szót sem szóltak. Állítólag megyei szinten ki van képezve 4-5 falugazdi, akik egy program segítségével majd adnak tanácsot. Persze nem ingyenesen, hanem mérsékelt áron. De, hogy kik azok, mennyibe is fog ez fájni a gazdának? (Mármint a mintavétel és a laborvizsgálat költségén felől) Na, erre a kérdésre még a megyei főhé sem tudott mondani semmit.
Válasz #2395. hozzászólásra
"A mostani talajminta árkedvezménnyel már vissza is térült."
Konkrétan mire gondolsz?
Válasz #2394. hozzászólásra
Ez szerintem rossz nekünk.
Ha a tagdíjakat visszacsinálnák mint volt, hogy önkéntes, az lenne a jó.
Így most még az sem lesz, aki segítsen rajtunk parasztokon.
Mint tudjátok, én nem fizettem illetve a feleségem nem fizette az ötezer Ft díjat.
Így is tag lett. Viszont a tagdíjat azt keményen be kellett fizetnie. Ott már okosan fogalmazták az írást.
az én tagdíjam, az elhanyagolható.
A mostani talajminta árkedvezménnyel már vissza is térült.
(Én akkor is tag voltam, amíg nem volt kötelező).
Az agrotrend.hu honlapon olvasható ,hogy a Fővárosi főügyészség nyilvánította törvénytelennek a Kamara müködését .
Mostanában kissé sűrűsödnek a történések a kamara háza táján.
Most láttam az interneten , hogy az egyik parlamenti párt valamelyik valamelyik ombucmanhoz fordult és láss csodát azt modta ez a mereész ember , hogy a kamarai választások és a mostani működés szabálytalan és törvénytelen. Ezért most az ügyészséghez fordulnak na most innentől kezd érdekes lenni a téma !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Igazság szerint már a neve sem az igazi, illetve a rövidítése. Mit szóltok egy ilyen bemutatkozáshoz:
- Jó napot kívánok. Dr. XX. YY. vagyok a NAK TAPI igazgatója.
- Jó, akkor tapizzon kicsit amarébb.
A rövidítésekről meg egy városi legendát is hallottam (lehet, régebben már le is írtam):
Az EU csatlakozás előtt, a leendő kifizető ügynökség (mai néven MVH) nevének, az Agrár- és Vidékfejlesztési Hivatal is megfordult a javaslatok között. A rövidítés megfejtését mindenki megoldhatja magának... Az ékezetbeli különbséget nem vállalták be. Sztem jobb is.
Válasz #2389. hozzászólásra
A tag és partner nyilvántartó igazgatói állásra! Nem Láttad az emailt?
Mire gondoltál ?
Ez már szinte nevetséges! Hányan pályáztatok?
Amennyiben aktuális még a nitrátérzékeny területeken történő talajmintamintavétel, azt az 59/2008 FVM rendelet 6. § (7) bekezdése írja elő.
Válasz #2379. hozzászólásra
mi úgy értelmeztük, hogy már a HGGY-ben is benne volt.
Öt évnél nem régebbi és nem elég, hogy le van adva a minta.
Kell a kész eredmény is.
Privátban többet.
Válasz #2384. hozzászólásra
... nyári betakarításút akartam írni természetesen tavaszi helyett ...
Válasz #2383. hozzászólásra
Te az első commentbe a 61/2009-es AKG-s jogszabályt illesztetted be. Én innen gondolom, hogy az ellenőrzéskor kell igazolni, hogy öt évnél nem régebbi talajvizsgálatod van.
ww.kolcsonosmegfeleltetes.hu/KölcsönösMegfeleltetés/Gyakranismételtkérdések.aspx#kmgyika5384
Tavaszi betakarítású növényeknél megcsináltuk,de az őszieket tavaly elkényelmeskedtük, most szeretnénk ősszel. De ha igazatok van, akkor körbeszaladunk, hogy legyen valami papír a kezünkbe.
Válasz #2381. hozzászólásra
Itt is a 81/2009. (VII. 10.) FVM-rendeletre hivatkoznak, szóval én szerintem 2009-hez képest 5 év, vagyis valószínűleg igaza volt az alább kommentelőnek.
Válasz #2381. hozzászólásra
Igen, én is így értelmezem, ha nem is voltam egyértelmű. A jogszabályt én is próbálom keresni.
Moderálta: agroinformhelp (88255) 2014-08-13 20:33:57
Válasz #2380. hozzászólásra
Én úgy értelmezem, hogy ha helyszíni ellenőrzés van, és nincsen 5 éven belüli talajvizsgálat, akkor jegyzőkönyv, szankció. Volt már ilyen eddig is. - Elnézést, nem kötekedni akarok, csak kersek, és nem találok. Más falugazdász is mondta már nekem, és mivel még van egy pár nap, rácuppannánk, ha tényleg van ilyen szabály.
Válasz #2379. hozzászólásra
Ha jól értem, akkor a lényeg, hogy 5 éven belül meglegyen a talajvizsgálat, mindegy, hogy mikor csináltad.