Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak611 FtBenzin árak600 FtEUR407.17 FtUSD380.08 FtCHF433.84 FtGBP490.68 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz trikolor5 #3310. hozzászólásáraLátatlanban nehéz, de szerintem abszolút nem lehet egy ilyen terület veszteséges. Eleve lineart itt a környéken sem a 10ak-s kavicsra telepítenek, hanem a zsíros 35-45 koronás földekre. És egy ilyen területen nem a kényelmes sablon kultúrákban (búza, kuk, olajos) kell gondolkodni, hanem cukorrépa, mák, olaj tök, vetőmag stb... ezek idén is milliós bevételt jelentenek hektáronként. Itt, az ilyen fullos (magaskoronás, fixen önözhető) területek bérleti díja 160-180 között mocorog már.
Válasz arvaiz1969 #3307. hozzászólásáraAki 140 ezret ajánl 1 hektárért azt küld hozzám! Annak én is szívesen kiadom. Felénk a Jászságban már a 40 ezret rebesgetik, nem 140-et.
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraJelen esetben a bérlő a szerződés lejártáig bármit csinálhat a földjével, akár repcét is ültethet bele. Viszont a szerződés lejártakor a földterületet úgy kell átadni, ahogy a szerződésben meg van írva, felszántva, vagy tárcsázva. Az a bérlő hülyesége hogy repcét ültetett bele a veszteségéért a föld tulajdonosa nem vonható felelősségre. Szerintem!
Sziasztok! Földbérleti díjjal kapcsolatban szeretnék tájékozódni. Hallottam, hogy jelentős mértékben megemelkedtek a földbérleti díjak. Januárban jár le a bérleti szerződésünk egy 10 hektáros, Lineár öntözőrendszer alatti területnek, Kuncsorbán. Egy új érdeklődő van, aki elsőre 140 ezer forintot ajánlott. Tapasztalt gazdának mondja magát sok hektárnyi föld tulajdonosa és bérel is földet. A kérdésem az lenne mi lenne a reális ára az ilyen öntözhető területnek? Válaszotokat előre is köszönöm!
Válasz Mihály #3304. hozzászólásáraSzerintem ért a joghoz, meg az osztatlanokhoz is, de sok kuncsaftot elriasztott azzal, amit itt csinált. De ez az ő baja.
Na de ideje elővenni az üveget, és megalapozni az ebédnek.
Egészségetekre!
Válasz Mihály #3304. hozzászólásáraGondolod, hogy csak az erdész foglakozik ezzel? De végül is engem ez nem érdekel, nem érint. Nem kellett volna neki politizálni, meg leállni vitatkozni, ha ilyen dologgal akar foglakozni. Na de ez meg az ő dolga, nem az enyém.
Válasz Rabó001 #3295. hozzászólásáraPont a volt földhasználó előnyei miatt nem értem, miért gondolják itt sokan úgy, hogy majd a bérbeadó kezd pitizni a bérlőnek, hogy bérelje már tovább a földjét, mikor ha letelik a bérlet, 1 óra alatt talál új bérlőt.
Akinek alapvető érdeke, hogy még a bérleti idő alatt nyüzsögjön azért, hogy továbbra is az övé legyen a föld, az éppen a bérlő. A földpiacon sok az eszkimó, de kevés a fóka.
Válasz Mihály #3301. hozzászólásáraHehehe, hát annál jobban nem fényezhetnétek az erdészt, mint hogy mindenkiben őt látjátok, akinek az átlagnál több esze van. Tegyük hozzá, jogi kérdésekben itt az átlag a .....
"47. § (1) * A 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásának kezdeményezését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.
(1a) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem áll fenn a közvetlenül megelőző használat követelménye, ha a földhasználatot a haszonbérleti szerződés közlését megelőzően legalább egy gazdasági év időtartamban a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője bejegyzett földhasználóként gyakorolta.
(1b) * A volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Az előhaszonbérleti jog a volt haszonbérlőt ebben az esetben csak akkor illeti meg, ha az előhaszonbérleti jogát - amint a joggyakorlás akadálya megszűnik - haladéktalanul gyakorolja."
Válasz termelo #3294. hozzászólásáraHát nem is. Egy nap megszakítással ugrott a volt haszonbérlőség. Egy vetőmagos regisztráció és helybeli földnél legelső.
Válasz termelo #3288. hozzászólásáraSzép csendben kezdek közelíteni egy alacsonyabb, de hosszú távon biztosabb haszonbérleti díj felé. A mai gazdasági helyzetben tényleg ezerszer meg kell gondolni, hogy jobb megtartani egy mindig korrektül fizető bérlőt, még ha az előző öt évben kicsit alul fizetett is. A haszonbérlők oldaláról megértem az alacsonyabb bérleti díjakra törekvést, hiszen folyamatosan emelkednek a termelési költségek (gázolaj, műtrágya, növényvédőszer, vetőmag) árak, növekvő infláció, olcsó ukrán gabona, aszály és még ki tudja mi minden. Biztos át fognak értékelődni mostantól a haszonbérleti szerződések. Természetesen a tulajdonosnak is vannak bizonyos igényei, de csak olyan szerződést szabad kötni, ami kigazdálkodható és hosszútávon mindkét félnek jó. Én is erre törekszem és sokat tanultam itt a fórumon tőled is és másoktól is.
Olvasgatom itt a beszélgetéseteket a mezei leltárról. Bevallom őszintén, én ezt a variációt egy gazdálkodótól hallottam, hogy ha lejár a szerződés, akkor egy évig bárkivel köthetek "próbaházasságot", ha nem jön be, akkor a volt bérlő előhaszonbérleti jogával élve folytathatja a földművelést. Pontosan már nem emlékszem, hogy mit mondott, de valami olyasmit, hogy a helyi jegyzőhöz kell menni, aki bejegyzi a földhasználatot. Erre mondta, hogy ők bevállalnak minden kockázatot, papírmunkát, termelést és a hasznot felezzük. Utána ha bejön, már ki van dolgozva egy hosszútávú együttműködés stratégiája, de ezt nem fejtette ki bővebben. Olvasva a beszélgetéseteket, ebben is van egy lehetőség, de én mindenekelőtt szeretnék egy korrekt szerződést kötni a jelenlegi haszonbérlőmmel.
Válasz termelo #3285. hozzászólásáraNormális esetekben nincs gond. Nálunk például a legtöbb szerződés év végével jár le (12.31.). A lejárat évében jó időben megkezdik a hosszabbítást, a cégek kiküldik az új ajánlatot, de magángazdák is, mondjuk tavasszal. Nyár körülre azért már körvonalazódik, mert vagy visszavitte aláírva, vagy értesíti őket szóban vagy írásban (az írás a jobb) hogy nem hosszabbít. Aki nem hosszabbít, ott általában learat a bérlő, és a következő műveletet már a leendő új bérlő csinálja, ha nyári betakarítású növény akkor az után, ha késő őszi akkor az után. Az új bérleti szerződés aztán majd valamikor következő éveben kerül megkötésre és kifüggesztésre. Az elmúlt években nálunk például elég sok föld gazdát cserélt, de a volt művelő Zrt. egyet se tudott elvinni rájelentkezéssel, pedig állattartó is. Januártól viszont asszem változott az előhaszonbérlőre vonatkozó előírás. De szerintem azt is megoldják majd.
Válasz termelo #3285. hozzászólására nem érted te simán sem nem csak..:"A fordított esetet meg nem értem" fáj hogy veszítettél síránkozhatsz még sokáig
Válasz don Corleone #3283. hozzászólásáraMert a tulajdonos nem jelezte, hogy másnak akarja adni a földet ha jelzi akkor itt sem szokták bevetni de ha nem jelzi és már 2x meghosszabbította veled a szerződést a 15 év alatt akkor miért ne bízhatnál abban, hogy 3x ra is megteszi ez szerinted irreális elvárás?
Eleve a tanárból indultunk ki aki a mai napig hitegeti a bérlőt akkor álljon meg a termelés addig amíg nem írja alá a szerződést?
A fordított esetet meg nem értem ha korrektül számított költséget kell kifizetni miért ne tenném?
Gyakorlatilag jobban járok mert a jogszerű földhasználatomat megelőző időpontban már elkezdődhet a termelés. Pl. dec 31 el jár le a szerződés januárban bejelentem a földhasználatot előző év augusztusában meg elvetették a repcét csak folytatnom kell a termelést ez miért ne kapnám vissza mezőgazdasági művelésre alkalmasan?
Eleve nem 100-ban a tulaj dönti el mit fog vetni hiszen azt a KAP bizonyos mértékig szabályozza.
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraNem érdekli őket ha a bérbeadó nem fizet, itt majdnem 100%-ban az a gyakorlat, hogy aki vetett az is arat a tulaj meg felveheti a támogatást.
Azért nem írtam új bérlőt mert az előhaszonbérleti jog végett az majdnem lehetetlen.
És a legszebb az egészben, hogy tényleg nem rosszhiszeműen végzik ezt a tevékenységet csak ez az életszerű.
Azért írtam a kimérésnél a karót is. Cserélődnek a traktorosok a GPS-eket egy évben egyszer télen töltik fel ezek mennek 24 órába honnét tudná a traktoros, hogy melyik földet ne művelje mondjuk hajnali 3 kor amikor odaér?
Válasz termelo #3281. hozzászólásáraMiért is veted te be a szerződés lejártának évében még a bérelt földet, mikor lejár a szerződésed?
Eldöntöd a tulajdonos helyett, akinek mezőgazdasági művelésre alkalmasan kell visszadanod a földet, hogy mit termeljen. Fordított esetben te ennek tapsikolnál, és naponta telefonom üldöznéd a bérlőt, hogy szeretnéd kifizetni a költdségeit?
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraA cégnek nálunk van 1000 hektár repcéje kb. 20 és 50 ember közé tenném azoknak a számát akinek földjét úgy művelik, hogy azt sem tudják él e a tulaj vagy egyáltalán bármi féle papírjuk lenne róla vagy volt bérlet de meghaltak és nincs örökös vagy nincs elérhetősége.
Akkor a te verziód szerint ezek a földek legyenek parlagon?
Válasz agrohelp #3275. hozzászólásáraBocsánat én nem vagyok jogász csak azt akartam mondani ,hogy mivel tárgyalnak ezért nem lehet rosszhiszemű földhasználó március van, minden egyes nappal ahogy megyünk bele az évbe egyre több munkaművelet lesz elvégezve. Azt ti se gondoljátok komolyan ha a tanár meggondolja magát akkor a bérlő elveszíti a befektetett összeget.
Többször kérdeztem mert számomra nem egyértelmű a törvényi szöveg:
követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét
Ezek közül hova sorolsz be egy kalászos/repce vetés?
el nem vihető berendezés?
általa telepített ültetvény?
évelő kultúrának és növényzet?
talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozások?
Válasz termelo #3276. hozzászólásáraIgazatok van. Nincs is más hátra, mint hogy azok, akiknek 2023. dec. 31-el lejár a haszonbérleti szerződése, az aratás után még végezznek talajelőkészítést, és ültessenek mondjuk repcét. A szerződés lejártakor követeljék a bérbeadótól a repcével kapcsolatban felmerűlő mezei leltár értéket. Ha a bérbeadó nem fizert, tereljék bírói útra az ügyet.
Aztán majd linkeljék be ide a jogerős döntést.
Sok sikert.
Válasz Pont #3273. hozzászólására A baj ott kezdődik hogy egyik sem tudja a másik érv eit elfogadni mert mindkettő máskép látja ezért járak jól az ügyvédek és élnek belőle itt meg felesleges vita folyik mert ha bíróságon lenne mindkettő állítása nyerne másik bírónál veszítenne mert a törvény sem egyértelmű tehát ki hogy értelmezi ugyszint a bírók is mert a bíróságnak nem kötelező az igazság kiderítése csak az a lényeg hogy jogszerű ítélet jöjön létre
A felek között nem volt olyan megállapodás, ami alapján a felperes jogosult lett volna szolgáltatási tevékenységet végezni, és annak ellenértékét követelni. Kizárólag a mezei leltár megfizetésére köteles. Az ennek megfelelő összeget a pert megelőzően megfizette.
A precedens neve:
A Kúria Pfv.21024/2019/2. számú precedensképes határozata szolgáltatási díj megfizetése tárgyában
"termelo 2023-02-28 17:10:48
Válasz Mihály #3131. hozzászólására
Te amúgy Nők lapját olvasol?
Van érvényes földhasználó és lejárat előtt vele akarja meghosszabbítani a bérletet magasabb áron. De az elő-haszonbérleti jog nem szűnik meg a használat lejártával ha másnak adja rá terhelik a mezei leltárt amire a törvény ad lehetőséget."
Válasz Pont #3273. hozzászólásáraAz első perctől a lejártáig végzett munkákról beszélek. Konkrét példát is hoztam. Világosan kifejtettem, hogy az (5) bekezdés erre vonatkozik. Az egész történet innen indult. Az, hogy valaki jogalap nélkül birtokol valamit, az polgári jogi kategória, amit a Ptk. szabályoz. a Fétv. 62. § (5) bekezdése a még fennálló szerződése jogviszonyra határoz meg szabályt. A kettő nem ugyan az.
Nagyon nem.
Ez a szabály nem csak a mezei leltárt érinti, hanem pl, egy gyümölcsös, vagy erdő telepítését is. Ha ehhez a bérbeadó nem járult hozzá, akkor a bérlő nem léphet fel vele szemben a bérlet lejárta után elszámolási igénnyel. De akkor sem, ha egyébként ahhoz a bérbeadó hozzájárult, de nincs konkrét megállapodás az elszámolásról a szerződés lejártakor.
A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint, a fölgforgalmi törvényeket szigorúan "szó szerint" kell értelmezni.
"[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette"
Válasz .Feco. #3268. hozzászólásáraHa a törvényekben minden esetre pontos eljárás lenne leírva, akkor nem lenne egyetlen bírósági ügy sem. Az azért nem ugyan az, ha valakinek volt bérleti szerződése, általában, még a földhasználati lapon is Ő van bejegyezve földhasználónak, az idei évtől plusz egy évig megilleti a volt földhasználói státusz, mint ha elvet egy teljesen idegen területet. Ez a bíróság dolga eldönteni, hogy jogszerű földhasználó, jogszerűtlen jóhiszemű földhasználó, vagy rosszhiszemű földhasználó, de valamilyen mértékben még az utóbbit is megillet valamilyen elszámolás, Olvassátok már el légy szíves amit Borz linkelt! A földtörvény azt írja, hogy ha lejárt a földbérlet akkor a 62§ 2.b pontját nem lehet alkalmazni, de mivel semmit nem ír arról, hogy akkor mi a fenét is kell csinálni, nem írja, hogy a befektetett költségek a bérbeadó tulajdonát képezik, ezért ahogy Agrogal is írta, a bíróságok visszanyúlnak a PTK-hoz ami viszont egyértelműen meghatározza, (ott van Borz linkjében) hogy igenis fizetni kell, mindegy minek nevezzük, mezei leltárnak vagy akárminek.
Miért állítasz valótlanságot? Miért keltesz hangulatot?
Ennyire gyengén próbálsz kekeckedni a semmivel inkább azzal dicsekedj, hogy neked már volt mezei leltáros ügyed ahol rosszhiszemű birtokos voltál Meséld el inkább azt. Elvégre Agrohelp azt mondta annyira egyértelmű a földtörvény, hogy nincs is mezei leltáros per te meg azt hogy neked volt és buktál rajta.
Válasz termelo #3256. hozzászólására"Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik"
ilyen alapon induljunk el a határban, és vessünk be találomra földeket, majd ha valaki megkérdi miért, akkor azt mondjuk, hogy "nem rendelkezünk arra infrastruktúrával, hogy minden helyrajzszámot keresgessünk hogy hol van a valóságban...
Válasz termelo #3266. hozzászólásáraHa tévedek, elismerem. Ezt javaslom neked is. Nem kellene tovább bizonygatnod itt, hogy nem érted, amit mindneki más igen.
Válasz termelo #3264. hozzászólására45 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem, 35 éve vagyok vállalkozó, és kb. 15 éve foglalkozom többek között az agrárjoggal, igaz, nem jogészként.
3413 hozzászólás
Válasz trikolor5 #3310. hozzászólásáraLátatlanban nehéz, de szerintem abszolút nem lehet egy ilyen terület veszteséges. Eleve lineart itt a környéken sem a 10ak-s kavicsra telepítenek, hanem a zsíros 35-45 koronás földekre. És egy ilyen területen nem a kényelmes sablon kultúrákban (búza, kuk, olajos) kell gondolkodni, hanem cukorrépa, mák, olaj tök, vetőmag stb... ezek idén is milliós bevételt jelentenek hektáronként. Itt, az ilyen fullos (magaskoronás, fixen önözhető) területek bérleti díja 160-180 között mocorog már.
Válasz arvaiz1969 #3307. hozzászólásáraHa csemegézik és borsózik, van még az árban szerintem mozgás.
A régi földhasználó? ŰÚgy is Övé lesz ha akarja Ő mit ajánl?
Válasz Gazdász93 #3309. hozzászólására40 ezer forint? Hú, az nagyon kevés, miért olyan olcsó arra a föld bérlés? Már 5 éve is jóval többért adtuk ki.
Válasz arvaiz1969 #3307. hozzászólásáraIlyen felvásárlási árak mellett 140ezer bérleti díj full bukó a bérlőnek. Azonnal bólints rá.
Válasz arvaiz1969 #3307. hozzászólásáraAki 140 ezret ajánl 1 hektárért azt küld hozzám! Annak én is szívesen kiadom. Felénk a Jászságban már a 40 ezret rebesgetik, nem 140-et.
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraJelen esetben a bérlő a szerződés lejártáig bármit csinálhat a földjével, akár repcét is ültethet bele. Viszont a szerződés lejártakor a földterületet úgy kell átadni, ahogy a szerződésben meg van írva, felszántva, vagy tárcsázva. Az a bérlő hülyesége hogy repcét ültetett bele a veszteségéért a föld tulajdonosa nem vonható felelősségre. Szerintem!
Sziasztok! Földbérleti díjjal kapcsolatban szeretnék tájékozódni. Hallottam, hogy jelentős mértékben megemelkedtek a földbérleti díjak. Januárban jár le a bérleti szerződésünk egy 10 hektáros, Lineár öntözőrendszer alatti területnek, Kuncsorbán. Egy új érdeklődő van, aki elsőre 140 ezer forintot ajánlott. Tapasztalt gazdának mondja magát sok hektárnyi föld tulajdonosa és bérel is földet. A kérdésem az lenne mi lenne a reális ára az ilyen öntözhető területnek? Válaszotokat előre is köszönöm!
Válasz Mihály #3304. hozzászólásáraSzerintem ért a joghoz, meg az osztatlanokhoz is, de sok kuncsaftot elriasztott azzal, amit itt csinált. De ez az ő baja.
Na de ideje elővenni az üveget, és megalapozni az ebédnek.
Egészségetekre!
Válasz Mihály #3304. hozzászólásáraGondolod, hogy csak az erdész foglakozik ezzel? De végül is engem ez nem érdekel, nem érint. Nem kellett volna neki politizálni, meg leállni vitatkozni, ha ilyen dologgal akar foglakozni. Na de ez meg az ő dolga, nem az enyém.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-06 08:46:19
Válasz Rabó001 #3295. hozzászólásáraPont a volt földhasználó előnyei miatt nem értem, miért gondolják itt sokan úgy, hogy majd a bérbeadó kezd pitizni a bérlőnek, hogy bérelje már tovább a földjét, mikor ha letelik a bérlet, 1 óra alatt talál új bérlőt.
Akinek alapvető érdeke, hogy még a bérleti idő alatt nyüzsögjön azért, hogy továbbra is az övé legyen a föld, az éppen a bérlő. A földpiacon sok az eszkimó, de kevés a fóka.
Válasz Mihály #3301. hozzászólásáraHehehe, hát annál jobban nem fényezhetnétek az erdészt, mint hogy mindenkiben őt látjátok, akinek az átlagnál több esze van. Tegyük hozzá, jogi kérdésekben itt az átlag a .....
Moderátor által módosítva: 2023-03-06 08:47:00
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-06 08:46:46
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-06 08:44:50
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-06 08:44:14
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-06 08:43:55
Válasz agrohelp #3296. hozzászólásáraUgrott. "tt" a múlt idő jele.
De le is írtam már a legelsőnél, hogy ez idéntől változott.
Válasz Rabó001 #3295. hozzászólására"Egy nap megszakítással ugrott a volt haszonbérlőség"
Ez már nem igaz.
"47. § (1) * A 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásának kezdeményezését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.
(1a) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem áll fenn a közvetlenül megelőző használat követelménye, ha a földhasználatot a haszonbérleti szerződés közlését megelőzően legalább egy gazdasági év időtartamban a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője bejegyzett földhasználóként gyakorolta.
(1b) * A volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Az előhaszonbérleti jog a volt haszonbérlőt ebben az esetben csak akkor illeti meg, ha az előhaszonbérleti jogát - amint a joggyakorlás akadálya megszűnik - haladéktalanul gyakorolja."
Válasz termelo #3294. hozzászólásáraHát nem is. Egy nap megszakítással ugrott a volt haszonbérlőség. Egy vetőmagos regisztráció és helybeli földnél legelső.
Válasz Rabó001 #3293. hozzászólásáraJó akkor nem ismerem
Válasz termelo #3288. hozzászólásáraNem ismered a földtörvényt. Van első hellyel egyenértékű pont a rangsorban.
Válasz univerzum1 #3290. hozzászólásáraKöszönöm szépen, rendes vagy.
Remélem minél hamarabb összejön a hosszabbítás.
Válasz Mihály #3286. hozzászólásáraHa te így érzed nekem megfelel
Válasz termelo #3288. hozzászólásáraSzép csendben kezdek közelíteni egy alacsonyabb, de hosszú távon biztosabb haszonbérleti díj felé. A mai gazdasági helyzetben tényleg ezerszer meg kell gondolni, hogy jobb megtartani egy mindig korrektül fizető bérlőt, még ha az előző öt évben kicsit alul fizetett is. A haszonbérlők oldaláról megértem az alacsonyabb bérleti díjakra törekvést, hiszen folyamatosan emelkednek a termelési költségek (gázolaj, műtrágya, növényvédőszer, vetőmag) árak, növekvő infláció, olcsó ukrán gabona, aszály és még ki tudja mi minden. Biztos át fognak értékelődni mostantól a haszonbérleti szerződések. Természetesen a tulajdonosnak is vannak bizonyos igényei, de csak olyan szerződést szabad kötni, ami kigazdálkodható és hosszútávon mindkét félnek jó. Én is erre törekszem és sokat tanultam itt a fórumon tőled is és másoktól is.
Olvasgatom itt a beszélgetéseteket a mezei leltárról. Bevallom őszintén, én ezt a variációt egy gazdálkodótól hallottam, hogy ha lejár a szerződés, akkor egy évig bárkivel köthetek "próbaházasságot", ha nem jön be, akkor a volt bérlő előhaszonbérleti jogával élve folytathatja a földművelést. Pontosan már nem emlékszem, hogy mit mondott, de valami olyasmit, hogy a helyi jegyzőhöz kell menni, aki bejegyzi a földhasználatot. Erre mondta, hogy ők bevállalnak minden kockázatot, papírmunkát, termelést és a hasznot felezzük. Utána ha bejön, már ki van dolgozva egy hosszútávú együttműködés stratégiája, de ezt nem fejtette ki bővebben. Olvasva a beszélgetéseteket, ebben is van egy lehetőség, de én mindenekelőtt szeretnék egy korrekt szerződést kötni a jelenlegi haszonbérlőmmel.
Válasz Rabó001 #3287. hozzászólásáraIgen, ez lenne a normális de a Zrt.-t nem értem miért vesztette el a földeket?
Magas bérleti díj volt kiírva vagy mi? (ha állatartó is...)
Válasz termelo #3285. hozzászólásáraNormális esetekben nincs gond. Nálunk például a legtöbb szerződés év végével jár le (12.31.). A lejárat évében jó időben megkezdik a hosszabbítást, a cégek kiküldik az új ajánlatot, de magángazdák is, mondjuk tavasszal. Nyár körülre azért már körvonalazódik, mert vagy visszavitte aláírva, vagy értesíti őket szóban vagy írásban (az írás a jobb) hogy nem hosszabbít. Aki nem hosszabbít, ott általában learat a bérlő, és a következő műveletet már a leendő új bérlő csinálja, ha nyári betakarítású növény akkor az után, ha késő őszi akkor az után. Az új bérleti szerződés aztán majd valamikor következő éveben kerül megkötésre és kifüggesztésre. Az elmúlt években nálunk például elég sok föld gazdát cserélt, de a volt művelő Zrt. egyet se tudott elvinni rájelentkezéssel, pedig állattartó is. Januártól viszont asszem változott az előhaszonbérlőre vonatkozó előírás. De szerintem azt is megoldják majd.
Válasz termelo #3285. hozzászólására nem érted te simán sem nem csak..:"A fordított esetet meg nem értem" fáj hogy veszítettél síránkozhatsz még sokáig
Válasz don Corleone #3283. hozzászólásáraMert a tulajdonos nem jelezte, hogy másnak akarja adni a földet ha jelzi akkor itt sem szokták bevetni de ha nem jelzi és már 2x meghosszabbította veled a szerződést a 15 év alatt akkor miért ne bízhatnál abban, hogy 3x ra is megteszi ez szerinted irreális elvárás?
Eleve a tanárból indultunk ki aki a mai napig hitegeti a bérlőt akkor álljon meg a termelés addig amíg nem írja alá a szerződést?
A fordított esetet meg nem értem ha korrektül számított költséget kell kifizetni miért ne tenném?
Gyakorlatilag jobban járok mert a jogszerű földhasználatomat megelőző időpontban már elkezdődhet a termelés. Pl. dec 31 el jár le a szerződés januárban bejelentem a földhasználatot előző év augusztusában meg elvetették a repcét csak folytatnom kell a termelést ez miért ne kapnám vissza mezőgazdasági művelésre alkalmasan?
Eleve nem 100-ban a tulaj dönti el mit fog vetni hiszen azt a KAP bizonyos mértékig szabályozza.
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraNem érdekli őket ha a bérbeadó nem fizet, itt majdnem 100%-ban az a gyakorlat, hogy aki vetett az is arat a tulaj meg felveheti a támogatást.
télen töltik fel ezek mennek 24 órába honnét tudná a traktoros, hogy melyik földet ne művelje mondjuk hajnali 3 kor amikor odaér?
Azért nem írtam új bérlőt mert az előhaszonbérleti jog végett az majdnem lehetetlen.
És a legszebb az egészben, hogy tényleg nem rosszhiszeműen végzik ezt a tevékenységet csak ez az életszerű.
Azért írtam a kimérésnél a karót is. Cserélődnek a traktorosok a GPS-eket egy évben egyszer
Válasz termelo #3281. hozzászólásáraMiért is veted te be a szerződés lejártának évében még a bérelt földet, mikor lejár a szerződésed?
Eldöntöd a tulajdonos helyett, akinek mezőgazdasági művelésre alkalmasan kell visszadanod a földet, hogy mit termeljen. Fordított esetben te ennek tapsikolnál, és naponta telefonom üldöznéd a bérlőt, hogy szeretnéd kifizetni a költdségeit?
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraA cégnek nálunk van 1000 hektár repcéje kb. 20 és 50 ember közé tenném azoknak a számát akinek földjét úgy művelik, hogy azt sem tudják él e a tulaj vagy egyáltalán bármi féle papírjuk lenne róla vagy volt bérlet de meghaltak és nincs örökös vagy nincs elérhetősége.
Akkor a te verziód szerint ezek a földek legyenek parlagon?
Válasz agrohelp #3275. hozzászólásáraBocsánat én nem vagyok jogász csak azt akartam mondani ,hogy mivel tárgyalnak ezért nem lehet rosszhiszemű földhasználó
március van, minden egyes nappal ahogy megyünk bele az évbe egyre több munkaművelet lesz elvégezve. Azt ti se gondoljátok komolyan ha a tanár meggondolja magát akkor a bérlő elveszíti a befektetett összeget.
Többször kérdeztem mert számomra nem egyértelmű a törvényi szöveg:
követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét
Ezek közül hova sorolsz be egy kalászos/repce vetés?
el nem vihető berendezés?
általa telepített ültetvény?
évelő kultúrának és növényzet?
talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozások?
vagy hogy kell ezt értelmezni?
Válasz termelo #3276. hozzászólásáraIgazatok van. Nincs is más hátra, mint hogy azok, akiknek 2023. dec. 31-el lejár a haszonbérleti szerződése, az aratás után még végezznek talajelőkészítést, és ültessenek mondjuk repcét. A szerződés lejártakor követeljék a bérbeadótól a repcével kapcsolatban felmerűlő mezei leltár értéket. Ha a bérbeadó nem fizert, tereljék bírói útra az ügyet.
Aztán majd linkeljék be ide a jogerős döntést.
Sok sikert.
Válasz agrohelp #3275. hozzászólásáraerre nem kapsz választ szerintem ..
Válasz agrohelp #3272. hozzászólásáraHehehe, meg fogod unni, mint az erdész. Akinek nehéz a felfogása, azzal nem tudsz mit kezdeni.
Válasz Pont #3273. hozzászólására A baj ott kezdődik hogy egyik sem tudja a másik érv eit elfogadni mert mindkettő máskép látja ezért járak jól az ügyvédek és élnek belőle itt meg felesleges vita folyik mert ha bíróságon lenne mindkettő állítása nyerne másik bírónál veszítenne mert a törvény sem egyértelmű tehát ki hogy értelmezi ugyszint a bírók is mert a bíróságnak nem kötelező az igazság kiderítése csak az a lényeg hogy jogszerű ítélet jöjön létre
Válasz agrohelp #3272. hozzászólásáraAzt, hogy az szerepel benne, hogy a mezei leltárt a per előtt megfizette!
Az ítéletből:
A felek között nem volt olyan megállapodás, ami alapján a felperes jogosult lett volna szolgáltatási tevékenységet végezni, és annak ellenértékét követelni. Kizárólag a mezei leltár megfizetésére köteles. Az ennek megfelelő összeget a pert megelőzően megfizette.
A precedens neve:
A Kúria Pfv.21024/2019/2. számú precedensképes határozata szolgáltatási díj megfizetése tárgyában
ez miben érinti a mezei leltárt?
"termelo 2023-02-28 17:10:48
Válasz Mihály #3131. hozzászólására
Te amúgy Nők lapját olvasol?
Van érvényes földhasználó és lejárat előtt vele akarja meghosszabbítani a bérletet magasabb áron. De az elő-haszonbérleti jog nem szűnik meg a használat lejártával ha másnak adja rá terhelik a mezei leltárt amire a törvény ad lehetőséget."
Válasz Pont #3273. hozzászólásáraAz első perctől a lejártáig végzett munkákról beszélek. Konkrét példát is hoztam. Világosan kifejtettem, hogy az (5) bekezdés erre vonatkozik. Az egész történet innen indult. Az, hogy valaki jogalap nélkül birtokol valamit, az polgári jogi kategória, amit a Ptk. szabályoz. a Fétv. 62. § (5) bekezdése a még fennálló szerződése jogviszonyra határoz meg szabályt. A kettő nem ugyan az.
Nagyon nem.
Ez a szabály nem csak a mezei leltárt érinti, hanem pl, egy gyümölcsös, vagy erdő telepítését is. Ha ehhez a bérbeadó nem járult hozzá, akkor a bérlő nem léphet fel vele szemben a bérlet lejárta után elszámolási igénnyel. De akkor sem, ha egyébként ahhoz a bérbeadó hozzájárult, de nincs konkrét megállapodás az elszámolásról a szerződés lejártakor.
A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint, a fölgforgalmi törvényeket szigorúan "szó szerint" kell értelmezni.
Válasz agrohelp #3272. hozzászólásáraCsak azért sem olvasod el Borz linkjét
https://jogaszvilag.hu/cegvilag/tilos-onhatalom-avagy-birtoklas-a-haszonberlet-lejarta-utan/?hilite=Rosszhiszem%C5%B1+birtokl%C3%A1s
De felőlem így is maradhattok, én kiszálltam, amúgy az idézett kúria ítélet másról szól:
"A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette"
itt LEJÁRTÁIG végzettről van szó, a mi esetünkben meg a lejárat utáni beruházásokról....
"[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette"
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.21.024/2019/10.
Akkor utoljára: mit nem lehet ezen érteni?
Válasz .Feco. #3268. hozzászólásáraHa a törvényekben minden esetre pontos eljárás lenne leírva, akkor nem lenne egyetlen bírósági ügy sem. Az azért nem ugyan az, ha valakinek volt bérleti szerződése, általában, még a földhasználati lapon is Ő van bejegyezve földhasználónak, az idei évtől plusz egy évig megilleti a volt földhasználói státusz, mint ha elvet egy teljesen idegen területet. Ez a bíróság dolga eldönteni, hogy jogszerű földhasználó, jogszerűtlen jóhiszemű földhasználó, vagy rosszhiszemű földhasználó, de valamilyen mértékben még az utóbbit is megillet valamilyen elszámolás, Olvassátok már el légy szíves amit Borz linkelt! A földtörvény azt írja, hogy ha lejárt a földbérlet akkor a 62§ 2.b pontját nem lehet alkalmazni, de mivel semmit nem ír arról, hogy akkor mi a fenét is kell csinálni, nem írja, hogy a befektetett költségek a bérbeadó tulajdonát képezik, ezért ahogy Agrogal is írta, a bíróságok visszanyúlnak a PTK-hoz ami viszont egyértelműen meghatározza, (ott van Borz linkjében) hogy igenis fizetni kell, mindegy minek nevezzük, mezei leltárnak vagy akárminek.
Válasz .Feco. #3268. hozzászólásáraFordítva ülsz a lovon!
Meséld el inkább azt. Elvégre Agrohelp azt mondta annyira egyértelmű a földtörvény, hogy nincs is mezei leltáros per te meg azt hogy neked volt és buktál rajta. 
Ezeket a földeket már régóta bérlik.
Miért állítasz valótlanságot? Miért keltesz hangulatot?
Ennyire gyengén próbálsz kekeckedni a semmivel inkább azzal dicsekedj, hogy neked már volt mezei leltáros ügyed ahol rosszhiszemű birtokos voltál
Válasz agrohelp #3267. hozzászólásáraA mindeki más az kicsoda?
Mert Borz és Pont nem áll velem ellentmondásban csak te de ismét nem válaszoltál, volt már mezei leltáros peres ügyed?
Válasz termelo #3256. hozzászólására"Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik"
ilyen alapon induljunk el a határban, és vessünk be találomra földeket, majd ha valaki megkérdi miért, akkor azt mondjuk, hogy "nem rendelkezünk arra infrastruktúrával, hogy minden helyrajzszámot keresgessünk hogy hol van a valóságban...
Válasz termelo #3266. hozzászólásáraHa tévedek, elismerem. Ezt javaslom neked is. Nem kellene tovább bizonygatnod itt, hogy nem érted, amit mindneki más igen.
Válasz agrohelp #3265. hozzászólásáraÉs ez idő alatt hány mezei leltáros ügyed volt?
Válasz termelo #3264. hozzászólására45 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem, 35 éve vagyok vállalkozó, és kb. 15 éve foglalkozom többek között az agrárjoggal, igaz, nem jogészként.
Válasz agrohelp #3261. hozzászólásáraPersze, hogy nem mert nincs tapasztalatod.
Én nem akartalak megbántani és mást sem de én ilyen környezetben kellett, hogy fejlesszem a gazdaságom.
Én 15-év tapasztalata alapján alkottam véleményt te meg elmélet alapján.