Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak640 FtBenzin árak632 FtEUR402.58 FtUSD383.44 FtCHF426.44 FtGBP483.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
"47. § (1) * A 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásának kezdeményezését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.
(1a) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem áll fenn a közvetlenül megelőző használat követelménye, ha a földhasználatot a haszonbérleti szerződés közlését megelőzően legalább egy gazdasági év időtartamban a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője bejegyzett földhasználóként gyakorolta.
(1b) * A volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Az előhaszonbérleti jog a volt haszonbérlőt ebben az esetben csak akkor illeti meg, ha az előhaszonbérleti jogát - amint a joggyakorlás akadálya megszűnik - haladéktalanul gyakorolja."
Válasz termelo #3294. hozzászólásáraHát nem is. Egy nap megszakítással ugrott a volt haszonbérlőség. Egy vetőmagos regisztráció és helybeli földnél legelső.
Válasz termelo #3288. hozzászólásáraSzép csendben kezdek közelíteni egy alacsonyabb, de hosszú távon biztosabb haszonbérleti díj felé. A mai gazdasági helyzetben tényleg ezerszer meg kell gondolni, hogy jobb megtartani egy mindig korrektül fizető bérlőt, még ha az előző öt évben kicsit alul fizetett is. A haszonbérlők oldaláról megértem az alacsonyabb bérleti díjakra törekvést, hiszen folyamatosan emelkednek a termelési költségek (gázolaj, műtrágya, növényvédőszer, vetőmag) árak, növekvő infláció, olcsó ukrán gabona, aszály és még ki tudja mi minden. Biztos át fognak értékelődni mostantól a haszonbérleti szerződések. Természetesen a tulajdonosnak is vannak bizonyos igényei, de csak olyan szerződést szabad kötni, ami kigazdálkodható és hosszútávon mindkét félnek jó. Én is erre törekszem és sokat tanultam itt a fórumon tőled is és másoktól is.
Olvasgatom itt a beszélgetéseteket a mezei leltárról. Bevallom őszintén, én ezt a variációt egy gazdálkodótól hallottam, hogy ha lejár a szerződés, akkor egy évig bárkivel köthetek "próbaházasságot", ha nem jön be, akkor a volt bérlő előhaszonbérleti jogával élve folytathatja a földművelést. Pontosan már nem emlékszem, hogy mit mondott, de valami olyasmit, hogy a helyi jegyzőhöz kell menni, aki bejegyzi a földhasználatot. Erre mondta, hogy ők bevállalnak minden kockázatot, papírmunkát, termelést és a hasznot felezzük. Utána ha bejön, már ki van dolgozva egy hosszútávú együttműködés stratégiája, de ezt nem fejtette ki bővebben. Olvasva a beszélgetéseteket, ebben is van egy lehetőség, de én mindenekelőtt szeretnék egy korrekt szerződést kötni a jelenlegi haszonbérlőmmel.
Válasz termelo #3285. hozzászólásáraNormális esetekben nincs gond. Nálunk például a legtöbb szerződés év végével jár le (12.31.). A lejárat évében jó időben megkezdik a hosszabbítást, a cégek kiküldik az új ajánlatot, de magángazdák is, mondjuk tavasszal. Nyár körülre azért már körvonalazódik, mert vagy visszavitte aláírva, vagy értesíti őket szóban vagy írásban (az írás a jobb) hogy nem hosszabbít. Aki nem hosszabbít, ott általában learat a bérlő, és a következő műveletet már a leendő új bérlő csinálja, ha nyári betakarítású növény akkor az után, ha késő őszi akkor az után. Az új bérleti szerződés aztán majd valamikor következő éveben kerül megkötésre és kifüggesztésre. Az elmúlt években nálunk például elég sok föld gazdát cserélt, de a volt művelő Zrt. egyet se tudott elvinni rájelentkezéssel, pedig állattartó is. Januártól viszont asszem változott az előhaszonbérlőre vonatkozó előírás. De szerintem azt is megoldják majd.
Válasz termelo #3285. hozzászólására nem érted te simán sem nem csak..:"A fordított esetet meg nem értem" fáj hogy veszítettél síránkozhatsz még sokáig
Válasz don Corleone #3283. hozzászólásáraMert a tulajdonos nem jelezte, hogy másnak akarja adni a földet ha jelzi akkor itt sem szokták bevetni de ha nem jelzi és már 2x meghosszabbította veled a szerződést a 15 év alatt akkor miért ne bízhatnál abban, hogy 3x ra is megteszi ez szerinted irreális elvárás?
Eleve a tanárból indultunk ki aki a mai napig hitegeti a bérlőt akkor álljon meg a termelés addig amíg nem írja alá a szerződést?
A fordított esetet meg nem értem ha korrektül számított költséget kell kifizetni miért ne tenném?
Gyakorlatilag jobban járok mert a jogszerű földhasználatomat megelőző időpontban már elkezdődhet a termelés. Pl. dec 31 el jár le a szerződés januárban bejelentem a földhasználatot előző év augusztusában meg elvetették a repcét csak folytatnom kell a termelést ez miért ne kapnám vissza mezőgazdasági művelésre alkalmasan?
Eleve nem 100-ban a tulaj dönti el mit fog vetni hiszen azt a KAP bizonyos mértékig szabályozza.
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraNem érdekli őket ha a bérbeadó nem fizet, itt majdnem 100%-ban az a gyakorlat, hogy aki vetett az is arat a tulaj meg felveheti a támogatást.
Azért nem írtam új bérlőt mert az előhaszonbérleti jog végett az majdnem lehetetlen.
És a legszebb az egészben, hogy tényleg nem rosszhiszeműen végzik ezt a tevékenységet csak ez az életszerű.
Azért írtam a kimérésnél a karót is. Cserélődnek a traktorosok a GPS-eket egy évben egyszer télen töltik fel ezek mennek 24 órába honnét tudná a traktoros, hogy melyik földet ne művelje mondjuk hajnali 3 kor amikor odaér?
Válasz termelo #3281. hozzászólásáraMiért is veted te be a szerződés lejártának évében még a bérelt földet, mikor lejár a szerződésed?
Eldöntöd a tulajdonos helyett, akinek mezőgazdasági művelésre alkalmasan kell visszadanod a földet, hogy mit termeljen. Fordított esetben te ennek tapsikolnál, és naponta telefonom üldöznéd a bérlőt, hogy szeretnéd kifizetni a költdségeit?
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraA cégnek nálunk van 1000 hektár repcéje kb. 20 és 50 ember közé tenném azoknak a számát akinek földjét úgy művelik, hogy azt sem tudják él e a tulaj vagy egyáltalán bármi féle papírjuk lenne róla vagy volt bérlet de meghaltak és nincs örökös vagy nincs elérhetősége.
Akkor a te verziód szerint ezek a földek legyenek parlagon?
Válasz agrohelp #3275. hozzászólásáraBocsánat én nem vagyok jogász csak azt akartam mondani ,hogy mivel tárgyalnak ezért nem lehet rosszhiszemű földhasználó március van, minden egyes nappal ahogy megyünk bele az évbe egyre több munkaművelet lesz elvégezve. Azt ti se gondoljátok komolyan ha a tanár meggondolja magát akkor a bérlő elveszíti a befektetett összeget.
Többször kérdeztem mert számomra nem egyértelmű a törvényi szöveg:
követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét
Ezek közül hova sorolsz be egy kalászos/repce vetés?
el nem vihető berendezés?
általa telepített ültetvény?
évelő kultúrának és növényzet?
talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozások?
Válasz termelo #3276. hozzászólásáraIgazatok van. Nincs is más hátra, mint hogy azok, akiknek 2023. dec. 31-el lejár a haszonbérleti szerződése, az aratás után még végezznek talajelőkészítést, és ültessenek mondjuk repcét. A szerződés lejártakor követeljék a bérbeadótól a repcével kapcsolatban felmerűlő mezei leltár értéket. Ha a bérbeadó nem fizert, tereljék bírói útra az ügyet.
Aztán majd linkeljék be ide a jogerős döntést.
Sok sikert.
Válasz Pont #3273. hozzászólására A baj ott kezdődik hogy egyik sem tudja a másik érv eit elfogadni mert mindkettő máskép látja ezért járak jól az ügyvédek és élnek belőle itt meg felesleges vita folyik mert ha bíróságon lenne mindkettő állítása nyerne másik bírónál veszítenne mert a törvény sem egyértelmű tehát ki hogy értelmezi ugyszint a bírók is mert a bíróságnak nem kötelező az igazság kiderítése csak az a lényeg hogy jogszerű ítélet jöjön létre
A felek között nem volt olyan megállapodás, ami alapján a felperes jogosult lett volna szolgáltatási tevékenységet végezni, és annak ellenértékét követelni. Kizárólag a mezei leltár megfizetésére köteles. Az ennek megfelelő összeget a pert megelőzően megfizette.
A precedens neve:
A Kúria Pfv.21024/2019/2. számú precedensképes határozata szolgáltatási díj megfizetése tárgyában
"termelo 2023-02-28 17:10:48
Válasz Mihály #3131. hozzászólására
Te amúgy Nők lapját olvasol?
Van érvényes földhasználó és lejárat előtt vele akarja meghosszabbítani a bérletet magasabb áron. De az elő-haszonbérleti jog nem szűnik meg a használat lejártával ha másnak adja rá terhelik a mezei leltárt amire a törvény ad lehetőséget."
Válasz Pont #3273. hozzászólásáraAz első perctől a lejártáig végzett munkákról beszélek. Konkrét példát is hoztam. Világosan kifejtettem, hogy az (5) bekezdés erre vonatkozik. Az egész történet innen indult. Az, hogy valaki jogalap nélkül birtokol valamit, az polgári jogi kategória, amit a Ptk. szabályoz. a Fétv. 62. § (5) bekezdése a még fennálló szerződése jogviszonyra határoz meg szabályt. A kettő nem ugyan az.
Nagyon nem.
Ez a szabály nem csak a mezei leltárt érinti, hanem pl, egy gyümölcsös, vagy erdő telepítését is. Ha ehhez a bérbeadó nem járult hozzá, akkor a bérlő nem léphet fel vele szemben a bérlet lejárta után elszámolási igénnyel. De akkor sem, ha egyébként ahhoz a bérbeadó hozzájárult, de nincs konkrét megállapodás az elszámolásról a szerződés lejártakor.
A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint, a fölgforgalmi törvényeket szigorúan "szó szerint" kell értelmezni.
"[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette"
Válasz .Feco. #3268. hozzászólásáraHa a törvényekben minden esetre pontos eljárás lenne leírva, akkor nem lenne egyetlen bírósági ügy sem. Az azért nem ugyan az, ha valakinek volt bérleti szerződése, általában, még a földhasználati lapon is Ő van bejegyezve földhasználónak, az idei évtől plusz egy évig megilleti a volt földhasználói státusz, mint ha elvet egy teljesen idegen területet. Ez a bíróság dolga eldönteni, hogy jogszerű földhasználó, jogszerűtlen jóhiszemű földhasználó, vagy rosszhiszemű földhasználó, de valamilyen mértékben még az utóbbit is megillet valamilyen elszámolás, Olvassátok már el légy szíves amit Borz linkelt! A földtörvény azt írja, hogy ha lejárt a földbérlet akkor a 62§ 2.b pontját nem lehet alkalmazni, de mivel semmit nem ír arról, hogy akkor mi a fenét is kell csinálni, nem írja, hogy a befektetett költségek a bérbeadó tulajdonát képezik, ezért ahogy Agrogal is írta, a bíróságok visszanyúlnak a PTK-hoz ami viszont egyértelműen meghatározza, (ott van Borz linkjében) hogy igenis fizetni kell, mindegy minek nevezzük, mezei leltárnak vagy akárminek.
Miért állítasz valótlanságot? Miért keltesz hangulatot?
Ennyire gyengén próbálsz kekeckedni a semmivel inkább azzal dicsekedj, hogy neked már volt mezei leltáros ügyed ahol rosszhiszemű birtokos voltál Meséld el inkább azt. Elvégre Agrohelp azt mondta annyira egyértelmű a földtörvény, hogy nincs is mezei leltáros per te meg azt hogy neked volt és buktál rajta.
Válasz termelo #3256. hozzászólására"Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik"
ilyen alapon induljunk el a határban, és vessünk be találomra földeket, majd ha valaki megkérdi miért, akkor azt mondjuk, hogy "nem rendelkezünk arra infrastruktúrával, hogy minden helyrajzszámot keresgessünk hogy hol van a valóságban...
Válasz termelo #3266. hozzászólásáraHa tévedek, elismerem. Ezt javaslom neked is. Nem kellene tovább bizonygatnod itt, hogy nem érted, amit mindneki más igen.
Válasz termelo #3264. hozzászólására45 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem, 35 éve vagyok vállalkozó, és kb. 15 éve foglalkozom többek között az agrárjoggal, igaz, nem jogészként.
Válasz JD 4630 #3258. hozzászólásáraNem tudom ,hány hektárról beszélsz de az, hogy ezt megtetted nem jelenti, hogy jogszerűen jártál el csak szerencséd volt!
Ne feledd Univerzum esetében 100 hektár területnagyságról volt szó...
Te lennél olyan tökös, hogy 100 ha kalászos vagy repce vetést kiszánts?
Válasz JD 4630 #3259. hozzászólásáraSokféle megoldás lehetséges, a gyakorlatban, mindenképpen érdemesebb kitalálni valami közös megegyezést, mint beleállni pereskedni, egy ellentmondásosan szabályzott területen. A per évekig tarthat, sokba kerül, stb.... Ezért írtam, hogy ha valaki tudja, hogy pl. maga akarja művelni a lejárat után, az írjon már egy levelet, e tárgyban, és akkor nincs vita. Én is így tettem, noha nem ír ilyet elő törvény, viszont szépen lezajlott az átadás.
Válasz Pont #3257. hozzászólásáraIgen, ez az egyik hiányossága a törvényhelynek. Azt egyértelműen megszabja, hogy ha a haszonbérlet a szerződés lejárta miatt szűnik meg, akkor nincs helye a (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásnak. Minden más esetben viszont van. De ennek az elszámolásnak a mikéntjét, azt, hogy mi érvényesíthető pl. a mezei leltárban, vagy, hogy milyen jogszabályi előírások a mérvadóak egy esetleges elszámolási vitában, azt már nem határozza meg a törvény. Ezért a bíróságok ebben az esetben visszanyúlnak a Ptk-hoz, és az alapján hoznak döntést.
Válasz termelo #3256. hozzászólására"14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással" ez meg bullshit, akkora cégnél legalább 1(inkább több) ember főállásban csak földügyekkel foglalkozik.
Válasz Pont #3257. hozzászólásáraMásik esetben közös megegyezéssel megvártam az aratást, de már én adtam be a területalapút és valami bérleti díj félét is kaptam mellé.
Válasz termelo #3256. hozzászólásárakikarózza a lejárat napján, ha már el van vetve akkor én pl pont ilyen eset volt kiszántottam, és le volt tudva a sztori.
Válasz agrohelp #3255. hozzászólásáraItt leírják, hogy hogyan kellene lenni, de nem írják mi van, ha mégsem úgy történik. Ugyan ez a 62§ nem alkalmazható, pl a mezei leltár, de nem ad útmutatást, hogy akkor mi legyen. Ezekkel szemben a PTK egyértelműen fogalmaz:
"A Ptk. fenti ponthoz fűzött indokolása kimondja, hogy e megtérítési igény akkor is megilleti a jogalap nélkül birtoklót, ha rosszhiszemű birtokosnak minősül. Ezeket a kiadásokat ugyanis a jogalap nélküli birtokos a jogos birtokos helyett fordította a dologra. A megtérítés hiányában így a kiadásokkal a jogos birtokos jogalap nélkül gazdagodna."
Válasz agrohelp #3255. hozzászólásáraAzért kérdeztem, hogy van e gyakorlati tapasztalatod mert az elmélet és a gyakorlat között óriási különbség van. Az elméleti részével egyet értek de a valóságban ez nem így néz ki.
Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik. Kivéve azt az esetet ha a tulaj ezt írásban jelzi és a földjét úgy kiméreti, hogy a cég traktorosa észre is vegye.
Egyszerűen fogják és bevetik a földet mielőtt lejár a bérlet.(ha úgy jön ki)
Na itt jön a gyakorlat, mit tud tenni a tulaj vagy az új bérlő?
Ki nem tárcsázhatja mert az önbíráskodás és szándékos károkozás. Vagy tűri, hogy aratásig a cég használja a földjét vagy megegyezik velük, hogy kifizeti a mezei leltárt és onnét kezdve tudja használni.
A Fétév. 62. § a bérbeadó, és a bérlő jogviszonyát szabályozza. Csak azt. A jogalkotó szándéka az (5) bekezdés beiktatásával az volt, hogy korlátozza a bérlő rosszhiszemű joggyakorlását, azt amit már Feco pedzegetett.
Konkrétan arról van szó, hogy a bérlőnek a bérleményt a szerződés lejárta után mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotban kell visszadania a bérbeadónak. Ezt azt jelenti, hogy a jövére nézve nem korlátozhatja a bérbeadó azon jogát, hogy ha művelni akarja a tulajdonát, akkor maga döntse el annak mikéntjét, és azt, milyen növénykultúrát akar termelni. Vagyis a bérleti időszak utolsó évében a bérlő nem teheti meg, hogy a betakarítás után még tovább műveli a földet, mondjuk búzát vet, majd ezen munkálatok mezei letár szerinti értékét követeli a bérbeadótól. Ezt a rosszhiszemű joggyakorlást tiltja a törvény.
Megjegyzem, ez nem csak a mezei léeltárra érvényes, hanem pl. a bérbeadó hozzájárulásával telepített évelő kultúrákra is. Kivéve természetesen, ha az elszámolásról a szerződésben konrétan megállapodtak.
Az általad felhozott példa nem erről szól. Az két, a bérleti jogviszony szempontjából irreleváns kívülálló személy elszámolási vitája, amit a Fétv. nem szabályoz, de nem is szabályozhat. Az polgári jogi kérdés.
Válasz agrohelp #3250. hozzászólásáraHa már a bíróságnál tartunk olyannal találkoztál, hogy valaki földet vesz biogazdálkodóként, bejegyzik a tulajdonjogát, nem ért vele egyet egy sima helyben lakó, beperli és a per végén a helyben lakó lesz az új tulajdonos?
Válasz termelo #3248. hozzászólásáraJavaslom, az arroganciádból vegyél vissza. Már csak azért is, mert egyértelműen minden alapot nélkülöz.
Nem találkoztam a bírósági eljárásokban olyannal, hogy valaki a Fétv. 62 § (5) bekezdése alapján polgári pert kezdeményezett volna. Ennek minden valószínűség szerint az az oka, hogy ez egy világos, egyértelmű megfogalmazása a jogalkotó akaratának, amit eddig mindenki megértett, kivéve téged.
De ha már folyamatosan a szemére hányod másoknak, hogy nem válaszolnak az általad feltett kérdésekre, akkor ezt a hibát te ne kövesd el. Válaszolj a Feco által feltett kérdésre.
"Egy szerződés, és az azt szabályozó törvény nem kívánságműsor, és nem életszerűség kérdése."
"Ha nem fizet, menj bíróságra, és magyarázd el a bírónak, hogy a törvény nem életszerű."
A bírók tudják a legjobban, hogy a törvény nem életszerű, mondok is neked erre egy példát mert látom te még nem találkoztál vele:
PJ és DT haszonbérleti szerződést kötöttek 10 évre. A lejárat előtt kb. 3évvel PJ meghalt és KJ megörökölte a földet. A tulajdonjog bejegyzése után felajánlotta DT-nek, hogy vásárolja meg az ingatlant.
DT előadta, hogy nincs 40m forintja ezért átadná a vétel lehetőségét JN-nak de fenntartaná a bérletet a lejáratig. JN kifüggesztette az adásvételit én meg tettem rá egy elfogadót. A kifüggesztés lejárata után kiderült, hogy HL is tett rá elfogadót ezt én jeleztem az okiratot szerkesztő ügyvédnek. A szerződésben a vételárat előre kifizették így az elfogadó nyilatkozatot tevőnek is letétbe kellett volna helyezni azt de HL ezt nem tette. Az ügyvéd és a földhivatal között pontosan milyen komunikáció történt azt nem tudom de végül HL-t nem rangsorolták így "elvileg" én lettem a vevő. Azért elvileg mert én vagyok a TAB elnök és HL azt hitte, hogy a közbenjárásomra nem rangsorolták ezért beperelte a földhivatalt és engem. Közben JN és DT megegyeztek, hogy DT átadja a fizikai használatot JN-nek de a támogatást továbbra is maga igényli(ekkor még JN jogosan azt hitte övé lesz a terület) A bíróságon a földhivatal elbukott és új eljárásra kötelezték. Megjegyzendő, hogy HL továbbra sem fizette ki a 40m. Mivel én kifizettem KJ viszont elköltötte így bonyolodott az ügy és telt az idő. Végül egy apróságon saját hibából HL kiesett a történetből és végérvényesen a nevemre került a föld. De, közben JN bevetette és követelte a mezei leltárt úgy, hogy DT szerződése is lejárt és én voltam a Bejegyzett földhasználó! Ekkor kezdett még-jobban bonyolódni az ügy de végül rá kellett jönnöm, hogy semmit nem tehetek és hiába méretem ki a földet ki kell fizetnem a mezei leltárt addig nem rendelkezhetek más birtoka felett még meg nem térítem az ellenértékét. Na ez az egyik életszerű ügy a másik bonyolultabb mert az BTK-s is.
Válasz .Feco. #3241. hozzászólásáraNo, pont azt játszom mint te de neked nem tetszik? Te írtad, hogy kifüggesztés nélkül is bármekkora bérlettel tudsz szerződni de nem írtad le, hogy.
Én miért legyek különb? Csak annyi dolgom lenne, hogy előkeresném a kifizetett mezei leltár-ok papírját és aktualizálnám a mai árakkal de miért tegyem, hogy azt is kiforgasd?
_jpg_fill_540x300_0.webp "Az árstop lehetőségének hírére egyes áruházláncok árkorrekcióba kezdtek")
3446 hozzászólás
Válasz Rabó001 #3295. hozzászólására"Egy nap megszakítással ugrott a volt haszonbérlőség"
Ez már nem igaz.
"47. § (1) * A 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásának kezdeményezését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.
(1a) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem áll fenn a közvetlenül megelőző használat követelménye, ha a földhasználatot a haszonbérleti szerződés közlését megelőzően legalább egy gazdasági év időtartamban a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője bejegyzett földhasználóként gyakorolta.
(1b) * A volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Az előhaszonbérleti jog a volt haszonbérlőt ebben az esetben csak akkor illeti meg, ha az előhaszonbérleti jogát - amint a joggyakorlás akadálya megszűnik - haladéktalanul gyakorolja."
Válasz termelo #3294. hozzászólásáraHát nem is. Egy nap megszakítással ugrott a volt haszonbérlőség. Egy vetőmagos regisztráció és helybeli földnél legelső.
Válasz Rabó001 #3293. hozzászólásáraJó akkor nem ismerem
Válasz termelo #3288. hozzászólásáraNem ismered a földtörvényt. Van első hellyel egyenértékű pont a rangsorban.
Válasz univerzum1 #3290. hozzászólásáraKöszönöm szépen, rendes vagy.
Remélem minél hamarabb összejön a hosszabbítás.
Válasz Mihály #3286. hozzászólásáraHa te így érzed nekem megfelel
Válasz termelo #3288. hozzászólásáraSzép csendben kezdek közelíteni egy alacsonyabb, de hosszú távon biztosabb haszonbérleti díj felé. A mai gazdasági helyzetben tényleg ezerszer meg kell gondolni, hogy jobb megtartani egy mindig korrektül fizető bérlőt, még ha az előző öt évben kicsit alul fizetett is. A haszonbérlők oldaláról megértem az alacsonyabb bérleti díjakra törekvést, hiszen folyamatosan emelkednek a termelési költségek (gázolaj, műtrágya, növényvédőszer, vetőmag) árak, növekvő infláció, olcsó ukrán gabona, aszály és még ki tudja mi minden. Biztos át fognak értékelődni mostantól a haszonbérleti szerződések. Természetesen a tulajdonosnak is vannak bizonyos igényei, de csak olyan szerződést szabad kötni, ami kigazdálkodható és hosszútávon mindkét félnek jó. Én is erre törekszem és sokat tanultam itt a fórumon tőled is és másoktól is.
Olvasgatom itt a beszélgetéseteket a mezei leltárról. Bevallom őszintén, én ezt a variációt egy gazdálkodótól hallottam, hogy ha lejár a szerződés, akkor egy évig bárkivel köthetek "próbaházasságot", ha nem jön be, akkor a volt bérlő előhaszonbérleti jogával élve folytathatja a földművelést. Pontosan már nem emlékszem, hogy mit mondott, de valami olyasmit, hogy a helyi jegyzőhöz kell menni, aki bejegyzi a földhasználatot. Erre mondta, hogy ők bevállalnak minden kockázatot, papírmunkát, termelést és a hasznot felezzük. Utána ha bejön, már ki van dolgozva egy hosszútávú együttműködés stratégiája, de ezt nem fejtette ki bővebben. Olvasva a beszélgetéseteket, ebben is van egy lehetőség, de én mindenekelőtt szeretnék egy korrekt szerződést kötni a jelenlegi haszonbérlőmmel.
Válasz Rabó001 #3287. hozzászólásáraIgen, ez lenne a normális de a Zrt.-t nem értem miért vesztette el a földeket?
Magas bérleti díj volt kiírva vagy mi? (ha állatartó is...)
Válasz termelo #3285. hozzászólásáraNormális esetekben nincs gond. Nálunk például a legtöbb szerződés év végével jár le (12.31.). A lejárat évében jó időben megkezdik a hosszabbítást, a cégek kiküldik az új ajánlatot, de magángazdák is, mondjuk tavasszal. Nyár körülre azért már körvonalazódik, mert vagy visszavitte aláírva, vagy értesíti őket szóban vagy írásban (az írás a jobb) hogy nem hosszabbít. Aki nem hosszabbít, ott általában learat a bérlő, és a következő műveletet már a leendő új bérlő csinálja, ha nyári betakarítású növény akkor az után, ha késő őszi akkor az után. Az új bérleti szerződés aztán majd valamikor következő éveben kerül megkötésre és kifüggesztésre. Az elmúlt években nálunk például elég sok föld gazdát cserélt, de a volt művelő Zrt. egyet se tudott elvinni rájelentkezéssel, pedig állattartó is. Januártól viszont asszem változott az előhaszonbérlőre vonatkozó előírás. De szerintem azt is megoldják majd.
Válasz termelo #3285. hozzászólására nem érted te simán sem nem csak..:"A fordított esetet meg nem értem" fáj hogy veszítettél síránkozhatsz még sokáig
Válasz don Corleone #3283. hozzászólásáraMert a tulajdonos nem jelezte, hogy másnak akarja adni a földet ha jelzi akkor itt sem szokták bevetni de ha nem jelzi és már 2x meghosszabbította veled a szerződést a 15 év alatt akkor miért ne bízhatnál abban, hogy 3x ra is megteszi ez szerinted irreális elvárás?
Eleve a tanárból indultunk ki aki a mai napig hitegeti a bérlőt akkor álljon meg a termelés addig amíg nem írja alá a szerződést?
A fordított esetet meg nem értem ha korrektül számított költséget kell kifizetni miért ne tenném?
Gyakorlatilag jobban járok mert a jogszerű földhasználatomat megelőző időpontban már elkezdődhet a termelés. Pl. dec 31 el jár le a szerződés januárban bejelentem a földhasználatot előző év augusztusában meg elvetették a repcét csak folytatnom kell a termelést ez miért ne kapnám vissza mezőgazdasági művelésre alkalmasan?
Eleve nem 100-ban a tulaj dönti el mit fog vetni hiszen azt a KAP bizonyos mértékig szabályozza.
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraNem érdekli őket ha a bérbeadó nem fizet, itt majdnem 100%-ban az a gyakorlat, hogy aki vetett az is arat a tulaj meg felveheti a támogatást.
télen töltik fel ezek mennek 24 órába honnét tudná a traktoros, hogy melyik földet ne művelje mondjuk hajnali 3 kor amikor odaér?
Azért nem írtam új bérlőt mert az előhaszonbérleti jog végett az majdnem lehetetlen.
És a legszebb az egészben, hogy tényleg nem rosszhiszeműen végzik ezt a tevékenységet csak ez az életszerű.
Azért írtam a kimérésnél a karót is. Cserélődnek a traktorosok a GPS-eket egy évben egyszer
Válasz termelo #3281. hozzászólásáraMiért is veted te be a szerződés lejártának évében még a bérelt földet, mikor lejár a szerződésed?
Eldöntöd a tulajdonos helyett, akinek mezőgazdasági művelésre alkalmasan kell visszadanod a földet, hogy mit termeljen. Fordított esetben te ennek tapsikolnál, és naponta telefonom üldöznéd a bérlőt, hogy szeretnéd kifizetni a költdségeit?
Válasz agrohelp #3280. hozzászólásáraA cégnek nálunk van 1000 hektár repcéje kb. 20 és 50 ember közé tenném azoknak a számát akinek földjét úgy művelik, hogy azt sem tudják él e a tulaj vagy egyáltalán bármi féle papírjuk lenne róla vagy volt bérlet de meghaltak és nincs örökös vagy nincs elérhetősége.
Akkor a te verziód szerint ezek a földek legyenek parlagon?
Válasz agrohelp #3275. hozzászólásáraBocsánat én nem vagyok jogász csak azt akartam mondani ,hogy mivel tárgyalnak ezért nem lehet rosszhiszemű földhasználó
március van, minden egyes nappal ahogy megyünk bele az évbe egyre több munkaművelet lesz elvégezve. Azt ti se gondoljátok komolyan ha a tanár meggondolja magát akkor a bérlő elveszíti a befektetett összeget.
Többször kérdeztem mert számomra nem egyértelmű a törvényi szöveg:
követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét
Ezek közül hova sorolsz be egy kalászos/repce vetés?
el nem vihető berendezés?
általa telepített ültetvény?
évelő kultúrának és növényzet?
talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozások?
vagy hogy kell ezt értelmezni?
Válasz termelo #3276. hozzászólásáraIgazatok van. Nincs is más hátra, mint hogy azok, akiknek 2023. dec. 31-el lejár a haszonbérleti szerződése, az aratás után még végezznek talajelőkészítést, és ültessenek mondjuk repcét. A szerződés lejártakor követeljék a bérbeadótól a repcével kapcsolatban felmerűlő mezei leltár értéket. Ha a bérbeadó nem fizert, tereljék bírói útra az ügyet.
Aztán majd linkeljék be ide a jogerős döntést.
Sok sikert.
Válasz agrohelp #3275. hozzászólásáraerre nem kapsz választ szerintem ..
Válasz agrohelp #3272. hozzászólásáraHehehe, meg fogod unni, mint az erdész. Akinek nehéz a felfogása, azzal nem tudsz mit kezdeni.
Válasz Pont #3273. hozzászólására A baj ott kezdődik hogy egyik sem tudja a másik érv eit elfogadni mert mindkettő máskép látja ezért járak jól az ügyvédek és élnek belőle itt meg felesleges vita folyik mert ha bíróságon lenne mindkettő állítása nyerne másik bírónál veszítenne mert a törvény sem egyértelmű tehát ki hogy értelmezi ugyszint a bírók is mert a bíróságnak nem kötelező az igazság kiderítése csak az a lényeg hogy jogszerű ítélet jöjön létre
Válasz agrohelp #3272. hozzászólásáraAzt, hogy az szerepel benne, hogy a mezei leltárt a per előtt megfizette!
Az ítéletből:
A felek között nem volt olyan megállapodás, ami alapján a felperes jogosult lett volna szolgáltatási tevékenységet végezni, és annak ellenértékét követelni. Kizárólag a mezei leltár megfizetésére köteles. Az ennek megfelelő összeget a pert megelőzően megfizette.
A precedens neve:
A Kúria Pfv.21024/2019/2. számú precedensképes határozata szolgáltatási díj megfizetése tárgyában
ez miben érinti a mezei leltárt?
"termelo 2023-02-28 17:10:48
Válasz Mihály #3131. hozzászólására
Te amúgy Nők lapját olvasol?
Van érvényes földhasználó és lejárat előtt vele akarja meghosszabbítani a bérletet magasabb áron. De az elő-haszonbérleti jog nem szűnik meg a használat lejártával ha másnak adja rá terhelik a mezei leltárt amire a törvény ad lehetőséget."
Válasz Pont #3273. hozzászólásáraAz első perctől a lejártáig végzett munkákról beszélek. Konkrét példát is hoztam. Világosan kifejtettem, hogy az (5) bekezdés erre vonatkozik. Az egész történet innen indult. Az, hogy valaki jogalap nélkül birtokol valamit, az polgári jogi kategória, amit a Ptk. szabályoz. a Fétv. 62. § (5) bekezdése a még fennálló szerződése jogviszonyra határoz meg szabályt. A kettő nem ugyan az.
Nagyon nem.
Ez a szabály nem csak a mezei leltárt érinti, hanem pl, egy gyümölcsös, vagy erdő telepítését is. Ha ehhez a bérbeadó nem járult hozzá, akkor a bérlő nem léphet fel vele szemben a bérlet lejárta után elszámolási igénnyel. De akkor sem, ha egyébként ahhoz a bérbeadó hozzájárult, de nincs konkrét megállapodás az elszámolásról a szerződés lejártakor.
A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint, a fölgforgalmi törvényeket szigorúan "szó szerint" kell értelmezni.
Válasz agrohelp #3272. hozzászólásáraCsak azért sem olvasod el Borz linkjét
https://jogaszvilag.hu/cegvilag/tilos-onhatalom-avagy-birtoklas-a-haszonberlet-lejarta-utan/?hilite=Rosszhiszem%C5%B1+birtokl%C3%A1s
De felőlem így is maradhattok, én kiszálltam, amúgy az idézett kúria ítélet másról szól:
"A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette"
itt LEJÁRTÁIG végzettről van szó, a mi esetünkben meg a lejárat utáni beruházásokról....
"[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette"
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.21.024/2019/10.
Akkor utoljára: mit nem lehet ezen érteni?
Válasz .Feco. #3268. hozzászólásáraHa a törvényekben minden esetre pontos eljárás lenne leírva, akkor nem lenne egyetlen bírósági ügy sem. Az azért nem ugyan az, ha valakinek volt bérleti szerződése, általában, még a földhasználati lapon is Ő van bejegyezve földhasználónak, az idei évtől plusz egy évig megilleti a volt földhasználói státusz, mint ha elvet egy teljesen idegen területet. Ez a bíróság dolga eldönteni, hogy jogszerű földhasználó, jogszerűtlen jóhiszemű földhasználó, vagy rosszhiszemű földhasználó, de valamilyen mértékben még az utóbbit is megillet valamilyen elszámolás, Olvassátok már el légy szíves amit Borz linkelt! A földtörvény azt írja, hogy ha lejárt a földbérlet akkor a 62§ 2.b pontját nem lehet alkalmazni, de mivel semmit nem ír arról, hogy akkor mi a fenét is kell csinálni, nem írja, hogy a befektetett költségek a bérbeadó tulajdonát képezik, ezért ahogy Agrogal is írta, a bíróságok visszanyúlnak a PTK-hoz ami viszont egyértelműen meghatározza, (ott van Borz linkjében) hogy igenis fizetni kell, mindegy minek nevezzük, mezei leltárnak vagy akárminek.
Válasz .Feco. #3268. hozzászólásáraFordítva ülsz a lovon!
Meséld el inkább azt. Elvégre Agrohelp azt mondta annyira egyértelmű a földtörvény, hogy nincs is mezei leltáros per te meg azt hogy neked volt és buktál rajta. 
Ezeket a földeket már régóta bérlik.
Miért állítasz valótlanságot? Miért keltesz hangulatot?
Ennyire gyengén próbálsz kekeckedni a semmivel inkább azzal dicsekedj, hogy neked már volt mezei leltáros ügyed ahol rosszhiszemű birtokos voltál
Válasz agrohelp #3267. hozzászólásáraA mindeki más az kicsoda?
Mert Borz és Pont nem áll velem ellentmondásban csak te de ismét nem válaszoltál, volt már mezei leltáros peres ügyed?
Válasz termelo #3256. hozzászólására"Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik"
ilyen alapon induljunk el a határban, és vessünk be találomra földeket, majd ha valaki megkérdi miért, akkor azt mondjuk, hogy "nem rendelkezünk arra infrastruktúrával, hogy minden helyrajzszámot keresgessünk hogy hol van a valóságban...
Válasz termelo #3266. hozzászólásáraHa tévedek, elismerem. Ezt javaslom neked is. Nem kellene tovább bizonygatnod itt, hogy nem érted, amit mindneki más igen.
Válasz agrohelp #3265. hozzászólásáraÉs ez idő alatt hány mezei leltáros ügyed volt?
Válasz termelo #3264. hozzászólására45 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem, 35 éve vagyok vállalkozó, és kb. 15 éve foglalkozom többek között az agrárjoggal, igaz, nem jogészként.
Válasz agrohelp #3261. hozzászólásáraPersze, hogy nem mert nincs tapasztalatod.
Én nem akartalak megbántani és mást sem de én ilyen környezetben kellett, hogy fejlesszem a gazdaságom.
Én 15-év tapasztalata alapján alkottam véleményt te meg elmélet alapján.
Válasz JD 4630 #3258. hozzászólásáraNem tudom ,hány hektárról beszélsz de az, hogy ezt megtetted nem jelenti, hogy jogszerűen jártál el csak szerencséd volt!
Ne feledd Univerzum esetében 100 hektár területnagyságról volt szó...
Te lennél olyan tökös, hogy 100 ha kalászos vagy repce vetést kiszánts?
Jelzem 20-30 millió forintról beszélünk.
Válasz JD 4630 #3259. hozzászólásáraSokféle megoldás lehetséges, a gyakorlatban, mindenképpen érdemesebb kitalálni valami közös megegyezést, mint beleállni pereskedni, egy ellentmondásosan szabályzott területen. A per évekig tarthat, sokba kerül, stb.... Ezért írtam, hogy ha valaki tudja, hogy pl. maga akarja művelni a lejárat után, az írjon már egy levelet, e tárgyban, és akkor nincs vita. Én is így tettem, noha nem ír ilyet elő törvény, viszont szépen lezajlott az átadás.
Válasz Pont #3257. hozzászólásáraIgen, ez az egyik hiányossága a törvényhelynek. Azt egyértelműen megszabja, hogy ha a haszonbérlet a szerződés lejárta miatt szűnik meg, akkor nincs helye a (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásnak. Minden más esetben viszont van. De ennek az elszámolásnak a mikéntjét, azt, hogy mi érvényesíthető pl. a mezei leltárban, vagy, hogy milyen jogszabályi előírások a mérvadóak egy esetleges elszámolási vitában, azt már nem határozza meg a törvény. Ezért a bíróságok ebben az esetben visszanyúlnak a Ptk-hoz, és az alapján hoznak döntést.
Nos én ezt nem tudom teljes mértékben elfogadni.
Válasz termelo #3256. hozzászólására"14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással" ez meg bullshit, akkora cégnél legalább 1(inkább több) ember főállásban csak földügyekkel foglalkozik.
Válasz Pont #3257. hozzászólásáraMásik esetben közös megegyezéssel megvártam az aratást, de már én adtam be a területalapút és valami bérleti díj félét is kaptam mellé.
Válasz termelo #3256. hozzászólásárakikarózza a lejárat napján, ha már el van vetve akkor én pl pont ilyen eset volt kiszántottam, és le volt tudva a sztori.
Válasz agrohelp #3255. hozzászólásáraItt leírják, hogy hogyan kellene lenni, de nem írják mi van, ha mégsem úgy történik. Ugyan ez a 62§ nem alkalmazható, pl a mezei leltár, de nem ad útmutatást, hogy akkor mi legyen. Ezekkel szemben a PTK egyértelműen fogalmaz:
"A Ptk. fenti ponthoz fűzött indokolása kimondja, hogy e megtérítési igény akkor is megilleti a jogalap nélkül birtoklót, ha rosszhiszemű birtokosnak minősül. Ezeket a kiadásokat ugyanis a jogalap nélküli birtokos a jogos birtokos helyett fordította a dologra. A megtérítés hiányában így a kiadásokkal a jogos birtokos jogalap nélkül gazdagodna."
Válasz agrohelp #3255. hozzászólásáraAzért kérdeztem, hogy van e gyakorlati tapasztalatod mert az elmélet és a gyakorlat között óriási különbség van. Az elméleti részével egyet értek de a valóságban ez nem így néz ki.
Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik. Kivéve azt az esetet ha a tulaj ezt írásban jelzi és a földjét úgy kiméreti, hogy a cég traktorosa észre is vegye.
Egyszerűen fogják és bevetik a földet mielőtt lejár a bérlet.(ha úgy jön ki)
Na itt jön a gyakorlat, mit tud tenni a tulaj vagy az új bérlő?
Ki nem tárcsázhatja mert az önbíráskodás és szándékos károkozás. Vagy tűri, hogy aratásig a cég használja a földjét vagy megegyezik velük, hogy kifizeti a mezei leltárt és onnét kezdve tudja használni.
Válasz termelo #3253. hozzászólásáraAkkor megpróbálom elmagyarázni.
A Fétév. 62. § a bérbeadó, és a bérlő jogviszonyát szabályozza. Csak azt. A jogalkotó szándéka az (5) bekezdés beiktatásával az volt, hogy korlátozza a bérlő rosszhiszemű joggyakorlását, azt amit már Feco pedzegetett.
Konkrétan arról van szó, hogy a bérlőnek a bérleményt a szerződés lejárta után mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotban kell visszadania a bérbeadónak. Ezt azt jelenti, hogy a jövére nézve nem korlátozhatja a bérbeadó azon jogát, hogy ha művelni akarja a tulajdonát, akkor maga döntse el annak mikéntjét, és azt, milyen növénykultúrát akar termelni. Vagyis a bérleti időszak utolsó évében a bérlő nem teheti meg, hogy a betakarítás után még tovább műveli a földet, mondjuk búzát vet, majd ezen munkálatok mezei letár szerinti értékét követeli a bérbeadótól. Ezt a rosszhiszemű joggyakorlást tiltja a törvény.
Megjegyzem, ez nem csak a mezei léeltárra érvényes, hanem pl. a bérbeadó hozzájárulásával telepített évelő kultúrákra is. Kivéve természetesen, ha az elszámolásról a szerződésben konrétan megállapodtak.
Az általad felhozott példa nem erről szól. Az két, a bérleti jogviszony szempontjából irreleváns kívülálló személy elszámolási vitája, amit a Fétv. nem szabályoz, de nem is szabályozhat. Az polgári jogi kérdés.
Válasz agrohelp #3250. hozzászólásáraHa már a bíróságnál tartunk olyannal találkoztál, hogy valaki földet vesz biogazdálkodóként, bejegyzik a tulajdonjogát, nem ért vele egyet egy sima helyben lakó, beperli és a per végén a helyben lakó lesz az új tulajdonos?
Te szoktál járni bíróságra?
Válasz agrohelp #3251. hozzászólásáraMiért?
Én vagyok a tulajdonos akit mezei leltárt fizetésére köteleztek úgy, hogy az én ingatlanomra korábban kötött haszonbérleti szerződés lejárt.
Válasz agrohelp #3250. hozzászólásáraHa annyira egyértelmű akkor hova sorolsz be benne egy kalászos/repce vetést egyrészt.
Másrészt meg a mezei leltárt nem egy törvény szabályozza hanem több.
Harmadrészt meg ne tegyél fel nekem kérdéseket úgy, hogy te sem válaszoltál az enyémre.
Válasz termelo #3249. hozzászólásáraEnnek a példának semmi köze ahhoz, amiről itt eddig szó volt.
Válasz termelo #3248. hozzászólásáraJavaslom, az arroganciádból vegyél vissza. Már csak azért is, mert egyértelműen minden alapot nélkülöz.
Nem találkoztam a bírósági eljárásokban olyannal, hogy valaki a Fétv. 62 § (5) bekezdése alapján polgári pert kezdeményezett volna. Ennek minden valószínűség szerint az az oka, hogy ez egy világos, egyértelmű megfogalmazása a jogalkotó akaratának, amit eddig mindenki megértett, kivéve téged.
De ha már folyamatosan a szemére hányod másoknak, hogy nem válaszolnak az általad feltett kérdésekre, akkor ezt a hibát te ne kövesd el. Válaszolj a Feco által feltett kérdésre.
Válasz don Corleone #3243. hozzászólásáraSoha ne add fel!
Te írtad:
"Egy szerződés, és az azt szabályozó törvény nem kívánságműsor, és nem életszerűség kérdése."
"Ha nem fizet, menj bíróságra, és magyarázd el a bírónak, hogy a törvény nem életszerű."
A bírók tudják a legjobban, hogy a törvény nem életszerű, mondok is neked erre egy példát mert látom te még nem találkoztál vele:
PJ és DT haszonbérleti szerződést kötöttek 10 évre. A lejárat előtt kb. 3évvel PJ meghalt és KJ megörökölte a földet. A tulajdonjog bejegyzése után felajánlotta DT-nek, hogy vásárolja meg az ingatlant.
DT előadta, hogy nincs 40m forintja ezért átadná a vétel lehetőségét JN-nak de fenntartaná a bérletet a lejáratig. JN kifüggesztette az adásvételit én meg tettem rá egy elfogadót. A kifüggesztés lejárata után kiderült, hogy HL is tett rá elfogadót ezt én jeleztem az okiratot szerkesztő ügyvédnek. A szerződésben a vételárat előre kifizették így az elfogadó nyilatkozatot tevőnek is letétbe kellett volna helyezni azt de HL ezt nem tette. Az ügyvéd és a földhivatal között pontosan milyen komunikáció történt azt nem tudom de végül HL-t nem rangsorolták így "elvileg" én lettem a vevő. Azért elvileg mert én vagyok a TAB elnök és HL azt hitte, hogy a közbenjárásomra nem rangsorolták ezért beperelte a földhivatalt és engem. Közben JN és DT megegyeztek, hogy DT átadja a fizikai használatot JN-nek de a támogatást továbbra is maga igényli(ekkor még JN jogosan azt hitte övé lesz a terület) A bíróságon a földhivatal elbukott és új eljárásra kötelezték. Megjegyzendő, hogy HL továbbra sem fizette ki a 40m. Mivel én kifizettem KJ viszont elköltötte így bonyolodott az ügy és telt az idő. Végül egy apróságon saját hibából HL kiesett a történetből és végérvényesen a nevemre került a föld. De, közben JN bevetette és követelte a mezei leltárt úgy, hogy DT szerződése is lejárt és én voltam a Bejegyzett földhasználó! Ekkor kezdett még-jobban bonyolódni az ügy de végül rá kellett jönnöm, hogy semmit nem tehetek és hiába méretem ki a földet ki kell fizetnem a mezei leltárt addig nem rendelkezhetek más birtoka felett még meg nem térítem az ellenértékét. Na ez az egyik életszerű ügy a másik bonyolultabb mert az BTK-s is.
Válasz agrohelp #3240. hozzászólásáraNem ez volt a kérdés hanem az, hogy van e konkrét tapasztalatod vagy csak osztod az észt?
Válasz .Feco. #3241. hozzászólásáraNo, pont azt játszom mint te de neked nem tetszik? Te írtad, hogy kifüggesztés nélkül is bármekkora bérlettel tudsz szerződni de nem írtad le, hogy.
Én miért legyek különb? Csak annyi dolgom lenne, hogy előkeresném a kifizetett mezei leltár-ok papírját és aktualizálnám a mai árakkal de miért tegyem, hogy azt is kiforgasd?