Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.74 FtUSD403.71 FtCHF441.89 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz agrárproletár #5932. hozzászólásáraPersze, persze, benne a szerződésben, itt is így szokás, meg egyébként is, ha már a másikkal állapodott meg úgysem adná nekem.
Válasz tri #5931. hozzászólásáraEzt itt a fórumon is olvastam korábban, de ezt még akkor írták mikor még nem lehetett hivatkozni vevőként a társtulajdonosi elővásárlási jogra..., ez így, ebben az esetben is igaz még szerinted?
Válasz krisz19 #5929. hozzászólásáraNa látod, ez elképzelhető... Ha meg azonos szintűek vagytok, akkor már lehet a szerződésbe beleírták (mert itt bele szokták), hogy ha azonos szintű ember bejelentkezik, úgy az lesz a vevő, akivel a szerződést aláírta az eladó.
Válasz krisz19 #5928. hozzászólásáraEbben az esetben nem számít a társtul elővásárlási jog, mert az csak nem társtul vevővel szemben lenne szempont.
Itt a 20km belüli vs. helyben lakó rangsor játszik, ahol te vagy a nyerő.
Válasz apuci #5926. hozzászólásáraIgen, igen, ebben igazad van, pár éve még úgy volt itt is, de egy Alkotmánybírósági ítéletre hivatkozva egy ideje már lehet hivatkozni a társtulajdonos elővásárlási jogára vevőként is.
Válasz agrárproletár #5927. hozzászólásáraKöszönöm a tanácsot, kerestem, sőt van, de ő azt mondja, hogy mivel a társtulajdonos elővásárlási joga magasabb rendű a többi elővásárlási jognál, így az "alacsonyabb rendű" elővásárlási jogosultságokat a földhivatal már nem veszi figyelembe, csak a legmagasabbat, fentebb írtam is erről részletesebben, olvasgatva több fórumot, sajnos én is erre jutottam.
De lehet én tévedek, ezért gondoltam itt megkérdezem, hátha volt már valakinek konkrét esete.
Ugyanis, leírom, hogy én mire jutottam, első körben nekem is ez lett volna a logikus, de aztán többször olvasgatva a törvényt, meg ilyen-olyan ügyeket végül arra jutottam, hogy azonos elővásárlási ranghelyen állunk. Mégpedig azért, mert elővásárlási jogcímre hivatkozva mindig a "legerősebbre" szokás hivatkozni, vagyis arra kell, jelen esetben ez a társtulajdonosi pozíció, ami mindent visz. Magasabb rendű, mint a 20 km-en belül lakó, vagy a helyben lakó, így az már nincs is figyelembe véve. Itt még a földtörvény a jogosulti csoportokon belül a családi gazda első helyen, 2. helyen a fiatal gazda, 3. helyen a pályakezdő van, mivel mindketten családi gazdák vagyunk így gyakorlatilag egy ranghelyen vagyunk véleményem szerint, mert ettől már csak az állam elővásárlási joga magasabb.
Alapozom ezt arra, hogy ha családi gazdálkodó vagyok emellett fiatal gazda is, a fiatal gazda státuszra nem is lehet hivatkozni, hiszen a családi gazda státusz magasabb rendű, elviekben csak erre lehet hivatkozni.
Ezért lennék kíváncsi mások véleményére, esetleg mások tapasztalatára, mert ugye a földhivataloknak is különböző egyes esetekben a jogértelmezése, aztán hátha...
Válasz krisz19 #5925. hozzászólásáraA helyben lakó előzi a 20 km-en belülit, de ha érdekel a föld, akkor mindenképpen keress fel egy ügyvédet, és egyeztess vele, majd ő írja meg jól!!! az elfogadó jognyilatkozatot.
Válasz krisz19 #5925. hozzászólásáraÉn úgy emlékszem egy pár éve nekem azért kellett új szerződést írni, mert arra hivatkozott hogy, tulajdonos társ vagyok.
Válasz Diesel Tibor #5922. hozzászólásáraKöszönöm válaszod, igen, ezt tudom, hogy azonos ranghely esetén az eladó dönt, vagy ha nem nyilatkozik, akkor sorsol a hivatal. Inkább az lenne itt a kérdés, hogy esetemben előzöm-e az eredti vevőt, vagy azonos helyen állunk?
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Adott egy osztatlan közös tulajdonú föld, melyben egy tulajdonostársnak eladásra került egy adott tulajdoni hányad, melyben én is társtulajdonos vagyok. Kifüggesztésre került a szerződés az adott település hirdetőtábláján. Az eredeti vevő, mint társtulajdonos, 20 km-en belül lakó földműves, családi gazda jogcímet jelöl meg elővásárlási jogának. Kérdésem az lenne, hogy valakinek esetleg tapasztalata, vagy bármilyen tanácsa arra vonatkozólag van-e, hogy, mint helyben lakó társtulajdonos, családi gazda megelőzöm-e a szerződés szerinti eredeti vevőt, vagy véleményetek szerint is csak maximum azonos ranghelyen állunk? Válaszotokat és segítségeteket előre is kösznöm!
Kedves forúmozok
Tavaly juliusban vettem 3 ha földet akkor kifizettem a vételárát szomszéd vagyok,rám jelentkeztek és ötet támogatta a kamara és a kormányhivatal. Karácsony elött felebeztem.
Kérdésem az lenne ki müvelheti be most 2019-be a földet,mert ez az ügy elhúzodhat 1-2 évig is.
Sziasztok, segítségeteket szeretném kérni. El szeretnék adni egy földterületet, de nem tudom mennyi az értéke. Szántóföld, Bács megyében. 6469 m2, 10,09 AK.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Áldott békés karácsonyt mindenkinek.
Sziasztok! A következő dologban szeretném kérni a segítségeteket. Szeretnék egy osztatlan közösben területet vásárolni. Jelenleg a területet használják, de a tulajjal nincs semmilyen szerződésük. Ha meg akarom venni a földet, akkor ügyvéddel csináltatni kell először adás-vételi szerződést? Mennyiért csinálnak az ügyvédek szerződést? Ha kifüggesztés után az egyik társtulajdonos rá jelentkezik, akkor az ügyvédi díjat nyilván buktam.
Előre is köszönöm a választ.
" A „Földet a megbízható spekulánsoknak” programról
2018.12.17.
A MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult.
Az Országgyűlés 2018. december 12-én módosította a földforgalmi törvényt, valamint az agrárkamaráról szóló törvényt. A törvénymódosításokat az agrárkamara és a MAGOSZ vezetői kezdeményezték.
Az elfogadott törvények több millió ember alkotmányos jogait (személyes adatok védelme, tulajdonhoz való jog) sértik.
A MOSZ kifogásolja a földárak tervezett maximálását, ami csak a spekulánsoknak kedvez; a sokmillió kis földtulajdonos vagyonát viszont leértékeli. Két éve a kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. A most elfogadott törvény viszont csak áron alul engedné forgalmazni a tulajdonosok földjét. Nehéz lenne e szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni.
A MOSZ kifogásolja, hogy a törvények megszüntetik a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát. Az elfogadott törvények az agrárkamara döntésére bízzák, hogy ki, kinek és milyen áron adhatja el a földjét. Ezt a döntést a bíróságoknak sincs joga megváltoztatni.
A most elfogadott törvények olyan személyes és vagyoni adatok megadására kötelezik az érintetteket, amelyeknek semmi köze az adott földvásárláshoz, sőt jó néhánnyal az érintettek nem is rendelkeznek. Adatokat kell szolgáltatni pl. a földszerzők közeli hozzátartozóinak a vagyonáról. Azt is vizsgálni fogják, hogy a földvásárlók és hozzátartozóik rendelkeznek-e cégekkel, s azok hol mennyi földet használnak.
Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel.
„És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.” [József Attila: Levegőt! (részlet az 1935-ben írt műből)].
Gazdák, földtulajdonosok és közeli hozzátartozóik sokaságának sérülnek az alapvető jogai, ezért a MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult az alkotmányos normakontroll érdekében. "
Válasz UE-28 #5911. hozzászólásáraÉn csak elméletben tudom megközelíteni a dolgot, mert nekem nincs földem, viszont most indítom az erdőbérléseket.
Azért javallom először a bérlést, mert eddig ez egy érv volt az elfogadó nyilatkozatokkal szemben. Ha ugyan is neked még van mondjuk 8-10 éves bérleti jogviszonyod egy adott földrészletre, meg akarod venni, akkor aki erre elfogadót tesz, azt nehezen lehet másnak értelmezni, mint fölhalmozásnak. Hiszen amíg a bérlet tart, nem tudja használni a földet. Ez érv egy esetleges kifogásban, vagy perben. Ráadásul illetékmentességet sem kap, ami szintén visszatartó erő lehet.
Válasz UE-28 #5898. hozzászólásáraNem csak törvényes, de okos megoldás is. Én már egy ideje ezt javallom az ismerőseimnek, béreljék a kiszemelt földet legalább 15 évre, aztán vegyék meg.
A módosító javaslat alapján a módosító törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben sem lesz joga a bíróságoknak megváltoztatni a képviselő testületi, ill. a hatósági döntést.
Egy földnek 3 oldalról helybenlakó szomszéd vagyok 4.ik oldalt az államhatár, 3 tulajdonosa van osztatlan közös meg ellőzhet e valaki ha mindhárom eladótól megveszem megszünik az osztatlan közös vagy ki sem kell fügeszteni?
Törvényes e az, ha a jelenlegi földhasználó, akinek még hátravan 5 év földhasználat szerződést hosszabbít, majd rá mondjuk 1 évvel megveszi az érintett területet.
Válasz quercuserdesz #5895. hozzászólásáraPersze hogy próbáltam.
De itt azért olyan emberek élnek javarészt akik becsületesek.
Ha egyszer pénzt kapott érte akkor már nem az övé.
Mindegy azért figyelem az eseményeket.
Most is vásárolgatom de sok a tulaj még mindig.
Köszi
Válasz sörhas #5892. hozzászólásáraHa eltartási, vagy életjáradék szerződést kötöttek, akkor annak szerintem a tul. lapon széljegyként rajta kell lenni.
Ha adásvételit, akkor mint mondottam a jogcímes elbirtoklásra játszanak valszeg. Ennek 5 év a határideje. Ha változott a hrsz. az érdekesebb ebben az esetben, mert ha az adásvételin a régi van, akkor nehéz lesz a tulajdonjogot bejegyezni szerintem.
Válasz quercuserdesz #5891. hozzászólásáraKöszi.
De ez igy nem jogszerű.
Vagy igen?
Mit tudok tenni ellene?
De változott a helyrajzi szám azota.
Mert meg lett osztva.
Most tavasszal ahogy írtad a jegyzőnél kérek igazolást a használatról.
Akkor nem tudja bizonyítani,hogy folyamatosan használja mert nem használja.
Mert ha kölcsönről állapodtak meg az szabályos?
Vagy a többi amit írttál?
Válasz sörhas #5889. hozzászólásáraHa nem csinált adásvételi szerződést, akkor szerintem nem fog a tulajdonába kerülni. Persze attól még írhattak más szerződést, pl. tartási, vagy életjáradéki szerződést, vagy kölcsönről is megállapodhattak.
Ha azonban írtak adásvételit, de az nem került kifüggesztésre, akkor nagy valószínűséggel a jogcímes elbirtoklásra játszanak.
Az én egyszerű eszemmel elgondolva, mondjuk ha végrendeletet ír a földtulaj, és benne az illetőt nevezi meg a föld örökösének, akkor a tulaj halála után megörökli, ha nem támadják meg a végrendeletet, mert mindent meg lehet támadni bíróságon. Meg a vér szerinti gyereket kisemmizni se lehet asszem végrendelettel se, egy úgynevezett köteles rész jár neki.
Kíváncsi leszek a joghoz többet értők véleményére. :)
Válasz quercuserdesz #5886. hozzászólásáraTisztelt quercuserdesz.
Olyan kérdés lenne,ha valaki osztatlan közösböl vesz úgy területet,hogy nem csináltak adásvételi szerződést.
Csak ki fizette.
Nincs benne tulajdon része.
Hogyan tudja úgy a nevére íratni,hogy megkerüli a hivatalos eljárást.
Nem rokona az eladó.
Nem lenne jó ha volna ilyen kiskapu.
Idős emberektől vette meg.
Hacsak arra nem játszik,hogy az örökösök helyett kifizet mindent és egyből az ő nevére kerül?
Ilyet se lehet,vagyis remélem.
Biztos értelmetlen a kérdés de hátha sikerül válaszolnod.
Válasz kurusa #5885. hozzászólásáraA cserepartnerek valamelyikének helyben lakónak kell lenni valamelyik föld tekintetében. A csereszerződést nem kell kifüggeszteni. Persze, ha nem csak csere, hanem pénzmozgás is volt, akkor azért szerintem más a helyzet.
Válasz quercuserdesz #5884. hozzászólásáraKedves quercuserdesz látom te benne vagy ebbe a témába de igazából az elejétől a csereszerződés dolog érdekelne.Úgyanis az 1/3 részt így szerezte meg,kifüggesztés
Nélkül 100 km-ről.
Most meg a Csongrád megyei kormányhivatal küldte a határozatot hogy tölem megtagadták a 2/3 ot ugyanakkor támogatják a Felsőszenivánit.
8784 hozzászólás
Válasz agrárproletár #5932. hozzászólásáraPersze, persze, benne a szerződésben, itt is így szokás, meg egyébként is, ha már a másikkal állapodott meg úgysem adná nekem.
Válasz tri #5931. hozzászólásáraEzt itt a fórumon is olvastam korábban, de ezt még akkor írták mikor még nem lehetett hivatkozni vevőként a társtulajdonosi elővásárlási jogra..., ez így, ebben az esetben is igaz még szerinted?
Válasz krisz19 #5929. hozzászólásáraNa látod, ez elképzelhető... Ha meg azonos szintűek vagytok, akkor már lehet a szerződésbe beleírták (mert itt bele szokták), hogy ha azonos szintű ember bejelentkezik, úgy az lesz a vevő, akivel a szerződést aláírta az eladó.
Válasz krisz19 #5928. hozzászólásáraEbben az esetben nem számít a társtul elővásárlási jog, mert az csak nem társtul vevővel szemben lenne szempont.
Itt a 20km belüli vs. helyben lakó rangsor játszik, ahol te vagy a nyerő.
Válasz apuci #5926. hozzászólásáraIgen, igen, ebben igazad van, pár éve még úgy volt itt is, de egy Alkotmánybírósági ítéletre hivatkozva egy ideje már lehet hivatkozni a társtulajdonos elővásárlási jogára vevőként is.
Válasz agrárproletár #5927. hozzászólásáraKöszönöm a tanácsot, kerestem, sőt van, de ő azt mondja, hogy mivel a társtulajdonos elővásárlási joga magasabb rendű a többi elővásárlási jognál, így az "alacsonyabb rendű" elővásárlási jogosultságokat a földhivatal már nem veszi figyelembe, csak a legmagasabbat, fentebb írtam is erről részletesebben, olvasgatva több fórumot, sajnos én is erre jutottam.
De lehet én tévedek, ezért gondoltam itt megkérdezem, hátha volt már valakinek konkrét esete.
Válasz tri #5924. hozzászólásáraKöszönöm szépen válaszod. Ez biztos? Volt már ilyen konkrét eseted esetleg?
Ugyanis, leírom, hogy én mire jutottam, első körben nekem is ez lett volna a logikus, de aztán többször olvasgatva a törvényt, meg ilyen-olyan ügyeket végül arra jutottam, hogy azonos elővásárlási ranghelyen állunk. Mégpedig azért, mert elővásárlási jogcímre hivatkozva mindig a "legerősebbre" szokás hivatkozni, vagyis arra kell, jelen esetben ez a társtulajdonosi pozíció, ami mindent visz. Magasabb rendű, mint a 20 km-en belül lakó, vagy a helyben lakó, így az már nincs is figyelembe véve. Itt még a földtörvény a jogosulti csoportokon belül a családi gazda első helyen, 2. helyen a fiatal gazda, 3. helyen a pályakezdő van, mivel mindketten családi gazdák vagyunk így gyakorlatilag egy ranghelyen vagyunk véleményem szerint, mert ettől már csak az állam elővásárlási joga magasabb.
Alapozom ezt arra, hogy ha családi gazdálkodó vagyok emellett fiatal gazda is, a fiatal gazda státuszra nem is lehet hivatkozni, hiszen a családi gazda státusz magasabb rendű, elviekben csak erre lehet hivatkozni.
Ezért lennék kíváncsi mások véleményére, esetleg mások tapasztalatára, mert ugye a földhivataloknak is különböző egyes esetekben a jogértelmezése, aztán hátha...
Válasz krisz19 #5925. hozzászólásáraA helyben lakó előzi a 20 km-en belülit, de ha érdekel a föld, akkor mindenképpen keress fel egy ügyvédet, és egyeztess vele, majd ő írja meg jól!!! az elfogadó jognyilatkozatot.
Válasz krisz19 #5925. hozzászólásáraÉn úgy emlékszem egy pár éve nekem azért kellett új szerződést írni, mert arra hivatkozott hogy, tulajdonos társ vagyok.
Válasz Diesel Tibor #5922. hozzászólásáraKöszönöm válaszod, igen, ezt tudom, hogy azonos ranghely esetén az eladó dönt, vagy ha nem nyilatkozik, akkor sorsol a hivatal. Inkább az lenne itt a kérdés, hogy esetemben előzöm-e az eredti vevőt, vagy azonos helyen állunk?
Válasz krisz19 #5921. hozzászólásáraMindketten társtulajdonosok vagytok.
De te, mint helyben lakó, előzöd a 20km-en belülit eredeti vevőt.
Válasz kurusa #5920. hozzászólására tulajdonostársnak elővételi joga van
Válasz krisz19 #5921. hozzászólásáraHa egyenlő a státusz,akkor az eladó dönt,hogy kinek adja.
Kedves Fórumozók!
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Adott egy osztatlan közös tulajdonú föld, melyben egy tulajdonostársnak eladásra került egy adott tulajdoni hányad, melyben én is társtulajdonos vagyok. Kifüggesztésre került a szerződés az adott település hirdetőtábláján. Az eredeti vevő, mint társtulajdonos, 20 km-en belül lakó földműves, családi gazda jogcímet jelöl meg elővásárlási jogának. Kérdésem az lenne, hogy valakinek esetleg tapasztalata, vagy bármilyen tanácsa arra vonatkozólag van-e, hogy, mint helyben lakó társtulajdonos, családi gazda megelőzöm-e a szerződés szerinti eredeti vevőt, vagy véleményetek szerint is csak maximum azonos ranghelyen állunk? Válaszotokat és segítségeteket előre is kösznöm!
Kedves forúmozok
Tavaly juliusban vettem 3 ha földet akkor kifizettem a vételárát szomszéd vagyok,rám jelentkeztek és ötet támogatta a kamara és a kormányhivatal. Karácsony elött felebeztem.
Kérdésem az lenne ki müvelheti be most 2019-be a földet,mert ez az ügy elhúzodhat 1-2 évig is.
Sziasztok, segítségeteket szeretném kérni. El szeretnék adni egy földterületet, de nem tudom mennyi az értéke. Szántóföld, Bács megyében. 6469 m2, 10,09 AK.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Áldott békés karácsonyt mindenkinek.
Válasz szgyuri82 #5916. hozzászólásáraNem buktad,mert benne szokott lenni,elővásárló belépése esetén,az ügyvédi díjat,a elővásárló állja.
Válasz szgyuri82 #5916. hozzászólásáraÜgyvédje válogatja.
Szerintem sem adja vissza az ügyvéd a pénzt.
Bár "Minden alku tárgya."
Sziasztok! A következő dologban szeretném kérni a segítségeteket. Szeretnék egy osztatlan közösben területet vásárolni. Jelenleg a területet használják, de a tulajjal nincs semmilyen szerződésük. Ha meg akarom venni a földet, akkor ügyvéddel csináltatni kell először adás-vételi szerződést? Mennyiért csinálnak az ügyvédek szerződést? Ha kifüggesztés után az egyik társtulajdonos rá jelentkezik, akkor az ügyvédi díjat nyilván buktam.
Előre is köszönöm a választ.
" A „Földet a megbízható spekulánsoknak” programról
2018.12.17.
A MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult.
Az Országgyűlés 2018. december 12-én módosította a földforgalmi törvényt, valamint az agrárkamaráról szóló törvényt. A törvénymódosításokat az agrárkamara és a MAGOSZ vezetői kezdeményezték.
Az elfogadott törvények több millió ember alkotmányos jogait (személyes adatok védelme, tulajdonhoz való jog) sértik.
A MOSZ kifogásolja a földárak tervezett maximálását, ami csak a spekulánsoknak kedvez; a sokmillió kis földtulajdonos vagyonát viszont leértékeli. Két éve a kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. A most elfogadott törvény viszont csak áron alul engedné forgalmazni a tulajdonosok földjét. Nehéz lenne e szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni.
A MOSZ kifogásolja, hogy a törvények megszüntetik a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát. Az elfogadott törvények az agrárkamara döntésére bízzák, hogy ki, kinek és milyen áron adhatja el a földjét. Ezt a döntést a bíróságoknak sincs joga megváltoztatni.
A most elfogadott törvények olyan személyes és vagyoni adatok megadására kötelezik az érintetteket, amelyeknek semmi köze az adott földvásárláshoz, sőt jó néhánnyal az érintettek nem is rendelkeznek. Adatokat kell szolgáltatni pl. a földszerzők közeli hozzátartozóinak a vagyonáról. Azt is vizsgálni fogják, hogy a földvásárlók és hozzátartozóik rendelkeznek-e cégekkel, s azok hol mennyi földet használnak.
Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel.
„És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.” [József Attila: Levegőt! (részlet az 1935-ben írt műből)].
Gazdák, földtulajdonosok és közeli hozzátartozóik sokaságának sérülnek az alapvető jogai, ezért a MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult az alkotmányos normakontroll érdekében. "
Válasz quercuserdesz #5913. hozzászólásáraEbben egyetértek.
Eddig 10 évre kötöttem, nem volt benne csak a kötelező vállalás, engem semmi nem védett.
Ma már pl 9 évre kötnék haszonbérletet.
Válasz UE-28 #5911. hozzászólásáraJa és időlimit nincs.
Viszont szerintem a legrosszabb megoldás, ha valaki sablon haszonbérleti szerződést köt.
Válasz UE-28 #5911. hozzászólásáraÉn csak elméletben tudom megközelíteni a dolgot, mert nekem nincs földem, viszont most indítom az erdőbérléseket.
Azért javallom először a bérlést, mert eddig ez egy érv volt az elfogadó nyilatkozatokkal szemben. Ha ugyan is neked még van mondjuk 8-10 éves bérleti jogviszonyod egy adott földrészletre, meg akarod venni, akkor aki erre elfogadót tesz, azt nehezen lehet másnak értelmezni, mint fölhalmozásnak. Hiszen amíg a bérlet tart, nem tudja használni a földet. Ez érv egy esetleges kifogásban, vagy perben. Ráadásul illetékmentességet sem kap, ami szintén visszatartó erő lehet.
Válasz quercuserdesz #5908. hozzászólásáraNálam is ez a helyzet sajnos...
Most megvételre kinálnák, 4 éve használom, 10 évre kötöttük, de még így is van benne olyan tulaj aki rámenne..
Ezért ha belemegy a tulaj, módosítanánk még 10 évre ha lehet, és utána írnánk adás- vételit.
Itt van időlimit, hogy haszonbér szerződés után mikor vehetem meg, vagy akár a hosszabbítás bejegyzése után is írhatunk adás-vételit?
Jól tudom, hogy érvényes haszonbérletet kifüggesztés nélkül tudunk hosszabbítani? Itt van valami megkötés, buktató amire figyelni kell?
Köszönöm
Válasz J.D. Borda #5909. hozzászólásáraHa nem voltam 3 éve földhasználó akkor csak így vettem.
Válasz quercuserdesz #5908. hozzászólásáraJa ilyet én is csinaltam már... főleg amikor tudtam hogy csaladtag vagy valaki direkt alá akar nyulni...
Válasz UE-28 #5898. hozzászólásáraNem csak törvényes, de okos megoldás is. Én már egy ideje ezt javallom az ismerőseimnek, béreljék a kiszemelt földet legalább 15 évre, aztán vegyék meg.
Válasz UE-28 #5898. hozzászólásáraSőt ilyenkor te vagy az első csak.
A módosító javaslat alapján a módosító törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben sem lesz joga a bíróságoknak megváltoztatni a képviselő testületi, ill. a hatósági döntést.
Köszönöm
Válasz vereszs #5903. hozzászólásáraHa társtulajdonos lennél és egy szerződésben szűnik meg az osztatlan, akkor nem kell kifüggeszteni.
Egy földnek 3 oldalról helybenlakó szomszéd vagyok 4.ik oldalt az államhatár, 3 tulajdonosa van osztatlan közös meg ellőzhet e valaki ha mindhárom eladótól megveszem megszünik az osztatlan közös vagy ki sem kell fügeszteni?
Válasz UE-28 #5898. hozzászólásáraMiért ne.
Válasz UE-28 #5898. hozzászólásáraMiért ne lenne az?
Válasz Büresz #5899. hozzászólásáraSzerintem.
Válasz UE-28 #5898. hozzászólásáraIgen.
Üdv!
Törvényes e az, ha a jelenlegi földhasználó, akinek még hátravan 5 év földhasználat szerződést hosszabbít, majd rá mondjuk 1 évvel megveszi az érintett területet.
Válasz quercuserdesz #5886. hozzászólásáraEz így nem teljesen igaz. Nézd meg a földtörvény 12. paragrafusát.
Válasz quercuserdesz #5895. hozzászólásáraPersze hogy próbáltam.
De itt azért olyan emberek élnek javarészt akik becsületesek.
Ha egyszer pénzt kapott érte akkor már nem az övé.
Mindegy azért figyelem az eseményeket.
Most is vásárolgatom de sok a tulaj még mindig.
Köszi
Válasz sörhas #5894. hozzászólásáraNem próbáltad még megvenni? Gondolom, te használod már egy ideje.
Válasz quercuserdesz #5893. hozzászólásáraIgen
Válasz sörhas #5892. hozzászólásáraHa eltartási, vagy életjáradék szerződést kötöttek, akkor annak szerintem a tul. lapon széljegyként rajta kell lenni.
Ha adásvételit, akkor mint mondottam a jogcímes elbirtoklásra játszanak valszeg. Ennek 5 év a határideje. Ha változott a hrsz. az érdekesebb ebben az esetben, mert ha az adásvételin a régi van, akkor nehéz lesz a tulajdonjogot bejegyezni szerintem.
Te egyébként tulajdonos társ vagy az osztatlanba?
Válasz quercuserdesz #5891. hozzászólásáraKöszi.
De ez igy nem jogszerű.
Vagy igen?
Mit tudok tenni ellene?
De változott a helyrajzi szám azota.
Mert meg lett osztva.
Most tavasszal ahogy írtad a jegyzőnél kérek igazolást a használatról.
Akkor nem tudja bizonyítani,hogy folyamatosan használja mert nem használja.
Mert ha kölcsönről állapodtak meg az szabályos?
Vagy a többi amit írttál?
Válasz sörhas #5889. hozzászólásáraHa nem csinált adásvételi szerződést, akkor szerintem nem fog a tulajdonába kerülni. Persze attól még írhattak más szerződést, pl. tartási, vagy életjáradéki szerződést, vagy kölcsönről is megállapodhattak.
Ha azonban írtak adásvételit, de az nem került kifüggesztésre, akkor nagy valószínűséggel a jogcímes elbirtoklásra játszanak.
Válasz sörhas #5889. hozzászólásáraHa nem csináltak adásvételi szerződést, akkor nem vette meg. Jogilag legalábbis nem.
Az én egyszerű eszemmel elgondolva, mondjuk ha végrendeletet ír a földtulaj, és benne az illetőt nevezi meg a föld örökösének, akkor a tulaj halála után megörökli, ha nem támadják meg a végrendeletet, mert mindent meg lehet támadni bíróságon. Meg a vér szerinti gyereket kisemmizni se lehet asszem végrendelettel se, egy úgynevezett köteles rész jár neki.
Kíváncsi leszek a joghoz többet értők véleményére. :)
Válasz quercuserdesz #5886. hozzászólásáraTisztelt quercuserdesz.
Olyan kérdés lenne,ha valaki osztatlan közösböl vesz úgy területet,hogy nem csináltak adásvételi szerződést.
Csak ki fizette.
Nincs benne tulajdon része.
Hogyan tudja úgy a nevére íratni,hogy megkerüli a hivatalos eljárást.
Nem rokona az eladó.
Nem lenne jó ha volna ilyen kiskapu.
Idős emberektől vette meg.
Hacsak arra nem játszik,hogy az örökösök helyett kifizet mindent és egyből az ő nevére kerül?
Ilyet se lehet,vagyis remélem.
Biztos értelmetlen a kérdés de hátha sikerül válaszolnod.
Válasz jocó64 #5887. hozzászólásáraLehet, hogy kell lehet ,hogy nem. Ha több mint 5 évig a tiéd volt akkor semmit nem kell fizetni. Az alábbi segít.
https://www.rsm.hu/kalkulatorok/ingo-es-ingatlan-vagyontargy-szja-kalkulator-2018
A föld eladásból származó összeg milyen bevételnek számít? Terheli valamilyen járulék?
Válasz kurusa #5885. hozzászólásáraA cserepartnerek valamelyikének helyben lakónak kell lenni valamelyik föld tekintetében. A csereszerződést nem kell kifüggeszteni. Persze, ha nem csak csere, hanem pénzmozgás is volt, akkor azért szerintem más a helyzet.
Válasz quercuserdesz #5884. hozzászólásáraKedves quercuserdesz látom te benne vagy ebbe a témába de igazából az elejétől a csereszerződés dolog érdekelne.Úgyanis az 1/3 részt így szerezte meg,kifüggesztés
Nélkül 100 km-ről.
Most meg a Csongrád megyei kormányhivatal küldte a határozatot hogy tölem megtagadták a 2/3 ot ugyanakkor támogatják a Felsőszenivánit.