Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.69 FtUSD395.26 FtCHF435.92 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz mtarka #5583. hozzászólásáraA megadott címről készítettem fotókat. Egy tagadhatatlanul lakatlan szinte széthulló családi ház, az ablakon keresztül még azt is lefotóztam, hogy egy darab bútor sincs benne. A szomszédok még csak nem is hallottak az emberről, nem hogy látták. És a tulajdoni lap szerint sincs meg a 3 év tulajdonjoga az ingatlan felett. Szóval sok bizonyítékunk van, csak fogalmunk sincs, hogy kinél kellene az eljárást elindítani ellene.
Válasz Borz #5582. hozzászólásáraAzt hogyan tudod bizonyítani, hogy "fiktív" az "osztrák" lakcíme?
Mert ha tényleg "fiktív", akkor az közokirathamisítás és feljelentést kell tenned...
De ha ezt nem tudod minden kétséget kívül bizonyítani, akkor az meg "hamis vád", esetleg "hatóság félrevezetése".
Segítséget szeretnék kérni, hogy kihez fordulhatok a következő gondommal.
Kifüggesztettem egy földet a szomszéd faluban, amire rájelentkezett egy ismeretlen osztrák. A lakcíme fiktív, a fiktív címen nincs is meg meg a 3 év tulajdonjog sem, és mégis elfogadó nyilatkozatot adott be, mint magyar helyben lakó gazda. A szomszéd falu bizottsága engem támogat.
Elviheti előlem? Kihez adhatok be panaszt vagy bejelentést, hogy visszaélésszerűen gyakorolta az elővásárlását? Nak, korm. hivatal?
Válasz Pont #5579. hozzászólásáraHa csere nem közeli hozzátartozók között jön létre hatósági engedélyhez kötött kifüggesztés nélkül a szerződés kötés után 8 napon belül.
Engedélyezhető ha,
1. az egyik föld a megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik,
Vagy
2.a cserepartner egyikének üzemközpontja 3 éve azon a településen található melynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától legfeljebb20km távolságra van, vagy
3. a cserepartnerek egyike helyben lakó.
Cserélhet nem földműves is, csak nem haladhatja meg az 1 ha az össz földterülete.
Válasz Mf-es? #5561. hozzászólásáraHát.....ezt most nem igazán értem, de lehet, hogy bennem van a hiba. Ki bérel, ki jelentkezett rá, ki a szomszéd, ki a fiatal gazda?
Válasz Mf-es? #5565. hozzászólásáraIgazad van ,Mi is ebben a cipőben járunk ha nem lenne egyikőnk sem családi gazda akkor előznénk, de ha már mind a kettő családi gazda akkor nem. Kértem állásfoglalást de még nem válaszoltak.
Válasz sörhas #5568. hozzászólásáraMi vettünk 3ha alattit de meg volt hirdetve van formanyomtatvány amin árajánlatot tettünk,személyesen vittük az nfa-höz leadni, ehhez nem kell ügyvéd. Jött egy szakértő aki felértékelte ezt ki kell fizetni, ezután kapsz tőlük árajánlatot ha elfogadod a megadott időpontra mehetsz szerződést kötni az ügyvédet ők hívják de te fizeted.
Üdv.
Érdeklődnék,hogy vett e már valaki a Magyar Államtól ugy földet,hogy hivatalos árajánlatott tett rá.
Ezt most csak ügyvéd írhat vagy mi benne a hivatalos?
Vagy csak simán megírom és tértivevényel elküldöm.
Cserélnék azonos értékben és területben egy földet valakivel aki örökölt 1Ha-nál többet, de nem földműves és messze is lakik, birtokegyesítés céljából. Úgy okosítottá ki, hogy nem is cserélhet, mert nem földműves, igaz ez, hisz nem is növekedne a földterülete?
Üdv. Volt már valaki hasonló helyzetben? Rájelentkeztem egy adásvételi szerződésre,a földhivatal döntése ,hogy Én vagyok jogosult mert előzöm az eredeti vevőt.Megkaptam a földhivataltól az eredeti adásvételi szerződést záradékolva és a határozatot.A határozatban azt írták,velem szemben nem, de az eredeti vevővel szemben megtagadási ok áll fenn, mert a Fftv. 14§ (2) szerinti nyilatkozata hiányzik, arról nyilatkozott, hogy földhasználattal kapcsolatos díjtartozása nincs csak arról nem ,hogy az elmúlt 5 évben sem volt.Én nyilatkoztam erről az elfogadó nyilatkozatomban.. Az eredeti vevő a bírósághoz fordul,hogy a földhivatalnak 15 napon belül a jogügylet megtagadásáról kellett volna határozatot hozni, nem a rangsor felállításáról az agrárkamarát megkeresni. Az eladó hozzájárulását adja a földhivatali bejegyzéshez de bizonytalan vagyok kifizessem-e? Ha semmis a szerződés az elfogadónyilatkozatom érvényes-e.Vagy csak a bejegyzést tagadják meg attól a szerződés érvényes?
Válasz Spice007 #5564. hozzászólásáraHalott egy földtörvény.Sír,rí a hatóság,hogy elöregedett a gazdatársadalom.Akkor miért nem előz a fiatal családi gazda?
Ja,mert mészáros már nem fiatal.
Válasz Mf-es? #5561. hozzászólásáraFiatal nem lényeg, családi gazdálkodó előrébb van, igy az nem játszik. Szomszéd csak helyben lakó lehet, helyi illetékességű nem.
Válasz ICE #5560. hozzászólására"21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál;"
Az üzemközpontot ugyan úgy be kell jelenteni, és nyilvántartásba kell venni, mint a földműves jogosultságot. /38/2014. korm. rendelet/
Több földet egybefoglalt áron csak akkor lehet eladni, ha szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. Ezt a hatóság ellenőrzi a szerződés jóváhagyásakor. Ha egyik kritériumnak sem
felel meg a szerződés, akkor elutasítja a bejegyzést.
Adott egy föld.A bérbe vevő,20 km-en belüli,családi gazdálkodó.Megelőzi-e,a 20n km.-en belüli,fiatal,családi gazdálkodó?És az adott földnek,földszomszédja.A szomszédos föld,helybenlakó szomszédnak minősül.
Van aki szerint,itt nem előz,csak egyenrangú,a két fél.
Válasz quercuserdesz #5555. hozzászólására"Ha egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik"
Ezt nem pontosan értem, az eladó nem gazdálkodott a területeken, csak bérbe voltak adva a földjei. Így gondolom üzem központja sem volt, honnan lehet tudni, hogy volt-e üzemközpontja egyáltalán? Az adásvételi szerződében erről nem nyilatkozik...
Válasz ICE #5553. hozzászólásáraHa egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik akkor is lehetséges az egybefoglalt vételáron történő eladása, ha nem szomszédosak, de egy üzemközponthoz tartoznak. Ilyenkor elfogadó nyilatkozat csak arról szólhat, hogy az egybefoglalt ajánlatot fogadod el. Ne válogathatsz a földrészletek között.
Viszont éppen ezért, ha az elővásárlási sorrendben csak egy földrészlet esetében előzöd meg az eladót, vagy a többi elfogadó nyilatkozatot tevőt, akkor az a jogosultságod a szerződésben szereplő összes földrészletre fennáll.
Meg lehet jelölni az elfogadó nyilatkozatban több elővásárlási jogot is.
Kérdezni szeretnék lehetséges-e egy adásvételi szerződésben több hrsz.-t eladni amik nem szomszédos területek? A több felsorolt hrsz.- nél az egyik területnél helyben lakó szomszéd (családi gazdálkodó) lennék, a többinél nem.
Ilyenkor lehet csak arra az egy hrsz.-re elfogadó nyilatkoztatott tenni?
Az adásvételi szerződében több elővásárlási jogra is nyilatkozik ilyet lehet?
Ezekre hivatkozik: " A területekre - melyek kizárólag együttesen eladók az eladó szándéka
szerint - a vevő a jelen jogügylet megkötését megelőzően ……… Ft/ha
összeg ellenében vételi ajánlatot tett a mező és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló 2o13.évi CXXII. tv. / Földforg.tv. / 18.§. / 1/ bek. d./pontja alapján, mint helyben lakó földműves, aki egyidejűleg családi gazdálkodónak
is minősül , ezért a Földforg.tv. 18.§ / 4/ bek.a./ pontja -értelmében
a tv. 18.§. / 1/ bek. c/ e / pontjában valamint a / 2/ és / 3/ bek- ben meghatározott csoporton belül családi gazdálkodóként az elővásárlásra jogosultak sorrendjében az első helyen áll."
Ezek alapján milyen elővásárlási joga lenne a vevőnek?
Köszönöm a segítséget!
Válasz mtarka #5547. hozzászólásáraIgen, szerintem jó úgy, ahogy Spice007 kolléga írta. Végül is egy ilyen hivatkozás belefér a szerződésbe, de úgy gondolom a kormányhivatali munkatársak időről-időre aktualizálják az ismereteiket, úgyhogy előfordulhat, hogy nem szükséges. Nekik is minősítik a munkájukat, és a vesztes perek nem építik a renoméjukat és az előremenetelüket.
Válasz Radocz #5546. hozzászólásáraA tulajdonostárs megelőzi az ökológiai gazdálkodót, így ez utóbbinak ebben a relációban szerintem nincs jelentősége.
Válasz mtarka #5548. hozzászólásáraNincs mit megköszönni, örülök, hogy segíthettem. Nekem ez a hobbim, és már legalább ezer Kúria ítéletet elolvastam különböző témákban,illetve megtanultam konkrét kérdésekekel kapcsolatban hogyan keressek rá.
Az ítélet:
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.673/2016/4.
A tanács tagjai: dr. Kárpáti Zoltán a tanács elnöke
dr. Fekete Ildikó előadó bíró
dr. Kovács Ákos bíró
A felperes:
Képviselője: dr. Fodor János ügyvéd
Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Képviselője: jogtanácsos
A per tárgya: földtulajdon szerzése tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
Az elsőfokú bíróság és határozatának száma:
Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
3.K.27.240/2015/5.
A másodfokú bíróság és határozatának száma:
Tatabányai Törvényszék
2.Kf.27.002/2016/3.
Rendelkező rész
A Kúria a Tatabányai Törvényszék 2.Kf.27.002/2016/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A külterület hrsz.-ú ingatlan 4872/60394 tulajdoni hányadának adásvétele tárgyában Sz L eladó és a felperesi vevő között 2015. június 5-én adásvételi szerződés jött létre, amely a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 60 napos időtartamra kifüggesztésre került. A kifüggesztés időtartama alatt az elővásárlási joggal összefüggő vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatok érkeztek, amelyekről az alperes megállapította, hogy nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, ugyanakkor a felperes által kötött adásvételi szerződés jóváhagyását a 2015. szeptember 16. napján kelt 571597/2015. számú határozatával megtagadta. A határozat indokolásában a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 17. pontjára, 23. § (1) bekezdésére és 18. § (1), (3) bekezdésére, valamint a Földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 13. § (3) bekezdésére hivatkozott.
A kereset és ellenkérelem
[2] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, az általa kötött adásvételi szerződést jóváhagyó határozat meghozatalára utasítását kérte.
[3] Az alperes nyilatkozata a kereset elutasítására irányult, a határozatában foglaltakat fenntartotta.
Az elsőfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy abban az esetben áll fenn a társtulajdonos elővásárlási joga, amennyiben a tulajdonostárs kívülálló harmadik személy részére kívánja tulajdoni illetőségét értékesíteni. A perbeli esetben nem ez történt, hiszen az eladó az ingatlan tulajdonostársának, a felperesnek kívánta az ingatlanrészt eladni, így tehát a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdés alapján a felperes hivatkozása jogszabályba ütközött. Idézte a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakat és a Fétv. 13. § (3) bekezdésének rendelkezését.
[5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes határozatának megváltoztatását és az általa kötött adásvételi szerződés jóváhagyásának megállapítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új, az általa kötött adásvételi szerződést jóváhagyó határozat meghozatalára utasítását kérte. Fellebbezésében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, nem fejtette ki, hogy miért nem találta megalapozottnak a felperes jogi érveit, mindezzel megsértette a Pp. 221. § (1) bekezdését.
[6] Anyagi jogszabálysértésként a felperes az ügy érdemét illetően arra hivatkozott, hogy az alperesi határozat a Földforalmi tv. 18. § (3) bekezdését félreértelmezi. A 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontra hivatkozással az adásvételi szerződés jóváhagyását nem tagadhatta volna meg. Utalt arra, hogy ezzel az alperes egy teljesen új elutasítási okot alkotott.
[7] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A másodfokú ítélet
[8] A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak értékelte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában a felperesnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 221. § (1) bekezdésének sérelmére, mint eljárási jogszabálysértésre való hivatkozását nem találta megalapozottnak. Utalt az e körben kialakult töretlen bírói gyakorlatra, mely szerint az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése csak akkor lehetséges, ha a határozatból és az eljárás adataiból nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a döntését mire alapította és ezért az érdemi határozat nem bírálható felül. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felek nyilatkozatai, a releváns okiratok rendelkezésre állnak, ezért olyan súlyú eljárási szabálysértés nem állapítható meg, amely az ügy érdemi felülbírálatát nem teszi lehetővé.
[9] A Földforgalmi tv. és a Fétv. előírásaira való fellebbezési kifogások kapcsán kifejtette a másodfokú bíróság, hogy az alperes, mint mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében írt kötelezettségének eleget téve, a jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést vizsgálta először, kizárólag annak tartalmi és alaki kellékei alapján az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelés szempontjából. Ezen vizsgálat, ellenőrzés keretében helyesen állapította meg, hogy a felperes, mint vevő földművesnek minősül, az adásvétel tárgyát képező ingatlanban társtulajdonos, illetve a Fétv. 13. § (3) bekezdés rendelkezései alapján vizsgálta azt, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E formai vizsgálathoz kapcsolódóan értelmezte úgy az alperes a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdését, hogy a felperes, mint tulajdonostárs, vevő elővásárlási jogosultságára csak akkor hivatkozhat, ha a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársa tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladására kerül sor. Ezen megállapításával és jogértelmezésével határozatában akként foglalta állást, hogy a felperest elővásárlási jog nem illeti meg. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy az alperes jogszabálysértően alkalmazta a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjainak rendelkezéseit a felperesre, mint vevőre, annak kiterjesztő értelmezése megalapozatlan. Az alperes határozata e körben önmagának is ellentmondó megállapításokat tartalmaz. Helyesen mutatott rá fellebbezésében a felperes, hogy ezen okra hivatkozással az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása jogszabálysértő.
[10] Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásakor az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy elfogadó nyilatkozat hiányában az adásvételi szerződésben rögzített elővásárlásra jogra történő hivatkozás vizsgálata már az adásvételi szerződés tartalmi értékelésének minősül. A Földforgalmi tv. 23. § (3) és (4) bekezdése részletezi a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárását, amikor az előzetes vizsgálat eredményeként nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó nyilatkozatot, akkor az elővásárlásra jogosultakat a törvény által meghatározott sorrendben rangsorolni köteles. Ezen kötelezettség teljesítésénél bír relevanciával a vevőnek az elővásárlási jogra történő 18. § (3) bekezdésére való hivatkozása. Az a tény, hogy az adásvételi szerződés a 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpont kiterjesztő értelmezésével nem tagadható meg, magában foglalja azt, hogy az adásvételi szerződés megtagadásának hiányában a következő lépcsőben kell vizsgálni a mezőgazdasági igazgatási szervnek a felperes elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos hivatkozását a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szempontjából.
[11] Megállapította tehát a másodfokú bíróság, hogy a felülvizsgálni kért alperesi határozat jogszabálysértő, ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv az elővásárlási jogosulttól származó elfogadó nyilatkozat hibáját megállapítva tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását úgy, hogy a határozatában azt rögzítette, hogy a felperest, mint vevőt elővásárlási jog nem illeti meg. Jogszabálysértő az alperesi határozat értelmezése az okból is, hogy ugyanabban a jogi pozícióban levő felet (társtulajdonost) vevőként és vételi ajánlattevőként teljesen másként ítéli meg. Nem eredményezheti a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének értelmezése azt, hogy a társtulajdonosokat jogszabály megkerülésére ösztönözze.
[12] A rendelkezésre állt adatok azt támasztották alá, hogy az alperesi határozat e körben nem megalapozott, az adásvételi szerződés 4. pontjában feltüntetett Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére történő hivatkozás megtévesztőként értelmezhető, ugyanis a kifüggesztés időtartama alatt több elfogadó nyilatkozat is benyújtásra került. Nem vitás azonban, hogy ezek az elfogadó nyilatkozatok alakszerűsége az előírásoknak nem felelt meg, ezért értékelésen kívül maradtak.
[13] A másodfokú bíróság a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperes további szempontok szerint köteles vizsgálni az adásvételi szerződés jóváhagyását, illetőleg megtagadásának kérdését.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes fellebbezésének elutasítását kérte. A Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésére, a Fétv. 13. § (1) bekezdésére, a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Továbbra is fenntartotta azon álláspontját, mely szerint a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerinti elővásárlási jogalapra közös tulajdonban álló föld eladása esetében a tulajdonostársi pozícióban levő elővásárlási jogosult kizárólag abban az esetben hivatkozhat, amennyiben a vevő harmadik személynek, vagyis nem tulajdonostársnak minősül. Hangsúlyozta, hogy az alperes jogalkalmazó szerv, a tételesen meghatározott jogszabályi rendelkezésektől nem térhet el akkor sem, ha esetleg úgy véli, hogy a szerződés szerinti vevőre – aki egyébként tulajdonostárs – méltánytalan volna a rendelkezés szó szerinti alkalmazása. A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerinti elővásárlási jogosultsági sorrend meghatározott ranghelyére – a többi elővásárlási jogalappal ellentétben – nem hivatkozhat egyidejűleg a vevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő is, mivel a ranghely érvényesítésének – amellett, hogy csak földművesnek minősülő tulajdonostárs hivatkozhat rá – van egy további feltétele, mégpedig az, hogy a vételi ajánlatnak harmadik személytől kell érkeznie. Ezen feltétel megléte automatikusan kizárja a vevőket abból, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerinti ranghelyen érvényesítsék elővásárlási jogukat. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a tárgyi ügyben a felperes tévesen jelölte meg elővásárlás jogalapjaként a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdését tekintettel arra, hogy nincs a jogügyletben olyan harmadik személy, akivel szemben elővásárlási jogát érvényesíthette volna.
[15] Idézte az alperes a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontban írtakat, a Fétv. 13. § (3) bekezdését, és kifejtette, hogy az elővásárlási jogosultság vizsgálata a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében foglalt előzetes vizsgálat során történik. Amennyiben az elővizsgálat során az adásvételi szerződés jóváhagyását nem tagadja meg, az eljárás következő szakaszában a tévesen megjelölt elővásárlási jogalap a hatóság által már nem vizsgálható. Az alperesi álláspont szerint jogszabálysértő az ítélet azon megállapítása, mely szerint a határozat önellentmondó. A hatóság döntésében nem azt állapította meg, hogy a szerződés szerinti vevő nem rendelkezik elővásárlási jogosultsággal, hanem azt, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére alapított elővásárlási joggal nem rendelkezik.
[16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[18] A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok helyesen állapították meg az irányadó tényállást, abból azonban a másodfokú bíróság volt az, amely a helyes jogi következtetést levonta, a Kúria az abban foglaltakkal értett egyet.
[19] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[20] A Fétv. 13. § (3) bekezdése egyértelműen előírja, hogy az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adásvételi szerződésben.
[21] E törvényi előírásnak megfelelően a felperes és az eladó a 2015. június 5. napján megkötött adásvételi szerződésükben rögzíteni volt köteles azt, hogy a felperes, mint vevő elővásárlásra jogosult-e. A szerződés 4. pontja tartalmazta, hogy a felperest az ingatlan tulajdonostársaként a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg.
[22] A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
[23] A Kúria egyetértett azon jogi állásponttal, hogy téves volt a jóváhagyás megtagadása azon indokolással, hogy a felperes csak akkor hivatkozhatna e jogszabályhely alapján fennálló elővásárlási jogára, ha az ingatlant nem neki, hanem egy harmadik személynek adnák el. A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs. A tulajdonostársnak akkor van elővásárlási joga, ha a másik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát nem egy harmadik tulajdonostársnak, hanem egy kívülállónak, tehát harmadik személynek kívánja eladni. Tulajdonostársnak tulajdonostárssal szemben nincs elővásárlási joga, de mindenki mással (kivéve a Magyar Államot) szemben igen. A tulajdonostárs vevőként hivatkozhat a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésében rögzített elővásárlási jogára, mely szerint ő a 18. § (1), (2) bekezdéseiben felsorolt nem tulajdonostárs jogosultakat megelőzi. A Földforgalmi tv. 18. (3) bekezdésének idézett rendelkezése azt rögzíti, hogy az elővásárlásra jogosult akkor hivatkozhat az elővásárlási jogára, ha a vételi ajánlat nem egy tulajdonostárstól, hanem harmadik személytől érkezik. Ezen értelmezés összhangban áll a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:81 § (1) bekezdésével és megfelel a Földforgalmi tv. e rendelkezéseihez fűzött indokolásnak is.
[24] Osztotta a Kúria a jogerős ítéletnek azon megállapítását is, hogy jogszabálysértően hivatkozott az alperes a jóváhagyás megtagadásának jogszabályi alapjaként a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjára. Az alperes által analógiával kreált elutasítási jogkör nem feleltethető meg a törvényi rendelkezésnek, az abból levont alperesi következtetés jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelemnek az ezzel kapcsolatos érvelése ellentétes az idevonatkozó törvényi előírásokkal és a jogszabály céljával is. Helytállóan rögzítette azt a másodfokú bíróság, hogy az adásvételi szerződés ezen jogszabályhely alapján, annak kiterjesztő értelmezésével nem tagadható meg, annak hiányában pedig vizsgálni kell a felperes elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos hivatkozását a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szempontjából.
[25] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274.§ (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[27] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdés szerint kötelezte.
[28] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2016. november 29.
Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró
Válasz quercuserdesz #5538. hozzászólásáraSzeretném megköszönni Neked a fórum és a gazdatársak nevében is ezt a nagyszerű kutatómunkát.
Ha már az ügyvédeknek nincs erre idejük...
Esetleg, ha nem túl nagy kérés, fel tudnád tenni a teljes Kfv.III.37.673/2016/4. felülvizsgálati döntést?
Válasz Praetor #5544. hozzászólásáraMost akkor pezsgőt bonthatunk tulajdonostársként vagy sem?
Te is azt olvasod ki a "Delphoi" Kúria felülvizsgálati döntéséből, hogy ezentúl végre beleírhatjuk az adásvételi szerződésbe a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdését - ahogyan korábban 5537 hozzászólásában Spice007 is megmutatta - anélkül, hogy ez érvenytelenné tenné az egész adásvételi szerződést?
Gondolod, hogy az segíti majd a kormányhivatalok munkáját, ha innentől külön meghivatkozzuk az adásvételi szerződésben a legendássá váló Kfv.III.37.673/2016/4. számú Kúriai felülvizsgálati döntést?
Válasz mtarka #5539. hozzászólásáraA diskurzusunk szempontjából a kúria felülvizsgálati döntéséből szerintem ezek a kulcsmondatok:
"Jogszabálysértő az alperesi határozat értelmezése az okból is, hogy ugyanabban a jogi pozícióban levő felet (társtulajdonost) vevőként és vételi ajánlattevőként teljesen másként ítéli meg."
és
"A tulajdonostárs vevőként hivatkozhat a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésében rögzített elővásárlási jogára, mely szerint ő a 18. § (1), (2) bekezdéseiben felsorolt nem tulajdonostárs jogosultakat megelőzi. A Földforgalmi tv. 18. (3) bekezdésének idézett rendelkezése azt rögzíti, hogy az elővásárlásra jogosult akkor hivatkozhat az elővásárlási jogára, ha a vételi ajánlat nem egy tulajdonostárstól, hanem harmadik személytől érkezik."
Ez a másodfokú bíróság és a kúria döntése. Azt nincs részletezve, hogy a jogértelmezése során hogyan jutott erre az álláspontra a másodfokú bíróság és a kúria, de a joggyakorlatot ez meghatározza, és ezért a 18.§ (3) bekezdését így kell értelmezni.
Válasz quercuserdesz #5538. hozzászólásáraJut eszembe.
Amikor (3 ha alatti) NFA-s föld tulajdonjogára pályáztunk helyben lakó tulajdonostársként és nyertünk, utána az NFA-s ügyvéd a szerződéskötéskor kerek-perec megtagadta, hogy a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése szerinti - tulajdonostársi - elővásárlási jogot beleírja az adásvételi szerződésbe, csak a Ptk. szerinti tulajdonostársi elővásárlási jogot írta bele.
Még szerencse, hogy nem jelentkezett ránk senki. Most tuti tökön lőném magam, ha egy külső (harmadik személy) elvitte volna a kifüggesztéskor...
Üdvözletem! Az ügyben szeretnék segítséget kérni, hogy adott egy NFA-s földterület (szántó). A földterületre 2016-ban az árverést követő kifüggesztés után, elővásárlási jogom kívántam érvényesíteni helyi földterületre, helyben lakó, fiatal földművesként, azonban azt egy nem helyben lakó (viszont 20km-en belül élő, kb. 1000 ha-al rendelkező), nem fiatal földművesnek ítélték oda. Erről földhivatali bejegyző határozatot is kaptam, de az ügyvédem azt mondta, hogy 3 éven belül megtámadható a döntés, sőt azzal, hogy anno rájelentkeztem, azzal eleget tettem annak, hogy 3 éven belül legyen az ügy. Azonban halogatja a pert, elmondása szerint azért, mert nem biztos benne még ezek alapján sem, hogy nyer az ügy. A hosszúra sikerült történet végén a kérdésem, hogy járt-e valaki hasonlóan, ha igen mi lett a vége?
[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy abban az esetben áll fenn a társtulajdonos elővásárlási joga, amennyiben a tulajdonostárs kívülálló harmadik személy részére kívánja tulajdoni illetőségét értékesíteni. A perbeli esetben nem ez történt, hiszen az eladó az ingatlan tulajdonostársának, a felperesnek kívánta az ingatlanrészt eladni, így tehát a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdés alapján a felperes hivatkozása jogszabályba ütközött. Idézte a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakat és a Fétv. 13. § (3) bekezdésének rendelkezését.
...........................................
A másodfokú ítélet
[8] A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak értékelte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában a felperesnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 221. § (1) bekezdésének sérelmére, mint eljárási jogszabálysértésre való hivatkozását nem találta megalapozottnak. Utalt az e körben kialakult töretlen bírói gyakorlatra, mely szerint az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése csak akkor lehetséges, ha a határozatból és az eljárás adataiból nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a döntését mire alapította és ezért az érdemi határozat nem bírálható felül. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felek nyilatkozatai, a releváns okiratok rendelkezésre állnak, ezért olyan súlyú eljárási szabálysértés nem állapítható meg, amely az ügy érdemi felülbírálatát nem teszi lehetővé.
[9] A Földforgalmi tv. és a Fétv. előírásaira való fellebbezési kifogások kapcsán kifejtette a másodfokú bíróság, hogy az alperes, mint mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében írt kötelezettségének eleget téve, a jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést vizsgálta először, kizárólag annak tartalmi és alaki kellékei alapján az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelés szempontjából. Ezen vizsgálat, ellenőrzés keretében helyesen állapította meg, hogy a felperes, mint vevő földművesnek minősül, az adásvétel tárgyát képező ingatlanban társtulajdonos, illetve a Fétv. 13. § (3) bekezdés rendelkezései alapján vizsgálta azt, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E formai vizsgálathoz kapcsolódóan értelmezte úgy az alperes a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdését, hogy a felperes, mint tulajdonostárs, vevő elővásárlási jogosultságára csak akkor hivatkozhat, ha a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársa tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladására kerül sor. Ezen megállapításával és jogértelmezésével határozatában akként foglalta állást, hogy a felperest elővásárlási jog nem illeti meg. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy az alperes jogszabálysértően alkalmazta a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjainak rendelkezéseit a felperesre, mint vevőre, annak kiterjesztő értelmezése megalapozatlan. Az alperes határozata e körben önmagának is ellentmondó megállapításokat tartalmaz. Helyesen mutatott rá fellebbezésében a felperes, hogy ezen okra hivatkozással az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása jogszabálysértő.
[10] Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásakor az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy elfogadó nyilatkozat hiányában az adásvételi szerződésben rögzített elővásárlásra jogra történő hivatkozás vizsgálata már az adásvételi szerződés tartalmi értékelésének minősül. A Földforgalmi tv. 23. § (3) és (4) bekezdése részletezi a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárását, amikor az előzetes vizsgálat eredményeként nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó nyilatkozatot, akkor az elővásárlásra jogosultakat a törvény által meghatározott sorrendben rangsorolni köteles. Ezen kötelezettség teljesítésénél bír relevanciával a vevőnek az elővásárlási jogra történő 18. § (3) bekezdésére való hivatkozása. Az a tény, hogy az adásvételi szerződés a 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpont kiterjesztő értelmezésével nem tagadható meg, magában foglalja azt, hogy az adásvételi szerződés megtagadásának hiányában a következő lépcsőben kell vizsgálni a mezőgazdasági igazgatási szervnek a felperes elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos hivatkozását a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szempontjából.
[11] Megállapította tehát a másodfokú bíróság, hogy a felülvizsgálni kért alperesi határozat jogszabálysértő, ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv az elővásárlási jogosulttól származó elfogadó nyilatkozat hibáját megállapítva tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását úgy, hogy a határozatában azt rögzítette, hogy a felperest, mint vevőt elővásárlási jog nem illeti meg. Jogszabálysértő az alperesi határozat értelmezése az okból is, hogy ugyanabban a jogi pozícióban levő felet (társtulajdonost) vevőként és vételi ajánlattevőként teljesen másként ítéli meg. Nem eredményezheti a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének értelmezése azt, hogy a társtulajdonosokat jogszabály megkerülésére ösztönözze.
[12] A rendelkezésre állt adatok azt támasztották alá, hogy az alperesi határozat e körben nem megalapozott, az adásvételi szerződés 4. pontjában feltüntetett Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére történő hivatkozás megtévesztőként értelmezhető, ugyanis a kifüggesztés időtartama alatt több elfogadó nyilatkozat is benyújtásra került. Nem vitás azonban, hogy ezek az elfogadó nyilatkozatok alakszerűsége az előírásoknak nem felelt meg, ezért értékelésen kívül maradtak.
[13] A másodfokú bíróság a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperes további szempontok szerint köteles vizsgálni az adásvételi szerződés jóváhagyását, illetőleg megtagadásának kérdését.
............................................
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[18] A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok helyesen állapították meg az irányadó tényállást, abból azonban a másodfokú bíróság volt az, amely a helyes jogi következtetést levonta, a Kúria az abban foglaltakkal értett egyet.
[19] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[20] A Fétv. 13. § (3) bekezdése egyértelműen előírja, hogy az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adásvételi szerződésben.
[21] E törvényi előírásnak megfelelően a felperes és az eladó a 2015. június 5. napján megkötött adásvételi szerződésükben rögzíteni volt köteles azt, hogy a felperes, mint vevő elővásárlásra jogosult-e. A szerződés 4. pontja tartalmazta, hogy a felperest az ingatlan tulajdonostársaként a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg.
[22] A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
[23] A Kúria egyetértett azon jogi állásponttal, hogy téves volt a jóváhagyás megtagadása azon indokolással, hogy a felperes csak akkor hivatkozhatna e jogszabályhely alapján fennálló elővásárlási jogára, ha az ingatlant nem neki, hanem egy harmadik személynek adnák el. A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs. A tulajdonostársnak akkor van elővásárlási joga, ha a másik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát nem egy harmadik tulajdonostársnak, hanem egy kívülállónak, tehát harmadik személynek kívánja eladni. Tulajdonostársnak tulajdonostárssal szemben nincs elővásárlási joga, de mindenki mással (kivéve a Magyar Államot) szemben igen. A tulajdonostárs vevőként hivatkozhat a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésében rögzített elővásárlási jogára, mely szerint ő a 18. § (1), (2) bekezdéseiben felsorolt nem tulajdonostárs jogosultakat megelőzi. A Földforgalmi tv. 18. (3) bekezdésének idézett rendelkezése azt rögzíti, hogy az elővásárlásra jogosult akkor hivatkozhat az elővásárlási jogára, ha a vételi ajánlat nem egy tulajdonostárstól, hanem harmadik személytől érkezik. Ezen értelmezés összhangban áll a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:81 § (1) bekezdésével és megfelel a Földforgalmi tv. e rendelkezéseihez fűzött indokolásnak is.
[24] Osztotta a Kúria a jogerős ítéletnek azon megállapítását is, hogy jogszabálysértően hivatkozott az alperes a jóváhagyás megtagadásának jogszabályi alapjaként a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjára. Az alperes által analógiával kreált elutasítási jogkör nem feleltethető meg a törvényi rendelkezésnek, az abból levont alperesi következtetés jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelemnek az ezzel kapcsolatos érvelése ellentétes az idevonatkozó törvényi előírásokkal és a jogszabály céljával is. Helytállóan rögzítette azt a másodfokú bíróság, hogy az adásvételi szerződés ezen jogszabályhely alapján, annak kiterjesztő értelmezésével nem tagadható meg, annak hiányában pedig vizsgálni kell a felperes elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos hivatkozását a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szempontjából.
[25] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274.§ (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[27] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdés szerint kötelezte.
[28] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2016. november 29.
Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró
Válasz melcsi0 #5501. hozzászólásáraBocs, pontatlan voltam (nem pontosan emlékeztem). Mikor volt földbizottsági döntés, és elmondta az ügyintéző, hogy anyám (társtulaj vevő) nyer, akkor a miért volt a válasz, hogx apám közeli hozzátartozoként nem jelentkezhet rá. Most előkerestem határozatot: szerzodesbrn benne volt, hogy kulsos rajelentkezo eseten elni kivánunk 18¥ (3)-mal. Erre hivatkozva anyamnak iteltek...
Válasz quercuserdesz #5530. hozzászólásáraAz "eladás" csak adásvétel útján történhet, és
ez egy terminus technikus, tehát jogszabályi definíciója van. Nem eladási v. vételi szándékról beszél, hanem eladásról vagy vételről.
A hatályosság meg ebben az esetben irreleváns, hiszen az adásvétel tényét és a felek pozícióját a szerződés alapján állapíthatjuk meg, és ehhez elegendő kritérium a jogszabálynak megfelelő _érvényes_ szerződés. Ebből látszik, hogy van eladás, és hogy ki van a vevő pozíciójában. A hatályba lépés időpontja pedig mindössze annyit jelent, hogy a szerződés a joghatást mikor fejti ki, mikor lép életbe.
8784 hozzászólás
Válasz mtarka #5583. hozzászólásáraA megadott címről készítettem fotókat. Egy tagadhatatlanul lakatlan szinte széthulló családi ház, az ablakon keresztül még azt is lefotóztam, hogy egy darab bútor sincs benne. A szomszédok még csak nem is hallottak az emberről, nem hogy látták. És a tulajdoni lap szerint sincs meg a 3 év tulajdonjoga az ingatlan felett. Szóval sok bizonyítékunk van, csak fogalmunk sincs, hogy kinél kellene az eljárást elindítani ellene.
Válasz Borz #5582. hozzászólásáraAzt hogyan tudod bizonyítani, hogy "fiktív" az "osztrák" lakcíme?
Mert ha tényleg "fiktív", akkor az közokirathamisítás és feljelentést kell tenned...
De ha ezt nem tudod minden kétséget kívül bizonyítani, akkor az meg "hamis vád", esetleg "hatóság félrevezetése".
Segítséget szeretnék kérni, hogy kihez fordulhatok a következő gondommal.
Kifüggesztettem egy földet a szomszéd faluban, amire rájelentkezett egy ismeretlen osztrák. A lakcíme fiktív, a fiktív címen nincs is meg meg a 3 év tulajdonjog sem, és mégis elfogadó nyilatkozatot adott be, mint magyar helyben lakó gazda. A szomszéd falu bizottsága engem támogat.
Elviheti előlem? Kihez adhatok be panaszt vagy bejelentést, hogy visszaélésszerűen gyakorolta az elővásárlását? Nak, korm. hivatal?
Válasz Flórika #5580. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz Pont #5579. hozzászólásáraHa csere nem közeli hozzátartozók között jön létre hatósági engedélyhez kötött kifüggesztés nélkül a szerződés kötés után 8 napon belül.
Engedélyezhető ha,
1. az egyik föld a megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik,
Vagy
2.a cserepartner egyikének üzemközpontja 3 éve azon a településen található melynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától legfeljebb20km távolságra van, vagy
3. a cserepartnerek egyike helyben lakó.
Cserélhet nem földműves is, csak nem haladhatja meg az 1 ha az össz földterülete.
Válasz Flórika #5578. hozzászólásáraMint írtam cseréről lenne szó, tudomásom szerint az nem kifüggesztéses.
Válasz Pont #5575. hozzászólásáraNem kizáró ok , vásárolhat,bérelhet de a helyben lakó vagy 20km belüli, ha rá jelentkezik mindenképpen előzi.
Válasz quercuserdesz #5574. hozzászólásáraKöszi.
Válasz Flórika #5571. hozzászólásáraKöszi.
Válasz sixx #5570. hozzászólásáraKöszönöm szépen! Még egy kérdés, ha kiváltja a földművest, de 20km-nél messzebb lakik, az is kizáró ok?
Válasz sörhas #5568. hozzászólására28 000 Ft.+Áfa amit fizetned kell ügyvédi költségként ha jól emlékszem. Persze csak ha nem viszik el előled.
Válasz Mf-es? #5561. hozzászólásáraHát.....ezt most nem igazán értem, de lehet, hogy bennem van a hiba. Ki bérel, ki jelentkezett rá, ki a szomszéd, ki a fiatal gazda?
Válasz Mf-es? #5565. hozzászólásáraIgazad van ,Mi is ebben a cipőben járunk ha nem lenne egyikőnk sem családi gazda akkor előznénk, de ha már mind a kettő családi gazda akkor nem. Kértem állásfoglalást de még nem válaszoltak.
Válasz sörhas #5568. hozzászólásáraMi vettünk 3ha alattit de meg volt hirdetve van formanyomtatvány amin árajánlatot tettünk,személyesen vittük az nfa-höz leadni, ehhez nem kell ügyvéd. Jött egy szakértő aki felértékelte ezt ki kell fizetni, ezután kapsz tőlük árajánlatot ha elfogadod a megadott időpontra mehetsz szerződést kötni az ügyvédet ők hívják de te fizeted.
Válasz Pont #5567. hozzászólásáraCsak földművessel tudsz cserélni.
Válasz Flórika #5566. hozzászólásáraper alatt semmiképpen ne fizesd ki.
Üdv.
Érdeklődnék,hogy vett e már valaki a Magyar Államtól ugy földet,hogy hivatalos árajánlatott tett rá.
Ezt most csak ügyvéd írhat vagy mi benne a hivatalos?
Vagy csak simán megírom és tértivevényel elküldöm.
Sziasztok!
Cserélnék azonos értékben és területben egy földet valakivel aki örökölt 1Ha-nál többet, de nem földműves és messze is lakik, birtokegyesítés céljából. Úgy okosítottá ki, hogy nem is cserélhet, mert nem földműves, igaz ez, hisz nem is növekedne a földterülete?
Üdv. Volt már valaki hasonló helyzetben? Rájelentkeztem egy adásvételi szerződésre,a földhivatal döntése ,hogy Én vagyok jogosult mert előzöm az eredeti vevőt.Megkaptam a földhivataltól az eredeti adásvételi szerződést záradékolva és a határozatot.A határozatban azt írták,velem szemben nem, de az eredeti vevővel szemben megtagadási ok áll fenn, mert a Fftv. 14§ (2) szerinti nyilatkozata hiányzik, arról nyilatkozott, hogy földhasználattal kapcsolatos díjtartozása nincs csak arról nem ,hogy az elmúlt 5 évben sem volt.Én nyilatkoztam erről az elfogadó nyilatkozatomban.. Az eredeti vevő a bírósághoz fordul,hogy a földhivatalnak 15 napon belül a jogügylet megtagadásáról kellett volna határozatot hozni, nem a rangsor felállításáról az agrárkamarát megkeresni. Az eladó hozzájárulását adja a földhivatali bejegyzéshez de bizonytalan vagyok kifizessem-e? Ha semmis a szerződés az elfogadónyilatkozatom érvényes-e.Vagy csak a bejegyzést tagadják meg attól a szerződés érvényes?
Válasz Spice007 #5564. hozzászólásáraHalott egy földtörvény.Sír,rí a hatóság,hogy elöregedett a gazdatársadalom.Akkor miért nem előz a fiatal családi gazda?
Ja,mert mészáros már nem fiatal.
Válasz Mf-es? #5561. hozzászólásáraFiatal nem lényeg, családi gazdálkodó előrébb van, igy az nem játszik. Szomszéd csak helyben lakó lehet, helyi illetékességű nem.
Válasz Mf-es? #5561. hozzászólására??
Válasz ICE #5560. hozzászólására"21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál;"
Az üzemközpontot ugyan úgy be kell jelenteni, és nyilvántartásba kell venni, mint a földműves jogosultságot. /38/2014. korm. rendelet/
Több földet egybefoglalt áron csak akkor lehet eladni, ha szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. Ezt a hatóság ellenőrzi a szerződés jóváhagyásakor. Ha egyik kritériumnak sem
felel meg a szerződés, akkor elutasítja a bejegyzést.
Adott egy föld.A bérbe vevő,20 km-en belüli,családi gazdálkodó.Megelőzi-e,a 20n km.-en belüli,fiatal,családi gazdálkodó?És az adott földnek,földszomszédja.A szomszédos föld,helybenlakó szomszédnak minősül.
Van aki szerint,itt nem előz,csak egyenrangú,a két fél.
Válasz quercuserdesz #5555. hozzászólására"Ha egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik"
Ezt nem pontosan értem, az eladó nem gazdálkodott a területeken, csak bérbe voltak adva a földjei. Így gondolom üzem központja sem volt, honnan lehet tudni, hogy volt-e üzemközpontja egyáltalán? Az adásvételi szerződében erről nem nyilatkozik...
Mi minősül üzemközpontnak????
Válasz sörhas #5556. hozzászólásáraNem kell kifüggeszteni.
Válasz sörhas #5556. hozzászólásáraA cserét nem kell kifüggeszteni. Ügyvéd, majd a földhivatal 15 nap és bejegyzi.
Üdv.
Kérdezném,hogy a földterület csere az kifüggesztéses vagy csak ügyvéd és fhivatal.
Válasz ICE #5553. hozzászólásáraHa egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik akkor is lehetséges az egybefoglalt vételáron történő eladása, ha nem szomszédosak, de egy üzemközponthoz tartoznak. Ilyenkor elfogadó nyilatkozat csak arról szólhat, hogy az egybefoglalt ajánlatot fogadod el. Ne válogathatsz a földrészletek között.
Viszont éppen ezért, ha az elővásárlási sorrendben csak egy földrészlet esetében előzöd meg az eladót, vagy a többi elfogadó nyilatkozatot tevőt, akkor az a jogosultságod a szerződésben szereplő összes földrészletre fennáll.
Meg lehet jelölni az elfogadó nyilatkozatban több elővásárlási jogot is.
Kft földhasználatában lévő területre a tulajdonosnak van elővásárlási joga? 25% tulajdonrész megvan.
Sziasztok!
Kérdezni szeretnék lehetséges-e egy adásvételi szerződésben több hrsz.-t eladni amik nem szomszédos területek? A több felsorolt hrsz.- nél az egyik területnél helyben lakó szomszéd (családi gazdálkodó) lennék, a többinél nem.
Ilyenkor lehet csak arra az egy hrsz.-re elfogadó nyilatkoztatott tenni?
Az adásvételi szerződében több elővásárlási jogra is nyilatkozik ilyet lehet?
Ezekre hivatkozik: " A területekre - melyek kizárólag együttesen eladók az eladó szándéka
szerint - a vevő a jelen jogügylet megkötését megelőzően ……… Ft/ha
összeg ellenében vételi ajánlatot tett a mező és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló 2o13.évi CXXII. tv. / Földforg.tv. / 18.§. / 1/ bek. d./pontja alapján, mint helyben lakó földműves, aki egyidejűleg családi gazdálkodónak
is minősül , ezért a Földforg.tv. 18.§ / 4/ bek.a./ pontja -értelmében
a tv. 18.§. / 1/ bek. c/ e / pontjában valamint a / 2/ és / 3/ bek- ben meghatározott csoporton belül családi gazdálkodóként az elővásárlásra jogosultak sorrendjében az első helyen áll."
Ezek alapján milyen elővásárlási joga lenne a vevőnek?
Köszönöm a segítséget!
Válasz Praetor #5550. hozzászólására"
Kérdésem. Akkor mi van, ha a rájelentkező bejegyzett BIO gazdálkodó és tulajdonos társ?"
A jelenleg győztes vevő meg helyben lakó Fideszes.
Válasz mtarka #5547. hozzászólásáraIgen, szerintem jó úgy, ahogy Spice007 kolléga írta. Végül is egy ilyen hivatkozás belefér a szerződésbe, de úgy gondolom a kormányhivatali munkatársak időről-időre aktualizálják az ismereteiket, úgyhogy előfordulhat, hogy nem szükséges. Nekik is minősítik a munkájukat, és a vesztes perek nem építik a renoméjukat és az előremenetelüket.
Válasz Radocz #5546. hozzászólásáraA tulajdonostárs megelőzi az ökológiai gazdálkodót, így ez utóbbinak ebben a relációban szerintem nincs jelentősége.
Válasz mtarka #5548. hozzászólásáraNincs mit megköszönni, örülök, hogy segíthettem. Nekem ez a hobbim, és már legalább ezer Kúria ítéletet elolvastam különböző témákban,illetve megtanultam konkrét kérdésekekel kapcsolatban hogyan keressek rá.
Az ítélet:
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.673/2016/4.
A tanács tagjai: dr. Kárpáti Zoltán a tanács elnöke
dr. Fekete Ildikó előadó bíró
dr. Kovács Ákos bíró
A felperes:
Képviselője: dr. Fodor János ügyvéd
Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Képviselője: jogtanácsos
A per tárgya: földtulajdon szerzése tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
Az elsőfokú bíróság és határozatának száma:
Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
3.K.27.240/2015/5.
A másodfokú bíróság és határozatának száma:
Tatabányai Törvényszék
2.Kf.27.002/2016/3.
Rendelkező rész
A Kúria a Tatabányai Törvényszék 2.Kf.27.002/2016/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A külterület hrsz.-ú ingatlan 4872/60394 tulajdoni hányadának adásvétele tárgyában Sz L eladó és a felperesi vevő között 2015. június 5-én adásvételi szerződés jött létre, amely a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 60 napos időtartamra kifüggesztésre került. A kifüggesztés időtartama alatt az elővásárlási joggal összefüggő vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatok érkeztek, amelyekről az alperes megállapította, hogy nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, ugyanakkor a felperes által kötött adásvételi szerződés jóváhagyását a 2015. szeptember 16. napján kelt 571597/2015. számú határozatával megtagadta. A határozat indokolásában a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 17. pontjára, 23. § (1) bekezdésére és 18. § (1), (3) bekezdésére, valamint a Földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 13. § (3) bekezdésére hivatkozott.
A kereset és ellenkérelem
[2] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, az általa kötött adásvételi szerződést jóváhagyó határozat meghozatalára utasítását kérte.
[3] Az alperes nyilatkozata a kereset elutasítására irányult, a határozatában foglaltakat fenntartotta.
Az elsőfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy abban az esetben áll fenn a társtulajdonos elővásárlási joga, amennyiben a tulajdonostárs kívülálló harmadik személy részére kívánja tulajdoni illetőségét értékesíteni. A perbeli esetben nem ez történt, hiszen az eladó az ingatlan tulajdonostársának, a felperesnek kívánta az ingatlanrészt eladni, így tehát a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdés alapján a felperes hivatkozása jogszabályba ütközött. Idézte a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakat és a Fétv. 13. § (3) bekezdésének rendelkezését.
[5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes határozatának megváltoztatását és az általa kötött adásvételi szerződés jóváhagyásának megállapítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új, az általa kötött adásvételi szerződést jóváhagyó határozat meghozatalára utasítását kérte. Fellebbezésében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, nem fejtette ki, hogy miért nem találta megalapozottnak a felperes jogi érveit, mindezzel megsértette a Pp. 221. § (1) bekezdését.
[6] Anyagi jogszabálysértésként a felperes az ügy érdemét illetően arra hivatkozott, hogy az alperesi határozat a Földforalmi tv. 18. § (3) bekezdését félreértelmezi. A 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontra hivatkozással az adásvételi szerződés jóváhagyását nem tagadhatta volna meg. Utalt arra, hogy ezzel az alperes egy teljesen új elutasítási okot alkotott.
[7] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A másodfokú ítélet
[8] A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak értékelte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában a felperesnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 221. § (1) bekezdésének sérelmére, mint eljárási jogszabálysértésre való hivatkozását nem találta megalapozottnak. Utalt az e körben kialakult töretlen bírói gyakorlatra, mely szerint az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése csak akkor lehetséges, ha a határozatból és az eljárás adataiból nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a döntését mire alapította és ezért az érdemi határozat nem bírálható felül. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felek nyilatkozatai, a releváns okiratok rendelkezésre állnak, ezért olyan súlyú eljárási szabálysértés nem állapítható meg, amely az ügy érdemi felülbírálatát nem teszi lehetővé.
[9] A Földforgalmi tv. és a Fétv. előírásaira való fellebbezési kifogások kapcsán kifejtette a másodfokú bíróság, hogy az alperes, mint mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében írt kötelezettségének eleget téve, a jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést vizsgálta először, kizárólag annak tartalmi és alaki kellékei alapján az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelés szempontjából. Ezen vizsgálat, ellenőrzés keretében helyesen állapította meg, hogy a felperes, mint vevő földművesnek minősül, az adásvétel tárgyát képező ingatlanban társtulajdonos, illetve a Fétv. 13. § (3) bekezdés rendelkezései alapján vizsgálta azt, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E formai vizsgálathoz kapcsolódóan értelmezte úgy az alperes a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdését, hogy a felperes, mint tulajdonostárs, vevő elővásárlási jogosultságára csak akkor hivatkozhat, ha a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársa tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladására kerül sor. Ezen megállapításával és jogértelmezésével határozatában akként foglalta állást, hogy a felperest elővásárlási jog nem illeti meg. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy az alperes jogszabálysértően alkalmazta a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjainak rendelkezéseit a felperesre, mint vevőre, annak kiterjesztő értelmezése megalapozatlan. Az alperes határozata e körben önmagának is ellentmondó megállapításokat tartalmaz. Helyesen mutatott rá fellebbezésében a felperes, hogy ezen okra hivatkozással az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása jogszabálysértő.
[10] Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásakor az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy elfogadó nyilatkozat hiányában az adásvételi szerződésben rögzített elővásárlásra jogra történő hivatkozás vizsgálata már az adásvételi szerződés tartalmi értékelésének minősül. A Földforgalmi tv. 23. § (3) és (4) bekezdése részletezi a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárását, amikor az előzetes vizsgálat eredményeként nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó nyilatkozatot, akkor az elővásárlásra jogosultakat a törvény által meghatározott sorrendben rangsorolni köteles. Ezen kötelezettség teljesítésénél bír relevanciával a vevőnek az elővásárlási jogra történő 18. § (3) bekezdésére való hivatkozása. Az a tény, hogy az adásvételi szerződés a 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpont kiterjesztő értelmezésével nem tagadható meg, magában foglalja azt, hogy az adásvételi szerződés megtagadásának hiányában a következő lépcsőben kell vizsgálni a mezőgazdasági igazgatási szervnek a felperes elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos hivatkozását a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szempontjából.
[11] Megállapította tehát a másodfokú bíróság, hogy a felülvizsgálni kért alperesi határozat jogszabálysértő, ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv az elővásárlási jogosulttól származó elfogadó nyilatkozat hibáját megállapítva tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását úgy, hogy a határozatában azt rögzítette, hogy a felperest, mint vevőt elővásárlási jog nem illeti meg. Jogszabálysértő az alperesi határozat értelmezése az okból is, hogy ugyanabban a jogi pozícióban levő felet (társtulajdonost) vevőként és vételi ajánlattevőként teljesen másként ítéli meg. Nem eredményezheti a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének értelmezése azt, hogy a társtulajdonosokat jogszabály megkerülésére ösztönözze.
[12] A rendelkezésre állt adatok azt támasztották alá, hogy az alperesi határozat e körben nem megalapozott, az adásvételi szerződés 4. pontjában feltüntetett Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére történő hivatkozás megtévesztőként értelmezhető, ugyanis a kifüggesztés időtartama alatt több elfogadó nyilatkozat is benyújtásra került. Nem vitás azonban, hogy ezek az elfogadó nyilatkozatok alakszerűsége az előírásoknak nem felelt meg, ezért értékelésen kívül maradtak.
[13] A másodfokú bíróság a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperes további szempontok szerint köteles vizsgálni az adásvételi szerződés jóváhagyását, illetőleg megtagadásának kérdését.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes fellebbezésének elutasítását kérte. A Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésére, a Fétv. 13. § (1) bekezdésére, a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Továbbra is fenntartotta azon álláspontját, mely szerint a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerinti elővásárlási jogalapra közös tulajdonban álló föld eladása esetében a tulajdonostársi pozícióban levő elővásárlási jogosult kizárólag abban az esetben hivatkozhat, amennyiben a vevő harmadik személynek, vagyis nem tulajdonostársnak minősül. Hangsúlyozta, hogy az alperes jogalkalmazó szerv, a tételesen meghatározott jogszabályi rendelkezésektől nem térhet el akkor sem, ha esetleg úgy véli, hogy a szerződés szerinti vevőre – aki egyébként tulajdonostárs – méltánytalan volna a rendelkezés szó szerinti alkalmazása. A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerinti elővásárlási jogosultsági sorrend meghatározott ranghelyére – a többi elővásárlási jogalappal ellentétben – nem hivatkozhat egyidejűleg a vevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő is, mivel a ranghely érvényesítésének – amellett, hogy csak földművesnek minősülő tulajdonostárs hivatkozhat rá – van egy további feltétele, mégpedig az, hogy a vételi ajánlatnak harmadik személytől kell érkeznie. Ezen feltétel megléte automatikusan kizárja a vevőket abból, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerinti ranghelyen érvényesítsék elővásárlási jogukat. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a tárgyi ügyben a felperes tévesen jelölte meg elővásárlás jogalapjaként a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdését tekintettel arra, hogy nincs a jogügyletben olyan harmadik személy, akivel szemben elővásárlási jogát érvényesíthette volna.
[15] Idézte az alperes a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontban írtakat, a Fétv. 13. § (3) bekezdését, és kifejtette, hogy az elővásárlási jogosultság vizsgálata a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében foglalt előzetes vizsgálat során történik. Amennyiben az elővizsgálat során az adásvételi szerződés jóváhagyását nem tagadja meg, az eljárás következő szakaszában a tévesen megjelölt elővásárlási jogalap a hatóság által már nem vizsgálható. Az alperesi álláspont szerint jogszabálysértő az ítélet azon megállapítása, mely szerint a határozat önellentmondó. A hatóság döntésében nem azt állapította meg, hogy a szerződés szerinti vevő nem rendelkezik elővásárlási jogosultsággal, hanem azt, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére alapított elővásárlási joggal nem rendelkezik.
[16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[18] A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok helyesen állapították meg az irányadó tényállást, abból azonban a másodfokú bíróság volt az, amely a helyes jogi következtetést levonta, a Kúria az abban foglaltakkal értett egyet.
[19] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[20] A Fétv. 13. § (3) bekezdése egyértelműen előírja, hogy az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adásvételi szerződésben.
[21] E törvényi előírásnak megfelelően a felperes és az eladó a 2015. június 5. napján megkötött adásvételi szerződésükben rögzíteni volt köteles azt, hogy a felperes, mint vevő elővásárlásra jogosult-e. A szerződés 4. pontja tartalmazta, hogy a felperest az ingatlan tulajdonostársaként a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg.
[22] A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
[23] A Kúria egyetértett azon jogi állásponttal, hogy téves volt a jóváhagyás megtagadása azon indokolással, hogy a felperes csak akkor hivatkozhatna e jogszabályhely alapján fennálló elővásárlási jogára, ha az ingatlant nem neki, hanem egy harmadik személynek adnák el. A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs. A tulajdonostársnak akkor van elővásárlási joga, ha a másik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát nem egy harmadik tulajdonostársnak, hanem egy kívülállónak, tehát harmadik személynek kívánja eladni. Tulajdonostársnak tulajdonostárssal szemben nincs elővásárlási joga, de mindenki mással (kivéve a Magyar Államot) szemben igen. A tulajdonostárs vevőként hivatkozhat a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésében rögzített elővásárlási jogára, mely szerint ő a 18. § (1), (2) bekezdéseiben felsorolt nem tulajdonostárs jogosultakat megelőzi. A Földforgalmi tv. 18. (3) bekezdésének idézett rendelkezése azt rögzíti, hogy az elővásárlásra jogosult akkor hivatkozhat az elővásárlási jogára, ha a vételi ajánlat nem egy tulajdonostárstól, hanem harmadik személytől érkezik. Ezen értelmezés összhangban áll a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:81 § (1) bekezdésével és megfelel a Földforgalmi tv. e rendelkezéseihez fűzött indokolásnak is.
[24] Osztotta a Kúria a jogerős ítéletnek azon megállapítását is, hogy jogszabálysértően hivatkozott az alperes a jóváhagyás megtagadásának jogszabályi alapjaként a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjára. Az alperes által analógiával kreált elutasítási jogkör nem feleltethető meg a törvényi rendelkezésnek, az abból levont alperesi következtetés jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelemnek az ezzel kapcsolatos érvelése ellentétes az idevonatkozó törvényi előírásokkal és a jogszabály céljával is. Helytállóan rögzítette azt a másodfokú bíróság, hogy az adásvételi szerződés ezen jogszabályhely alapján, annak kiterjesztő értelmezésével nem tagadható meg, annak hiányában pedig vizsgálni kell a felperes elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos hivatkozását a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szempontjából.
[25] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274.§ (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[27] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdés szerint kötelezte.
[28] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2016. november 29.
Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró
A kiadmány hiteléül:
Válasz quercuserdesz #5538. hozzászólásáraSzeretném megköszönni Neked a fórum és a gazdatársak nevében is ezt a nagyszerű kutatómunkát.
Ha már az ügyvédeknek nincs erre idejük...
Esetleg, ha nem túl nagy kérés, fel tudnád tenni a teljes Kfv.III.37.673/2016/4. felülvizsgálati döntést?
Válasz Praetor #5544. hozzászólásáraMost akkor pezsgőt bonthatunk tulajdonostársként vagy sem?
Te is azt olvasod ki a "Delphoi" Kúria felülvizsgálati döntéséből, hogy ezentúl végre beleírhatjuk az adásvételi szerződésbe a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdését - ahogyan korábban 5537 hozzászólásában Spice007 is megmutatta - anélkül, hogy ez érvenytelenné tenné az egész adásvételi szerződést?
Gondolod, hogy az segíti majd a kormányhivatalok munkáját, ha innentől külön meghivatkozzuk az adásvételi szerződésben a legendássá váló Kfv.III.37.673/2016/4. számú Kúriai felülvizsgálati döntést?
Válasz Praetor #5544. hozzászólásáraKezd világosodni. (nem kint, hanem itt mélyen legbelül).
Kérdésem. Akkor mi van, ha a rájelentkező bejegyzett BIO gazdálkodó és tulajdonos társ?
(Kell e menni vele a kúriáig, vagy elegendő hozzá egy ismerős)?
mtarka téged délben hívni foglak. (lepke per, szaktanácsadás).
Válasz JD 4630 #5541. hozzászólásáraMeg tudod nekem mondani hogy honnan kell számítani a 30 napot?
Válasz mtarka #5539. hozzászólásáraA diskurzusunk szempontjából a kúria felülvizsgálati döntéséből szerintem ezek a kulcsmondatok:
"Jogszabálysértő az alperesi határozat értelmezése az okból is, hogy ugyanabban a jogi pozícióban levő felet (társtulajdonost) vevőként és vételi ajánlattevőként teljesen másként ítéli meg."
és
"A tulajdonostárs vevőként hivatkozhat a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésében rögzített elővásárlási jogára, mely szerint ő a 18. § (1), (2) bekezdéseiben felsorolt nem tulajdonostárs jogosultakat megelőzi. A Földforgalmi tv. 18. (3) bekezdésének idézett rendelkezése azt rögzíti, hogy az elővásárlásra jogosult akkor hivatkozhat az elővásárlási jogára, ha a vételi ajánlat nem egy tulajdonostárstól, hanem harmadik személytől érkezik."
Ez a másodfokú bíróság és a kúria döntése. Azt nincs részletezve, hogy a jogértelmezése során hogyan jutott erre az álláspontra a másodfokú bíróság és a kúria, de a joggyakorlatot ez meghatározza, és ezért a 18.§ (3) bekezdését így kell értelmezni.
Válasz quercuserdesz #5538. hozzászólására
Válasz quercuserdesz #5538. hozzászólásáraJut eszembe.
Amikor (3 ha alatti) NFA-s föld tulajdonjogára pályáztunk helyben lakó tulajdonostársként és nyertünk, utána az NFA-s ügyvéd a szerződéskötéskor kerek-perec megtagadta, hogy a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése szerinti - tulajdonostársi - elővásárlási jogot beleírja az adásvételi szerződésbe, csak a Ptk. szerinti tulajdonostársi elővásárlási jogot írta bele.
Még szerencse, hogy nem jelentkezett ránk senki. Most tuti tökön lőném magam, ha egy külső (harmadik személy) elvitte volna a kifüggesztéskor...
Válasz istvan0423 #5540. hozzászólásáraHa rájelentkező vagy 30 nap a jogvesztö határidő ptk szerint.
Üdvözletem! Az ügyben szeretnék segítséget kérni, hogy adott egy NFA-s földterület (szántó). A földterületre 2016-ban az árverést követő kifüggesztés után, elővásárlási jogom kívántam érvényesíteni helyi földterületre, helyben lakó, fiatal földművesként, azonban azt egy nem helyben lakó (viszont 20km-en belül élő, kb. 1000 ha-al rendelkező), nem fiatal földművesnek ítélték oda. Erről földhivatali bejegyző határozatot is kaptam, de az ügyvédem azt mondta, hogy 3 éven belül megtámadható a döntés, sőt azzal, hogy anno rájelentkeztem, azzal eleget tettem annak, hogy 3 éven belül legyen az ügy. Azonban halogatja a pert, elmondása szerint azért, mert nem biztos benne még ezek alapján sem, hogy nyer az ügy. A hosszúra sikerült történet végén a kérdésem, hogy járt-e valaki hasonlóan, ha igen mi lett a vége?
Válasz quercuserdesz #5538. hozzászólásáraKínaiul jobban érteném:)
Naszóval.........
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.673/2016/4.
Az elsőfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy abban az esetben áll fenn a társtulajdonos elővásárlási joga, amennyiben a tulajdonostárs kívülálló harmadik személy részére kívánja tulajdoni illetőségét értékesíteni. A perbeli esetben nem ez történt, hiszen az eladó az ingatlan tulajdonostársának, a felperesnek kívánta az ingatlanrészt eladni, így tehát a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdés alapján a felperes hivatkozása jogszabályba ütközött. Idézte a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakat és a Fétv. 13. § (3) bekezdésének rendelkezését.
...........................................
A másodfokú ítélet
[8] A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak értékelte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában a felperesnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 221. § (1) bekezdésének sérelmére, mint eljárási jogszabálysértésre való hivatkozását nem találta megalapozottnak. Utalt az e körben kialakult töretlen bírói gyakorlatra, mely szerint az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése csak akkor lehetséges, ha a határozatból és az eljárás adataiból nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a döntését mire alapította és ezért az érdemi határozat nem bírálható felül. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felek nyilatkozatai, a releváns okiratok rendelkezésre állnak, ezért olyan súlyú eljárási szabálysértés nem állapítható meg, amely az ügy érdemi felülbírálatát nem teszi lehetővé.
[9] A Földforgalmi tv. és a Fétv. előírásaira való fellebbezési kifogások kapcsán kifejtette a másodfokú bíróság, hogy az alperes, mint mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdésében írt kötelezettségének eleget téve, a jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést vizsgálta először, kizárólag annak tartalmi és alaki kellékei alapján az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelés szempontjából. Ezen vizsgálat, ellenőrzés keretében helyesen állapította meg, hogy a felperes, mint vevő földművesnek minősül, az adásvétel tárgyát képező ingatlanban társtulajdonos, illetve a Fétv. 13. § (3) bekezdés rendelkezései alapján vizsgálta azt, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E formai vizsgálathoz kapcsolódóan értelmezte úgy az alperes a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdését, hogy a felperes, mint tulajdonostárs, vevő elővásárlási jogosultságára csak akkor hivatkozhat, ha a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársa tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladására kerül sor. Ezen megállapításával és jogértelmezésével határozatában akként foglalta állást, hogy a felperest elővásárlási jog nem illeti meg. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy az alperes jogszabálysértően alkalmazta a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjainak rendelkezéseit a felperesre, mint vevőre, annak kiterjesztő értelmezése megalapozatlan. Az alperes határozata e körben önmagának is ellentmondó megállapításokat tartalmaz. Helyesen mutatott rá fellebbezésében a felperes, hogy ezen okra hivatkozással az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása jogszabálysértő.
[10] Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásakor az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy elfogadó nyilatkozat hiányában az adásvételi szerződésben rögzített elővásárlásra jogra történő hivatkozás vizsgálata már az adásvételi szerződés tartalmi értékelésének minősül. A Földforgalmi tv. 23. § (3) és (4) bekezdése részletezi a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárását, amikor az előzetes vizsgálat eredményeként nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó nyilatkozatot, akkor az elővásárlásra jogosultakat a törvény által meghatározott sorrendben rangsorolni köteles. Ezen kötelezettség teljesítésénél bír relevanciával a vevőnek az elővásárlási jogra történő 18. § (3) bekezdésére való hivatkozása. Az a tény, hogy az adásvételi szerződés a 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpont kiterjesztő értelmezésével nem tagadható meg, magában foglalja azt, hogy az adásvételi szerződés megtagadásának hiányában a következő lépcsőben kell vizsgálni a mezőgazdasági igazgatási szervnek a felperes elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos hivatkozását a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szempontjából.
[11] Megállapította tehát a másodfokú bíróság, hogy a felülvizsgálni kért alperesi határozat jogszabálysértő, ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv az elővásárlási jogosulttól származó elfogadó nyilatkozat hibáját megállapítva tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását úgy, hogy a határozatában azt rögzítette, hogy a felperest, mint vevőt elővásárlási jog nem illeti meg. Jogszabálysértő az alperesi határozat értelmezése az okból is, hogy ugyanabban a jogi pozícióban levő felet (társtulajdonost) vevőként és vételi ajánlattevőként teljesen másként ítéli meg. Nem eredményezheti a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének értelmezése azt, hogy a társtulajdonosokat jogszabály megkerülésére ösztönözze.
[12] A rendelkezésre állt adatok azt támasztották alá, hogy az alperesi határozat e körben nem megalapozott, az adásvételi szerződés 4. pontjában feltüntetett Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésére történő hivatkozás megtévesztőként értelmezhető, ugyanis a kifüggesztés időtartama alatt több elfogadó nyilatkozat is benyújtásra került. Nem vitás azonban, hogy ezek az elfogadó nyilatkozatok alakszerűsége az előírásoknak nem felelt meg, ezért értékelésen kívül maradtak.
[13] A másodfokú bíróság a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperes további szempontok szerint köteles vizsgálni az adásvételi szerződés jóváhagyását, illetőleg megtagadásának kérdését.
............................................
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[18] A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok helyesen állapították meg az irányadó tényállást, abból azonban a másodfokú bíróság volt az, amely a helyes jogi következtetést levonta, a Kúria az abban foglaltakkal értett egyet.
[19] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[20] A Fétv. 13. § (3) bekezdése egyértelműen előírja, hogy az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adásvételi szerződésben.
[21] E törvényi előírásnak megfelelően a felperes és az eladó a 2015. június 5. napján megkötött adásvételi szerződésükben rögzíteni volt köteles azt, hogy a felperes, mint vevő elővásárlásra jogosult-e. A szerződés 4. pontja tartalmazta, hogy a felperest az ingatlan tulajdonostársaként a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg.
[22] A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
[23] A Kúria egyetértett azon jogi állásponttal, hogy téves volt a jóváhagyás megtagadása azon indokolással, hogy a felperes csak akkor hivatkozhatna e jogszabályhely alapján fennálló elővásárlási jogára, ha az ingatlant nem neki, hanem egy harmadik személynek adnák el. A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs. A tulajdonostársnak akkor van elővásárlási joga, ha a másik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát nem egy harmadik tulajdonostársnak, hanem egy kívülállónak, tehát harmadik személynek kívánja eladni. Tulajdonostársnak tulajdonostárssal szemben nincs elővásárlási joga, de mindenki mással (kivéve a Magyar Államot) szemben igen. A tulajdonostárs vevőként hivatkozhat a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésében rögzített elővásárlási jogára, mely szerint ő a 18. § (1), (2) bekezdéseiben felsorolt nem tulajdonostárs jogosultakat megelőzi. A Földforgalmi tv. 18. (3) bekezdésének idézett rendelkezése azt rögzíti, hogy az elővásárlásra jogosult akkor hivatkozhat az elővásárlási jogára, ha a vételi ajánlat nem egy tulajdonostárstól, hanem harmadik személytől érkezik. Ezen értelmezés összhangban áll a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:81 § (1) bekezdésével és megfelel a Földforgalmi tv. e rendelkezéseihez fűzött indokolásnak is.
[24] Osztotta a Kúria a jogerős ítéletnek azon megállapítását is, hogy jogszabálysértően hivatkozott az alperes a jóváhagyás megtagadásának jogszabályi alapjaként a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjára. Az alperes által analógiával kreált elutasítási jogkör nem feleltethető meg a törvényi rendelkezésnek, az abból levont alperesi következtetés jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelemnek az ezzel kapcsolatos érvelése ellentétes az idevonatkozó törvényi előírásokkal és a jogszabály céljával is. Helytállóan rögzítette azt a másodfokú bíróság, hogy az adásvételi szerződés ezen jogszabályhely alapján, annak kiterjesztő értelmezésével nem tagadható meg, annak hiányában pedig vizsgálni kell a felperes elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos hivatkozását a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése szempontjából.
[25] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274.§ (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[27] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdés szerint kötelezte.
[28] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2016. november 29.
Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró
Válasz melcsi0 #5501. hozzászólásáraBocs, pontatlan voltam (nem pontosan emlékeztem). Mikor volt földbizottsági döntés, és elmondta az ügyintéző, hogy anyám (társtulaj vevő) nyer, akkor a miért volt a válasz, hogx apám közeli hozzátartozoként nem jelentkezhet rá. Most előkerestem határozatot: szerzodesbrn benne volt, hogy kulsos rajelentkezo eseten elni kivánunk 18¥ (3)-mal. Erre hivatkozva anyamnak iteltek...
Válasz quercuserdesz #5534. hozzászólásáraKöszönöm
Válasz quercuserdesz #5530. hozzászólásáraAz "eladás" csak adásvétel útján történhet, és
ez egy terminus technikus, tehát jogszabályi definíciója van. Nem eladási v. vételi szándékról beszél, hanem eladásról vagy vételről.
A hatályosság meg ebben az esetben irreleváns, hiszen az adásvétel tényét és a felek pozícióját a szerződés alapján állapíthatjuk meg, és ehhez elegendő kritérium a jogszabálynak megfelelő _érvényes_ szerződés. Ebből látszik, hogy van eladás, és hogy ki van a vevő pozíciójában. A hatályba lépés időpontja pedig mindössze annyit jelent, hogy a szerződés a joghatást mikor fejti ki, mikor lép életbe.